BBT/2296/2017 A J Á N L Á S T. teszi:

Átírás

1 Budapesti Békéltető Testület 1016 Budapest, Krisztina krt.99. Levelezési cím:1253 Budapest, Pf.10 Telefon: Fax: BBT/2296/2017 Budapesti Békéltető Testület előtt fenti számon fogyasztó kérelmére az Igazi Társ Kft. (1055 Budapest, Falk Miksa u. 4.) vállalkozással szemben a fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban levő ügyben az eljáró tanács alulírott napon a következő teszi: A J Á N L Á S T A vállalkozás az írásba foglalt ajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse vissza a fogyasztónak a regisztrációs díj 50%-át, azaz ,- (harmincöt-ezer) Ft-ot. A tanács ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése jogszabályban meghatározott esetekben kérhető a Fővárosi Törvényszéktől. INDOKOLÁS A fogyasztó kérelme szerint én megbízási szerződést kötött a vállalkozással társkeresés céljából, amelyért ,- Ft közvetítői díjat fizetett negyedéves szerződéssel. A szerződésben foglaltakat a cég nem tartotta be. A szerződés lejárta május 22. A cég március 21-ig 12 úrnak az adatlapját közvetítette ki a fogyasztó felé, akik közül számos úrnak nem létezett az címe, vagy a telefonhívásokra nem reagáltak. Annak ellenére, hogy a szerződés szerint a fogyasztó elérhetősége is megadásra kerül 2-3 hetente 4 úrnak, őt senki nem kereste soha sem telefonon, sem ben. A fogyasztó március 24-én, illetve április 4-én panaszleveleket küldött a cégnek, amelyben kérte a szerződés felbontását, mivel szerinte nem teljesítették a szerződésben foglaltakat. A cégvezető XY a fogyasztó panaszát elutasította. Ezután a fennmaradó 2 hónapban már sem adatlapokat nem kapott, sem megkeresés nem történt irányába urak részéről. A 12 úrból, akinek az adatlapja átküldésre került, mindösszesen egy olyan volt, aki az általa megadott feltételeknek megfelelt, vele személyesen is találkozott, ám ekkor kiderült, hogy ő már rég nem regisztrált tag az irodánál. Egy másik úrral pedig levelezésbe kezdett, de kiderült, hogy az adatlapján hamis adatok vannak feltüntetve az életkorát és a végzettségét illetően. Az úr szerint nem ő informálta félre az irodát. A problémával május 15-én kereste fel a GVTI Fogyasztóvédőket Szegeden, ők utána jártak a cégnek és kiderült, már történt hasonló békéltetés az ügyben, amely a cég elmarasztalásával végződött. Ők javasolták, hogy a fogyasztó keresse meg a békéltető testületet. Ezért a fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez fordult jogorvoslatért, kérelmében igényeként tekintettel arra, hogy a cég minden ponton megszegte a szerződésben foglaltakat visszaköveteli a teljes regisztrációs díjat (70ezer Ft) valamint az útiköltségét Szegedről Budapestre autópályán 2 alkalommal (a második a békéltető tárgyalás lesz). Tehát összesen ,- Ft követelést támaszt a vállalkozással Beadványához másolatban csatolta a céggel folytatott teljes es levelezés nyomtatott formában, beleértve a vezetőnek írt panaszleveleit, valamint a céggel kötött szerződését. A fogyasztó a testületi tag jelölésére vonatkozó jogával nem élt. 1

2 A békéltető testület elnöke szerint az ügy egyszerű megítélésű, ezért az eljárás lefolytatására Fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény a továbbiakban Fgytv. 25. (4) bekezdése alapján egyedül eljáró testületi tagot (továbbiakban eljáró tanács) jelölt ki Dr. Horváth György személyében. A meghallgatás szeptember 11-én 15:00 órai időpontjáról feleket az Fgytv ban foglaltaknak megfelelően értesítette. Az értesítésben közölte a felekkel a kijelölt eljáró testületi tag személyét, és felhívta a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 25. (4) bekezdésében meghatározottak szerint nyolc napon belül kérhetik, hogy a testület háromtagú tanácsban járjon el. Felek határidőben ez irányú kérelmet nem terjesztettek elő. Az értesítésben a békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólította, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztette a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattétele elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Felhívta a vállalkozás figyelmét arra is, hogy a békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely az Fgytv. 29. (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó az Fgytv. 29. (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Továbbá figyelmeztette a vállalkozást az Fgytv. 29. (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre és annak elmulasztása jogkövetkezményre. A vállalkozás válasziratot a meghallgatás időpontjáig nem küldött. A meghallgatáson fogyasztó személyesen, a vállalkozás képviseletében ZX megjelent, felek az eljáró tanácsot illetően kifogást, kizárási indítványt nem terjesztettek elő. Az érdemi válaszirat hiánya miatt, az eljáró tanács megállapította és felhívta a vállalkozás képviselőjének figyelmét, hogy a vállalkozás nem tett eleget hogy az Fgytv. 29. (11) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségének. E joghely szerint: A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a (8) bekezdésben rögzített tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a békéltető testület számára. A fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével a vállalkozás a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles. Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki. A vállalkozás részére küldött hivatalos iratban az együttműködési kötelezettségre a békéltető testület elnöke a vállalkozás figyelemét felhívta. Tekintettel arra, hogy a vállalkozás székhelye vagy telephelye Budapestre van bejegyezve, a vállalkozásnak a válaszirat küldésén túlmenően a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítania kellett. Az Fgytv. 29. (12) bekezdés szerint: A (11) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról a békéltető testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot. Az Fgytv. 45/A. (1) bekezdése szerint: A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi - a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével - (...) e) a vállalkozásnak a békéltető testületre vonatkozó 17/A. (1a) bekezdése szerinti tájékoztatási, valamint a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. (11) bekezdésében meghatározott 2

3 együttműködési kötelezettségével összefüggő, e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén. A meghallgatáson a fogyasztó a kérelmében foglaltaknak megfelelően nyilatkozott hóban vette fel a kapcsolatot a céggel és tájékozódott. Az elhangzott ígéretek alapján február 22-én jött Budapestre szerződést kötni. Negyedévre május 22-ig szóló szerződést kötöttek, Ft regisztrációs díj fizetése mellett. Arra számított, hogy 3 hetente 4 úr adatait megkapja, továbbá 3 hetente ugyancsak 4-4 úr az ő adatait megkapja. Az első csomagban a szerződéskötéskor megkapott 4 úrból 1 volt olyan, aki megfelelt az igényeinek, azonban ez az úr állítása szerint akkor már nem volt az irodánál regisztrálva. Újabb 4 adatlapot én küldtek, de ezek alapján 1 úr nem létezett, 2 nem válaszolt arra, hogy aktuális-e a társkeresés, egy úr elkezdett ugyan levelezni, de aztán kiderült, hogy az életkor nem stimmel. Az újabb 4 adatlap után telt be a pohár én. A fogyasztó 45 éves korhatárt jelölt meg, de 47 és 49 éves urak adatait is megkapta. Úgy vélte itt súlyos szerződésszegés történt. Ezért írta a levelet a vállalkozás vezetőjének. Nem tudja elfogadni azt a hivatkozást, hogy azért nem keresték, mert vidéki, az iroda ezt tudta akkor is, amikor szerződést kötöttek. Igényét fenntartotta Ft megtérítésére. A vállalkozás képviselője hivatkozott arra, hogy igen nagy adatbázisuk van, abban mintegy 600 személy szerepel. Természetesen mindkét félnek vannak elvárásai. Ezen elvárások alapján az annak leginkább megfelelő partnerek kerülnek közelítésre. Adott esetben előfordulhat, hogy egyegy szempont nem teljesen érvényesül, de mások alapján esetleg megvalósulhat a megfelelő társ megtalálása. A fogyasztó 12 elérhetőséget kapott meg. Az iroda nem vállalt eredménykötelmet, és nem felel meg az az állítás sem, hogy a szerződésben foglaltakat nem teljesítette. Az adatokat a felek maguk adják meg, az iroda nem tehet arról, ha ezek nem valósak vagy nem válaszolnak a fogyasztónak, illetve arról sem, ha az urak, akiknek kiadták a fogyasztó adatait nem keresték őt. A vállalkozás a kérelem elutasítását kérte. Az Fgytv. 30. (1) bekezdése szerint: Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja. Az eljáró tanácsnak a felek közötti egyezség létrehozására irányuló törekvése nem vezetett eredményre. A fogyasztó kérelmét részben az eljáró tanács a következők miatt tartotta részben alaposnak. Az ügyre irányadó jogszabály a Polgári törvénykönyvről szóló 2003 évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései szerint: Ptk. 1:3. [A jóhiszeműség és tisztesség elve] (1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni. (2) A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. Ptk. 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. Ptk. 6:123. [A szolgáltatás minősége] (1) A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így a) alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta; b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak; 3

4 c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a kötelezettnek vagy - ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát - a szolgáltatás előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó nyilvános kijelentését; d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és e) meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek. 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. (2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. 6:158. [Hibás teljesítési vélelem] Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Hibás teljesítés esetén az igényérvényesítésről a 6:159. (1-2) bekezdése rendelkezik: 6:159. [Kellékszavatossági jogok] (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. (3) Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. Ptk. 6:272. [Megbízási szerződés] Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. Ptk.6:273. [Utasítás] (1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. (2) A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. Ptk. 6:275. [Tájékoztatási kötelezettség] (1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha 4

5 közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. (2) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni. Ptk.6:276. [Megbízási díj] (1) A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. (2) A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. (3) A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles. (...) Ptk.6:278. [Felmondás] (1) A szerződést bármelyik fél felmondhatja. (2) A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor. (3) Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor. (4) A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható. Ptk.6:279. [Elszámolás] A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált. A Ptk. 1:3. és a Ptk. 6:123 a szerződéses szolgáltatásokkal szemben olyan követelményeket támasztanak, miszerint a kötelezettségek teljesítése során a feleknek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kell eljárni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés előtt a kötelezett tudomására hozta és alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű szolgáltatásokat rendszerint használnak. A megbízási szerződés sajátos jogügylet, nem eredmény kötelem. Ahogy azt a felek közötti szerződés 2. pontja is tartalmazza: Felek rögzítik, hogy a díj a Megbízottat abban az esetben is megilleti, ha nem sikerül Megbízó részére a Megbízó igényeinek is megfelelő társat találni, hiszen a megbízott eljárása gondossági és nem eredménykötelem, (...) Azonban az egyének azért kötnek egymással szerződéseket, hogy azokkal a szükségleteik kielégítésére alkalmas szolgáltatásokat megszerezzék. Tehát a megbízott szolgáltatásának lényege, hogy nem valamilyen meghatározott célnak, vagy eredménynek a produkálására, elérésére, hanem az erre irányuló, meghatározott típusú tevékenységnek a gondos kifejtésére vállal kötelezettséget. Az eljáró tanácsnak azt kellett mérlegelnie, hogy a vállalkozás eljárása aggálytalanul megfelelt-e a törvényi követelményeknek. Abból a körülményből, hogy a fogyasztó i reklamációja után azaz a vállalkozás i visszafizetés elutasítására vonatkozó levelét követően annak ellenére nem történt semmiféle kommunikáció a fogyasztó felé, hogy a hivatkozott válaszlevél utolsó sora szerint (...) mindent megteszünk annak érdekében, hogy a fennmaradó tagsága eredményes legyen 5

6 Az eljáró tanács álláspontja szerint a lényegében a szerződés időtartama szerinti kétharmada telt el a felek közötti érdemi kommunikáció nélkül. Azzal, hogy a vállalkozás a fogyasztó elállását ( regisztrációs díj visszatérítése) nem fogadta el, a szerződés nem szűnt meg, a fogyasztó számára a további időszakban is szükséges lett volna érdemi társkeresési tevékenység kifejtése. Ezt a vállalkozás nem bizonyította. A hibás teljesítést ezért az eljáró tanács részben megállapíthatónak tartotta és a Ptk.6:159. (2) bekezdés b) pontja szerinti árleszállítást alkalmazását látta indokoltnak. A fogyasztó további kártérítési igénye nem megalapozott. A szerződéskötéssel kapcsolatos utazáshoz nem volt szükséges és indokolt személygépkocsi használata, a szerződéskötésre egyébként is a felek kölcsönös akaratából került sor. Az Fgytv. 20. szerint: (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. (2) A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg.91 (3) Az eljárásra - a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján - az (1) és (2) bekezdés szerint illetékes testület helyett a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület illetékes. Fentiek miatt a békéltető testület eljárásával kapcsolatos utazási költségigény sem tekinthető megalapozottnak, tekintettel arra, hogy a fogyasztó a lakóhelye szerint illetékes Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületnél is kezdeményezhette volna az eljárást, így nem volt szükséges és indokolt a lakóhelyétől távoli Budapesti Békéltető Testület előtt rendezni a jogvitát. Mindezek alapján az eljáró tanács a rendelkező részben foglalt ajánlást tette. A tanács ajánlása elleni fellebbezés lehetőségét az Fgytv. 34. (2) bekezdése zárja ki annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól az Fgytv. 34. (3), illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint. Az Fgytv. 34. (3) bekezdése alapján A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, b) a 18. (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy c) a 29. (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye. Az Fgytv. 34. (4) bekezdése szerint A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. Az Fgytv. 34. (5) bekezdése szerint a pert a Budapesti Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. Az ajánlás kijavítására az Fgytv. 35. alapján van lehetőség a következők szerint: (1) A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést. 6

7 (2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik. (3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja. Az Fgytv a (5) bekezdése szerint a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet. Az eljáró tanács figyelmezteti a vállalkozást, az Fgytv 36. (1) bekezdésében foglaltakra: Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét - legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével - nyilvánosságra hozza. Az Fgytv. 34. (1) bekezdése szerint: A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. Az eljáró tanács felhívja a felek figyelmét arra, hogy az Fgytv. 30. (3) bekezdése szerint Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. Ezért a jelen döntésben szereplő személyes adatok, továbbá a döntés tartalma is csak jogszabályban meghatározott esetekben és módon hozhatók nyilvánosságra. Budapest, szeptember 11. dr. Horváth György eljáró tanács elnöke Kapják: 1. Fogyasztó 2. Vállalkozás 3. Irattár 7