A Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa az eljárást megszünteti. I n d o k o l á s

Átírás

1 VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Pf.: / , 88/ VEMBT szám:./2017. FOGYASZTÓ. szám alatti lakos, (a továbbiakban: Fogyasztó) a által képviselt VÁLLLALKOZÁS (a továbbiakban: Vállalkozás) ellen parkolási díj és járulékai megfizetésével kapcsolatosan indított fogyasztói jogvita keretében a Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa meghozta az alábbi d ö n t é s t: A Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa az eljárást megszünteti. I n d o k o l á s I.a) A Fogyasztó január 4-én érkezett beadványával azért kereste meg a Békéltető Testületet, mert álláspontja szerint a Vállalkozás vele szemben nem járt el megfelelően a fizetőparkolási ügyével kapcsolatos eljárásban. A vita lényegét abban foglalta össze, hogy november 29-i keletezéssel fizetési felszólítást kapott, mert parkolási díj befizetése nélkül parkolt a Nyugati tér alatti parkolóban. A kapott fizetési felszólítást megfellebbezte, mert a gépkocsin nem talált felszólító csomagot, illetve a járdaszigeten kialakított parkolóban nem is látott fizetésre utaló táblát. Azt is kifogásolta, hogy ezt megelőzően nem kapott semmiféle felszólító levelet, és a jelzett küldeményben már az emelt díjú büntetésről értesítették. A fellebbezését elutasították. Az újabb panaszbeadványára nem kapott választ, ezért fordult a testülethez. Csatolta az R os postai nyilvántartási, illetve 2016/F es számon kiküldött november 29-én kelt felszólító levelet ( Ft); a VÁLLALKOZÁSNAK december 06-án írt levelét, illetve az F-37721/2016. számú válaszlevelet. b) A Békéltető Testület elnöke, a Fgytv. 29. (2) bekezdése értelmében a beérkezést követő 8 napon belül megvizsgálta, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörét az eljárást megindító elnök szerint, a Fgytv. 2. és 18. alapozza meg. E szerint 2. s) fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy, 18. (1) A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. ( ). A testület illetékességére vonatkozóan a Fgytv a tartalmaz előírást, melynek alapján szintén nincs akadálya a Veszprém megyei testület előtti eljárásnak. [20. (1) Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes.] c) Miután az elnök a testület eljárási jogosultságát megállapította, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint, tértivevényes levélben megtörtént a Vállalkozás tájékoztatása a Fogyasztói panaszról, illetve az üggyel kapcsolatos lehetőségeiről, illetve kötelezettségeiről (pl. válaszirat, okiratok csatolása, stb.). A meghallgatást napjára tűzte ki az elnök. Ezzel egyidejűleg a Fogyasztó is tájékoztatást kapott jogosultságairól, illetve az eljárás menetéről. A Vállalkozásnak küldött kiértesítés tartalmazta [Fgytv. 29. (8), (11) (12) bekezdései alapján], hogy a panaszra vonatkozó írásbeli nyilatkozatukat [amelyben a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről kell álláspontjukat közölni, illetve meg kell jelölniük az állításaikat alátámasztó tényeket és azok

2 bizonyítékait, és csatolniuk kell azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkoznak], az értesítés átvételét követő 8 napon belül küldjék meg. Ezzel együtt nyilatkozni kellett arról is, hogy a testület döntésének alávetik-e magukat (eseti alávetés). A testület elnöke a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (Fgytv.) 25. (4) bekezdése alapján az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelölt ki, aki ugyanazokkal a jogosítványokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint az eljáró tanács, illetve mint az eljáró tanács elnöke [Fgytv. 25. (6) bekezdés]. Az egyedül eljáró testületi tag csak jogi végzettségű személy lehet, a kijelölt személy jogi szakvizsgával is rendelkezik, így megfelel az előírásoknak. A kijelölt tag ellen a Felek kifogást nem emeltek, és más tagot sem jelöltek. II. a) A Vállalkozás a válasziratban, amelyet ben - a Fgytv. 29. (8) bekezdése értelmében a Fogyasztó rendelkezésre bocsátott az eljáró tanács - alávetési nyilatkozatot nem tett, az eljárásra egyéb bejelentést vagy észrevételt szintén nem tett. A válasziratot AB jegyzi, aki a meghatalmazását is csatolta az iratokhoz. A válaszirat fontosabb közlései, megállapításai, következtetései: aa) A Vállalkozás a válasziratban a pótdíjkövetelés törlésére vonatkozó kérelmet megalapozatlannak tartja, ezért annak elutasítását kéri. ab) Az üggyel kapcsolatosan a Vállalkozás a válasziratban előadta, hogy álláspontja szerint a vonatkozó jogszabályok szerint jártak el, nemcsak az értesítés kihelyezésével, de a panasz elbírálása során is. Hivatkozik a válaszirat a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (Kkt.) 9/D. (3) bekezdésére, 15/C. (1) bekezdésére, a Fővárosi Közgyűlés 30/2010. VI.4.) Kgy. rendelet 2. i) pontja, valamint 5. számú mellékletére is. Ezek a Felek közötti polgári jogi jogviszony deklarálását, a pótdíjfizetési kötelezettség megállapításának lehetőségét, illetve a várakozási övezetek kijelölésének szabályait tartalmazzák. ac) A várakozási esemény ténykörülményeit a Vállalkozás vitatja. Közli, hogy a Fogyasztó nem vitatta az eljárás során, hogy október 21-én 09:38 órakor díjfizetés nélkül várakozott a felüljáró alatt. A vita egyrészt abban van a Felek között, hogy a Fogyasztó szerint a járdaszigeten kialakított parkolóban nem látott fizető parkolóra vonatkozó jelzést, ugyanakkor viszont a Vállalkozás szerint közvetlenül az F40-es parkolójegy-kiadó mellett várakozott. Erre vonatkozóan a becsatolt képek között három olyan is van, amely bizonyítja, hogy a gépjármű jegykiadó automata mellett áll. (Ugyanakkor megjegyzi az eljáró tanács, hogy a parkolási zónára vonatkozó tábláról készült fényképek dátuma: január 06. így azok jelen ügyben indifferensek. A Fogyasztó által en megküldött képeken nem láthatóak a parkolásra vonatkozó táblák, de olyan látószögből készültek, ami miatt szintén nem vehetők figyelembe. jében azt jelezte a Fogyasztó, hogy a Vállalkozás által csatolt képeken eltéréseket fedezett fel, azonban a meghallgatáson ezeket nem tudta meggyőzően előadni.) Másrészt a Fogyasztó vitatta, hogy értesítették a szabálytalanságról, vagyis, hogy elhelyezték-e a szabálytalan parkolás miatti felhívásukat a gépkocsin. A Vállalkozás álláspontja szerint megfelelően jártak el az értesítéssel arra, hogy csomag elhelyezése megtörtént és látható a gépkocsi szélvédőjén - fényképet csatoltak be. A Vállalkozás megállapította, hogy a következetes bírósági gyakorlat elfogadja kézbesítettnek az ilyen közlést. (Az eljáró tanács ugyanakkor megjegyzi, hogy e tényközlést semmilyen adattal nem támasztotta alá a Vállalkozás, nem adott meg egyetlen bírósági ügyszámot sem, holott a kiértesítő levél is tartalmazza, hogy a Fgytv. szerint a tényállítások bizonyítékait meg kell jelölni, illetve csatolni kell. A 30/2010. (VI.4) Fővárosi Közgyűlés rendelet 2. i) pontja, illetve 5. számú mellékletének az ügy megítélése szempontjából a tanács csak annyiban tulajdonít jelentőséget, hogy a 2. i) pont visszautal a VEMBT szám:./ / 5

3 KRESZ 17. (1) bekezdésének e/2) pontja szerint kijelölt várakozási övezet fogalmára, illetve a táblák formájára. Az V/2. alatt becsatolt képek mint, ahogy fentebb is közölte a tanács, annak készítési ideje miatt nem értékelhetők a Fogyasztó terhére. ad) Miután a pótdíjazással kapcsolatosan sem befizetés, sem panasz nem érkezett, ezért küldték ki november 29-én a fizetési felszólítást. Erre a Fogyasztó által beküldött panaszt elutasították. A pótdíj megállapításával kapcsolatosan közlik a jogszabályi előírást, illetve azt, hogy az így szerzett bevételek azok önkormányzati bevételek, és csak jogszabályban meghatározott esetekben lehet arról elmondani. (Ezzel összefüggésben a meghallgatáson utalt az eljáró tanács elnöke arra, hogy nem tartalmazta a válaszirat sem hogy a. Önkormányzat rendelete lehetővé teszi a méltányossági eljárást, és bizonyos esetekben a Vállalkozás vezérigazgatójának ad a méltányosság gyakorlására lehetőséget. Az eljáró tanács ugyanakkor jelzi, hogy Az önkormányzati rendelet 5. számú melléklete változatlanul megtartotta azt a vezérigazgatói külön eljárást, amely lehetővé teszi számára, hogy méltányosságot gyakoroljon. 10. A parkolás üzemeltető vezérigazgatója saját hatáskörében eljárva - a méltánylást érdemlő körülmények dokumentálása mellett, - forgalmi rendszámonként évente egy esetben, - a parkolás Üzemeltetési Osztály vezető beosztású munkatársának írásos javaslatát követően, legfeljebb 30 ezer forint értékhatárig és - e jogának gyakorlásáról a Társaság igazgatóságának negyedévente történő beszámolási kötelezettség teljesítésével jogosult dönteni a pótdíjkövetelésről történő teljes vagy részleges lemondásról. A Vállalkozás képviselője a meghallgatáson megerősítette, hogy ez a rendszer változatlanul él.) b) A meghallgatás a kitűzött időben jött létre, azon a Fogyasztó és a Vállalkozás képviselője vett részt. ba) A megjelent Feleket az eljáró tanács elnöke röviden tájékoztatta egyezően a kiküldött értesítőn szereplőkkel -, hogy a békéltető testületi eljárás során a fő cél a felek közötti egyezség létrehozása (Fgytv. 30. ). Mivel ilyen ajánlatot a Vállalkozás a válasziratban, és a meghallgatáson sem tett, ezért erre jelen eljárásban nincs lehetőség. A törvény szerint a békéltető testület akkor hozhat a bepanaszolt vállalkozóra nézve kötelező érvényű (és így akár bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető) határozatot (Fgytv. 32. a) pont), ha a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról a vállalkozás előzetesen, vagy legkésőbb a döntésig nyilatkozik (alávetés). A válaszirat utolsó mondatában a Vállalkozás kifejezte, hogy nem tesz alávetési nyilatkozatot, így a tanács nem hozhat kötelezést tartalmazó döntést. Ajánlást akkor tehet a tanács, ha a Fogyasztó kérelmét részben vagy egészében megalapozottnak tartja [Fgytv. 32. b) pont], egyéb esetekben megszünteti [Fgytv. 31. (3) bekezdés], vagy elutasítja [Fgytv. 32/A. ] a Fogyasztó eljárásra vonatkozó kérelmét. bb) A meghallgatáson is több alkalommal is kifejtette a Fogyasztó, hogy álláspontja szerint nem volt a gépkocsin értesítés, és egyébként is szerinte a Vállalkozástól elvárható lenne, hogy a fizetési kötelezettségről külön is, írásban (levél) tájékoztassák, még az emelt díjú büntetés kirovása előtt. Ha ez így történt volna, akkor az alapbüntetést nyilvánvalóan azonnal megfizette volna, hiszen a két kirovás között háromszoros a különbség. A Fogyasztó már csak az emelt díjú ( forint forint igazgatási költség) kirovásról kapott felszólítást. A Vállalkozás képviselője részletesen kitért arra, hogy milyen módon, és milyen határidőben történik ennek az összegnek a közlése, figyelemmel a törvényi 60 napos határidőre, illetve az adatvédelmi, adatkezelési szabályokra is. (Az eljáró tanács itt is megjegyzi, hogy a szélvédőn való elhelyezést maga a törvény írja elő, a Kkt. 15/C. (2) bekezdésében: ( ) A pótdíj kiszabásáról szóló értesítést a jármű szélvédőlapátján, vagy a járművön egyéb jól látható helyen kell elhelyezni. ) Az eljáró tanács más eljárásokban is kifejtette már azt a véleményét, hogy elegánsabb megoldás a hivatalos iratok postai kézbesítésénél alkalmazott szabály, ami a megtagadta illetve nem kereste jelzések esetében írja VEMBT szám:./ / 5

4 elő, hogy mikor kell azt kézbesítettnek tekinteni. Ezt a megoldást a Fgytv. is ismeri, és elő is írja az e szerinti eljárást. Az elnök felhívta az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-214/2012. számú ügyben címmel nyilvánossá tett anyagát, amelyben hivatkozás történt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének OBH 1495/2006. számú jelentésére is, amelyben amellett, hogy a fizetési felszólítások gépjármű szélvédőjén történő elhelyezése mind a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, mind a Magyar Autóklub szerint sem megfelelő., rögzítésre került az is, hogy az általános helyettes vizsgálata eredményeként megállapította, hogy a fizetési felszólítás gépjármű szélvédőjén történő elhelyezése önmagában alkalmatlan a fizetési kötelezettség elmulasztásáról való felhívás megtörténtére, hiszen azt például a szél lefújhatja, eső eláztathatja, harmadik személy eltávolíthatja. Ebből pedig az is következik, hogy a parkolóhelyet igénybe vevő autóst ilyen nem megfelelő tájékoztatásra alapozva parkolási díj és pótdíj fizetésre kötelezni, sértheti a jogbiztonság elvét és a tisztességes eljáráshoz való jogot. bc) A Fogyasztó előadta, hogy a Szent István körútról kanyarodva, elsősorban mivel nem budapesti lakos a több sávos útszakaszra is tekintettel, a besorolási lehetőségre, illetve a felüljáró alatti parkolási hely keresésére összpontosított, és kevésbé figyelte a tájékoztatást tartalmazó táblákat. Ezzel kapcsolatosan a résztvevők nem vitatták ennek az előadásnak az életszerűségét. A Vállalkozás képviselője tájékoztatást adott arról, hogy a táblázásban megoszlanak a feladatok, és pl. a parkolást jelző zónákra felhívó tájékoztatókat a főváros, míg a jegykiadó automatákat jelzőket a kerület telepíti. Így abban nem tudnak beleszólni, hogy mikor cserélik, vagy helyezik át a táblákat. bd) A válaszirat a csomag elhelyezésével kapcsolatosan felhívja a testület figyelmét arra, hogy egységes és töretlen a bírósági gyakorlat bár egyetlen közzétett eseti döntésre sem hivatkozik - abban, hogy a szélvédőlapátra kihelyezett értesítő kézbesítettnek tekintendő. A tanács nem vitatva ezt a megállapítást, jelzi a III/1026/2013. ügyszámú Alkotmánybírósági határozat egyik indokolását is, amely 3175/2013. (X.9.) AB határozat számon lett közzétéve. Ebben többek között szintén szerepel az a megállapítás is, hogy [17] A Kkt. 15/C. (2) bekezdése a szerződésszegés esetére meghatározott jogkövetkezmény mértékét és alkalmazásának feltételeit rögzíti, a szolgáltató igényérvényesítése esetén jogszerűségéről bíróság dönt, a bíróság ítélete jogorvoslattal az eljárási szabályok szerint támadható. Kétségtelen, hogy az értesítésnek a szélvédőlapáton történő elhelyezése nem jelenti szükségképpen, hogy a szerződésszegő fél megfelelő időben (még a 15 nap elteltét megelőzően) értesül a pótdíj kiszabásáról (pl. mert az értesítést valaki leveszi a gépjárműről), a szerződésszegés tényével (vagyis a díj meg nem fizetésével) azonban tisztában van (ha nincs, akkor az az eljárás során tisztázandó, beleértve azt is, hogy történt-e szerződésszegés). A pótdíjazási eljárás megindítása, illetve elmaradása, az értesítés célba érése vagy elveszése, ennek kapcsán az alacsonyabb vagy magasabb összegű pótdíjfizetési kötelezettség, avagy a pótdíj alóli mentesülés kockázatának jogalkotó által történő elosztása a fogyasztó és a szolgáltató között nem érinti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében rögzített jogorvoslathoz való jogot. III. A Fogyasztó megismételte az írásban benyújtott kérelmében foglaltakat, szeretné ha méltányolnák, hogy elismerte a jegynélküli parkolását. A meghallgatáson elhangzottak figyelembevételével annyiban módosította a kérelmét, hogy a forint pótdíjnak, és a forint ügyviteli költségnek a befizetése mellett kérte az abban való egyezséget a jelen lévő képviselőtől, hogy a forint különbözetet a Vállalkozás engedje el, illetve törölje. A Vállalkozás képviselője kifejtette, hogy mivel önkormányzati bevételről van szó, arra neki felhatalmazása nincs, hogy egyezséget kössön ebben a kérdésben. Tájékoztatást adott ekkor is, a méltányossági kérelmek intézéséről. Az eljáró tanács úgy értékelte, hogy a rendelkezésére bocsátott dokumentumok, a meghallgatáson előadottak, nincsenek ellentétben a Vállalkozás által is felhívott jogszabályi előírásokkal, így csak javaslatot tehet arra, hogy a Vállalkozás az indokolás, illetve az itt nem részletezett, de a meghallgatáson elhangzottakat az eset esetleges ismételt feldolgozása esetén vegye figyelembe. Mindezekre tekintettel a tanács az eljárást a Fgytv. 31. (3) bekezdése d) pontja alapján szüntette meg. VEMBT szám:./ / 5

5 Az eljáró tanács kiemeli a Vállalkozás eddigi korrekt hozzáállását, és azt is, hogy ennek során Képviselőjének személyes részvételt is biztosította. A tanács tájékoztatja a Feleket, hogy az eljárást megszüntető döntése nem érinti a Feleknek azt a jogát, hogy az esetet ismételten áttekintsék és mindkét Fél számára megnyugtató megoldással véglegesen lezárják azt. Az eljáró tanács felhívja a Felek figyelmét, hogy mivel a Fgytv. 30. (3) bekezdése szerint Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. csak akkor hozhatja bármelyik fél nyilvánosságra az eljárás adatait, illetve a hozott döntést, ha ahhoz a másik fél hozzájárulását bírja. Veszprém, Kapja: 1. FOGYASZTÓ tértivevénnyel 2. VÁLLALKOZÁS tértivevénnyel 3. Irattár CD az eljáró tanács elnöke VEMBT szám:./ / 5