Csomagolás a hulladékgazdálkodásban

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági Szak Nappali tagozat Logisztika szakirány Csomagolás a hulladékgazdálkodásban Készítette: Harasztos Anna Budapest, 2009

1. Bevezetés... 1 2. Csomagolás, mint logisztikai funkció... 1 2.1 A csomagolás története... 1 2.2 A csomagolás szerepe a logisztikában... 1 2.3 A csomagolás célja és jelentései... 1 2.4 csomagolás funkciói... 1 2.5 A csomagolás tervezésének szempontjai... 1 2.6 A csomagolás megjelenési formái... 1 2.7 A csomagolás és a termék előállításának kapcsolata... 1 2.8 A csomagolás technikai tényezői... 1 2.9 A csomagolás gazdaságossági kérdései... 1 3. Hulladékgazdálkodás... 1 3.1 A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem... 1 3.2 A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata... 1 3.3 A hulladékgazdálkodás stratégiai elemei... 1 3.4 A hulladékok környezeti hatásai... 1 3.5 A hulladék fogalma és csoportosítása... 1 3.6 Hulladékgazdálkodás az Európai Unióban... 1 3.7 Hulladékgazdálkodás Magyarországon... 1 3.8 A csomagolás és a csomagolási hulladék kezelése az Európai Unióban és Magyarországon... 1 4.Inverz logisztika szerepe a hulladékgazdálkodásban... 1 4.1 Az inverz logisztika kialakulása és jellemzői... 1 4.4 Az inverz logisztika szereplői... 1 5. Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt. ismertetése... 1 5.1 Története... 1 5.2 A Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt. felépítése... 1 1

5.3 A Dunapack Zrt. környezetvédelmi filozófiája... 2 5.4 Környezetközpontú irányítás... 2 6. Javaslat... 2 7. Összefoglaló... 2 2

1. Bevezetés Szakmai gyakorlatomat a Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt. logisztikai osztályán töltöttem. Az ott töltött időszak során beleláthattam egy hatékonyan működő, a papír és csomagolóanyagok gyártásában professzionális vállalat felépítésébe, működésébe és rendszereibe. A raktározási és fuvarozási feladatok mellett lehetőségem nyílt a vállallat papírbegyűjtési és feldolgozási folyamataniak tanulmányozására is. Szakdolgozatomban a csomagolás hulladékgazdákodásban betöltött szerepét vizsgáltam, melyben kiemelkedő szerepet játszott, hogy napjainkban különösen nagy problémat jelentek a csomagolási hulladékok, melynek megfelelő kezelése napjainkban is fejlesztésre szorul. A legnagyobb figyelmet a hulladékok keletkezésének megelőzésére kell fordítani, hiszen ezúton akadályozható meg a leghatékonyabban a környezetszennyezés, a további károk előidézése. Dolgozatomban elsőként a csomagolás főbb tulajdonságairól és logisztikában betöltött szerepéről esik szó. Ezt követően a hulladékgazdálkodás témakörben teszek említést a fenntartható fejlődés, a környezettudatos társadalom, a hulladékok károsító hatásairól és az újrahasznosítás lehetőségéről és előírásairól. Szintén ez a rész foglalkozik a csomagolási hulladékok kezelésére vonatkozó előírásokkal is. A negyedik fejezet az inverz logisztika hulladékgazdálkodásban betöltött szerepét, annak kialakulását, jellemzőit és szereplőit mutatja be. Az ötödik fejezet a vizsgált csomagolóipari gyár felépítését, a gyártás folyamatát az előállított termékeket, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos munkásságát írja le. A szakdolgozat utolsó fejezetében a Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt.-nek tett javaslatok szerepelnek, melyek az elmúlt évek európai és magyarországi hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tapaszatalatai, a gyár érdekei és mindenek előtt a hatályos Európai Uniós és Magyarországi előírások figyelembevételével készültek. 3

2. Csomagolás, mint logisztikai funkció 1 A csomagolás fontos szerepet tölt be a logisztika világában, hiszen nemcsak védi a terméket a környezeti ártalmaktól, de a szállíthatóságot és a tárolhatóságot is megkönnyíti az ellátási láncok teljes folyamatában. 2.1 A csomagolás története A csomagolás több ezer éves múltra tekint vissza, ezt bizonyítja, hogy a kutatók különféle anyagokból készült csomagoló eszközöket fedezték fel az évek során. Ezek közül is a legrégebbi a kosár, mely már időszámításunk előtt is használatos volt és már akkoriban vesszőfonatokból készítették, ókori jelenlétét egyebek között az egyiptomi kultúra hagyatékai is bizonyítják. Időszámításunk előtti II. évezredből olyan égetett agyagedények, korsók és vázák maradtak ránk, melyeket háztartási és tárolási célokra használtak. Ugyanebből a korszakból a Földközi-tenger környékén folyékony és szilárd élelmiszerek tárolására alkalmas kőedényeket tártak fel. Az idő múlásával ezek a tárolók egyre díszesebbek lettek és funkciójukban speciálisabb feladatokat láttak el, előállításukhoz pedig a legkülönfélébb anyagokat használták fel. A kereskedelem kialakulásával és fejlődésével párhuzamosan a csomagolás szerepe is jelentősen nőtt, és ma már nélkülözhetetlen a gazdasági folyamatok lebonyolításában. 2.2 A csomagolás szerepe a logisztikában A világ minden táján érzékelhető egy új szemlélet kialakulása, melynek gyakorlatba történő áthelyezésével, és uralkodóvá válásával egy környezetkímélő gazdaság létrejöttét segíti elő. Ez a szemlélet az anyagi javak mellőzése nélkül, mégis környezetünk megóvásával, pazarló hulladéktermelés helyett annak újrahasznosításával, optimálisabb termelést és elosztást tesz lehetővé. 1 Kerekes Titusz - Bevezetés a csomagolástechnikába I. (Papír-Press Egyesülés 2000.) 4

A logisztika különböző irányzatai korábban egy-egy termelési és elosztási műveletet emeltek ki, melyet prioritással kezeltek és ezt tekintették, az un. integráló folyamatnak, melyhez csak másodlagosan rendelhető a többi részfolyamat (pl. az anyagmozgatás, mint irányító művelet magába foglalja a raktározást, csomagolást, szállítást). A logisztikai szemléletmód megjelenésével, a logisztika, mint magasabb integráló és koordináló rendszer került előtérbe, melynek irányítása alatt, az anyagmozgatás, csomagolás, raktározás, szállítás, kereskedelmi elosztás stb. részműveletek kölcsönhatásával (szolgálatával) valósul meg a termelés és a disztribúció, a termékek optimumon történő előállítása és elosztása. Ennek értelmében a csomagolás is része a logisztikának, viszont az egyes részfolyamatok közül egyedül a csomagolás bír a termék alapértékének hozzáadott értékkel történő növelésével. A csomagolás nemcsak végigkíséri a térben és időben lezajló logisztikai folyamatokat, hanem segíti és kiegészíti is azokat. A célszerű csomagolás, kezelési egységként hatékonyabbá és gyorsabbá teheti az anyag- és információáramlást. A csomagolás megfelelő kialakítása lehetővé teszi a gépesítést, anyagmozgató eszközök használatát. A csomagolás így könnyen kezelhető rakodási egységet képez, mellyel csökkenthetők, vagy akár ki is küszöbölhetők a raktározási és átrakodási nehézségek. A fontos információk csomagoláson való feltüntetésével biztosíthatjuk a megfelelő információáramlást, a teljes logisztikai folyamat során. Ezek az információk segítséget nyújtanak többek között a szállításban, a raktározásban és az elosztásban (pl. megfelelő teherbírással készített doboz csomagolókban tárolt termékek egymásra rakodásával kevesebb helyet foglalunk el a raktárban). 2.3 A csomagolás célja és jelentései A csomagolást kétféleképpen lehet értelmezni. Jelenti egyrészt azokat a műveleteket, amelyek biztosítják a termék védelmét a raktározás, szállítás és elosztás során, másrészt az előbbi tevékenység eredményeképpen létrehozott termék és védőburkolat egységét, azaz a műveletek folyamata során elkészült produktumot. Elsődleges feladata az áru mennyiségének és állapotának, romlandó áruk esetén minőségének megőrzése a termeléstől a rendeltetésszerű felhasználásig, az elosztási 5

lánc teljes folyamatában. A csomagolásnak azonban kétirányú védelmet kell biztosítania, a környezetet is meg kell védenie a termék káros hatásaitól (például veszélyes áru esetén). A termékeket eredeti, jó minőségű állapotukban kell eljuttatni a felhasználás vagy fogyasztás helyére. Ezt az állapotot csak megfelelő csomagolás alkalmazásával lehet megőrizni. A csomagolatlan áru könnyebben veszíthet értékéből, akár természetes úton, akár dézsmálás következtében. Legcélszerűbb ezért a termékeket már a gyártás helyszínén becsomagolni. Azonban a csomagolás alapvetően nem tartozik a termelő vállalatok főbb feladati közé, ezért gyakran kerülnek kihelyezésre, ahol megfelelő szakértelemmel járnak el. A csomagolásnak marketing szempontból, a vásárlás során is fontos szerepe van. Egy-egy termék sikeréhez nagyban hozzájárul, megteremti a kapcsolatot a vevőkkel, gyakran az egyetlen támpont a vásárlási döntéshez. Ezzel a tulajdonságával a csomagolás, mint költségtényező, akár jelentős hozzáadott értékké is válhat. Esetenként fontosabb, mint maga a becsomagolt termék. A csomagoláson szereplő információk nem csak a fogyasztók védelmét szolgálják, hanem szállítás és raktározás során segítenek az áruazonosításban. 2.4 csomagolás funkciói A csomagolás, annak céljával összhangban a következő pontok alatt ismertetett funkciókat látja el. 2.4.1 A védelem feladata A csomagolás elsődleges és legfontosabb feladata a termék védelme a le-és felrakodás, a szállítás, a tárolás valamint használat során. A csomagolás védelmi feladata kétirányú: egyfelől biztosítja a termék védelmét a mechanikai, biológiai, klimatikus hatásoktól, ugyanakkor a környezetet is óvja a termék és a csomagolás esetleges károsító hatásától. A termék védelme 6

A becsomagolt termékre az áruelosztási láncok során (tárolás, rakodás, szállítás, kereskedelem) különböző igénybevételek hatnak, amelyek különféle formában, intenzitással és kombináltan érvényesülnek. Ezeket már a csomagolás megtervezésekor figyelembe kell venni a szállíthatóság és tárolhatóság megállapításával együtt. A szállítási csomagolások tekintetében erre kifejezetten nagy hangsúlyt kell fektetni, mivel azok hosszabb útvonalon, akár többféle szállítóeszköz segítségével jutnak el rendeltetési helyükre. Jellegük szerint az igénybevételeket négy csoportra lehet osztani: Igénybevételek típusa Mechanikai Klimatikus Biológiai Humán Statikus Dinamikus hőmérséklet mikroorganizmusok lopás nyomás rázás csapadék rovarok hamisítás ejtés légnyomás rágcsálok görgetés ütközés ütés légmozgás légszennyeződés páratartalom napsugárzás Mechanikai igénybevételek Az elosztási láncban fellépő erőhatások lehetnek statikusan (állandóan ható) és dinamikusan (szakaszos, esetleges) bekövetkező hatások: nyomás A statikus hatás a nyomás, ami egymásra helyezett csomagok tömegéből ered, és a felületegységre ható nyomóerőben fejezhető ki. A nyomóerő nagysága a csomagolás 7

tömege, egy csomag magassága és az egymásra helyezett csomagok teljes magasságának összefüggése alapján számítható ki. A tárolási időtartam és bizonyos csomagoló eszközöknél (papír, fa) a klímaviszonyok is befolyásolják az igénybevétel mértékét, mivel ezek a csomagolóeszköz kifáradásához vezethetnek. A védekezés legjobb módja a megfelelő anyagok és konstrukciók megválasztása, például nagy nyomó-szilárdságú külső burkolat használata. Fontos a raktározási és szállítási szokások ismerete is az adott termékkel kapcsolatban. Más halmazolási magassággal kell számolni a légi, a közúti, a vasúti és a vízi szállítás esetén. rázás A rázás vagy vibráció olyan dinamikus hatás, amely a csomagolt termék mozgatása közben, legtöbbször szakaszosan és véletlenszerűen jelentkezik. Jellemző paraméterei az amplitúdó és a frekvencia. Leginkább közúti és vasúti fuvarozás során éri ilyen hatás a terméket. ejtés Az egyik leggyakrabban előforduló igénybevétel az ejtés. Előfordulása nem a szállítóeszközöktől vagy a szállítási útvonalaktól, hanem az átrakások számától és jellegétől függ. Megelőzhető illetve csökkenthető a rakodás gépesítésével, a munkafegyelem és munkaszervezés javításával. görgetés Görgetéssel, illetve buktatással továbbítják azokat a nagytömegű csomagokat, amelyeket géppel nem tudnak mozgatni. Ilyenkor az átbillenéseknél gyorsulás keletkezik, mely belső elmozdulást eredményez, s ezért itt a belső szerkezeti elemek megfelelő rögzítését kell megoldani. ütés Az anyagmozgató gépek vagy eszközök, esetleg helytelen csomagkezelések okozhatják az ütésből eredő károkat. Ilyenkor a csomag külső felületének egy viszonylag jól körülhatárolható területét egy egyszeri erőbehatás éri. A csomagolóeszköz anyagának helyes megválasztásával lehet ellene védekezni. ütközés 8

Az ütközés jellegzetesen vasúti szállítási igénybevétel. Akkor következhet be, amikor az állomásokon tolatás közben egymáshoz ütköznek a vagonok. A kocsi belsejében való rögzítéssel hatékonyan lehet védekezni a fellépő hatások ellen. A gépjárművek indításakor és fékezésekor szintén sérülhet az áru, ennek mértéke azonban nem jelentős. Klimatikus igénybevételek Klímának nevezik az adott hely átlagos időjárását, beleértve az egyes helyzetek gyakoriságát és a változások szélső értékeit. Az időjárás egy meghatározott helyen és időben, a légkörben lezajló folyamat, amelynek alakulása a következő tényezőktől függ: a hőmérséklet és hőmérséklet ingadozások, csapadék, légnyomás, légmozgás, páratartalom, sugárzások (például: Nap, hő), légszennyeződések (például: por, korom). Ezek különböző paraméterekkel jellemezhetőek, együttes hatásuk és változásuk nagymértékben befolyásolják a csomagolószerek fizikai és kémiai állapotát, illetve a becsomagolt termékekre is veszélyt jelenthetnek. Védekezhetünk ellenük különböző bevonatokkal (zsírok, viaszok, olajok, lakkok, festékek), oxigén kiszorító és páramegkötő anyagok alkalmazásával (szilika gél) a külső burkolaton belül, illetve szükség esetén klimatizált hordozó eszközök használatával. Biológiai igénybevételek A biológia igénybevételek alatt a kártevők jelenlétét értjük, mely függ a különböző földrajzi területeken létrejött klímaviszonyoktól, és az emberek által kialakított tisztasági feltételektől. Mikroorganizmusok: A hőmérséklet és a nedvességtartalom megfelelő tápanyagok jelentétében kedvező feltételeket teremtenek az elszaporodásukhoz. 9

Ilyenek például: a vírusok, baktériumok, gombák (penészek, élesztők). Ezek ellen védekezni a klimatikus kockázatok felmerülésekor is alkalmazott módszerekkel lehet. Rovarok: A rovarok (pl. legyek, szúnyogok, molylepkék) egyrészt testükhöz tapadt mikroorganizmusokkal, másrészt anyagcsere termékeikkel szennyezik a termékeket. A termeszek a trópusi égöv alatt okoznak nagy pusztításokat. A rovarok ellen a csomagolással lehet védekezni (akác, üveg, szilárd műanyag burkolat). Rágcsálók: az egerek és patkányok jelenlétükkel nagy károkat okoznak, akár járványos betegségek hordozói is lehetnek. A csomagolás önmagában nem elég, mivel a csomagoló szereket is megrághatják, folyamatos irtásukat szervezetten és a legkorszerűbb módszerekkel kell végrehajtani. Emberek okozta károk A dézsmálás elleni védelem a csomagolásfejlesztő számára is speciális feladatot jelent. A súlyosabb károkozások és jogtalan eltulajdonítások miatt a csomagolásnak a vagyon védelmét is szolgálnia kell. Különösen a nagyobb értékű termékek esetében fontos a lopás és hamisítás elleni védelem. Ezek ellen különböző módokon lehet védekezni, például mágneses jelzőlap, originális csomagolások, zárak és monitor rendszerek segítségével. A környezet védelme A csomagolásnak, mint ideiglenes védőburkolatnak egyrészt meg kell védeni a környezetet a terméktől, másrészt a kiürült csomagoló eszköz, hulladék formájában sem károsíthatja a környezetét. A termék esetleges káros hatásait fel kell mérni a megfelelő védelem biztosítása érdekében. Éles, hegyes, szúrós és kiálló részekkel rendelkező termékek esetében párnázással, letakarással és élvédő elemek alkalmazásával kell védekezni, mivel ezek károkat okozhatnak a közvetlen közelükben lévő tárgyak, a használt járművek 10

állapotában és a csomagolást kezelő dolgozókban is. Veszélyes áruk esetében be kell tartani a hatályos szabályzatok utasításait. A hulladék károsító hatását az alábbiak szerint lehet csökkenteni: A szerkezeti anyag megválasztásánál, a környezetre legkevésbé veszélyes anyagot kell megválasztani, Lehetőség szerint csökkenteni kell a felhasznált anyagmennyiséget. A konstrukció helyes megválasztásával minimális anyagot kell felhasználni a csomagolóeszközök előállításához, Növelni kell az újból felhasználható csomagolások arányát (többször felhasználható és többutas csomagolóeszközök), Fokozott figyelmet kell fordítani a szelektív hulladékgyűjtésre és ezzel összefüggésben az újrahasznosításra is. A hulladékok egy része alkalmas energiahordozó előállítására is (például: olajjá alakíthatjuk vissza a műanyagokat). 2.4.2 Praktikus kezelhetőség Ez a funkció a gyakorlati felhasználás megkönnyítésére szolgál. A csomagolásnak rendelkezni kell olyan megoldással (forma, segédeszköz), amellyel a termék kezelése, tárolása és alkalmazása egyszerűbbé válik. Ezeket a csomagolás minden fajtájánál érdemes megtervezni, mivel értéknövelő szerepet tölthetnek be. A csomagolás megfelelő kialakítása megkönnyíti az önkiszolgáló rendszerű kereskedelemben való árusítást, a vevők számára a kiválasztást és a termék hazavitelét. A praktikusságot szolgálják például: a segédeszköz nélkül felnyitható fedelek (easy open), a palackok csavarmentes, dézsmálás biztos kupakjai, a könnyű nyitás és visszazárhatóság, adagnagyság megválasztása, adagolhatóság, kiegészítők (méretjelzéssel ellátott csomagolások, adagolók), csomagban való felmelegítés, egyszer használatos vagy eldobható eszközök, többcélú csomagolás. 11

2.4 3 A csomagolás esztétikuma és információtartalma Formák, színek, betűformák Ez a funkció a praktikussági szerephez hasonlóan növeli a termék értékét. A csomagolás formájának megtervezésével hivatásos formatervezők foglalkoznak, akiknek sok szempontot kell figyelembe vennie, többek között a termék sajátosságait és a csomagoló eszköz anyagát. Az alkalmazott betűformák megválasztásánál a cél az, hogy nagyobb távolságról is olvashatóak, könnyen felismerhetőek és könnyen felidézhetőek legyenek. A színek, és azok különböző színkombinációinak megválasztása, a figyelemfelkeltés mellett pszichológiailag is jelentős a vásárlásösztönzés szempontjából. Az esztétikai jegyek azonban nem egyformán hatnak sem egyedileg, sem közösségekre vonatkozóan. Az, hogy ki milyen csomagolást talál vonzónak, függ a kortól, a nemtől, a társadalmi rétegtől, és a vásárlók nemzetiségétől is. Sokan kedvelik például országuk nemzeti színeit, de fontos az individuális hatás is, amely az egyén saját élményein és tapasztalatain alapul. Csomagolás és reklám Nagy tömegben gyártott termékeknél, illetve több konkurens termék mellett a csomagolás árukínáló funkciója kap jelentős szerepet. A televízió reklámjai a csomagolás képét használják fel a termék jó tulajdonságainak ismertetésére. A legolcsóbb reklámköltség a csomagolással érhető el, ha sikerül teljes összképet adni a termékről. Márka és védjegy A márkázás jelentős értéknövelő hatással bír. A kereskedelmi forgalomban a terméket vagy azok csomagolásait olyan jellel vagy jelöléssel látják el, amely más termékektől megkülönbözteti őket. Ezek a szimbólumok tájékoztatnak az áru minőségéről, rendeltetéséről, eredetiségéről, hovatartozásáról és eligazítást adnak a fogyasztó és a forgalmazó számára egyaránt. A csomagolás információs szerepe 12

Az esztétikai jegyek már informálnak a termékről, de a tájékoztatás jogszabályban rögzített kötelesség. Termékcsoportoktól függően fel kell tüntetni az úgynevezett kötelező érvényű információkat, ezen kívül vannak ajánlott, illetve megengedhető információk is. A jelöléseknél ügyelni kell arra, hogy ne tévessze meg a fogyasztókat. Az árat nem feltétlenül kell a fogyasztói csomagoláson feltüntetni, de a tájékoztatás érdekében a termék közvetlen közelében kell elhelyezni. A csomagolás szerepe a marketing szempontok figyelembe vételével A csomagolás a marketingpolitika része, így hozzájárul a fogyasztói igények kielégítéséhez (pl. fogyasztói és gyűjtőcsomagolások). Az attraktív, vásárlásösztönző megjelenés mellett fontos a racionális kialakítás, vagyis a fölösleges ráfordítás kerülése, hiszen elsősorban a könnyű kezelhetőséget, és a gazdaságos anyagfelhasználás lehetőségét kell biztosítani a fogyasztók számára. 2.5 A csomagolás tervezésének szempontjai Az optimális csomagolás kialakításához össze kell hangolni a piaci igényeket, a műszaki és gazdasági lehetőségek figyelembe vétele mellett, az alábbiakra is ügyelni kell: A termék jellege és érzékenysége a különböző kockázatokra Az elosztás módja (közvetlen, közvetett átrakások száma), útvonala (távolság, infrastruktúra), eszközei (fuvarozási és rakodó eszközök, egységrakomány képző eszközök, tároló helyek), közreműködőinek megbízhatósága és az átfutás időigénye A fuvarozók által elismert csomagolások ismérvei Nemzetközi veszélyes-áru szabályzatok utasításai Az érintett országok szabványai és előírásai a vizsgálati módszerekre, összeférhetőségre, csomagoláshoz használt anyagokra, környezetvédelmi szabályozásokra, az újrahasznosítás és ártalmatlanítás lehetőségeire A praktikus kezelhetőség Egyértelmű jelölések melyek az áruazonosításhoz, helymeghatározáshoz szükségek, de elősegítik az áru megfelelő kezelését is (pl. törékeny áru) 13

Gazdaságosság (addig érdemes csomagolásra költeni, amíg az összeg nem haladja meg a keletkezhető károk mértékét 2.6 A csomagolás megjelenési formái A csomagolásnak a termék áruvá válásának folyamatában és a fogyasztókhoz való eljuttatásában többirányú feladata van. Az igények kielégítése céljából szükséges a különböző szerkezeti megoldások, konstrukciós kialakítások, változatos méretek és tömegek kialakítása. A csomagolások alapformáit, betöltendő szerepük és azok kielégítését szolgáló legjobb megoldásaik szerint három csoportra különíthetjük. 2.6.1 A fogyasztói csomagolás A kiskereskedelmi csomagolás a fogyasztói cikkeket veszi körül, olyan a terméket a fogyasztóig, felhasználóig kísérő, önmagában szállításra nem alkalmas védőburkolat, mely kisebb térfogatú és mennyiségű terméket tartalmaz. Főbb funkciói: termékvédelmi feladatok, A fogyasztói cikkeket körül vevő kiskereskedelmi csomagolás a korszerű bolti forgalmazást segíti elő, lehetővé téve az önkiszolgálást, fontos az esztétikus és figyelemfelkeltő szerep, amely hozzájárul a vásárlásösztönzéshez. Gondoskodni kell a megfelelő kialakításról a polcokon való megfelelő elhelyezhetőség érdekében, Tartalmaznia kell a vásárlók számára az eligazító információkat. Hordoznia kell a logisztika szempontból fontos jelöléseket (például: vonalkód az áruazonosításhoz), 14

Alkalmazkodnia kell a vevőigényekhez a szállíthatóságnál és a kiszerelésnél az otthoni tárolás és felhasználás megkönnyítése érdekében. A külföldi szakirodalomban elsődleges csomagolásnak is nevezik, mivel a termékekkel közvetlenül érintkezik. 2.6.2 A gyüjtőcsomagolás A gyűjtőcsomagolás nem a fogyasztó számára készül, a kereskedelmi logisztikában van jelentős szerepe. Alkalmazásának feltétele hogy az adott cikkszámon jelölt gyűjtőcsomagolás azonos áruféleségeket és azonos mennyiségeket tartalmazzon. Homogén, nagy mennyiségű áruféleségeknél alkalmazzák (homogén áruféleségekből nagyobb mennyiséget fog össze). Alapvető feladata közé tartozik: Termékvédelem Információhordozás árukezelés, a raktározás megkönnyítése. nyilvántartás és leltározás egyszerűsítése Ide tartozik az úgynevezett display (bemutató vagy kínáló) csomagolás is. A gyűjtőcsomagolással általában nem találkozik a vevő, ennél a típusnál azonban fontos az esztétikai jegyek szerepe, a csomagolás kínáló és vásárlásra ösztönző feladata. klasszikus display 15

2.6.3 Szállítói csomagolás Elsősorban a termékek szállításánál segít, a fuvarozás közben, átrakásoknál, és az egész elosztási lánc során biztosítja az áruvédelmet, a megfelelő azonosítást és a könnyű kezelhetőséget, lehetővé téve a gépesített mozgatást. A szállítási csomagolások legfejlettebb formája az egységrakomány, amely egységrakomány képző eszközök segítségével vagy anélkül, azonos szállítási egységek kialakítását jelenti. Anyaga lehet: műanyag, fa, papír, textil és fém. 2.7 A csomagolás és a termék előállításának kapcsolata A legfontosabb feladat a termékek optimális körülmények között, megfelelő minőségi szinten való előállítása és megóvása, melyet elsősorban a csomagolással lehet teljesíteni. A csomagolás a termék előállításának szerves része, ezért elengedhetetlen, hogy ezeket egységes látásmódban és azonosan kezelje a termelő vállalat. Egy új termék gyártásának kezdetekor a csomagolás megtervezéséről is gondoskodni kell. A gazdaságos gyártási folyamathoz az is szükséges, hogy a termelési technológia a csomagolási technológiával együtt kerüljön kialakításra. A termék elállításhoz szükséges csomagolási művelet lehet: a termék előállítás folyamatába beépítve a termék előállítást követően a termék előállítástól elkülönítve A termék előállítási folyamatába épített csomagolás Az egyik legkedvezőbb eljárás, mivel itt a termékgyártás és a csomagolás szorosan összetartozik. A technológiai egyensúly érdekében a termékgyártás fejlesztése szükségessé teszi a gyártásba épített csomagolási eljárások fejlesztését is. Ez a megoldás elsősorban a tartós termékeknél jellemző, például konzerv és gyorsfagyasztott ételek esetében. 16

A termék előállítását követő csomagolás Ez a leggyakrabban alkalmazott eljárás, ilyen esetekben a termék előállítását követi a csomagolás (például: rádió, festék, kockacukor). Ennél az eljárásnál sokszor felejtik el a csomagolást, vagy egyszerűen kihagyják a kalkulációból. A termék előállításától elkülönített csomagolás Ennél az eljárásnál a szervezeti elkülönítésen van a hangsúly. Ez azt jelenti, hogy a csomagolást egy másik, kifejezetten erre szakosodott vállalat végzi el. Ezt a tevékenység az úgynevezett bércsomagolás, amely történhet a gyártás és a bércsomagoló vállalat telephelyén is. Különösen érzékeny, vagy nagy értékű termékek esetében viszont jellemző, hogy a bércsomagoló vállalat szakemberei, a termék gyártó cég telephelyén végzik el a csomagolást. Bércsomagoló vállalatok előnye: szakszerű eljárás speciális gépekkel rendelkeznek csomagolóanyag gazdálkodás és csomagolóeszköz gyártás ismerete egyéb kiegészítő szolgáltatások (párnázás, korrózióvédelem, vámkezelés) 2.8 A csomagolás technikai tényezői A csomagolási tevékenység számos technikai tényezőtől függ. Ezek egy része a termékkel együtt, mint alkotórész épül bele a csomagolási és kereskedelmi folyamatokba. A beépülő technikai eszközök képezik a csomagolás anyagi oldalát. A gépi oldalon szerepelnek mindazon eszközök, melyek segítségével és részvételével történik a csomagolás folyamata. 17

1 sz. ábra A csomagolás technikai tényezői A csomagolás technikai tényezőinek anyagi oldala A csomagolószer: a csomagolóanyag, a csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag gyűjtőfogalma. csomagolóanyagok: valamely termék védőburkolatának elsődleges elemei, melyek anyagukat tekintve lehetnek: papír, fém, műanyag, üveg, fa, textil és kombinált anyagok, csomagolóeszközök: a csomagolóanyagok valamelyikéből ipari módszerek segítségével előállított ideiglenes védőburkolatok. Ilyen eszközök például: a műanyagrekeszek, fahordók, papírzacskók, üvegpalackok, textilzsákok, fémdobozok és kombinált alapú tasakok. csomagolási segédanyagok: Azok a részek, amelyek önmagukban nem töltik be az ideiglenes védőburkolat szerepét, de alkalmazásuk elengedhetetlen a csomagolás kialakítása, valamit védelme biztosítása érdekében. Segédanyagok lehetnek például: záróelemek, pántok, szegek, címkék vagy ragasztószalagok. 18

A csomagolás technikai tényezőinek gépi oldala csomagológépeknek nevezzük a csomagolást előkészítő, töltő, záró és jelelölő gépeket a formázó-töltő-záró gépek alkalmasak a csomagolóeszköz előállítására, a termék töltésére és a csomagoló eszköz lezárására is. A csomagoló kisgépek a csomagolási segédanyagok alkalmazását segítik. Ilyen kisgépek például: a szögbelövők, pántológépek, dugózók, ragasztószalag felvivő készülékek. 2.9 A csomagolás gazdaságossági kérdései A fejlett csomagolással rendelkező országokban a csomagolóipar jelentős szereppel bír. Hazánkban is megfigyelhetőek ezen a területen az önálló gazdálkodásra és profitszerzésre irányuló törekvések. Több olyan vállalat van ma Magyarországon, amely kizárólag csomagolószerek gyártásával foglalkozik. A csomagolás elsősorban nem termelő, hanem sokkal inkább szolgáltató tevékenység, a felmerülő költségelemeket részletesen meg kell vizsgálni a többletnyereség elérése érdekében. A csomagolásra fordított költségek elemei: Lehetnek közvetlen költségek, melyek mérhetőek és közvetlenül ráterhelhetők a csomagolásra, ilyenek: anyagköltség bérköltség és közterhei energiaköltség gépköltség A közvetett költségek csak gazdasági számítások után oszthatók a csomagolásra, ilyen költségek: üzemi általános költségek vállalati általános költségek A csomagolási költségeket addig célszerű növelni, amíg az árukárok elmaradásából a többletráfordítás megtérül. 19

3. Hulladékgazdálkodás 2 3 Az elmúlt évtizedek műszaki, gazdasági fejlődése, és a fokozódó városiasodás következtében rendkívüli mértékben megnőtt a hulladékok káros hatásai elleni védelem jelentősége. A környezetgazdálkodási tevékenység egyik kiemelt feladatának tekinti a hulladékok környezetkárosító hatásainak felmérését. Ma már egyértelmű hogy a hulladékok szerepe nélkülözhetetlen a természeti forrásokkal való ésszerű gazdálkodás, az anyag- és energiatakarékos gazdaság kialakításához, amely világszerte nagy kihívást jelent. Hulladékgazdálkodásnak a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszerét nevezzük, amelybe beleértendő a hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése, kezelése, ezek tervezése és ellenőrzése, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetése, bezárása, utógondozása, a működés felhagyását követő vizsgálatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadás és oktatás 4 A hulladékgazdálkodás alapvető célja és szempontrendszere szerint minden tevékenységet úgy kell elvégezni, hogy biztosítsa: a hulladék keletkezésének megelőzését, A keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a keletkező hulladékok hasznosítását, feldolgozását, illetve a nem hasznosítható hulladékok környezetkímélő ártalmatlanítását. Ezeket figyelembe véve csökkenthető a természeti erőforrások igénybevétele, valamint az elhasználódott anyagok hulladék formájában a természetbe való visszakerülése, ezáltal eredményesen segíti elő a gazdaság hatékonyságát. 2 Hulladékgazdálkodás (Tertia Kiadó, Budapest, 2003) 3 Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja - A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei, Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztály, 2002) 4 Hulladékgazdálkodás (Tertia Kiadó, Budapest, 2003, 33. oldal) 20