HR HÍRLEVÉL 2012. Július
MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK Munkaügyi audit Munkaügyi szerviz Munkaügyi tanácsadás Munkaügyi ellenőrzésre felkészítő oktatások EXPAT SZOLGÁLTATÁSOK Hivatalos ügyintézés Otthon keresés Költöztetés Beilleszkedési szolgáltatás RECRUITMENT / OUTSOURCING PÉNZÜGY-SZÁMVITEL Speciális szakmai tesztelés Kompetencia alapú tesztelés Munkaerő-közvetítés, direkt keresés Munkaerő-kölcsönzés CAFETERIA SZOLGÁLTATÁSOK Cafeteria tanácsadás Cafeteria bevezetés Cafeteria adminisztráció BDO AKADÉMIA Számviteli, pénzügyi, adózási és munkaügyi képzések Tanácsadás és szervezetfejlesztés Egyéni készségek fejlesztése Munkacsoportok hatékonyságának növelése Vezetői kompetenciák szélesítése Tehetség menedzsment Pályázatírás és projekt menedzsment 1 Júliusi köszöntő Júliusi munkaügyi cikkünk a műszakpótlék fizetésének régi és új szabályait foglalja össze, ugyanis az új Mt. egyik legjelentősebb változása a műszakpótlékhoz kapcsolódik. Recruitment cikkünkben arról adunk hírt, hogy manapság a nyelvtudás szintje kiemelkedően fontos és meghatározó kérdéssé vált egy pozíció betöltésénél, az ezredforduló óta növekvő tendenciát mutat az idegen nyelvtudást igénylő pozíciók számának alakulása. Bár a jövő évi cafeteria rendszer változásairól az idő koraisága miatt egyelőre nem született döntés, egyet biztosra vehetünk: az iskolakezdési támogatás 2013-tól változni fog. Hírlevelünk júniusi számában részletesen beszámoltunk az iskolakezdési támogatással kapcsolatos fontosabb tudnivalókról, jelen számunkban pedig a jövő évi változásokat gyűjtöttük össze. Jamniczky Andrea HR igazgató, partner MUNKAÜGY A műszakpótlék fizetésének régi és új szabályai A munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) számos ponton módosítja az eddigi munkaügyi gyakorlatot, melyek közül az egyik legjelentősebb változás kétségkívül a műszakpótlékhoz kapcsolódik. Jelen cikkünk célja ezen változások bemutatása, melyeket az érintett foglalkoztatóknak a júliusi bérelszámolások során már alkalmazniuk kell. Több műszakos munkarend a régi Mt. alapján A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992.évi XXII. törvény 146. (2)-(3) bekezdése délutáni műszakpótlék fizetését írta elő 14 óra 00 perc és 22 óra 00 perc közötti időszakban történő munkavégzés esetén. A délutáni műszakpótlék mértéke a munkavállaló személyi alapbérének 15%-a volt. Az éjszakai műszakpótlék mértéke pedig mely a 22 óra 00 perc és 06 óra 00 perc közötti időszakra járt 30% volt. A szóban forgó műszakpótlékok fizetése csak akkor volt kötelező, ha a régi Mt. 117. (1) bekezdés e) pontja szerinti műszak szerint látták el feladatukat a munkavállalók. Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás HR Hírlevél 2012. Július 2
A régi Mt. 117. (1) bekezdés e) pontja szerinti műszak definíció a következő volt: több műszakos a munkarend, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. A műszak három kritériuma melyeknek egyszerre kellett érvényesülniük a következő volt: a munkáltató üzemelési ideje haladja meg a munkavállaló napi munkaidejét a munkavállalók a napi üzemelési időn belül egymást váltva lássák el azonos munkaköri feladataikat a munkavállalók rendszeresen váltogatják a műszakokat (például két hét délelőtti műszak, két hét délutáni műszak, stb.). Több műszakos munkarend esetében a 14:00-22:00 óra közötti időszakban 15 %-os mértékű délutáni műszakpótlék, 22:00-06:00 óra között pedig 30%-os mértékű éjszakai pótlék illette meg a több műszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalót. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat ezen felül délutáni műszak esetében további 5%, így összesen 20%, míg éjszakai műszak után további 10%, azaz összesen 40%-os mértékű műszakpótlék illette meg. Több műszakos munkáltatói tevékenység és a műszakpótlék 2012. július 1-től A 2012. július 1-től hatályos Mt. szerint akkor több műszakos a munkáltató tevékenysége, ha annak időtartama eléri a heti 80 órát. Az új szabályozás bevezette a 30%-os mértékű műszakpótlék fogalmát, melyben egybeolvad a korábbi délutáni és éjszakai pótlék a jogosultsági időszak lerövidülésével, hiszen az új műszakpótlék a 18:00 és 06:00 óra közötti időszakban illeti meg a több műszakos tevékenység keretében munkát végző munkavállalókat. Az eredetileg kihirdetett törvényben a műszakpótlék fizetése három együttes feltétel meglétéhez volt kötve: a munkáltató tevékenysége több műszakos munkáltatói tevékenységnek minősüljön a munkavállaló pótlékra jogosító időszakban végezze a munkáját, vagyis 18:00 és 06:00 között a napi munkaidő kezdete rendszeresen változzon. Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás HR Hírlevél 2012. Július 3
Ugyanakkor az eredetileg kihirdetett törvényt a 2012. június 29-én megjelent a munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I.törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012.évi LXXXVI.törvény több ponton is módosította, így annak a műszakpótlékról szóló 141. -át is, mely a következő szöveggel lépett végül 2012. július 1-jén hatályba: A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18:00 és 06:00 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. [ ] A változás rendszeres, ha havonta beosztás szerint a munkaidő kezdete a munkanapok 1/3-a esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra eltérés van. Vagyis a hatályba lépett munkajogi szabályozás alapján a műszakpótléknak nem feltétele a több műszakos munkáltatói tevékenység! Új lehetőség: pótlékok az alapbérben Az új Mt. hatálybalépésével az Mt.145. (1) bekezdése alapján lehetőség nyílik a bérpótlékot is magában foglaló alapbér meghatározására, melyről a felek munkaszerződésben állapodhatnak meg. A felek az alábbi bérpótlékokat is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg: Az átmeneti rendelkezések alapján a pótlék meghatározása annak első alkalmazásakor feltételekhez kötött, így változatlan foglalkoztatási feltételek fennállása esetén a megállapított átalány összege nem lehet alacsonyabb az utolsó 12 naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál. Az új pótlékot is magában foglaló alapbér nem lehet kevesebb, mint a kapott átlag, valamint a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összege. Vagyis a fentiekre figyelemmel nemcsak az újonnan belépő munkavállalók, hanem a már régebb óta állományban lévők is megállapodhatnak a foglalkoztatóval olyan alapbérben, mely a pótlékokat magában foglalja. Muhoray Beáta junior munkaügyi tanácsadó Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó éjszakai pótlék műszakpótlék vasárnapi pótlék munkaszüneti napi pótlék. MUNKAÜGYI KONFERENCIÁK a Milton és a szervezésében 2012. szeptember 20. Új munka törvénykönyve - új iratminták Munkaügyi szabályzat és iratszerkesztés gyakorlati szakemberekkel dr. Waldmann Gábor - Máriás Attila Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás HR Hírlevél 2012. Július 4
2 RECRUITMENT Mennyit ér a nyelvtudás? Napjainkban a nyelvtudás szintje kiemelkedően fontos és meghatározó kérdéssé vált egy pozíció betöltésénél. Az 1990-es években még nem jelentkezett nagy számban az idegen nyelvismeret követelménye, a munkavállalóknak nem jelentett komoly hátrányt a nyelvtudás hiánya. Ezzel szemben az ezredforduló óta növekvő tendenciát mutat az idegen nyelvtudást igénylő pozíciók száma. Több éves szakmai tapasztalatunkra alapozva kijelenthető, hogy húsz keresésből csupán egy olyan van, ahol a követelmények listáján nem szerepel idegen nyelv ismerete, de még ezekben az esetekben is előnyt jelent a pályázó számára, ha rendelkezik ilyen tudással. A munkáltató számára a legnagyobb csapdát a passzív nyelvtudású munkavállalók jelentik. Rengeteg olyan emberrel találkozhatunk a munkaerőpiacon, aki ugyan rendelkezik középfokú nyelvvizsgával, viszont nincs meg hozzá a gyakorlatban is használható tudása. A középfokú nyelvtudásra vonatkozó szűrést követően az általunk megkérdezett 100 jelöltből 22 ugyan társalgási szintű nyelvtudást jelöl meg nyelvtudása szintjeként, a megkeresést követően azonban kiderül, hogy megközelítőleg alapfokú nyelvismerettel rendelkeznek, amelyet legtöbb esetben szóban egyáltalán nem mernének használni. Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás HR Hírlevél 2012. Július 5
Még meglepőbb, hogy 65%-uk államilag elismert középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, de nyelvtudásuk használat hiányában időközben passzívvá vált. Elmondásuk szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy jelenlegi munkájuk során nincs szükség a mindennapos nyelvhasználatra. Sok munkahely esetében az idegen nyelv használata a rutinná vált levelezésben merül ki, ennek következményeként az aktív nyelvtudással nem rendelkezők 55%-a külön kiemelte, hogy írásban már inkább középfokú, magabiztosabb nyelvismerettel rendelkezik. Az Eurostat felmérése szerint 2007-ben az Európai Unió állampolgárainak 28%-a beszélt két vagy több nyelven. A magyarországi arány sajnos nem csak rosszabb ennél, de egyenesen a legrosszabb az Európai Unió államai között: mindösszesen a lakosság 7,6 %-a tud két vagy több nyelven megszólalni. Ezen elszomorító adatok tudatában érthető, hogy az Európai Bizottság korábban, az 1995-ös Fehér könyvben leírt célkitűzésként azt jelölte meg, hogy a jövőben minden Európai Uniós állampolgár legalább két nyelven beszéljen. Magyarországon egy 1996-ban elfogadott törvénnyel próbáltak a statisztikai adatokon pozitív irányban változtatni: 1996 óta minden diploma megszerzését legalább egy középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötik. Sajnos, mint ahogy az a későbbi felmérésekből ki is derült, ezzel nem sikerült a tudás tényleges elsajátítását ösztönözni. A törvény egyre több nyelvvizsga központ megjelenését hozta magával, ami egyenes úton vezetett a nyelvvizsgák színvonalának romlásához. Többek között ennek is köszönhető, hogy egy kevesebb nyelvérzékkel rendelkező ember, aki soha nem érdeklődött a nyelvek iránt, a diplomája megszerzése miatt kénytelen egy középfokú nyelvvizsgát letenni. A megszerzett ismereteket követően a nyelvet nem meri és egyáltalán nem is szeretné használni, a megszerzett végzettséget viszont később szerepelteti önéletrajzában, ami félrevezetővé válik. Összességében megállapítható, hogy a jövőben egy jól meghatározható mérési rendszer kialakítására lenne szükség, mely egységesen, a valóságnak megfelelően jelezné a nyelvtudás szintjét megkönnyítve ezzel a munkavállalók számára is tudásuk szintjének meghatározását. A munkáltatók részéről pedig a nyelvhasználat munkahelyi biztosításával lehetne javulást elérni elkerülve ezzel a feltételként megadott aktív nyelvtudás elsorvadását, amit a munkavállaló korábban hosszú tanulási folyamattal sajátított el. Megoldásként szolgálhat a nyelvórák heti rendszerességgel történő bevezetése a munkahelyeken, melyre napjainkban szerencsére már egyre több példát láthatunk. Muzik Mónika Junior tanácsadó Zórándy Nóra Senior tanácsadó Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás HR Hírlevél 2012. Július 6
3 CAFETERIA Iskolakezdési támogatás idén és jövőre Törvénymódosítás Az iskolakezdési támogatással kapcsolatos szabályozást (melyet az 1995.évi CXVII. a személyi jövedelemadóról szóló törvény tartalmaz) egy friss törvénymódosítás 2013. január 1-jétől ismét módosítja, melyről részletesen a Magyar Közlöny 2012/87. számában olvashatunk. Az iskolakezdési támogatás Az iskolakezdési támogatás a béren kívüli juttatások olyan eleme, melyet kimondottan a családos munkavállalók megsegítésére biztosíthatnak a munkáltatók. A juttatás célja, hogy a munkáltatók iskolakezdési támogatás formájában enyhíthessék a munkavállalók gyermekeinek beiskoláztatásához kapcsolódó költségeit. A támogatást tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására lehet felhasználni a törvényben meghatározott felhasználhatósági időszakban. 2012-ben gyermekenként és szülőnként 27.900 Ft értékben adható a támogatás, utalvány vagy a munkavállaló nevére kiállított számla alapján. A munkáltatót 30,94% adó terheli a juttatás biztosítása mellett, hiszen nemcsak a szja-t kell megfizetnie, hanem a 10%-os EHO-t is. Változások 2013-tól A 2012. július 6-án közzétett Magyar Közlöny alapján a következő területeken lépnek életbe változások 2013. január 1-jétől: a felhasználhatósági időszak valamint a támogatás formája. Változás a felhasználhatósági időszakban A jelenleg hatályos szabályozásnak megfelelően a juttatás a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül vehető igénybe. 2012-ben ez az időszak július 5. és november 2. közé esik. A felhasználhatósági időszak mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára egyaránt kedvezően változik. 2013-tól a törvénymódosításnak megfelelően ez az időszak kitolódik, így a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig lesz felhasználható a támogatás, mely közel 180 napos felhasználhatósági időtartamot jelent a jelenlegi 120 nap helyett. Változás a támogatás formájában Idén két formában használható fel az iskolakezdési támogatás: vagy utalvány, vagy a munkavállaló nevére kiállított számla alapján történő utólagos elszámolás formájában. A július 6-án kihirdetett törvénymódosítás értelmében 2013-tól csak és kizárólag - papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott utalvány formájában juttatható a támogatás. Ennek értelmében a jövő évtől a munkavállaló nevére szóló számlát a munkáltatónak nem lesz lehetősége elszámolnia. Ez várhatóan a kisebb létszámú cégek számára, valamint az ország kisebb településein dolgozók számára okozhat kellemetlenséget, hiszen a nagyvállalatok döntő többsége jelenleg is az utalványos formát alkalmazza ennél a juttatásnál. További nehézséget okoz a számlás juttatási forma megszüntetése, hiszen ennek következtében a szülők által az iskolában megvásárolt tankönyv számláját sem lehet majd elszámolni, mivel az iskolák a jelenlegi szabályoknak megfelelően nem minősülnek utalvány elfogadóhelynek. Mivel a beiskoláztatással kapcsolatban általában a tankönyvek jelentik a legnagyobb költséget, így ez jelentős problémát okozhat a jövőben, amennyiben nem születik további módosítás a támogatással kapcsolatban. Nagy Zsolt Cafeteria tanácsadó Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás HR Hírlevél 2012. Július 7
A BDO AKADÉMIA NYÍLT KÉPZÉSEI IFRS képzés augusztus 27-31 A BDO Akadémia tisztelettel meghívja Önt a Budapesten megrendezésre kerülő 5 napos IFRS szakmai képzésre, amely 2012. augusztus 27-től 31-ig kerül megrendezésre a előadó termében. (cím: Laurus Irodaházak, 1103 Budapest, Kőér u. 2/a. ) Ajánló Az IFRS rendszerét nemcsak nagy-, illetve multinacionális vállalatoknak érdemes figyelemmel kísérniük, hanem a kis- és középvállalatok számviteli szakembereinek is, hiszen a standardalkotó bizottság már a kis- és középvállalatok részére is kidolgozta a jövőbeni követelményként megjelenő standardokat. Az IFRS standardok folyamatosan változnak, ezért állandó karbantartást igényel ismeretük. Tanfolyamunkkal segíteni kívánunk azoknak a számviteli szakembereknek, akik napi munkájához elengedhetetlen az IFRS standardok ismerete. Oktató RÓZSA ILDIKÓ Számviteli oktató Tematika I. modul: IFRS elmélet (2 nap augusztus 27.,28.) Nemzetközi számviteli elvek alkalmazásának szükségessége IAS/IFRS fogalmi rendszere, alapjai IFRS standardok részletes bemutatása - beszámoló összeállításához kapcsolódó standardok Az IFRS standardok részletes bemutatása - mérleghez kapcsolódó standardok Az IFRS standardok részletes bemutatása - mérleghez/ eredménykimutatáshoz kapcsolódó standardok II. modul: IFRS gyakorlat (3 nap aug. 29., 30., 31.) 3 napos gyakorlati program nemzetközi számvitel témában Excel-ben laptoppal. A modul során egy magyar vállalat magyar számviteli törvény szerinti beszámolóját forgatjuk át az IFRS szabályok szerint két egymást követő év viszonylatában. Ennek keretében szinte az összes standard áttekintésre kerül, valamint a módosítások kialakítása, feldolgozása és jelentésbe való foglalása is elsajátítható. A modul egy teljes IFRS beszámoló elkészítésével zárul, melynek keretében elkészül a beszámoló összes eleme forintban és devizában (az IFRS átváltási szabályokkal). A rendezvény helyszíne: előadó terme, Laurus Irodaházak, C épület, 1103 Budapest, Kőér u. 2/a. A rendezvény időpontja: 2012. augusztus 27.-31. 9:00-16.00 Részvételi díj: 250.000 Ft + ÁFA,, amely magában foglalja az oktatást, a tananyagot, a frissítőket és a kávét, valamint az ebédet. Érdeklődés esetén kérjük, írjon a kepzes@bdo.hu e-mail címre vagy hívja Váradi Mariannt a 06 1 / 235-3010 telefonszámon! Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás HR Hírlevél 2012. Július 8
Összeállításunk figyelemfelhívó jellegű és nem helyettesíti az ügyletek részletes vizsgálatát, mellyel kapcsolatban keresse tanácsadóinkat! Kiadásért és szerkesztésért felel: Jamniczky Andrea HR igazgató, partner ISSN 2061-5964 HR Személyzeti Tanácsadó Kft. 1103 Budapest, Kőér utca 2/A Laurus irodaházak C épület Telefon: +36 1 235-30-10 +36 1 235-30-90 Fax: +36 1 266-64-38 E-mail: office@bdo.hu www.bdo.hu www.munkaugyiblog.hu www.bdoakademia.hu Hírlevelünk a legnagyobb gondossággal készült, mindamellett nem zárhatók ki elírások és más hibák, melyekért nem tudunk felelősséget vállalni. Személyzeti szolgáltatásainkkal kapcsolatos kérdéseivel kérjük keresse közvetlenül munkatársainkat. Jamniczky Andrea HR igazgató, partner andrea.jamniczky@bdo.hu Máriás Attila munkaügyi szaktanácsadó attila.marias@bdo.hu Nagy Zsolt cafeteria tanácsadó zsolt.nagy@bdo.hu Zórándy Nóra recruitment tanácsadó nora.zorandy@bdo.hu Karfner Judit képzési vezető judit.karfner@bdo.hu