Tájékoztató a Tisza-tavi Vízimentő hálózat kialakításáról

Tájékoztató a Tisza-tavi Vízimentő hálózat kialakításáról I. BEVEZETÉS A kiemelt üdülőhelyeken és azok környezetében lévő természetes vizek a turisztikai vonzerő szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. E tekintetben nemcsak a kijelölt fürdőhelyek, hanem az ezeken kívül eső vízfelületek is számos vendéget csábítanak. Alapvető célnak tekintjük, hogy a természetes vizek felületén tartózkodók is teljes biztonságban legyenek, tájékoztassuk őket a vizek veszélyeiről, értesítsük az aktuális kockázatokról, tegyük lehetővé, hogy a veszélyeket elkerülhessék, amennyiben veszélybe kerülnek, vagy rászorulnak, korszerű mentési, ellátási szolgáltatásban részesüljenek. E célt csak a vízbiztonság komplex kezelése keretében kialakított - jogszabályok alapján működő, - az együttműködő szervezetek szakmailag felügyelt, irányított, - az állam, az érintett tárcák, a régiós szervezetek és helyi érdekeltek közös finanszírozásán alapuló tevékenységgel érhetjük el. Lényeges, hogy a fentiek céljából minden érdekelt szervezet legyen tisztában a vízbiztonság fontosságával, saját felelősségével, határozza meg tevékenysége feltételeit és az ehhez kapcsolódó igényeit, működjön együtt a többi érintett szervezettel. E program alapvetően a vízfelületre koncentrál és nem téri ki olyan fontosnak tartott parti veszélyekre (pl. löszfalak) amelyet más keretekben kell kezelni. Az elkövetkező években, korszerű eljárások és eszközök alkalmazásával elérhető komplex vízimentő és vízbiztonsági rendszert kívánunk létrehozni és üzemeltetni. Ennek célját, terveit, szakmai feltételeit ismertetjük a következőkben. II. A KOMPLEX VÍZBIZTONSÁG ELEMEI A komplex vízbiztonság a turisztikai szempontból releváns természetes vizek vonatkozásában az alábbi tevékenységek harmonizált, egymásra épülő, illetve egymást kiegészítő fázisaiból épül fel: Tájékoztatás, Oktatás, képzés, Prevenció, Riasztás, Segélyhívás fogadása, Bevetés irányítás, Elsősegélynyújtás, Parti mentőőr, Nyíltvízi mentés, Felkutatás, kiemelés.

II/1. Tájékoztatás Magában foglalja az adott vízfelület meteorológiai, hidrológiai, hajózási és vízbiológiai veszélyeinek feltárását, elemzését, annak köznyelvi megfogalmazását és széleskörű terjesztését annak érdekében, hogy az adott agglomerációba érkező, illetve ott tartózkodó személyek közérthető tájékoztatást kapjanak a vizek veszélyeiről, a szükséges preventív magatartásról, a veszélyek elkerülésének módjairól, a segítségkérés lehetőségeiről és technikájáról. A tájékoztatásnak minden hatásos formában meg kell jelennie. (Tájékoztató táblák és bóják, tájékoztató kiadványok, rövid filmek, szabadtéri megjelenítő- és kivetítő táblák, hangos bemondók, internetes portálok, mobil kommunikációs felületek stb.) II/2. Oktatás, képzés Az oktatás egyik célja, hogy az agglomerációban élők és az idegenforgalomban dolgozók különösen a vízparti és vízi szolgáltatást nyújtók legyenek felkészültek a megfogalmazott veszélyek tekintetében a tájékoztatásra, a prevenciós intézkedésekre és a segítségkérések- és nyújtások formáira. Tudjanak hatékony tanácsokat adni, szükség esetén a megfelelő segítséget nyújtani-, vagy közvetíteni. Az oktatás másik célja, hogy a törvényi kötelezettségek okán a vízimentésben részt vevőket, valamint az önkéntesen erre vállalkozó minél több fiatalt felkészítsünk a vízimentő tevékenység különböző szakági ismereteire, annak gyakorlati végrehajtására, a gyakorlati munkára. A szolgálat ellátásában résztvevőket rendszeresen tovább képezzük. Az oktatás, képzés feladatait számos szervezet látja el különböző tematikák, oktatási rendek és vizsgáztatási eljárások szerint. II/3. Prevenció A prevenció a vízbiztonság leghatékonyabb, ugyanakkor a legolcsóbb módszere. A prevenció során az arra felkészített személyek és szervezetek észlelik a veszélyforrásokat és a veszélyeztetett személyeket. A veszély eszkalálódása előtt megteszik mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel a kockázat mérsékelhető. Tájékoztatják, figyelmeztetik, biztonságos helyre segítik a potenciálisan veszélyeztetetteket. Jelenleg szervezett formában a TVRK járőrhajói, a Tisza-tó vízimentő egyesületei végeznek prevenciós tevékenységet. II/4. Riasztás A veszélyhelyzetek kialakulását befolyásoló meteorológiai-, klimatikus- és egyéb tényezők folyamatos figyelése, értékelése alapján a riasztási technológiák alkalmazásával az érintett körzetekben tartózkodó személyek és szervezetek figyelmeztetése a veszélyekre kiemelt fontosságú. Ennek alapvető technikája az Országos Meteorológia Szolgálat által végzett megfigyelésekre és szinoptikára alapozott és a Viharjelző Rendszer, valamint az arra alapuló kiegészítő műszaki megoldások, továbbá az URH rádió kommunikációs rendszerre telepített élőszavas tájékoztatás és riasztás adja. A riasztás célszerű további eszközei a helyi TV és rádió csatornák, a strandi és települési hangosbemondó rendszerek, internetes portálok, 2

közterületi interaktív vagy távvezérelt kijelző táblák és monitorok, a mobil kommunikációs platformok. II/5. Segélyhívás fogadása A segélyhívások fogadásának helye alapvetően meghatározza az azt követő intézkedések sorsát, a segítségnyújtás formáját és idejét. A Tisza-tavon a 112 egységes, a 107 rendőrségi, 105 tűzoltósági segélyhívó számok mellett közismert a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság telefonszáma, valamint a hajózási 16, 22 -es segélyhívó csatornái, amelyen közvetlenül lehet segítséget kérni az előbbi két szervezeten kívül a Tiszafüredi Rendőrkapitányságtól is. Nincs egymásra épülő, egységes rádió rendszer. II/6. Bevetés irányítás Az előrejelzések, riasztások és a segélyhívások alapján teendő közvetlen intézkedések, bevetések operatív kidolgozását, elrendelését, irányítását értjük bevetés irányítás alatt. E tekintetben minden kötelezett szervezet (Rendőrség, Tűzoltóság, Mentők) rendelkezik infrastruktúrával, személyzettel és szakismerettel. A nyíltvízi események, valamint a vízben eltűnt személyek felkutatása kapcsán jelenleg a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság és a Vízimentő szervezetek operatív egyeztetést végez és a szakmailag optimalizált módon irányítják az intézkedéseket. II/7. Elsősegélynyújtás A nagyobb látogatottságú helyeken elsősorban a jogszabályok által erre kötelezett fürdőhelyeken a vízben és/vagy partszakaszon bekövetkező rosszullétek, kisebb sérülések, vízi balesetek elsődleges helyszíni ellátását, reanimációt, szükség esetén a további beavatkozások felmérését és az ehhez tartozó intézkedések sorozatát az elsősegélynyújtásra kiképzett, arra feljogosított személyek végzik. A jogszabályi előírások alapján kötelezetteken túl számos más helyszínen is célszerű elsősegélyhelyet kialakítani. Ugyancsak szükséges az előírtakon túl, a jobb és gyorsabb beavatkozások érdekében korszerű eszközöket (lapáthordágy, defibrilátor, lélegeztető, nyakrögzítő stb.) készenlétben tartani, illetve azok alkalmazására is felkészített személyzet alkalmazása. Elsősegélynyújtásra a parti mentőőrök és a nyíltvízi mentőszolgálatot ellátok is alkalmasak, célszerű lenne a tűzoltók, rendőrök megfelelő felkészítése és eszközökkel való felszerelése is. II/8. Parti mentőőr A parti mentőőr a strandok, fürdésre, vagy sportolásra kijelölt vízfelületek felügyeletét látja el a partról, vagy arra rendszeresített csónakról, evezős katamaránról. Kiképzett a vízi veszélyek, a veszélybe került emberek reakciójának felismerésében, megközelítésében, kiemelésében, újraélesztésében, elsősegélynyújtásban és a szükséges további intézkedések megtételében. Munkaterülete a strandok, kijelölt fürdőhelyek vízfelülete és partja. A természetes vizeken kijelölt fürdőhelyek vonatkozásában kormányrendelet szabályozza a parti mentőőr alkalmazásának kötelezettségét. Nincs ugyanakkor szabályozva a mentőőr felkészítésének tartalma, színvonala és a tevékenység végzésének feltétele, körülményei. A szabad strandok egy részénél az önkormányzatok biztosítanak mentőőrt, illetve jelentős részüknél különösen a közterülettől le nem kerített strandok esetében - a mentőőri szolgálat részben, vagy teljesen megoldatlan. 3

II/9. Nyíltvízi mentés A természetes vizek kijelölt fürdőhelyein kívüli mentési és az ahhoz kapcsolódó operatív prevenciós - tevékenységet nevezzük nyíltvízi mentésnek. Ennek alapvető feltétele, hogy a jogszabályi előírásnak megfelelő vízi járművel, kiképzett szakszemélyzettel és megfelelő felszereléssel rendelkezzen az ezt a tevékenységet végző szervezet. A nyíltvízi mentést végző észleli, vagy riasztásra felkutatja a bajba jutottakat, a vízből kiemeli, vagy átemeli őket, elsősegélyt nyújt, szükség esetén újraéleszt. Az elsődleges ellátás után megfelelően rögzítve szállítja a partra és adja át az OMSZ személyzetének, vagy nyilatkoztatás után útjára bocsátja a rászorultat. A prevenciós tevékenység során a riasztási helyzetnek megfelelően felkutatja a potenciális veszélyeztetetteket, tájékoztatja őket, szükség esetén biztonságos helyre kíséri, vagy szállítja őket. Egyenlőre teljesen megoldatlan a nyílt vízen szükséges orvosi beavatkozások lehetősége, minthogy az OMSZ csak közúti és légi mentésre kötelezett és jelenleg nincs a Tisza-tavon olyan mentőhajó, amely alkalmas lenne az ellátásra, illetve amelyen orvos lenne szolgálatban. II/10. Felkutatás, kiemelés Az eltűnt személyek felkutatása a vízben speciális technikát és búvárismeretet igénylő tevékenység. Az eltűnés helyének lokalizálása, a szél- és áramlási jellemzők elemzése alapján a vélelmezett feltalálási hely meghatározása, a víz alatti kutatás, kiemelés és partra szállítás speciális ismereteket, több személy vagy szakcsoport együttműködését igénylő feladat. Az eltűnéstől (víz alá merüléstől) eltelt idő minimalizálásának sokszor életmentő szerepe lehet, általában azonban megkönnyíti a felkutatást és kiemelést. A gyors és hatékony munka emellett csökkenti a tragédiát átélő hozzátartozók kétségeit, elkeseredettségét. III. A BALATONI MINTA A térség megélhetése a fentiekből adódóan akár a Balaton esetén jelentősen függ a turizmustól. Míg a Balatonnál a külföldi és a belföldi állampolgárokat elsősorban a fürdőzés, a vitorlázás, illetve a környék turisztikai látnivalói, addig a Tisza-tó esetén kisebb mértékben a fürdőzés, a hajózás, a horgászat és a természetvédelmi területek vonzzák. Bár a vonzerők átfedik egymást a két térség mégis eltérő tulajdonságokkal rendelkezik. A Tisza-tó térségében lévő településeknek jóval kisebb költségvetésből kell megteremteniük azokat a feltételeket, amelyekkel a turisták számára a vonzerőt jelentheti. A Balatoni Fejlesztési Tanács jó érzékkel tapintott rá arra, hogy az idegenforgalmi látogatottság növekedését nem csak a látnivalók és a programok színesítésével, hanem a közbiztonság növelésével is elő lehet segíteni. Ennek érdekében Somogy, Veszprém és Zala megye közgyűléseinek elnökei létrehozták a Balatoni régió Közbiztonsági Tanácsadó Testületét (a továbbiakban KTT), mely 2005. évben létrehozta a Regionális Közbiztonsági Támogatási Rendszert (REKTOR program). A Balaton körüli rendőrkapitányságok a KTT égisze alatt, az Országos Rendőrfőkapitány egyetértésével létrehozták a Közbiztonsági Koordinációs Bizottságot (KKB) amely a rendőrség részéről segíti a KTT munkáját. A KKB 4

működtetése minden évben az idegenforgalmi idény rendőri feladatait meghatározó ORFK utasításban kerül meghatározásra. A KTT feladata a fejlesztési irányok meghatározása, a lehetőségek felkutatása, kiaknázása, a régióban működő állami és társadalmi szervek koordinálása a térség közbiztonságának javítása érdekében. A REKTOR program célja, hogy meghatározza azokat a szakmai fejlesztési célokat, amelyek a Balatoni Régió közbiztonságának szempontjából meghatározóak, finanszírozásuk a tárcák és az önkormányzatok költségvetésében közvetlenül nem szerepel, fontosságuk túlmutat egyegy város, kisebb közösség közvetlen érdekein és megvalósításuk az idegenforgalom mint a régió meghatározó jövedelemtermelő specifikuma - szempontjából meghatározó fontosságú. A program az érintett önkormányzatok, közbiztonsági szervezetek és civil szervezetek szándékainak olyan szintézise, amelynek alapján a közbiztonság fejlesztésére szánt illetve annak érdekében megpályázható források allokációja eredményesen megvalósítható. III/1. BALATONI VÍZIMENTŐ SZERVEZETEK Jelenleg aktívan az egész Balaton területén két vízimentő szakszolgálat működik, közel 420 fővel. A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata 400 taggal és 9 hajóval lát el mentési feladatokat. A keszthelyi öbölben a Keszthelyi Vöröskeresztes Vízimentő Egyesület 20 fővel és 2 mentőhajóval dolgoznak. A balatoni vízimentő szakszolgálat sikeres működésének egyik alapja a Balatoni Információs és Segélyhívó Rendszer (BISR) és a Balatoni Regionális Trönkölt Rádiótelefon Rendszer (BALATRÖNK) rádiórendszer kiépítése, mely 2007 óta működik. A BALATRÖNK a mobil telefonszolgáltatók és a hagyományos URH diszpécseri rádióhálózatok között helyezkedik el - műszaki megoldásait, szolgáltatásait és költségeit illetően. A Balatonon a riasztás alapvető technikája az Országos Mentőszolgálat által végzett megfigyelésekre és szinoptikára alapozott és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezelésében, tulajdonában lévő, az Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) által üzemeltetett Balatoni Viharjelző Rendszer, valamint az arra alapuló kiegészítő műszaki megoldások, továbbá a Balatrönk rádió kommunikációs rendszerre telepített élőszavas tájékoztatás és riasztás adja. A Balatonon a 112 egységes segélyhívó szám mellett közismert a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság (BVRK) ügyeletének telefonszáma, egyre ismertebb a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) Zánkai Diszpécseri Központjának mobil- és vezetékes száma, valamint a Balatrönk rendszer segélyhívó csatornája, amelyen közvetlenül lehet segítséget kérni az előbbi két szervezeten kívül a Balatonfüredi Rendőrkapitányságtól is. Viszonylag kis számban érkezik a vízről segélykérés az Országos Mentőszolgálat ügyeleteire. A Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület Balatoni Információs és Segélyhívó Rendszer megnevezéssel komplex, korszerű és mindenki számára elérhető regionális kommunikációs és információs rendszert működtet. A rendszer diszpécserközpontja Zánkán működik a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatával 5

együttműködésben, illetve szoros kapcsolatban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által fenntartott Balatoni Viharjelző Rendszerrel. Az információs rendszert 0-24 óráig működő diszpécserszolgálat látja el. Az Egyesület diszpécserszolgálata abból a célból jött létre, hogy az Egyesület munkájához nélkülözhetetlen rádió-, illetve egyéb kommunikációs feladatokat koordinálja, illetve az együttműködő egyéb szervezetekkel (pl.: Balatoni Vízirendészet, Országos Mentőszolgálati területi diszpécserközpontjai, Meteorológiai Szolgálat Siófoki Központja, stb.) a munkájához szükséges szinten tartsa a kapcsolatot. 2008 őszén került átadásra a Balaton első sürgősségi mentőhajója, mely a továbbiakban a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata üzemeltetésében fog a bajbajutottak segítségére sietni. A Balaton partján közel 40 strandon teljesítenek szolgálatot A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesület a komplex vízimentés felépítését tűzte ki céljául. A komplex vízimentéshez szükséges a komplex vízbiztonság elemeinek hatékony megvalósulása. III/2. VIHARJELZŐ RENDSZER A BALATONON Alapfok Elsõ fokú viharjelzés (percenként 45 villanás) Másodfokú viharjelzés (percenként 90 villanás) Gyenge légmozgás (0-15 km/ó) Mérsékelt szél (15-25 km/ó) Élénk szél (25-40 km/ó) Erõs szél (40-60 km/ó) Viharos szél (60-80 km/ó) Erõs vihar (80-100 km/ó) Orkán (100 km/ó fölött) A víz teljesen sima A vízen gyenge fodrok, hullámok jelentkeznek. Kisebbtõl közepes hullámok jelentkeznek. Nagyobb hullámok jelennek meg, csónakok csak partközelben lehetnek. Gyakorlott szörfösök szele. Nagy, tarajos hullámok jelennek meg, csónakok nem mehetnek a vízre. Nagy vitorlások is csak a megfelelõ intézkedések mellett. Hatalmas hullámok jelentkeznek, a hullámok tetejérõl elporzik a víz. A motoros hajóknak is partra kell térniük. Porzó víz, vízfüggöny jelentkezik. A víz fölött gyakorlatilag a látástávolság 0 méter. Csak speciális mentõhajók mehetnek a vízre. A Balatonnál több mint 65 éve működik a viharjelzés. A nyolcvanas évek közepén helyezték üzembe a fényjelzős rendszert. 6

IV. A HÁROM TISZA-TAVI VÍZIMENTŐ EGYESÜLET A Tisza-tavon három vízimentő egyesület lát el szolgálatot hol önállóan, hol együttműködők segítségével, többek között a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal is. A vízimentő szakszolgálatok tevékenysége a tó egy részét fedi le. A Tisza-tóra érkező vendégek egyes kikötőkből csónakokat, túra kajakokat, illetve kenukat, valamint kisgéphajókat tudnak bérelni. Esetenként túravezető nélkül, önállóan vágnak neki a Tisza-tónak. A legtöbb esetben kellő helyismerettel nem rendelkeznek, így könnyen kerülhetnek bajba. Vannak olyan esetek, amikor legalább egy fő helyismerettel rendelkező személy is a túrázókkal tart (esetleg túravezető képesítéssel is rendelkezik), így a veszélyesebb helyekre, az ottani közlekedés szabályira fel tudja hívni a vendégek figyelmét, elkerülve így a későbbi kellemetlenséget. Veszélyforrásként jelentkezhetnek a víz felületén nem látható akadályok: hínárok, fatuskók, kidőlt fák, drótkötelek, egyéb bedobált szemét, vihar által felborított és más helyre sodort, vagy lebontott stég maradványai, horgászok, illetve halászok által kihelyezett hálók, horgászállások (bennhagyott karók). Véleményem szerint szükség lenne olyan kommunikációs rendszer kiépítésére, mely a vízijármű bérlési helye és adott területért fellelős vízimentő csoport között tart kapcsolatot, tájékoztatva a mentő egységeket a tavon közlekedőkről. A vízből mentés nem kizárólag a vízimentő szakszolgálatok feladatkörébe tartozik. Egyes szervezeteket jogszabály kötelez a mentési munkálatok elvégzésére. (III/1, III/2., III/3. mell.) V. CÉLOK Fő cél, egy Komplex Tisza-tavi Vízbiztonsági Program megvalósítása, a témával érintett szervezetek bevonásával. V/1. A PROGRAM LÉTREHOZÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ SZERVEZETEK. Vízimentést rendszeresen, vagy eseti jelleggel végző szervezetek Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság Vízimentő és Búvár Szakszolgálat Mentor Marina Vízimentő Egyesület Tisza-tavi Vízimentő Szakszolgálat A TVRK-val együttműködési szerződést kötött civil mentő egyesületek Regionális Idegenforgalmi Bizottság Nemzeti Park Vízimentést igénybevevő és iniciáló szervezetek Tisza-tó melletti önkormányzatok Kisköre Abádszalók Tiszaderzs 7

Tiszaszőlős Tiszafüred Tiszabábolna Tiszavalk Poroszló Újlőrincfalva Sarud Tiszanána Magyar Horgászok Szövetsége Tisza-tavi Fejlesztési Tanács Magyar Turizmus Zrt. A Tisza-tó mindenkori Halászati Hasznosítója Kapcsolódó tevékenységet végző szervezetek Országos Meteorológiai Intézet Magyar Vöröskereszt Országos Mentőszolgálat Katasztrófavédelem Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület Felügyeleti, vagy irányító szervezetek Jász-Nagykun Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Jász-Nagykun Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Országos Rendőr-főkapitányság Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság - Hajózási Hatósági Főosztály A célok elérése érdekében szükséges, hogy minden érintett szervezet vizsgálja meg a vízbiztonság, vízimentés területén az általa elvárt, vagy célszerűnek tartott szolgáltatások körét, mértékét, illetve azokat az anyagi, technikai, személyi lehetőségeket, amelyeket a komplex vízimentés színvonala emelése érdekében biztosítani tud a régió számára. Az általuk tett javaslatok, vélemények és felajánlások tartalmazzák azon rövid- és középtávú intézkedéseket, esetelegesen jogszabályi változtatásokat, üzemeltetési forrásokat, lehetséges forrásbővítéseket mely a program megvalósításához szükségesek. Fontos, hogy az érintett készenléti szolgálatok, önkormányzatok, a régiós szervezetek és a civil egyesületek, a program és irányítási mechanizmus, valamint a finaszírozási alternatívák kidolgozásában vegyenek részt. 8

V/2. IRÁNYÍTÁSI MECHANIZMUS A Balatonon a komplex vízbiztonsági és vízimentő tevékenység szakmai koordinációjára, elemzésére létrehoztak egy alkalmas szakmai szervezetet. (Vízbiztonsági Koordinációs Bizottság tagjai az érintett szervezetek delegáltjai. E felelős döntéseket hozó testület tagjai a BVRK, a SMKIG, a VMSZ, a BFT, a BSZ, és a KTT vezetője. Állandó meghívottjai az OMSZ, OMeSZ és az RSOE képviselője.) Fentiek mintájára a Tisza-tavon is ajánlatos egy szakmailag felkészült szervezetet létrehozása. (Vízbiztonsági Koordinációs Bizottság tagjai az érintett szervezetek delegáltjai. E felelős döntéseket hozó testület tagjai a TVRK, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság Vízimentő és Búvár Szakszolgálat, Mentor Marina Vízimentő Egyesület, Tisza-tavi Vízimentő Szakszolgálat, a Tisza-tavi Fejlesztési Tanács, és a Közbiztonsági Tanácsadó Testület vezetője. Állandó meghívottjai az Országos Mentőszolgálat, Országos Meteorológiai Szolgálat és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület képviselője. V/3. FINANSZÍROZÁSI ALTERNATÍVÁK Szükséges vizsgálni, hogy a vízbiztonsági programot az érintett szervezetek hogyan, milyen módon tudják finanszírozni. Két lehetőség áll fenn: 1. saját erőből 2. külső forrásból: 2a) állami támogatás 2b) pályázat V/4. FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK A komplex Tisza-tavi vízbiztonsági program megvalósításához szükség van egy rövid és egy hosszú-távú komplett modell felállítására, melyben a jelenlegi állapotot és az elérendő célokat is vázolni kell. Célszerű, a komplex vízbiztonság elemeinek felsorolásánál kifejtett elemek megvalósulásának feltételeinél rögzíteni azon javaslatokat, melyek a kitűzött célok elérését segítik elő. V/5. TELJES NYILVÁNOSSÁG A program kidolgozása során szükséges rendszeresen tájékoztatni a közvéleményt, az érintett szervezeteket a megtett intézkedések hatásairól, a fejlesztési célkitűzésekről, a források felhasználásáról. Szolnok, 2009-12-16. BUSI LÁSZLÓ R. ALEZREDES rendőrségi főtanácsos kapitányságvezető 9

I. melléklet A Tisza-tavi vízimentő hálózat kialakításához Jogszabályi háttér: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről. 172. (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 1997. évi CLIV. törvény az Egészségügyről (Eütv.) 94. (1) A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása. A 322/2006. Kormány rendelet az OMSZ-ról 6..6. pontja:..az OMSZ földi és légi mentési feladatokat lát el. 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről A Rendőrség segítségnyújtási kötelezettsége 24. (1) A rendőr köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetőleg a hozzáfordulónak a tőle elvárható felvilágosítást megadni. (3) A segítségnyújtás csak halaszthatatlan szolgálati érdekből tagadható meg, közvetlen életveszély esetén csak akkor, ha a segítségnyújtás miatt több ember élete kerülne közvetlen veszélybe. Közreműködő igénybevétele 25. A Rendőrség feladatai ellátásához - a hatósági jogkörében hozott határozatai és intézkedései kivételével - szerződés alapján közreműködőt vehet igénybe. Segítség és eszközök igénybevétele a rendőrségi feladatok ellátásához 26. (1) A Rendőrség. kérheti és igénybe veheti a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet segítségét és a birtokában lévő eszközt.. (2) A segítő által a segítségnyújtással közvetlen összefüggésben okozott kárt a Rendőrség által okozott kárnak kell tekinteni. (3) A segítőnek a segítség igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő kárát - az elmaradt haszon kivételével -, továbbá a segítségnyújtás folytán felmerült szükséges készkiadását a Rendőrség megtéríti. 10

Személyek és tárgyak felkutatása, körözése 36. (1) A Rendőrség a személy- és tárgykörözésről szóló törvényben meghatározottak szerint végzi a személyek, holttestek és tárgyak körözését. 36/A. (1) A Rendőrség a más törvényben meghatározott eseteken kívül körözését rendelheti, illetve - eltűnt személy esetén - rendeli el. aa) akinek eltűnését a Rendőrségen bejelentették, bb) az ismeretlen holttestnek, testrésznek. (2) E törvény alkalmazásában, valamint a körözés elrendelése szempontjából eltűntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen lévő személyt, ha.. d) az eltűnés balesettel, természeti katasztrófával, öngyilkossággal van összefüggésben. 23/1994. (X. 26.) BM rendelet az eltűnt személyek felkutatásának és a rendkívüli halálesetek kivizsgálásának rendjéről Speciális rendelkezést a jogforrás a vízben történő felkutatásra nem tartalmaz. 13/1996. (VI. 28.) BM rendelet a vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról 2. A vízi rendészet rendőri szervei: A vízi rendészeti feladatkörök d) ellenőrzik: - a szabad vizekben való fürdés és azok jegén való tartózkodás szabályainak megtartását, - az engedély-, illetve a nem engedélyköteles hajózási tevékenységet, továbbá a hajózási tevékenység korlátozásával kapcsolatos rendelkezések megtartását, f) ellátják: - a kijelölt fürdőhelyeken foglalkoztatott mentőőrök, valamint a társadalmi szervezetek és sportegyesületek vízi mentő tevékenységének ellenőrzését; h) vízi életmentést saját eszközeikkel is folytatnak; k) közreműködnek az árvíz- és belvízveszély, valamint a vízminőségi kárelhárítás színhelyén a közbiztonság és a rend fenntartásában, illetve a helyreállításában, az élet- és vagyonmentésben; l) propagandatevékenységet fejtenek ki - az országos és helyi tapasztalatok felhasználásával - a hajózással összefüggő, valamint a vízi közlekedési szabályok megszegésével elkövetett bűncselekmények és szabálysértések, a vízi közlekedési balesetek és vízbefulladások megelőzése érdekében az állami és társadalmi szervezetek, egyesületek bevonásával. A vízi rendészet hatósági jogköre 11

4. A vízi rendészeti feladatokat ellátó rendőri szerveknek hajózási baleset, tűzeset, zátonyra futás, lékesedés, süllyedés vagy más káreset észlelése esetén segítséget kell nyújtani a kár elhárítása, a sérült személyek orvosi ellátása, a veszélyhelyzetben levő személyek mentése, valamint a hajóút felszabadítása érdekében. 2000. évi XLII. törvény a Víziközlekedésről 64. (1) Ha az úszólétesítmény vezetője tudomást szerez arról, hogy a vízen emberélet került veszélybe (...) köteles segítséget nyújtani. 30/2003. (III.18.) Kormány rendelet a vízi közlekedés korlátozásáról A vízi mentőszolgálatra vonatkozó szabályok..a vízi mentőszolgálat mentőmotorosként csak annak minősített motoros vízijárművet használhat..csak az Országos Mentőszolgálatnak vagy saját figyelőszolgálatának riasztására közlekedhet. vízirendészet.dönt az esemény kezelésének további módjáról.. megelőző tevékenységnél kizárólag a rendőrség. engedélye alapján közlekedhetnek.mentésben vagy megelőző tevékenységben, kizárólag arra kiképzett egyesületi tag, orvos, hivatásos hajós vagy tengerész képesítéssel rendelkező személy vehet részt. 1993. évi XL törvény a Magyar Vöröskeresztről természeti vagy más katasztrófahelyzet esetén a rászorultakat felkutatja.segélycsapatokat működtet. eltűnt személyek felkutatására keresőszolgálatot működtet. a rendelkezésre álló eszközökkel élet- és egészségvédelmet lát el. 1/2003.(I. 9.) BM rendelet a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól 373. A műszaki mentés természeti csapás, baleset, által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség védelme érdekében a tűzoltóság részéről - a rendelkezésre álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel - végzett elsődleges beavatkozói tevékenység. Így különösen 373.3 a természetes vizekben (folyó és álló vizekben) bekövetkezett baleseteknél, 373.8 a természeti csapásoknál (árvíz, belvíz, vihar okozta károk ), az élet- és a vagyonmentés, valamint az alapvető élet- és vagyonbiztonság érdekében a tűzoltóság működése. 375. A műszaki mentés során végrehajtandó főbb feladatok 375.1 az életmentés; 375.2 a közvetett és közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása; 377. A tűzoltóság a műszaki mentési tevékenységet az alábbi szervezeti keretek között végezheti 377.1 önállóan (saját készenléti állományával és technikai eszközeivel), 377.2 együttműködve más szervekkel, szervezetekkel mellérendeltségi viszonyban, 377.3 együttműködve más szervekkel, szervezetekkel, tűzoltói irányítással. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés 12

e) Katasztrófa:. állapot vagy helyzet (pl. természeti ), amely emberek életét, egészségét. olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos együttműködését igényli. A védekezés anyagi fedezetének biztosítása 46. Az állami szervek, a védelmi bizottságok, valamint a katasztrófavédelemre kijelölt szervezetek felkészülésének, katasztrófa elleni védekezésének költségeit az állam viseli. 48. (1) Az állami költségvetésből kell megtéríteni a végrehajtásba bevont szervek és szervezetek katasztrófa elleni védekezéssel összefüggő költségeit. Felhatalmazás 53. Felhatalmazást kapnak az illetékes miniszterek, hogy rendeletben szabályozzák: c) a katasztrófavédelemben résztvevők kijelölését, feladataikat, felkészítésük és működtetésük feltételeit A 273/2001. (XII. 21.) Korm. számú rendelet a természetes vizeken kijelölt fürdőhelyek üzemeltetéséről.az üzemeltető köteles.biztosítani: - vízi mentésben jártas úszómesteri ügyeletet, - 1000 fő/nap átlagos vendégszám esetén elsősegélynyújtó helyet és legalább egy, mentőtiszti képesítéssel rendelkező személy vagy orvos jelenlétét, aki az OMSZ oxyológiai tanfolyamát elvégezte.és az előirt gyakorlatot teljesítette, - elsősegély felszereléseket és kötszereket, azok elérhetőségét és pótlását II. melléklet A Tisza-tavi vízimentő hálózat kialakításához 13

SOMOGY-, VESZPRÉM-, ZALA MEGYE KÖZGYŰLÉSI ELNÖKEI ÁLTAL LÉTREHOZOTT KÖZBIZTONSÁGI TANÁCSADÓ TESTÜLET BALATONI RÉGIÓ B E S Z Á M O L Ó a Közbiztonsági Tanácsadó Testület 2008.évi tevékenységéről, valamint a közbiztonsági fejlesztési programok eredményeiről Bevezető A Közbiztonsági Tanácsadó Testület (továbbiakban: KTT) a 2008. évben is az alapító statútum alapján végezte munkáját az érintett három megye közgyűlési elnökei konszenzusát elfogadó pártpolitikai megfontolásoktól mentes - szakmai elképzelések szerint. Az immár harmadik választási ciklus óta működő testület a 2006. évi önkormányzati választások után ujjá alakult. A közgyűlések számára a Testület minden évben részletes tájékoztatást ad (adott) a Testület statútumáról, tevékenysége céljáról, valamint a végzett munkájáról, továbbá a közbiztonsági célra fordítható fejlesztési és fenntartási források mértékéről, felhasználásukról. Ugyancsak beszámol a Testület a KTT működtetésére kapott működési támogatásokról. Szervezeti munka A KTT tagjainak megbízása és a Testület mandátuma a választási ciklus utolsó gazdasági évének végéig, azaz 2010. december 31.-ig szól. A Testület a munkáját az érintett három megye közgyűlési elnökei által aláírt alapító statútuma, valamint a KTT működési rendje alapján az együttműködő balatoni- (BFT, BSZ, BIFÜ, BRIB) és kormányzati szervek (ÖTM, OKF, ORFK) igényei szerint végzi. A KTT egyúttal a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) szakmai hátterét is jelenti mindazokban a kérdéskörökben, ahol a közbiztonság tágabb értelmezésben megjelenik. Kiemelten foglalkoztunk a rendőrség, a tűzoltóság és katasztrófavédelem, a vízbiztonsági szervezetek, valamint a polgárőrségek munkájának támogatásával. A Testület delegált tagjai ebbéli munkájukat anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezik, azonban a közgyűlési elnökök szerződésben vállalt anyagi támogatása lehetővé tette, hogy a felmerülő közvetlen költségeket (kiszállási díj, szállás költség, terembérlet, ellátás, postaköltség stb.) számukra megtérítsük. A támogatások átutalását kisebb-nagyobb nehézségek övezték, ezért csak olyan költségek elszámolására vállaltunk kötelezettségeket, amelyek forrása már befolyt. A közgyűlésektől kapott működési támogatások elszámolását külön fejezetben adjuk közre. A Testület önálló bankszámlával és gazdálkodási háttérrel nem rendelkezik, mindezeket a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. megállapodás alapján biztosította számunkra. A Testület összetétele a 2008. évben nem változott: Császár László Veszprém Megye, Tengerdi Győző Somogy Megye, míg dr. Schüschletz Sándor Zala Megye képviseletében tagja a Testületnek. Az elnöki teendőket immár a harmadik választási ciklusban - Jamrik Péter végzi. A testület tagjai beszámolási kötelezettséggel megbízóik azaz a megyei közgyűlési elnökök felé tartoznak, azonban a kialakult szokásjognak megfelelően a Balaton Fejlesztési Tanács, a Balatoni Szövetség és az együttműködő közbiztonsági szervezetek 14

valamint a civil szervezetek számára is eljuttattuk munkaprogramunkat, a részletes beszámolókat, illetve rövidített formában a BFT www.balatonregion.hu nevű honlapján nyilvánosságra is hoztuk azokat. A KTT tagjai a munkájukkal kapcsolatos egyeztetéseket jelentős hányadban elektronikus úton bonyolították le. A Testület tagjai ezen felül két alkalommal találkoztak közösen testületi munkaprogram keretében. (2008.07.11. Csopak és 2008.12.06. Siófok) A fentieken túl az egyes területi- és szakmai programok szerint a Testület tagjai munkamegosztásuk szerint tevékenykedtek. Tematikus tevékenység összegzés A KTT alapvetően híd szerepet töltött be a készenléti szervezetek és a civil szervezetek, továbbá az önkormányzatok között. Tevékenységünket továbbra is a szakmai sokrétűség és a régiós céloknak való megfelelés szándéka jellemezte. A célokat a Közbiztonsági Koordinációs Bizottság szakterületi képviselői vázolják fel, amelyeket a BFT, a BSZ, a Vízbiztonsági Koordinációs Bizottság és a szakmai képviseletek véleménye alapján illesztettük tevékenységünkbe. Ennek okán számos projekt, program előkészítőjeként, aktív közreműködőjeként is tevékenykedtünk. Együttműködési tevékenységünk érintette a bűnmegelőzés, áldozatvédelem, közbiztonság-fejlesztés és koordináció területeit. Szakmai megközelítésben: jelen voltunk a rendőrség, a katasztrófavédelem, a vízimentés és az elsősegély-nyújtás, továbbá a veszély-előrejelzés, segélyhívás és kommunikáció terén is. A Balaton Fejlesztési Tanács és a hozzájuk köthető fejlesztési programok finanszírozási metódusában elindult kedvező változások következtében a REKTOR program folytatására lehetőséget kaptunk, illetve a Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava jelmondattal elindított Komplex Vízbiztonsági Program is folytatódott. Ugyanakkor további erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy a különböző forrásgazdákat rávegyük a koordinációra, valamint a közbiztonsági szakterületek által megszabott fejlesztési momentum támogatására. Tevékenységünk szerves részét képezte a jogszabályok kodifikációjában, előkészítésben való részvétel, valamint proaktív közreműködés a közbiztonságot érintő fejlesztések szakmai előkészítésében. Szerepet vállaltunk a pályázatok lebonyolításában, a szervezet-közi konfliktuskezelésben, testületi képviseleti munkában, egyeztetésekben, forrás-allokációkban és ellenőrzésekben. A szakmai-, érdekképviseleti- és regionális szervezetek által napirendre tűzött közbiztonsági kérdések előkészítését végeztük, és támogattuk e szervezeteket, hogy a közbiztonsági szemlélet munkájukban érvényesülhessen. Munkánk gerincét néhány komplex - több szervezetet érintő, illetve nagy erőforrás ráfordítást igénylő munka alkotta, amelyek a következő témákat ölelte fel: - Az idegenforgalmi idényhez kapcsolódó ÖTM rendőrségi támogatások előkészítésével és felhasználásával kapcsolatos tevékenység; - A Komplex Vízbiztonsági Program megvalósítása; - Az EMESE Program előkészítése és megvalósításának kezdeményezése; - A közbiztonsági szervek EDR-hez kapcsolódó harmonizált kommunikációjának megvalósítása; - A közbiztonsági támogatási és pályázati programok szakmai előkészítése; - A viharjelző rendszer és a segélyhívó rendszerek fejlesztésével kapcsolatos munkák; - A korábban megítélt támogatások felhasználásának ellenőrzése; - A Balatoni Havaria Terv vizsgálata; 15

- A REKTOR program folytatásához szükséges egyeztetések; - A Közbiztonsági Díj 2008. évi kiosztásával kapcsolatos munkák; Az idegenforgalmi idényhez kapcsolódó ÖTM rendőrségi támogatások előkészítésével és felhasználásával kapcsolatos tevékenység Az ÖTM továbbra is számított Testületünk tevékenységére. A turisztikai szakállamtitkár felkérésére a KTT elvégezte az idényjellegű rendőrségi többletfeladatok gyűjtését, azok elemzését, egyeztetését a szakállamtitkársággal, majd azok munkaprogram szerű megfogalmazását is elvégezte. Következő fázisban a rendőr-főkapitányságok közbiztonsági (rendészeti), valamint gazdasági vezetőivel egyeztetette szerződéstervezet tartalmát és a támogatási lehetőségeket, amelyeket az ÖTM is elfogadott. Ennek alapján az érintett három megyei RFK összesen 25 millió forint támogatást kapott az ÖTM-től. (Veszprém és Somogy Megye 10-10 millió forintot, Zala Megye 5 millió forintot kapott.) A támogatás kifizetésének feltétele volt, hogy a KTT ellenőrizze a vállalt feladatok végrehajtását és minősítse a támogatott szervezetek munkáját. Ezt a szerződés szerint folyamatosan végeztük, illetve a minősítést a szezon zárása után megadtuk. A rendőrség tevékenysége minőségének alakulása az idegenforgalom minőségének fontos szenzora is. A rendőrség munkájának támogatását ezért az ÖTM előre kialakított munkaprogram szerint csak szerződésben vállalt kötelezettségek értékelése alapján - a TCA terhére - biztosította. A Komplex Vízbiztonsági Program megvalósítása A Balaton Fejlesztési Tanács 2007-ben elfogadta a Testületünk által készített elemzést balatoni vízbiztonsági helyzetről. A szakanyag alapján dr. Suchman Tamás programot hirdetett Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava címmel. A program kidolgozásában Testületünk kiemelt feladatot kapott. A Vízbiztonsági Koordinációs Bizottságot Jamrik Péter vezette, szakmai munkát végző tagjai: a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, dr. Heizler György, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője, Horváth László, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata elnöke, Bagyó László. A több lépésben véleményezett, majd elfogadott program finanszírozási feladatait a BFT vállalta. (A BFT regionális konferencián tájékoztatta az összes érintett szervezetet, a BKÜ területéhez tartozó önkormányzatokat és civil szervezeteket a program végleges formájáról, amelyet a jelenlévők elfogadtak. Ugyanezen a fórumon a jelenlévők létrehozták létre a komplex vízbiztonsági és vízimentő tevékenység szakmai koordinációjára, elemzésére alkalmas szakmai szervezetet, a Vízbiztonsági Koordinációs Bizottságot. A Balaton Fejlesztési Tanács 2007. novemberében hagyta jóvá a komplex vízbiztonsági program céljait, felépítését és modelljét. Felhatalmazta a Bizottságot a végrehajtás előkészítésére és a 2008. évi források allokációs javaslatának - BFT előterjesztésének - kidolgozására.) Január közepére készült el a forrás allokációs terv, amelyet a BFT január 25.-i ülésén fogadott el. Áprilisban az ÖTM, az OKF és a VMSZ képviselőivel a BFT elnökével folytattunk egyeztetést a forrás felhasználás kritériumairól. Az ÖTM képviselői további 3 éves prognosztizált tervet kértek, amelyet szintén elkészítettünk. Ezt követően a sürgősségi mentőhajó beszerzésének és szakmai un. kisprojektek szakmai előkészítését végeztük el. Ezekről részletesen az EMESE fejezetben és a pályázati fejezetben szólunk. Júniusban az ÖTM felkérésére elkészítettük a vízbiztonsági program III. 16

szakaszának tartalmi előkészítését, amelynek megvalósítására azonban forrás hiány miatt nem került sor. Az EMESE Program előkészítése és megvalósításának kezdeményezése Az EMESE a Balaton Komplex Vízbiztonsági Programjának egyik legnagyobb ívű eleme. A nyíltvízen és vízről történő Elsősegélynyújtás, MEntő és Sürgősségi Ellátás (EMESE) újszerű és a Balatonon igen hatékony megvalósítását célozza. A növekvő vendégszám, a vízfelület vonzása, valamint az egyre többször előforduló szélsőséges jelenségekkel kísért gyors időjárás változás mind-mind növeli a veszélyeket, újabb és újabb kihívásokat jelent a biztonság megteremtése és fenntartása érdekében dolgozó szakemberek, szervezetek és azok tagjai számára. Nőtt a strandokon, vízben, vitorlás hajókon, menetrendszerű- és sétahajókon történt rosszullétek, kisebb nagyobb balesetek száma. Megfelelően kiválasztott, kialakított és felszerelt hajóval a vízi helyszínek és főszezonban sokszor parti helyszínek - megközelítése hatékonyabb sokszor az egyetlen lehetőség. A legdrágább és legösszetettebb tevékenység a nyíltvízi mentés. Itt jelentős hányadban kerül sor újraélesztésre, amelynek legfontosabb feltétele a gyorsaság tehát az időfaktor. Példák és tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy a szív- tüdő újraélesztés és defibrilláció 3-5 percen belül 49-75%-os túlélési rátát jelent, míg minden percnyi késlekedés 10-15%-al csökkenti ezt a rátát. A Balaton évek óta vár arra, hogy e téren látványos előrelépés történjen. A Testület és a VKB szakmai elemzések és egyeztetések után jutott arra a döntésre, hogy a nagyteljesítményű, sürgősségi ellátásra alkalmas mentőhajók beszerzési programjának prioritást ad. Testületünk részt vett az EMESE megalapozását célzó szakmai feladatelemzésben, a promóciós dokumentumok kidolgozásában. Kialakítottuk a műszaki és szolgáltatási feltételeket és véleményeztük az ennek alapján kiválasztott hajótípusokat. Elsődleges cél volt, hogy a balatoni viszonyoknak megfelelő, sok éves fejlesztési eredményként létrejött technikák közül a hazai gazdasági helyzetnek megfelelő kompromisszumot válasszunk. Közel húsz gyártó mintegy ötven gyártmányát megvizsgálva a kompetens szakértői gárda véleménye alapján egy Európában (Svédországban) gyártott, kimondottan nehéz körülmények közötti mentési feladatokra kifejlesztett RUPERT gyártmányú hajót tartottunk alkalmasnak. A VKB irányítójaként előkészítettük az üzemeltetésre vonatkozó együttműködési szerződést. Kezdeményeztük a projekt költségvetésének elfogadását a BFT-nél. Tárgyaltunk az egészségügyi miniszterrel a hajó felszereléséről és az orvosi személyzet biztosításának feltételeiről. Egyeztettünk a VMSZ és a SMKIG vezetőivel, majd az OKF főigazgatójával a hajó beszerzéséről és üzemeltetéséről. A beszerzési döntést megelőző napokban derült ki, hogy az OKF, illetve a SMKIG nem kapja meg az ÁFA visszatérítés lehetőségét, így a hajó közbeszerzésének lebonyolítására és a hajó tulajdonjogára a VMSZ kapott lehetőséget. Közreműködtünk a finanszírozó és importőr kiválasztásában. További feladatok az EMESE orvostechnikai felszerelése, az eü. szakszemélyzet biztosítása és az üzemeltetés feltételeinek folyamatos biztosítása. A közbiztonsági szervek EDR-hez kapcsolódó harmonizált kommunikációjának megvalósítása 17

A REKTOR program keretében több millió forint fejlesztési forrást fordítottunk a balatoni közbiztonsági szervek együttműködését célzó távközlési és informatikai fejlesztésekre. A 2005-2008. években e fejlesztések egy részét az EDR vagy más néven TETRA alkalmazástechnikai céljaira fordítottuk annak érdekében, hogy az EDR-re történő áttérés okán a hivatásos és civil készenléti szervek eddig kialakított kommunikációs együttműködése ne romoljon. Az irányítási konstrukció és annak jogszabályi háttere ugyanakkor látható módon nem támogatta a zökkenőmentes átállást kirekesztve a technológiából az összes együttműködő civil szervezetet. Az általunk kezdeményezett egyeztetetések, a szakmai fórumokon történt állásfoglalásaink mind abba az irányba mutattak, hogy a kooperáció létrejöjjön. 2008. elején az OKF, az ORFK és az OMSZ szakterületi vezetőit sikerült rávenni az operatív kommunikációs együttműködési megállapodás aláírására, valamint az együttműködési csatornák kijelölésére. Tervünket a Miniszterelnöki Hivatal Készenléti Szervek Irodája is támogatta. 2008 év végén a következetes kiállásunknak is köszönhetően megteremtődött a civil szervezetek EDR rendszerbe integrálásának jogi feltétele is, így további figyelmünket az érintett szervezetek (Vízimentők és Vöröskereszt) készülékekkel és jogosítványokkal való ellátására fordítottuk. Tevékenységünk hatásfokát rontotta, hogy a helyi szervezetek nem teremtették meg a kommunikációs együttműködés szervezési feltételeit. Ez utóbbit több kommunikációs próba igazolta. Mindezekről az érintett szervezetek képviselőit tájékoztattuk. A közbiztonsági támogatási és pályázati programok szakmai előkészítése A Komplex Vízbiztonsági Program évi 200 millió forrásfelhasználást tervezett, míg a REKTOR program folytatása évi 60-80 millió forint fejlesztési forrást igényelne és azt megközelítő nagyságrendben működési, üzemeltetési támogatásra is szükség lenne. 2007. évben a REKTOR keretében mindössze 4 millió forint áthúzódó támogatást tudtunk a programban résztvevő szervezetek számára nyújtani. (Ezek az EDR rendszer alkalmazási környezetében használható hordozható számítógépek voltak.) Az előkészítő tárgyalások során kiderült, hogy a II. NFT-ben a közbiztonsági célirány teljes mértékben kimaradt. Az irányító testület munkáját segítendő, a REKTOR programból kiemeltük a regionális fejlesztési célokkal is harmonizálható elemeket, amelyek átdolgozva REKTOR-Plussz néven formába öntöttünk és átadtunk a számukra. A Komplex Vízbiztonsági Program és az ÖTM rendőrségi támogatási szerződése kapcsán azonban siker koronázta tevékenységünket. Ugyancsak sikerrel járt a strandi elsősegélynyújtó kapacitás bővítése a Magyar Vöröskereszt ifjúsági szervezetével. Ennek révén az un. szabad-strandok egy részén is sikerült a főszezonban felügyeletet adni. A BFT vízbiztonsági kisprojektjeinek szakmai tartalmát az általunk elkészített váz alapján töltötték ki tartalommal a pályázó szervezetek. A viharjelző rendszer és a segélyhívó rendszerek fejlesztésével kapcsolatos munkák Évek óta szorosan együttműködünk a viharjelző rendszert (BVR), valamint a Balatoni Információs és Segélyhívó Rendszert (BISR) üzemeltető és azt kiszolgáló szervezetekkel, az OKF-el, az OMeSZ-el, az RSOE-val és a BIFÜ-vel. Tekintettel arra, hogy a BVR már több mint tíz éves és jelentős felújítási szükségesség is terheli a szervezeteket, a BFT elnökének támogatásával és kezdeményezésével szűk körű szakmai konferenciát kezdeményeztünk a témában. Ez jelentős eredményekkel zárult. A fonyódi kommunikációs állomás átépítésére a kiállító kivitelezése kapcsán nyílik lehetőség. Új viharjelző állomás épült és továbbiak beruházására kaptunk ígéretet. Folytatódott a LIFE monitor- és kijelző állomások bővítése és részt vettünk a vízirendészet informatikai fejlesztésének előkészítésében is. 18

A korábban megítélt támogatások felhasználásának ellenőrzése A KKFP és a REKTOR program keretében együttesen közel félmilliárd forint támogatást kapott a régió közbiztonsági szervezeteinek összessége. A támogatási szerződésekben vállalták, hogy a támogatások alapján beszerzett eszközöket öt éven keresztül a támogatott cél érdekében használják, üzemeltetik. Tapasztalataink szerint azonban egyes eszközök nem hasznosultak, ezért szúrópróbaszerűen ellenőriztük azok meglétét és alkalmazását. Az ellenőrzések eredményeként a feleslegessé vált eszközök egy része azonos céllal más szervezetekhez kerültek. (Pl. a Balatonfüredi Rendőrkapitányság a kapott, de feleslegessé vált rádió készülékeit a Tihanyi Polgárőrségnek adta át. Hasonlóan járt el a Vízirendészeti Rendőrkapitányság is, ahol a kedvezményezett a VMSZ volt.) Ugyanakkor a Zamárdi Vitorlás és Vízimentő Egyesület nem tudott elszámolni a nagy értékű újraélesztő készülékkel és kommunikációs eszközökkel. Ezért kezdeményeztük, hogy a szerződéskötő BIFÜ hivatalosan számoltassa el az Egyesületet. Szándékunk az ellenőrzések folytatása. A Balatoni Havaria Terv vizsgálata A tavaszi tömeges halpusztulás indította folyamat részeként Dr. Gyenesi István miniszter úr felkérésére az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megvizsgálta a Balatoni Havária Terv szükségességének körülményeit, a jogszabályi hátteret és az eddigi gyakorlatot. Ennek részeként egy munkabizottságot hívott össze az OKF főigazgatójának nevében Dr. Muhoray Árpád pv. dandártábornok úr. A bizottság tagjai: az érintett három megye Kat.Véd. igazgatója, a KVVM delegáltja, az ÖTM turisztikai szakállamtitkár képviselője, az OKF illetékes szakemberei és a KTT elnöke. Az Önkormányzati Miniszter által meghatározott, a Balatonra, mint kiemelt turisztikai célpontra készítendő komplex Havária Terv felépítésére és tartalmi elemeire a munkabizottság javaslatot tett. E szerint ennek célja, hogy a Balaton és környezete, mint hazánk egyik legfontosabb pihenési, üdülési területének biztonsága érdekében összehangolja a prevencióban, a védekezésben, illetve a helyreállításban, rehabilitációban érintett hivatásos és önkéntes, továbbá önkormányzati és társadalmi szervezetek tevékenységét. A Terv egyfajta gyűjteményként, komplex szemléletmódjával, közösen kidolgozott intézkedési sorok, és minden szükséges adatot, információt tartalmazó adatbázis segítségével járuljon hozzá a Balatont és térségét érintő veszélyhelyzetek kezeléséhez oly módon, hogy a lakosság, a vendégek életét, anyagi javait és ellátását, elhelyezését (összességében: biztonságát) a károk minimalizálásával egyidejűleg védje és biztosítsa. A Terv a BKÜ területére és a veszélytényezők kialakulási területére (Pl. vízgyűjtők) vonatkozik. Működését illetően ernyőszerű hatásmechanizmussal rendelkezik, mivel az egyes elemei jogszabályok által szabályozott módon önállóan is működőképesek. A Terv elkészítésében a munkabizottság a KTT javaslatait hiánytalanul figyelembe vette. A REKTOR program folytatásához szükséges egyeztetések Tekintettel arra, hogy a kormányzati struktúra bennünket érintő része folyamatosan változik, így a balatoni túrizmus és azon belül a közbiztonsági elemek változó intenzitású érdeklődésre tart számot, folyamatosan figyelemmel kísérjük az elérhető források területét és feltételrendszereit. Így a REKTOR program folytatásához szükséges források megszerzéséhez az év során számos tárgyalást kezdeményeztünk. Ennek célterülete a BFT, az érintett megyei és regionális területfejlesztési intézmények, az OKF, az ÖTM, továbbá a 19

jelentősebb beruházók. Kiemelkedő eredményt az ÖTM és a BFT fejlesztési célkitűzéseibe integrálva tudtunk és tudunk elérni. A Testület szervező, képviseleti és egyeztető tevékenysége számtalan ügyletben, az év folyamán az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően realizálódott. Mindezeket egy éves összesítés un. Agenda tartalmazza, amelyet jelen beszámoló melléklete tartalmaz. A Balaton Régió Közbiztonságáért Díj 2008. évi odaítélése A díj felhívása és leírása 2008. szeptember 30.-án megjelent a BFT honlapján, valamint egy időben a régió közbiztonsági szervei, az érintett civil szervezetek, valamint a BFT, BSZ és BRIB vezetői elektronikus formában is megkapták e dokumentumokat. A felhívásban megadott 2008. október 30.-i határidőig beérkezett javaslatokat a bizottság tagjai elektronikus formában az összes melléklettel együtt megkapták. A határidőben beérkezett javaslatok: Váradi Károly r. ezredes (Veszprém Megyei Rendőrkapitányság), Ifj. Horváth Iván tűzoltó parancsnok-helyettes (Balatonlelle és Balatonboglár Önkéntes Tűzoltóságának Köztestülete), Balogh Csaba (Veszprém Megyei Polgárőrségek Szövetsége. A díjbizottság tagjai a határidőben beérkezett felterjesztéseket szabályszerűnek találták. (A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság felterjesztései határidőn túl érkeztek be.) Egyhangú döntésükkel a 2008. évben Baranya Károly pv. alezredes (Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Siófok Polgári Védelmi Kirendeltség vezetője), Ágoston János r. alezredes (Fonyódi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály vezetője), Csizmadia Gábor r. alezredes (Veszprém Megyei Rendőrkapitányság, Közrendvédelmi Osztály vezetője), Hansági Endre polgárőr (Balatonalmádi Polgárőr Egyesület elnöke) részesült. A díj ünnepélyes átadására 2008. december 6.-án a siófoki Vértes Hotel dísztermében a BFT ülés keretében került sor. A díjakat a BFT elnöke, valamint a megyei közgyűlések elnökök képviselői adták át. A közbiztonsági pályázatok és támogatások értékelése Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava időarányos megvalósítása - vízbiztonsági projekt A BFT széleskörű társadalmi egyeztetést követően - 2007 decemberében fogadta el a régió szakmai szervezetei által készített vízbiztonság fejlesztési programot. A program elfogadását követően 2008. január 25-i ülésén 2/2008. (I.25.) számú határozatában fogadta el a vízbiztonsági program szakmai bizottsága által elkészített és a KTT által előterjesztett 2008. évi feladattervet. Az elfogadott 2008. évi program: I. ütem: 50 M Ft - Speciális mentőhajó beszerzése és felszerelése. A Bizottság abszolút prioritást adott egy sürgősségi ellátásra is felkészített, minden időjárási körülmények között bevethető speciális mentőhajó beszerzésének és felszerelésének. Tulajdonosa a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ). A hajó működésének szakmai irányítója a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A hajó beszerzése 2008. II. félévében megtörtént. 20