MUNKAIDÕ A részmunkaidős foglalkoztatás térhódítása Németországban A részmunkaidős foglalkoztatásnak újabb lendületet adott az a 2001 évi törvény, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállaló egyoldalúan kérvényezze a munkaidő csökkentését. Tárgyszavak: részmunkaidős foglalkoztatás; törvény; munkaidő-csökkentés; létszámleépítés lassulása; vállalat érdekei. A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedése 1991 és 2001 között Németországban a részmunkaidős munkavállalók száma 4,7 millióról 6,8 millióra növekedett. A növekedésnek további lendületet adott a részmunkaidőre vonatkozó 2001. január 1-jei törvény, amely első ízben tartalmazza a munkavállaló egyoldalú igényjogosultságát a vállalatnál szokásos heti munkaidő csökkentésére, a törvény indoklása szerint a család és a hivatás összeegyeztethetősége érdekében. A törvény életbelépésének hatására a részmunkaidő-hányados a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az összes dolgozóhoz viszonyítva elérte a 21%-ot. Az átlagosnál magasabb az arány a szolgáltató szektorban, az élen a posta áll, ahol a munkavállalók egyharmada részmunkaidőben foglalkoztatott. Az EU-n belül Hollandiában a legmagasabb (1999-ben 40%) a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya, 17 és 24% közötti Nagy-Britanniában, Svédországban, Dániában és Belgiumban, a sereghajtók Görögország, Spanyolország és Portugália, 10% alatti részaránnyal. A jelentős térhódítás ellenére még ma is nőkérdésként kezelik a részmunkaidőt, a részmunkaidős állások közel 87 %-át nők töltik be. A részmunkaidőre vonatkozó törvény legfontosabb szabályozásai A törvény definíciója szerint részmunkaidőben foglalkoztatott a munkavállaló, ha rendszeres heti (vagy évi átlagos) munkaideje rövi-
debb, mint a vállalat teljes munkaidőben foglalkoztatott hasonlítható munkavállalójáé. A hasonlíthatóság fennáll, ha azonosak a munkakörülmények, és azonos vagy hasonló a tevékenység. Az azonos tevékenység megítélésénél a minőségi követelményeket, a megkívánt ismereteket, képességeket, képzettséget, a munkakörnyezet-kialakítást, és a munkaidő-beosztást veszik figyelembe. A törvény részletesen szabályozza a hasonló tevékenység megállapításának feltételeit is. A részmunkaidő minősítésének mércéje tehát vállalatonként, sőt üzemen belül is eltérő lehet. A részmunkaidőre vonatkozó törvény a szociális törvénykönyv alapján csökkentett időben foglalkoztatottakat is részmunkaidősnek tekinti, ezzel világosan kimondja, hogy a tb-járulék alóli mentesség nem adhat okot a mini-állásban levők hátrányos megkülönböztetésére a többi részmunkaidőssel, vagy a teljes időben foglalkoztatottakkal szemben. Ezek a mini-állásban lévők mind a fizetés, mind a különjuttatások mint pl. a karácsonyi pénzjutalom, vagy év végi rendkívüli juttatások tekintetében a teljes- és a részmunkaidős munkaerőkkel azonosan kezelendők. A törvény kimondja, hogy a munkaadónak lehetővé kell tennie a részmunkaidőt a munkavállalók számára, beleértve a vezető pozícióban levőket is pl. jogtanácsosok, részleg- és osztályvezetők hogy megszüntessék a vállalatok részmunkaidővel szembeni előítéletét. A törvény előírja, hogy a munkáltató minden nyilvánosan, vagy a vállalaton belül meghirdetett álláshelyet részmunkaidős állásként is köteles kiírni, amennyiben az állás arra alkalmas. Ezenfelül azt a munkavállalót, aki kérelmezte a szerződésben meghatározott munkaidejének csökkentését, a munkáltatónak tájékoztatnia kell a vállalatnál vagy az üzemben betöltendő megfelelő állásokról. Ennek a tájékoztatási kötelezettségnek a teljesítéséhez nem elégséges a hirdetőtáblán kihelyezett álláshirdetés. A dolgozó egyoldalú jogigényének törvényi lehetősége a munkaidő csökkentésére meghatározott feltételek mellett már a törvényhozási eljárás során is éles vitákhoz vezetett, és különösen az ipari és kereskedelmi munkaadói egyesületek és szövetségek képviselői tiltakoztak ellene. A munkaidő-csökkentésre vonatkozó igény időbeli feltétele A dolgozónak 6 hónapnál hosszabb munkaviszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a szerződésben megállapított munkaidejének csök-
kentését kérelmezhesse. A lehetőség vonatkozik a kisegítő személyzetre és a már eddig is részmunkaidőben dolgozókra. A törvény szabad kezet ad a dolgozónak a munkaidő hosszának megválasztására. Vállalati feltétel További feltétel, hogy a munkaadó több mint 15 munkavállalót foglalkoztasson, akár teljes-, akár részmunkaidőben, függetlenül a szakmai képzésben részt vevők számától. Tartalmi feltételek A munkavállalónak legkésőbb 3 hónappal a kívánt kezdési időpont előtt kell jeleznie munkaidő-csökkentési igényét és a kért csökkentés nagyságát. Emellett közölnie kell a csökkentett munkaidő kívánt elosztását, ez azonban nem kötelező. További eljárás A munkaadó kötelessége, hogy a munkavállalóval megvitassa kívánságát, hogy közös megállapodásra jussanak. A Szövetségi Munkaügyi Bíróság elutasította azt a korábbi felfogást, hogy a tárgyalási kötelezettség elmulasztása esetén vélelmezhető a munkaadó beleegyezése. A munkavállaló kérelmének megtárgyalását követően a munkaadó köteles döntését írásban közölni a munkavállalóval, legkésőbb egy hónappal a munkaidő-csökkentés kért megkezdése előtt. Amennyiben ezt elmulasztja, a munkaidő a munkavállaló kérvényének megfelelően csökken. Ugyanez vonatkozik a rövidített munkaidő felosztására, emiatt a munkaadónak elővigyázatosnak kell lennie. A rövidített munkaidő felosztását a munkáltató csak akkor változtathatja meg, ha a vállalati érdekek jelentős túlsúlyban vannak a munkavállaló érdekeivel szemben, és a munkaadó ezt minimum egy hónappal korábban közölte a dolgozóval. Ha pl. a munkavállaló az eddigi heti 40 óra szerződéses munkaidőt heti 32 órára kéri csökkenteni, hétfőtől csütörtökig elosztva, ez a változtatás automatikusan életbe lép, ha a munkáltató a sikertelen tárgyalás után, legkésőbb egy hónappal a változtatás kért kezdete előtt nem közölte írásban a dolgozóval a kérelem elutasítását. Ezen a helyzeten a munkáltató csak a változtatás felmondása révén módosíthat, a hétfőtől csütörtökig tartó felosztás vonatkozásában a vállalati érdekek túlsúlyát kell tudni bizonyíta-
nia, és ez esetben is csak egy hónappal a megfelelő bejelentés után érheti el a módosítást. A vállalat elutasító indokai A munkáltató csak abban az esetben utasíthatja el érvényesen a munkavállaló kérelmét a munkaidő csökkentésére, ha a vállalati indokokat érvényesíteni tudja. A törvényi szabályozások szerint ilyen indok lehet, ha a munkaidő csökkentése a szervezést, a munkafolyamatot, vagy a vállalat biztonságát jelentős mértékben károsan befolyásolná, vagy aránytalanul magas költségeket okozna. További elutasítási indokokat rögzíthetnek a kollektív szerződésekben, ezeknek azonban ésszerűnek, követhetőnek és adott esetben bizonyíthatónak kell lenni. Figyelembe vehető akadályozó tényezők lehetnek pl. a terhelési csúcsidőszakok, a dolgozó állandó elérhetőségének biztosítása, a helyettesítésre alkalmas munkaerő hiánya. Nem elegendő azonban, ha a munkáltató általánosságban hivatkozik a vállalati indokokra, konkrét okokkal kell alátámasztania a munkavállaló munkaidő-csökkentési kérelmének elutasítását. A munkaidő-csökkentési kérelem elfogadását vagy indokolt elutasítását követően a dolgozó legkorábban két év eltelte után jogosult a munkaidő további vagy ismételt csökkentését kérelmezni. Összefoglalás és kilátások A törvényhozó első esetben rögzítette a munkavállaló jogát, hogy egyoldalúan igényelje a szerződésben megállapított munkaidő csökkentését, és arra késztette a munkáltatót, hogy közös megállapodás szerinti megoldásra jussanak. A törvény korlátozza a kérelem elutasításának lehetőségét. A részmunkaidős foglalkozás térhódítása töretlen, bár a törvényalkotó szándékától eltérő okok miatt. A törvénytől a foglalkoztatás elősegítését várták, annak a feltételezésnek az alapján, hogy ha a munkavállaló kevesebbet dolgozik, több munka marad a többi embernek. A munkaerőpiac tényleges alakulása azonban nem támasztja alá ezt a feltételezést. Ellenkezőleg: a részmunkaidős foglalkoztatottak számának állandó növekedése ellenére a munkaerőpiacon nem tapasztalható semmiféle enyhülés. A felmérések szerint a részmunkaidős állások egyharmadánál a fennmaradó feladatokat a többi dolgozóra hárították át. A vizsgált esetek 19%-ában a vállalatok a teljes munkaidős állások részmunkaidőssé válásából adódó félállásokat megszüntették, vagy a feladatokat raciona-
lizálták. Csak az esetek 15%-ában állítottak be új munkaerőket. Statisztikailag alátámasztható azonban, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás hatására lassult a létszámleépítés. A részmunkaidős foglalkoztatás jelentősége ebből a szempontból a következő években tovább fog növekedni. (Kaposi Mária) Haag, O.: Teilzeitarbeit auf dem Vormarsch. = Personal, 55. k. 6. sz. 2003. p. 60 63. Davis, M. A.: Factor related to bridge employment participation among private sector early retirees. = Journal of Vocationsl Behavior, 63. k. 1. sz. 2003. aug. p. 55 71. Conway, N.; Briner, R. B.: Full-time versus part-time employees: understanding the links between work status, the psychological contract, and attitudes. = Journal of Vocational behavior, 61. k. 2. sz. 2002. okt. p. 279 301. Sajtókonferencia Új elemmel bővült a béren kívüli juttatások palettája Az Axelero adómentes internetet kínál a munkavállalóknak 2003. január 1-je óta a módosított SZJA törvény szerint a munkaadók mindennemű adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül, adómentes természetbeni juttatásként biztosíthatnak munkavállalóiknak internet-hozzáférést otthoni használatra, így mind a munkáltató, mind a munkavállaló mentesül a juttatás összes adó- és járulékterhe alól. A törvény új szemléletet hozott be azáltal, hogy az otthoni intenet-hozzáférés már nem csak igazoltan munkavégzés céljára adható ebben az adókedvezményes formában, hanem kifejezett otthoni, szabadidős, kényelmi célból is. Ennek megfelelően az internet-hozzáférés korlátlan összegben adható, és így az egyik legkedvezőbb béren kívüli juttatási formává lépett elő. Egy jellemző példát kiragadva ez azt jelenti, hogy míg egy bruttó 10 000 forint értékű, korlátlan, szélessávú ADSL internet-elérés adózott jövedelemből megvásárolva a munkáltatónak és a munkavállalónak a bér járulékait is figyelembe véve 27 000 forintjába kerülne, addig most a 10 000 forintos vételárat az adózás előtti jövedelemből fizetik, így 17 000 forinttal kevesebbért, vagyis 10 000 forintért jutnak hozzá. Míg az étkezési hozzájárulás maximális havi összege 4000 forint, illetve az üdülési csekké évente 50 000 forint, addig ilyen megkötés az internet-elérésre nem vonatkozik. Így általában elmondható, hogy egy hazai átlagbérrel (je-
lenleg bruttó 122 500 forint) rendelkező dolgozónak a munkáltatója évente közel egy havi jövedelemnek megfelelő összegű szolgáltatást biztosíthat adómentesen. Az internet-elérés azért is kedvezőbb az egyéb béren kívüli juttatási formáknál, mert azokra az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a munkáltató minden alkalmazottja számára és azonos összegben biztosítja. Ezzel szemben ilyen korlát az internet-hozzáférésnél nincs, így a munkáltató és a munkavállaló is a számára megfelelő szolgáltatást választhatja ki. A vállalatok az internet-flotta keretében vásárolt internet-elérést béren kívüli juttatásként adhatják alkalmazottaiknak, új elemként beépíthetik kompenzációs csomagjaikba vagy prémiumrendszerükbe is. A Munkáltatói Internet-flotta keretében vásárolt előfizetések nagy számban akkor juthatnak el a munkavállalókhoz, ha azokat nem csak direkt módon adják a vállalatok alkalmazottaiknak, hanem a cafetéria rendszert alkalmazó cégek is felveszik szolgáltatásaik közé. A cafetéria típusú béren kívüli juttatási rendszer azt jelenti, hogy a munkavállaló saját belátása szerint választhat a vállalat által biztosított szolgáltatások közül, azaz a számára biztosított keretösszeget valós igényei szerint használhatja fel. Ilyen lehetőség például az utazási támogatás, a nyelvtanulás, az üdülés, a biztosítás, és ez év elejétől ilyen az otthoni internet-elérés is. A béren kívüli juttatások piaca Magyarországon fejlődőben van, hiszen a bérekre rakódó az európai országokkal összehasonlítva magas közterheket ma még elsősorban a külföldi vállalatok, de egyre több magyar cég is, a béren kívüli juttatások alkalmazásával igyekszenek kompenzálni. Az Axelero Internet a munkavállalói flottamegoldások kezelésében szerzett tapasztalatának felhasználásával olyan Munkáltatói Internet-flotta szolgáltatást dolgozott ki, amely a törvény biztosította adómentesség mellett további jelentős árkedvezményt nyújt a megvásárolt előfizetések számától függően, és a munkavállalói igényéket teljes körűen lefedi, amennyiben a munkáltató keretszerződést köt az Axeleróval, s a munkaadók így a flottavásárlásból adódó kedvezményes ajánlatot érvényesítik a dolgozóik felé. További információ a vállalatról és szolgáltatásairól a www.axelero.hu webcímen található.