Oktatási és Képzési Figyelő 2015. Magyarország. Oktatás és képzés

Oktatási és Képzési Figyelő 2015 Magyarország Oktatás és képzés

This publication is based on document SWD(2015)199. The Education and Training Monitor 2015 was prepared by the Directorate-General of Education and Culture (DG EAC), with contributions from the Directorate-General of Employment, Social Affairs and Inclusion (DG EMPL) and the Eurydice Network. DG EAC was assisted by the Education and Youth Policy Analysis Unit from the Education, Audiovisual and Culture Executive Agency (EACEA), the JRC s Centre for Research on Education and Lifelong Learning (CRELL) and Institute of Prospective Technological Studies (IPTS), Eurostat and Cedefop. The Members of the Standing Group on Indicators and Benchmarks (SGIB) were consulted during the drafting phase. Manuscript completed in September 2015 Additional contextual data can be found online (ec.europa.eu/education/monitor) A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): 00 800 6 7 8 9 10 11 (*) A legtöbb hívás és a megadott információk ingyenesek (noha egyes mobiltelefonszolgáltatókon keresztül, telefonfülkékből és hotelekből a számot csak díjfizetés ellenében lehet hívni). Cover image: Shutterstock.com Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu). Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2015 ISBN 978-92-79-50783-0 doi: 10.2766/145604 Európai Unió, 2015 A sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. Printed in Belgium Elemiklór-mentes papírra nyomtatva (ECF)

MAGYARORSZÁG 1 Belgium MAGYARORSZÁG

2 MAGYARORSZÁG 1. Fő indikátorok és referenciaértékek Magyarország 2011 2014 2011 2014 Oktatási szegénység és kiadáscsökkentések az oktatásban: az oktatási ágazat kihívásai Alulteljesítő 15 évesek részaránya a következő területeken: Oktatási beruházások Olvasás Matematika Természettudományok Oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában Oktatásra fordított közkiadások az összes közkiadás arányában Fiatalok iskolai végzettségi szintje Európa-szerte Uniós átlag : 19,7% 12 : 17,8% 12 : 28,1% 12 : 22,1% 12 : 18,0% 12 : 16,6% 12 5,1% 4,7% 13 5,1% 5,0% 13 10,3% 9,5% 13 10,5% 10,3% 13 Az oktatást és a képzést Férfiak 12,3% 12,5% 15,2% 12,7% korán elhagyók Nők 10,6% 10,3% 11,5% 9,5% (18 24 évesek) Összesen 11,4% 11,4% 13,4% 11,1% Férfiak A felsőfokú végzettséggel 23,6% 28,0% 31,0% 33,6% rendelkezők száma Nők 32,9% 40,3% 38,7% 42,3% (30 34 évesek) Összesen 28,2% 34,1% 34,8% 37,9% Szakpolitikai eszközök a befogadás, a színvonal és a tudás használhatóságának javítására Kora gyermekkori nevelés és gondozás (4 éves kortól iskolaköteles korig) Tanárok részvétele képzésben Idegen nyelv elsajátítása Bármely terület (összesen) Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Multikulturális környezet Ikt-készségek a tanításban A kettő vagy több idegen nyelvet tanuló, ISCED 2 szintű diákok részaránya 94,5% 94,7% 13 93,2% 93,9% 13 : : 13 : 84,6% 13 : : 13 : 32,4% 13 : : 13 : 13,2% 13 : : 13 : 51,0% 13 5,9% 6,0% 12 63,0% : 12 Szakképzésben részt vevő, ISCED 3 szintű tanulók részaránya 26,2% 26,5% 13 50,4% 48,9% 13 A frissen végzettek foglalkoztatási rátája (az oktatási rendszert a referenciaév előtti 1 3 évben elhagyó 20 34 évesek) Tanulási célú mobilitás A felnőttek részvétele az egész életen át tartó tanulásban (25 64 évesek) ISCED 3-4 ISCED 5-8 ISCED 3-8 (összesen) Végzettek befelé irányuló mobilitása (alapképzés) Végzettek befelé irányuló mobilitása (mesterképzés) ISCED 0-8 (összesen) 63,6% 72,6% 71,3% 70,8% 83,3% 85,7% 82,5% 80,5% 73,4% 78,5% 77,1% 76,1% : 2,8% 13 : : 13 : 7,0% 13 : : 13 2,6% 3,2% 8,9% 10,7% Források: Eurostat (munkaerő-felmérés, UOE, kormányzati pénzügyi statisztika); OECD (PISA, TALIS). Megjegyzések: Oktatás és képzés 2020 referenciaérték; az adatok súlyozott uniós átlagértékek, amelyek a forrástól függően eltérő számú tagállamra vonatkoznak; b= törés az idősorban, d= eltérő fogalommeghatározás, p= nem végleges, u= alacsony megbízhatóság, 12 = 2012, 13 = 2013. További információk az 1. kötet vonatkozó szakaszában találhatók (ec.europa.eu/education/monitor). 1. ábra: A legjobban (külső gyűrű) és leggyengébben (közép) teljesítőkhöz képest viszonyított helyzet Korai iskolaelhagyók Alulteljesítés természettudományokban A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma Alulteljesítés matematikában A frissen végzettek foglalkoztatási rátája Alulteljesítés olvasásban A felnőttek részvétele a tanulásban Kora gyermekkori nevelés és gondozás Magyarország Uniós célkitűzés Uniós átlag Forrás: Az Oktatási és Kulturális Főigazgatóság számításai az Eurostattól (2014-es munkaerő-felmérés és 2013-as UOEadatok) és az OECD-től (2012-es PISA- és 2013-as TALIS-felmérés) származó adatok alapján. Megjegyzés: Minden pont egy maximális érték (a legjobban teljesítők a külső gyűrűn jelennek meg) és egy minimális érték (a leggyengébben teljesítők a ábra közepén jelennek meg) közé esik.

MAGYARORSZÁG 3 2. Legfőbb erősségek és kihívások Magyarország 2014-ben és 2015-ben több nemzeti stratégiát is elfogadott azzal a céllal, hogy javítsa oktatási és képzési rendszerének minőségét. Ezek közül különösen a korai iskolaelhagyás megelőzésére irányuló stratégia, a középtávú közoktatás-fejlesztési stratégia, az új szakképzési koncepció, a felsőoktatási stratégia és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó új stratégia emelendő ki. A kora gyermekkori nevelés és gondozás 2015 szeptemberétől kezdve hároméves kortól minden gyermek számára kötelező, ami hozzájárulhat oktatási eredmények javulásához, különösen a hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű tanulók körében. A magyar oktatási és a képzési rendszer mindazonáltal továbbra is jelentős kihívásokkal küzd. Egyre növekszik az alapkészségek terén gyengén teljesítők aránya, a teljesítmény terén megfigyelhető társadalmi-gazdasági szakadék pedig még mindig az egyik legmagasabb az Európai Unióban. A hátrányos helyzetű főként roma tanulók befogadó többségi oktatásban való részvételének növelése és a segítségnyújtás célzott tanárképzésen keresztüli javítása kihívást jelent. A hároméves szakképzés nem vonzó a fiatalok számára, és nem kínál rugalmas karrierlehetőségeket, ráadásul a szakiskolákba járó tanulók körében magas a korai iskolaelhagyók aránya. Sokan morzsolódnak le a felsőoktatásból, és továbbra is nagyon kevés felnőtt vesz részt az egész életen át tartó tanulásban. Az oktatásra fordított államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított aránya az Unión belül a legalacsonyabbak között van. 1. háttérmagyarázat: A 2015. évi európai szemeszter országspecifikus ajánlása az oktatás területén A 2015. évi európai szemeszter Magyarországnak szóló országspecifikus ajánlásai (az Európai Unió Tanácsa, 2015) között az oktatásra vonatkozó ajánlás is szerepelt: az 5. országspecifikus ajánlás értelmében a Tanács ajánlja, hogy Magyarország növelje a hátrányos helyzetű csoportok, és különösen a romák részvételét a befogadó többségi oktatásban, valamint célirányos tanárképzésen keresztül javítsa az ezen csoportok részére nyújtott támogatás színvonalát; erősítse meg az oktatás különböző szakaszai közötti, illetve a munka világába való átmenetet elősegítő intézkedéseket, valamint fejlessze az alapvető kompetenciák tanítását. 3. Az oktatásba és a képzésbe való beruházás Az oktatásra fordított államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított aránya a 2012-es szinten maradt (2013-ban 4,7% volt), az oktatásra fordított teljes kormányzati kiadáshoz mérten viszont tovább csökkent (2010-ben 11,2%, 2013-ban 9,5% volt; uniós átlag: 10,3%). 1 Mindkét mutatószám a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban. Az iskola előtti nevelésre és alapfokú oktatásra fordított közkiadások GDP-hez viszonyított aránya mindössze 0,9% (uniós átlag: 1,6%). 4. Az egyenlőtlenségek elleni küzdelem A korai iskolaelhagyók aránya 2011 óta (11,1%) nem változott jelentősen, nagyjából az uniós átlag körül alakul (2014-ben 11,4%). A korai iskolaelhagyás terén szembetűnő különbségek figyelhetők meg az egyes régiók 2 között. A lemorzsolódók aránya Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön 7,2%, illetve 8,4%, ezzel szemben Észak-Magyarországon 18,4%. A négyéves gyermekek 94,7%-a vesz részt kora gyermekkori nevelésben és gondozásban, ami meghaladja az uniós átlagot. A nemzeti adatok alapján Magyarország északkeleti régióiban alacsonyabb a részvétel; ezekben az országrészekben magasabb a hátrányos helyzetű gyermekek aránya. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő 15 17 évesek aránya a 2012. évi 1,9%-ról 2014-re 3,5%-ra emelkedett. 1 2 Forrás: Eurostat, a funkciók szerinti kormányzati kiadások (COFOG) adatbázisa. Forrás: Eurostat, a korai iskolaelhagyók százalékos aránya nemek szerint, NUTS 2 régiónként.

4 MAGYARORSZÁG Az OECD 2012. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérése (PISA-felmérés) szerint Magyarországon a 15 évesek átlagos teljesítménye az alapkészségek terén az uniós átlag alatt volt, a gyengén teljesítők aránya 2009 és 2012 között különösen a matematika terén nőtt. Magyarország azon uniós tagállamok egyike, ahol a társadalmi-gazdasági háttér és az iskola helye (városi vagy vidéki) a legnagyobb hatást gyakorolja a gyermekek tanulmányi teljesítményére (OECD 2013b). Az olvasásban gyengén teljesítők körében a nemek közötti különbség meghaladja az uniós átlagot: a fiúk 26,9%-ának gyenge az olvasáskészsége, a lányoknál 13% ez a hányad (OECD 2013c). A 2014. évi Országos kompetenciamérés (Oktatási Hivatal, 2015) is megerősítette, hogy jelentős a teljesítménybeli különbség az ország egyes régiói között, illetve a tizedik évfolyamosok (16 évesek) körében az egyes iskolatípusok között. A gyengén teljesítők többsége az északkeleti országrészben él, ahol a legnagyobb a szegénység. Az itteni régiókban a hátrányos helyzetű tanulók aránya (28 29%) a nemzeti átlag kétszerese (Központi Statisztikai Hivatal, 2015). A roma tanulók iskolai végzettségi szintje az országos átlag alatt van. A romák 77,7%-ának nyolc évfolyam (vagyis alapfokú) a legmagasabb iskolai végzettsége, miközben az országos átlag 24,6%. Kevesebb mint 1%-uk rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg ez az arány a felnőtt lakosság körében 18,5% (Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2014). Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége arról számolt be, hogy magas azon roma tanulók aránya, akik olyan iskolába és osztályba járnak, ahol osztálytársaik fele vagy többsége roma származású (az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, 2014). 3 A nemzeti forrásokból származó információk szintén megerősítik, hogy az oktatási rendszer szelektív jellege miatt a szegregációs index tovább nőtt (Magyar Tudományos Akadémia, 2015). 2. ábra: A gyengén teljesítők aránya matematikában társadalmi-gazdasági helyzet szerint* 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% BG CY RO EL SK HU HR LT LU PT FR SE ES IT CZ BE AT SI LV UK DE DK IE PL NL FI EE Társ.-gazd. index alsó negyede Társ.-gazd. index felső negyede Matematikában gyengén teljesítők átlaga * Az országokat csökkenő sorrendben rangsoroltuk a társadalmi-gazdasági helyzetre vonatkozó PISA-index alsó negyedében található gyengén teljesítők átlagos aránya alapján. Forrás: OECD (2013b) Különösen a hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű gyermekek tanulmányi teljesítményének javítása érdekében tették kötelezővé 2015 szeptemberétől kezdve a kora gyermekkori nevelést és gondozást hároméves kortól. A korábban a hátrányos helyzetű családoknak a gyermekek óvodába járatásához nyújtott, feltételhez kötött egyszeri készpénztámogatás megszűnt, a rendszeres családi pótlék kifizetését pedig a kötelező óvodába járáshoz kötik. A kormány intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy elegendő pedagógust toborozzon, és 2,5 milliárd 3 A felmérést olyan területeken végezték, ahol a romák az országos átlagnál nagyobb számban élnek. Az osztálytársak etnikai hovatartozását vizsgálva a válaszokból az derült ki, hogy a roma gyermekek 45%-a olyan osztályba jár, ahol sok vagy minden tanuló roma származású. A többségében romák lakta területeken a roma származásúak 59%-a tanul roma többségű osztályokban és iskolákban. A roma többségű osztályok ugyanakkor gyakoriak a vegyes összetételű környékeken is, ahol a romák 34%-a jár ilyen osztályba.

MAGYARORSZÁG 5 forintot tervez elkülöníteni a 2015. évi költségvetésből, hogy kétezer új férőhelyet hozzon létre 64 településen. Továbbra is több felzárkóztató program és ösztöndíj áll rendelkezésre azzal a céllal, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek nagyobb eséllyel fejleszthessék készségeiket és szerezhessenek magasabb végzettséget. A 2014/2015-ös tanévben mintegy négyezer középiskolás vett részt a (3 milliárd forint költségvetésű) Arany János Programban (Magyarország Kormánya, 2015b). 5,4 milliárd forint fordítottak 174 Tanodara 4 (amelyek négyezer hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek segítenek a tanulásban) 5, a tervek szerint pedig további 4 milliárd forintot fordítanak majd e célra a következő három évben (Magyarország Kormánya, 2015c). Az Integrációs Pedagógiai Rendszer keretében 718 köznevelési intézmény részesült támogatásban (Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, 2014). A hátrányos helyzetű gyermekek ezenfelül ingyenesen jutnak tankönyvekhez. A 2013-ban bevezetett ún. híd-osztályokba járó tanulók első csoportja idén (2015-ben) végzett. A Hídprogram második esélyt kínálnak azoknak a tanulóknak, akik nem rendelkeznek alapfokú iskolai végzettséggel, vagy nem nyertek felvételt középiskolába. A középiskolába felvett tanulók arányából derül majd ki, mennyire sikeres ez a megközelítés a gyengén teljesítők tanulmányi eredményeinek javítása terén. A kormány 2014 novemberében középtávú iskolafejlesztési stratégiát, valamint korai iskolaelhagyás elleni stratégiát fogadott el. Az európai strukturális és beruházási alapok Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programja keretében a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozóan 344 millió eurót különítettek el a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemre és a kötelező oktatás színvonalának növelésére (Magyarország Kormánya, 2015d). Az európai strukturális és beruházási alapok Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programja a szakképzésből való lemorzsolódás elleni intézkedéseket is tartalmaz (Magyarország Kormánya, 2015c). A nemzeti köznevelésről szóló törvény 2015 januárjában kiegészült a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmával, és ehhez kapcsolódóan korai jelzőrendszert is bevezetett. Bár a romló tanulmányi teljesítmény 6 indikátorként önmagában csak korlátozott mértékben alkalmas az esetleges lemorzsolódók azonosítására, az új jogszabályi rendelkezések jó irányba tett lépésnek tekinthetők. A korai jelzőrendszer jelenleg zajló kialakítása lehetőséget kínál az indikátorok bővítésére. A stratégia végrehajtása keretében meg lehet vizsgálni, hogyan ruházhatók fel az iskolák a szükséges jogkörrel ahhoz, hogy megfelelő időben és rugalmasan tudjanak beavatkozni, és mely intézkedések alkalmazhatók a leghatékonyabban a szakiskolákban. 2015 augusztusában a kormány felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy intézkedjen a menekült gyermekek oktatásának beleértve a magyar nyelv oktatásának megszervezéséről (Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2015). 5. Az iskolai oktatás korszerűsítése A tanárok fizetése a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők fizetésének 60%-át sem éri el. A tanári fizetés átlagosan 42 év szolgálati idő után éri le a legmagasabb értékét (Európai Bizottság, 2014), szemben az OECD átlagával, amely 25 év. Ez a fizetésnövekedés azonban nagyjából 90%-os, kivéve az óvodapedagógusok esetében. Az OECD-országok közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a tanárok fizetése 2008 és 2012 között (OECD, 2014). 2013-ban a tanárok kezdő alapbérét 35%-kal megemelték, és 2017-ig évente további 7%-os béremelést helyeztek kilátásba. 4 5 6 Iskolarendszerű oktatáson kívüli közösségek, amelyek hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű tanulóknak segítenek a tanulásban és a készségfejlesztésben. A tanodákat rendszerint nem kormányzati szervezetek működtetik elmaradott településeken. A hátrányos helyzetű tanuló és a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló fogalmának meghatározását a magyar közoktatási törvény tartalmazza. E fogalmak a nehéz társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező tanulókra utalnak. A törvény értelmében lemorzsolódással veszélyeztetettnek az a tanuló minősül, akinek az adott tanévben a tanulmányi eredménye (ötfokozatú skálán) közepes (3) teljesítmény alatti vagy legalább 1,1 osztályzat mértékű romlást mutat.

6 MAGYARORSZÁG A jelenlegi tendenciák arra utalnak, hogy a tanárok száma folyamatosan csökken. 2013-ban a tanárok több mint 35%-a már elmúlt 50 éves, és mindössze 7%-a volt 30 évesnél fiatalabb. 7 E folyamatok visszafordítása és a tanárok karrierkilátásainak javítása érdekében a kormány 2013- ban az oktatási rendszer átfogó reformjának részeként új pedagógus-előmeneteli rendszert vezetett be, és változtatásokat hajtott végre a tanári alapképzés struktúrájában. Az új rendszer öt előmeneteli szakaszból áll, amelyek fizetési fokozatokhoz is kapcsolódnak. A pedagógusi végzettséggel rendelkező diplomásoknak (gyakornokoknak) két év szakmai tapasztalatot kell szerezniük. A minősítő vizsga letétele után a második (Pedagógus I.) fokozatba sorolják be őket, és hét éven belül kötelesek megszerezni a harmadik (Pedagógus II.) fokozatot. A negyedik (Mesterpedagógus) és ötödik (Kutatótanár) fokozat megszerzése választható, és azoknak a pedagógusoknak szól, akik az oktatás mellett más tevékenységeket is kívánnak végezni, például gyakornokokat mentorálni, vagy pedagógiai kutatást folytatni. Az új rendszer bevezetésekor szakmai tapasztalattól függetlenül minden tanárt a Pedagógus I. fokozatba sorolták be, ami fizetéscsökkenést jelentett a nagyobb tapasztalattal rendelkező pedagógusok számára. 2018-ig minden, már a pályán lévő pedagógus esetében kötelező lefolytatni a minősítési eljárást az első két fokozatba (Pedagógus I. és Pedagógus II.) való besoroláshoz. A kormány évente meghatározza az átsorolható pedagógusok maximális számát. 2015-ben és 2016-ban 30 000 pedagógus sorolható át. 2015-re vonatkozóan a jogosult pedagógusok 80%-a (22 697) kérte átsorolását, 62%-uk 2015 januárjától ideiglenesen a második fokozatba került. 5519 pedagógus felelt meg a tanfelügyelői minősítő eljárásban, így Mesterpedagógus fokozatot szerzett. 8 A pedagógus-előmeneteli rendszer 2016 januárjától a 3 éven aluli gyermekekkel foglalkozó pedagógusokra is kiterjed. 9 A lehetséges átsorolások számát az emberi erőforrások minisztere határozza meg az éves nemzeti költségvetésben. A nemzeti szakpolitikai stratégiák arra hívják fel a figyelmet, hogy a tanárok nincsenek kellően felkészülve a vegyes osztályok oktatására és a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítésére (Magyarország Kormánya, 2014b; Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2014, 82 84. o.). Jelenleg nem látható előre, milyen intézkedéseket vezetnek majd be e téren a pedagógusok kompetenciájának fejlesztésére, és hogyan fogja ösztönözni a pedagógus-előmeneteli rendszer és a minősítési eljárás a jobb tanulmányi eredményeket és a befogadó oktatást. 2015-ben további változtatásokat hajtottak végre az oktatási rendszer irányításában, amit részben az oktatási intézmények kezelésének nagyfokú központosításából eredő nehézségek tettek szükségessé. Az Oktatási Hivatal átveszi a pedagógusok minősítési eljárásával és a pedagógiaiszakmai ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat (a kormányhivataloktól), valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat (a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól). 2015 áprilisában Pedagógiai Oktatási Központok hálózata jött létre azzal a céllal, hogy ellássa a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos helyi feladatokat. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet feladatkörébe került a tankönyvek kidolgozásának és kiadásának koordinálása. A 2014-es próbaidőszakot követően 2015-ben új pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszert vezettek be. Emellett szakmai vita indult arról, hogy az alapkészségek fejlesztésének elősegítése érdekében az alapfokú oktatás időtartamát nyolcról kilenc évre bővítenék. A tanulók az uniós átlagnál kevesebb idegen nyelvet tanulnak középiskolában. ISCED 2 szinten mindössze a diákok 6%-a tanul kettő vagy több nyelvet. Ez uniós viszonylatban a legalacsonyabb érték. A többi diák csak egy idegen nyelvet tanul. Az ISCED 3 szintet vizsgálva az általános felső középfokú oktatásban némi javulás tapasztalható, mivel itt a diákok 1,4 idegen nyelvet tanulnak, a szakképző intézmények viszont jóval elmaradnak az uniós átlagtól (0,7 nyelv az 1,2-es uniós átlaggal szemben). 2015-től az idegen nyelvek (angol és német) új 7 8 9 Forrás: Eurostat, a tanárok korcsoport szerinti megoszlása az egyes oktatási szinteken és programorientációkban [educ_uoe_perd01]. Forrás: http://mno.hu/belfold/tobb-mint-huszezer-tanar-kapott-emelt-bert-1271437. Megjegyzendő, hogy jelenleg a 0 3 évesek kora gyermekkori nevelését végző pedagógusok 14%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel.

2011 2012 2013 2014 MAGYARORSZÁG 7 elemként bekerültek az Országos kompetenciamérésbe. Az e nyelveket első idegen nyelvként tanuló diákok tudását a hatodik évfolyamon (12 éves korban) a közös európai nyelvi referenciakeret A1 szintjével, nyolcadik évfolyamon (14 éves korban) pedig A2 szintjével vetik össze. 10 6. A felsőoktatás korszerűsítése Magyarország 2014-ben 30,3%-ról 34%-re emelte a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30 34 évesek arányára vonatkozóan az Európa 2020 stratégia keretében kijelölt nemzeti célkitűzést. Ugyanebben az évben sikerült is elérni ezt a nemzeti célt (a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 34,1% volt a 37,7%-os uniós átlaghoz képest). A 2005/2006-os és 2011/2012-es tanév között a hallgatók összlétszáma 13%-kal esett vissza Magyarországon (Európai Bizottság, 2015a). A 18 évesek körében a felvételizők számának (3. ábra) és az alapképzésbe beiratkozók arányának az elmúlt években tapasztalható csökkenése 11 és a felsőoktatásból való nagyarányú lemorzsolódás 12 azonban a következő évtized során ronthatja a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát. A külföldön született 30 34 éves hallgatók körében 10,8 százalékponttal magasabb a végzettséget szerzők aránya, mint a belföldön születetteknél (előbbi 44,7%, utóbbi 33,9%). 2013-ban az alapdiplomások 2,8%-a és a mesterdiplomások 7%-a végezte előzetes tanulmányait másik országban, főként Szlovákiában, Romániában, Németországban és Ázsiában. A frissdiplomások foglalkoztatási rátája 13 folyamatosan javul (2014-ben 85,7% volt), és meghaladja a 80,5%-os uniós átlagot. 3. ábra: A felsőoktatásban felvételizők és felvettek száma Magyarországon 2011 2014 között (abszolút értékben, ezer fő) Felvett hallgatók - önköltséges helyek Felvett hallgatók - államilag finanszírozott helyek Összes jelentkezés - első helyen megjelölt szak Felvett hallgatók - önköltséges helyek Felvett hallgatók - államilag finanszírozott helyek Összes jelentkezés - első helyen megjelölt szak Felvett hallgatók - önköltséges helyek Felvett hallgatók - államilag finanszírozott helyek Összes jelentkezés - első helyen megjelölt szak Felvett hallgatók - önköltséges helyek Felvett hallgatók - államilag finanszírozott helyek Összes jelentkezés - első helyen megjelölt szak 0 40000 80000 120000 160000 Jelentkezések - államilag finanszírozott helyek Jelentkezések - önköltséges helyek Alapképzési programok Mesterképzési programok Egyéb programok (osztatlan hosszú ciklusú és rövid ciklusú) Forrás: felvi.hu 10 11 12 13 A két tanítási nyelvű iskolába járók tudását az A1, majd a B2 szinthez viszonyítva vizsgálják. Forrás: http://www.felvi.hu. A felsőoktatásból lemorzsolódók aránya 2011-ben 47% volt az UOE-adatgyűjtés szerint (OECD, 2013a). A 20 34 éves korosztály azon része, amely a referenciaévet megelőző egy három évben hagyta el az oktatási rendszert.

8 MAGYARORSZÁG A magyar kormány 2014 decemberében felsőoktatási stratégiát fogadott el (2. háttérmagyarázat). A felsőoktatás munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása érdekében duális képzést vezettek be öt képzési területen (műszaki tudományok, informatika, gazdaságtudományok, természettudományok és agrártudományok). A duális képzés keretében a hallgatók elméleti tudást szereznek a részt vevő felsőoktatási intézményben, és évente 20 24 héten át gyakorlati ismereteket sajátítanak el a partnervállalatnál. A felsőfokú duális képzést nyújtó szakokra első ízben felvételiző hallgatók a gyakorlati képzést tekintve nagyobb munkaterhelést vállalnak a szokványos felsőoktatási szakokhoz képest. 2015-ben jött létre a kormány, felsőoktatási intézmények, kamarák és vállalatok képviselőiből álló Duális Képzési Tanács azzal a céllal, hogy koordinálja a duális képzéseket, megkeresse és felkészítse a vállalatokat, és gondoskodjon a gyakorlati szakasz minőségbiztosításáról.a gyakorlati helyet biztosító vállalatok levonhatják a gyakornoki költségeket a szakképzési hozzájárulásból, és a képzéshez szükséges felszerelések beszerzéséhez pénzügyi forrásokban részesülnek. A 2015. évi Nemzeti Reform Program keretében 2,2 milliárd forintot különítettek el erre az intézkedésre a 2007 2013 időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapokból (Magyarország Kormánya, 2015b). A felsőoktatásban innovatív megoldásnak számít a duális megközelítés, érdemes lesz figyelni, milyen hatást gyakorol a diplomások elhelyezkedési esélyeire. A diplomások elhelyezkedési esélyeinek figyelemmel kísérése céljából 2015-ben megjelentek a Diplomás Pályakövetési Rendszer első eredményei. A több éven át fejlesztett követési rendszer összekapcsolja a Felsőoktatási Információs Rendszer, a Diákhitel Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és más szervek adatbázisait. Célja, hogy információkat szolgáltasson az egyes hallgatók tanulmányi döntéseihez és általánosabban a felsőoktatási politikához. 2. háttérmagyarázat: Felsőoktatási stratégia, 2015 2030 Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014 októberében Fokozatváltás a felsőoktatásban. A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai címmel közzétette a felsőoktatás jövőjéről szóló stratégiai anyag tervezetét (Magyarország Kormánya, 2014a), október 21. és november 5. között pedig nyilvános konzultációt folytatott. A kormány decemberben elfogadta a stratégiát, 2015. március 4-én pedig közzétette a kormányzati honlapon. A stratégia meghatározza a magyar felsőoktatási rendszer fejlesztésének irányvonalát a következő 15 évre, célul tűzve ki, hogy 2023-ra 35%-ra nőjön a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A stratégiát alátámasztó adatok és elemzések azonban nem állnak rendelkezésre. A stratégia célkitűzései a következők: i. teljesítményelvű felsőoktatási rendszer kialakítása és a felsőoktatás minőségének növelése; ii. a felsőoktatáson belül a kutatási elemek erősítése és a kutatói életpálya vonzóbbá tétele; iii. a helyi/regionális vállalkozások és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése. A stratégia főbb pontjai az alábbiak szerint foglalhatók össze: A képzés szerkezetének és tartalmának racionalizálása: a diplomások foglalkoztatására vonatkozó adatokat 2006-tól kezdve összegyűjtő, új Diplomás Pályakövetési Rendszer kimutatásai alapján 2020-ig 15%-kal csökkenteni kell a képzések számát. 2015 tavaszán kormányrendelet jelent meg az új képzési szerkezetről, ősszel pedig elindul a képzési kimeneti követelmények felülvizsgálata Ezen intézkedés terjedelmét és lehetséges hatását jelenleg nem lehet felmérni, mivel nem állnak rendelkezésre adatok és elemzések a mostani képzési szerkezetről és az egyes képzések iránti társadalmi és munkaerő-piaci igényekről. A hallgatókkal szemben támasztott bemeneti és kimeneti követelmények növelése: szigorodnak az állami ösztöndíjas helyekre vonatkozó felvételi követelmények egyes képzéseknél; több képzésben bemeneti feltétel az emelt szintű érettségi teljesítése; 2020-tól minden szakon, kivéve a rövid ciklusú képzést, bemeneti feltétel lesz legalább egy idegen nyelv középfokú ismerete; a felsőoktatási intézmények teljesítménybeli elvárásait nem teljesítő hallgatókat nagyobb arányban fogják átsorolni állami ösztöndíjas helyekről önköltséges helyekre, a jól teljesítő önköltséges hallgatók pedig átsorolhatók lesznek állami ösztöndíjas helyekre. A hátrányos helyzetű hallgatók

MAGYARORSZÁG 9 mentorálására elkülönített pénzügyi forrásokat növelik, és a gyengén teljesítő új belépők készségeinek fejlesztésére terveznek intézkedéseket. Ugyanakkor a szigorúbb bemeneti követelmények tovább korlátozhatják az alulreprezentált csoportok köztük a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű fiatalok felsőoktatáshoz való hozzáférését. Annak érdekében, hogy a felsőoktatási intézménnyel nem rendelkező régiókban is hozzáférhetőbbé váljon a felsőoktatás, újfajta intézményeket, közösségi felsőoktatási képzési központ kerülnek létrehozásra. E központok igazgatása, finanszírozása és minőségbiztosítása még meghatározásra vár. A felsőoktatáshoz való hozzáférés bővítése: tervezett, hogy a jelentkezők az érettségi mellett munkatapasztalat vagy más, nem formális módon megszerzett tudás alapján is felvételt nyerjenek felsőoktatási képzésre. Ez az intézkedés ugyan nem kínál további lehetőségeket a 18 éves korosztály számára, de a felnőttek szélesebb köre előtt nyithatja meg a felsőoktatási intézmények kapuit. Minőségbiztosítás: könnyebben lehet majd új képzéseket indítani, a folyamatok és kimenetek ellenőrzése azonban szigorodik. Irányítási struktúrák: az intézmények nem akadémiai irányításának megerősítése céljából két új rendszer került bevezetésre. Továbbra is a rektor és a Szenátus felel a felsőoktatási intézmények akadémiai irányításáért. A stratégiai és gazdasági ügyekben azonban az emberi erőforrások minisztere által kinevezett kancellár dönt, és ő képviseli az intézmény fenntartóját (vagyis államilag finanszírozott felsőoktatási intézmények esetében az államot). Két éven belül felállításra kerülhet egy központi kancellári hivatal is, amely az összes államilag finanszírozott felsőoktatási intézmény kancellárjának munkáját támogatná. A stratégiai döntéseket az 5-6 tagú Konzisztórium hozza, amelyet az állam által delegált külső tagok és a rektor alkot. A vállalkozásokkal való együttműködést és a kutatást előmozdítására az állami források rugalmasabb felhasználását és magánfinanszírozás bevonását elősegítő szabályozással készül. A kutatók számára előmeneteli rendszert kerül kialakításra, több lehetőséget terveznek biztosítani az start-up-oknak, és az innovatív projektekben való részvételre. A stratégia végrehajtásának első lépéseként a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvény módosítása és végrehajtási rendeletei bevezették az új képzési szerkezet, a közösségi felsőoktatási képzési központot, és a kancellári és a konzisztóriumi rendszert. A részletes végrehajtási és nyomonkövetési tervek még nem állnak rendelkezésre. 7. A szakképzés korszerűsítése és a felnőttkori tanulás népszerűsítése A felső középfokú szakképzésben való részvétel elmarad az uniós átlagtól (2013-ban 26,5% volt a 48,9%-os uniós átlaghoz képest). 14 A munkahelyi gyakorlattal összekötött tanulásban részt vevő szakképzős tanulók aránya megközelítőleg 70%, ami az egyik legmagasabb Európában. 15 A középiskolát frissen végzettek 16 foglalkoztatási rátája 2013 és 2014 között 7,8 százalékponttal nőtt, és immár az uniós átlag felett van (72,6% a 70,8%-hoz képest). A fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség a 2013. évi 26,6%-ról 2014-ben 20,4%-ra csökkent, így némileg a 22,2%-os uniós átlag alatt van. A szakképzésből lemorzsolódók aránya továbbra is aggodalomra ad okot (2013-ban 30% körül volt). A tanárok elöregedése és a megfelelő képesítéssel nem rendelkező tanárok aránya leginkább a szakiskolákban és a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató szakiskolákban ( speciális szakiskolák ) a legszembetűnőbb (Magyar Tudományos Akadémia, 2015). A felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvétele uniós viszonylatban továbbra is Magyarországon az egyik legalacsonyabb (2014-ben 3,2% volt a 10,7%-os uniós átlaghoz képest). 14 Magyarországon elérhetők posztszekunder, szakmai irányultságú képzések, amelyek ISCED 4 szintű képesítést adnak. A 15 évesek megközelítőleg egyharmada ilyen képzésben vesz részt. 15 Megjegyzendő, hogy idetartozik az összes olyan képzés, amely gyakorlati elemet tartalmaz, függetlenül attól, hogy vállalati vagy iskolai keretek között zajlik-e. 16 A 20 34 éves korosztály azon része, amely a referenciaévet megelőző egy három évben hagyta el az oktatási rendszert.

10 MAGYARORSZÁG A kormány a szakképzési utak népszerűsítése érdekében tett átfogó reformját folytatva 2015 márciusában új koncepciót fogadott el, és ennek megfelelően módosította a szakképzésről szóló 2011. évi törvényt. A szakiskolák és szakközépiskolák szakmai irányítása átkerül az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hogy a szakképzés jobban közelítsen a munkaerő-piaci igényekhez. A szakmai irányultságú középiskolai képzési helyek száma nőtt. Nem ismert, hogyan befolyásolják ezek a változások az általános felső középfokú oktatásban rendelkezésre álló helyek számát. Az új pedagógus-előmeneteli rendszer a tervek szerint a szakképzésben dolgozó oktatókra és tanárokra is ki fog terjedni. A jelenlegi szakiskolatípusokat átnevezik, tantervük azonban nem változik. Az új rendszerben a 4+1 év képzési idejű szakgimnázium szakmai érettségit, a három év képzési idejű szakközépiskola ahova 2012 szeptembere óta iratkozhatnak be a tanulók pedig szakképesítést nyújt. Egy új döntés értelmében a szakközépiskolások automatikusan ugyanabban az iskolában folytatják tanulmányaikat, ahova addig is jártak (hacsak eltérő kérelmet nem nyújtanak be). Két további éven át csak négy tantárgyra összpontosítanak, és ugyanabban az iskolában tehetnek érettségi vizsgát. Ez pozitív fejleményként értékelhető, hiszen e képzés továbbtanulási és jobb elhelyezkedési lehetőségek felé is utat nyit a benne részt vevő tanulók számára. A jelenleg hároméves tanterv alapkészségekkel kapcsolatos részének bővítése nélkül azonban a tanulók nem tudják majd megszerezni azokat a kulcskompetenciákat, amelyek az érettségi letételéhez általában szükséges tantárgyak elsajátításához kellenek. A strukturális akadályokat ugyan felszámolták, de a felsőoktatási felvételi követelmények folyamatos szigorodása miatt kevés az esélye annak, hogy az ilyen típusú iskolába járó tanulók belépjenek a felsőoktatásba. A tanulószerződéses tanulók száma a speciális szakiskolákban (ISCED 2 és 3 szint) a 2001/2002-es 487-ről a 2013/2014-es tanévre 931-re nőtt. A posztszekunder szakképzésben (ISCED 4 szint) is több a tanulószerződéses tanuló, számuk a 2001/2002-es tanévben foglalkoztatott 4645-ről a 2013/2014-es tanévben 7661-re emelkedett. A 2013/2014-es tanévben azonban a speciális szakiskolába járó tanulók mindössze 22%-a és a posztszekunder szakképző intézményekbe járók csupán 9%-a vett részt tanulószerződéses gyakorlati képzésben. A pénzügyi előnyök (adójóváírás, költségtérítés, a képzőhelyek infrastrukturális fejlesztésére irányuló pályázatok) fontos ösztönzést jelentenek a cégek számára, hogy gyakorlati képzést nyújtsanak. Több olyan szakma is van, ahol nincs elegendő képzőhely, így a kínált szakképzések nem tükrözik a munkaerő-keresletet, és nem is igazodnak ahhoz (Cedefop, 2015). A szakképzési törvény 2015. júniusi módosítása bevezeti a kamarai garancia intézményét, amely a cégeknél folyó gyakorlati képzést az iskolai szakképzés elé helyezi, és garantálja, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara segítséget nyújt a tanulóknak abban, hogy gyakorlati képzőhelyet találjanak. 2014 novemberében a kormány új stratégiát fogadott el a 2014 2020-as időszakra az egész életen át tartó tanulás tárgyában. A stratégia céljai a következők: i. az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése és hozzáférhetőségének javítása; ii. az egész életen át tartó tanulás alapelveinek megerősítése az oktatási és a képzési rendszerekben, valamint a felnőttkori tanulásban; iii. az egész életen át tartó tanulás értékének és eredményeinek láthatóvá és elismertté tétele. A stratégia ugyan ambiciózus politikákat fogalmaz meg, amelyek kedvező hatást gyakorolhatnak a teljes lakosságra, végrehajtási terv azonban még nem készült. Konkrét tervezés nélkül előfordulhat, hogy nem sikerül kihasználni a hatékony és eredményes végrehajtásra, valamint a más stratégiai intézkedésekkel való összehangolásra és fokozott szinergia elérésére kínálkozó lehetőségeket. Emellett az új felnőttképzési törvény (Európai Bizottság, 2015b) végrehajtása keretében jobban megszervezhetők a tanfolyamok, javítható tartalmuk színvonala, és megerősíthető a felügyeletük.

MAGYARORSZÁG 11 Hivatkozások Cedefop (2015), Tanulószerződéses képzési formák és strukturált munkaalapú tanulási programok Magyarországon, http://observatory.org.hu/wp-content/uploads/2015/04/refernet_apprenticeship_hu.pdf. Az Európai Unió Tanácsa (2015), A Tanács 2015. július 14-i ajánlása Magyarország 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2015. évi konvergenciaprogramját (2015/C 272/20), http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2015/csr2015_council_hungary_hu.pdf. Oktatási Hivatal (2015), Országos kompetenciamérés. 2014. Országos jelentés, https://www.kir.hu/okmfit/files/okm_2014_orszagos_jelentes.pdf. Európai Bizottság (2014), Tanári és iskolavezetői munkabérek és egyéb juttatások Európában, http://eacea.ec.europa.eu/education/european Commission/documents/facts_and_figures/salaries.pdf. Európai Bizottság (2015), Az európai felsőoktatási térség 2015-ben. A bolognai folyamat végrehajtásáról szóló jelentés, http://eacea.ec.europa.eu/education/european Commission/documents/thematic_reports/182EN.pdf. Európai Bizottság (2015b), Folyamatban lévő reformok és szakpolitikai fejlemények Magyarországon, https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/eurydice/index.php/magyarorsz%c3%a1g:folyamatban_l%c3% A9v%C5%91_reformok_%C3%A9s_szakpolitikai_fejlem%C3%A9nyek. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (2014), Oktatás: A romák helyzete 11 uniós tagállamban, http://fra.europa.eu/sites/default/files/fra-2014_roma-survey_education_tk0113748enc.pdf. Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (2014), Integrációs Pedagógiai Rendszer, http://www.emet.gov.hu/hatter_1/integracios_pedagogiai_rendszer/. Magyar Tudományos Akadémia (2015), A közoktatás indikátorrendszere 2015), http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf. Központi Statisztikai Hivatal (2015), Statisztikai tükör. Oktatási adatok 2014/2015, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1415.pdf. Magyarország Kormánya (2014a), Fokozatváltás a felsőoktatásban. A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai. http://www.kormany.hu/download/d/90/30000/fels%c5%91oktat%c3%a1si%20koncepci%c3%b3.pdf Magyarország Kormánya (2014b), A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni nemzeti stratégia, Budapest. Magyarország Kormánya (2015a), Magyarország 2015. évi Nemzeti Reform Programja, http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2015/nrp2015_hungary_hu.pdf. Magyarország Kormánya (2015b), híradások. 2015. május 30., http://www.kormany.hu/hu/emberieroforrasok-miniszteriuma/szocialis-ugyekert-es-tarsadalmi-felzarkozasert-felelosallamtitkarsag/hirek/negymilliard-forint-a-tanodak-tamogatasara. Magyarország Kormánya (2015c), a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, http://ec.europa.eu/regional_policy/hu/atlas/programmes/2014-2020/magyarorsz%c3%83%c2%a1g/2014hu16m0op001. Magyarország Kormánya (2015d), a 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, http://ec.europa.eu/regional_policy/hu/atlas/programmes/2014-2020/magyarorsz%c3%83%c2%a1g/2014hu05m2op001. Emberi Erőforrások Minisztériuma (2014), Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia. A romák helyzete, http://ec.europa.eu/justice/discrimination/files/roma_hungary_strategy2_hu.pdf. Emberi Erőforrások Minisztériuma (2015), Állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át Balog Zoltán, http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/allami-kitunteteseket-es-szakmaidijakat-adott-at-balog-zoltan-2015-08-19. OECD (2013a), Education at a Glance 2013. OECD Indicators, http://www.oecd.org/edu/eag2013%20(eng)- -FINAL%2020%20June%202013.pdf.

12 MAGYARORSZÁG OECD (2013b), PISA 2012 Results: Excellence through Equity. Giving Every Students a Chance to Succeed (Volume II), http://www.oecd.org/pisa/keyfindings/pisa-2012-results-volume-ii.pdf. OECD (2013c), PISA Results in Focus. What 15-year-olds know and what they can do with what they know, http://www.oecd.org/pisa/keyfindings/pisa-2012-results-overview.pdf. OECD (2014), Education at a Glance 2014. OECD Indicators, http://www.oecd.org/edu/education-at-a- Glance-2014.pdf. Az e jelentéssel kapcsolatos észrevételeket és kérdéseket szívesen fogadjuk az alábbi e-mail címeken: Krémó Anita anita.kremo@ec.europa.eu vagy EAC-UNITE-A2@ec.europa.eu

ÖSSZEFOGLALÓ 13 Belgium ÖSSZEFOGLALÓ A tagállamok közötti összehasonlító elemzés főbb megállapításai Az országelemzés főbb megállapításai

14 ÖSSZEFOGLALÓ 1. A tagállamok közötti összehasonlító elemzés főbb megállapításai Az Oktatási és Képzési Figyelő Juncker-Bizottság idején készült ezen első kiadása olyan időszakban jelenik meg, amikor az elmélyülő társadalmi válság hosszú távú megoldása iránti igény Európában ismét a figyelem középpontjába került. Az oktatás Európa további gazdasági életképességének alapja, mivel az aktív népesség jövőbeli elhelyezkedési esélyeinek, termelékenységének, innovációs és vállalkozói készségének alapkövét jelenti. Az oktatás azonban többről szól az emberek munkavállalásra való felkészítésénél. Legalább ennyire fontos szerepet játszik a jobb társadalom létrehozásában. A jól képzett embereket kevésbé veszélyezteti a gazdaságból való kiszorulás és a társadalmi kirekesztés. Az oktatás akkor hatékony, ha befogadó, vagyis gondoskodik arról, hogy minden polgár kibontakoztathassa tehetségét, és részese legyen a közösen alakított jövőnek. A hatékony oktatási és képzési rendszerek létrehozásához kiemelt figyelmet kell fordítani a befogadásra, amelynek a kiválóságra, minőségre és használható tudás biztosítására való szélesebb körű törekvés szerves részét kell képeznie. Ezeket a törekvések jól tükröződnek az Európa 2020 stratégia oktatásra vonatkozó kiemelt céljában. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján az oktatási beruházások azonban aggasztó módon már harmadik éve csökkennek, ami veszélybe sodorja az Európai Uniónak az e célkitűzések elérésére irányuló törekvéseit. A tagállamok közül Hollandiában, Finnországban, Portugáliában, Olaszországban, Spanyolországban, Írországban és az Egyesült Királyságban már legalább három éve folyamatos az oktatási kiadások csökkenése. Demográfiai szempontból ez az utóbbi négy országban jelenti a legnagyobb problémát. A 2015. évi Oktatási és Képzési Figyelő rámutat arra, hogy a kiadások hatékonyabbá és eredményesebbé tételében elengedhetetlen szerepet játszik az egymástól való tanulás és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal. Befogadás A minimális tanulmányi követelményeket teljesíteni képtelen fiatalok részarányaként definiálható oktatási depriváció jelenti napjaink egyik legnagyobb kihívását Európa számára. Az oktatásban ugyan egyenlő feltételeket kellene teremteni mindenkinek, a lehetőségek és az eredmények azonban még mindig nagymértékben függnek a társadalmi-gazdasági és a földrajzi származási háttértől. Emiatt egyik uniós tagállamnak sem sikerült 15% alá szorítania az alulteljesítők arányát a nehéz társadalmi-gazdasági helyzetű 15 évesek körében. Bulgáriában, Cipruson, Romániában, Görögországban, Szlovákiában és Magyarországon ráadásul a nehéz társadalmi-gazdasági helyzetűek több mint fele az alapvető matematikai feladványokat sem képes megoldani. Szintén oktatási deprivációra utal a felső középfokú végzettség megszerzése nélküli iskolaelhagyás. Az alapkészségek terén megfigyelhető alulteljesítéshez hasonlóan a korai iskolaelhagyók arányát (uniós szinten jelenleg 11,1%) is jelentősen befolyásolja a tanulók szülői háttere. Emellett a lemorzsolódók mintegy 60%-a az iskola elhagyása után inaktív vagy munkanélküli lesz, ami jól példázza, milyen hosszú távú, súlyos következményekkel jár az oktatási depriváció. A felsőoktatáshoz való hozzáférés kiszélesítését megnehezíti, hogy az azt megelőzően folytatott tanulmányok során nem kellően befogadó az oktatás. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya uniós szinten jelenleg 37,9%, a felsőoktatás szociális dimenziója azonban továbbra is gondot jelent. A felsőoktatáshoz való hozzáférést az alulreprezentált csoportok esetében számos tényező befolyásolja, ilyen többek között az oktatás előző szakaszaiban való sikerességük és részvételük. Ugyanakkor a hallgatók körének változatosabbá válásával a felsőoktatásnak is igazodnia kell az új helyzethez, és meg kell előznie, hogy a hátrányosabb helyzetű tanulók a végzettség megszerzése előtt lemorzsolódjanak. Jól példázhatja, hogyan tud az oktatás egyenlő feltételeket biztosítani, ha a külföldön született tanulók esetében sikerül előrelépést tenni az Európa 2020 stratégia kiemelt céljának elérése felé. A belföldön születettekhez viszonyítva szinte megegyezik a lemorzsolódók és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya azon külföldi születésű fiatalok között, akik iskolaköteles

ÖSSZEFOGLALÓ 15 koruk előtt érkeztek az új lakóhelyük szerinti országba. Az iskolaköteles koruk után érkező külföldi születésű tanulók azonban gyengébben teljesítenek, és célzott támogatásra szorulnak. Számos olyan felnőtt, akinek nem sikerült az alapképzés során elsajátítania a kellő tudást, készségeket, kompetenciákat és szemléletmódot, kénytelen olyan alacsony színvonalú munkát végezni, amely kevés előrelépési lehetőséget kínál, vagy nem késztet további tanulmányok folytatására. Európában minden negyedik felnőtt kerül az alacsony képzettség csapdájába, amely leszűkíti a munkaerőpiacra való belépési lehetőségeiket, egyúttal pedig továbbtanulási vagy továbbképzési útvonalakat is lezár előttük. A 2015. évi Oktatási és Képzési Figyelő három olyan szakpolitikai eszközt jelöl meg, amellyel befogadóbbá tehetők az európai oktatási és képzési rendszerek, ezáltal pedig leküzdhető az oktatási depriváció. A kiindulópontot a kora gyermekkori nevelés és gondozás jelenti, amellyel mérsékelhető a társadalmi-gazdasági helyzet későbbi tanulmányi eredményekre gyakorolt hatása. Fontosak a bevonást célzó és bizonyos esetekben a pozitív diszkriminációval járó intézkedések is, amelyek nyelvi képzésekkel, a hátrányos helyzetű területek célzott támogatásával, a hátrányos helyzetű csoportokra vonatkozóan számszerűsített célok meghatározásával és az otthoni tanuláshoz nyújtott iránymutatással valósíthatók meg. Emellett a tanároknak is fontos szerep jut a befogadó oktatásban. A sajátos nevelési igények, a multikulturális környezetek és az egyénre szabott tanulás terén képzésre van szükségük, ennek biztosításához pedig folyamatos szakmai fejlődésre kell őket ösztönözni, annak akadályait pedig el kell hárítani. A tanári alapképzés keretében foglalkozni kell az oktatási depriváció kérdéseivel, így egyebek mellett az alapkészségek terén megfigyelhető alulteljesítéssel és a korai iskolaelhagyás veszélyeivel is. Végül pedig olyan oktatási és képzési rendszerre van szükség, amely rugalmasabb átmenetet kínál az oktatás egyes szintjei, a szakképzés és az általános oktatás, valamint a munkaerőpiac és a felnőttkori tanulás között. Különösen a hátrányos helyzetű tanulóknak kedvez a tanulási útvonalak közötti átjárhatóság, a felsőoktatásba való belépés hagyományostól eltérő módjai, valamint a második esélyt nyújtó oktatás. A folyamatos tanulás rendkívül fontos annak a 66 millió felnőttnek, akik legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkeznek, azonban mindössze 4,4%-uk vesz részt felnőttkori tanulásban. Minőség Az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés bővítése döntő fontosságú a befogadás szempontjából. Hatékony, eredményes és rugalmas oktatási és képzési rendszerek kialakításához azonban nem elég a végzettségi szintekkel foglalkozni, kiemelt figyelmet kell szentelni a képzések színvonalának is. Annak ellenére, hogy a képesítési keretrendszerek használata egyre elterjedtebb, és nagy hangsúly kerül a tanulmányi eredményekre, a

16 ÖSSZEFOGLALÓ nemzetközi felmérések továbbra is jelentős eltéréseket tárnak fel az országok között a kompetenciaszintek terén. A 2015. évi Oktatási és Képzési Figyelő négy olyan területet emel ki, ahol szakpolitikai eszközök alkalmazására van szükség. Először is az oktatás korai szakaszától kezdve oda kell figyelni a minőségre. A kora gyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel egyre több uniós tagállamban szinte teljes körű, azonban keveset tudni az ellátás minőségéről, valamint a gyermekek, pedagógusok, a hatóságok és a szülők között szükséges együttműködésről. Számos tagállam (Belgium német nyelvű közössége, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, valamint az Egyesült Királyságon belül Wales és Észak-Írország) nem nyújt oktatási iránymutatásokat a teljes kora gyermekkori nevelési és gondozási szakaszra vonatkozóan. A kora gyermekkori nevelésben és gondozásban nincs következetes jövőkép, különösen az irányítás és a finanszírozási igények tekintetében. Másrészről a minőség biztosításához fel kell számolni az alulteljesítést az alapkészségek terén, és segíteni kell a tanulóknak azon készségek megerősítésében, amelyekkel megállhatják a helyüket az egyre inkább nemzetközivé váló munkaerőpiacon és a kiéleződő versenyhelyzetben. A sok lehetséges példa közül a 2015. évi Oktatási és Képzési Figyelő az idegen nyelvi kompetenciákat, valamint a rendelkezésre álló nyelvoktatási és nyelvtanulási infrastruktúrákat tekinti át. Mivel a tanulók egyre nagyobb hányada használ otthon a tanítás nyelvétől eltérő nyelvet, a tagállamoknak új megközelítéseket kell kialakítaniuk a nyelvoktatás és nyelvtanulás terén, ennek során pedig ki kell aknázniuk a meglévő sokféleséget a tudatosság és a metalingvisztikai készségek fejlesztése érdekében. Az alapfokú oktatásban a tanulók 18%-a, míg az általános felső középfokú oktatásban tanulók 10,3%-a még mindig nem tanul egyetlen idegen nyelvet sem. Ezeket a részarányokat csökkenteni, a tanulmányi eredményeket pedig javítani kell, mivel így lehet leküzdeni a tanulási és munkavállalási mobilitást gátló nyelvi akadályokat. Harmadrészről a minőség hatékonyabban fejleszthető az innováció és a digitális technológiák kiaknázásával. Ennek hatása például a felsőoktatásban a tananyag átadása, valamint jobb értékelési módszerek és új akkreditációs formák elfogadása terén jelentkezik. A tömegesen elérhető nyílt online kurzusok és más digitális fejlesztések megkérdőjelezik a felsőoktatási intézmények szerepét és szerkezetét. A digitális tanulás tapasztalataiból származó nagy adathalmazok elemzésének eredményei egyúttal felhasználhatók a folyamatok és az eredmények javítására is, sőt a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemben is hasznosak lehetnek. Végül pedig az európai oktatási és képzési rendszerek színvonalának emelésére tett ilyen jellegű erőfeszítések nagyban függenek a tanárok kompetenciájától, valamint az alapképzésük, szakmai gyakorlatuk és folyamatos szakmai fejlődésük terén támasztott szigorú követelményektől. Ez a negyedik terület, ahol a 2015. évi Oktatási és Képzési Figyelő szerint szakpolitikai eszközökkel javítható a minőség. A kérdéskör az iskolavezetőket is érinti, mivel

ÖSSZEFOGLALÓ 17 nekik időt és forrásokat kell szentelniük a tanárok közötti együttműködés serkentésére, tanítási módszereik változatosabbá tételére, valamint az oktatási pálya során a tanulók számára biztosított egyénre szabott tanulás és iránymutatás fejlesztésére. Használható tudás Felismerve, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség állandósult problémát jelent, a 2015. évi Oktatási és Képzési Figyelő e tekintetben három olyan területet azonosít, ahol szakpolitikai eszközökkel javítható a tudás munkaerő-piaci használhatósága. Először a szakképzésben az iskolai és a munkaalapú tanulás egyesítésével növelhető a tudás munkaerőpiaci használhatósága. Ezzel folyamatos, kölcsönös visszacsatolás alakítható ki a munkáltatók elvárásai, illetve a tantervek kialakítása és értékelése, a szakmai követelmények és a tanulók vizsgáztatása között. A tanulószerződéses gyakorlati képzések jelentik a legismertebb példát az egyesített iskolai és munkaalapú tanulásra. Az adatok elemzése alapján azonban jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között a szakképzési eredményekben és a színvonalas szakképzéshez való hozzáférésben. Emellett a munkaalapú tanulás nem egyformán elterjedt az egyes szakképzési rendszerekben annak ellenére, hogy fontos szerepe van a tudás használhatóságának javításában. A szakképzésben a minőség és a tudás használhatósága szoros kapcsolatban áll egymással. A tagállamok többségének azonban jócskán kell még fejlődnie a szakképzés terén, és feltehetőleg az ebben rejlő lehetőségek jobb kiaknázásával is növelheti e képzési forma vonzerejét. A szakképzéssel összevetve a felsőfokú végzettségűeknek jobbak az esélyeik az elhelyezkedésre (80,5%), mint a középfokú végzettséggel rendelkező fiataloknak (70,8%). Míg azonban a középfokú végzettségűek elhelyezkedési esélyei lassan javulnak, addig a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája stagnál. Ezenkívül a tagállamok közötti összehasonlításhoz korlátozott mennyiségben elérhető adatok arra engednek következtetni, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében még mindig gondot jelent a végzettséghez illő foglalkozás megtalálása: 25%-uk olyan állással rendelkezik, amelynek betöltéséhez hagyományosan nincs szükség felsőfokú képesítésre. E megállapítások kérdésessé teszik a készségek és képesítések munkaerő-piaci használhatóságát. A tagállamok számára az jelenti a kihívást, hogy felsőoktatási intézményeik figyelmét a munkaerő-piaci igényekre irányítsák. Erre több olyan lehetőség is kínálkozik, amellyel Európaszerte csak kevesen élnek. Az egymástól való tanulás és a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal ez esetben is kulcsfontosságú. Az előrelépés érdekében hatékonyabban és módszeresen kell felhasználni a munkaerő-piaci előrejelzésekből vagy a diplomás-pályakövetési felmérésekből származó információkat. Szintén javulást hozna, ha a munkaalapú tanulást hangsúlyosabban építenék be a felsőoktatásba, ahogy ez Európa egyes részein már gyakorlattá vált.

18 ÖSSZEFOGLALÓ Végül pedig a készségek és képesítések időről időre elavulnak. A szakpolitikai eszközök alkalmazását igénylő harmadik terület esetében fel kell ismerni, hogy készségfejlesztésre és átképzésre lesz szükség ahhoz, hogy a munkaképes korú népesség készségei ne távolodjanak el a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényektől. A 2015. évi Oktatási és Képzési Figyelő egyértelműen rámutat arra, hogy a tagállamoknak át kell gondolniuk a felnőttkori tanulással kapcsolatos intézkedéseiket, hogy növeljék az alapképzés után képzésben részt vevők arányát, amely uniós szinten jelenleg 10,7%. 2. Az országelemzés főbb megállapításai A 2015. évi Oktatási és Képzési Figyelő 2. kötete huszonnyolc, az egyes tagállamokra vonatkozó jelentést tartalmaz, és megtalálható az interneten (ec.europa.eu/education/monitor). Az országjelentések szerkezete az 1. kötetéhez hasonló, a tagállamok közötti összehasonlító elemzés azonban kiegészül az adott tagállam politikai intézkedéseivel és legfrissebb reformjaival kapcsolatos adatokkal és információkkal. AT BE BG CY Ausztriában a korai iskolaelhagyók aránya az uniós átlag alatt van. Az ország szakképzési rendszere kellően igazodik a munkaerőpiachoz, ennek is köszönhető, hogy Ausztria azon országok között van, ahol a legalacsonyabb a fiatalok munkanélküliségi rátája az EU-ban. Mindazonáltal a külföldi születésű tanulók körében háromszor nagyobb a korai iskolaelhagyás valószínűsége, mint a belföldön születetteknél, és a tanulmányi teljesítmény továbbra is nagyban függ a szülők társadalmi-gazdasági helyzetétől. A felsőoktatásban nincs következetes stratégiai irányvonal, és forráshiány is tapasztalható. A felsőoktatásból lemorzsolódók aránya továbbra is magas, és kezd hiány kialakulni matematikai, természettudományi és műszaki végzettségű tanulókból. A belga oktatási rendszer átlagban továbbra is jól teljesít. A háromévesnél idősebb gyermekek szinte mindegyike részt vesz kora gyermekkori nevelésben és gondozásban, a korai iskolaelhagyók aránya pedig csökkenő tendenciát mutat. Az oktatásra fordított közkiadások mértéke uniós viszonylatban a legmagasabbak között van, és mindhárom nyelvi közösség átfogó iskolai reformok végrehajtásán dolgozik. A felsőoktatásban azonban egyenlőtlenségek figyelhetők meg a társadalmi-gazdasági és a bevándorlói helyzethez kapcsolódóan, és jelentős teljesítménybeli eltérés van az egyes iskolák között. Emellett az alapkészségek tekintetében nyújtott teljesítményben és a korai iskolaelhagyók arányában is szembetűnő különbségek észlelhetők a közösségek és a régiók között. A szakképzésben részt vevő tanulók tanulmányi teljesítménye gyenge. A leghátrányosabb helyzetű iskolák nem rendelkeznek tapasztalt tanárokkal és iskolavezetőkkel, ezenfelül kapacitás- és minőségbeli problémák vannak az oktatási infrastruktúrában. Az oktatásból a munkába való átmenet különösen nehézkes azon fiatalok számára, akik legfeljebb alsó középfokú végzettséggel lépnek ki az oktatási és képzési rendszerből. A reformok végrehajtásához számos szereplő részéről jelentős erőfeszítésekre lesz szükség. Bulgária a közelmúltban javított teljesítményén az alapkészségek és a felsőfokú végzettség tekintetében. Az iskolai oktatási rendszer általános színvonalát és hatékonyságát azonban még fejlesztenie kell, a felsőoktatási kapacitást pedig jobban hozzá kell igazítania a munkaerő-piaci igényekhez. A hátrányos helyzetű különösen a roma gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének biztosításán továbbra is dolgozni kell. A bolgár szakképzés színvonala nem megfelelő, egyebek mellett nem épül be kellően az általános oktatási rendszerbe. A tanulásban részt vevő felnőttek aránya uniós szinten a legalacsonyabbak között van. Cipruson az elmúlt években folyamatosan visszaszorult a korai iskolaelhagyás, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig az egyik legmagasabb az EU-ban. Ez a jelenség azonban elkendőzi azt, hogy a közkiadásokat nem kellően hatékonyan költik el, a tanulmányi eredmények pedig viszonylag gyengék. Cipruson a frissen végzettek elhelyezkedési aránya uniós viszonylatban a legalacsonyabbak között van, az alapkészségek terén pedig a tanulók és a fiatal felnőttek teljesítménye sem kielégítő.