Az Egészségügy Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete 2013-as tevékenységének rövid áttekintése 2014. május 1
A kezdetek Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (a továbbiakban: ETOSZ) megalapításának szándéka az alapító tagok 2012. szeptember 19-én megtartott találkozója alkalmával került először napirendre. Az egyesület bejegyzésére irányuló eljárás során azonban a Törvényszék néhány pontosításra kérte fel az alapítókat, így a 2012. december 12-én megtartott megismételt alapító taggyűlést követően az Egyesületet 2013. március 8. napjával a Fővárosi Törvényszék 15.036-os nyilvántartási számon jogerősen bejegyezte. Az ETOSZ célja 1. Az innovatív terápiák, eljárások és technológiák befogadásának és széleskörű elérésének támogatása 2. Magánforrások becsatornázása az ellátórendszerbe (Legyen lehetőség a szabadon vállalt, egyedi igényekre reflektáló egyéni hozzájárulásra is) 3. Etikus üzleti és szabályozási környezet kialakítása (Kötelezettségek teljesítése, hatósági eszközrendszer helyes alkalmazása) 4. Szemléletváltás: kölcsönösen egymásra utalt, egységes egészségipari megközelítés, általános egészségtudatosság (beteg-edukáció) fejlesztése Az ETOSZ által felvállalt feladatok Az Alapszabály értelmében az ETOSZ kezdeményezi, koordinálja, szervezi az összehangolt fellépést mindazon kérdésekben, amelyek a tagok érdekének érvényre juttatása körében felmerülnek, az alábbiak szerint: a szakmai érdekek képviselete hatóságként működő szervezeteknél; szakmai etikai normatívák kialakítása, az ágazat kívánalmai szerint; az ágazati érdekek képviselete a kormányzatnál és a társadalombiztosításnál; ágazati szintű nemzetközi szakmai képviselet; az ágazat általános érdekeit segítő információs és prognosztikai rendszerek működtetése; szakmai iparjogvédelmi és szabványosítási feladatok koordinálása; a tömegkommunikáció irányában általános és egyedi kapcsolattartás; környezetvédelmi szakmai kérdések képviselete; új termékek és innovatív technológiák rendszeres támogatási listára kerülésének kezdeményezése; a szakmával közösen kidolgozandó költséghatékonysági protokollok kialakítása; a gyógyító intézményekben használt orvostechnikai eszközök átlátható és szakmai eljárásrendeken alapuló befogadási rendszerének szorgalmazása; a közbeszerzési jogszabályok véleményezése és a szakmai specifikumok képviselete; folyamatos és hosszú távú együttműködés és kapcsolattartás az illetékes hatóságokkal, érdekképviseleti szervekkel és a nemzetközi szakmai szervezetekkel; a képalkotó diagnosztikai, telemedikai és információtechnológiai gyártók és forgalmazók tevékenységét befolyásoló állami és európai uniós szabályok és feltételek folyamatos monitorozása, tárgyalások kezdeményezése a gyártók számára nem kedvező jogszabályi környezetről; beteg informáltsági szint emelése a meglévő civil szervezetekkel (betegszervezetekkel) az ágazat kívánalmai szerint. 2
Az ETOSZ 2013-as tevékenysége Az új szervezet bevezetése Bár 2012 szeptemberétől komoly előkészítő- és széleskörű háttérmunka zajlott, a 2013-as év fő feladata a kitűzött célok elérésére alkalmas szervezet kialakítása, az egyesületi működés beindítása volt. Ezt felismerve az ETOSZ Elnöksége gyakorlatilag folyamatos rálátott és irányította az ETOSZ operatív munkáját, támogatva az új szervezet a szakma, a döntéshozók és a nyilvánosság előtti bemutatkozását. Az ETOSZ tisztségviselői az év folyamán az összes meghatározó szakpolitikussal, igazgatási és partnerszervezeti vezetőkkel sikerrel vették fel a kapcsolatot, melynek eredményeképpen a megalakulását követően rendkívül rövid időn belül az ETOSZ ismert és elfogadott szakmai partnerré válhatott. Az ETOSZ tevékenységét a taggyűlés erre irányuló döntése érdekében elsősorban a döntéshozókkal való közvetlen tárgyalások útján fejti ki, azonban a szervezetről szóló hírek, szakmai kezdeményezése, háttér-információja vagy a tisztségviselők interjúi emellett is számos alkalommal kerültek be a meghatározó szakmédiumokba. Tagság és szervezeti működés változásai Az egyesületet 11 vállalat alapította, azonban a szervezet ismertségének növekedésével és tevékenységének ismertté válásával párhuzamosan az év végére az ETOSZ tagjainak száma 18-ra emelkedett. Az ETOSZ működésének kereteit az Alapszabály határozza meg: ennek értelmében a legfőbb döntéshozó szerv a Taggyűlés, a taggyűlések között a taggyűlés nem kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben az Elnökség dönt, az egyesületet harmadik személyekkel szemben pedig az Elnök képviseli. Az ETOSZ operatív munkáját 2013 május 1. napjától kinevezett igazgató irányítja, akinek egyben feladata és felelőssége az ETOSZ szerveinek munkáját előkészíteni, döntéseit végrehajtani. Az ETOSZ tisztségviselői 2013-ban Csató András, elnök Kaló-Vaskó Erzsébet, alelnök Némethi Erika, alelnök (megbízatása megszűnt 2013. június 30-án) Kassai Zoltán, alelnök (2013. június 30-napjától), a Mozgásszervi sebészeti szekció vezetője Berkes Attila, elnökségi tag Sarkadi Károly, elnökségi tag, az In vivo diagnosztikai szekció vezetője Erőss György, elnökségi tag Kulifai Gábor, a Szervpótló kezelések szekciójának vezetője Szolnoky Miklós, a Felügyelő szerv tagja Simon Andrea, a Felügyelő szerv tagja Petrovszki István, a Felügyelő szerv tagja Holchacker Péter, igazgató Az ETOSZ keretében zajló szakmai tevékenységet az egyes szekciók szervezik és irányítják. 2013-ban az ETOSZ keretein belül a következő 3 szekció: a mozgásszervi sebészeti szekció, a szervpótló kezelések szekciója, valamint az In vivo diagnosztikai szekció. Az egyesületi tevékenység felett az ETOSZ Felügyelő Szerve gyakorolja a jogszabályban foglalt felügyeleti jogokat. Az ETOSZ 2013. július 1-től az AmCham Hungary, Healthcare Comittee tagja. 3
Főbb szakmai kihívások A 2013-as év az egészségipari szereplők számára számos, korábban nem látott mértékű nehézséget okozott, nem véletlen, hogy az ETOSZ ágazati érdekérvényesítési tevékenységét is ezekre fókuszálta. Bővülő kórházi adósságállomány Az ellátórendszer finanszírozásába kódolt nehézségek mindig is komolyan sújtották az egészségügyi beszállítókat, mindez azonban 2013-ban korábban nem látott mértékűvé dagadt. A hivatalos költségvetési intézmények éves átlagos adósságának mértéke 2013-ban elérte a 90 milliárd Forintot, melynek legnagyobb része sajnálatos módon az egészségügyi beszállítókat terhelte (ezen érdemben az év végi részleges konszolidáció sem segített) 140,00 A k ó r h á z i a d ó s s á g á l l o m á n y a l a k u l á s a 2 0 1 3 januárját ól 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek tartozása (Milliárd Ft) Ebből a gyógyító-megelőző intézmények tartozása (Milliárd Ft) Az orvosegyetemekkel együtt számított tartozás mértéke (Milliárd Ft) Innovatív technológiák lassú befogadása, alacsony árszínvonal A finanszírozás merevsége, az érték alapú szemlélet hiányosságai következtében az innovatív technológiák hazai elterjedése rendkívül lassú. A technológia befogadásra vonatkozó harmonizált jogszabályi környezet ellenére 2010 óta mindössze hat esetben történt meg valamely új technológia befogadása (az összes 15 erre irányuló kérelem alapján). Az új technológiák lassú elterjedése mellett további gondot okoz, hogy a szolgáltatások és eszközök alkalmazása során a minőségi szempontok hátrányt szenvednek, melynek következtében a hazai ellátórendszerben érvényesülő árak európai összehasonlításban is rendkívül alacsonyak. Közbeszerzések anomáliái Az ellátórendszer nagy része állami fenntartásba került, ami a vagyonkezelői jogosultságok egy kézben történő összefogása lehetővé tette a központi közbeszerzések új rendszerének megteremtését, ami azonban számos kívánnivalót hagyott maga mögött. 4
Egyesületi fórumok 3 taggyűlés 13 elnökségi ülés 10 szekcióülés 14 egyéb egyesületi rendezvény Az ETOSZ hatékonyságának kulcsa az egyesületi tagok aktív részvétele, melynek eredményeképpen minden esetben a tagvállalatok számára legfontosabb kérdések, szakmai problémák kerülhettek az egyesületi aktivitás fókuszába. Mindez ráadásul a folyamatos egyesületi szintű egyeztetést is lehetővé teszi: az egyesületi tagok 2013-ban így számos alkalommal tudtak eszmét cserélni a legfontosabb ágazati kérdésekben, részletesen meghatározva az ETOSZ által végrehajtott érdekérvényesítő tevékenység irányát és tartalmát. Az egyesület működési kereteinek és belső folyamatok és rutinok véglegesítéséig az Elnökség sűrű időközönként ülésezett, illetve telekonferencia keretében egyeztetett a felmerülő kérdésekről. Szekcióülés Egyéb Ágazati információk Közbeszerzés Az egyesületi fórumok és egyéb rendezvények között az ETOSZ tisztségviselői folyamatosan tájékoztatták az egyesületi tagokat a folytatott tárgyalásokról, azok eredményeiről illetve a menet közben felmerülő kérdésekről. Elnökségi ülés Egyesületi fórumok megoszlása Taggyűlés Érdekérvényesítő tevékenység ETOSZ fellépés tartalom szerint Általános bemutatkozás Kórházi adósság Az ETOSZ fő feladata, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel ágazati szintű kérdésekben támogassa a közpolitikai döntéseket. Ennek érdekében az ETOSZ 2013-ban rendkívül aktív érdekérvényesítő tevékenységet végzett. Folyamatban lévő kodifikáció Egyéb Közbeszerzés Az ETOSZ ez irányú szerepfelfogása az Alapszabály szellemiségének megfelelően egyértelmű volt: konstruktív partnerként, pártpolitikai kérdésektől függetlenül a mindenkori kormányzati és egyéb ágazati szereplőkkel együttműködve az előre lefektetett stratégiája mentén látja el tevékenyégét. Az ETOSZ által közvetített számos ágazati szintű kérdés közül annak jelentősége miatt 2013-ban kiemelkedett a kórházi adósságállomány nehézségeivel és a központosított közbeszerzésekkel kapcsolatos témaköre. Intézményesített véleményezési formák Miniszterelnökség Egyéb EMMI NFM Személyes találkozó Írásbeli ETOSZ kezdeményezés Érdekérvényesítő tevékenység megoszlása GYEMSZI NGM OEP Az ETOSZ tevékenység címzettek szerint 5
Az ETOSZ gazdálkodása Az ETOSZ felelős gazdálkodás mellett stabilan és biztonságosan működhetett az alakulás évében: az alapítók elvárásának megfelelően kizárólag az egyesületi célokra fókuszálva végezte a tevékenységét, amit kizárólag a tagdíjakból finanszírozott. Egyszerűsített mérleg Sorszám A tétel megnevezése Előző év helyesbítései a b c d e 1. A. Befektetett eszközök (2-4. sorok) 0 0 2. I. IMMATERIÁLIS JAVAK 3. II. TÁRGYÉVI ESZKÖZÖK 4. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 5. Forgóeszközök (6-9. sorok) 0 4537 6. I. KÉSZLETEK 7. II. KÖVETELÉSEK 200 8. III. ÉRTÉKPAPÍROK 9. IV. PÉNZESZKÖZÖK 4337 10. C. Aktív időbeli elhatárolások 11. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (1.+5.+10. sor) 4537 12. D. Saját tőke (14-19. sorok) 0 325 13. I. INDULÓ TŐKE / JEGYZETT TŐKE 14. II. TŐKEVÁLTOZÁS / EREDMÉNY 325 15. III. LEKÖTÖTT TARTALÉK 16. IV. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 17. V. TÁRGYÉVI EREDMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGBŐL 18. VI. TÁRGYÉVI EREDMÉNY VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉGBŐL 19. E. Céltartalékok 0 0 20. F. Kötelezettségek (21-23. sorok) 0 4185 21. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 22. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 23. II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 4185 24. G. Passzív időbeli elhatárolások 27 25. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN 4537 6
Egyszerűsített beszámoló eredménykimutatása Tétel megnevezése Előző év Alaptevékenység Vállalkozási tevékenység Összesen értékhelyesbítése Előző év értékhelyesbítése Előző év értékhelyesbítése c d e f g h i j k Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek, támogatások Pénzügyi műveletek bevételei 29 29 Rendkívüli bevételek Tagdíjak 20670 20670 Összes bevétel 20699 20699 Anyag jellegű ráfordítások 7738 7738 Személyi jellegű ráfordítások 12636 12636 Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások Összes ráfordítás 20374 20374 Adózás előtti eredmény (A-B) 325 325 Adófizetési kötlezettség i eredmény 325 325 7