1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1

OptiJUS Opten Kft. I 1995. évi CXVII. törvény 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1 2016.01.01. és 2016.01.10. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. Fejezet ALAPELVEK 1 II. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA 3 III. Fejezet FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 4 IV. Fejezet A JÖVEDELEMRE ÉS AZ ADÓKÖTELEZETTSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 20 Jövedelem, bevétel, költség......................................... 20 Adóalapba nem tartozó, illetőleg költségnek nem számító tételek..................... 23 Az adó mértéke............................................... 28 Az adókötelezettség keletkezése és a jövedelem megszerzésének időpontja................ 28 Nyilvántartási szabályok.......................................... 29 V. Fejezet AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZA- BÁLYOK 30 Az adó megállapítása............................................ 30 Bevallási nyilatkozat............................................ 31 Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás................................ 32 Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül................................ 32 Munkáltatói adómegállapítás........................................ 33 Adófizetés................................................. 34 MÁSODIK RÉSZ AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ÉS ANNAK ADÓJA 34 01. 1 A törvényt az Országgyűlés az 1995. december 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1995. december 22. Hatályos: 1996. 01.

OptiJUS Opten Kft. II 1995. évi CXVII. törvény VI. Fejezet AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP 35 Az önálló tevékenységből származó jövedelem............................... 35 A nem önálló tevékenységből származó jövedelem............................. 39 Egyéb jövedelem.............................................. 41 Az összevont adóalap megállapítása.................................... 46 Családi kedvezmény............................................ 46 Az első házasok kedvezménye....................................... 49 VII. Fejezet AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁNAK MEGHATÁROZÁSA 49 Az összevont adóalap adója........................................ 49 A külföldön megfizetett adó beszámítása.................................. 49 VIII. Fejezet AZ ÖSSZEVONT ADÓALAP ADÓJÁT CSÖKKENTŐ KEDVEZMÉNYEK, RENDELKEZÉS AZ ADÓRÓL 50 Tevékenységi kedvezmények........................................ 50 Személyi kedvezmény........................................... 51 Rendelkezés az adóról........................................... 51 IX. Fejezet AZ ADÓELŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA, BEVALLÁSA ÉS MEGFIZETÉSE 59 Az adóelőleg-fizetési kötelezettség..................................... 59 Az adóelőleg alapja............................................. 61 Az adóelőleg-nyilatkozat.......................................... 62 A fizetendő adóelőleg........................................... 64 HARMADIK RÉSZ EGYES KÜLÖN ADÓZÓ JÖVEDELMEK 65 X. Fejezet A VÁLLALKOZÓI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ, AZ ÁTALÁNYADÓZÁS ÉS A TÉTELES ÁTA- LÁNYADÓZÁS 65 Az egyéni vállalkozó adózása........................................ 65 A vállalkozói személyi jövedelemadó................................... 67 A vállalkozói osztalékalap......................................... 75 Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózása................... 77 Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése............................ 81 A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása............. 82 XI. Fejezet A VAGYONÁTRUHÁZÁS 83 Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem........................... 83 Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem...................... 85 XII. Fejezet TŐKEJÖVEDELMEK 92 Kamatjövedelem.............................................. 92 Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem.............................. 96 Csereügyletből származó jövedelem.................................... 96 Az osztalékból származó jövedelem.................................... 97

OptiJUS Opten Kft. III 1995. évi CXVII. törvény Árfolyamnyereségből származó jövedelem................................. 98 Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem............................ 101 Tartós befektetésből származó jövedelem................................. 102 A vállalkozásból kivont jövedelem..................................... 105 XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 107 A kifizetőt terhelő adó........................................... 107 Béren kívüli juttatások........................................... 110 Kamatkedvezményből származó jövedelem................................ 113 XIV. Fejezet VEGYES JÖVEDELMEK 115 Lakás önkormányzatnak történő bérbeadásából származó jövedelem................... 115 A társasház, a társasüdülő jövedelme................................... 116 Nyereményből származó jövedelem.................................... 117 A privatizációs lízingből származó jövedelem............................... 118 XV. Fejezet AZ ÉRTÉKPAPÍR, AZ ÉRTÉKPAPÍRRA VONATKOZÓ JOG RÉVÉN MEGSZERZETT VAGYO- NI ÉRTÉK 118 Értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték............................. 118 Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték...................... 121 A munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem............... 122 NEGYEDIK RÉSZ VEGYES, ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 129 Statisztikai besorolási rend......................................... 129 Nyilatkozatok................................................ 129 Üzemanyagár................................................ 131 Felhatalmazások............................................... 131 Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések................................. 132 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez............................ 145 Az adómentes bevételekről......................................... 145 2. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez............................ 168 Az összevont adóalapba tartozó bevételek elszámolásáról......................... 168 3. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez............................ 170 Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről.................... 170 4. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez............................ 177 Az általános forgalmi adó bevételkénti és költségkénti elszámolhatóságáról................ 177 5. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez............................ 178 Az adónyilvántartásokról.......................................... 178 6. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez............................ 186 A mezőgazdasági őstermelői tevékenységekről............................... 186 7. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez............................ 193 8. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez............................ 193 9. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez............................ 193 A privatizációs lízingről........................................... 193 10. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez........................... 193 Az egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról............................. 193 11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez........................... 195

OptiJUS Opten Kft. IV 1995. évi CXVII. törvény A vállalkozói költségek elszámolásáról................................... 195 12. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez........................... 210 13. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez........................... 210 A vállalkozói adókedvezményekről..................................... 210 Kisvállalkozások adókedvezménye..................................... 210

OptiJUS Opten Kft. 1 1995. évi CXVII. törvény 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1 Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ALAPELVEK 1. 2 (1) 3 Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is. (2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése. (3) 4 A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében e törvény alapelveinek figyelembevételével csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege. (4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. (5) A magánszemély vagy annak adózásában közreműködő, azt befolyásoló más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezők esetében érvényesíteni az ezen -ban foglalt alapelveket. (6) Az adót egyes kivételekkel naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni. (7) 5 Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelhető vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor az említett bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik. (8) 6 Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján érvényesített költséggel, levonással megállapított jövedelmet és adót (adóelőleget), vagy az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultságot az eredeti állapot helyreállítását követően az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő 1 A törvényt az Országgyűlés az 1995. december 12-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1995. december 22. Hatályos: 1996. 01. 01. 3 Az 1995. évi CXVII. törvény 1. (1) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 28. 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 2 Lásd az 1990. évi XCI. törvényt. Hatályos: 1996. 01. 01. 4 Az 1995. évi CXVII. törvény 1. (3) bekezdése a 2009. évi LXXVII. törvény 1. (1) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 01. 01. 5 Az 1995. évi CXVII. törvény 1. (7)- (8) bekezdése a 2009. évi LXXVII. törvény 1. (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.01.01. 6 Az 1995. évi CXVII. törvény 1. (7)- (8) bekezdése a 2009. évi LXXVII. törvény 1. (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.01.01.

OptiJUS Opten Kft. 2 1995. évi CXVII. törvény alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség vagy a jogalap hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása előtt fennáll, akkor a kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultság nem érvényesíthető. (9) 7 Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni; b) késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt. (10) 8 Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg törvény eltérő rendelkezésének hiányában e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható. 1/A. 9 (1) Ha a Magyarországon a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve belföldi adóügyi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles jövedelmet szerez, az e törvény által biztosított adóalap-kedvezményt, adókedvezményt, adó feletti rendelkezési jogosultságot (e alkalmazásában a továbbiakban: kedvezmény) csak annyiban érvényesíthet, ha azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra azon másik államban, amelyben a (4) bekezdésben meghatározott jövedelme szintén adóztatható, nem illeti meg. (2) Az e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére a magánszemély akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi adóügyi illetőségű magánszemélynek minősülnének azzal az eltéréssel, hogy a a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve külföldi adóügyi illetőségű magánszemély kedvezményt abban az esetben érvényesíthet, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés lehetővé teszi. (3) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseinek figyelembevételével külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő magánszemély kedvezményt abban az esetben érvényesíthet, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti adókötelezettség alá eső összes jövedelme eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is 75 százalékát, feltéve, hogy az említett magánszemély azonos vagy hasonló kedvezményre azon másik államban, amelyben az adóévben megszerzett (3) bekezdés szerinti jövedelme szintén adóztatható, ugyanazon időszakra nem jogosult. (4) Az (1)-(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem. (5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazhatja a kedvezményre vonatkozó szabályokat, ideértve különösen az adó, adóelőleg megállapítását. Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a magánszemély kedvezményre való jogosultságának hatósági eljárás során történő igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál. 1/B. 10 (1) A külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét e rendelkezései szerint teljesíti. A választás feltétele, hogy a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon és a társadalombiztosítás 7 Az 1995. évi CXVII. törvény 1. (9) bekezdését a 2009. évi LXXVII. törvény 1. (3) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2010.01.01. 8 Az 1995. évi CXVII. törvény 1. (10) bekezdését a 2014. évi LXXIV. törvény 1. -a iktatta be. Hatályos: 2015.01.01. 9 Az 1995. évi CXVII. törvény 1/A. -a a 2012. évi CLXXVIII. törvény 1. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2013.01.01.

OptiJUS Opten Kft. 3 1995. évi CXVII. törvény ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint nem belföldi. (2) 11 Az (1) bekezdés szerinti bevételből ideértve a tevékenységgel összefüggésben fizetett költségtérítést és a biztosított szállás ellenértékét is a magánszemély a jövedelmet 30 százalék átalányköltség levonásával állapítja meg. Ez a jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba. (3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti bevétel nem önálló tevékenységre tekintettel illeti meg a magánszemélyt, és annak összege másként nem állapítható meg, a magánszemély azt választása szerint a (2) bekezdés szerinti tevékenysége szokásos díjazásának a Magyarországon végzett tevékenysége napjaival arányos részeként is megállapíthatja. (4) 12 A magánszemély az adót az adóhatóság által rendszeresített, magyar és angol nyelvű nyomtatványon természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyének azonosítására alkalmas hatósági igazolványa típusa és száma feltüntetésével a Magyarországról történő távozását megelőzően ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig vallja be, és az említett napig fizeti meg. A bevallásban fel kell tüntetni: a) a magánszemély jövedelmének összegét, b) a magánszemélyt terhelő adót, és c) a jövedelmet juttató személy(ek) nevét és címét (székhelyét). (5) A (2) bekezdés és e törvény egyéb rendelkezésétől eltérően nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani, ha a bevétel összege bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg. Az említett értékhatár átlépése esetén választható a (2)-(4) bekezdés rendelkezésének alkalmazása azzal, hogy a (4) bekezdés szerinti bevallási és megfizetési kötelezettséget első esetben a jövedelem egészére kell teljesíteni, ismétlődő esetben pedig arra a részére, amely tekintetében arra még nem került sor. (6) E alkalmazásában előadóművésznek minősül a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7/2010. (IV. 23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere alapján az alábbiakban meghatározott foglalkozást végző magánszemély, függetlenül attól, hogy azt a magánszemély önálló tevékenység (ideértve az egyéni vállalkozói tevékenységet is) vagy nem önálló tevékenység keretében végzi: a) 2724 Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész, énekes, b) 2726 Színész, bábművész, c) 2727 Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész, d) 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész, és e) 3711 Segédszínész, statiszta. II. Fejezet A TÖRVÉNY HATÁLYA 2. (1) A törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e jövedelemmel összefüggő adókötelezettségre terjed ki. (2) Az adókötelezettség a törvényben meghatározott egyes esetekben a magánszemély adókötelezettségével összefüggésben a kifizetőre is kiterjed. Az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzat finanszírozási körébe tartozó kifizetőnek (munkáltatónak) ezeket a kötelezettségeket azzal az eltéréssel kell teljesítenie, hogy ahol törvény az adó vagy az adóelőleg levonását vagy befizetését írja elő, ott az adó vagy az adóelőleg megállapítását kell érteni. (3) A magánszemély az adó megállapítása szempontjából e törvény rendelkezései szerint veszi figyelembe a bevételeit és a költségeit akkor is, ha a könyvvezetési kötelezettségének más törvény rendelkezései szerint is eleget tesz. (4) 13 14 A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség). A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége kizárólag a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, vagy egyébként 10 Az 1995. évi CXVII. törvény 1/B. -át a 2013. évi CC. törvény 1. -a iktatta be. Hatályos: 2014.01.01. 11 Az 1995. évi CXVII. törvény 1/B. (2) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 28. 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015. 01. 01. 12 Az 1995. évi CXVII. törvény 1/B. (4) bekezdése a 2014. évi LXXIV. törvény 28. 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015. 01. 01. 13 Az 1995. évi CXVII. törvény 2. 4-7. bekezdése a 2002. évi XLII. törvény 2. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003. 01. 01. 14 Az 1995. évi CXVII. törvény 2. (4) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 28. 2. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.

OptiJUS Opten Kft. 4 1995. évi CXVII. törvény nemzetközi szerződés, viszonosság alapján a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki (korlátozott adókötelezettség). (5) 15 A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. (6) 16 17 A Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat el az említett felek közül az a személy, amelyikkel a magánszemély a szerzés körülményeit is figyelembe véve a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, ha ez a kifizető az e bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik, akkor is, ha a bevételt más személy fizeti (fizette) ki, vagy folyósítja (folyósította). Ha az adó megfizetésére e törvény előírásai szerint a kifizető kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől. (7) 18 (8) 19 Külföldi jog alapján társadalombiztosítási ellátásnak, családtámogatási ellátásnak, szociális segélynek megfelelő jogcímen folyósított juttatás adókötelezettségét (e törvény külön rendelkezésének hiányában is) a belföldi jog szerint, a juttatás jellemzői, feltételei alapján hasonló juttatás adókötelezettségének megfelelően kell meghatározni. III. Fejezet FOGALMAK ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 3. E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: 1. 20 Belföld: Magyarország területe, beleértve a vámszabadterületet is. 2. 21 Belföldi illetőségű magánszemély: a) 22 a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel); b) 23 az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja; c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó 15 Az 1995. évi CXVII. törvényben található pénzügyminiszter, egészségügyi miniszter, népjóléti miniszter, művelődési és közoktatási miniszter, nemzeti kulturális örökség minisztere, Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, belügyminiszter, honvédelmi miniszter, oktatási miniszter, külügyminiszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, honvédelmi miniszter szövegrészek 2006. évi CIX. törvény 170. 1. bekezdés u) pontjának megfelelően módosított szövegek. Hatályos: 2007. 01. 01. 16 Az 1995. évi CXVII. törvény 2. 6. bekezdése a 2004. évi CI. törvény 1. 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01. 17 Az 1995. évi CXVII. törvény 2. (6) bekezdése a 2011. évi CLVI. törvény 28. 2. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 18 A 2010. évi CXXIII. törvény 32. 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2011. 01. 01. 19 Az 1995. évi CXVII. törvény 2. (8) bekezdését a 2009. évi CXVI. törvény 1. -a iktatta be. Hatályos: 2009.11.17. 20 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 1. pontja a 2011. évi CLVI. törvény 28. 3. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 21 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 2. pontja a 2007. évi I. törvény 104. 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2007. 07. 01. 22 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 2. pont a) alpontja a 2007. évi CXXVI. törvény 1. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01. 23 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. b) pontja a 2011. évi CLVI. törvény 28. 3. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.

OptiJUS Opten Kft. 5 1995. évi CXVII. törvény letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá d) 24 az a)-c) pontban nem említett természetes személy, akinek da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye; db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel; dc) szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg; azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik. 3. 25 Külföldi illetőségű magánszemély: a belföldi illetőségű magánszemélynek nem minősülő természetes személy, valamint a 2. pont c) alpontjában foglaltaktól eltérően a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 35. (1) bekezdésének e) pontja hatálya alá tartozó letelepedett jogállású személy, feltéve, hogy bármely 12 hónapos időszakban a kiés beutazás napját is egész napnak tekintve kevesebb, mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén. 4. 26 Jövedelemszerzés helye: a) önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a magánszemély illetősége szerinti állam, ha azonban a magánszemély az önálló tevékenységet telephelye (állandó bázisa) útján folytatja, akkor a telephely (az állandó bázis) fekvése szerinti állam; b) hajó, légi jármű vagy közúti szállító jármű nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből származó jövedelem esetén az a) alpontban foglaltaktól függetlenül az üzemben tartó székhelye szerinti vagy a hajó, a jármű nyilvántartását (a lajstromot) vezető állam; c) ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából (így különösen az ingatlan átruházásából, bérbeadásából vagy haszonbérbe adásából) származó jövedelem esetében az a) alpontban foglaltaktól függetlenül az ingatlan fekvése szerinti állam; d) 27 nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében a tevékenységvégzés szokásos helyének fekvése szerinti állam; ha a tevékenység végzésének szokásos helye nem határozható meg (ideértve különösen a több címmel vagy nagyobb földrajzi egység megnevezésével beazonosítható helyen végzett tevékenység esetét), da) ha a magánszemély a munkáltató (a munkaadó) belföldi székhelyével vagy belföldi telephelyével (állandó bázisával), fióktelepével, kereskedelmi képviseletével áll a jövedelemszerzés alapjául szolgáló jogviszonyban, akkor belföld; db) a da) alpontban nem tartozó esetben a belföldön végzett tevékenységére arányosan számított jövedelem tekintetében belföld; dc) a db) alponttól eltérően, az olyan jövedelem tekintetében, amely nemzetközi forgalomban üzemeltetett járművön belföldön kívül (is) teljesített szolgálat ellenértéke, az az állam, amely az ilyen jövedelmet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján adóztathatja, más esetben a magánszemély illetősége szerinti állam; e) 28 közszolgálati, közalkalmazotti, bírósági, igazságügyi alkalmazotti vagy ügyészségi szolgálati jogviszony, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának hivatásos szolgálati jogviszonya, továbbá az említett jogviszonyok bármelyikének megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján megszerzett jövedelem esetében a d) alpontban foglaltaktól függetlenül a munkáltató (a munkaadó) illetősége szerinti állam; f) jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottsága tagjaként megszerzett jövedelem esetében az a) és d) alpontban foglaltak- 24 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 2. pont d) alpontja a 2007. évi CXXVI. törvény 1. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01. 25 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 3. pontja a 2013. évi CCXXXVI. törvény 12. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2014.01.01. 26 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 4. pontja a 2002. évi XLII. törvény 3. 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003. 01. 01. 27 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 4. pont d) alpontja a 2012. évi CLXXVIII. törvény 2. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2013.01.01. 28 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 4. pont e) alpontja a 2015. évi XLII. törvény 366. (6) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015. 07. 01.

OptiJUS Opten Kft. 6 1995. évi CXVII. törvény tól függetlenül a jogi személy, az egyéb szervezet székhelye szerinti állam; vezető tisztségviselő a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély (például az üzletvezetésre jogosult tag, az ügyvezető, a cégvezető); g) előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül a tevékenység végzésének helye szerinti állam; h) a szellemi alkotáshoz fűződő törvényi védelem alatt álló jog (így különösen szabadalom, ipari minta, védjegy, védett eljárás, szerzői jog) révén megszerzett jövedelem (jogdíj) esetében az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül a jogdíj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam amennyiben a jogdíj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a jogdíjfizetés alapjául szolgáló jog ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; i) kamat, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem esetében a kamat, illetve a díj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam amennyiben a kamat, a díj fizetésére belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld -, ha azonban a kamat, a díj fizetésének alapjául szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; j) osztalék esetében az osztalék fizetésére kötelezett jogi személy, egyéb szervezet illetősége szerinti állam, ha azonban az osztalék fizetésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; k) vállalkozásból kivont jövedelem esetében a társas vállalkozás székhelye szerinti állam, ha azonban a jövedelem megszerzésének alapjául szolgáló értékpapír (jog) ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld; l) nyereményből származó jövedelem esetében a szerencsejáték szervezőjének székhelye szerinti állam, ha azonban a szerencsejáték szervezése akár engedéllyel, akár engedély nélkül telephely (állandó bázis), fióktelep, kereskedelmi képviselet útján történik, akkor a telephely (az állandó bázis), a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet fekvése szerinti állam; m) 29 n) 30 a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ingatlannal rendelkező társaságban lévő részesedés ellenérték fejében történő átruházása, kölcsönbe adása vagy ilyen társaságból történő kivonása révén megszerzett jövedelem esetében az a), az i), a k) és az o) alpontban foglaltaktól függetlenül belföld; o) 31 az a)-n) alpontokban nem említett esetben a magánszemély illetősége szerinti állam. 5. 32 33 34 Alacsony adókulcsú állam: az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék, kivéve, ha az állammal Magyarország egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. 6. Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, az e törvényben meghatározott kivételekkel. 7. Jóváírás: az a pénzügyi művelet, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett rendelkezhet. 8. Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adómegállapításra, a bevallásra, az adóelőleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylatkiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozóan a bevételt szerző magánszemély és az adóztatásban közreműködő kifizető számára e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint előírt tennivalók összessége. 29 A 2010. évi CXXIII. törvény 32. 2. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2011. 01. 01. 30 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 4. pont n) alpontja a 2009. évi LXXVII. törvény 2. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.01.01. 31 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 4. pont o) alpontját a 2009. évi LXXVII. törvény 2. (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2010.01.01. 32 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 5. bekezdését a 2002. évi XLII. törvény 3. 3. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2003. 01. 01. 33 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 5. pontja a 2010. évi CXXIII. törvény 31. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 34 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 5. pontja a 2011. évi CLVI. törvény 28. 3. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.

OptiJUS Opten Kft. 7 1995. évi CXVII. törvény 9. 35 Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci érték az az ellenérték (ár, kamat), amelyet a) független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer), vagy b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ellenértékből (árból) a viszonteladói költségek és a szokásos haszon levonásával határoznak meg (viszonteladási árak módszere), vagy c) a termék, a szolgáltatás szokásos haszonnal növelt közvetlen önköltségével határoznak meg (költség és jövedelem módszer), vagy d) független fél által az ügylet révén elért megfelelő vetítési alapra (bevétel, költség, tárgyi eszközök és nem anyagi javak) vetített ügyleti nyereség figyelembevételével állapítanak meg (ügyleti nyereségen alapuló módszer), vagy e) a nem független felek az ügyletből származó összevont nyereségnek gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban történő felosztásával határoznak meg, ahogy független felek járnának el az ügyletben (nyereség-megosztásos módszer), vagy f) egyéb módszerrel állapítanak meg, ha a szokásos piaci érték az a)-e) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek, továbbá tőzsdén nem forgalmazott részvény, valamint vagyoni betét, üzletrész és más hasonló, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés szokásos piaci értéke ha a magánszemély ennek ellenkezőjét nem bizonyítja a vagyoni részesedést ki bocsátó jogi személynek, egyéb szervezetnek a vagyoni részesedés megszerzésének alapjául szolgáló szerződés megkötésének, jogügylet létrejöttének napján ismert, a beszámoló elfogadására jogosult szerve által már jóváhagyott beszámoló mérlegében kimutatott saját tőke összegéből a vagyoni részesedésre arányosan jutó rész, növelve a kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet olyan kötelezettségének összegével, amely a vagyoni részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll. 36 10. 37 38 39 40 Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét). 11. 41 42 Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés, ideértve a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek 35 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 9. pontja a 2010. évi CXXIII. törvény 1. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01. 36 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. -ának jelölt része a 2011. évi XCVI. törvény 16. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.07.15. 37 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 10. pontja a 2005. évi XXVI. törvény 54. 2. bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 05. 10. 38 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 10. pontja a 2008. évi LXXXI. törvény 212. (2) bekezdés 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009.02.01. 39 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 10. pontja a 2010. évi CXXIII. törvény 31. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 40 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 10. pontja a 2012. évi XXXVI. törvény 158. (5) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. 05. 06. 41 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 11. pontja a 2009. évi CXVI. törvény 2. (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.01.01. 42 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 11. pontja a 2015. évi XLII. törvény 366. (6) bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015. 07. 01.

OptiJUS Opten Kft. 8 1995. évi CXVII. törvény hivatásos állományának, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezését, átvezénylését is. 12. 43 Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást. 13. Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés. 14. 44 Munkáltató: a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján, c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója, azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. ) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. 15. 45 46 47 Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény, valamint a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás. 16. 48 Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni. 17. 49 Egyéni vállalkozó: a) 50 az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki aa) az ingatlan-bérbeadási, ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshelyszolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló te- 43 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 12. pontja a 2011. évi CLVI. törvény 28. 3. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 44 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 14. pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 2. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015. 01. 01. 45 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 15. pontja az 1997. évi CV. törvény 2. 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 1998. 01. 01. 46 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 15. pontja a 2009. évi XXXV. törvény 51. a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 09. 01. 47 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 15. pontja a 2011. évi CXCI. törvény 76. (2) bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 48 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 16. pontja a 2005. évi CXIX. törvény 1. 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006. 01. 01. 49 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. -ának 17. pontja a 2003. évi XCI. törvény 3. 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 01. 01. 50 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 17. pontjának a) alpontja a 2010. évi XC. törvény 15. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.08.16.

OptiJUS Opten Kft. 9 1995. évi CXVII. törvény vékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében; 51 b) 52 a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) 53 a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; g) 54 h) 55 18. 56 57 58 59 60 Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. a) 61 Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével a termelés eredményének felhasználása felett. b) 62 Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely tartalmazza ba) 63 a mezőgazdasági őstermelő azonosító adatait; bb) 64 bc) 65 51 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 17. pontja a 2010. évi CXXIII. törvény 32. 2. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 52 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 17. pontjának b) alpontja a 2004. évi CI. törvény 2. 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01. 53 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 17. pont f) alpontja a 2012. évi CXXVII. törvény 52. (6) bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 09. 01. 54 A 2009. évi CXVI. törvény 134. 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 01. 01. 55 A 2009. évi CXVI. törvény 134. 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 01. 01. 56 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. -ának 18. pontja a 2004. évi CI. törvény 2. 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01. 57 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 18. pontja a 148. 1. bekezdés a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2007. 01. 01. 58 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 18. pontja a 2007. évi CXXVI. törvény 400. 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 01. 01. 59 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 18. pontja a 2011. évi CLVI. törvény 29. 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 60 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 18. pontja a 2013. évi CCXII. törvény 130. a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013. 12. 15. 61 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 18. pont a) alpontja az 1997. évi LXXXVIII. törvény 1. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 1997. 10. 11. 62 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 18. pont b) alpontja az 1997. évi CV. törvény 2. 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 1998. 01. 01. 63 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. -a 18. pontjának ba) alpontja a 2003. évi XCI. törvény 208. 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 01. 01. 64 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. -a 18. pontjának bb) alpontját a 2003. évi XCI. törvény 208. 2. bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2004. 01. 01. 65 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 18. bc.) alpontját az 1997. évi XVII. törvény 7. 3. bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 1997. 04. 05.

OptiJUS Opten Kft. 10 1995. évi CXVII. törvény bd) az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb a kormányrendeletben meghatározott adatokat. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell tekinteni. c) 66 vetőmagbértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető. 19. 67 68 Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg. 20. 69 Üzemanyag-fogyasztási norma: a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyagfogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló jogszabály szerinti üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás mértéke. Amennyiben így nem állapítható meg a norma, akkor a gyártó által, vagy műszaki szakértő által megállapított mérték. 21. 70 Bér: a) 71 72 a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést); b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás; c) 73 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás; d) 74 75 76 77 a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás; e) 78 a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye; f) 79 az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot. g) 80 a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása. 66 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 18. pontjának c) alpontját az 1997. évi CV. törvény 2. 4. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2001. 01. 01. 67 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. -ának 19. pontja a 2004. évi CI. törvény 2. 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01. 68 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 19. pontja a 2008. évi LXXXI. törvény 212. (1) bekezdés 2. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2009. 01. 01. 69 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 20. pontja a 2005. évi CXIX. törvény 1. 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2006. 01. 01. 70 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 21. pontja a 2002. évi XLII. törvény 3. 4. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003. 01. 01. 71 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 21. pont a) alpontja a 2011. évi CVI. törvény 31. -ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.09.01. 72 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. a) pontja a 2012. évi CLXXVIII. törvény 25. (1) bekezdés 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01. 73 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. c) pontja a 2011. évi CLVI. törvény 29. 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 74 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 21. pontjának d) alpontja a 2003. évi XCI. törvény 208. 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 01. 01. 75 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 21. pontjának d) alpontja a 2002. évi LIII. törvény 46. 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2003. 01. 01. 76 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 21. pont d) alpontja a 2007. évi CXXVI. törvény 400. 2. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 01. 01. 77 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 21. pont d) alpontja a 2010. évi CXXIII. törvény 32. 2. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 78 A 1995. évi CXVII. törvény 3. e) pontja a 2007. évi XC. törvény 25. (1) bekezdés r) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 01. 01. 79 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 21. pontjának f) alpontja a 2003. évi XCI. törvény 208. 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 01. 01. 80 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 21. pont g) alpontját a 2013. évi CCV. törvény 60. -a iktatta be. Hatályos: 2014.01.01.

OptiJUS Opten Kft. 11 1995. évi CXVII. törvény 22. 81 82 Munkaviszonyból származó jövedelem: a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel. 23. 83 Nyugdíj: a) 84 a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély, álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor; b) 85 a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben meghatározott korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság; c) 86 a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás (ideértve a magánnyugdíjpénztár járadékszolgáltatására jogosult magánszemélyt megillető, biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatást is); d) 87 e) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvény alapján folyósított, a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő, valamint azzal azonos pótlék; f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabály alapján megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott, mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon alapuló növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék); g) 88 a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíjkiegészítés), az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradék, valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás; h) 89 a bányászatról szóló törvényben meghatározott átmeneti bányászjáradék, a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint ugyanezen kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része; i) 90 91 a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék be- 81 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 22. pontja a 2007. évi CXXVI. törvény 1. (4) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01. 82 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 22. pontja a 2009. évi LXXVII. törvény 169. 2. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 01. 01. 83 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. -ának 23. pontja a 2001. évi LXXIV. törvény 75. 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2002. 01. 01. 84 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 23. pont a) alpontja a 2011. évi CLXVII. törvény 46. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01. 85 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 23. pont b) alpontja a 2011. évi CLXVII. törvény 46. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01. 86 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 23. pontjának c)-d) alpontjait a 2003. évi XCI. törvény 3. 4. bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti c)-k) alpontok számozása e)-m) alpontokra módosult. Hatályos: 2004. 01. 01. 87 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 23. pontjának d) alpontját a 2006. évi LXI. törvény 223. 6. bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2007. 01. 01. 88 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 23. pont g) alpontja a 2011. évi CLXVII. törvény 46. (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01. 89 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 23. pont h) alpontja a 2011. évi CLXVII. törvény 46. (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01. 90 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 23. pontjának i) alpontja a 170. 1. bekezdés b) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2007. 01. 01. 91 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 23. pont i) alpontja a 2007. évi CXXVI. törvény 431. a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 01. 01.

OptiJUS Opten Kft. 12 1995. évi CXVII. törvény vezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott pótlék; j) 92 93 a bevett egyház belső szabálya szerint létrehozott és az egyházi jogi személy által működtetett nyugdíjalapból a bevett egyház idős, rokkant egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíjkiegészítés; k) 94 a sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék, valamint az említett törvény alapján a Nemzet Sportolója címmel járó életjáradék; l) 95 a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, valamint a bányászok egészségkárosodási járadéka; m) a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint egyezmény hiányában is az ennek megfelelő, külföldi szervezet által folyósított bevétel; n) 96 24. 97 Kamat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is). 25. 98 Helyi önkormányzat: a helyi önkormányzatokról szóló törvény által meghatározott önkormányzat, ideértve a helyi nemzetiségi önkormányzatot is. 26. 99 Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható. 27. 100 101 Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). 28. 102 103 Egységes területalapú támogatás: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA) finanszírozott területalapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése azzal, hogy e törvény alkalmazásában ez a támogatás nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. 29. 104 Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló 92 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 23. pontjának j) alpontja a 2004. évi CI. törvény 2. 5. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01. 93 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 23. pont j) alpontja a 2013. évi CXXXIII. törvény 42. a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013. 08. 01. 94 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 23. pont k) alpontja a 2005. évi XXIII. törvény 1. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 07. 01. 95 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 23. pont l) alpontja a 2011. évi CXCI. törvény 76. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01. 96 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 23. pontjának n) alpontját a 2006. évi LXI. törvény 223. 6. bekezdése hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2007. 01. 01. 97 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. -ának 24. pontját a 2006. évi LXI. törvény 1. 1. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2006. 09. 01. 98 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 25. pontja a 2011. évi CLXXIX. törvény 194. a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 99 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 26. pontja a 2010. évi CXXIII. törvény 1. (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011.01.01. 100 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 27. pontja a 2010. évi CXXIII. törvény 1. (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 101 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 27. pontja a 2011. évi CLVI. törvény 28. 3. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 102 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. -ának 28. pontja a 2005. évi LXXXII. törvény 1. 1. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 08. 22. 103 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 28. pontja a 2010. évi CXXIII. törvény 31. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 104 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 29-30. pontja az 1997. évi CV. törvény 2. 6. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 1998. 01. 01.

OptiJUS Opten Kft. 13 1995. évi CXVII. törvény (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). 30. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). 31. 105 Vagyoni értékű jog: a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az ingatlan bérleti joga. 32. 106 Értéknövelő beruházás: az ingó, ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás, azzal, hogy szokásos piaci értéket növelő ráfordításnak minősül az az igazolt kiadás is, amely 107 a) az ingó dolog átruházása esetén annak eredeti használhatóságát növeli, javítja és/vagy az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából történt; b) 108 ingatlan átruházása esetében az átruházást megelőző 24 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek az 5 százalékát meghaladó mértékben az ingatlan állagmegóvása céljából történt. 33. 109 Társas vállalkozás: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is), az európai szövetkezet, az egyesülés, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az egyéni cég, az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az erdőbirtokossági társulat, az MRP szervezet. 34. 110 Értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés. 35. 111 Szociális segély: a szociálisan rászorulónak pénzben vagy nem pénzben, ellenszolgáltatás nélkül nyújtott vissza nem térítendő támogatás. 36. Szociálisan rászoruló: az a magánszemély, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt vagyoni viszonyára is tekintettel csak külső segítséggel képes biztosítani. 37. 112 113 114 115 A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tagja fogalmába tartozik a Magyar Honvédség, a Rendőrség, az Országgyűlési Őrség, az állami és helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóság, a Polgári Védelem, a büntetés-végrehajtás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagja. 38. 116 117 Egyenruha: a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tagjának, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának egyforma, hivatalos öltözete, valamint törvényben előírt hivatalos öltözet. 105 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 31. pontja a 2001. évi LXXIV. törvény 75. 3. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2002. 01. 01. 106 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 32. pontja a 2006. évi LXI. törvény 1. 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2007. 01. 01. 107 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 32. pontjának bevezető része a 2010. évi CXXIII. törvény 31. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 108 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 32. pontjának b) alpontja a 2010. évi CXXIII. törvény 32. 2. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 109 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 33. pontja a 2009. évi CXVI. törvény 2. (4) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2010.01.01. 110 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 34. pontja a 2013. évi CCLII. törvény 141. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2014.03.15. 111 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 35. pontja a 2010. évi CXXIII. törvény 31. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 112 A 1995. évi CXVII. törvény 3. 37. pontja a 2007. évi XC. törvény 21. (1) bekezdés e) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 01. 01. 113 A 1995. évi CXVII. törvény 3. 37. pontja a 2007. évi XC. törvény 25. (1) bekezdés r) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 01. 01. 114 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 37. pontja a 2011. évi CLVI. törvény 29. 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01. 115 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 37. pontja a 2012. évi CLXXVIII. törvény 24. 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2013. 01. 01. 116 A 1995. évi CXVII. törvény 3. 38. pontja a 2007. évi XC. törvény 25. (1) bekezdés r) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 01. 01. 117 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 38. pontja a 2011. évi CLVI. törvény 28. 3. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2012. 01. 01.

OptiJUS Opten Kft. 14 1995. évi CXVII. törvény 39. 118 Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet (HL L 187 2014.06.26.1-78. o.) 1-14. és 17. cikke szerinti támogatás. 40. 119 Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelet (HL L 193 2014.07.01. 1-75. o.) 1-14. és 17. cikkei szerinti támogatás. 41. 120 Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 9-17. o.) szerinti támogatás. 42. 121 Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás: a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap. 43. 122 Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően a) 123 legalább 6 hónapig az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy b) 124 a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján álláskeresők támogatásában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján aktív korúak ellátásában részesült, vagy c) a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de az állami foglalkoztatási szervvel továbbra is együttműködött, azzal, hogy az a)-c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából azt az időtartamot, amely alatt a munkanélküli csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban részesül, továbbá az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés időtartamát, valamint a tartalékos katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött időt (a szolgálat megkezdése és befejezése közötti időtartamot) figyelmen kívül kell hagyni. 125 126 127 44. 128 Azonos munkakör: a 7/2010. (IV. 23.) KSH közleménnyel kiadott, 2011. január 1-jétől hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) szerint azonosnak minősülő munkakör. 45. Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem ha- 118 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 39. pontját a 2014. évi LXXIV. törvény 2. (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.01.01. 119 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 40. pontját a 2014. évi LXXIV. törvény 2. (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.01.01. 120 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 41. pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 2. (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015. 01. 01. 121 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 41-42. pontja a 2007. évi CXXVI. törvény 1. (6) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2008.01.01. 122 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 43. pontját módosította, valamint 44-48. ponttal kiegészítette az 1996. évi LXXXIII. törvény 2. 9. bekezdése. Hatályos: 1997. 01. 01. 123 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 43. pont a) és c) alpontja a 2006. évi CIX. törvény 126. 2. bekezdés g) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2007. 01. 01. 124 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 43. pont b) alpontja a 2010. évi CXXIII. törvény 31. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2011. 01. 01. 125 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 43. pont c) alpontjának jelölt része a 2015. évi CCXXIII. törvény 64. a) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2016. 01. 01. 126 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 43. pontjának jelölt része a 2014. évi XCIX. törvény 202. 1. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2015. 01. 01. 127 A 1995. évi CXVII. törvény 3. 43. pont c) alpontja a 2007. évi XC. törvény 25. (1) bekezdés r) pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2008. 01. 01. 128 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 44. pontja a 2011. évi CLVI. törvény 1. (1) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01.

OptiJUS Opten Kft. 15 1995. évi CXVII. törvény ladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. 46. 129 Gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. 47. Lízingnek minősül a tárgyi eszköz használatba adása 1997. január 1-je előtt kötött olyan szerződés alapján, amely annak határozott időre szóló, de 365 napot meghaladó bérletéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a bérlő a tulajdonjogot legkésőbb az utolsó bérleti díj kiegyenlítésével, illetőleg a szerződés lejártával megszerzi vagy számára a bérbeadó vételi jogot biztosít. 48. Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár: az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet. 49. 130 Magánnyugdíjpénztár: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet. 50. 131 Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúraágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27- i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45-54. o.) szerinti támogatás. 51. 132 termőföld:a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld. 52. 133 53. 134 Termőföld haszonbérbeadása: a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, bérleti díj ellenében mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő földterület-bérbeadás. 54. 135 136 Beruházási költség: az e törvény szerint költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett kiadás. 55. 137 56. 138 57. 139 58. 140 59. 141 60. 142 61. 143 Ingatlannak közérdekű célra történő megvásárlása: a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény rendelkezései szerint történő vásárlás. 62. 144 129 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 46. pontját a 2011. évi CLVI. törvény 1. (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2012.01.01. 130 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 49-57. pontját az 1997. évi CV. törvény 2. 9. bekezdése iktatta be. Hatályos: 1998. 01. 01. 131 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 50. pontját a 2014. évi LXXIV. törvény 2. (4) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2015.01.01. 132 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 51. pontja a 2013. évi CC. törvény 2. (2) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2013.12.15. 133 A 2010. évi CXXIII. törvény 32. 2. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2011. 01. 01. 134 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 53. pontja a 2013. évi CCXII. törvény 130/A. -ának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2014. 01. 01. 135 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 54. pontja az 1998. évi LXV. törvény 3. 5. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2001. 01. 01. 136 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. -a 18. pontjának bb) alpontját a 2003. évi XCI. törvény 208. 2. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 01. 01. 137 A 2009. évi CXVI. törvény 134. 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 01. 01. 138 A 2009. évi CXVI. törvény 134. 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 01. 01. 139 A 2009. évi CXVI. törvény 134. 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 01. 01. 140 A 2009. évi CXVI. törvény 134. 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 01. 01. 141 A 2009. évi CXVI. törvény 134. 1. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2010. 01. 01. 142 A 2010. évi CXXIII. törvény 32. 2. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2011. 01. 01. 143 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 61. pontja a 2009. évi LXXVII. törvény 169. 2. pontjának megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2010. 01. 01. 144 A 2010. évi CXXIII. törvény 32. 2. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2011. 01. 01. 145 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 63. pontja a 2011. évi CLVI. törvény 1. (3) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012.01.01.

OptiJUS Opten Kft. 16 1995. évi CXVII. törvény 63. 145 Csoportos személyszállítás: ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik a) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy b) kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján azzal, hogy egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg. 64. 146 Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték. 65. 147 Szociális gondozói díj: az a költségtérítést nem tartalmazó bevétel, amelyet a személyes gondoskodásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján, illetőleg azoknak megfelelően nem munkaviszony keretében folytatott tevékenységért és nem munkaviszony keretében folytatott lelki segélyszolgálatért kap a magánszemély. 66. 148 Alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás. 67. 149 Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. szerinti alkalmazott kutatás. 68. 150 Kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. szerinti kísérleti fejlesztés. 69. 151 Független felek: azok a személyek (természetes személyek, jogi személyek, egyéb szervezetek), amelyek (akik) között nem áll fenn olyan szoros gazdasági, jogi kapcsolat, amelynek révén legalább az egyik fél meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik fél gazdasági döntéseire, vagy amelynek révén a felek egymással szoros együttműködésben folytatják tevékenységüket (nem tekinthetők független feleknek különösen az egymással munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban álló személyek, továbbá a társas vállalkozás és a benne akár közvetlenül, akár közvetve a közeli hozzátartozókat megillető jogokat együttesen számítva többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező magánszemély). 70. 152 Elemi kár: az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz) okozta kár, amelynek igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. biztosító, mezőgazdasági igazgatási szerv, katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv stb.), vagy ha nem rendelkezik tőle független szervezet által kiadott okmánnyal a károsult által kiállított jegyzőkönyv szolgál. 71. 153 Szakképzéssel összefüggő juttatás: a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján a tanulót, illetve a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatót megillető pénzbeli juttatás, valamint a szakképzésben tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés nélkül részt vevő tanulót a szakképzéssel összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a szakképzésről szóló törvény előírásai alapján megillető díjazás. 72. 154 73. 155 Lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továb- 146 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. -ának 64. pontja a 2003. évi XCI. törvény 3. 5. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2004. 01. 01. 147 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 65-70. pontját a 2000. évi CXIII. törvény 1. -a iktatta be. Hatályos: 2001. 01. 01. 148 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 66. pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 2. (5) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.01.01. 149 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 67. pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 2. (5) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.01.01. 150 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 68. pontja a 2014. évi LXXIV. törvény 2. (5) bekezdésének megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2015.01.01. 151 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. -ának 69. pontját a 2003. évi XCI. törvény 3. 6. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2004. 01. 01. 152 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. 70. pontját a 1. 3. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2007. 02. 15. 153 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. -ának 71. pontja a 2004. évi CI. törvény 2. 7. bekezdésének megfelelően módosított szöveg. Hatályos: 2005. 01. 01. 154 A 2010. évi CXXIII. törvény 32. 2. pontja hatályon kívül helyezte. Hatályos: 2011. 01. 01. 155 Az 1995. évi CXVII. törvény 3. -ának 73. pontját a 2001. évi LXXIV. törvény 75. 6. bekezdése iktatta be. Hatályos: 2002. 01. 01.