SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT S U G O V I C A S P O R T I S K O L A I Á L T A L Á N O S I S K O L A 1
Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 5 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 5 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya 5 2. Az intézmény szervezeti felépítése 6 2.1 Az intézmény vezetője 6 2.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend 6 2.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök 7 2.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai 7 2.3 Az intézmény szervezeti felépítése 9 2.4 Az intézmény vezetősége 9 2.5 Intézményi tanács 10 2.6 A pedagógiai munka ellenőrzése 11 3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 12 3.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai 12 3.1.1 A szakmai alapdokumentum 12 3.1.2 A pedagógiai program 12 3.1.3 Az éves munkaterv 13 3.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje 13 3.2.1. A tankönyvellátás célja és feladata 14 3.2.2 A tankönyvfelelős megbízás 14 3.2.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 14 3.2.4 A tankönyvrendelés elkészítése 15 3.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 16 3.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 16 3.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére 16 4. Az intézmény munkarendje 17 4.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 17 4. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása 17 4.2.1 A pedagógusok munkaidejének beosztása 18 4.2.2. A pedagógusok munkaidejének kitöltése 20 4.3 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 20 4.4 Munkaköri leírás-minták 20 4.5 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 21 4.6 Az osztályozó vizsga rendje 21 4.7 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje 21 4.8 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 22 4.9 A dohányzással kapcsolatos előírások 23 2
4.10 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 23 4.11. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások 24 4.12 A mindennapos testnevelés szervezése 24 5. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 26 5.1 Az intézmény nevelőtestülete 26 5.2 A nevelőtestület értekezletei 26 5.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: 26 5.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 27 5.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 28 5.4.1 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: 28 5.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai 28 6. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 29 6.1 Az iskolaközösség 29 6.2 A munkavállalói közösség 29 6.3 A szülői munkaközösség 29 6.4 Az intézményi tanács 30 6.5. Intézményi érdekképviselet 30 A közalkalmazotti tanács e törvényben meghatározott jogai körében a munkáltatóval együttesen megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot. 30 6.6 A diákönkormányzat 31 6.7 Az osztályközösségek 32 6.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 33 6.8.1 Szülői értekezletek 33 6.8.2 Tanári fogadóórák 33 6.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása 33 6.8.4 A diákok tájékoztatása 33 6.8.5 Az iskolai dokumentumok nyilvánossága 34 6.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája 34 6.9.1 Rendszeres egészségügyi felügyelet 34 6.9.1.1 Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere 34 6.9.1.2 Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat 35 6.9.1.3 Az iskolai védőnő feladatai 35 6.9.2 Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. 35 7. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 36 7.1 A tanulói hiányzás igazolása 36 7.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 36 7.4 A tanulói késések kezelési rendje 37 7.5 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése 37 7.6 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 37 3
7.7 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai 38 8. Az intézményi hagyományok ápolása 40 8.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai 40 8.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei 40 9. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 41 10. Záró rendelkezések 41 LEGITIMÁCIÓS NYILATKOZATOK 42 1.sz. melléklet 43 1. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 43 1.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei 43 1.2 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai 43 1.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok 44 1.4 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok 45 1.6 Gyűjtőköri Szabályzat 47 1.6.1 Célok és feladatok 47 1.6.2 Az állomány elemzése 47 1.6.3 A gyűjtőkör meghatározása 49 1.6.4 A gyűjtőkör részletezése 50 1.7 Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 52 1.7.1. A könyvtár használóinak köre 52 1.7.2. A könyvtárhasználat módjai 52 2. sz. melléklet 55 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez 56 4
1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat 2013.10.15-én lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az SZMSZ 2015.szeptember 30-i módosításai, 2015. október 15-én lépnek hatályba. 5
2. Az intézmény szervezeti felépítése 2.1 Az intézmény vezetője 2.1.1 A köznevelési intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, átruházott hatáskörben a KLIK által szabályozott módon gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézményvezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. Az intézményi bélyegzők használatára az intézményvezető jogosult. 2.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend A távollévő intézményvezetőt a szervezési intézményvezető helyettes helyettesíti. Ha a szervezési igazgatóhelyettes is akadályoztatva van a vezetői feladatok ellátásában, akkor a helyettesítési feladatokat a nemzetiségi intézményvezető helyettes látja el. 6
2.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből részben vagy egészben átadja az alábbiakat: az intézményvezető helyettesek számára: a szakmai munkaközösségek felügyeletét az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak és egyéb foglalkozások meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a szervezési intézményvezető helyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal történő kapcsolattartást a partnerszervezetekkel történő kapcsolattartást 2.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. intézményvezető közvetlen munkatársai: intézményvezető helyettesek, iskolatitkárok Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az intézményvezető helyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával a tankerület igazgatója határozott időre bízza meg. Az intézményvezető helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az á intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során az intézmény vezetőjévelegyeztetve bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő h intézményvezető helyettes hatáskörébe tartozik. - Szervezési intézményvezető helyettes felel az iskola operatív irányításáért Tanügy-igazgatási feladatok Helyettesítés szervezése Tanári ügyelet szervezése Kapcsolattartás a diákönkormányzat Kapcsolattartás a szülői szervezettel Kapcsolattartás iskola munkáját segítő szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltatókkal Ifjúságvédelmi és fegyelmi ügyek - A nemzetiségi intézményvezető helyettes felel a nemzetiségi nevelés - oktatás irányításáért Kapcsolattartás a szülői szervezettel Kapcsolattartás a diákönkormányzat Marketing, PR tevékenység Országos mérésekben való részvétel irányítása 7
Munkaközösségek munkájának irányítása 8
2.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a szervezeti diagram tartalmazza. intézményvezető Nemzetiségi intézményvezető helyettes Szervezési intézményvezető helyettes Munkaközösség vezetők Rendszergazda Gondnok Iskolatitkár Tanítók, tanárok Technikai dolgozók 2.4 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) szakmai közösségek vezetői segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény vezetőségének tagjai. az intézményvezető az intézményvezető helyettesek, munkaközösség vezetők diákönkormányzat felelős szakszervezeti elnök KAT elnök Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. 9
2.5 Intézményi tanács Az iskolában a helyi közösségek kezdeményezésére, érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Amennyiben az érintett közösségek részéről kezdeményezés nem történt, az intézményi tanács létrehozására a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kerül sor, lehetőséget biztosítva arra, hogy igény esetén a tanács személyi összetétele, létszáma módosítható. Az intézményi tanács tagjai: Önkormányzat delegáltja SZMK elnöke intézmény pedagógus delegáltja Az intézményi tanács a) jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jön létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti, b) székhelye azonos az érintett iskola székhelyével, c) tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására, d) elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik, e) ügyrend alapján működik, az ügyrendet az intézményi tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az intézményi tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra, az intézményi tanács ügyrendje az intézményi SZMSZ függelékét képezi. f) ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az intézményi tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba. Az intézményi tanács az iskola működésének támogatására alapítványt hozhat létre. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az intézményi tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza az intézményi tanács hivatalos nevét. 10
2.6 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. A munkaköri leírásokat évente át kell tekinteni. Munkaköri leírás kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: a szervezési intézményvezető helyettes, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az intézményvezető helyettesek és a munkaközösségvezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás (összevonhatóság) a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése intézményvezető, intézményvezető helyettesek, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, naplók folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. 11
3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 3.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: a szakmai alapdokumentum a szervezeti és működési szabályzat a pedagógiai program a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal), - egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). 3.1.1 A szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja. 3.1.2 A pedagógiai program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az intézmény pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az intézményben folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26. (1) bekezdésében meghatározottakat. Az intézmény helyi tantervét ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá jogszabály keretei között a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. 12
a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető a titkárságon, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 3.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a nevelőtestületi értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. 1 A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az titkárságon is el kell helyezni. 3.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás rendje: A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001.évi XXXVII. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény, és a 16/2013. ( III. 28.) a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló EMMI rendelet előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola igazgatója meghatározza minden év június 17-ig. Jogszabályi háttér: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII törvény 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 1 Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. (1)-(2) bekezdésében foglaltakat. 13
17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 3.2.1. A tankönyvellátás célja és feladata 1.Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 2. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. 3.2.2 A tankönyvfelelős megbízás 1.Az intézmény éves tervében rögzíteni kell annak a dolgozónak a nevét, aki az adott évben elkészíti az iskolai tankönyvrendelést részt vesz a tankönyvek terjesztésében. 2. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft-vel a tankönyvfelelős tartja a kapcsolatot, és ellátja az iskolára háruló feladatokat. 3. A tankönyvfelelősök díjazására a Könyvtárellátó által biztosított keret szolgál. 3.2.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A tankönyvfelelős minden év június 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. (5. sz. melléklet igénylőlapján) A felmérés alapján az igazgató június 15-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet, diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, s kikéri véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás meghatározásához. Az iskola igazgatója a vélemények meghallgatása után jún. 17-ig elkészíti a tankönyvellátás rendjét. E felmérés alapján tájékoztatja a szülőket, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre. Az iskolába lépő új osztályok tanulóinak felmenő rendszerben az állam új tankönyvet biztosít. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell felmérni, hogy kiskorú tanuló esetén a szülő az igénybejelentési-határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére sem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság a megadott időpont eltelte után állt be. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni, melynek tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, melyet aláírásával igazol. A normatív kedvezmények igazolásához a következő okiratok szükségesek: normatív kedvezményre jogosult igazolás tartósan beteg tanuló emelt családi pótlék igazolása vagy szakorvosi igazolás sajátos nevelési igényű tanuló szakértői bizottság szakvéleménye három- vagy többgyermekes családban élő családi pótlék igazolása tanuló rendszeres gyermekvédelmi támogatásban a települési önkormányzat határozata 14
részesülő tanuló a gyermekvédelmi gondoskodás keretében, nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásba részesül igazolás nevelésbe vételről 3.2.4 A tankönyvrendelés elkészítése A KELLO informatikai felületén található hivatalos tankönyvjegyzék alapján a munkaközösségek elkészítik osztályonként a tankönyvlistát, figyelembe véve a könyvtár tartós tankönyvkészletét. Április 15-ig a tankönyvfelelős összeállítja az osztályonkénti tankönyvlistát úgy, hogy az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvlista véglegesítése előtt lehetővé kell tenni, hogy a szülők tájékozódjanak az egyes osztályokban használt tankönyvekről, s azok tömegéről. Lehetővé kell tenni, hogy a szülő nyilatkozzon arról, hogy meg kívánja-e venni az összes tankönyvet, vagy más forrásból szerzi be azokat. Április 28-ig a tankönyvfelelős a KELLO informatikai felületén megrendeli a szükséges tankönyveket. Április 30. a fenntartó jóváhagyja a rendelést. Június 30. a tankönyvrendelés módosítása. Augusztus 20-tól szeptember 8-ig pótrendelés és visszáru a KELLO informatikai rendszerében. Szeptember 1-je az osztályfőnökök kiosztják a tankönyveket, ellenőrzik az ingyenességet igazoló iratokat, kitöltetik az átvételi elismervényeket. A tartós tankönyvek átvétele a könyvtárban. Szeptember 15-ig a tankönyvfelelős összekészíti a visszáruzandó tankönyveket. Szeptember - A pótrendelés alapján megérkezett tankönyvek eljuttatása a tanulókhoz. Szeptember 28-30. A tankönyvfelelős,ahol szükséges, módosítja a normatív kedvezményben részesülők státuszát. A tankönyvfelelős ellenőrzi a KELLO által megküldött számlákat. Amennyiben szükséges, évközi rendeléssel megrendeli az újonnan érkezett tanulók számára a szükséges tankönyveket. 15
3.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 3.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézmény informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető helyettesek) férhetnek hozzá. 3.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó ) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és a gondnok esetenként, a portás illetve az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 16
A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület ezzel ellentétes utasítás hiányában a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az intézmény vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 4. Az intézmény munkarendje 4.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az intézményvezető vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16.00 óra között, pénteken 7.30 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 4. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. Ebből az intézményben eltöltendő kötött munkaidő 32 óra. A pedagógusok munkaidejüket a heti munkarendjük, a munkaterv és az intézmény havi programjainak figyelembevételével az intézmény vezetése által meghatározott feladatokkal teljesítik. A munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, és az egyéb feladatok szétosztásánál törekedni kell az arányos és egyenletes feladatelosztásra a nevelőtestület tagjai között. 17
4.2.1 A pedagógusok munkaidejének beosztása Tantárgyi tanóra (az iskolai helyi tantervében meghatározott tantárgyi szerkezetben, és tartalommal, továbbá az éves tantárgyfelosztásban meghatározott óraszámban) Egyéb foglalkozás (a tantárgyfelosztásban, illetve egyéb intézményi dokumentumokban tervezett, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely) szakkör, sportkör, tömegsport foglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, napközi, tanulószoba, tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás, diák önkormányzati foglalkozás, tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás lehet. A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében figyelembe vehető tevékenység o foglalkozások, tanítási órák előkészítése, o a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, o az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, o a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, o előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete, o a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, o a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, o eseti helyettesítés, o a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, o az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, o a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, o osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, o pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, o a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, o munkaközösség-vezetés, o az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, o környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, o iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, o különböző feladat ellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el. 18
A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére, a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra. A pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A pedagógus munkarendje és a munkatervben meghatározott feladatok alapján, az intézmény által meghatározott formában, munkaidő-nyilvántartást vezet. A munkavégzést teljesítését a szervezési igazgató helyettes havonta ellenőrzi, illetve az intézményvezető igazolja. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el. Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. Az értekezleteket, fogadóórákat általában szerdai napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 19
4.2.2. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a szervezési intézményvezető helyettes állapítja meg az intézmény munkarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 20 óráig köteles jelenteni az intézmény titkárságán, vagy szervezési igazgatóhelyettesnek. A hiányzó pedagógus várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor, tanmeneteit köteles a titkárságokra eljuttatni. A távolmaradást igazoló dokumentumokat a hiányzást követő, hosszabb időtartam esetén időközben a titkárságon kell leadni. A pedagógus intézményvezetőtől kérhet engedélyt a tanítási óra (foglalkozás) eltérő tartalmú,vagy helyszínű megtartására. A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje teljesítéséről az intézmény által elrendelt nyilvántartást köteles vezetni. A kötött munkaidőn felül, intézményen kívül végzett tevékenységről munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. 4.3 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az intézményvezető határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gondnok szóbeli vagy írásos utasításával történik. 4.4 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet, az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. A munkaköri leírások tartalmát az SZMSZ függeléke tartalmazza. 20
4.5 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (intézményvezető engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét ügyeletes pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. A tanórák, egyéb foglalkozások, egész napos iskola órakezdési időpontjait, a napközi, tanulószoba munkarendjét és az óraközi szünetek rendjét, a Házirend 5.1. A tanórák, foglalkozások napi rendjének szabályai pontja tartalmazza. 4.6 Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az intézményvezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola intézményvezető előírja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. 4.7 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje A Sugovica Sportiskolai Általános Iskola a tanév szorgalmi időszakában hétköznapokon 6 00 - tól a tornacsarnok igénybevételének függvényében legkésőbb 21 00 óráig tart nyitva. A tanulók részére foglalkozást 8 00 16 00 óráig, ügyeletet 7 00 -től 17 00 óráig biztosít. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva 8 00 12 00 -ig. 21
Szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon az épület helyiségeinek használatát az iskola intézményvezető támogató javaslatára, a működtető önkormányzat engedélyezheti. Tanévközi tanítási szünetekben, tanítás nélküli munkanapokon előzetes jelentkezés és egyeztetés alapján napközi otthoni ügyeletet biztosítunk. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a kapunál regisztráltatniuk kell magukat. 4.8 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyarország címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve a tanítási órákat követően a technikai dolgozók feladata. Az intézményi tanács, diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit az intézményvezető helyettessel való egyeztetés után szabadon használhatja. 22
4.9 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló 2 törvény 4. (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért az intézmény vezetője felel. 4.10 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, informatika, testnevelés, technika. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást, a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az intézményvezető által megbízott munkavédelmi felelős végzi digitális rendszer alkalmazásával. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. 2 Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről. 23
A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 4.11. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát intézményvezető helyettese rögzíti a tanórán kívüli foglalkozások programjába, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Napközi, tanulószoba (Házirend melléklete szerint) Sajátos nevelési igényű tanulók egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásai (Pedagógiai program szerint) Magántanulók ellátása Fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás Szakkörök Tanulmányi, sport versenyek, művészeti bemutatók Múzeum, mozi, színházlátogatás (A szülői szervezettel egyeztetett módon, a szülők anyagi szerepvállalásával, előzetes engedélyezést követően tetszőleges számú részvevőkkel. A megtekintett program járuljon hozzá a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteinek bővítéséhez.) Testvériskolai kapcsolat helyi és külföldi programjai (Ennek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők.) Erdei iskolai program (Környezeti nevelés meghatározó munkaformája. ) Osztálykirándulás (Az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola, a szülői szervezettel egyeztetett módon mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében.) 4.12 A mindennapos testnevelés szervezése Pedagógiai programunk heti 5 testnevelési órát tartalmaz a következők szerint: A mindennapos testnevelés a 2012/2013 tanévtől, 1. és 5. évfolyamtól kezdve, felmenő rendszerben heti öt testnevelés óra keretében, órarendbe beépítve kerül megszervezésre. Ezen túlmenően, az éves munkatervben meghatározott módon és tartalommal előzetes igényfelmérés alapján az iskolai sportkör koordinálásával tömegsport foglalkozásokat tartunk. Heti két testnevelés óra kiváltható a) iskolai sportkörben való sportolással, b) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes 24
versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel. 25
5. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 5.1 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. 5.2 A nevelőtestület értekezletei 5.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési, szakmai értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint). 5.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény intézményvezető szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 5.2.3 A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. 5.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott 26