VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: 220 88/814-111, 88/412-150 info@bekeltetesveszprem.hu www.bekeltetesveszprem.hu VEMBT szám:. /2018. FOGYASZTÓ (a továbbiakban: Fogyasztó) által a P. H. Á. és a meghallgatáson P.A. meghatalmazott által képviselt M.P. Zrt. (székhelye:.. VÁLLALKOZÁS) ellen díj visszatérítése iránt indított fogyasztói jogvitában a Veszprém Megyei Békéltető Testület Elnöke által kijelölt, egyedül eljáró testületi tagként, meghoztam a következő a j á n l á s t: A Veszprém Megyei Békéltető Testület egyedül eljáró tanácstagja azt ajánlja a Vállalkozásnak, hogy a Fogyasztó részére a jelen ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül, annak a Fogyasztó.. szám alatti lakcímére történő megküldése útján fizesse vissza a.. azonosítószámmal díjának fele összegét, azaz 3.148 Ft-ot. A jelen ajánlás elleni fellebbezést a törvény kizárja. I n d o k o l á s I. a) Fogyasztó a 2018...26-án beérkezett kérelmében előadta, hogy 2017. 15-én a... azonosítószámmal Europe Standard küldeményként, értéknyilvánítással.csomagot adott fel. 6.295 Ft. csomagküldési díj megfizetése mellett. Mivel a Posta által garantált 4 napon belül a csomag nem érkezett meg, így a nyomon követési adatok alapján, a központi ügyfélszolgálaton telefonon érdeklődött, majd 2018..4-én bejelentést tett a.. postán. Az Ügyfélszolgálati Igazgatóság MPR-..-2018. számú válaszában foglaltakat a csomagot az Osztrák Posta 2017... 21-én megkísérelte kézbesíteni, azonban a küldemény címzése pontatlan volt, a közterület megnevezése hiányzott, így azt 2017.. 28-án cím nem azonosítható jelzéssel a feladó számára visszaküldték, így díjvisszatérítés a panaszost nem illeti meg nem tudta elfogadni, mert a saját címzésén ugyan házszám nem szerepelt, de kóddal ellátott csomagra ragasztott kísérőn és a feladóvevényen is pontos címet tüntettek fel. S. faluban közterületi név nincs, a lányának a leveleket S., 152/E. címzéssel küldi már hosszabb ideje. A követési naplóban az osztrák posta kezelése egyáltalán nem szerepel, a lánya a területileg illetékes postán (J.) érdeklődött és azt a választ kapta, hogy ilyen azonosító számú küldemény oda nem érkezett. Kérte a csomagfeladási díj visszafizetését. A Fogyasztó a kérelméhez csatolta a következő dokumentumokat: - a csomag címzését és a kóddal felragasztott kísérő másolatát; - a csomag feladóvevényét; - a visszaküldési jelzéseket tartalmazó dokumentumot; - a nyomkövetési naplót; - a bejelentésről felvett adatlapot; - az Ügyfélszolgálati Igazgatóság hiánypótlásra felszólító-, illetve válaszlevelét. b) A Békéltető Testület elnöke, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 29. (2) bekezdése értelmében a beérkezést követően, 8 napon belül megvizsgálta, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. Ezekről a Fgytv. 2., 18., és 20. -ai rendelkeznek. E szerint: 2. a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje ( ). s) fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy, ( )
18. (1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. ( ). A testület illetékességére vonatkozóan a Fgytv. 20. -a tartalmaz előírást, melynek alapján nincs akadálya a Veszprém megyei testület előtti eljárásnak. 20. (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása után, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint az elnök az Fgytv. 29. (5), (8) és (11)-(12) bekezdéseinek megfelelően 2018. április 6-án kelt levelével értesítette a Vállalkozást a fogyasztói panaszról, illetve az üggyel kapcsolatos lehetőségeiről és kötelezettségeiről (pl. válaszirat, okiratok csatolása, stb.). Ezzel egyidejűleg a Fogyasztó is tájékoztatást kapott jogosultságairól, illetve az eljárás menetéről. Az elnök az értesítésben tájékoztatta a Feleket a testület eljáró tagjáról, valamint a meghallgatás időpontjáról is. Az értesítést a tértivevények szerint a Vállalkozás és a Fogyasztó egyaránt 2018.. 10-én vette át. A Vállalkozásnak küldött kiértesítés az Fgytv. 29. (8), (11)-(12) bekezdései szerint tartalmazta azt is, hogy a a panaszra vonatkozó írásbeli nyilatkozatát amelyben a Fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről kell álláspontját közölnie, illetve meg kell jelölnie az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, valamint csatolnia szükséges azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik az értesítés átvételét követő 8 napon belül küldje meg. Ezzel együtt nyilatkoznia kellett arról is, hogy a testület döntésének aláveti-e magát (eseti alávetés). A testület elnöke a Fgytv. 25. (4) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki, aki az Fgytv. 25. (6) bekezdése szerint ugyanazokkal a jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az eljáró tanács, illetve mint az eljáró tanács elnöke Az egyedül eljáró tanácstag csak jogi végzettségű személy lehet, a kijelölt személy szakvizsgával rendelkező jogász, így megfelel az előírásoknak. II. A Vállalkozás a 2018. 23-án beérkezett válasziratában a Fogyasztó által előterjesztett panasz jogosságát vitatta és a visszafizetési igényt nem kívánta teljesíteni. Elismerte, hogy a Fogyasztó által beküldött fotón látható címirat (152/E, S., Austria) a 335/2012. (XII.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szabályainak megfelelő feladást igazoló okirat. Hivatkozott a feladáskor hatályos ÁSZF 3.5.1. pontjának 2) alpontjára, amely szerint nemzetközi küldemények esetében a címzett nevét követően külön sorban a közterületi címet, majd a harmadik sorban a címhely irányítószámát és a rendeltetési helyet kell megjelölni. Az ÁSZF mellékleteként kiadott terméklap amely a szóban forgó szolgáltatás speciális feltételeit tartalmazza kimondja, hogy a postacsomag címzését a címiratnak kell tartalmaznia, a címzés külön feltüntetése a küldemény burkolatán nem kötelező, a Posta pedig a címirat adattartalmának megfelelően teljesíti a postai szolgáltatási szerződést. A kézbesítés sikeressége (a címzettel való kapcsolatfelvétel) érdekében a Posta elvárja, hogy a feladó a címzett telefonszámát és/vagy e-mail címét is feltüntesse a címiraton. Álláspontja szerint a Magyar Posta Zrt. a panaszos által megadottak szerint, azzal egyező adattartalommal készítette és helyezte el a csomagon a kézbesítő által figyelembe vehető címiratot. A panaszos közterületi címként és közelebbi címadatként a 152/E adatot adta meg. Az Osztrák Posta visszaküldési címkéjén az olvasható, hogy Épület/Házszám ismeretlen, tehát a Fogyasztó által helyesnek tartott közterületi cím nem tette lehetővé a címhely azonosítását. A válaszirat szerint a Posta a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette, hiszen a panaszos elvárásának megfelelően látta el címirattal a csomagot, kézbesítésének elmaradása a Magyar Posta tevékenységén kívül eső okból azért következett be, mert a Fogyasztó által közölt közterületi cím nem volt beazonosítható, a vita elbírálása szempontjából a nyomkövetési adatoknak nincs jelentősége. A Vállalkozásnak nem áll módjában megítélni, hogy a 152/E címhely megadása kielégíti-e a címhely azonosíthatóságának követelményét és így helyes címhelynek tekintendő-e. A felhozott indokok alapján kérték a panasz elutasítását. III. a) A meghallgatásra 2018. 8-án 9.30 órakor, a kitűzött időben került sor, amelyen a Fogyasztó nem jelent meg, a Vállalkozást pedig meghatalmazás alapján P.A. képviselte, valamint jelen volt a Vállalkozás részéről S.R. is. Az Fgytv. 31. (2) bekezdése értelmében: Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű VEMBT:./2018. 2 / 7
értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A jelenlévő Vállalkozás az eljáró taggal szemben kifogást nem emelt. Az eljáró tanácstag röviden tájékoztatta a Vállalkozást, hogy a Fgytv. alapján milyen döntések hozhatók a békéltető eljárásban. A kiküldött tájékoztatással egyezően kiemelte, hogy a békéltető testületi eljárás során a fő cél a felek közötti egyezség létrehozása (Fgytv. 30. ), amely a jelen esetben a Fogyasztó távolléte miatt nem kísérelhető meg. A törvény szerint a békéltető testület akkor hozhat a bepanaszolt vállalkozóra nézve kötelező érvényű (és így akár bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető) határozatot [Fgytv. 32. a) pont], ha a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról a vállalkozás előzetesen, vagy legkésőbb a döntésig nyilatkozik (alávetés). A Vállalkozás a válasziratában nyilatkozott arról, hogy a Békéltető Testület határozatát magukra nézve kötelezőnek nem ismerik el. Mivel nincs eseti alávetési nyilatkozat amennyiben az eljáró tanács elfogadja a fogyasztó álláspontját (részben, vagy egészében) akkor a Vállalkozás számára ajánlást [Fgytv. 32. b) pont] fogalmaz meg. Más esetekben a Békéltető Testület eljáró tanácsa megszünteti az eljárást [Fgytv. 31. (3) bekezdés a)-e) pontok], vagy a kérelem elutasításáról dönt (Fgytv. 32/A. ). b) A Vállalkozás a meghallgatáson a válasziratát azzal egészítette ki, hogy nem rajta kívül álló okból hiúsult meg a csomag kézbesítése, a megjelölt külföldi cím helyességét nem állt módjában és nem is kötelessége ellenőrizni, illetve nem a Magyar Posta, hanem az Osztrák Posta nem tudta a megadott címhely alapján kézbesíteni a küldeményt. Hangsúlyozta, hogy a Fogyasztó adatainak megfelelően töltötték ki a címhelyet, felelősség őket a csomag kézbesíthetetlenségéért nem terheli, így nem is jogos a panaszosnak a díjvisszatérítésre vonatkozó igénye. c) A meghallgatáson a tanács hatáskörében egyedül eljáró testületi tagként a Fogyasztó által beadott kérelemben és a hozzá csatolt dokumentumokban (csomagfelvételi- és visszaküldési iratok, levelezés, válaszirat), valamint a Vállalkozás által személyesen előadottak és a figyelembe vett jogszabályok alapján, a Fogyasztó távollétében, a Vállalkozás alávetési nyilatkozatának hiányában a kérelmet mind jogalapjában, mind összegszerűségében részben megalapozottnak találtam és a rendelkező rész szerinti azt az ajánlást tettem a Vállalkozásnak, hogy a Fogyasztó részére a jelen ajánlás kézhezvételét követő legkésőbb 15 napon belül, annak a Fogyasztó szám alatti lakcímére történő megküldése útján fizesse vissza a.. azonosítószámmal 2017.. 15-én Europe Standard küldeményként Ausztriába feladott csomag 6.295 Ft. csomagküldési díjának fele összegét, azaz 3.148 Ft-ot. Döntésem indoka, hogy a Vállalkozás a feladást igazoló okirat átadásával elvállalta, hogy a Fogyasztó által megadott címhelyen a csomagot Ausztriában kézbesíti. A Vállalkozás külföldi közreműködője a szolgáltatást arra hivatkozással nem teljesítette, hogy a Címzett nem volt meghatározható: Épület/Házszám ismeretlen. Tény, hogy a csomag címzéséhez az adatokat a Fogyasztó adta meg, de a Vállalkozás a hiányos címzést elfogadta úgy, hogy a közterületi címen belül a közterület neve nem került feltüntetésre, így a címzés nem volt megfelelőnek tekinthető, a címhely hiányossága miatt utóbb a közreműködő nem is tudta kézbesíteni. A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII.4.) Korm. rendelet (Vhr.) 4. (1) bekezdésének c) pontja alapján feladott küldemények esetében megfelelőnek kell tekinteni a postai küldemény címzését, amennyiben tartalmazza a közterületi címet (út, utca, egyéb közterület neve és a házszám), és ha van a közelebbi címadatokként a lépcsőház-, emelet-, ajtószám, ezek hiányában helyiség megjelölését (a közterületi cím és a közelebbi címadatok együtt: címhely). A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (Postatv.) 40. 6) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a postai szolgáltató köteles megtagadni a szerződés megkötését, ha a szerződés teljesítése jogszabályba ütközik. A Postatv. 42. (4) bekezdése szerint kézbesíthetetlennek minősül az a postai küldemény, amelyet a postai szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek (vagy az egyéb jogosult átvevőnek) kézbesíteni nem lehet. A Vhr. 25. (1) bekezdésének a) pontja szerint a postai szolgáltatón kívül álló okból kézbesíthetetlen a postai küldemény a címzett részére, ha a küldemény címzése vagy címe nem megfelelő, vagy a cím nem létező, továbbá ha a címhely azonosításra nem alkalmas, vagy az nem egyértelmű (jelzése: cím nem azonosítható). VEMBT:./2018. 3 / 7
A Ptk. 6:180. (3) bekezdése szerint, ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól. A Fogyasztó a vitában arra hivatkozott, hogy a címzés megfelelő volt, de a nyomonkövetési irat és a jensbachi posta tájékoztatása szerint a Vállalkozás a csomagot Ausztriába nem is juttatta el, ezért minősült kézbesíthetetlennek. A Vállalkozás arra hivatkozott, hogy a címzést a Fogyasztó által megadott adatok alapján készítette el, a küldemény rajta kívül álló okból mivel a hiányos cím az Osztrák Posta részére nem volt azonosítható minősült kézbesíthetetlennek. Mindkét fél érvelése alaptalan. A címadatok megadásának helyességéért hogy a címzésben közterületi cím és házszám is szerepeljen, illetve a megadott cím valóságos és beazonosítható legyen elsősorban a feladó a felelős, ez utóbbi szempontból a Posta a címzésben szereplő adatokat ellenőrizni nem tudja és megfelelő címzés esetén nem is feladata. A Posta ugyanakkor felelős azért, hogy a jogszabályban a címzés megfelelősége keretében előírt adatok az általa kitöltött hivatalos címzésben hiánytalanul szerepeljenek és jogsértést követ el, ha alakilag nem megfelelő, hiányos címzés alapján veszi fel kézbesítésre a csomagot. A Fogyasztó által becsatolt csomagfelvételi iraton amit a Vállalkozás tölt ki és ragaszt rá a csomagra, és ez a címzés minősül hivatalos címzésnek látható, hogy a Vállalkozás a közterület nevének feltüntetése nélkül, ennek hiányában, a jogszabályi előírásokat megszegve fogadta el a Fogyasztótól a címzést és valójában ez a körülmény vezetett oda, hogy kézbesítetlenné vált a feladott csomag. Amennyiben a Posta a feladótó Fogyasztótól megkövetelte volna, hogy a közterület nevét is megadja és az rákerült volna a hivatalos címzésre, úgy a feladott csomag nem minősül(hetett volna) kézbesíthetetlennek. A kézbesíthetetlenség tehát részben nem a postai szolgáltatón kívül álló okból következett be, hanem abból, hogy a Vállalkozás a címzésben nem követelte meg a Fogyasztótól és így nem is tüntette fel a címzés megfelelősége szempontjából kötelező adatot (közterület nevét). Megállapítható, hogy a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét felet egyaránt felelősség terheli, így a Fogyasztót a befizetett csomagfeladási díj teljes összegének visszatérítése nem illeti meg, ugyanakkor annak fele összegét a Vállalkozásnak a Fogyasztó részére vissza kell térítenie. A Fogyasztó által hivatkozott nyomonkövetési küldeménynaplóval és a j-i posta nem bizonyított tájékoztatásával ellentétben a hivatalos visszaérkeztetési igazolás szerint amelyet az ügy elbírálásánál az eljáró tanácstag alapul vett a csomagot 2017. december 21-én megpróbálták kézbesíteni, amely a hiányos címzés miatt sikertelennek bizonyult. Ennek a körülménynek csak a kézbesíthetetlenség tényének megállapítása szempontjából van jelentősége, mivel a kézbesítés konkrét körülményeit egyik fél sem bizonyította, erről adat nem áll rendelkezésre, így a közreműködő külföldi céget, illetve a Vállalkozást azért elmarasztalni nem lehet, hogy vállalt kézbesítési kötelezettségének nem tett eleget. Az ügyben egyedül eljáró tanácstag a www.maps.google.com honlapon maga is megpróbálta mindkét adat alapján a címet beazonosítani. A 152/E,.. S., Austria jogszabályilag nem megfelelő cím részleges találatot adott (csak S. helység jelent meg, az épületet azonosítani a kereső nem tudta). A S. 152/E,. S., Austria alakilag megfelelő cím teljes találatot adott, a keresőn az utca és az épület is látható volt. Az eljáró tanácstag utal még arra, hogy a jogszabály a címhelynél a közterületi címet a közterület nevének és a házszámnak a feltüntetése esetében minősíti megfelelőnek, azonban csomagfeladásnál használt postai minták (pl. az MPL postacsomag feladóvevény, a könyvelt küldemény feladóvevénye, a posta által a csomagon elhelyezendő címzésminta) ilyen különbséget nem tesz, csak címhelyként, illetve címként jelölik meg a kitöltendő adatokat. A Vállalkozás részéről ezek áttekintése és esetleges pontosítása is szükséges lenne annak érdekében, hogy a napi gyakorlatban mind a feladó, mind a felvevő postai dolgozó egyértelműen tudja, hogy formailag milyen adatokat kell kitölteniük ahhoz, hogy a Posta megfelelő címzés birtokában vállalja el a kézbesítést. Tekintettel arra, hogy a Fogyasztó Békéltető Testülethez beküldött, a bejelentéséhez csatolt dokumentációban foglaltak részben alátámasztják az igényét, ezért a rendelkező részbeni döntést a Fgytv. 32. b) pontja alapján hoztam meg. VEMBT:./2018. 4 / 7
Az ajánlás elleni fellebbezést az Fgytv. 34. (2) bekezdése zárja ki, a jogorvoslati lehetőségek szigorú szabályait 34. (2)-(4) bekezdései tartalmazzák, illetve a 35. előírásai szerint lehet kezdeményezni az ott írt feltételek szerint annak kijavítását. A Fél, az ajánlás részére történt kézbesítéstől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Veszprém Megyei Törvényszéktől (8200 Veszprém, Vár u. 19.), amennyiben a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló törvény (Fgytv.) vonatkozó rendelkezéseinek, b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. (4) bekezdésében meghatározott okból. A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Veszprém Megyei Békéltető Testülettel szemben kell megindítani a Veszprémi Törvényszéken (Fgytv. 34. (3)-(5) bekezdései). Az eljáró tanács tájékoztatja a Fogyasztót, hogy az ajánlás teljesítése a Vállalkozásra van bízva, azt sem a Békéltető Testület, sem más hatóság, vagy bíróság kikényszeríteni nem tudja. A tanács ajánlása az Fgytv. 34. (1) bekezdése értelmében nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében kísérelje meg érvényesíteni, vagy más eljárást kezdeményezhet az összeg visszafizettetése érdekében. Az Fgytv. 36. (5) bekezdése szerint a fogyasztó ( ) az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet. Kéri az eljáró tanács, hogy ezt az ajánlás kézhezvételétől számított 65 nap elteltével tegye meg. Az eljáró tanács tájékoztatja a Vállalkozást az Fgytv 36. (1) bekezdésében foglaltakról: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület a Fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét legkorábban az ajánlásnak a Vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével nyilvánosságra hozza. IV. a) Az eljáró tanács a döntés meghozatalakor a következő jogszabályi rendelkezéseket vette figyelembe: a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (Postatv.) alábbi rendelkezései: 36. (1) A postai szolgáltatás nyújtásához a szolgáltatók közreműködőt vehetnek igénybe. (2) A postai közreműködő e tevékenységét a szolgáltató nevében, javára és felelősségére végzi. 39. (1) A postai szolgáltatási szerződésre az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni. Az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban nem szabályozott kérdésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni. (2) Magyarország területén nyújtott vagy igénybe vett postai szolgáltatásokkal kapcsolatos postai szolgáltatási szerződésben és az egyedi szerződésben a felek az e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott más postai jogszabály rendelkezéseit kötelesek alkalmazni és külföldi bíróság joghatóságát nem köthetik ki. A Magyarországon feladott és külföldön kézbesítendő postai küldemények kézbesítésére vonatkozó, e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megállapított kézbesítési szabályok kizárólag akkor nem alkalmazandóak, ha a kézbesítés helye szerinti állam jogszabálya e szabályok alkalmazását kizárja. (6) E törvényben foglaltaktól a postai szolgáltató az általános szerződési feltételeiben csak akkor térhet el, ha e törvény az eltérést megengedi (8) Az általános szerződési feltételek kizárólag a 40-52. a szerződési szabályokra és felelősségre vonatkozó rendelkezéseitől térhetnek el, amennyiben e törvény az eltérést nem tiltja. Az eltérés kizárólag a felhasználó VEMBT:./2018. 5 / 7
javára történhet. 40. (1) A postai szolgáltatási szerződés (a továbbiakban: szerződés) a postai küldemény felvételével vagy a szolgáltatás elvállalásával jön létre a feladó és a postai szolgáltató között. (6) A postai szolgáltató köteles megtagadni a szerződés megkötését, ha a) a szerződés teljesítése jogszabályba, továbbá az Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya alapján megkötött nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályba vagy az alapján megkötött megállapodásba ütközik; 42. (4) Kézbesíthetetlennek minősül az a postai küldemény, amelyet a postai szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek (vagy az egyéb jogosult átvevőnek) kézbesíteni nem lehet. a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII.4.) Korm. rendelet (Vhr.) alábbi rendelkezései: 4. (1) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladott küldemények esetében megfelelőnek kell tekinteni a postai küldemény címzését, amennyiben az az alábbi sorrendben, latin betűkkel, arab számokkal (szükség esetén római számmal) a következő adatokat tartalmazza: a) a címzett (címzettek) neve, elnevezése; b) a küldemény rendeltetési helye (a település neve); c) közterületi cím (út, utca, egyéb közterület neve és a házszám), és ha van a közelebbi címadatokként a lépcsőház-, emelet-, ajtószám, ezek hiányában helyiség megjelölése, (a közterületi cím és a közelebbi címadatok a továbbiakban együtt: címhely); d) a címhely irányítószáma. (2) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében külföldre címzett küldemények esetében fel kell tüntetni a rendeltetési ország nevét is. (3) Az egyetemes postai szolgáltatás keretében feladható küldemények címzésében szereplő adatok elhelyezésének módját és a címzés egyéb tartalmi és formai követelményeit az egyetemes szolgáltató az általános szerződési feltételeiben határozza meg. 7. (1) A postai szolgáltató a könyvelt küldeményre vonatkozó postai szolgáltatási szerződés létrejöttének igazolásául köteles a feladó részére a feladást igazoló okiratot átadni 25. (1) A postai szolgáltatón kívül álló okból kézbesíthetetlen a postai küldemény a címzett részére, ha a) a küldemény címzése vagy címe nem megfelelő, vagy a cím nem létező, továbbá ha a címhely azonosításra nem alkalmas, vagy az nem egyértelmű (jelzése: cím nem azonosítható), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hibás teljesítésre vonatkozó alábbi rendelkezéseire: 6:179. [A teljesítés lehetetlenné válása] (1) Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik. 6:180. [Felelősség a lehetetlenné válásért] (3) Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) ajánlásra vonatkozó alábbi rendelkezéseire: 32. Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott. VEMBT:./2018. 6 / 7
V. Az eljáró tanács felhívja a Felek figyelmét, hogy mivel az Fgytv. 30. (3) bekezdése szerint Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. csak akkor hozhatja bármelyik fél nyilvánosságra az eljárás adatait, illetve a hozott döntést, ha ahhoz a másik fél hozzájárulását bírja. Veszprém, 2018... egyedül eljáró testületi tag Kapja: 1) FOGYASZTÓ - tértivevénnyel 2) VÁLLALKOZÁS - tértivevénnyel 3) Irattár VEMBT:./2018. 7 / 7