VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: / , 88/ VEMBT szám: /2018.

Átírás

1 VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: / , 88/ VEMBT szám: /2018. FOGYASZTÓ.. szám alatti lakos, (a továbbiakban: Fogyasztó), a Cs. L. ügyvez és a meghallgatáson a P. Ü. I., ügyvéd, által képviselt, VÁROS, u. sz. székhelyű, vállalkozás, akinek fióktelepe és levelezési címe: Város,. sz.. (a továbbiakban: Vállalkozás) ellen foglaló kétszeresének visszafizetése miatt indított eljárás keretében, a Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa az alábbi a j á n l á s t teszi: A Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa ajánlja a Vállalkozásnak, hogy november 30. napjáig fizessen vissza Ft-ot, azaz négyszázezer forintot a Fogyasztónak.. Az ajánlás elleni fellebbezést a törvény kizárja! I n d o k o l á s: I. A Fogyasztó szeptember 29-én érkezett beadványában az alábbiakat adta elő: A Vállalkozással én írt alá egy gépjármű vételi előjegyzés megnevezésű dokumentumot. Az irat szerint megrendelt egy H K.... típusú V5N V.. D.. színű személygépkocsit. Másnap Ft foglalót átutalt a Vállalkozásnak. A Vállalkozás június közepén, telefonon közölte, hogy mivel a nagykereskedés megváltoztatta a szállítandó autó színét, a megrendelt színben teljesíteni nem tud. A gépjármű színe a megvásárolandó termék kiválasztásakor a Fogyasztó részéről döntő paraméter volt, ezért a felajánlott más színű autót nem fogadta el én ben, majd -én ajánlott levélben is kérte a Vállalkozástól a foglaló kétszeresének visszafizetését, de kérésére írásbeli választ nem kapott. Igényét telefonon utasították el. A békéltető testülethez benyújtott kérelmében jelezte, hogy a megrendelésben rögzített színű autóra vételi szándékát változatlanul fenntartja, ha azonban a Vállalkozás ilyent szállítani nem képes, a foglaló kétszeresének, azaz forintnak a visszafizetését kéri. Kérelméhez másolatban a következő iratokat csatolta: gépjármű vételi előjegyzés, számla, a foglaló átutalásának bizonylata, a Vállalkozásnak írt i , a felszólító levél feladóvevénye és az átvételt igazoló tértivevény. A én feladott levél másolatát án személyesen adta le a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Titkárságán. II. a) A Békéltető Testület elnöke, fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (Fgytv.) 29. (2) bekezdése értelmében a beérkezést követően megvizsgálta, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörét az eljárást megindító elnök szerint, a Fgytv. 2. és 18. -a alapozhatja meg. E szerint, 2. a) 1 fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.( ) s) 2 fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy, 1 Megállapította: évi CCXXV. törvény 27.. Hatályos: XII. 31-től. 2 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 1. (3). Hatályos: IX. 11-től.

2 18. (1) 3 A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. ( ) A testület illetékességére vonatkozóan a Fgytv a tartalmaz előírást, melynek alapján nincs akadálya a Veszprém megyei testület előtti eljárásnak. [20. (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.] Miután megállapította, hogy helye lehet a testület eljárási jogosultságának, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, tértivevényes levélben megtörtént a Fgytv. 29. (8) bekezdése értelmében a Vállalkozás tájékoztatása a fogyasztói panaszról, illetve az üggyel kapcsolatos lehetőségeiről, illetve kötelezettségeiről (pl. válaszirat, okiratok csatolása, stb.). Ezzel egyidejűleg a Fogyasztó is tájékoztatást kapott jogosultságairól, illetve az eljárás menetéről. A testület elnöke a meghallgatást napjára tűzte ki. A Vállalkozásnak küldött kiértesítés tartalmazta [Fgytv. 29. (8), (11) (12) bekezdései alapján], hogy a panaszra vonatkozó írásbeli nyilatkozatukat [amelyben a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről kell álláspontjukat közölni, illetve meg kell jelölniük az állításaikat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, és csatolniuk kell azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkoznak], az értesítés átvételét követő 8 napon belül küldjék meg. Ezzel együtt nyilatkozni kellett arról is, hogy a testület döntésének alávetik-e magukat (eseti alávetés). b) A Vállalkozás az RL ragszámú értesítést a én- vette át, de a Fgytv. 29. (8) bekezdésében foglaltaknak mindenben megfelelő válasziratot nem terjesztett elő. A Vállalkozás október.-án érkezett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának címzett reagálása csupán annyit tartalmazott, hogy a testület döntésének nem vetik alá magukat, valamint nem járulnak hozzá az eljárás során felmerült adatok, körülmények és a döntés nyilvánosságra hozatalához. A békéltető testület elnöke én és.-án e- mailben hívta fel a Vállalkozást érdemi válaszirat előterjesztésére. A felhívások eredményre nem vezettek. A Fgytv 29. (10) bekezdés értelmében, ha a vállalkozás válasziratát nem terjeszti elő, a tanács köteles az eljárást lefolytatni anélkül, hogy mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené. A Vállalkozás azzal, hogy válasziratot nem terjesztett elő, megsértette az együttműködési kötelezettségre vonatkozó előírást, ezért erről a tényről a Fgytv. 29. (12) bekezdése értelmében az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot a testületnek tájékoztatni kell. c) Az eljáró tanácsba sem a Fogyasztó, sem a Vállalkozás nem jelölt tagot. A testület elnöke a Fgytv. 25. (2) bekezdése alapján jelölte ki az eljárás lefolytatására az eljáró tanács tagjait. Az eljáró tanács mind a három tagja jogász, egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, két tag pedig a kamara által kijelölt testületi tagok közül került ki, így a tanács összetétele megfelel a Fgytv. 25. (2) - (3) bekezdésében előírtaknak. III. a) A meghallgatáson a Fogyasztó házastársával, M.. K I -nal, a Vállalkozás képviseletében C L.. ügyvezető, továbbá meghatalmazással ügyvéd és ügyvédj.. jelentek meg. A Felek a testület összetételével kapcsolatban észrevételt nem tettek, kifogást nem emeltek. b) Az eljáró tanács elnöke röviden tájékoztatta a Feleket, hogy a Fgytv. alapján milyen döntések hozhatók a békéltető eljárásban. 3 Megállapította: évi CXXXVII. törvény 3. (1). Hatályos: IX. 11-től. VEMBT szám:./ / 5

3 Egyezően a kiküldött értesítőn szereplő tájékoztatással, kiemelte, hogy a békéltető testületi eljárás során a fő cél a felek közötti egyezség létrehozása (Fgytv. 30. ), amelyet a tanács határozattal hagy jóvá. A törvény szerint a békéltető testület akkor hozhat a bepanaszolt vállalkozóra nézve kötelező érvényű (és így akár bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető) határozatot [Fgytv. 32. a) pont], ha az ügy ténybeli és jogi megalapozottsága további bizonyítás nélkül megállapítható és a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról a Vállalkozás előzetesen, vagy legkésőbb a döntésig nyilatkozik (alávetés). A Vállalkozás a án érkezett iratban sem egyezségi ajánlatot, sem alávetési nyilatkozatot nem tett. Az irat, amelyet az MKIK-nak címeztek, tárgyaként a Fgytv. 36/C. -a szerinti nyilatkozatot jelölték meg, azonban tartalmilag éppen azt fejezik ki benne, hogy nem tesznek alávetési nyilatkozatot. Ha nincsenek ilyen nyilatkozatok amennyiben az eljáró tanács részben vagy egészben megalapozottnak találja a Fogyasztó álláspontját akkor a Vállalkozás számára ajánlást [Fgytv. 32. b) pont] fogalmaz meg. Más esetekben a békéltető testület eljáró tanácsa megszünteti az eljárást [Fgytv. 31. (3) bekezdés a)-e) pontok], vagy megalapozatlanság esetén a kérelem elutasításáról is dönthet. (Fgytv. 32/A. ). c) A Fogyasztó a meghallgatás kezdetén a beadványában foglalt kérelmét fenntartotta. Házastársával együtt elmondták, hogy a megvásárolni tervezett gépjárművet egy kiállított, de kisebb teljesítményű modell színe alapján rendelték meg. Döntésüket alapvetően ez a szín motiválta, kizárólag ilyen színű autót kívántak megvásárolni. A Vállalkozás városi telephelyén lévő autószalonban S I üzletkötővel tárgyaltak. Ők vételárelőleget szerettek volna fizetni, a Vállalkozás alkalmazottja ragaszkodott a foglalóhoz. Nem tudják elfogadni a Vállalkozás azon kifogását, hogy a megrendelt színben nem tudtak szállítani, arra gondolnak, hogy a Vállalkozás a V D színű gépjárművet más vevő részére értékesítette d) A Vállalkozás jogi képviselője a kérelmet megalapozatlannak tartotta. Arra hivatkozott, hogy a termék katalógusa és a hivatalos importőr, a H. H. H. Kft. honlapja is tartalmazza, miszerint az ott leírt információk nem véglegesek, azokat a gyártó, illetve az importőr előzetes bejelentés nélkül megváltoztathatja. Jelen esetben a gyártó szüntette be a V. D szín alkalmazását. Csatolta a termék- katalógust és a honlap erre vonatkozó kinyomtatott oldalait. Mind az eljáró tanácsnak, mind a Fogyasztónak átadott továbbá egy, én kelt, a Vállalkozás képviseletében készített iratot. Az irat értelmében a gyártó a megrendelés után tájékoztatta a kereskedőt, hogy a V D szín helyett a jövőben a G G. megjelölésű színt alkalmazza. Ehhez joga volt és a változtatás jogával a Fogyasztó is tisztában volt. Álláspontjuk szerint a Fogyasztó köteles lenne elfogadni más színárnyalatú gépjárművet is, ennek ellenére egyezség keretében hajlandóak Ft. visszafizetésére. Utalt arra, hogy a Fogyasztó nem egy konkrétan beazonosítható gépjárművet rendelt meg és az egy bizonyos típusra vonatkozó megrendelésben kikötött teljesítési határidő még nem telt le. A megrendelés szerint pedig a foglaló kétszerese csak akkor jár vissza a vevőnek, ha a teljesítési határidőn belül, a megrendelő elállása nélkül a gépjárművet a Vállalkozás harmadik személynek értékesíti. Ilyen értékesítés azonban nem történt. A Vállalkozás képviselője elmondta, hogy 10 db V D színű Euro 6 motorral gyártott autót rendeltek meg, de egyet sem szállítottak le részükre, mert től környezetvédelmi előírások miatt a gyártó áttért az euro-6 C motor gyártására és ezeken az autókon a V D. színt már nem használja. Közölte, hogy Ft, akár készpénzben történő visszafizetését a Fogyasztónak korábban felajánlotta, aki azt nem fogadta el. Kérdésre úgy nyilatkozott, hogy a megrendeléskor készült iratban a színnel kapcsolatos kérdéseket a foglaló sorsának vonatkozásában azért nem rendezték, mert eddig a gépjármű színe miatt vitájuk a fogyasztókkal nem volt, és arra sem volt példa, hogy a gyártó valamely szín alkalmazását hirtelen leállította volna. A Fogyasztó közölte, hogy a termékkatalógus a birtokában van, azt el is hozta. Elismerte, hogy az ügyvezető valóban felajánlotta ,- Ft visszafizetését. Az egyezségi ajánlatot nem fogadta el, mert még mindig nem biztos abban, hogy nem volt a megrendelésben rögzített színű értékesíthető gépjárműve a Vállalkozásnak. Ugyanakkor kérelmét úgy módosította, hogy elsődlegesen ,- Ft, másodlagosan ,- Ft visszafizetését kéri. VEMBT szám:./ / 5

4 e) Az eljáró tanács a döntése kialakításakor, a rendelkezésre álló dokumentumok és a Felek személyes előadása alapján arra a megállapításra jutott, hogy a megrendeléskor a felek előszerződést kötöttek, amelynek során a Fogyasztó a megrendelt gépjármű színét lényeges és alapvető szerződési feltételnek tekintette. A végleges adásvételi szerződés megkötése azért nem történt meg, mert a megrendelt színben a Vállalkozás rajta kívül álló okból teljesíteni nem képes. A Vállalkozás képviselője ezt a körülményt elismerve már a békéltető testületi eljárás előtt is hajlandó volt ,- Ft visszafizetésére és nem követelte, hogy a Fogyasztó másik színű gépjárművet vásároljon meg. Bár a Vállalkozás nem bizonyította okirattal, hogy a gyártó után közölte a megrendelt szín (és motor) gyártásának megszüntetését, a Fogyasztó sem bizonyította, hogy a Vállalkozás korábban rendelkezett az általa megrendelt színű és teljesítményű gépjárművel, de azt az ő elállása nélkül harmadik személynek értékesítette. Megállapítható volt ugyanakkor, hogy amennyiben a választott szín nem lett volna döntő paraméter a Fogyasztó szempontjából, sem foglalót, sem vételárelőleget nem fizet, a megrendelés meg sem történt volna. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) 6:59. (2) bekezdésének értelmében ugyanis a felek a szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A Fogyasztó a Ptk. 6:63. (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően egyértelműen kifejezésre jutatta, hogy az adott lényegesnek minősített kérdésben történt végleges megállapodás hiányában, illetve a teljesítésnek a teljesítési határidő letelte előtti ellehetetlenülése miatt a végleges adásvételi szerződést nem kívánja megkötni. Következésképpen az eljáró tanács megítélése szerint, a végleges szerződés megkötésének elmaradásáért, illetve a megrendelt színű autóval való teljesítés meghiúsulásáért egyik fél felelőssége sem bizonyítható, az egyiknek sem róható fel. A Ptk. 6:185. (2) bekezdése értelmében, ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, a foglaló ugyanúgy visszajár, mint ahogy akkor is, ha mindkét fél felelős a szerződés teljesítésének elmaradásáért. V. a) Mindezek alapján az eljáró tanács a rendelkezésre álló iratok és a meghallgatáson elhangzottak alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Fogyasztónak a Vállalkozással szembeni, visszafizetési igénye függetlenül attól, hogy befizetett összeg foglalóként, vagy vételárelőlegként lett nevesítve ,- Ft erejéig alapos, ezért a rendelkező részbeni ajánlását, a Fgytv. 32. b) pontjában foglaltak szerint hozta meg. A Fogyasztó az ajánlást a Fgytv. 29. (5a) bekezdése a) pontja alapján elfogadta. b) Az ajánlás elleni fellebbezést a Fgytv. 34. (2) bekezdése zárja ki, a jogorvoslati lehetőségek szigorú szabályait 34. (2)-(4) bekezdései tartalmazzák, illetve a 35. előírásai szerint lehet kezdeményezni az ott írt feltételek szerint kijavítását. A Fél, a Fgytv 34. (3), (4), illetve (5) bekezdése alapján az ajánlás részére történt kézbesítéstől számított tizenöt napon belül az ajánlás hatályon kívül helyezését kérheti a Veszprém Megyei Törvényszéktől (8200 Veszprém, Vár u. 19.) amennyiben a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelemről szóló törvény (Fgytv.) vonatkozó rendelkezéseinek, b) a békéltető testületnek az Fgytv. 18. (1) bekezdése alapján nem volt hatásköre az eljárásra, c) a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, az Fgytv. 29. (4) bekezdésében meghatározott okból. A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a Veszprém Megyei Békéltető Testülettel szemben kell megindítani. Az eljáró tanács tájékoztatja a Fogyasztót, hogy az eljárást az ajánlás kihirdetésével a maga részéről lezárta, befejezte. Az ajánlás teljesítése a Vállalkozásra van bízva, azt sem a Békéltető Testület, sem más hatóság, vagy bíróság kikényszeríteni nem tudja. Az eljáró tanács tájékoztatja a Vállalkozást, az Fgytv. 36. (1) bekezdésében foglaltakról: ha a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület a Fogyasztó nevének megjelölése nélkül a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét legkorábban az ajánlásnak a Vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével nyilvánosságra hozza. VEMBT szám:./ / 5

5 Az Fgytv a (5) bekezdése szerint a fogyasztó ( ) az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet. Kéri az eljáró tanács a Fogyasztót, hogy ezt az ajánlás kézhezvételétől számított 65 nap elteltével tegye meg. Az eljáró tanács felhívja a Vállalkozás figyelmét arra, hogy a válaszirat elmaradása miatt, a Fgytv. 29. (8), (11), (12) és a 45/A. (1) bekezdések alapján tájékoztatja a B. F. Kormányhiv.. V. K.. H Fogyasztóvédelmi Főosztályát. A Fgytv 45/A. (1) bekezdés c) pontja szerint ugyanis a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult ellenőrizni, hogy a vállalkozások eleget tesznek-e ezen törvényben előírt együttműködési kötelezettségüknek. Tájékoztatja a tanács a Vállalkozást arról is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság, a Fgytv 47/C. (5) bekezdés alapján, főszabályként minden esetben bírságot szab ki, ha a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban a Fgytv. 29. (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét. Azt is a Felek tudomására hozza, hogy a Fgytv. 34. (1) bekezdése értelmében a tanács ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében kísérelje meg érvényesíteni. Ugyanakkor az eljáró tanácsnak a jelen eljárást ajánlással lezáró döntése nem érinti a Feleknek azt a jogát sem, hogy az ügyet békéltető testületi eljáráson kívül ismételten áttekintsék, törekedve a megoldásra. Az eljáró tanács felhívja a Felek figyelmét, hogy mivel a Fgytv. 30. (3) bekezdése szerint Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. csak akkor hozhatja bármelyik fél nyilvánosságra az eljárás adatait, illetve a hozott döntést, ha ahhoz a másik fél hozzájárulását bírja. Veszprém, Kapja: az eljáró tanács tagja az eljáró tanács elnöke az eljáró tanács tagja 1. FOGYASZTÓ szám. tértivevénnyel, ben:.@ gmail.com 2. dr. P. I. ügyvéd útján a VÁLLALKOZÁS tértivevénnyel 3. Dr. B.. P főosztályvez., B F. Kormányh. V. K. H Fogyasztóvédelmi Főosztálya ben: fogyved_kmf_...@...gov.hu + kiértesítő levél + tértivevénye 4. Irattár VEMBT szám:./ / 5