A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22.
Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt égöv jellemzői: Planetáris hullámok, a ciklonok és anticiklonok 3. Mezoléptékű képződmények, trópusi ciklonok 4. A légkör, mint erőforrás átlagos jellemzői hazánkban és a Föld éghajlati körzeteiben 5. A légkör, mint erőforrás I. Vizek és növényzet 6. A légkör, mint erőforrás II. Közlekedés és az ember számára
Fejezetek 7. A légkör, mint kockázat. Rövid élettartamú, kis térségű kockázatok 8. A légkör, mint kockázat. Hosszan tartó, nagy kiterjedésű kockázatok 9. A levegő kémiai összetételének szélsőségei 10. A légköri kockázatok jellemzői nagyvárosi környezetben 11. A veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének eszközei, lehetőségei és korlátai 12. Viselkedési szabályok, előkészületek a légköri szélsőségek hatásának mérséklésére
1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői Jó hír: nincsenek gyors és planetáris, sem hosszú egy helyben álló szélsőségek Rossz hír: Sok veszélyes objektum leírásához a 10-25 km-es bontás és a kvázi-sztatikus közelítés nem elegendő.
2. A mérsékelt égöv jellemzői: Planetáris hullámok, a ciklonok és anticiklonok
3. Mezoléptékű képződmények, trópusi ciklonok
4. A légkör, mint erőforrás átlagos jellemzői hazánkban és a Föld éghajlati körzeteiben
5. A légkör, mint erőforrás I. Vizek és növényzet A Föld éghajlati képének szerepe a vízhez és a növényvilághoz kötődő erőforrások átlagos rendelkezésre állásában és évközi változékonyságában. A felszín energia- és a vízmérleg kapcsolódásai. Bolygónk vízkészletének és növénytakarójának időbeli változékonysága, mint az erőforrások hozzáférhetőségének korlátozó tényezője. Az éghajlat hatása a víz- és a bioenergia-készletekre. A felszínt elérő napenergia összevetése más energiaformákkal.
6. A légkör, mint erőforrás II. Közlekedés és az ember számára A Föld éghajlati képének szerepe a felszíni-, a vízi- és a légi közlekedés szempontjából. A légkör és a szél mozgatta óceáni áramlások szerepe a közlekedésben. Az éghajlati különbségek hatása az emberi szervezetre. A légkör, mint a megújuló energiaforrások közvetítője: napenergia, szélenergia. A megújuló légköri energia-készletek becslési módszerei. Az éghajlat hatása a megújuló energiakészletekre.
7. A légkör, mint kockázat. Rövid élettartamú, kis térségű kockázatok >30m/s 26-28 24-26 22-24 20-22 18-20 (%) 2.25 2.00 1.75 2,5 2,0 1,5 Éjszaka Nappal 16-18 14-16 12-14 10-12 1.50 1.25 1.00 1,0 0,5 8-10 6-8 4-6 2-4 0.75 0.50 0.25 0,0 0 100 200 300 400 <2 0:00 3:00 6:00 9:00 12:00 15:00 18:00 21:00
8. A légkör, mint kockázat. Hosszan tartó, nagy kiterjedésű kockázatok
9. A levegő kémiai összetételének szélsőségei A légszennyezés globális, kontinentális, regionális és lokális léptékei. Háttér levegőszennyezés és városi problémák. (Utóbbiak a következő fejezethez tartoznak.) A modern kor levegőminőségi problémái hazánkban, a fejlett világban és a Föld elmaradott körzeteiben. Fokozódó és gyengülő veszélyek. A levegőminőség-mérő hálózatok. A levegőminőségi problémák felderítése és enyhítése kapcsolt levegőkémiai meteorológiai modellekkel.
10. A légköri kockázatok jellemzői nagyvárosi környezetben 0 1 2 3 km É 860 840 820 780 800 800 780 760
11. A veszélyes időjárási jelenségek előrejelzésének eszközei, lehetőségei és korlátai
12. Viselkedési szabályok, előkészületek a légköri szélsőségek hatásának mérséklésére Veszélyek a nyílt terepen. Elővigyázatossági intézkedések és a viharállapot szükségletei. Veszélyek zárt épületben, illetve városi környezetben. A civilizációs veszélyek mérséklésére javasolható megoldások. Tengerparti és vízparti veszélyek. A vízi járművek ésszerű előírásai. A balatoni, Velencetavi és Tisza-tavi viharjelzés. Magashegységi veszélyek. A motoros- és vitorlázó repülés veszélyei. Speciális repülési szolgáltatások.
Köszönöm a figyelmet! mikaj@ektf.hu