2018 MÁJUSI GYORSMÉRLEG

Átírás

1 I. A BEÉRKEZETT ÜGYEK ÉS AZOK MEGOLDÁSAI 2018 MÁJUSI GYORSMÉRLEG A) KÉRELMEK ÉS MEGHALLGATÁSOK Áprilisban 8-án, 15-én, 22-én és 29-én tartottunk meghallgatásokat. A hónap folyamán csak - május 30-ig - 19 új kérelem érkezett a testülethez. A PBT 1 ügyet tett át hozzánk. A Kérelmezők pl. a kiszállított és megrendelt tűzifa mennyiségének különbségét; koncertre, interneten vásárolt jegyek árát és a befizetendő összeget; hulladék díjfizetési felszólítást; lábbeli minőségét; utazással kapcsolatos problémát; hűségidő alatti felmondást; mosógép rongálását ; sírkő hibás teljesítését; megrendelt asztal hiányosságát; kártyafüggetlen mobiltelefon, gyerekjáték hibáját jelezték. A májusi beérkezett kérelmek közül, hiánypótlásra kellett felszólítani pl. a hulladék díjfizetéssel kapcsolatos ügyben, az internetes jegyvásárlás esetében, a gyerekjátékkal, bőrönd meghibásodásával kapcsolatos bejelentés esetében. Az egyik ügyben akár idő előtti is lehet a kérelem, hiszen nem várta meg a Fogyasztó, hogy választ kapjon a Vállalkozástól a probléma megoldásáról. Emellett más hiányosságok is voltak a kérelemben. (Az egyik ügyben a benyújtó ügyvédet is fel kellett szólítani a pontosításra, annak ellenére is, hogy már az elmúlt évben is ügyfelünk volt.) A hónap folyamán összesen 18 ügyet fejeztünk be. Ennek során 2 egyezség jóváhagyására került sor, kötelezést tartalmazó határozatot 0 alkalommal, ajánlást pedig 3 esetben hoztak az eljáró tanácsok. Kérelem elutasítására 1 ügyben került sor, a Fogyasztó 3 esetben vonta vissza kérelmét, illetve nem olyan eset, amikor a meghallgatást megelőzően a Felek megállapodtak volna az eljárás megszüntetését kérve. Az eljáró tanácsok 2 olyan esetet zártak le megszüntetéssel, amikor úgy ítélték meg, hogy az eljárás folytatására nem volt szükség (ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a kérelem megalapozatlan volt, sőt!), és 4 esetben ún. lehetetlenségi okból szüntették meg az eljárást [Fgytv. 31. (3) bekezdés d), illetve c) pont]. A hiánypótlási felhívásnak 2 esetben nem tettek eleget. Volt 1 db. olyan kezdeményezés, amelyet a hiánypótlásra való felhívás és az egyéb tájékoztatásokat követően a Fogyasztó kérte, hogy tegyük át a Budapesti Békéltető Testülethez. (Egyébként ezzel együtt 5 felhívást bocsátottunk ki, mert a benyújtott kérelmek nem feleltek meg a Fgytv ban meghatározottaknak. Háromtagú tanácsban 4 ügyet tárgyaltunk meg, egyedül eljáró tagként a testület elnöke 11 ügyet fejezett be, mellette 3 ügyben volt még egyedül eljáró tag. [Az elvégzett munka alapján a díjazás: forint lesz. Kifizetése csak a második negyedév lezárását követő minisztériumi jóváhagyás után lehetséges.] Az ügyeket átlagosan 26 nap alatt fejeztük be (áprilisban ez 31 nap volt, igaz ott volt egy többszörös határidő módosítás is a törvényes határidőn belül). A befejezett eljárásokban, hiánypótlásra 5 ügyet adtunk vissza, ebből a nem teljesítés miatt májusban csak 2 alkalommal szüntettünk meg eljárást. [Megjegyezzük, hogy volt olyan ügy, amiben a Kérelmezőt ügyvéd képviselte, és kétszer is adtunk határidőt a teljesítésre, de meg kellett szüntetni az eljárást, mert egyikre sem reagált sem a Kérelmező, sem a meghatalmazottja.] Az érkezett és befejezett ügyek számát, illetve arányukat tekintve megállapítható, hogy a testület május hónapban is megfelelő intenzitással végezte az ügyek intézését, mivel a beérkezés és befejezés közel azonos számú volt (még, ha ez a szám viszonylag alacsonynak is minősíthető). Az első öt hónapban 147 ügy érkezett be, ebből befejeztünk 131 ügyet. Június hónapra, meghallgatásra, vagy írásbeli lebonyolításra 15 kérelmet tűztünk ki eddig, és 1 hiánypótlási felhívás van még függőben. Tovább folytatódott a már korábban is tapasztalható jelenség : ismét több befejezés volt a szolgáltatási kategóriában (11), mint a termékszavatossági ügyekben (7), így az első 5 hónapban 77 szolgáltatási ügy mellett 54 termékügyet dolgoztunk fel. A korábbi években az I-V. hónap számai a következők voltak: 2013: összes befejezés: 120, ebből szolgáltatás: 69, termék: 51; 2014: 91, 41, 50; 2015: 138, 39, 99; 2016: 129, 54, 75; 2017: 112, 50, 62; VEMBT májusi gyorsmérleg 1 / 9

2 vagyis a 2013-at kivéve minden év első öt hónapjában, több termékügy került a testület elé, mint szolgáltatással összefüggő (igaz, év végére visszaállt a rend, mivel, ha csak két üggyel is, de több volt a termékügy). B) A SZOLGÁLTATÁSI KATEGÓRIÁBAN (11 eljárás): épület felújítási, szakipari munka, illetve nyílászáróval kapcsolatos eljárás; parkolás és főútvonali útpálya hibája (a statisztikában ez az autópálya oszlopban szerepel, illetve hulladékszállítással kapcsolatos ügy 1-1 volt; 2-2 postai szolgáltatás, illetve telefonszolgáltatás volt a téma. Az 1 jegyértékesítéssel kapcsolatos ügyet megszüntettük, illetve a Fogyasztó kérésére Budapestre tettük át. A BBT-hez áttett ügyben a Fogyasztó azt kifogásolta, hogy a jegyre nyomtatott összeg és a ténylegesen beszedett jegyár között tetemes különbség volt (4 490 forint helyett forint, így a két jegyért összesen forintot fizetett, a forint helyett. [Már a hiánypótlási felhívásunkban is rámutattunk ugyanakkor arra, hogy a Fogyasztó feltehetően nem volt körültekintő a sem a megrendelésnél, sem a panasz benyújtásakor, mert a jegy kibocsátásakor kiadott írásos tájékoztató tartalmazta, hogy milyen egyéb járulékos költségek terhelték még a jegyeket. A tájékoztató szerint egyébként a jegyár: forint volt, így a jegyek ára összesen: forintot tett ki. Foglalási díjként forintot; kezelési költségként 443 forintot és az ÁFA miatt forintot számláztak ki, így összesen: forintot fizettettek meg a Fogyasztóval.] A szolgáltatási kategóriában, egyezség és kötelezést tartalmazó határozat. nem volt, ajánlás 2 esetben született. 1 kérelem elutasításra került (32/A. ) a hónap során. A Fgytv. 31. (3) a) pontja alapján 2 megszüntetésre került sor (visszavonta a kérelmet), 2 c) pontos ( lehetetlenség ) illetve 1 d) pontos ( a folyatásra nincsen szükség ), 1 ügyet átadtunk illetékességből (a fogyasztó kérésére) és hiánypótlás nem teljesítése miatt 2 megszüntetés volt. Az esetekből: A Kérelmező előadta, hogy 2017 szeptemberében szóban megállapodást kötött a Bepanaszolttal, egy ingatlan lapos tetejének felújítására, és egyéb munkákra. A munkálatokat elvégezte, a megállapított díj kifizetésre került, azonban hibás teljesítés miatt kereste meg a Bepanaszoltat, aki a reklamációra nem reagált, ezért a hibákat mással kell kijavíttatnia. A kifizetett és visszafizettetése miatt kereste meg a testületet. A beadványhoz csatolt egy építész technikusi véleményt, illetve egy ügyvédi meghatalmazást ügyvéd részére. A hiánypótlási felhívásban 8 napos teljesítési határidővel jeleztük, hogy a Fgytv a alapján van lehetőség az eljárás megindítására. Azt kértük, - bár a bejelentésben foglaltak szerint nincs írásos szerződés az elvégzendő munkáról - hogy közölje a Kérelmező, hogy - a munkát végző megnevezett személy, vállalkozóként, egy vállalkozás alkalmazottjaként, vagy "csak" magánszemélyként, természetes személyként vállalta-e, és végezte-e el a munkát; - mire fizette ki konkrétan az összegeket, vagyis pontosan jelölje meg, hogy mit végzett el a Bepanaszolt, és mi az a munka, amit az új megbízottnak kellene (kellett) elvégeznie. Kértük, hogy csatolja be azokat a bizonyítékokat, amelyek a kifizetéseket támasztják alá. Ugyancsak hiányzott az a levél is, amelyben a teljesítésre felhívta a Bepanaszoltat. Szükséges lehet annak közlése is, hogy tett-e bármilyen szervhez azzal kapcsolatosan bejelentést, hogy ha számlát nem kapott. A kérelem nyomtatványon aláhúzta, hogy kezdeményezésére jelenleg eljárás folyik az ügyben de nem jelezte, hogy ez milyen eljárás. A kétszeri felszólításra sem jelzett vissza sem a magánszemély Kérelmező, sem az őt képviselő ügyvéd, ezért az eljárás meghallgatás kitűzése nélkül - megszüntetésre került. A Fogyasztó a kérelmében előadta, hogy december közepén Europe Standard küldeményként, értéknyilvánítással karácsonyi csomagot adott fel Ausztriába Ft. csomagküldési díj megfizetése mellett. Mivel a Posta által garantált 4 napon belül a csomag nem érkezett meg, így a nyomon követési adatok alapján, a központi ügyfélszolgálaton telefonon érdeklődött, majd 2018 január elején bejelentést tett a postán. Az Ügyfélszolgálati Igazgatóság válaszában foglaltakat a csomagot az Osztrák Posta december 21-én megkísérelte kézbesíteni, azonban a küldemény címzése pontatlan volt. A közterület megnevezése hiányzott, így azt december 28-án cím nem azonosítható jelzéssel a feladó számára visszaküldték. Emiatt úgy foglaltak állást, hogy díjvisszatérítés a feladót nem illeti meg. A Fogyasztó nem tudta elfogadni ezt a magyarázatot, mivel abban a faluban, ahová a küldeményt feladta, közterületi név nincs. A lánya ott él, és hosszabb ideje ugyanezzel a címzéssel küldött leveleket mindig megkapta. (A címzésen a falu VEMBT májusi gyorsmérleg 2 / 9

3 neve mellett, egy irányítószámot illetve egy 111/A típusú jelzést szerepeltet, és soha nem volt ezzel semmilyen problémája. Mivel a területileg illetékes osztrák postától olyan jelzést kapott, miszerint a küldemény oda meg sem érkezett, ezért kérte vissza a feladási díjat. A Vállalkozás válasziratában a Fogyasztó által előterjesztett panasz jogosságát vitatta és közölte, hogy a visszafizetési igényt nem kívánja teljesíteni. Elismerte, hogy a Fogyasztó által beküldött fotón látható címirat (111/A, irányítószám, település neve, Ausztria) a 335/2012. (XII.4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szabályainak megfelelő feladást igazoló okirat. Hivatkozott a feladáskor hatályos ÁSZF egyik alpontjára is, amely szerint nemzetközi küldemények esetében a címzett nevét követően külön sorban a közterületi címet, majd a harmadik sorban a címhely irányítószámát és a rendeltetési helyet kell megjelölni. Az ÁSZF mellékleteként kiadott terméklap amely a szóban forgó szolgáltatás speciális feltételeit tartalmazza kimondja, hogy a postacsomag címzését a címiratnak kell tartalmaznia, a címzés külön feltüntetése a küldemény burkolatán nem kötelező, a Posta pedig a címirat adattartalmának megfelelően teljesíti a postai szolgáltatási szerződést. A panaszos közterületi címként és közelebbi címadatként a 111/A. adatot adta meg. Az Osztrák Posta visszaküldési címkéjén az olvasható, hogy Épület/Házszám ismeretlen, tehát a Fogyasztó által helyesnek tartott közterületi cím nem tette lehetővé a címhely azonosítását. A válaszirat szerint a Posta a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette, hiszen a panaszos elvárásának megfelelően látta el címirattal a csomagot, kézbesítésének elmaradása a Magyar Posta tevékenységén kívül eső okból azért következett be, mert a Fogyasztó által közölt közterületi cím nem volt beazonosítható. A Vállalkozásnak nem áll módjában megítélni, hogy a 111/A címhely megadása kielégíti-e a címhely azonosíthatóságának követelményét és így helyes címhelynek tekintendő-e. A felhozott indokok alapján kérték a panasz elutasítását. A meghallgatáson a tanács hatáskörében egyedül eljáró testületi tag a Fogyasztó által beadott kérelemben és a hozzá csatolt dokumentumokban (csomagfelvételi- és visszaküldési iratok, levelezés, válaszirat), valamint a Vállalkozás által személyesen előadottak és a figyelembe vett jogszabályok alapján, a Fogyasztó távollétében, a Vállalkozás alávetési nyilatkozatának hiányában a kérelmet mind jogalapjában, mind összegszerűségében részben megalapozottnak találta és a rendelkező rész szerinti azt az ajánlást tette a Vállalkozásnak, hogy a Fogyasztó részére az ajánlás kézhezvételét követő legkésőbb 15 napon belül, annak lakcímére történő megküldése útján fizesse vissza az Europe Standard küldeményként Ausztriába feladott csomag Ft csomagküldési díjának fele összegét, azaz Ft-ot. Döntése indoka, hogy a Vállalkozás a feladást igazoló okirat átadásával elvállalta, hogy a Fogyasztó által megadott címhelyen a csomagot Ausztriában kézbesíti. A Vállalkozás külföldi közreműködője a szolgáltatást arra hivatkozással nem teljesítette, hogy a Címzett nem volt meghatározható: Épület/Házszám ismeretlen. Tény, hogy a csomag címzéséhez az adatokat a Fogyasztó adta meg, de a Vállalkozás a hiányos címzést elfogadta úgy, hogy a közterületi címen belül a közterület neve nem került feltüntetésre, így a címzés nem volt megfelelőnek tekinthető, a címhely hiányossága miatt utóbb a közreműködő nem is tudta kézbesíteni. Alkalmazta a Ptk.-nak a teljesítés lehetetlenné válására vonatkozó szabályát is. A Ptk. 6:180. (3) bekezdése szerint, ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól. A Fogyasztó által becsatolt csomagfelvételi iraton amit a Vállalkozás tölt ki és ragaszt rá a csomagra, és ez a címzés minősül hivatalos címzésnek látható, hogy a Vállalkozás a közterület nevének feltüntetése nélkül, ennek hiányában, a jogszabályi előírásokat megszegve fogadta el a Fogyasztótól a címzést és valójában ez a körülmény vezetett oda, hogy kézbesítetlenné vált a feladott csomag. Amennyiben a Posta a feladó Fogyasztótól megkövetelte volna, hogy a közterület nevét is megadja és az rákerült volna a hivatalos címzésre, úgy a feladott csomag nem minősül(hetett volna) kézbesíthetetlennek. A kézbesíthetetlenség tehát részben nem a postai szolgáltatón kívül álló okból következett be, hanem abból, hogy a Vállalkozás a címzésben nem követelte meg a Fogyasztótól és így nem is tüntette fel a címzés megfelelősége szempontjából kötelező adatot (közterület nevét). Megállapítható, hogy a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét felet egyaránt felelősség terheli, így a Fogyasztót a befizetett csomagfeladási díj teljes összegének visszatérítése nem illeti meg, ugyanakkor annak fele összegét a Vállalkozásnak a Fogyasztó részére vissza kell térítenie. Az ügyben egyedül eljáró tanácstag a honlapon maga is megpróbálta mindkét adat alapján a címet beazonosítani. A 111/A, irányítószám, település neve, Austria jogszabályilag nem megfelelő cím részleges találatot adott (csak a helység jelent meg, az épületet azonosítani a kereső nem tudta). A helységnév 111/A, VEMBT májusi gyorsmérleg 3 / 9

4 irányítószám, helységnév, Austria alakilag megfelelő cím teljes találatot adott, a keresőn az utca és az épület is látható volt. Az eljáró tanácstag utal még arra, hogy a jogszabály a címhelynél a közterületi címet a közterület nevének és a házszámnak a feltüntetése esetében minősíti megfelelőnek, azonban csomagfeladásnál használt postai minták (pl. az MPL postacsomag feladóvevény, a könyvelt küldemény feladóvevénye, a posta által a csomagon elhelyezendő címzésminta) ilyen különbséget nem tesz, csak címhelyként, illetve címként jelölik meg a kitöltendő adatokat. A Vállalkozás részéről ezek áttekintése és esetleges pontosítása is szükséges lehetne annak érdekében, hogy a napi gyakorlatban, mind a feladó, mind a felvevő postai dolgozó egyértelműen tudja, hogy formailag milyen adatokat kell kitölteniük ahhoz, hogy a Posta megfelelő címzés birtokában vállalja el a kézbesítést. A jelenlévő meghatalmazott tudomásul vette a kihirdetett ajánlást. C) TERMÉKSZAVATOSSÁGI ÜGYEK május hónapban 7 ilyen ügyet tárgyaltak meg a tanácsok. Lábbelivel volt 2 ügy kapcsolatban, 1 1 ékszer, notebook, egyéb termék (kurkuma), illetve járműalkatrész, illetve hangfal hibája volt a téma. Telefonos megrendelés 1 esetben fordult elő. Egyezségkötést 2 esetben hagyott jóvá a testület, ajánlást 1 esetben tett az eljáró tanács. Ugyancsak 1-1 esetben került sor a 31. (3) bekezdés a) illetve d) pontja szerinti megszüntetésre. Az alkatrész hibájával kapcsolatos eljárásban c) pontos döntés született, csakúgy mint az ékszer-ügyben. A Vállalkozások együttműködésében érdekes helyzet állt elő az egyik eljárásban. A Vállalkozás a kiértesítést átvette, de válasziratot nem küldött, ezért e tényről az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot tájékoztattuk. Mivel írásbeli lebonyolítást javasolt a testület elnöke, és a határidők elteltével annak akadálya nem volt, így megjelenési kötelezettség nem terhelte a Vállalkozást. Az egyedül eljáró testületi tag ajánlást fogalmazott meg a Vállalkozás felé, amit az a Fogyasztó írásbeli bejelentésével igazoltan, a megadott határidőben teljesített is. [Ezt a Fogyasztó május 19-én bejelentette, és e tényről is tájékoztattuk a fogyasztóvédelmi hatóságot.] Talán az ilyen esetekben - tekintettel a teljesítésre akár lehetőséget is adhatna a törvény arra, hogy a bírságkiszabási szigort enyhíteni lehessen, és adott esetben, azt, akár mellőzni is lehetne. Az esetekből A Veszprém Megyei Békéltető Testület eljáró tanácsa az egyik ügyben ajánlást fogalmazott meg a Vállalkozásnak, hogy a Fogyasztó részére az általa vásárolt kurkuma + szőlőmag étrend kiegészítő csomag vonatkozásában történt elállás nyomán a döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül utalja el, fizesse meg a Fogyasztó részére, a Vállalkozás által hibásan megadott kézbesítési cím miatt a Fogyasztót terhelő szállítási költséget illetve az ügyintézésre fölöslegesen fordított költségeit is. A tényállás abban volt összefoglalható, hogy a Fogyasztó telefonos megkeresés alapján rendelte meg a kurkuma + szőlőmag étrend kiegészítő csomagot, amit a át is vett. Mivel a termék nem felelt meg az előzetesen kapott információknak, ezért a szerződéstől el kívánt áll, a terméket vissza szerette volna küldeni a Vállalkozásnak. Mivel írásos értesítést nem kapott az elállás lebonyolításának technikai részleteiről, ezért telefonon volt kénytelen informálódni. Az első két telefonos megkeresésekor a visszaküldhetőségről nem tudtak nyilatkozni, majd a kapott címre elküldött terméket, a Posta azzal vitte vissza a Fogyasztónak, hogy ott a címzett ismeretlen. Tértivevényes leveleit átvették, és telefonon közölték vele, hogy a másik címre küldje el a terméket. Mivel a következő levelére választ nem kapott, ezért a terméket nem küldte el már el a megadott címre, mert nem akart úgy járni, mint előzőleg.. Miután az utolsó levelére sem kapott írásban választ, fordult a békéltető testülethez. A Fogyasztó bejelentette, hogy a Vállalkozás az ajánlott forintot megtérítette számára. A Fgytv. 31. (3) bekezdése c) pontja szerinti megszüntetéssel ért véget az eljárás annak ellenére, hogy a Vállalkozás alávetési nyilatkozatot is tett - a következő esetben:a Fogyasztó még 2017 novemberében a Vállalkozás üzletében vásárolt egy 0.74 grammos bébi fülbevalót, Ft ért december végén, a terméket visszavitte az üzletbe, mert hibásnak találta. A fülbevalót a helyszínen javítani nem lehetett, ezért javítás céljából az a Vállalkozásnál maradt. A VEMBT májusi gyorsmérleg 4 / 9

5 Vállalkozás cserét is felajánlott számára, de termék cseréjére a többszöri felajánlások ellenére sem tartott igényt a Fogyasztó A Vállalkozás válasziratában előadta, hogy a Fogyasztó által visszavitt fülbevalót elküldték egy ötvöshöz beállítás céljából, aki úgy nyilatkozott, hogy az a rendeltetésszerű használatra alkalmas januárjában felajánlották a Fogyasztónak a csere lehetőségét. Ez alkalommal ki is lett választva a drágább másik termék, de a lebonyolítását a Fogyasztó kérésének eleget téve, február hónapra, a fizetése kiutalása utáni időszakra halasztották el. A csere kapcsán többször beszéltek a Fogyasztóval telefonon. Ezt követően 2018 március utolsó harmadában a Fogyasztó közölte velük, hogy a másik termékre nem tart igényt, kéri a vételár visszafizetését. Erről jegyzőkönyvet vettek fel, de még tovább egyeztettek telefonon a cseréről is. Megítélésük szerint vételár visszafizetési kötelezettségük nincs. A meghallgatáson sem közeledtek egymáshoz az álláspontok, ezért a rendelkezésre álló iratok és a Felek előadása alapján csak az volt megállapítható, hogy a jogügyletet követő fogyasztói jogvita során, a Fogyasztó részéről valamilyen okból érdekmúlás következett be, ezért nem élt a csere lehetőségével sem, jóllehet azt a Vállalkozás a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (Ptk.) 6:159. (2) bekezdése alapján annak ellenére lehetővé tette, hogy megszüntették a kikapcsolódási problémát. A (3) bekezdés pedig arról rendelkezik, hogy jelentéktelen hiba esetében nincs elállásnak helye. Az egyedül eljáró testületi tag azt erre vonatkozó dokumentáció, termékleírás, szakértői vélemény nélkül megítélni nem tudta, hogy az előfordult, de kijavított hiba milyen mértékű, ezért nem élt a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalával. II. EGYÉB INFORMÁCIÓK: a) NEM EGYÜTTMŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK A hónap folyamán 2 olyan ügy volt, amikor a Vállalkozás együttműködése nem felelt meg a Fgytv. előírásainak. Erről a fogyasztóvédelmi hatóságot a döntés megküldésével tájékoztattuk. a) ( ) A Vállalkozás április 13-án vette át az értesítést. Az értesítést a visszaérkezett tértivevény tanúsága alapján a Vállalkozás részéről az erre meghatalmazott személy vette át. A Vállalkozás válasziratot nem küldött, így nem teljesítette együttműködési kötelezettségét, ezért a Fgytv. 29. (12) bekezdése előírása alapján e tényről az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot jelen ajánlás megküldésével tájékoztatjuk. ( ) Az eljáró tanács felhívja a Vállalkozás figyelmét arra is, hogy a válaszirat elmaradásáról, a Fgytv. 29. (12) bekezdésére tekintettel, figyelemmel a 45/A. (1) bekezdésére is, tájékoztatja a Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályát. A Fgytv 45/A. (1) bekezdés c) pontja szerint ugyanis a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult ellenőrizni, hogy a vállalkozások eleget tesznek-e ezen törvényben előírt együttműködési kötelezettségüknek. Tájékoztatja a tanács a Vállalkozást arról is, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság, a Fgytv 47/C. (5) bekezdés alapján, főszabályként minden esetben bírságot szab ki, ha a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban a Fgytv. 29. (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét. ab) Az egyik esetet a termék-kategóriánál már jeleztük, a másik egy szolgáltatási ügyben fordult elő, amikor szerződést kötöttek egy kombi-redőny beszerelésére, amihez előleget fizetett ki a megrendelő. A megállapodás ellenére a szerelést többszöri határidő módosítás ellenére sem végezte el, emiatt a Fogyasztónak többször is el kellett utaznia a más városban lévő helyszínre. A Vállalkozó március végén az előleg 3 napon belüli visszafizetését ígérte. Mivel a meghallgatáson sem jelent meg, ezért a Vállalkozás adatait a honlapunkon is közzétettük. A Vállalkozás részére kiküldött küldeményt a posta április 20-án kézbesítés akadályozott jelzéssel kézbesítette vissza. Ezt követően a békéltető testület az értesítést a Vállalkozás elektronikus címére és az ügyvezetőjének állandó lakhelyére is megküldte. Az ügyvezető állandó lakcímén a küldeményt közeli hozzátartozója átvette, az értesítés tehát szabályszerűen megtörtént. Az elektronikus úton megküldött kiértesítésről negatív visszajelzés rendszerünkbe nem érkezett vissza. Az eljáró tanács felhívja a Vállalkozás figyelmét arra, hogy a válaszirat elmaradása miatt, e tényről mivel nem tett eleget a Fgytv.-ben előírt [a Fgytv. 29. (8), (11), (12) és 45/A (1) bekezdések] együttműködési kötelezettségének -, tájékoztatja a Budapest Fővárosi Kormányhivatal V. Kerületi Hivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályát. A Fgytv 45/A (1) bekezdés e) pontja értelmében ugyanis a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy a vállalkozások eleget tesznek e a Fgytv-ben előírt együttműködési kötelezettségeiknek. VEMBT májusi gyorsmérleg 5 / 9

6 Tájékoztatja a tanács a Vállalkozást arról is, hogy a Fgytv. 47/C. (5) bekezdése szerint: A fogyasztóvédelmi hatóság - ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - minden esetben bírságot szab ki, ha e) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét. Az eljáró tanács közli a Vállalkozással, hogy a Fgytv. 36/B. előírása szerint A békéltető testület közzéteszi annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 29. (8) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 29. (8) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. A közzétételre a testület honlapján ( kerül sor. ] [A honlapra két másik Vállalkozás is májusban került fel bár a meghallgatások még április hónapban voltak.] b) AJÁNLÁST NEM TELJESÍTŐ VÁLLALKOZÁS közzététele a Fgytv. 36. (1) bekezdése alapján történik május hónapban 1, február végén hozott ajánlás teljesítésének elmaradását jelentette be a Fogyasztó, amelyet a törvény szerinti 60 napos határidőre való tekintettel, májusban lehetett a bejelentés alapján közzétenni. c) ALÁVETÉSI NYILATKOZATOT ebben a hónapban 1 Vállalkozás tett. [2018-ban januárban 1, februárban 1, márciusban 1, áprilisban 3 alávetési nyilatkozatot rögzítettünk.] d) A hónap folyamán 14 TANÁCSADÁSRA került sor többek között az alábbi témákban: ad hoc kellene a segítség a panaszosnak, mert a felújításban a kőművesek silány munkát végeztek, ki kellene javítaniuk, mert a festőknek dolgozniuk kellene, a megvásárolt mosógépet a javítás során megrongálták, de nem akar helytállni a javítást végző; 2011-ben vásárolt egy autót, egy Faktoring cég közreműködésével, most végrehajtás alá került; a lábbeli egy napi használat után meghibásodott, milyen megoldások lehetségesek; hasonló volt az a probléma is, ami egy internetes vásárlással volt kapcsolatban; szerződés nélkül, szóbeli megbeszélés után padlófűtést szereltettek be több százezer forintért, de az elvégzett munka kb. csak a harmadát éri, ugyanakkor, hogy kijöjjön az összeg 85 ezer forintos utazási költséget számolna fel; méretre rendelt ruhák nem megfelelően készültek el, elállási jog fennáll-e; a repülőjegyet nem tudta az internetről kinyomtatni, ezért külön tetemes díjat számoltak fel a reptéren; egy ingatlan elektromos áramellátását átépítették, új órát szereltek fel, azonban a régit nem mutatták be, és szerintük a szokásos mennyiségnél sokkal többet mutattak ki, mint korábban; elvégeztek egy több százezer forintos szaktanfolyamot, elhelyezkednének, de nem adják ki a tanúsítványt számukra. e) A hónap közepén a Fogyasztói tudatosságra nevelő iskolai címet elnyert, Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium (Zirc) egyik, eladókat képező csoportja részvételével tartottunk meghallgatást, a Felek előzetes hozzájárulásával, majd ezt követően egy rövid beszélgetésre is sor került a résztvevők és a testült elnöke között. f) A hónap folyamán a honlapunkat 1055 esetben keresték fel. III. MEGBESZÉLÉSEK - TANÁCSKOZÁSOK a) ADATVÉDELEM aa) A május 25-én hatályba lépett ADATVÉDELEMMEL kapcsolatos EU rendelettel összefüggésben, további egyeztetéseket folytattunk a VKIK szabályrendszerét kidolgozó személyekkel, és a VKIK jogászának rendelkezésére bocsátottuk a működésünkkel kapcsolatos nyomtatvány-mintákat is (pl. fogyasztói kérelmek). A TÁJÉKOZTATÁS személyes adatok békéltető testületi eljárással összefüggő kezeléséről egy oldalas anyagot, valamennyi tőlünk kért nyomtatvány esetében megküldjük a Kérelmezőknek, illetve honlapunkon is ezzel a plusz tájékoztatással szerepel a kérelem-minta. Az eljárással kapcsolatos általános tájékoztató, amely eddig is csatolásra került a kiértesítésekhez (Fogyasztó és Vállalkozás részére) - - is tartalmaz egy közlést arra vonatkozóan, hogy a személyes adatokat a Kamara illetve a testület az eljárásban kezelheti. A testület tagjai otthondolgozással alakítják ki, és véglegesítik a meghallgatásokon hozott különböző döntéseket, és többek között a saját számítógépüket használják erre. A személyes adatok kezelése miatt kidolgozásra került részükre is egy TÁJÉKOZTATÁS., illetve valamennyi tagunk aláírt egy nyilatkozatot, amiben a kezelt adatok megsemmisítését vállalta. VEMBT májusi gyorsmérleg 6 / 9

7 ab) A május 22-én megtartott fogyasztóvédelmi egyeztetésen (lásd a b) pontot) is megbeszélésre kerültek a nyomtatvány használatának kérdései, átadásra kerültek a minták, illetve megállapodás született abban is, hogy valamennyi (10) Járási Hivatal Hivatalvezetőjét is tájékoztatjuk a változásról, és ennek megfelelően május 24-én megküldtük számukra is a nyomtatványokat. b) EGYEZTETÉS A VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL VESZPRÉM JÁRÁSI HIVATALA MŰSZAKI ENGEDÉLYEZÉSI, FOGYASZTÓVÉDELMI ÉS FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLYA VEZETŐJÉVEL, ILLETVE A FOGYASZTÓVÉDELMI OSZTÁLY MUNKATÁRSÁVAL. ba) május 22-én a Közreműködési szerződés előírásának is eleget téve - megbeszélésre került sor, amelyen részt vett a Kormányhivatal Veszprém Járási Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály vezetője, Troják László, és Kimmer Krisztina, a Veszprém Járási Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya munkatársa, fogyasztóvédelmi szakügyintéző és dr. Vasvári Csaba, a Veszprém Megyei Békéltető Testület elnöke. A megbeszélést a Közreműködői szerződésben foglalt kötelezés alapján tartottuk meg. [5. pont: a békéltető testületek kötelesek együttműködni a területükön működő megyeszékhely szerinti járási hivatal fogyasztóvédelemért felelős szervezeti egységeivel, amelynek keretében kötelesek szakmai egyeztetéseket kezdeményezni és azokon havonta elnöki/elnökhelyettesi szinten részt venni, továbbá kötelesek ezek tartalmáról, az együttműködés eredményéről beszámolni,( ) ] bb) Az adatvédelemmel kapcsolatos témát, lásd a III/a) pontban írtaknál. bc) A testület elnöke tájékoztatta a résztvevőket, hogy a március 20-án megküldött KÖZREMŰKÖDŐI SZERZŐDÉS a megyei kamara részéről aláírásra került, azt a testületi elnök láttamozta. Ebben került meghatározásra az, hogy 2018-ban minden negyedévről, a tárgynegyedévet követő hónap 5. napjáig kell a szerződéshez mellékelt minta alapján a negyedéves írásos beszámolót elkészíteni, és csatolni hozzá a statisztikai összesítéseket is. (A szerződéssel kapcsolatos véleményünket írásban megküldtük az érdekelteknek észrevételeket nem kaptunk rá.) Az egyik sarkalatos pontja az a szerződésnek, hogy a beszámolót a minisztérium 20 napon belül hagyja jóvá, és ezt követő 15 napon belül lehet kifizetni a tagoknak a január 1-től elvégzett munkájuk után a díjazást. Ha nem hagyja jóvá a minisztérium kijelölt személye a beszámolót, akkor hiánypótlásra szólítják fel a megyei kamarát (illetve a testületet). A pótlást 3 napon belül meg kell adni. A beszámolót határidőre április 5. - benyújtottuk április 23-án hiánypótlásra szólították fel a Kamarát, amit a Kamara jelzett a testület elnökének. A hiány: Veszprém megye: a megyeszékhely szerinti járási hivatal fogyasztóvédelmi szervezeti egységével valósítsa meg a szakmai konzultációt és tájékoztasson annak dátumáról, valamint jelezze vissza, hogy hány db cég esetében tettek eleget az együttműködési kötelezettség megsértéséről való értesítésnek, április 25-én a hiánypótlásban megírtuk, hogy a beszámoló 12. pontja tartalmazta az együttműködéssel kapcsolatos adatokat, tényeket, így számunkra érthetetlen volt azt hiányként megjelölni. A másik kérdéssel kapcsolatosan pedig megadtuk, hogy 7 nem együttműködő vállalkozást jeleztünk a döntés megküldésével az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságnak. 3 esetben került sor közzétételre a honlapon (ezen adatok közlését egyébként konkrétan nem írja elő sem a szerződés, sem a beszámoló szempontrendszere) május 09-én kapott megismételte a április 23-i üzenetet - amire május 10-én, nemcsak az MKIK-nak, hanem a NFM helyettes államtitkárának is elküldtük ismételten a válaszunkat, kiegészítve még egy ismertetővel, amely a FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁGNAK ÁTADOTT ÜGYEK 2018 ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN címet viselte, illetve a 4 db dokumentumot továbbítottuk az MKIK főtitkárának is. A fogyasztóvédelmi vezetőkkel folytatott megbeszélésig, egyik szervezeti egységtől sem kapott a testület semmilyen értesítést, ezért tervezzük, hogy ismételten ben fordulunk a Közreműködői szerződést aláíró MKIK-hoz, illetve a Támogatóként megjelölt minisztériumhoz, hogy a kiutalást indítsák el, mert a munkát a testület elvégezte, január 01-től, folyamatosan a kiírási rendnek megfelelően! (Az első negyedéves ellátmány időközben megérkezett a VKIK-hoz, a tagok első negyedéves díjának kifizetése így már nem akadályozott.) VEMBT májusi gyorsmérleg 7 / 9

8 bd) Tájékoztatást adott az elnök arról, hogy beérkezett az első, az ODR RENDSZER használat igénybevevő fogyasztói kérelem. A Fogyasztó budapesti címét adta meg, a Vállalkozás székhelye pedig megyénkben van. A kiértesítéseken vagyunk túl, egyenlőre nem tudunk abban nyilatkozni, hogy a további bonyolítást a Felek milyen módon oldják meg. be) Tájékoztatták egymást a résztvevők, hogy A TESTÜLET RÉSZÉRŐL ÁTADOTT ÜGYEKBEN (a hatáskör hiánya miattiak, illetve a nem együttműködők), milyen megoldások születtek. A fogyasztóvédők arra is kitértek, hogy a más megyéből hozzájuk érkezett (nem együttműködő Vállalkozások) eljárásokat, milyen bírsággal zárták le. bf) A LAKOSSÁGI HULLADÉK KEZELÉSÉVEL, ELSZÁLLÍTÁSÁVAL kapcsolatos jogszabályok alkalmazásával összefüggő tapasztalatok is szóba kerültek. Arra tekintettel, hogy elsősorban a mentesítések, a kedvezmények megadása tekintetében az önkormányzati rendeletek elég sokszínűen szabályoznak, különösen az igazolások benyújtásával kapcsolatban vannak különbségek, illetve a tároló edény (kuka) meghibásodásával is előfordulnak viták a Felek között, megállapodtak a Felek abban, hogy a harmadik negyedév végéig összegyűjtik a konkrétumokat, és ha a tapasztalatok súlya megkívánja, akkor egy jegyzői értekezlet egyik témájaként feldolgozásra ajánlják az illetékes szervezeti egységnek. bg) Ismételten megállapodtak a Felek abban, hogy a júniusi egyeztetés időpontját és témáit, egy későbbi alkalommal egyeztetik egymással. c) SZEZONFELKÉSZÍTŐ RENDEZVÉNY A VKIK és a KISOSZ Veszprém Megyei Képviselete május 3-án tartotta a kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységet végző vállalkozások részére a hagyományos Szezon-előkészítő Rendezvényét. A rendezvényen a Békéltető Testület elnöke is részt vett. Tájékoztató hangzott el a munkavédelmi- és fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatairól, az általános kereskedelmi feltételekről, a munkaerőpiaci helyzetről, aktuális adóügyi szabályozásról, az élelmiszer-biztonságot érintő aktualitásokról. IV. A VKIK ÜZLET című kiadványában tettük közzé azt az írást, amiben a vállalkozások ellen indított jogvitáiról van szó. Veszprém, június 04. dr. Vasvári Csaba elnök VEMBT májusi gyorsmérleg 8 / 9

9 A Szerkesztőséghez beadásra került a következő számban javasolt téma is. A Vállalkozások figyelmét hívjuk ebben fel arra, hogy a békéltető eljárás megindulása után milyen fontosabb feladataik vannak (presztizs növelő, illetve pénzkímélő megoldást is jeletnő), ha válasziratot küldenek, illetve, ha megjelennek a meghallgatáson. Veszprém, május 31. dr. Vasvári Csaba elnök VEMBT májusi gyorsmérleg 9 / 9