A minősítés és az önértékelés kapcsolata, szerepe a minőségfejlesztésben
A pedagógus minősítés helye a minőségfejlesztésben Előzmény: 2007-2012-ig pedagógus teljesítményértékelés Helyzet: Különböző szempontok alapján történt a pedagógusok értékelése az intézményen belül, ugyanakkor KJt. 40. szerint 5 egységes szempontra kellett ezt konvertálni minősítés csak speciális esetekben. A tanfelügyelet és pedagógus előmeneteli rendszer szerinti célja: Az iskolák közötti minőségi különbségek csökkentése, az egyes köznevelési intézményekben a pedagógia munka minőségének emelése- középpontban a pedagógusok munkájának minőségével.
A legfontosabb változások a pedagógiai munka minőségére vonatkozóan A pedagógus kötelezettségeiben új elemeke (ld. Nkt.62. (1) A pedagógiai szakmai munkában konkrét elvárások (NAT) A pedagógusmunka külső ellenőrzése (tanfelügyelet) A pedagógus előmeneteli rendszerben (életpálya fokozatok)
Legfontosabb változások a pedagógus kötelezettségeiben Nkt. 62.1. m.) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.
Legfontosabb változások a pedagógiai szakmai munkában NAT bevezető fejezete (1.2.): Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek (9 db.), pl.: az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;
Legfontosabb változások a pedagógiai szakmai munkában Az eredményes tanulás segítésének elvei (8 db), pl: a tanulásban való lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése;
A minőségfejlesztés alapja az EU szerint Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2001 februárjában elkészült a tagországoknak tett ajánlásából Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében (2001/166/ EC) annak egyik fontos pontját választotta: A külső értékelés fejlesztése annak érdekében, hogy az módszertani segítséget nyújtson az iskolai önértékelés számára és olyan külső képet nyújtson az iskolának, amely bátorítja a folyamatos fejlesztést, biztosítva azt, hogy ez ne szorítkozzék egyszerűen csak adminisztratív ellenőrzésre.
Az intézményi önértékelés eddigi története Tanév végi vezetői beszámolók COMENIUS 2000 Közoktatási minőségfejlesztési program, benne az intézményi önértékelés nyitott önértékelés, irányított önértékelés (meghatározott területekkel), intézkedési terv (ek). IMIP- benne intézményi önértékelés az intézmény által választott szempontokkal és módszerekkel (Kt. kötöttségek: szülők, alkalmazottak megkérdezése, országos kompetenciamérés felhasználása a fejlesztésben.)
A külső intézményértékelés régen Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (1993-as kt.) A szempontrendszer nem egységes, különböző rendszerek éltek, általában szakértői műhelyek gondozásában Tapasztalatok: eltérő minőség, uralkodik a papíralapúság, a bürokratikus működés ellenőrzése.
és most Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (2011 Knt.) A szempontrendszer egységes (ld. tegnapi előadást), egységesen felkészített külső szakértők (tanfelügyelők) végzik. Nem uralkodik a dokumentumelemzés, a helyszíni látogatás, óra-, foglalkozás, tevékenység-látogatás fontos eleme, nem a bürokratikus működés, hanem a pedagógiai munka minősége áll a középpontban.
és most Tanfelügyelet- ennek keretében a pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelése, egységes eljárás, egységes szempontok alapján Életpályás minősítések: egységes eljárás, egységes, részletesen kidolgozott szempontok alapján Belső értékelési rendszer, jól meghatározott standardok szerint a külső értékeléshez igazítva
Mi az, ami továbbra is hasznosítható? Minden tapasztalat, amit eddig szereztünk A szülők megkérdezése, amit már megszoktak, az ajánlott eszköz változik Az alkalmazottak megkérdezése, amit már megszoktak, az eszköz változik A belső önértékelési team működése A pedagógusok belső teljesítményértékelésének személete, a visszacsatolás bevált gyakorlata
Mi az, ami új? Hamarosan megkezdődik az intézmények számára ajánlott belső önértékelési rendszer kidolgozása, a következő elemekkel: Az intézményi önértékelés egységes szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat, a pedagógiai munka minősége Benne a pedagógusok értékelésének egységes szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat Benne a vezetők munkájának egységes szempontú értékelésefókuszban a pedagógusok munkájának támogatása Alapelv: a külső értékelés és az önértékelés szoros kapcsolata
A teljes értékelési rendszer pedagógus vezező intézmény Önértékelés Tanfelügyelet Minősítés _?
Az intézményi önértékelés, a tanfelügyeleti értékelés és a minősítés kapcsolata Intézmény külső értékelése Pedagógusok és vezetők külső értékelése, minősítés Belső önértékelések: pedagógus, vezető, intézmény
Az önértékelési és külső értékelési standardok kapcsolata A tanfelügyelet intézményre vonatkozó standardjaira támaszkodik az önértékelés Az önértékelés területei, szempontjai ugyanazok Az egyes szempontok mentén az intézmény, vezető, pedagógus saját célkitűzéseket határoz meg, azok teljesülését vizsgálja
Középpontban a tanulási folyamat Hogyan tanítunk, hogyan tanulunk? Milyen módszereket alkalmazunk? Hogyan érvényesül a gyermekek/tanulók egyéni fejlesztése, a fejlődésük követése? Milyen eredményeket értünk el eddig? Mit tudunk tenni, hogy egyre jobbak legyenek az eredményeink? Miben kell még fejlődnünk? Kinek mi a feladata ezzel kapcsolatban? Stb.
Az intézményi önértékelés minőségfejlesztő szerepe Az intézménynek 5 éven belül tervezetten alkalma van folyamatosan visszajelezni a pedagógusok munkájáról, az intézmény működésének jellemzőiről motiváló, ha elsősorban az erősségekre figyelünk, és arra építve fogalmazunk meg a magunk számára fejlesztési célokat, feladatokat (intézkedési tervek). Az egyéni fejlődésre is motivál, ha ebbe a szervezetfejlesztési folyamatba bevonja a vezetés a nevelőtestület tagjait (megértem, hogy egyénileg hogyan tudok hozzájárulni az eredményesebb pedagógiai működéshez). Közösen tökéletesítik az intézményi önértékelési rendszert, összhangban a külső értékeléssel.
Az intézményi önértékelés megközelítései Egészséges egyensúly az erősségeink és a fejlesztendők között! Menedzseljük belső értékeinket, bátran mutassuk meg másoknak is (jó gyakorlat)! Mindig legyenek fejlesztésre vonatkozó céljaink! Tartsuk fontosnak a partnerek (szülők, tanulók) véleményét! A külső értékelést fogadjuk fontos visszacsatolásként! Fogadjuk el, hogy nem lehetünk mindenben a legjobbak, ha ezt már az önértékelésben feltárjuk, nem okoz meglepetést a külső értékelés.
Ajánlott feladatok az intézményi önértékeléssel kapcsolatban a 2013/14 tanév II. félévére A munkaköri leírások felülvizsgálata (ha nem történt meg). Pedagógusok teljesítményértékelésének igazítása a külső értékeléshez, a minősítés szempontjaihoz (ld. hamarosan megjelenő életpálya útmutató, tanfelügyeleti kézikönyv). A vezető értékeléséhez kapcsolódó intézményi szervezeti kultúra, klíma vagy egyéb- a vezetés munkájáról visszajelzést adó mérések folytatása- majd a már végleges tanfelügyeleti eszközök alapján módosítása (szülői, dolgozói elégedettségmérés). Az intézmény specialitásainak megfelelő szempontok megőrzése a jövőben ezek kiválasztása. Portfólió anyagok gyűjtése
Legyünk büszkék az erősségeinkre! Minden iskolának, óvodának, gyermeknek, tanulónak, pedagógusnak, vezetőnek fontos: ismerje és elismerjék, mi az, amiben ő a legjobb! Ez a minőségfejlesztési akarat alapja. Ebben segít az önértékelés!
Köszönöm a figyelmet! Barlai Róbertné Kati Elérhetőségek: +3630 9649276 barlaine@fpf.hu