VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: / , 88/

Átírás

1 VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: / , 88/ VEMBT szám:../2018. FOGYASZTÓ. szám alatti lakos által, a VÁLLALKOZÁS ellen a telefonon megrendelt D.. D LE típusú benzinmotoros fűkasza hibás teljesítése miatt indított fogyasztói jogvita keretében, a Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa az alábbi a j á n l á s t teszi: A Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa ajánlja a Vállalkozásnak, hogy a Fogyasztó által telefonon megrendelt D.. D LE típusú benzinmotoros fűkasza kiszállításakor kifizetett vételárát: ,- Ft-ot, valamint a reklamáció intézése során a Fogyasztó által igazolt postaköltséget: 1.360,- Ft-ot, összesen ,- Ft-ot, az ajánlás kézhezvételét követő tizenöt napon belül utalja át a Fogyasztó bankszámlaszámára ( ). Az ajánlás elleni fellebbezést a törvény kizárja! I n d o k o l á s I. a) A Fogyasztó szeptember 03-án benyújtott beadványában a következőket adta elő: aa) A Fogyasztó hónap elején, a Vállalkozás által üzemeltetett S.. Webáruháztól ( ) telefonszámon rendelte meg a D D LE típusú benzinmotoros fűkaszát. A termék átvételekor, án, kifizette a fűkasza vételárát (28.665,- Ft-ot), illetve a szállítási költséget, a szállítást végző S.. Futárszolgálat K (Város, utca...) képviselőjének. A Fogyasztó állítása szerint sem a csomag átvételekor, sem a csomagban nem volt sem számla, sem szállítólevél, sem garancialevél. A Fogyasztó a csomagot másnap bontotta ki és szerelte össze a fűkaszát, amelyet többszöri próbálkozása ellenére sem sikerült beindítania. A Fogyasztó az előrehaladott idős korára tekintettel a következő napon (..-én) a szomszédja segítségét kérte a fűkasza beindításához. A szomszédnak is csak többszöri próbálkozást követően sikerült beindítani a benzinmotoros fűkaszát, de azt is csak a teljes gáz üzemmódban, amint visszavették a készüléken a gázt, azonnal leállt. Ezt követően a Fogyasztó még aznap (..-én) jelezte a Vállalkozás elektronikus felületére, hogy, mivel a gép nem üzemképes, ezért eláll a vételtől és kérte a Vállalkozást, hogy gondoskodjon a gép elszállításáról, amelyet eredeti állapotában becsomagolt. ab) A Fogyasztó beadványának kézhezvételét követőn a testület elnöke án hiánypótlásra hívta fel a Fogyasztót. A hiánypótlásban többek között a következő bizonylatok becsatolását kérte: - a fűkasza vételárának (a ,- Ft-nak) átadásáról készült bizonylat (számla, átvételi elismervény, egyéb dokumentum stb.); - a telefonon történt megrendelést követően, milyen visszajelzést kapott a Vállalkozástól a rendelés elfogadásáról; - kapott-e valamilyen (írásos) tájékoztatást az elállási jogáról, a termék visszaszállításáról, vagy felhívták-e a figyelmét arra, hogy miként juthat hozzá a vételárához. - A Fogyasztó a következő válaszokat küldte, én beérkezett válasziratában: 1.) Számlát nem kaptam. A csomag feladója Vállalkozás, címe: szerepel, házszám nélkül. Az átvételről semmi számlát, elismervényt nem kaptam. 2.) A szállítást a. csomagszállító, -án 1...:. h-kor végezte. Az átvétel elektromos úton történt a ,- Ft vételár egyidejű átadása mellett. A csomag kódja: Vállalkozás szállító címe:.. Pf.:.. Tel.: Veszprémi kirendeltség (akik szállították, vezetője M.. J Tel.: 06.).

2 3.) A megrendelés visszaigazolása elmaradt. Telefonon a szállítás napján, 08-án reggel 07 óra:15 perckor kaptam a futártól értesítést, hogy a nap folyamán hozza a fűkaszát, 4.) Semmi tájékoztatást nem kaptam az elállási joggal kapcsolatban. A csomagon az alábbi írás található: Vállalkozás Város. u. Tel Címzett: (vevőkód: ) 2 db, 2.00 kg, áruérték: ,-, összes beszedendő: ,- Ft. A Fogyasztó beadványában kérte a készüléke vételárát. A Fogyasztó a bejelentéséhez csatolta a Vállalkozással elektronikus úton és között lebonyolított levélváltásokat. A határidők számítása, a hiánypótlás beérkezésének napjától, től kezdődnek. II. a) A Békéltető Testület elnöke, a Fgytv. 29. (2) bekezdése értelmében a beérkezést követő 8 napon belül megvizsgálta, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörét az eljárást megindító elnök szerint, a Fgytv. 2. és 18. alapozza meg. E szerint 2. s) 1 fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy, 18. (1) 2 A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. ( ) A testület illetékességére vonatkozóan a Fgytv a tartalmaz előírást, melynek alapján szintén nincs akadálya a Veszprém megyei testület előtti eljárásnak. [20. (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.] Miután a testület eljárási jogosultságát megállapította, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, tértivevényes levélben megtörtént a Vállalkozás tájékoztatása a Fogyasztói panaszról, illetve az üggyel kapcsolatos lehetőségeiről, illetve kötelezettségeiről (pl. válaszirat, okiratok csatolása, stb.). Az elnök a meghallgatást napjára tűzte ki. Ezzel egyidejűleg a Fogyasztó is tájékoztatást kapott jogosultságairól, illetve az eljárás menetéről. A Vállalkozásnak küldött kiértesítés tartalmazta [Fgytv. 29. (8), (11) (12) bekezdései alapján], hogy a panaszra vonatkozó írásbeli nyilatkozatukat [amelyben a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről kell álláspontjukat közölni, illetve meg kell jelölniük az állításaikat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, és csatolniuk kell azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkoznak], az értesítés átvételét követő 8 napon belül küldjék meg. Ezzel együtt nyilatkozni kellett arról is, hogy a testület döntésének alávetik-e magukat (eseti alávetés). A Vállalkozás részére az RL tértivevényes küldeményazonosítóval postai úton továbbított értesítőlevelet, a Vállalkozás meghatalmazottja, N.. L, én vette át. A Vállalkozás a küldemény átvétele óta a meghallgatás napjáig semmilyen formában nem reagált a testületfelhívására. A Vállalkozás azzal, hogy nem küldött válasziratot, megsértette a Fgytv. együttműködési kötelezettségére vonatkozó előírását [Fgytv. 29. (8), (11) bekezdései], ezért erről a tényről a 29. (12) bekezdése értelmében a testület az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot tájékoztatni köteles. III. a) A meghallgatásra a kitűzött időben került sor, amelyen megjelent a Fogyasztó, a Vállalkozás képviseletében senki nem jelent meg. A Fgytv. 31. (2) bekezdése értelmében Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. 1 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 1. (3). Hatályos: IX. 11-től. 2 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 3. (1). Hatályos: IX. 11-től. VEMBT szám: / / 6

3 A Felek a felhívásra az eljáró tanácsba tagot nem jelöltek, így a testület elnöke a Fgytv. 25. (2) bekezdése alapján jelölte ki az eljárás lefolytatására a háromtagú eljáró tanácsot. Az eljáró tanács egy tagja szakvizsgázott jogász, egy tag a kamara által kijelölt testületi tagok közül került ki, két tag pedig a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, így a tanács összetétele megfelel a Fgytv. 25. (2) - (3) bekezdésében előírtaknak. A tagok ellen a meghallgatáson a Felek kifogást nem emeltek. A meghallgatáson megjelent Fogyasztó az eljáró tanács összetételével kapcsolatban nem emelt kifogást, azt elfogadta. Az eljáró tanács tájékoztatást adott arról, hogy az előzetesen kiküldött értesítőn szereplő tájékoztatásban is kiemelten szerepelt az, hogy a békéltető testületi eljárás során a fő cél a felek közötti egyezség létrehozása (Fgytv. 30. ). Mivel válasziratot nem küldött a Vállalkozás, és a testület előtt sem jelent jelent meg képviselője, így az egyezség létrehozására nem volt lehetőség. A törvény szerint a békéltető testület akkor hozhat a bepanaszolt vállalkozóra nézve kötelező érvényű (és így akár bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető) határozatot [Fgytv. 32. a) pont], ha a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról a vállalkozás előzetesen, vagy legkésőbb a döntésig nyilatkozik (alávetés). Mint a fentiekben is jeleztük a Vállalkozás a meghallgatás napjáig semmilyen formában nem reagált. Az eljáró tanács ajánlást fogalmazhat meg a Vállalkozásnak, ha nincsenek ilyen nyilatkozatok és (részben, vagy egészében) elfogadja a Fogyasztó álláspontját [Fgytv. 32. b) pont]. Más esetekben a békéltető testület eljáró tanácsa megszünteti az eljárást [Fgytv. 31. (3) bekezdés a)-e) pontok], vagy a kérelem elutasításáról dönt (Fgytv. 32/A. ). b) A meghallgatáson a Fogyasztó tolmácsolta szomszédja véleményét: vélhetően a fűkasza karburátora volt rossz, ezért nem lehetett alapjáraton működtetni, csak teljes gázon volt üzemképes. A Fogyasztó tájékoztatta továbbá az eljáró tanácsot, hogy a beadványa beküldése óta eltelt időben történt némi fejlemény: Az eredeti csomagolóeszközbe visszacsomagolt fűkaszát a Vállalkozás képviseletében a szállítást végző cég a. Futárszolgálat. képviselője án 12 és 13 óra között átvette tőle, amelyről a következő bizonylatot Eredeti feladó példányt kapta, a bizonylaton szereplő azonosítók: T és D vissza felirattal. Azóta a Vállalkozás semmilyen formában nem kereste a Fogyasztót a reklamáció esetleges rendezési módjával kapcsolatban és a fűkasza vételárát, illetve a szállítási költséget sem kapta vissza. Elmondta továbbá, hogy a reklamáció intézésével kapcsolatban a következő összegű posta költségei merültek fel: az RL 8.. küldeményazonosítóval én feladott küldemény díja: 440,- Ft, az RL 8.. küldeményazonosítóval án feladott küldemény díja: 480,- Ft, az RL 8. küldeményazonosítóval án feladott küldemény díja: 440,- Ft. A három postai küldemény együttes értéke: 1.360,- Ft. A feladóvevényeket a Fogyasztó bemutatta az eljáró tanácsnak és azokról fénymásolatok készültek és az ügy aktájában kerültek elhelyezésre. A küldemény áraként kifizetett összegről (28.665,- Ft átadásáról) a Fogyasztó a hiánypótlásban adott tájékoztatója 4.) pontjában leírtakra tud csak hivatkozni, tekintettel arra a körülményre, hogy számlát nem kapott. A Fogyasztó a követelését az eredeti beadványhoz képest a postai költségek megtérítésére vonatkozó igényével egészítette ki, így a követelése a Vállalkozással szemben (28.665,- Ft ,- Ft =) ,- Ft. III. a) A benyújtott dokumentumok alapján az eljáró tanács a következő állapította meg. Az eljárás során a Vállalkozás nyilatkozatának hiányában, illetve a meghallgatásról történő távolléte miatt elsősorban a Fogyasztó által becsatolt dokumentumokban foglaltakat lehetett figyelembe venni. Az eljáró testület megállapította, hogy a termék a 6:123. (1) megfogalmazott elvárásoknak nem felelt meg. A Fogyasztó állítása szerint a termék nem rendeltetésszerű működéséről a jelzést a használatbavételt követő két nap után megtette. Az eljáró tanács a rendelkezésre álló dokumentumok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Fogyasztó termék vételárának és a kiszállítás költségének a visszafizetésére és a felmerült költségei megtérítésére irányuló követelése Vállalkozással szemben megalapozott. VEMBT szám: / / 6

4 b) Az eljáró tanács a döntés meghozatalakor mindenekelőtt a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet előírásait vette figyelembe: ba) a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletből (a továbbiakban: Korm. rendelet): A rendelet 4. -ban részletezett értelmező rendelkezések 10. és 11-es pontjában foglaltakat 10. távollévők között kötött szerződés: olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak; 11. távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz; 11. (1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót a) a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, az adathordozónak és a terméknek vagy szolgáltatásnak megfelelő mértékben; b) a vállalkozás nevéről; c) a vállalkozás székhelyének postai címéről, és - ha azzal rendelkezik - a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár; d) a vállalkozás üzleti tevékenysége helyének postai címéről, és annak a vállalkozásnak a postai címéről, akinek a nevében eljár, akihez a fogyasztó a panaszait címezheti, ha e cím a c) pont szerint megadott címtől eltér; ( ) h) a teljesítés feltételeiről, így különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról; i) a 20. szerinti jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről (különösen a 22. -ban foglaltakról), valamint a 2. melléklet szerinti nyilatkozat-mintáról; j) arról, hogy a 20. szerinti jog gyakorlása esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztónak kell viselnie, ha a vállalkozás nem vállalta e költség viselését, és - a távollévők között kötött szerződés esetében - a termék postai küldeményként nem küldhető vissza ( ) w) a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről. 20. (1) Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Olyan üzlethelyiségen kívül kötött és távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul, ha a 13. vagy a 19. szerinti nyilatkozat megtételét követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli felmondási jog illeti meg. (2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát a) termék adásvételére irányuló szerződés esetén aa) a terméknek, ab) több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára szolgáltatott terméknek, ac) több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak, ad) ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak, a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától; b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától számított tizennégy napon belül gyakorolhatja. 21. (1) Ha a vállalkozás a 11. (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a 20. (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik. VEMBT szám: / / 6

5 bb) A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) alábbi szabályaira is utal az eljáró tanács, mivel ha a hibás teljesítés miatti szerződéstől való elállás kezdeményezése lenne a Fogyasztó szándéka, akkor ezeket kellene a Vállalkozásnak alapul venni. Ebben az esetben - a Ptk. 6:159. (2) bekezdése b) pontjának utolsó fordulata alapján - biztosított a Fogyasztónak a szerződéstől való elállási joga. A 6:123. (1) bekezdése többek között kimondja, hogy A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetés szerinti célra, így a) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, hasonló rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak, c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, ( ) 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. 6:171. [Jótállás] (1) Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. 6:173. (2) A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 6:159. [Kellékszavatossági jogok] (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. c) Az eljáró tanács elfogadta a Fogyasztó bejelentését, az elállását a KORM. rendelet alapján - jogszerűnek ítélte meg, ezért a rendelkező részben megfogalmazott ajánlással Fgytv. 32. b) pont - élt a Vállalkozás felé. A teljesítési határidőt a tanács 15 napban állapítja meg. d) Az ajánlás elleni fellebbezést a Fgytv. 34. (2) bekezdése zárja ki, a jogorvoslati lehetőségek szigorú szabályait a 34. (2)-(4) bekezdései tartalmazzák, illetve a 35. előírásai szerint lehet kezdeményezni az ott írt feltételek szerint kijavítását. A Fél, az ajánlás részére történt kézbesítéstől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a Veszprém Megyei Törvényszéktől (8200 Veszprém, Vár u. 19.) amennyiben a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló törvény (Fgytv.) vonatkozó rendelkezéseinek, b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. (4) bekezdésében meghatározott okból. A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. VEMBT szám: / / 6

6 A pert a Veszprém Megyei Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. [Fgytv 34. (3), (4), illetve (5) bekezdése] Az eljáró tanács tájékoztatja a Fogyasztót, hogy az ajánlás teljesítése a Vállalkozásra van bízva, azt sem a Békéltető Testület, sem más hatóság, vagy bíróság kikényszeríteni nem tudja. Azt is a Felek tudomására hozza, hogy a Fgytv. 34. (1) bekezdése értelmében a tanács ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében kísérelje meg érvényesíteni, vagy más jogi eljárást is kezdeményezhet. Az Fgytv a (5) bekezdése szerint a fogyasztó ( ) az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet. Kéri az eljáró tanács, hogy ezt az ajánlás kézhezvételétől számított 65 nap elteltével tegye meg. Az eljáró tanács tájékoztatja a Vállalkozást, az Fgytv 36. (1) bekezdésében foglaltakról: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület a Fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét legkorábban az ajánlásnak a Vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével nyilvánosságra hozza. e) Mindezek mellett az eljáró tanács tájékoztatja a Vállalkozást, hogy a Fgytv. 36/B. -a szerint A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó a 29. (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Az eljáró tanács felhívja a Vállalkozás figyelmét arra is, hogy a Fgytv. 29. (12) bekezdése előírására tekintettel a B F.. Kormányhivatala V. K.. H., Fogyasztóvédelmi Főosztály, (,. u.... ; fogyved_kmf_...@...gov.hu) a válaszirat megküldésének elmaradása miatt, e tényről is tájékoztatja. A hatóság eljárását a Fgytv. 45/A. (1) bekezdésében foglaltak is megalapozzák [ A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi ( ) e) a vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó békéltető testületi eljárásban fennálló kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. ]. Tájékoztatja a tanács a Vállalkozást arról is, hogy a Fgytv. 47/C. (5) 3 bekezdése szerint: A fogyasztóvédelmi hatóság ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik minden esetben bírságot szab ki, ha e) 4 a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét. Az eljáró tanács felhívja a Felek figyelmét, hogy mivel a Fgytv. 30. (3) bekezdése szerint Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. csak akkor hozhatja bármelyik fél nyilvánosságra az eljárás adatait, illetve a hozott döntést, ha ahhoz a másik fél hozzájárulását bírja. Veszprém, az eljáró tanács tagja az eljáró tanács elnöke az eljáró tanács tagja Kapja: 1. FOGYASZTÓ. tértivevénnyel 2. VÁLLALKOZÁS tértivevénnyel 3. VÁLLALKOZÁS ügyvezetője ben: info@...hu, valamint.@...com 4. D.. B P f.., B. F. Kormányhiv.. V K H., Fogyasztóvédelmi Főosztály fogyved_kmf_...@...gov.hu + kiértesítő levél + tértivevénye 5. Irattár 3 Megállapította: évi LV. törvény 30. (2). Hatályos: VII. 29-től. 4 Beiktatta: évi CXXXVII. törvény 10.. Hatályos: IX. 11-től. VEMBT szám: / / 6