Iktatószám: 41- /2008. Tárgy: Tájékoztató a 2007. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer hatékonyságát mérő hazai vizsgálatok közül az Országos kompetenciamérések (OKM) egy-egy populáció tudását, képességeit tárják fel. A méréseknek kettős céljuk van: egyrészt a tanulók teljesítményének a megismerése, másrészt az iskolák mérési-értékelési gyakorlatának a kialakítása. 2008. május 31-én negyedik alkalommal került sor Hódmezővásárhely közoktatási mérés-értékelés rendszerében jelentős szerepet betöltő Országos kompetenciamérésre (OKM). A felmérés tesztfüzetei négy negyvenöt perces részből álltak, két rész a szövegértési képességet, kettő pedig a matematikai eszköztudást vizsgáló kérdéseket tartalmazott. A kompetenciamérés azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely nélkülözhetetlen további fejlődésükhöz. A felmérés tesztjei ezért a korszerű nemzetközi mérésekhez hasonlóan nem a tantervi követelmények teljesülését mérik elsősorban, hanem azt, hogy a tanulók képesek-e ismereteiket felhasználva a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolható problémákat megoldani. Ezért mindkét teszt a mindennapok jellemző helyzeteire és problémáira koncentrált, és a hétköznapi életből ismert gyakori feladatokat tartalmazott (pl. megrendelőszelvény kitöltése, hirdetés szövegének értelmezése vagy vásárlás, utazás, főzés, személyes pénzügyek intézése). Hódmezővásárhelyen immáron negyedik éve foglalkozik tudatosan az Önkormányzat a fenntartásában működő közoktatási intézmények kompetencia-mérési eredményével, így az országos feldolgozást követően frissen megérkezett adatok elemzése három korábbi eredményekkel összevethető, hiszen a 2007. évi mérések még a régi intézménystruktúrában valósultak meg. Éppen emiatt a beszámolóban is a régi intézmények eredményeit mutatjuk be. 1. A matematika kompetencia mérési eredményei az általános iskolákban A mérésre 8. évfolyamon került sor, de a Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola bekerült abba a mintába, amely a 6. évfolyamon történt mérés alapján vizsgálja az eredményeket. A vizsgálat azt mutatja, hogy a vásárhelyi általános iskolák bár nem javítottak, sőt rontottak múlt évi eredményeiken, a Családi háttér index (CSHI) alapján számított várható eredményekhez képest jobb teljesítményt nyújtottak, mely azt mutatja, hogy a képességfejlesztés hatékony és eredményes iskoláink nagy többségében. Az ország valamennyi általános iskolás tanulójának standardizált átlagos képessége matematikából 491 pontot mutat, míg ez a mutató a vásárhelyi önkormányzati általános iskolákat tekintve a 2006 évinél (518) alacsonyabb, de így is az országos átlagot meghaladó 505. Kedvező, hogy a Hódmezővásárhely MJV Önkormányzatának fenntartásában működő iskoláknál, az összes diákot figyelembe véve, a fenntartók csupán 13,9%-a teljesített szignifikánsan jobban, hozzánk hasonlóan pedig a települések 30,4%-a, így a fenntartók több mint fele nem tudta elérni a vásárhelyi iskolák szintjét.
Városunk 505 pontos átlaga 36 ponttal haladja meg a községek átlagát (469), 20 ponttal a városok átlagát (485), és a megyeszékhelyek átlagától 8 ponttal marad el. Figyelemre méltó azonban, hogy a vásárhelyi diákok képességeloszlása igen nagy szórást mutat, iskoláinkban egyaránt találhatók gyermekek, akik 244 pontot, illetve 773 pontot teljesítettek. Ez több mint másfélszeresen nagyobb különbséget mutat, mint az országosan tapasztalt, így a következő időszak fontos feladata lesz, hogy a diákok közötti különbség csökkentésében hatékonyabbá váljanak iskoláink. Fontos megállapítanunk, hogy a leszakadók és a különösen tehetségesek közötti különbség a nagy, a város iskoláiban a tanulók többsége a Gaus-görbe normális eloszlásának megfelelően, de az országos átlagnál jobban teljesített, gond viszont, hogy a leggyengébbek nálunk az országos átlagnál rosszabbul, míg a legjobbak az országos átlagnál jobban teljesítettek, tehát eredményes városunkban a tehetséggondozás, a felzárkóztatás azonban a leggyengébbek esetében nem hatékony. Az előző ábrán jól látszik továbbá, hogy az 1. szint alatt vagy az 1. szinten teljesítők aránya városunkban alacsonyabb, mint az országban általában, és iskoláinkban többen teljesítenek jól a 3. és a 4. szinten is, ez a tudatos kompetenciafejlesztés hatékony folyamatait jelzi. Megvizsgálva intézményenként az elért eredményeket, megállapíthatjuk, hogy a József Attila,
a Klauzál, a Liszt és a Tarjáni Általános Iskola javított a korábbi teljesítményén, a Tornyai, a Kiss Lajos, Szent István, Szántó, Németh László és a Móra Iskola rontott múlt évi eredményein, de még így is jobb teljesítményt nyújtott, mint 2003-ban és 2004-ben. Tantárgy: Matematika Országos átlag: 491 pont Városi iskolák diákjainak átlaga: 485 pont Közepes városok diákjainak átlaga: 487 pont Megyeszékhelyek diákjainak átlaga: 513 pont Hódmezővásárhelyi diákok átlaga: 505 pont MATEMATIKA Intézmény neve Pontszám CSHI index* Különbség a várható eredményhez képest összes iskola városi iskola 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 József Attila Általános Iskola 490 494 483 497 0,5 0,25 0 0,25-28 -50-13 -11-31 -55-13 -9 Kiss Lajos Általános Iskola 428 420 488 458-0,5-1,15-0,37-4,56-35 -16 51 +12-33 -8 60 +30 Klauzál Gábor Általános Iskola 525 507 507 537 0,2-0,35-0,25-1,99 25 27 25 +65 24 30 28 +76 Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola (8. évf.) 501 529 532 540 0,5 0,6 n.a 6,05-28 -6 n.a. +2-30 -10 n.a. -3 Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola (6. évf.) 501 496 563 515 0,62 6,05 - - 32-22 - - - - Móra Ferenc Külter. ÁMK 378 367 679 373-1 -1,2-1 n.a. -57-69 249 n.a. -53-61 259 n.a. Németh László Gimnázium és Általános Iskola 494 520 553 516 0,3 0,8 0,3 0,3-18 -25 34 0-21 -30 32 +1 Szántó Kovács János Általános Iskola 471 410 485 453-0,5-0,9-1,38-11,83 6-40 83 n.a. +7-34 97 n.a Szent István Általános Iskola és Halmay Zoltán Sportiskola 474 405 479 462-0,3-0,65-0,25-1,55-4 -59-3 -7-4 -54 0 + 5 Tarjáni Általános Iskola 478 465 523 525-0,5-0,25-0,5-6,58 4-23 59 +51 6-21 64 +62 Tornyai János Általános Iskola 490 524 548 539 0,4 0,1 0,2 +5,05-17,9-16 38 +32-19 -16 37 +34 Országos átlag 500 505 494 491 Fenntartói átlag 518 505 Városi iskolák átlaga 500 490 485 Megyeszékhelyek átlaga 508 510 504 513 *CSHI = Családi háttér index, a tanuló otthoni helyzetére vonatkozó index, amelyet a szülők iskolai végzettségéből, az otthoni tanulást segítő eszközök mennyiségéből és a család anyagi jólétét jelző tárgyak meglétéből számítottak ki. Intézményi rangsort tekintve a tanulók eredményei alapján a Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola(540) teljesítménye a legjobb, (bár ez alacsonyabb, mint a Németh László Általános Iskola tavalyi kiváló teljesítménye(553)), majd ezt követi a Tornyai János Általános Iskola (539), a Klauzál Gábor Általános Iskola (537), a Tarjáni Általános Iskola (525), a
Németh László Gimnázium és Általános Iskola (516) és a József Attila Általános Iskola (497). Ők jó eredménnyel meghaladják az országos átlagot, a további iskolák, a Szent István Általános Iskola (462), a Kiss Lajos Általános Iskola (458), a Szántó Kovács János Általános Iskola (453) közelíti, míg a Móra Ferenc Külterületi ÁMK (373) jelentős mértékben elmarad az országos átlagtól. Az intézményi rangsor árnyaltabb képet mutat azonban, ha a Családi háttér index alapján számított elvárható eredményhez képest viszonyítjuk az iskolák pontszámait. E tekintetben a legjobb eredményt a Klauzál Gábor Általános Iskola érte el, az összes iskolához várt teljesítményét 65 ponttal, a városi iskolákhoz várt eredményét 76 ponttal múlta felül. Hasonlóan kimagasló hatékonyságot mértek a Tarjáni Általános Iskolában ahol 51, illetve 62 ponttal teljesítettek jobban a diákok, mint az elvárható lett volna, valamint a Tornyai Általános Iskola (+32,+34) Jó eredményességgel dolgozott a Kiss Lajos Általános Iskola is, ahol 12, a városi iskolák hasonló helyzetű iskoláihoz képest pedig 30 ponttal teljesített jobban az elvártnál. A Liszt és Németh László a tőlük elvárható eredményt produkáltak, a két intézmény hatékonyságát talán az különbözteti meg, hogy a Liszt +6,05, míg a Németh László 0,3 családi háttér index-szel érte el jó átlagát. Az elvárttól rosszabb eredményt mutatott a Szent István (-7 pont), de a városokhoz viszonyítva az ő teljesítménye is jobb, valamint a József Attila, -11, illetve -9 ponttal. A Szántó Kovács János Általános Iskola és a Móra Ferenc Külterületi ÁMK esetében a kis esetszám miatt nem számolták ki a családi háttér indexet. Az mindenesetre jól látszik regresszióegyenesen, hogy mindkét intézményben a gyermekek családi háttere erősen kedvezőtlen. 2. A szövegértés kompetencia mérési eredményei az általános iskolákban A mérésre 8. évfolyamon került sor, de a Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola e tekintetben is bekerült abba a mintába, amely a 6. évfolyamon történt mérés alapján vizsgálja az eredményeket. A vizsgálat azt mutatja, hogy a vásárhelyi általános iskolák nem érték el tavalyi kimagasló eredményüket, de a Családi háttér index (CSHI) alapján számított várható eredményekhez képest 5 intézményben nyújtottak jobb teljesítményt, mely azt mutatja, hogy a képességfejlesztés hatékony és eredményes iskoláink nagy többségében.
Az ország valamennyi általános iskolás tanulójának standardizált átlagos képessége matematikából 497 pontot mutat, míg ez a mutató a vásárhelyi önkormányzati általános iskolákat tekintve 505. Szövegértési eredményünk ugyanazt a szintet mutatja, mint matematikából, így megállapíthatjuk, hogy a Hódmezővásárhely MJV Önkormányzatának fenntartásában működő iskoláknál, az összes diákot figyelembe véve, a fenntartók 14%-a teljesít szignifikánsan jobban. Településünk tehát azon körbe tartozik, akiknél a fenntartók fele rosszabbul teljesít. Városunk 505 pontos átlaga 37 ponttal haladja meg a községek átlagát (468), 12 ponttal a városok átlagát (493), azonban elmarad a megyeszékhelyek 522 pontos átlagától. Meg kell állapítanunk, hogy a vásárhelyi diákok szövegértési képességeloszlása is igen nagy szórást mutat, pl. a Móra Külterületi ÁMK-ban 8. évfolyamon tanult gyermek, akik 198 pontot ért el, miközben legjobb diákjaink a városban 757 pontot teljesítettek. Ez nagyobb különbséget mutat, mint az országosan tapasztalt, így az újjáalapított intézmények előtt komoly feladatot kaptak az integráció sikeres végrehajtása érdekében. Fontos megállapítanunk, hogy a leszakadók és a különösen tehetségesek közötti különbség a nagy, s örömteli eredmény azonban, hogy a leszakadók városunkban kevesebben vannak, mint azt az országos mutatók szerint általánosan elterjedt, tehát elindult a város iskoláiban a tanulók hatékony felzárkóztatása. A 3. és 4. szinten pedig kissé többen teljesítettek városunkban, mint általában az ország egészét tekintve. Úgy tűnik, hogy az országos átlagot jelentősen meghaladó eredményeket a gyengébbek felzárkóztatásában tudunk mutatni, hiszen az 1. szint alatti és az 1. szintről a gyermekeket eredményesebben tudjuk a 2. szintre emelni, mint általában az iskolák Magyarországon. Ha ezt összevetjük a fenntartó integrációs törekvéseivel, megállapíthatjuk, hogy e követelményeknek tehát tudatában vannak az intézmények, s komoly munkát végeznek. Az integrációtól félők gyakran fogalmazzák meg aggályaikat amiatt, hogy a tehetségek nem kapnak elég teret, ha vegyes társadalmi csoportokból kerülnek ki a diákok, az, hogy a 3-4. szinten jobb eredményeink vannak, mint az országos átlag, azt jelzik, hogy a jó teljesítményre is van lehetőség és gyakori példa a vásárhelyi iskolákban. Megvizsgálva intézményenként az elért eredményeket, megállapíthatjuk, hogy a József Attila, a Kiss Lajos, a Klauzál Gábor és Tornyai Általános Iskola javított tavalyi eredményén, a Liszt Ferenc Általános Iskola, a Móra Ferenc Külterületi ÁMK, a Németh László Gimnázium, a
Szántó Kovács János, a Szent István, valamint a Tarjáni Általános Iskola rontott tavalyi kimagasló eredményén, de még így is jelentősen javított a 2003. évi és 2004. évi mérésekhez viszonyítva. Tantárgy: szövegértés Országos átlag: 497 pont Városi iskolák diákjainak átlaga: 493 pont Megyeszékhelyek diákjainak átlaga: 522 pont Hódmezővásárhely diákjainak átlaga: 505 pont SZÖVEGÉRTÉS Elmaradás a várható eredményhez képest Intézmény neve Pontszám CSHI index * összes iskola városi iskola 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 József Attila Általános Iskola 501 512 512 526 0,5 0,8 0 +0,25-19 -30 12 +10-20 -38 12 +9 Kiss Lajos Általános Iskola 454 389 452 455-0,5-1,15-0,37-4,56-8 -46 13 +14-6 -43 22 +29 Klauzál Gábor Általános Iskola 503 514 493 510 0,2-0,4-0,25-1,99 2 35 8 +37 1 34 11 +46 Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 8. évf. 529 522 555 549 0,5-0,6 n.a. +6,05-1 -11 n.a. -3-4 -18 n.a. -12 Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6.évf. - - 568 560 - - n.a. +6,05 - - 56-5 - - - - Móra Ferenc Külter. ÁMK 378 317 409 391-1 -1,2-1 n.a. -55-117 -23 n.a. -51-114 -13 n.a. Németh László Gimnázium és Általános Iskola 493 516 573 550 0,3 0,8 0,31 +0,3-21 -28 50 +25-22 -36 47 +22 Szántó Kovács János Általános Iskola 442 366 504 465-0,5-0,9-1,38-11,83-22 -82 100 n.a 7-80 115 n.a. Szent István Általános Iskola és Halmay Zoltán Sportiskola 476 399 483 451-0,3-0,65-0,25-1,55-2 -63-2 -18-1 -62 0-9 Tarjáni Általános Iskola 434 452 530 478-0,5-0,25-0,5-6,58-32 -35 63 +3-30 -37 68 +11 Tornyai János Általános Iskola 492 522 498 514-5,45 0,1 0,2 +5,05-17 0-15 -1-18 -3-17 -2 Országos átlag 500 503 497 497 Fenntartói átlag 513 505 Városi iskolák átlaga 500 494 493 Megyeszékhelyi iskolák átlaga 511 513 522 522 *CSHI = Családi háttér index Intézményi rangsort tekintve a tanulók eredményei alapján a szövegértés-fejlesztésben a Németh László Általános Iskola (550) teljesítménye a legjobb, majd ezt követi a Liszt Ferenc Általános Iskola (549 a 8. évfolyamon, 560 a 6. évfolyamon az 516 pontos országos átlaggal szemben), a József Attila Általános Iskola (526), a Tornyai János Általános Iskola (514), a Klauzál Gábor Általános Iskola (517). Ők meghaladják az országos átlagot. Őket követik a Tarjáni Általános Iskola (478), a Szántó Kovács János Általános Iskola (465), a Kiss Lajos Általános Iskola (455), valamint a Móra Ferenc Külterületi ÁMK (391). Utóbbi teljesítménye 106 ponttal marad el az országos átlagtól, de még a községi átlagtól is 77 ponttal.
Amennyiben a Családi háttér index alapján számított elvárható eredményhez képest viszonyítjuk az iskolák pontszámait a legjobb eredményt szövegértésből is a Klauzál Gábor Általános Iskola (+37, +46) érte el, majd a Németh László Gimnázium (+25, +22) és a Kiss Lajos Általános Iskola (+14,+29) és a József Attila (+10,+9). A Tarjáni Általános Iskola 3 ponttal teljesített jobban, mint országosan a hasonló helyzetű iskoláktól elvárható, a városokhoz viszonyítva azonban +11 pont a hozzáadott értéke. Az elvárttól jelentősen elmaradt a Szent István Iskola (-18, -9), igen kis mértékben a Liszt 8. évfolyamon -3, de a városokhoz viszonyítva jelentős, -12 ponttal maradt el, a 6. évfolyamon 5 ponttal, a Tornyai pedig 1 ponttal. A Szántó Kovács János Általános Iskola esetében meghatározták a CSHI-t, drasztikus, -11,83, mely adat szintén jelzi, hogy hosszú távon semmiképpen sem szabadott voltna a Szántót fenntartani. Nagyon rossz a családi háttér index továbbá a Tarjániban (-6,58), a Kiss Lajosban (-4,5). Kevésbé rossz, de még mindig komoly feladatot jelent a Klauzál és a Szent István számára is a gyermekek családi hátterének kompenzálása, míg legkedvezőbb helyzetben a Tornyai +5,05 és a Liszt +6,58 családi háttérindexe árulkodik. Fentiek alapján megállapítható, hogy az általános iskolák bár nem tudták a tavalyi magas eredményeket idén is biztosítani, jobb eredményeik vannak, mint voltak két évvel ezelőtt. A tudatos kompetencia-fejlesztés és az elkészített intézkedési tervek továbbra is mérhető eredményre vezetnek a legtöbb intézményben. A vásárhelyi iskolák nagy többsége az ország hatékonyan fejlesztő iskolái közé tartoznak, de a diákok többségének kompetenciaeredményei nem haladják meg az országos átlagot. Az elnyert pályázatok, továbbképzések hatását a 2007. májusi mérések során tudtuk mérni. Kiemelendő a Klauzál, a Tarjáni és a Kiss Lajos intézmények, akik mindkét kompetencia területen jelentősen jobb teljesítményre ösztönözték diákjaikat, mint az elvárható volt, egyik kompetencia területen a Németh László, illetve a József Attila tudott igen eredményes lenni. Nem bizonyította viszont hatékonyságát a Szent István Iskola, melyben a hátrányokkal érkező diákok, továbbra is rossz eredményeket mutattak, Liszt pedig bár diákjai magasan jó arányban teljesítettek jól, a város legjobb hátterű gyermekeit fogadva nem tudta az elvárt hozzáadott értéket nyújtani. 3. A matematika kompetencia mérési eredményei a középfokú intézményekben A középfokú intézményekben 10. évfolyamon zajlottak a mérések, az országos átlageredmény 499 pont. Az elemzés során külön vizsgálták a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák teljesítményeit is, mivel az országos adatok azt mutatják, hogy az egyes intézménytípusok eltérő átlageredményekkel bírnak. A magyar oktatási rendszer szelektivitását is mutatja, hogy a tanulók átlagos standardizált képességének átlageredménye a gimnáziumokban a legmagasabb, aztán a szakközépiskolákban, s végül a szakiskolákban. Az országos adatok egyébként azt is jelzik, hogy az egyes intézménytípus minimumait és maximumait vizsgálva a gimnáziumok körében igen jelentős a különbség, ennél kisebb a szakközépiskolákban, s a szakiskolákban a leglaposabb a görbe, ahol a képességpont 281 és 518 között mozog (míg ez az érték a gimnáziumban a 700-at meghaladja).
Mivel intézménytípusonként igen jelentős különbségek tapasztalhatók, a továbbiakban különkülön vizsgáljuk a vásárhelyi iskolák eredményeit is. 3.1. Gimnázium Hódmezővásárhely MJV fenntartásában jelenleg két intézményben folyik gimnáziumi oktatás, a Németh László Gimnáziumban, valamint a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola és Gimnáziumban (az átszervezés eredményeként idén már csak a Németh László Gimnáziumba történik felvétel). Az érintett két iskola a korábbi mérésekhez képest nem tudott javítani eredményén, igaz a Németh László tavaly kimagasló teljesítményt mutatott, a Kossuth a tavalyihoz közeli eredményt teljesített. A családi háttér változón alapuló elvárt eredmény a Németh László Gimnázium +13, +10 ponttal teljesítette túl. Idén egyik intézmény sem érte el a gimnáziumi átlagot, a Németh László meghaladta a kis és közepes gimnáziumi diákok átlagát, míg a Kossuth csak az előbbiét. A kisgimnáziumok a tekintetben jelenthetnek viszonyítási alapot, hogy az iskolában csak 1 gimnáziumi osztály működött évfolyamonként, s úgy tűnik a képzés koncentrálása egy intézményben, jó döntése volt a Közgyűlése, hiszen a hatékonyabb gimnáziumi képzőhely irányába mozdítottuk el a kínálatot. Gimnázium Országos középiskolai átlag: 499 pont Gimnáziumi országos átlag: 557 pont *Kis gimnáziumok diákjainak átlaga: 503 pont **Közepes gimnáziumok diákjainak átlaga: 543 pont
MATEMATIKA Elmaradás a várható eredményhez képest Intézmény neve Pontszám CSHI index * összes iskola gimnázium GIMNÁZIUM 10. évf. 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 Németh László Gimnázium 512 549 605 554 0,3 0,45 0,5 0,5-6 25 66 +13-12 17 62 +10 Kossuth Zsuzsanna Gimnázium 486 486 507 504 0 n.a - 0,25 0,93-8 n.a. 32-1 -16 n.a. 28-8 Országos gimnáziumi átlag 556 556 557 Fenntartói átlag 576 538 *CSHI = Családi háttér index Fentiekből megállapítható, hogy a Németh László Gimnázium teljesített jobban, mint az elvárható volt, a Kossuth Zsuzsanna Gimnáziuma pedig azt nyújtotta a diákok számára, ami elvárható volt. Mindkét intézményben a 2003. évi teljesítmények egyaránt azt mutatták, hogy a regresszióegyenes alatti teljesítménnyel nem tettek eleget átlagos szinten sem az elvárható követelményeknek, azóta tudtak jelentősen fordítani. A gimnáziumi osztályokban tanuló diákok között azonban igen jelentős a különbség a minimum- és a maximum-teljesítményt összehasonlítva: míg azt tapasztaljuk, hogy az intézményeinkben az 1. szint alatti teljesítményt sikerült kiküszöbölni, s többen teljesítenek a 2. és 3. szinten, mint országosan a diákok, komoly lemaradás figyelhető meg a 4. szint tekintetében, nálunk 12%-kal kevesebben jutnak el erre a szintre, mint általában az ország gimnáziumában. Figyelemre méltó, hogy a Kossuth gimnáziumi osztálya nagyobb kompetenciakülönbségeket kezel, mint a Németh László, hiszen a legrosszabbul teljesítő 303, míg a legjobban teljesítő 709 pontot ért el, ezzel szemben a Németh Lászlóban a legrosszabb eredmény 415, a legjobb 649 pont lett. Utóbbi intézményben tehát a diákok egymáshoz jobban közelítő képességekkel érkeznek, s meg is tudja az iskola tartani az osztályközösségek kiegyensúlyozottságát. 3.2. Szakközépiskola Hódmezővásárhely MJV fenntartásában múlt tanévben még öt intézményben folyt szakközépiskolai oktatás. Eredményeik azt mutatják, hogy az 503 pontos városi átlag meghaladja az országos szakközépiskolai átlagokat (495), melyek alapján kijelenthetjük, hogy a város szakközépiskolái az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtanak, így országos összehasonlításban a fenntartók csupán 10%-ának adatai mutatnak a vásárhelyi iskoláknál jobb eredményt, közel 60%-a pedig rosszabb pontszámokat ért el. A matematika átlageredmények szerint rangsorolva az iskolákat, kimagaslóan a Kossuth Szakközépiskola teljesített 538 ponttal, majd őt követi az Eötvös 503, a Corvin 488 ponttal, a Gregus (480), és végül a Kalmár (459). Utóbbi három intézmény az országos átlagtól kissé elmarad, de meghaladja a kis szakközépiskolák átlagát. Szakközépiskola Országos átlag: 499 pont Szakközépiskolai átlag: 495 pont
MATEMATIKA Elmaradás a várható eredményhez képest Intézmény neve Pontszám CSHI index * összes iskola szakközép iskola SZAKKÖZÉPISKOLA 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 Corvin Mátyás Szakközépisk. 443 463 501 488-0,3-0,1-0,25-1,72-24 -22 26 +54-36 -26 20 +39 Eötvös József Szakközépisk. 518 483 476 503 0-0,45-0,12-1,12 29 28-10 +28 22 16-13 +21 Gregus Máté Szakközépisk. 444 424 482 480-0,2-0,4-0,45 2,09-34 -36 26 +16-44 -46 15 +7 Kalmár Zsigmond Szakközépisk. 456 421 473 459-0,5-0,84-6,05 12 n.a. 53 n.a. -3-34 n.a. Kossuth Zsuzsanna Szakközépisk. 547 523 565 538 0 0 0,93 54 - n.a. +50 47 - n.a. +45 Országos átlag 502 493 495 Fenntartói átlag 500 503 Kis szakközépiskola 472 473 Közepes szakközépiskola 484 Nagy szakközépiskola 512 *CSHI = Családi háttér index Intézményi bontásban elemezve a teljesítményeket, megállapítható, hogy kivétel nélkül valamennyi intézmény valamelyest rontott múlt évi jó eredményén, de így is 20-30 ponttal teljesítettek jobban, mint 2004-ben. A Gregus eredménye nem változott jelentősen, az Eötvösben tapasztalt csökkenés azonban nem jelent szignifikáns különbséget. Megvizsgálva a családi-háttér index alapján a várható teljesítményhez képest nyújtott teljesítést azonban, markáns eredményekről beszélhetünk, ugyanis valamennyi intézmény 16-54 pont közötti értékkel ért el jobb átlagot, mint ami elvárható diákjai helyzetét mérlegelve. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy a hátrányos helyzet kompenzálása eredményes az iskolákban, s ez az elmúlt három évben jelentős fejlődési folyamat eredménye. Kiemelendő a Corvin és a Kossuth hatékonysága a 2007-es méréseken. A Kalmár adatai alapján nem számolták ki a várható értéket, így ezért nem tudjuk viszonyítani, de a táblázaban jelölt igen alacsony családi háttér index azt jelzi, hogy a rosszabb abszolút értékű eredménynek komoly pedagógiai okai vannak. Város egészét tekintve eredménynek számít, hogy az 1. szint alatt, illetve az 1. szinten teljesítő diákok aránya alacsonyabb, mint az ország valamennyi szakközépiskola együttes arányszámai, így a 2. szinten és a 3. szinten teljesítő diákok aránya magasabb intézményeinkben.
A 4. szinten teljesítő diákok aránya 0,8%-kal marad el az országos átlagtól, így megállapítható, hogy az országos átlagnak megfelelő az iskolai munka a tehetséggondozás területén, s ez egyben kijelöli azt a célt is, hogy a 3. szintről minél több diákot eljuttassunk a 4. szintre. 3.3. Szakiskola Szakiskola Országos átlag középfokú intézményekben: 499 pont Szakiskolai országos átlag: 396 pont MATEMATIKA Elmaradás a várható eredményhez képest Intézmény neve Pontszám CSHI index * összes iskola városi iskola SZAKISKOLA 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 Corvin Mátyás Szakközépisk. 407 401 401 385-0,5-0,9-1,25-1,72-40 -33-4 -19-9 -15 0-8 Kalmás Zsigmond Szakközépisk. 396 364 412 416-0,6-0,87 n.a. -49-7 +3-15 4 n.a. Országos átlag 406 408 396 Fenntartói átlag 407 403 *CSHI = Családi háttér index A vásárhelyi 2 szakiskola átlag 403 pontos teljesítménye matematika kompetencia területen meghaladja az országosan összesített szakiskolai átlagot (396), kitűnő eredmény, hogy a Kalmár 20 ponttal teljesített az országos átlag felett, 11 ponttal azonban a Corvin elmaradt az országos átlagtól. Ez azt jelzi, hogy a Corvinban a szakiskolai tanulók teljesítménye rosszabb, mint a Kalmárban és általában a szakiskolákban is, és ha a gyermekek családi hátterét vizsgálva megbecsüljük a várható teljesítményt, a Corvin nem tudta kellő hatékonysággal kompenzálni a hátrányokat, a Kalmárról pedig a központi adatbázisban ismét nem számítottak adatokat.
A mutatók alapján látható, hogy városunk iskoláiban kevesebben teljesítenek 1. szint alatt, mint az országosan történik, de a 3. szintre nem juttat el senkit a szakképzésünk, miközben ez az arány országosan 2,2%-t ér el, döbbenetes, de a magyar rendszer jó szelektivitását mutatja, hogy országosan nincs egyetlen olyan szakiskolás sem, aki el jutott volna a 4. szintre. E mutatók arra hívják fel továbbá a figyelmünket, hogy mindkét intézményben rossz a szakiskolai tanulók családi háttér-indexe, ami külön odafigyelést és az integráció módszereinek tudatos alkalmazását követeli meg. A Kalmár elmúlt három évi, tudatos fejlesztő munkája, következetes pályázati tevékenysége úgy látszik idén hozta meg eredményét. Az adatokat elemezve feltűnik, hogy országosan a fenntartók 15%-a tudott jobb eredményt elérni, 40%-uk pedig rosszabbul teljesített, tehát mi azon 45%-os körbe tartozunk, ahol közel azonos teljesítménnyel a matematikai kompetencia területen átlagos vagy annál kissé jobb produktummal működtetjük szakiskoláinkat. 4. A szövegértési kompetencia mérési eredményei a középfokú intézményekben A középfokú intézményekben a szövegértés kompetenciájának vizsgálata során kalkulált országos átlageredmény 505 pont. Az elemzés során itt is külön vizsgálták a gimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák teljesítményeit, ugyanis a tanulók átlagos standardizált képességének átlageredménye a gimnáziumokban a legkedvezőbb, s attól jelentősen elmaradva követi csak a szakközépiskolákban, s végül a szakiskolákban mért átlagok. Az országos adatok egyébként azt is jelzik, hogy a középfokú intézményekben tanulók minimumait és maximumait vizsgálva a tanulók teljesítményében igen jelentős a különbség, az egyes intézménytípuson belül azonban kisebb.
Vásárhelyi adatokat elemezve látható, hogy a középmezőnyben helyezkednek el intézményeink, a gimnáziumok harmada, a szakközépiskolák 15%-a, a szakiskolák 40%-a tud jobb átlageredményeket produkálni, mint a mi iskoláink. A legjobb és legrosszabb tanulói eredményeket összevetve a hódmezővásárhelyi diákok körében azt tapasztaljuk, hogy városunkban nagyobb a két szélső érték között a különbség. A gimnáziumi átlagok jelentős különbséget mutatnak az alsó értékek tekintetében, ez jelzi, hogy kevésbé válogathatnak felvételkor a diákok között. A szövegértési tesztek alapján a város szakközépiskolásai még kevésbé mutatnak homogén képet, ez azzal is magyarázható, hogy az és a felső határt vizsgálva is kitágítottuk az ollót, az országos átlagnál rosszabb alsó határral és jóval magasabb felsőhatárral (+23) működnek iskoláink. A szakiskolák átlagos teljesítménye is megközelíti az országos átlagot, azonban az alsó értékek városunkban alacsonyabb szintet mutatnak, így itt a leszakadók és a jól teljesítők köre egyaránt kiemelt célcsoportot kell, hogy jelentsenek a szövegértési kompetencia fejlesztésében. A továbbiakban külön-külön vizsgáljuk a vásárhelyi iskolák eredményeit szövegértés kompetencia-területen. 4.1. Gimnázium Gimnázium Országos középiskolai átlag: 506pont Gimnáziumi országos átlag: 570 pont *Kis gimnáziumok diákjainak átlaga: 523 pont **Közepes gimnáziumok diákjainak átlaga: 556 pont SZÖVEGÉRTÉS Elmaradás a várható eredményhez képest Intézmény neve Pontszám CSHI index * összes iskola gimnázium GIMNÁZIUM 10. évf. 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 Németh László Gimnmázium 521 562 604 574 +0,3 +0,4 +0,5 0,5-1 34 57 +22-15 21 50 +15
Kossuth Zsuzsanna Gimnázium 541 525 513 515 0 - -0,25 +0,05 44-34 0 23-9 -14 Országos átlag 556 556 570 Kis gimnáziumok átlaga 508 503 523 Közepes gimnáziumok átlaga 542 541 556 *CSHI = Családi háttér index A két Hódmezővásárhely MJV fenntartásában működő gimnáziumban az országos 570 pontos átlaghoz képest 554 pontot értünk el. A Németh László Gimnázium 574 ponttal 4 ponttal meg haladta az országos átlagot, míg a Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola és Gimnáziumban a 2 pontos emelkedéssel nem történt szignifikáns változás. Települési átlagunk tehát a közepes gimnáziumok átlaga körül mozog. A tanulók képességszintjét elemezve az 1. szint alatti teljesítményeket sikerült kiküszöbölni, alacsony az 1. szinten teljesítők aránya is, így jelentős mértékben megnőtt a 2. szinten teljesítők száma, igaz ez nagy mértékben a 3. szint rovására is történt. Javítanunk szükséges a 4. szintre eljutott diákok arányát is. A tanulói kérdőívek alapján nyert háttéradatok elemzése mentén kalkulált várható értéken felül teljesített a Németh László Gimnázium jelentős eredményeket ért el, hiszen 22 ponttal haladta meg az elvárt átlagot, tehát sikeres volt a hátránykompenzálásban, a Kossuth Zsuzsanna Gimnáziumban azonban épp az elvárható szinten teljesítettek. 4.2. Szakközépiskola A szakközépiskolai osztályokban elért szövegértési eredmények egyértelmű javulást mutatnak valamennyi szakközépiskola tekintetében. Szakközépiskola: Szakközépiskolai átlag: 500 pont a) Szakközépiskola agrár ágazati átlag: 463 pont
b) Szakközépiskolai humán ágazati átlag: 495 pont c) Szakközépiskolai gazdasági-szolgáltatási ágazati átlag: 519 pont d) Szakközépiskolai műszaki szakirány ágazati átlag: 487 pont SZÖVEGÉRTÉS Elmaradás a várható eredményhez képest Intézmény neve Pontszám CSHI index * összes iskola szakközépiskola SZAKKÖZÉPISKOLA 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 Corvin Mátyás Szakközépisk. 478 472 509 487-0,3-0,1-0,25-1,72 10-17 30 +53-2 -20 23 n.a. Eötvös József Szakközépisk. 538 511 527 528 0-0,45-0,12-0,12 47 51 36 +53 42 39 32 +40 Gregus Máté Szakközépisk. 461 440 494 492-0,2-0,4-0,45 2,09-19 -26 34 +28-27 -36 21 +13 Kalmás Zsigmond Szakközépisk. 423 401 476 466-0,5-0,84 n.a. -31 55 n.a. -48 29 n.a. Kossuth Zsuzsanna Szakközépisk. 483 463 513 502 0 0 0,93-13 n.a. +14-16 n.a. +3 Országos átlag 498 496 500 Fenntartói átlag 509 503 *CSHI = Családi háttér index Az országos 500 pontos átlaghoz képest a városi átlag 503 pont lett, a legjobb teljesítményt az Eötvös (528 pont) érte el, tovább javítva korábbi jó eredményeit, de átlag feletti teljesítményt nyújtott a Kossuth (502) is. A Gregus 492 pontos eredménye az országos átlaghoz közelít, majd következik a Corvin (487) és a Kalmár Szakközépiskola diákjai 466 pontos átlaggal elmaradtak. A hátránykompenzálásban a 2007. évi mérések alkalmával a Corvin és az Eötvös mutat több,mint 50 pontos hatékonyságot, de magas a hozzáadott értéke a Gregusnak (+28) és a Kossuthnak (+14) is. A leírt folyamatok alapján ismételten arra következtethetünk, hogy iskoláink azonos szintű képzések mellett is szelektált gyermekközösségekkel dolgoznak, s komoly erőfeszítések árán tudják csak közelíteni egymáshoz az eredményeket. Valamennyi szakközépiskola tekintetében elmondhatjuk, hogy a várt eredményekhez képest sokkal jobb eredményeket értek el. (A Kalmárban ismét a központi rendszer adatvesztése miatt nem lehet hozzáadott értéket számolni) Fentiek következménye is egyben, hogy a gimnáziumban a minimum és maximum teljesítményben óriási különbségeket kell kezelni, s előnyös eredmény, hogy a szakközépiskolákban a tanulók legjobb eredményei magasabbak, mint az országos átlagmaximumok.
Egyértelműen előnyös, hogy a 4. szintre eljutó diákjaink arányai meghaladják az országos tendenciát, de nálunk magasabb az 1. szint alatt vagy az 1. szinten teljesítő szakközépiskolások száma mint az országosan gyakorlat, kiemelendő viszont, hogy a legjobb teljesítményt nyújtó diák 65 ponttal nyújtott többet, mint az országos átlagban a legjobb diákok. De majdnem ugyanennyivel teljesített rosszabbul a nálunk legkedvezőtlenebbül teljesítő szakközépiskolás is az országos adatokhoz képest. 4.3. Szakiskola A Corvin (390) és Kalmár (382) Szakiskolában mért szövegértési kompetencia-eredmények átlagai mindkét esetben elmaradnak az országos szakiskolai átlagtól (398). Kedvezőtlen eredmény továbbá, hogy az 1. szint alatt és az 1. szinten teljesítők aránya idén nálunk magasabb, mint az országos mutatók, ide tartoznak tehát szakiskolai diákjaink 85%-a, s egyáltalán nem jutott el egy diák sem a 3. szintre, míg ez országosan 2,5%-nak sikerült. Jól
látszik, hogy a szakiskolai diákok képességszintje jóval alacsonyabb, mint az érettségit adó középiskolákban. Szakiskolai országos átlag: 398 pont SZÖVEGÉRTÉS Elmaradás a várható eredményhez képest Intézmény neve Pontszám CSHI index * összes iskola szakiskola SZAKISKOLA 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 2003 2004 2006 2007 Corvin Mátyás Szakközépisk. 418 421 421 390-0,5-0,9-1,25-4,33-29 -5 15-19 9-16 29 - Kalmár Zsigmond Szakközépisk. 355 379 401 382-0,6-0,87-6,88-90 -19-26 -53 1 - Országos szakiskolai átlag 400 399 398 Fenntartói átlag 410 385 *CSHI = Családi háttér index Intézményenként vizsgálva a teljesítményeket, a korábbi jobb eredmények jelentősen, negatív irányban változtak, a Kalmárban a tavalyi 401 pontról csaknem 20 pontos csökkenést mértek idén, míg a Corvinban ennél is nagyobb mértékű, 30 pontos csökkenést. Az elért eredmények elmaradnak a gyermekek szociális hátteréből kalkulált várható eredményektől is, bár szakirányonként nem mutatkoznak jelentős különbségek az országos adatokhoz képest, a regresszió egyenes alapján úgy ítélhetjük meg, hogy közepes színvonalúak a vásárhelyi szakiskolák. Összességében megállapítható, hogy Hódmezővásárhely MJV Önkormányzatának három évvel ezelőtt megfogalmazott tudatos minőségelvű követelményrendszere, a pedagógus által elkészített ütemtervek, az igénybe vett továbbképzések, a felhasznált pályázati források egyaránt mérhető eredményt hoztak a hozzáaadott érték tekintetében, de a megkezdett munkának folytatódnia kell, ahhoz, hogy az új intézmények megfelelően helyt tudjanak állni. Fontos feladat, hogy a nagy intézményen belüli különbségek fokozatosan csökkenjenek, az átszervezés pedig a jelenleg első vagy kilencedik évfolyamos diákok tekintetében a későbbi mérések során kell majd sokkal kiegyenlítettebb képet mutasson. A kompetencia mérések eredményeinek elemzése még nem zárulhat le, hiszen a fenntartói és intézményi szintű elemzést tanulókra lebontott elemzésnek kell követnie. Szükséges a tanulócsoportok feladatonkénti teljesítményének értékelése, a problémát okozó feladattípusok meghatározása, s az általános iskolában a 4. és 6. évfolyamon végzett mérések eredményeinek feldolgozása is. Hódmezővásárhely, 2008. április 03. Tisztelettel: Dr. Lázár János Polgármester