A CSOMAGOLÁSI TEMÉKDÍJ HAZAI BEVEZETÉSÉNEK ELEMZÉSE

Átírás

1 Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Építési és Környezetmérnöki Intézet Környezetmérnöki Tanszék SZAKDOLGOZAT A CSOMAGOLÁSI TEMÉKDÍJ HAZAI BEVEZETÉSÉNEK ELEMZÉSE Készítette: Máthé Domokos környezetmérnök szakos hallgató Budapest,

2 TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETÉS A TERMÉKDÍJ FOGALMA, A TERMÉKDÍJ TÖRVÉNY A termékdíj aktualitása A TERMÉKDÍJ, MINT GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓ ESZKÖZ A környezetvédelmi gazdasági szabályozó eszközök osztályozása Termékdíj fajták A termékdíj környezetvédelmi és pénzügyi szükségessége A TERMÉKDÍJ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSI RENDELETEI ÉS AZOK MÓDOSÍTÁSA NAPJAINKIG A jogszabályok módosításának első szakasza A módosítások második szakasza A módosítások harmadik szakasza A módosítások negyedik szakasza Kapcsolódás egyéb jogszabályokhoz A CSOMAGOLÁSI TERMÉKDÍJ FIZETÉSRE KÖTELEZETTEK CSOPORTOSÍTÁSA A termékdíj fizetési kötelezettség átvállalása A termékdíj fizetésre kötelezettek adminisztrációs kötelezettségei, a bejelentés és adatszolgáltatás A TERMÉKDÍJ VISSZAIGÉNYLÉSE A visszaigénylés alapesetei A termékdíj visszaigénylés szabályai A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ALÓLI MENTESSÉG MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS FOLYAMATA A termékdíj mentesség esetei A mentességi engedélyezési eljárás menete A CSOMAGOLÁS FOGALMA ÉS FAJTÁI, A CSOMAGOLÁSI TERMÉKDÍJ Csomagolás definíciója és fajtái A csomagolás termékdíj-tételének átvállalása A csomagolások termékdíja alóli mentesség Az általános csomagolás termékdíj (Cskt.) alóli mentesség megszerzése

3 Kereskedelmi csomagolás termékdíj (Kcskt.) alóli mentesség megszerzése A KOORDINÁLÓ SZERVEZETEK BEMUTATÁSA A LICENCDÍJ ELLENÉBEN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS A hasznosítás fogalma Hasznosítási eljárások A TERMÉKDÍJ ALKALMAZÁSÁNAK TÁRSADALMI FOGADTATÁSA..48 ÖSSZEFOGLALÁS...52 IRODALOMJEGYZÉK:...54 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE:...57 ÁBRÁK JEGYZÉKE:...58 KÉPEK JEGYZÉKE:

4 BEVEZETÉS Magyarországon a termékdíj törvény 1995 óta létezik. Azóta több módosításon esett át, a legfontosabb kérdés azonban, hogy átgondolt és logikus törvényi szabályozással, mind a gazdaság és társadalom, mind a környezet számára pozitív eredményt lehet-e felmutatni. A szakdolgozatban a termékdíj hazai szabályozásáról és azon belül is a csomagolási termékdíjról szeretnék írni, aminek jelentőségét a dolgozatban előrehaladva fokozatosan szeretném érzékeltetni. Dolgozatomban célként három nagy részfeladatot tűztem ki. Az elsőben átfogóan elemzem a termékdíj jogi szabályozás rendszerét, alkalmazásának szükségességét, majd ezt követően második feladatként folyamatosan szűkítem le és részletezem mondanivalómat a csomagolási termékdíj területére és alkalmazásának gyakorlatára. Ezen belül is ki szeretném emelni a csomagolási termékdíj alóli mentesség rendszerét, a hasznosítást végző/végeztető koordináló szervezetek működésén keresztül. Úgy vélem, hogy ez a fajta mentességszerzési és hasznosítási eljárás több szempontból is érdekes feladat, amin keresztül a csomagolási hulladékok hasznosítási rendszere szakmai szempontból is jól bemutatható. Az utolsó fejezetben szakmai és gazdasági vonatkozásban is az egyre szövevényesebbé váló termékdíj-törvény alkalmazásának társadalmi fogadtatásáról kívánok írni. Köszönettel tartozom külső konzulensemnek Havasi Péter Úrnak, aki áldozatos munkával, komoly szakmai tudással és nagy örömmel látta el a konzulensi feladatokat, továbbá belső konzulensemnek dr. Nagy Géza tanár úrnak is, aki nagy tapasztalattal és sok kedvességgel támogatott a munkám során. 5

5 1. A TERMÉKDÍJ FOGALMA, A TERMÉKDÍJ TÖRVÉNY Az egyes termékek funkciójuk betöltése során, használatukkal, valamint elhasználódásuk után (általában hulladékként) terhelik vagy veszélyeztetik a környezetet. A termékdíj törvény célja, hogy a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve terhelő vagy veszélyeztető termék által okozott környezeti veszélyeztetések vagy károk megelőzéséhez és csökkentéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen, valamint járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez vagy csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez. (Környezetvédelmi termékdíj törvény [1], továbbiakban Kt. 1. ) 1.1. A termékdíj aktualitása Az Európai Unió Magyarország számára a 2005-ös év végére teljesítendő célként írta a csomagolási hulladékok 50%-os hasznosítását, és ez az érték az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet alapján [2], továbbiakban Ktkr., - ami a környezetvédelmi termékdíjmentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szól - a további években csak emelkedni fog. A csomagolásokon belül nagy és gyorsan növekvő volument képviselnek az italok csomagolásai (palackok, PET-palackok, dobozok), így számunkra ezeknek a hulladékoknak ésszerű kezelése is fontos feladattá vált. A csomagoló ipar dinamikus növekedése mellett az elektronikai és informatikai fejlődés hatására további feladatunk 2008-ban az elektromos és elektronikai termékek háztartásokban keletkező hulladékmennyiségéből minimum 4 kg/fő/év visszagyűjtése, ezen cél elérése érdekében a legutóbbi termékdíj-módosító tervezet január 1-jétől az elektromos és elektronikai termékek termékdíjköteles termékkörbe való bekerülését is tartalmazta [1]. Ugyanakkor az 6

6 Európai Uniós szabályozással összhangban a hígítók és oldószerek már nincsenek a termékdíj köteles termékek között. 2. A TERMÉKDÍJ, MINT GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓ ESZKÖZ, TERMÉKDÍJFAJTÁK 2.1. A környezetvédelmi gazdasági szabályozó eszközök osztályozása Az Európa egyes országaiban már teljeskörűen bevezetett környezetvédelmi gazdasági szabályozó eszközök közül négy már működik Magyarországon és a maradék is a tervek szerint hamarosan bevezetésre kerül, ezért fontosnak tartom bemutatni őket. A jelenleg már működő és a hazai jogszabályokban lefektetett gazdasági szabályozó eszközök az alábbiak: Bírság (pl. hulladékgazdálkodási bírság a 271/2001 (XII.21.) Korm. rendelet [3] alapján) Termékdíj (1995.évi LVI. törvény: Termékdíj törvény [1]) Terhelési díj (pl. a évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról [4]) Állami támogatások (pl. a 18/2003. (II. 19.) Korm. rendelet [5] a biodízel magyarországi kísérleti forgalmazásának, felhasználásának feltételeiről és állami támogatásának szabályairól) Az évi LIII. törvény [6] a környezet védelmének általános szabályairól, mint kerettörvény további 6 gazdasági szabályozó bevezetését írja elő: Betétdíj (a legújabb termékdíjas rendeletek már utalnak a tervezett szabályozásra) Igénybe vételi járulék (egységes szabályozás nincs, ilyen jellegű jogintézmény a bányajáradék) Felelősségbiztosítás (egységes szabályozás nincs, elemei megtalálhatók a hulladékgazdálkodási törvényben a hulladékgazdálkodási tevékenységhez megkövetelt felelősségbiztosításban) Céltartalék képzés 7

7 Biztosíték adás Adó, vám és illeték kedvezmények 2.2. Termékdíj fajták A jelenleg hazánkban működő gazdasági szabályozó eszközök közül a termékdíjat szeretném kiemelni, annak ösztönző szerepét és célját, hiszen ez képezi dolgozatom vázát. Az összefüggések megértéséhez először a termékdíj szabályozás történetét és általános rendszerét szeretném röviden ismertetni, majd ezután térek rá a csomagolási termékdíj részletes elemzésére. A termékdíjas termékek szabályozásáról szóló törvényt júniusában fogadta el a Parlament, azonban a termékdíj köteles termékek bevezetése és egyes termékdíj köteles termékek megszűnése termékcsoportonként más-más időpontban történt. A termékdíj törvény értelmében eredetileg öt területre terjedt ki a termékdíjfizetési kötelezettség. Ekkor még az üzemanyagok, gumiabroncsok, hűtőberendezések és hűtőközegek, csomagolóeszközök és akkumulátorok termelőinek és forgalmazóinak kellett fizetni a díjat. A termékdíj köteles termékek bevezetésének, megszűnésének alakulásáról az 1 sz. táblázat ad tájékoztatást. 8

8 Termékkör Üzemanyagok Hatályba lépés / (Megszűnés) dátuma május 1. (a legfrissebb módosításokban január 1- jétől már nem szerepel) Gumiabroncsok szeptember 21. Hűtőberendezések, hűtőközegek szeptember 21. Akkumulátorok január 1. Csomagolóeszközök január 1. (2003.január 1.-től csomagolás) Egyéb kőolajtermék január 1. Csomagolás január 1. Hígítók és oldószerek Reklámhordozó papírok január1. (a legfrissebb módosításokban január 1- jétől már nem szerepel) január1. Elektromos és elektronikai termékek január táblázat: Termékdíj fajták hatályba lépésének illetve megszűnésének dátuma 9

9 A termékdíj mint gazdasági szabályzó eszköz közvetetten ösztönöz: a tartósabb, többször felhasználható termékek kifejlesztésére; az elhasználódott termékek anyagának ismételt felhasználására, termelésbe való visszavezetésére, így az energia és anyag visszaforgatható; lehetőséget ad a termékekből eredő egyes környezetterhelések megelőzése vagy mérséklése, anyagi alapjainak megteremtésére A termékdíj környezetvédelmi és pénzügyi szükségessége A termékdíj törvény kiemelt célja tehát, hogy pénzügyi forrásokat teremtsen és járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez vagy csökkentéséhez, valamint járuljon hozzá a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez (ez a termékdíj alapfilozófiája a termékdíj törvény értelmében). Az elmúlt években a célok módosultak és a termékdíj már nem csak az adott termék káros környezeti hatásainak csökkentésére volt fordítható, hanem egyéb környezetvédelmi célokra is: pl.: csatornázás, környezetvédelmi finanszírozás vagy technológia fejlesztése. Ezért is alakult ki az egyes ágazatokban az igény, hogy a befizetett termékdíjat ők maguk kezeljék és az alapfilozófiának megfelelően az adott környezeti probléma megoldására fordítsák - pl.: az üvegek után fizetendő termékdíjat az üveg visszagyűjtésére és hasznosítására - és szakmai szövetségeket hozzanak létre. Korábban (2003-ig) erre csak korlátozott mértékben volt lehetőség mentességek és termékdíj visszaigénylések formájában, a többi befizetett díjat a KÖVICE-t (Környezetvédelmi és Vízügyi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat, korábban: KAC - Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat,) kezelő szerv (továbbiakban KAC és KÖVICE) pályázatok útján osztotta szét. Ez a korábbi újraelosztó rendszer az elmúlt években a termékdíj jogszabályok módosításainak köszönhetően folyamatosan átalakult. Az ennek következtében létrejött új rendszer már egy állami feladatot helyez ki és megpróbálja mellé rendelni a feladat végrehajtásához szükséges pénzeszközöket. A 2003-ban bevezetett jogszabály módosítások ugyanis lehetőséget adnak - az egyéb kőolajtermékek és az információ hordozó papírok kivételével - koordináló 10

10 szervezetek létrehozására, lehetővé téve ezzel egy licencdíjszerű rendszer kialakulását. Ez kétségkívül közelebb áll a termékdíj alapfilozófiájához, működése azonban - elsősorban a kötelezettek számának drasztikus megnövekedése miatt: a csomagolási termékdíj esetében több, mint új kötelezett van (Kelemen István [2005]), továbbá az új fogalmi környezet ( csomagolás 2003-tól) és a gazdálkodókra terhelt súlyos kötelezettségek miatt - nem kiforrott. A csomagolási termékdíj jelentősége A termékdíjak közül a legizgalmasabb és legaktuálisabb terület talán a csomagolások termékdíja. A csomagolás, mint fogalom a jogszabályban viszonylag új, hiszen 2 évvel ezelőtt vezették be. Az újfajta termékdíj jelentősége azóta fokozatosan nőtt, mivel egyre több szervezetet érint és elősegíti a hulladékhasznosítás, valamint a szelektív hulladék gyűjtés megerősödését, melyre oly nagy szükség lenne. A csomagolási termékdíj a kötelezettek (gazdálkodó szervezetek) körét nagy mértékben kibővítette, ugyanis a fizetési kötelezettség a csomagoló eszköz gyártókról áttevődött a csomagolást végzőkre. Ez a változás azonban az érintettek és a civil szervezetek körében is számos vitát váltott ki. Például: növeli az adminisztrációt, nehezíti az elszámolást, csővégi megoldásokat támogat, sok ellentmondást tartalmaz és nem egyértelműen preferálja a hasznosítás legmagasabb szintű változatát az újra használatot, valamint a hulladékgazdálkodási törvényben is lefektetett megelőzés elvét. Az említettek miatt a csomagolási termékdíj olyan probléma terület, amelyben az állami, piaci és társadalmi körökben egyaránt egymással szembenálló vélemények alakultak ki a 2003-tól működő rendszerrel kapcsolatban. 3. A TERMÉKDÍJ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSI RENDELETEI ÉS AZOK MÓDOSÍTÁSA NAPJAINKIG A csomagolási termékdíj bevezetésekor hatályos (2003 január 1.), azóta többször módosított, illetve hatályon kívül helyezett legfontosabb jogszabályok az alábbiak: 11

11 Az évi LVI. törvény [1] a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról; a 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet [10] a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről; a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet [9] a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény végrehajtásáról A jogszabályok módosításának első szakasza Az első szakaszban (2003. január április 19.) bevezetett legfontosabb változás, hogy a Kt. [1] 2003 január 1.-től hatályos módosításai következtében a csomagoló eszköz helyett a csomagolás került a termékdíjköteles termékek körébe. A szakdolgozat szempontjából lényeges eleme a módosításnak, hogy a csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó a kötelezettől átvállalhatja a termékdíj fizetési kötelezettséget, ha egy hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez. (6. fejezet) Ezeket a módosításokat a évi LXXIII. törvény [7] és a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi LXII. törvény [8] vezette be A módosítások második szakasza A második szakasz (2003. április május-július) változásai közül kettőt szeretnék kiemelni. A Kt.[1] végrehajtásáról szóló 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendeletet [10] a Ktkr. [2] váltotta. Ebben a módosító rendeletben a mentességről, visszaigénylésről, átvállalásról, valamint a hasznosítást koordináló szervezetekre vonatkozó szabályok részletes megállapításáról van szó. (6. és 8. fejezet). A másik változás, hogy a Kt.[1] végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendeletet [9] az 5/2003. (IV. 11.) KvVM rendelet [11] módosította. Ebben döntően a bejelentési és adatszolgáltatási űrlapok változtak. 12

12 3.3. A módosítások harmadik szakasza Ez az időszak (2004. május-július január 1.) az Uniós belépésünkkel kezdődött és alapjában ez hozta a legjelentősebb változásokat a január 1-jei fordulópontot követően. Az uniós csatlakozásunkhoz szükséges módosításokat a évi XXIX. törvény [12] léptette életbe, ami az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szól. Az uniós csatlakozás miatt a következő módosítások történtek: bevezetésre került a Közösségen belüli behozatal és kivitel, mivel korábban csak az import és export fogalma és az ezekhez kapcsolódó szabályozások szerepeltek a jogszabályokban; a csatlakozás óta az import csomagolást önbevallás keretében kell rendezni, korábban ez a vámhatóság hatáskörébe tartozott; megjelent az állami szolgáltatás megrendelés intézménye, amellyel a csomagolási hulladék piaci hasznosítását az állam kiegészítve biztosítani tudja az Unió által előírt kötelező hulladékhasznosítási arányt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hulladékok legnagyobb részét a koordináló szervezetek hasznosítják ( 8. fejezetben), a maradék hulladékot pedig az állam hasznosíttatja. A Kt.[1] végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX.28) KTM rendeletet [9] a 12/2004. (VII. 13.) KvVM rendelet [13] módosította. Döntően a bejelentési és adatszolgáltatási űrlapok változtak ismét az uniós csatlakozás miatti változásokkal összhangban A módosítások negyedik szakasza Ebben a szakaszban (2005.január 1.- ) a Kt.-t [1] a évi CIII. törvény [14] módosította. Az év elején jelent meg a jogszabályban a kereskedelmi csomagolás fogalma és a hozzá tartozó mentességi rendszer bevezetése, valamint a darab alapú termékdíjtétel megfogalmazása. A termékdíj visszaigénylési szabályok is megváltoztak. Ezt korábban a KAC, később KÖVICE kezelését végző szerv intézte, csak az exportált csomagolás utáni 13

13 visszaigénylést kellett az APEH-nál bonyolítani. Jelenleg a kenőolaj kivételével az összes termékdíj fajtára vonatkozó visszaigénylést az APEH-nál kell intézni. (A KÖVICE kezelését végző szerv elnevezést a költségvetési előirányzatok névváltozásával összhangban a május-július folyamán hatályba léptetett módosító jogszabályok vezették be.) A csomagolási termékdíj szempontjából a legfontosabb változás ebben a rendeletben, hogy megszűntek a rendelet mellékletében szereplő, bejelentésre és adatszolgáltatásra vonatkozó tartalmi előírások, jelenleg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (továbbiakban Mimisztérium) által a bejelentéshez és adatszolgáltatáshoz megalkotott formanyomtatványokon kell a bejelentést és adatszolgáltatást teljesíteni. A legfrissebb változások szerint a Ktkr.-t [2] a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet [15] módosította, a Kt.[1] végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX.28) KTM rendeletet [9] pedig a 26/2004. (XII. 22.) KvVM rendelet [16]. A fent említett négy szakasz változásairól a 2. számú táblázat ad áttekinthető eligazítást Kapcsolódás egyéb jogszabályokhoz: A termékdíjas jogszabályokban foglalt kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez a gazdálkodó szervezeteknek számos egyéb jogszabály rendelkezéseit is ismerniük kell. Ezek közül az egyik legfontosabb az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény [17] (továbbiakban Art.), amely előírja, hogy a termékdíj fizetésre kötelezettek mikor és milyen formában tegyenek eleget a termékdíj bevallásáról és befizetéséről az adóhatóság felé. A másik fontos törvény a évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvény [18] (továbbiakban Hgt.), amely összhangban a környezetvédelmi termékdíj törvény alapfilozófiájával ösztönzi a minél nagyobb arányú hulladék hasznosítást, ezt a Hgt. [18] 56. (8) bekezdése írja elő: július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50%-a hasznosításra kerüljön és ezen belül is legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. A hasznosítási rendszerben jelentős szerepet betöltő koordináló szervezetek létrehozásának lehetőségét is a Hgt. teremti meg. 14

14 A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. Rendelet [19] (továbbiakban Cskr.) hulladékgazdálkodási szempontból foglalkozik a csomagolásokkal és a csomagolási hulladékokkal, így mind fogalmi szinten, mind szabályozási szempontból kapcsolódik a termékdíjas jogszabályokhoz. Ezt mutatja az is, hogy a Ktkr.[2] visszautal a Cskr.[19] 6. (3)-as bekezdésére, mivel erre a kis kötelezetti körre egyszerűbb mentességi szabályokat határoz meg. Összefoglalás a változásokról: Módosítás, változás időtartama 1. szakasz (2003. január április 19.) 2. szakasz (2003. április május-július) Módosító jogszabály o termékdíj törvény hatályos módosítása, o a évi LXXIII. módosító törvény, o évi LXII. törvény. o a 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendeletet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendeletet váltotta, Módosítás lényege csomagoló eszközök fogalma helyett csomagolás fogalma a csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó a kötelezettől átvállalhatja a termékdíj fizetési kötelezettséget, ha egy hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez mentesség, visszaigénylés, átvállalás, a hasznosítást koordináló szervezetekre vonatkozó szabályok o 10/1995. (IX. 28.) KTM rendeletet az 5/2003. (IV. 11.) KvVM rendelet modósította. bejelentési és adatszolgáltatási űrlapok változtak 15

15 3. szakasz (2004. májusjúlius január 1.) o évi XXIX. törvény o 12/2004. (VII. 13.) KvVM rendelet. Az európai uniós csatlakozással összefüggő módosítás: behozatal és kivitel, importnál önbevallás, állami szolgáltatás megrendelése, döntően a bejelentési és adatszolgáltatási űrlapok változtak 4. szakasz (2005.január 1.-) o évi CIII. törvény az [1] törvény módosításáról o 53/2003 (IV. 11) Korm rendeletet a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet módosította, o a 10/1995. (IX. 28.) KTM rendeletet a 26/2004. (XII. 22.) KvVM rendelet módosította. kereskedelmi csomagolás fogalma és a hozzá tartozó mentességi rendszer bevezetése, valamint a darab alapú termékdíjtétel megfogalmazása 2. táblázat: A leglényegesebb módosító jogszabályok a termékdíj szabályozással kapcsolatban 16

16 A termékdíj szabályozás hatályos rendszeréről, valamint az egyéb jogszabályokkal való kapcsolódásról az 1.ábra alapján tájékozódhatunk. Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) Környezetvédelmi termékdíj törvény (Kt.) Hulladékgazdálkodási törvény (Hgt.) 53/2003 (IV.11.) Korm. rendelet (eredetileg: 113/1995. (IX. 27.) Korm. Rendelet) 94/2002 (V.5.) Korm. rendelet 10/1995 (IX.28.) KTM rendelet 1. ábra: A jogi szabályozás kapcsolatainak sémája 17

17 4. A CSOMAGOLÁSI TERMÉKDÍJ FIZETÉSRE KÖTELEZETTEK CSOPORTOSÍTÁSA Az, hogy a Kt.[1] szerint ki a termékdíj fizetésre kötelezett és kötelezettsége mikor keletkezik az alábbi szempontoktól függ: a termékdíjköteles termékek honnan származnak: belföldről, az Európai Közösségen (továbbiakban Közösség) belülről, vagy a Közösségen kívülről (harmadik országból); a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységtől: belföldön értékesítik, vagy saját célra használják föl; a termékdíjköteles termék fajtájától. Mindhárom esetben a fizetési kötelezettség pénzügyi teljesítése az adóhatóság felé történik az adózás rendje alapján. A következőkben az említett szempontok alapján vizsgáljuk meg, hogy a csomagolás és a kereskedelmi csomagolás esetében kik alkotják a kötelezetti csoportokat: Amennyiben a csomagolást belföldön állítják elő vagy forgalmazzák a kötelezett az első belföldi forgalomba hozó, valamint kereskedelmi csomagolás esetében az első belföldi forgalomba hozón túl annak első továbbforgalmazó vevője is. Ha a termék gyártója használja a csomagolást, akkor saját célú felhasználóról beszélünk és neki kell fizetnie a termékdíjat. A Közösségen belülről behozott csomagolás és kereskedelmi csomagolás első belföldi forgalomba hozatala esetében a kötelezett az első belföldi forgalomba hozó, valamint kereskedelmi csomagolás esetében az első belföldi forgalomba hozón túl annak első továbbforgalmazó vevője is. Ha nem történik forgalomba hozatal, akkor ismét saját célú felhasználóról beszélünk. 18

18 A harmadik országból behozott termékeknél minden esetben a vámjogszabályok szerinti vámadós, illetve a vámszabadterület üzemeltetője a kötelezett. Kereskedelmi csomagolás esetében az első belföldi forgalomba hozó (importőr) első továbbforgalmazó vevője is a kötelezetti körbe tartozik. A Kt.[1] és annak végrehajtási rendeletei lehetőséget teremtenek a termékdíj fizetési kötelezettség szerződéses átvállalására is A termékdíj fizetési kötelezettség átvállalása A kötelezettségeket az alábbiak vállalhatják át: az első vevő; a hasznosítást koordináló szervezet; ( A hasznosítást koordináló szervezet olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amely a hulladékká vált termékdíjköteles termék visszagyűjtését és hasznosítását végzi vagy végezteti, és amely a termékdíjköteles termék gyártóinak, forgalmazóinak részvételével jött létre. Kt.[1])5. ) csomagolás esetén: csomagolás összetevőit gyártó vagy forgalmazó - amennyiben a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez. A termékdíj fizetési kötelezettség szerződéses átvállalásának és jóváhagyásának szabályait a Ktkr. [2] rögzíti A termékdíj fizetésre kötelezettek adminisztrációs kötelezettségei, a bejelentés és adatszolgáltatás A jogszabályok alapján négyféle kötelezettségnek kell megfelelni: a) az adóhatóság felé (havi, negyedéves, vagy éves bevallás az adózás rendje szerint, valamint negyedéves vagy éves összesítő bevallás termékdíj tételenkénti részletezettséggel a termékdíj-fizetési kötelezettségről); 19

19 b) a Minisztérium felé (bejelentés a termékdíjköteles termékekkel végzett tevékenységről, bejelentés az újrahasználható termékdíjköteles termékekről az újrahasználat egyik feltételeként, negyedéves vagy éves beszámoló a termékdíjfizetési kötelezettségekről). c) nyilvántartási kötelezettség a könyvelések során; d) a termékdíj mértékének és összegének számlán való feltüntetési kötelezettsége, kivéve kiskereskedelmi értékesítés esetén. 5. A TERMÉKDÍJ VISSZAIGÉNYLÉSE A termékdíj bizonyos esetekben a termékdíj köteles termékek után visszaigényelhető A visszaigénylés alapesetei A Kt. [1] 5/A-C. -a alapján: visszaigényelhető a termékdíj azon termékdíjköteles termék után, amellyel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan a Magyar Köztársaság által kötött hatályos nemzetközi szerződés közterhektől mentes beszerzést ír elő; visszaigényelhető a termékdíj azon termékdíj köteles termék után, amelynek importálására, felhasználására igazoltan az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósítása keretében kerül sor; külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig visszaigényelheti a terméket terhelő termékdíjat az adóhatóságtól az a kötelezett vagy az a másodlagos kötelezett, aki a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles terméket (alapanyagot) használt fel; az az első belföldi vevő, aki a kötelezettől vásárolt termékdíjköteles terméket a) változatlan formában, b) változatlan formában és állapotban más termékbe beépítve exportálta vagy a Közösségen belül értékesítette, a megfizetett termékdíjat külön jogszabályban meghatározottak szerint visszaigényelheti az adóhatóságtól. 20

20 Visszaigényelhető még a termékdíj az alábbi esetekben: A Kt. [1] 17.. (3) bek. szerint: Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és mértékig a kötelezett visszaigényelheti a termékdíjköteles kenőolajok után befizetett termékdíj azon részét, amelyre vonatkozóan a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításra történő átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét igazolja A termékdíj visszaigénylés szabályai A termékdíj visszaigénylés tehát a már befizetett termékdíj összegének utólagos visszaigénylését jelenti, amire az előző, 5.1. pontban leírt esetekben van lehetőség. A termékdíj-visszaigénylés hatósági eljárás, amelynek keretében a termékdíj-visszaigénylésre való jogosultságot a területileg illetékes felügyelőség határozatban állapítja meg. A kenőolajnál a visszaigénylési kérelmeket a felügyelőségre kell benyújtani. A felügyelőség határozata alapján a jogszerűen visszaigényelt összeget a Minisztérium utalja át a visszaigénylő részére.(2.ábra) A jogszerűen visszaigényelt összeget a Minisztérium a határozatnak a Minisztériumnál történő iktatását követő 30 napon belül átutalja a jogosult részére. 21

21 VISSZAIGÉNYLÉS KENŐOLAJ ESETÉN EGYÉB ESETEKBEN (pl.csomagolás) Kérelem benyújtása a Felügyelőséghez negyedévente a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig, egy éven belül Április 20. Július 20. Október 20. Január 20. -ig. A tartalmi szempontból megfelelő, illetve a hiánypótlással megfelelően kiegészített kérelmeket a Felügyelőség 45 napon belül bírálja el Adóbevallás benyújtása a visszaigénylendő összegről A Felügyelőség a határozatot annak jogerőre emelkedése után (a határozat kézhezvételétől számított 15 nap) haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak A jogosultság ellenőrzése az Adóhatóság részéről A jogszerűen visszaigényelt összeget a Minisztérium a határozatnak a Minisztériumnál történő iktatását követő 30 napon belül átutalja a jogosult részére Az Adóhatóság 30 vagy 45 napon belül visszautalja az összeget 2. ábra A termékdíj visszaigénylés folyamatábrája 22

22 6. A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ ALÓLI MENTESSÉG MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS FOLYAMATA A termékdíj mentesség rendszere támogatja a hulladék mennyiségének csökkentését. A termékdíj-fizetésre kötelezett szervezetek részlegesen vagy teljes mértékben mentesülhetnek fizetési kötelezettségük alól, ha a hulladékot összegyűjtik és hasznosítják. A mentességek körét és mértékét a Ktkr. [2] szabályozza A termékdíj mentesség esetei A Kt. [1] 5/A-C. -a alapján: nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség a 2. (3) bekezdés szerinti termék exportja, valamint a Közösségen belüli értékesítése esetén; az importált nem kereskedelmi jellegű, valamint Közösségen belüli behozatal esetén belföldi vállalkozónak nem minősülő természetes személy által saját célú felhasználásra behozott termék után nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség; a termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni az importált termékre, amennyiben: a) a termék változatlan formában és állapotban épül be az aktív feldolgozás esetén végleges rendeltetéssel külföldre - ideértve más közösségi tagállam területét is - kiszállított késztermékbe, továbbá b) a termék változatlan formában és állapotban külföldre - ideértve más közösségi tagállam területét is - kiszállításra kerül, c) a termék passzív feldolgozást követő visszahozatalakor a befizetési bizonylattal igazolják, hogy a feldolgozási célra kivitt termékdíjköteles termék után a termékdíjat megfizették. Nem kell a környezetvédelmi termékdíjat megfizetni a vámjogszabályok szerint behozatali vámok alól mentesen behozott, a Kt. [1] hatálya alá tartozó nem 23

23 közösségi áruk, valamint hajók üzemanyagtartályában lévő üzemanyag után. Az így mentesülő termékek esetében termékdíj-visszaigénylésre nincs lehetőség; a csomagolás termékdíja kivételével nem kell termékdíjat fizetni a raktározási vámszabad területre külföldről történő betároláskor. A csomagolás termékdíjat sem kell megfizetni abban az esetben, ha a termék nem kerül átcsomagolásra; a hulladékká vált egyéb kőolajtermékből a hulladékgazdálkodásról szóló Hgt.[18] 4. számú mellékletében meghatározott R9 eljárással előállított termékdíjköteles termék után termékdíj-fizetési kötelezettség nem keletkezik; a kenőolaj termékdíját nem kell megfizetni a kötelezettnek vagy a másodlagos kötelezettnek, ha a termékdíjköteles terméket közvetlen anyagként (alapanyagként) használja fel. Az alapanyagként történő felhasználás esetében a Kormány által rendeletben meghatározottak szerint kell eljárni; a Kt. [1] 2. (3) bekezdésének b)-e), valamint g) pontjaiban meghatározott termékek után (a gumiabroncs, a hűtőberendezés, a hűtőközeg, a csomagolás, az akkumulátor, a reklámhordozó papír, az elektromos és elektronikai berendezés) fennálló termékdíj-fizetési kötelezettség alól mentesség szerezhető, amennyiben a kötelezett, másodlagos kötelezett, hasznosítást koordináló szervezet a hulladékká vált termékdíjköteles terméket - külön jogszabályban meghatározott mennyiségben és módon - hasznosítja, illetőleg a külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti. A kötelezett vagy a másodlagos kötelezett jogosult a mentesség igénybevételére, ha a hulladékká vált termékdíjköteles terméknek a kötelezett megbízása alapján hasznosításra történő átadás-átvétel tényét igazolja, vagy a külön jogszabályban meghatározottak szerint hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozik. A mentesség - hasznosítást koordináló szervezet kivételével - legfeljebb egy naptári évre szerezhető és az évente megújítható. Hasznosítást koordináló szervezet esetén a mentesség legfeljebb két naptári évre szerezhető és külön jogszabályban meghatározott eljárásban legfeljebb tíz éven keresztül, alkalmanként kétéves időtartamokra meghosszabbítható; 24