A sopranyi magyar kir. áa:t:c.i fő:reáiskoa 18-ik évi ÉRTESÍTÖJE i.ss- 93. Köz i: kir. ighzgató. S oprony. Nyo m atott Litfas R Ká r o y kö n yv n yomdá.jában 1893.
J:_ A középiskoák önképzőköreirő. Az önképzökörnek oy fontos szerepe van a középiskoában, hogy vaóban megérdemi a behatóbb métatást. Sokszor képezte már szakférfiak körében a megvitatás tárgyát az, hogy mi módon szerveztessék az önkéj>zőkör a ezéinak egmegfeeőbben, sőt az is, hogy egyátaán jogosut-e fenntartása. E két kérdésse szándékozom behatóbban fogakozni, még pedig eső sorban az utóbbival Senki sem tagadhatja, hogy középiskoáink ma már sokka magasabb színvonaon áanak, mint eg y-két évtizedde ezeőtt. Ez tény, de emeett szomorú igazság az is,\. hogy ma kizáróag csak tanítanak a középiskoákban és nem nevenek egyszersmind. A tanárok egnag-yob része - tiszteet a kivéteeknek - nem tartja összeegyeztethetőnek, hogy eőadása közben a növendékeknek ne csak az eszéve, de a kedéyéve is fogakozzék, ne csak ismereteive, de érzemeive is törőjék. Lám pedig mennyire összefügg az érzeem az érteemme. En nem is képzeek vaódi tudást a kedéy mi1ködése nékü. A tanárnak - azt tartom - a tanítássa egyenértékü feadata a kedéyképzés. Tanitás eőtt és tanitás közben foyton tekintette ke ennünk az ifjak eküetére, ébren ke tartartanunk és ehiincsenünk kedéyviágát Az ifjak eke megmérheteten kincses bányu, meybő, menné jobban müvejük, anná értékesebb drágaköveket aknázhatunk. Legfontosabb tehát, ha maradandó hatást akarunk gyakoroni, az ifjú ekéhez férkőzni s azt mintegy varázshatásunk aá hozni. Eötvös is azt mondja:, Féig sem oy fontos az, m i t tanítunk gyermekeinknek, mint az, h o g y tanítjuk.«-- A mit az iskoában tanutunk, annak egnagyobb részét efeejtjük, de a hatás, meyet egy jó oktatási rendszer szeemi tehetségeinkre gyakoro, megmarad. '
4 A középiskoai tanár neveő hatásához nincs szükség a métóságra, de arra igenis, hogy tanítványai tisztejék s bíztdomma visetessenek iránta s egfóképen, hogy szeressék. Ha eőadásaink közben semmi mást nem csináunk, mint tanítunk, akkor bizony e czét e nem é1jük. Eszmék és érzemek viágában ke áandóan éni az ifjtinnk; -ek vonzzák öt, erősítsék és napró-napra emejék. - Munka egyen a tanuó ifjak éeteeme. Becsesebb tökét az ifjü nem vihet mag_áva az éetbe, mint a munka szeretetét. A egtöbb ember szerencsétensége az éetben onnét keetkezik, hogy sokan tanuó korukban nem tanuták keőkép métatni a munkát s a komoy kötemeket A munka nemcsak biztos eszköze az anyagi és szeemi e1 ök kifejesztésének, nemcsak e nem veszíthető gazdagsága az embernek: de vignsztaáia a szerencsétenségben, biztos óvszere a testi és eki epuhuás een is. Nos, ezekben átom indowva a középiskoákban az ö nk é p z ö \ ö rök é t j o g os u ts á g á t. Eőször, rnert szükséges, hogy az iskoa minden eszközt rnegragadjon, meyye ótékony hatást gyakorohat az ifjak kedéyvih.gára, másodszor szükséges, hogy ha ehet, gyönyörködtető módon is megke_dvetesse a tanuókka a munkát, a foytonos tevékenységet. Sőt a rnun,ának iyetén vaó megkedvetetéséve hazafiság hoz is szoktatjuk a.z ifja.cat. Mert korunkban már csak az ehet igazi hazafi, a ki tisztességes mócon a ehető egtöbbet dogozik. Munkájáva emeő hatássa van honfitársaira s hasznára váik házájának. Nem szándékozorn eheyütt az önképzőkörök történetéve fogakozni, mert ez küön és még befejezeten tanumányom tárgyát képezi. Nem ernitem fe azokat az igazán érdekes adatokat, a miket küfödrö, ha nem is szorosa11 vett önképzökörök-, ee rokon intézm ényekrő szereztem. Nem tárgyaom, hogy náunk a mutban egyik-másik iskoa történetében minö nevezetes szerepe vot az önképzökörnek. Mincezekke nem szándékozom most többet fogakozni, már csak azért sem, mert a sz.tikséges ncatok nem áanak még rnind rendekezésemre ; de J.;örvonaozom azt az önképzökört, a meyet én heyes irányúnik s feadata magasatán áónak tartanék. Az ön<épzökör rendetetése eső Horban az egyen, h o g y segits e a z i fj a k a t a z i r o d a o m o sz o p os a i n a k b e h a t ó b b rn e g i s m e r és é b e n. Jean Pa n, a nagy neveő a kasszikusok fontosságát így
ec.c;etei:»a mostani emberiség feneket en örvénybe süyedne, út ar. ifjuság a régi nagy idők és nagy emberek csendes tempomán át nem vándoroina a k ésőbbi éet piaczára. «- Ez erköcsi szempont meett természetesen nem kisebbedbetik a szeemi nyereség sem. Ezze korántsem akarom ki C:)inyeni az irodami eőadások hatását ; csak azt áítom, hogy ez eöndásoknak hathatós támogatói ehetnek az önképzőkörök. Az iskoában a tárgyhamazná fogva sem fogakozhatunk egyes kiváó irókka oyan behatóan, amint ezek azt megérdemenék. De meg sok tekintetben hiányzik az iskoában az öntevékenység varázsa is. Emeő az nagyon az if]úm, ha tapasztaja, hogy a maga szorgamábó, önkéntes munkákodássa jutott finomabb izéshez, e rő tejesebb itéők épességh ez, széesebb átókörhöz, mert ezeket eredményezi az irodaom jeeseive vaó beha tó bb fogakozás. Ez aapon képezze tehát tárg,yát az önképzőköri munkákodásnak : jees irók kiváó müveinek együttes, minden irányú tárgyaása, ezekrő eseeg irásbei tanumányok készitése. Az irásbei tanumányok - nézetem szerint - anná jobb hatásnak, menné szükebb térre sr-orítkoznak. rranuságos tárgya ehet még az Önképzőkörnek az irók éete. A kötők éetrajzát írai kötészetük úgyszóván tejesen megviágítja, mert a, k ö tő beéjök önti egész érzemi és akarati viágát. ')E fogakozás. küönösen gazdagítja a képzeetet is. Itt ernitern meg a nem csekéy fontossági szavaatokat, egyátaán a szónoki e őadás t. Ennek sokfée haszna van. Az ifjü beeméyed tanu<ís közben a kötő gondoatviágába; magáva ragadja a hév, a ekesedés. Kötői benyomások vésödnek emékébe és termékenyitik meg ekét. Kö tő nyevezetet tanu. Szép eőad á.shoz, nemes magatartáshoz szokik. Kivánatos még az erre akamas prózai müvek betanuása és e őadása - a szónoki gyakorottsá.g esajátitásához. Lényeg es azonban, hogy a tanuó a darabok váasztásában ne egyen magára hagyatva. Gondos ujjmutatás szerint haadjon s a Yezetö tamí.r a egbehatóbb megfigyeés és a mindenütt nyi ván u ó hajamok tekintetbe véteéve jeöje ki a szavaandó miíveket ; sőt ne csak a szavaókra., de a hagatókra is gondojon, s az irókban, müfj ok ban keő, rendszeres vátozatosságm törekedjék. Határozottan kivánatos, hogy az önképzö-egyesüet mlíködési körébe tartozzék a kasszikusok óvatos tárgyaása. Etekintve a formai tökéetesség-tő, a nyev gazdagságtó, mérheteten becsi.'t eszmei emeked és az, mit e tárgyaás maga után von. Fejeszti a sr-ép iránt vaó fogékonyságot az ifjúban, >> szerniéetében pas:dikára, gondokozásában következési képességre tes;. swrt. «
6 Ezze szemben nem szabadna figyemen kívü hagyni azon maradandó becsű és az irói viágot is nagyobb mérvben fogakoztató irodami müveket sem, a meyek a jeenben átnak napviágot és az iskoai eőadások tár gyát már ez okbó sem képezhetik. Szintén az önképzökör czéja egyen az irodaom jeesei meett a t ö r t é n e e rn k i v á ó a ak j a i n a k i s m e r t e t é s e i, még pedig egyrészt a jeem-, másrészt a hazafias érzeem fjesztése szempon0ábó. Itt sem tartom ekerühetönek, hogy a rég mut idők nagyjai meett a köze jeenben ehünyt s kiváó szerepet vitt hazafiak éetére is vessünk viágot, természetesen a egnagyobb óvatossággal *) Semmi sem ájon azonban távoabb a kör működésétö, mint a poitikai tüntetés. A magyar nemzeties gondokodást és érzést ke fentartani az ifjaknál Jees ernberek pédáibó tanuja meg az igazi hazaszeretetet, azok küzdernes hűségébő s honfiúi jeemébő nyetjen ekesedést s tetterőt a köteességek tejesitéséhr,;1;, szóva igy készüjön az éet métó feadataihoz. Ak ö teességtejesítés és a hazafias rnunkákodás oy magas szinvonaára ke emekedni mai napság minden egyesnek, a minön régebben taán csak egyesek áottak a egkiváóbb egyéniségek közü. A hazaszeretetet manapság nem annyira éetünk feádozásáva, mint inkább önzeten, önmegtagadó s a haza javára irányuó munkásságga mutathatjuk be. És ez a egnehezbb módja a hazaszeretet gyakorásának, mert igen gyakran öntudatunk nemes megnyugvásáná egyebet érte jutamti nem várhatunk. Az ifjúi hév, ekesedés: ez mát jóformán divatját múta. Hová tiint a spártai, római és a régi magyar ekesedés!? Nemes feadata az is az ifjúsági körnek, hogy a keő kritikáva vaó ekesedést éeszsze az ifjakban. - Az eszményi fogakozás körében éetre ke a éeknek az a drága gyöngye, jeemének az a szép vonása, meyet i d e á i z m u sna k neveznek. Ez emei magasabb szinvonah a az egyént, ez adja meg az ifjúságnak azt a nemes kivátságot, hogy a tényeket nem pusztán csak a siker és a kézze fogható haszon szempontjábó itéi meg, hanem azoknak beső értéke és eszményi jeentősége szerint Ideaizmus nékü oyan az ifjú, mint a kert virág nékü. Az önképzökör további czéja egyen a z é r i n tk e z ö m o d o r n e m es i t és e. Szinte csodáatos, hogy erre minö eseké y stiyt heyezünk az *) Ezen evbő kiinduva tartottam czéirányosnak az idén a vezetésern aatt áó ifjusági körre megünnepetetni a mtt évben eha t Baross Gá hor emékét, azon férfiúé t. ki bár a je!en embere vot, evitázhatanu mintaképe ehet a fiataságnak úgy is, mint a mnnka embere de meg úgy is, miut hazafi.
7 iskoában tanítás közben. Az önképzőkörben számtaan akama nyiik a tanuónak eesni jobb modoni társaitó a heyes érintkezést, a múvet feépést ; és éppen az áta, hogy szabadabban, feszteenebbü érintkezhetik, feg yemezi jobban önmagát, nehogy ez irányban megszóásnak, eseteg visszatetszésnek vagy kedvezőten kritikának tegye ki magát. T e h e ts é g t i sz t e e t e t is tanu az ífjú az önképzőkörben. A mig az iskoában azt inkább csak a tanárná tapasztaja, itt ö mag a is g yakoroja; sőt megszokja ostorozni a meéktekinteteket, ha iyenek jönnek számba egyesek müködésének biráatánál N em es d em ok r a t i á t is visz magáva a tanuó nz ifjusági körbő. Azt ke tapasztania, hogy egyedü a tehetség és szorga.om nyer mé tányoást, eismerést. Szándékosan teszem utosó heyre a kör feadatai közt az önáó dogozatok készítését. Az erre forditott idő a tanuóná a egtöbb esetben kárba veszett. Nem azért, mive a egtöbbné hiányzik a tehetség, de mert nincs meg a keő eökészütség. Soan - paedagogusok is - azt _tartják, hogy egy azon időközben ehet önáóan is dogozni és az eőtanumányokat megszerezni. Ez képteenség. Éppen úgy, mint a méh nem készitheti a mézet azaatt, a míg az anyagot gyűjti. Nem csupán az a baj, az e. fajta munkákodásná, hogy a munkások üres dogokat pu:ffogtatnak, hanem, hogy a keő tájékozottság nékü etompítják finom érzéküket, megrontják sokszor annyira, hogy jóvá sem tehetik müizésüket, mieőtt az tuajdonképen kifejődött vona. Ezért áítom, hogy a tehetséghiány nem a főbaj, sőt ez, ha a keő eőképzettség meg van, ha már önk1 itikáva. tud vaaki dogozni, nem is akadáy arra, hogy dogozzék, kiséreteket tegyen ; mert ei, ha egyéb haszonna nem járna is, javítja a stiusát, fegyemezi a gondokodását. A fiúkná küönösen a verstermeés terén tapasztajhatj uk az erő nékü vaó erőtetést. De hát csoda-e? Nem. Hiszen tavazsza tán a veréb is kiséretet tesz a daoásra. Osak óvatosságra ke inteni az ifjakat. Tanujanak, ovassanak egy-két évig eőbb verseket, mikor azt hiszik,. hogy már ők termehetnek. Békyós ábba ostromoják a Parnasszust,. ' hová sr.árny nékü feemekedni nem ehet. Amde ezek csak afajta >>'risza virágok«, - tavasz évadján szaporák, de nagyon rövid éeti.íek. Összefoga va a mondottakat, az önképzőkör hivatása, czéja egyen: az irodaom és jeeseinek tanumányozása ; a történeem, de kiváó an a mag-yar történet és nagyjainak tanumányozása, hogy ezek éetfoyásábó, honszere met s ekesedést merítsenek ; az ideaizmus ébresztése és ápoása, az
8 é'intkezési modor nemesitése, a tehetségtíszteet és a nf\mes dernokratia. Röviden: az ész és szív működésének okos irányitása. Igen ám, do ehhez kormányos is ke! Még pedig ügybuzg ó, tapinta tos és munkás kormányos. Áttérek tehát a vezető fontos és nehéz feadatára. Aig képzeek fáradságosabb, de egyszersmind magasztosabb és háásabb fogakozást egy taná.rra nézvp, a tanitáson kivü, mint az önképzökör vezetését. Szándékosan nem tértem ki az önképzök<r feadatának résr,etezéséné azon számtaan visszaéésekre és kinövésekre, a meyek hazánkban küönbözö tanintézetek önképzököreiné divatoznak. De nem hagathatom e eheyütt, sőt határozottan e ke i ténem azt az az ejárást, a mit pedig sok heyen követnek, hogy a tanuók mfgnk váasztják tanár-vezetőjüket. Ismerek intézetet, ho vaóságos korteskedések foynak s a tanujók tanárjaikat egy nyivános rostán rázr.ák keresztü s kimustráják öket, mint a yukas mogyorót. Már ez bizony nevetséges és piida.gógiai szempontbó megengedheteten. Én tehát azt tartom hey,esnek, hogy az önképzökör vezetésére vagy a tanár maga jeentkezzék a tanári tanácskozás aatt, vagy ehetőeg az iető óhaját figyeembe véve az igazgató nevezze ki a körvezetöt; még pedig kivánatos, hogy ne egy évre, hanem hosszabb időre. Mindenesetre oyan váaja e e tisztet, a ki kedvet és hajamot érez. mag-ában arra, hogy komoy odaadássa tanumánya tárgyává tegye e fontos intézményt, oyan, aki nemcsk tanár, de neveő is, s végü oyan, a ki igazán tapintatos ember. A vezetéshez nem eég a tehetség, - ernyedeten kitartás és mun,aszeretette ke vezetni a kör mi.ködését és - a mi igen ényeges - az ietőnek az ifjak fetéten bizamát ke éveznie.» Mint a növény virága, úgy az emberi szív egszebb tuajdonai csak meeg érintésné nyinak meg«mondja Eötvös. N agyon igaz. Mint a virág a napsugártó tápot nyer, megnyíik, díszeeg és nagyobbra nö : úgy a tanár tapintatos meegsége és szeretete foytán megnyiatkozik az ifjú szive a egszebb formában és átaa emekedik. A jeemképzés évén a kör egyik. feadata, természetes, hogy e''e nézve is a vezető tanárnak ke az i rányzónak enni. Minthogy n z iskoának nem csupán az a czéja, hogy a. tőnr é nyeknek engecernes<edö pogárokat nevej en, hanem erköcsi jeemf\ket is, kik önmaguknak törvényei ; s minthogy az önképzökörben fötétenü szabadabban mozog az ifjú, jobban érvényesiti egyéniségét: a körvezetönek a egnagyobb tapintatta ke öt kormányoznia, vezetni és erköcsi motivumokka eátni.
9 Ezért nem szabad kiméetenü urakodnia és tekintéyt követenie; ennek magátó ke jönni. Eheyett bátoritsa, kiméje és tiszteje az ifjúban az embert, hogy becsüetérzése erősödjék. Az erköcsi cseekvés fő kriteriuma a tudatosság. A vezetőnek mintenkor igazságosnak és humánusnak ke enni, hogy az ifjakat erkt>csi tudatosságta ébreszsze. A tekintéyét sem ke féténie azza, ha nyájasságáva bizamat ébreszt maga iránt. Tekintéyt szerez neki önként képzettsége, szeemi fóé11ye, következetes igazságszeretete és müvet modora. Ez utóbbi szinte kiváj ó fontosságga bir; mert ha miivet embereket akarunk neveni, természetesen eső sorban magunknak ke müveteknek enni. A müvet hangot ke meghonosítani a kör üésein. Oyan az, mint a tiszta, üde evegő a szobában - ha egyszer megszoktuk, színte étető eemünkké váik. A miiködés irányitása is egyik főfeadata a vezetőnek. Ennek sokfée módja ehet. A vezető tanár szerény komoyságga, mintegy jaasatképen hozza eő tervezetét s iyen módon ád biztos irányt a kör mnnkásságának. Számitásba ke vennie a tanujók munkákodási hjamát és aztán e hajam s a kijeöhető munkakör között ke összhangot étrehozni. Azt a körvezető pédáu sohse engedje, hogy a forrás-tanumányokná az ismeret terjademe teherként nehezedjék az ifjú aakitó képeségére. A tanuó csak annyi forrásmunkát, csak annyi anyagot dogozzék fe, a mennyit tökéetesen átérezhet s igy egyéni képességéve átaakithat A fedogozásná. a ehető egtökéetesebb formai szépséget ke ki ván ni. Rá ke mutatni, hogy rniy termékenyítő hatássa van az észre és szivre egyaránt a nyevek tanumányozása s hogy a nyevnek minden szabáya a szeemi éetnek visszatükrözése, egerősebb, de egnemesnbb fegyvere a nemzeti szeemnek. - Minő eszomoritó tapasztaat az, a mit a középiskoát végzett tanuók nyevi készs égé rő szerezbetünk. Igen sok közüök anyanyevét sem tudja keően kezeni. Egyik törekvését képezze tehát a körvezetőnek, hogy a szép, tiszta és váasztékos stius esajátitassék. E ezéibó remekirókat ke ovastatni és azokbó a nyevi és gondoati szépségeket, a g ondoatok kifejezésének viágosságát, heyességét és szabatasságát ke megtanuniok. Ezekke kapcsoatosan ernitern fe a szóbei eőadásokat. Ezek ís nagy képző erőve hatnak a éekre, s küönösen a képes kifejezések megtermékenyitik az ifjú képzeetét. Még pedig ne csak a verses müfajok adassanak eő, de szóbei eőadésra akamas prózai müvek is. Ez eőadások bíráata a ehető egbehatóbb egyen s ezért az eőre kijeöt bíráók, ee maga a
10 <örvezetö is eőzetesen tanumányozzák az g}öadásra kerüö mtiveket. Igy aztán nemcsak a szavaatok esznek tanuságosak, de a rá vonatkozó biráatok is. Ezze korántsem mm itettem ki az ön 1\épzökör miíködésének kérdését, csak rá akartam mutatni a heyes ösvényre, a meyre a körvezetö tereheti az ifjakat. Miudenesetre ezeket tartom az önképzökör működése suyponjának és nem az önáó dogozatok készitését. Nem mondom, hogy ezt egészen figyemen kivü hagyjuk, de eőbb óvatosságra és keő eőkészüetekre buzditsuk az ifjuságot. Még egy fontos momenturnot nem akarnék figyemen kivü hagyni. Megbecsübeten erköcsi haszonna járna, ha az önképzőkör üésére - rney havonta egyszer, egfejebb kétszer vona tartandó - a kör vezetőj én kivü néha az igazgató és a tanári testüet többí tagjai is megjeennének. Megjeenésükke egyrészt érdekődésükrő tanuskodván, fokozottabb tevékenységre ekesitenék az ifjuságot, másrészt pedig a szerzett benyomások hatása aatt üdvös s termékenyítő eszmecserét foytathatuának utóag a körvezetöve.»több szem többet át«ev é é fogva megtennék jóakaró megjegyzéseiket Azon kivü, hogy egy pédát hozzak fe, egyszer-má szor közérdekií. természettudományi kérdések népszerü fejtegetésáve is fogakozhatnék az ifjtíság, -- önként értetődik az.iető szaktanárok jeenétében. - Igy enne az önképzőkör igazán az, a mire hivatva van: önkéntes, ekes ifjak isko1ja, az iskoa hathatós támogatója! A vezető minden év aakuó tanári értekezetén mutassa be az önképző<ör, tehát az ifjüság szabad munkásságára vonatkozó tervezetét Ezt a tanárok vaamennyien a egnagyobb érdekőd éssei meghag atván, megfontohisuk tárgyává tegyék. Sőt tuzottnak átszik, de tényeg igen üdvös ejárás vona az, ha a vezetőnek ez irásban is benyujtott eaboratumot sokszorositanák és minden tanár kapna beöe egy pédányt. Ig y akaom adatván a behatóbb gondokozásra, a egközeebbi tanári értekezeten minden tanár megtenné észrevéteeit, kibövitenék, módositanák a tervezetet Megbeszénék az egész évre szóó munkágságnak nemcsak irányát, de ényegét is. E megbeszéés tárgyát képeznék az ünnepéyek rendezése és a páyadijak is. Az ünnepéyek moráis értékét emeendő kivámttos vona, ha mindig egy-egy tanár is közremüködnék vaamiyen irányhun ; az azonban eengedheteten - nézetem szerint - hogy az iyen ifjt1sági ünnepéyerr az egész tanári kar megjeenjék. - A páyatéteek szintén tervszerüen
áapítassanak meg. Métányos és taán a tanárok szerény anyagi viszonyaiva is megegyeztethető vona, ha a testüet is tűzne ki évente a mag a nevében egy-egy páyadíjat. Az ifjúságg a szemben tanusitott érdekődés és jóakarat rnegteremné szép gyümöcseit! Végezetü egy indítványnya áok e ö, a meyet tiszteette és őszinte ekesedésse ajánok vaás- és közoktatásügyi minis7.terünk és az összes középiskoák figyemébe. A hazai középiskoák önképzököreinek vezetöi, - hozzájok csatakozván az érdekődő tanárok - tartsanak egy országos értekezetet az önképzökörök egyöntetii, okszerii szervezése ügyében! Minö megbecsüheteten tepasztajatok, rnennyi üdvös eszme kerüne ott feszínre. Nem mondom én, hogy ott egy oyan mintázatot áapitsnnk meg, a meytö etérni a viágért sem esz szabad. De ha megjeönők azon irányeveket, a mikre csakis sokodaú tapasztaat és beható tannmány vezethet, az önképzökört magasztos hivatásának szinvonaára emenénk. Szeretem hinni, hogy igényteen szavaim visszhangta taának s ha méyen tisztet kartársaim szintén atba vetik suyosabb szavukat, e fogjuk érni a czét, rnert hiszen :»-! a jó a czé, mit fetüzé magadnak: Akadnak akkor biztos eszközök! «Kend e F ere n ez.
:CI. Evégzett tananyag. a) Rendes tantárgyak. I. OSZTÁLY. Magyar nyev. a) O v as rn á n y: 1. Próza: Közrnondások é szóásrnódok (mondattaniag rendezve). Nem úg-y verik a czigányt (Dugonics). A ó és a szarvas (Vitkovics). Noé és a szőőtő (Tóth). A fösvény (Kazinczy). Egy apa és három fia (Herder után). A két buzakaász. Munkásság a jóét aapja. A fegyver nem vaó gyermek kezébe. A tögyfa.. Mária Terézia és az ifju Vukassovich. Az utazók. (Fáy). A kodus gyermek (Jókai). A három testvér (Fáy). A háás oroszán. Görög istenek. A görögök másviága. A törö]{. Perseus. Berakes 12 hőstette. Berakes és Deianeria. Herake3 haáa. Theseus. Hun mondák. A csodaszarvas és a h ögyrabás. A hunok vándorása nyugatra. A hadisten kardja. A kataauni ütközet. Buda haáa. Aquieja megvívása. Etee és Leo pápa. Etee haáa és temetése. A hun birodaom febomása. Csaba. - 2. Kötemények: (emézve) Az anya és gyermeke (Jámbor). Isten hozzád (Bajza). A megfagyott gyermek. (Eötvös). Éji átogatás. (Gyuai), Hadnagy uram (Gyuai). A tintás ü v eg (Petőfi). Szózat. (Vörösmarty). Hyrnnusz (Köcsey). Az óriás ányka (Chaisso után Gyuai.) Irásbei dogozatok: Kéthetenkint, részint a nyevtani szabáyok begyako.rására, részint heyesirási gyakoratok. Ta nk ö n y v ek: Ihász-Barbarics: Magyar nyevtan. Tomor-V árad i: :Magyar ovasókönyv I. rész. - Heti óra 6. Tanár: Paua y Ödön. Német nyev: a) 0 v as mán y:. Prózai. Die F reunde in der Noth. Der grosse Hun d. Das Eichörnchen des A pothekers. Aufrichtigkeit ist Gott angenehm. Das Vögeein. Der Dieb. Der Ige und der J\1auwurf. Der Ese. Der Fuchs und Krebs. Der hörnene Sigfried, Wie Siegfried die K.riembid befreite. Die Wkhtemanner. Die Sonne. 2..I(öternénye
13 (emézve :) Das Schwert (Uhand.) Das taube Mütterein (Ha us). Die Türkenpfeife (Pfeffe). Windund Sonne. (Herder). Jung Siegfried (Uhand). Die Wandende Gocke (Goethe). Morgenied (Hoffmann v. Faerseben). Des Knaben Bergied (Uhand), b) Nevtan: Ovasás, irás. Beszéd-ésmondatré.szek. Néveő,főnév, meéknév, névmás és számnév ejtegetése. Meéknév fokozatai. Az igérő átaában. Igeidők, módok, szám, szeméy. Segitő igék; sein, haben és werden rag-ozása. Erős és gyenge igeragozás. Fordítási gyakoratok magyarbó németre. Irásbei dogozatok: Kéthetenkint, részint fordítás magyarbó németre, részint heyesirási gyakoratok: másoás, tobamondás és emékezetbő eirás. T a nk ö n y v ek: Feischacker-Kárpáti: Német nyevtan. Fesmann : Deutsch es Lesebuch L része. Heti óraszám: 4. Tanár: Pauay Ödön. b) Nyevtan: Szóhangok. A mondat és részei. Beszédrészek. Főnév, A a nyi, heyviszonyrag<1k és küönfée körüményragok. Tuajdonságnév és fokozása. Számnév- Névmások. Határozó szók. Igék nemei. Igemódok, igeidők, szám, szeméy. Igeragozás aakjai. Aanyi és tárgyi ragozás. Ik-es ragozást, Kéttövü igék. V-n végződő igék. Szeméyteen igék. Rokonaaku és rokonértemü szók. Viszonyszók. nduatszók. Szóképzés. Szóösszetéte. Födrajz: Tananyag. Födrajzi eőismeretek. A magyar kiráyság, az osztrák császárság és a többi európai áamok ismertetése, küönös tekintette a természeti viszonyokra. Tankönyv: Cherven-Schneider födira ta I r. Heti óraszám: 3. Tanár: dt. Mika Károy. Számtan : Tizedes szám és mértékrendzer. Számtani müveetek tizedes számokkal Számok oszt hatósága; egnagyobb mérték, egkisebb. k. többes. Közönséges törtek és müveetek. Küönnevezetü számokka vaó müveetek, időszámítás. Tankönyv: Dr. Császár Károy : Számtan. Heti óraszám 3. May Nándor. Természetrajz: A fontosabb gyümöcsformák és a házi á 1atok szem Jétető ismertetése. A fenyők. Az emberi akások közeében és a mezőkön tartózkodó emős áatok Virító növények ismertetéséve a virágos növények testrészei. Eredeti áatok és a házi szárnya:.ok. Europa nehány fontosabb növénye és áata. Tankönyv; Áat- és növénytan. Báthory Nándor L kötet. 1889. (Lampe K.) Heti óraszám: 2. Tanár: Dr. Waner Ignácz. Rajzoó geometria: a) Mértan. Az egyenes és görbe vona. :Müveetek körökke1. A szög mérée. Két szög viszonya. Háromszögek. Négyszögek. Sokszögek. Szimmetria. A sokszög, kör, eipszis. Hasonóság-. Terüetmérés. b) Rajz: Párhuzamosan az e m éeti tanítássa a tan könyvben fetüntetett anyag. Tankönyv: Kiss I. E. Geometriai aaktan eemei. Heti óraszám 5. MaJy Nándor.
14 II. OSZTÁLY. Magyar nyev: a) O v a s m á n y ok: I. Próza:. A gonosz mostoha. 2. Nagy Lajos mint éetmentő. 3. Xerxes. 4. Xerxes hadserege. 5. Thermopyaei csata. 6. Saarnini ütközet. 7. Pataeai. ütkö1.et. 8. A mykaei győzeem. 9. Xerxes haáa. 10. Széchy Dezső. 11. A békák és egerek harcza. 12. A szt. bernhardi koostor és ebei. 13. A nádorfehérvári diadal 14. A mohácsi vésznap. 15. Fontosabb taámányok a középkorban. 16. Strucz-vadászat. 17. A kenyérmezei diada. IL Kötemé n y ck:. Sziágyi Erzsébet. 2. A jávorfáról 3. Hunyadi. 4. Hunyadi Lászó. 5. Kont. 6. Mátyás, a szántó. b) N y e v t a n i t a n a n y a g: Bevezetésüt átaános ismétése az eső osztáy tananyagának. Küönösen a mondat és szókötés, fő- és meékmondatok, coordinatió, subordinatió, a coord. és subord. kötö-szók ismétéséve és hasznáatával Ige és ragozása, küönösen a rendhagyó igék. Szóképzés. szóösszetéte. Szóvonzat. szó-egyeztetés. Sr.órend. Heyes irás szabáyai. Irásjeek hasznáata. Rövidítések. Foytonos eemzés aap ján átaános ismétése az egész grammatikai anyagnak. c) Irásbei dogozatok, havonkint kettő: 1) Háziak:. Másoás. 2. Coordinátiók és subordinátiók írása. 3. Az ősz (eírás). 4. A kenyérmezei diada (ebesz). 5. Karácsony (eírás). 6. Leiró evé. 7. A kutya (eírás). 8. Sopron vidéke (eirás). 9. A rózsa (eírás). 10. Adott subordinatio eemzése. 2) Iskoaiak:. \. té (eírás). 2. Intő evé. 3. A góya (eírás). 4. A deejtü. 5. Hunyadi Lászó, prózában. 6. A hazug. 7. ':)ziágyi Erzsébet (eb.). 8. Értesítő evé. 9. A tavasz (eirs). 10. Nagy Lajos, mint éetmentő (ebeszéés). d) T a nk ö n y v ek: Ovasókönyv Tomor-Várady II. r.; Nyevtan: Ihász-Barbarics egujabb kiadás. e) Heti óraszám : 5. f) Tan.\r: Dr. Kárpáti Károy. Német nyev. a) O v as mán y ok: ) Próza:. Der Prozess. 2. Der keine Friedensbote. 3. Rothkappchen. 4. Betrug schagt den eigenen Herrn. 5. Der Fuchs und der Bock. 6. Der Ader und das Huhn. 7. Geschichte von Cyrus. 8. Aexanders J ugendjahre. 9. Seine Erziehung. 10. Aexanders Thaten und Fedzüge. 11. Aexanders Tod. 12. Die Tonnen. 2) Kötemé n y ek :. Der Postion. 2. Schwert und Pfug. 3. Díe Foreen. 4. Der grosse Krebs. 5. Der keine Gerngross. 6. Der Vater und seine. 3. Söhne. b) Nyevtani tananyag: Az I. osztáy tananyagának átaános isrnétése. Küönösen: az egyszerü és összetett mondat, a mondatr észek, a név- és igeragozás, ki vát a rendhagyó igék ragozása, a praepositiók, kötőszók és hasznáatuk, magyarra vaó fordításuk. Szórend. Heyeirás. - Szótag eváasztás. - Rövidítések. - Eemzés aapján ismétése az egész grammatikai tananyagnak.
15 c) I r ás b e i d o g o z a t ok havonkint kettő: ) Háziak:. Másoás. 2. Toba mondás. 3. Fordítás. 4 IZérdések és feeetek (ford). 5. Der Wad (kis eírás). 6. Die Schue (rövid eirás). 7. Die Sparsamkeit (adott szöveg fordítása). 8. Der Garten (eírás). 9. Az iboya (eirá). 10. A usta. 2) Isk o a i ak:. Másoás. 2. Tobamondás. 3. Összefüggő sz ö veg fordítása a tanutakból 4. Fordítás (pédák a rendhagyó igék hasz-. n áatára. 5. Összefüggő szöveg fordítása. 6. Részet Cyrus történetébő (ford.). 7. Foytatás. 8. Részet Nagy Sándor történetébő (ford.) 9. Der be trógene Teufe (ebeszéés emékezetbő). 10. Kérdések és feeetek (fordítás). d) T a n k ö n y v e k: Ovasóköny: Fesmann Lesebuch II. rész, Feischhacker Dr. Iárpáti Német nyevtan. e) Heti óraszám: 4. Tanár: Dr. Kárpáti Károy. Födrajz. T a n a n y a g: Ázsia, Afrika. Amerika és Ausztráia átaá nos eírása, küönös tekintette a természeti viszonyokra. T a nk ö n y v: Cherven-Schneider födira ta II. r. Heti óraszám: 3. Tanár: Dr. Mika Iároy. Számtan. T á r g y: Fogásos és korátot p ontosságu szám vetés. A z arányosság- A.z arányok és arányatok. Az oasz g yakorat. Százaékszámítás. A százaékszámítás gyakorati akamazása. T a n k ö n y v: Szám tan a középiskoák asó osztáyai számára Dr. Császár Károytó. II. rész. Heti óra: 4. Tanár: Stuppacher Lajos. 'Természetrajz. T a n a n y a g-: Majmok, uszóábua k és e rzényese k. Madarak. Hüők. Kététüek. Puhatestüek, Izet ábuak. F érgek. Ü rbéüek, V égények. Erdei fák és bokrok. T a nk ö n y v: Bátori természetrajza II. r. Heti óraszám : 2. Tanár: Dr. Mika J(ároy. Mértan és mértani rajz. T á r g y: A téreemek. A testek eírása. A testek összehasonítása aak és kiterjedésre nézve. A testek feüetén ek és köbtartamának kiszámítása. Testek rajzoása a t engeyrendszer segéyéve. T a n k ö n y v: A geometriai aaktan eemel ( is J án ostó II. r ész. Heti óra: 5. Tanár: Stuppacher Lajos. III. OSZTÁLY. Magyar nyev. a). O v as mán y ok: Gondoa tok. Az ősz ádása. Mesék. Szeresd a hazát. Látogatás a bihéi fejedeemnél Bethen Gábor mint fejedeem. Beten Gábor haáa és jeemzése. I. Rákóczy Ferencz és.zrinyi Iona akodama. A trencséni vereség. Tatárjárás. IZuter veszedeme. Zürzavarok a magyarok közt. A mohi veszedeem. A kiráy bujdosik. A városok pusztuása. Perikes és kora. 2. I ö t em é n y e k (betéve): Rákosi szántó a török a iatt. Szondi. Heg yeskő. Mikes. Pipás kántor. Szent sir.
16 b) T a n a n y a g: Hangtan és heyesirás. Igetan. Névragok és névutók. Beszédrészek. Képzők. Szóösszetéte. Szóegyeztetés. Szóvonzat. Szórend. Irásjeek. Pogári ügyiratok. c) I r ás b e i d o g o z a t ok 2 hetenkint : Leírások, ebeszéések, fordítások, pogári ügyiratok. T a nk ö n y v: Ihász-Barbarics: Magyar nyevtan. Tomor-Váradi Magyar ovasókönyv III. r. Heti óraszám: 3. Tanár: Feischhacker M. Fridoin. Német nyev. a). O v as m á n y ok: Der Herbst. Der Win ter. Phiipp von Mecedonien. Aexander der Grosse. Aexander und Diogenes. Aexander in Gordium. Die Erde und Sonne. Die Paneten. Die germanischen Götter,. ihre Weten und Werke, Wihem Te. Das Wunder. 2. Kötemé n y ek (betéve): Die Zweige auf dem Ba um. Das Gück. von EdenhaL Der Sanger. Gebet wahrend der Schacht. Der Pigrim vor Sct Just. Mein Vaterand. Lied eines Armen. Das Johanniswürmchen. b) Tananyag: Nyevtan: Mondattan (rendszeresen), heyesirási szabáyok. Rendhagyó és erős igék. Synonimák. c) I r ás b e i d o g o z a t 2 hetenként. Fordítások magyarbó németre a tananyag köréből d) T a nk ö n y v: Feischhacker-Kárpáti, Német nyevtan. Fesmann. Deutsches Lesebuch III. r. Heti óra. Tanár: Feischhacker M. Fridoin, Franczia nyev. a). O v as mán y ok: Préparation a a guerre. On sacrifie Iphigénie. Le Petit Chaperon Rouge. Le Petit Poucet. 2. Kötemé n y ek (betéve): Les saisons. Le Petit Pierre. b) T a n a n y a g: Az irásjeek és betük. Avoir et etre, rendes igék I. II. és IV. osztáya. Névragozás. Artice partitif. Kérdő aak. Számnevek. Névmások. A többes szám rendhagyóságai. Körüirt igeragozás. K.üönegességek az igeragozásban. A meéknév nőnemü aakja. A meéknevek fokozása. A főnevek neme. c) Irásbei dogozatok hetenként. Fordítások. T a nk ö n y v: Hofer: Módszeres franczia nyevtan. Saamin Leo: Franczia ovasmányok. Heti 5 óra. Tanár: Feischhacker M. Fridoin. Történeem. T a n a n y a g: A magyarok bejövetee eőtti népek hazánkban. A magyarok története a egrégibb időktő Magyarország és Ausztria viszonya. napjainkig. T a nk ö n y v: Gaa Mózes és Hemár Ágost: Magyarország Története. Heti óraszám 3. Tanár Bea Lajos. Számtan. Összetett hármasszabáy. Kamat számoás. Határidő számoás. Arányos osztás. Eeg yitő szabáy. Lánczszabáy akamazva az arany és ezüstnemüek értékének kiszámítására. V átó_k és értékpapírok. T a nk ö n y v: Dr. Császár Károy: Számtan. Heti óraszám 3. Tanár: May Nándor. Fizikai födrajz. T _ a nk ö n y v: Dr. Schmidt Ágost, Fizikai Födrajz.
17 A főbb er&k: Gravitatio, cohaesio, adhaesio, affinitas. Hamaz áapot. Meegség. Hang. Viágosság. Magasság. Eektromosság. A föd mind viágtest. A födgömb száraza, vize és égköre. _T a nk ön y v: Dr. Schmidt Ágoston: Fizikai födrajz. Heti óra 3. Tanár: Saamin Leo. Mértan és Mértanirajz. T a n a n y a g: Constructiv panimetria: Az egyenes vonal A szög. A háromszögek. A négyszögek. Sokszögek. Arányosság. Hasonóság. Terüetconstructiók. Ta nk ö n y v: Constructiv panimetria. Kiss E. Jánostó. Heti 2 óra Tanár: Stuppacher Lajos. IV. OSZTÁLY. Magyar nyev. O v as mán y ok: Prózai: Erdei kunyhó, Jókai. A mai Róma, Gruhe után. Kárpáti kép, Jókai. A mókus Paszavszky. Az erdő egyik bohócza, Lászó K. gróf. Corioanus és anyja. Arany János, Dr. Tóth. Kötemé n y ek: Todi, Arany Jánostó (3 ének könyv nékü betanuva). Tompa Miháy. Corioan, Tárkányi B. - Himfy szeremeibő, Kisfaudy S. Ez a fau, Népda. Ho jártá vioám, Népda. Cserebogár, NépdaL Te vagy, te vagy barna kis ány, Petőfi Sándor. Sziágyi és Hajmási-bó, Gyuai Pá. A magyarokhoz, Berzsenyi. Bucsú, B. Eötvös I. St i is z t ik a: A sti fogama:. A stí grammatikai sajátságai: viágosság, szabatosság, magy aroság. A stí p honetikai sajátságai: a szavak, kifejezések jóhangzása. A sti aesthetikai sajátságai: a) az érzeem nyiatkozási formái, b) az érteem nyiatkozási formái. - Kötői és prózai sti. V e r s t a n:. A hangsuyos (magyaros) versek: Ütemes sorok, rím, versszakok. 2. Az időmértékes (idegenes) versek. I r ás b e i d o g o z a t ok: Havonként egy-egy iskoai és házi. Iskoai: Todi I. éneké nek tartami kivonata. Todi I. énekének stíist, eemzése. Todi III. énekének tartami kivonata. Karácsony. Bencze jeeme. Mátyás anyja. Arany Todijának rövid tart, ismertetése. - Házi : A szüret. Todi II. énekének tart. kivonata. Arany János. Todi IV. én. tart. kiv. A té. Vörösmarty anyja. Todi VI. énekének tart. kivonata. Todi a nyja. T a nk ö n y v ek: Dr. Dengi J. Magyar stiisztikája és Verstana, Ovasmányok a stiisztikához. - Heti óra: 3. Tanár : Ken de Ferencz. Német nyev. A rendszeres nyevtan ismétő áttekintése. A német verstan eemei. a) O v a s m á n y:. Próza: Der Argonautenzug v. Dieitz. Der Einsieder u. der Bar v. Grimm. Die Hochjagden zu Ozora v. Fesztetich, Lykurg s. Vermögenseintheiung u. Bürgererziehung v. Grube. Die Erfindung der Buchdruckerkunst v. Dingestedt. Die Geschichte v. d er Zitterpappe n. C. Weisfog. Kindesdank v. Hebe. Des Xerx es Zug gegen Griechenand v. L. Stacke. Das Kautschuk, v. Scheinpfug.
18 bie Puszta v. Körner. Der Sk a ve u. der Löwe v. Curtmann. Sprich wörter, Denk- v. Sittenprüche. 2. K. ö t em é n y ek: Die Kraniche des Ibykus v. Schier. Der Erkönig v. Goethe. Die Grenzschau v. Chamisso. Theiung der Erde v. Schier. Reineke Fuchs v. Goethe. Schafers Sonntagsied v. Uhand. Natur u. Kunst v. Goethe. Ge bet v. Geibe. An seinen Fritz v. Göcking Kinder der Sorge v. Herder. Grenzen der Menscheit v. Goethe. Der Fuss v. Neuffer. Bei dem Grabe meines Vaters v. Höty. Der auberebring v. Goethe. Die Büthen u. die Kafer v. Rückert. Die Auferstehung v. Kopstock. Wanderers Nachtied v. Goethe. An die Sprache v. Rückert. Der Taucher v. Schi'er. Epigramme. Logogryph. Szóbei és irásbei ford:ítások magyarbó németre és vtszont. Kötői darabok betanuása. Irásbei dogozatok havonkint egy házi és egy iskoai. Az ősz (fordítás). Die Kruezschau v. Chamisso (prózában). A té (fordítás). Die Kraniche des Ibykus (prózában). Besteung. Kundigung. Zeugniss. Anerbieten. Empfangschein. Anfrage. W ohn ung. Der Kohenstoff (A b handung). Der Hundu.die Katze (Vergeichung). - Dictando. A regge (fordítás). Az éj (fordítás). Der Erkönig (prózában). Anzeige. Gückswunsch. Dankschreiben. Quittung. Beieidsbezeugung. Der geheite Patient (ebeszéés Hebe után). Der Kuge Richter (ebesz. Hebe után. H á z i o v as mán y: He be, Schatzkastein: Das wohfeie \!Iittagessen. Der kuge Richter. Drei Wiinsche. Der geheite Patient. Eine merkwürdige Abbitte. Der siberne Löffc. Der betrogene Kdimmer. T a n köny v: Német nyevtan: Feischacker M. Fridoin és Dr. Kárpáti Károy. 1890. A német rhitmika aapvonaai. Fesmann József. 0 v as ó köny v: Deutsches Lesebuch für Mitteschuen v. J osef Fesmann. 4-ter Thei. IV-te Aufage. Heti óraszám: 3. Tanár: Dr. Waner Ignácz. Franczia nyev. O v as mán y ok: Premiere descent e des Grecs. Le ion de Forence (vers). Le Petit Poucet. N y e v t a n: Bővitett mondat: néveők hasnáata, főnévi jezők, subj. idői, szenvedő aak, oir végzésü igék, vonzatok, szeméyes névmás mint tárgy, rendhagyó igék. Ir ás b e i do g o z a t: 2 hetenként egy iskoai, házi a nyevtanbó foyton; tárgyak: fordítások a nyevtan és ovasmányok körebő roagyarró francziára. T a n k ö n y v e k: Ho fer, módszeres nyevtan I. r. Saami n, O vasmányok. Heti 5 óra. Tanár: Ujvári Béa. Födrajz. T a nk ö n y v: Az Osztrák-Magyar-onarchia Föctirata. Irta Dr. Cherven Fóris. V. kiadás. Európa Aamainak Rövid hmertetése m. orsz. kiv. írta Schneider János. II. kiadás. T a n a n y a g: A magy. kiráyság átaános term. viszonyai, közigazgatásí beosztása. Népessége, nemzetiségi vaási iszonyai, pogárok fogakozása. Akotmány.
19 Az osztr. koronaországok. Term. viszonyok. A tartominyak te rüete és népessége. Az. osztr. csás.z. akossága. Azosztr. magy. monarchia áamháztart. A hadügy szervezete, nemzetközi képviseete. Occupát tartományok. Europa áamai. Heti óraszám: 3. Tanár: Bea Lajos. Matematika. T a n a n y a g: Agebra: Bevezető. A négy eső számmüveet egész számokka és törtekkel A geometriai haadvány, mint osztási eredmény. Esőfokú határozott egyenetek. egy ismerett:mne. Aránypárok. T nk ö n y v: Mocnik-Kamarik.Wagner, Agebra. - Heti óra 4. Tanár: Dr. Szekeres Kámán. Chemia. Bevezetés. A közéetben eőforduó ismeretesebb anyagokró: mint a eve&"ö, viz, konyhasó, mészkő, agyag, bor, eczet, vérugsó stb. kiinduva a fontosabb szerveten és szerves vegyüeteknek megismertetése. T a nk ö n y v: A ebernia eemei. Dr. Hankó Vimos és Dr. Szterényi Hugó. Heti óra 2. Tanár: Dr. Waner Ignácz. Rajzoó geometria. A görbe vonaak átaános tuajdonságai. A kör és érintési feadatai. Az eypsis és érintési feadatai. - Paraboa és hyperboa. Cycoisok, evovensek, csigavonaak, párkányzatok. Heyszini rajzoás. Tankönyv: Kiss E. János: Constructiv panimetria. Heti óraszám: 2. Tanár: :r..!ay Nándor. V. OSZTÁLY. Magyar nyev: a) O v as mán y ok: Az eső hó (Hermann Otto). A Kriván (Hermann Ottó). Az énekes pinty (Gróf Lázár Kámán). Vörösmarty tanuó korában (Gyuai Pá). Sokrates eméke (Xenophon) Parainesis (Köcsey). Szondi két apródja (Greguss Ágost). Id. báró Wesseényi Mikós (báró {emény Zs). A csikós Kuthy L). Utazás egy karavánna (Szemere B.). A gyarmati vásár (Mikszáth K). A fensége'srő (Bair Hugo). Emékbeszéd Kiss János feett (Tody F.). Védő beszéd (Köcsey). Uri házak Erdéyben. (Kőváry Lászó) A müvészet és aesthetika haszna (Greguss Á.). A haá büntetésrő (Szemere B.). Tengerhez magyar! (Kossuth L.). Emékbeszéd Szaay Lászó feett. b) St i is z t ik a: II. r. Szerkezettan : A fetaáásró. Az irásmüve szerkezete. Az eőadás átaános formái. III. r. Szónokattan. A meggyő zés. Az induatgerjesztés és rábirás. A tökéetes szónoki beszéd szerkezete. Eőadás. A szónoki beszéd fajai. A szónokat története. c) Irás b ei dogozatok két hetenként: és pedig: 1.) A szüret. 2. A szargaom és restség. 3. A hazug. 4. Szeresd a hazát. 5. Az erdei ak. 6. Miért van oy sok város foyók partjára építve? 7. Ki mint vet, úgy arat. 8. A gőzgép akamazása. 9. A fausi temetőben. 10. Az erdők haszna.. A viámhárító. 12. A müvészetek gyakorati haszna. 13. A
20 vasutak. 14. Duce et decorum est pro patria mori. 15. Az áatok éete. A déamerikai síkságokon. 16. Buda haáa. Tankönyv: Névy Lászó: Stiisztika. II. r Szerkezettan. Hetenként 3 óra. Tanár: Feischhacker M. Fridoin. Német nyev. Ovasmányok: Die Boten destores v. Br. Grimm Kannitverstan v. I. P. He be. Der Sei er von Fürfed v. Berth. Auerbach. Ausbruch des Vesuv v. L. von Buch. Das Kind der Sorge v. Herder. Sparen ist ein hoher Zoi v. Götzinger. Geiz und Verschwendung v. I. P. Hebe1. Was heisst und zu wechem Ende studiert man Universa-Geschichte. v. Schier. Higenie auf Tauris, Drama v. Goethe. St i isz t i ka: A prózai müfajok. Ebeszéés. Leírás. Értekezés. Beszéd. I r ás b e i d o g o z a t ok. Ha vonként 2-2 irásbei dogozat; egyegy házi és egy-egy iskoai. A gondviseés útja. Faj A n dr ás, forditás. Jupiter és juh. Kazinczy Ferencz, fordítás. Meg ne vess senkit. Avinczy, fordítás. Szerény métányosság. Szvorényi, fordítás. Mátyás kiráy ustái. J ó kai, fordítás. A szé és a na p. Jókai, ford i tás. A tréfa. Faudi Ferencz, fordítás. A baraczk, vagy a rossz pajtások megvesztegetik a jó erköcsöket. Avinczy Ferencz, fordítás. A födterüet és égaj befoyása az emberi müvetségre. Rónay I. fordítás. Franczia nyev.. Prózaiak: Le poing co u pé. Crésus. Vo y age de Cyrus. Conspiration pour rétabir es Tarquins. 2. K ö t em é n y e k: Le savetier et e financier. Mort de Jeanne d'arc L'oei du mattre. Les fourmis. Le ion e t e rat. La coombe et a fourrni. Nyevtan: Az egész aaktan r e n ds z e r es ismétése. I r ás b e i d o 1 g o z a t: 2 hetenkint egy; fordítá ok francziára; czirnök: L'histoire du poing coupé. 1Iort héro1que de Jeanne d'arc. Le financier et cn voisin. Crésus. T a nk ö n y v ek: Hofer, Rendszeres nyevtan; Saami n, ovasmányok. Heti 4 óra. Tanár: Ujvári Béa. Történet: T a n a n y a g: Praehistorikus idők. Keeti kutur népek. A heiének története. A rómaiak története. T a n köny v: Dr. Ribáry Ferencz viágtörténe me. I. rész. Ó-kor VII. kiadás. Heti óraszám 3. Tanár : Bea Lajos. Matematika. a) A g e b r a: Esőfoku egyenetrendszerek. A hatványozás téteei. A számtani haadvány. A gyökfejtés téteei. A négyzetes egyenetek megodása. b) G e om e t r i a: Az egyenes vonau ídomok meghatározása, egybevágóság'i, hasonósága és az ezeken aapuó szerkesztések. Az egyenes vonau idomok terüete. K.örtan. T a nk ö n y v: 1iocnik-Kamarik-Wagner, Agebra és Geometria. Heti óra 5. Tanár: Dr. Baurne Ede. Természetrajz Tananyag: A növények morphoogiája egyes növények aa pján. Növény, boncztan és éettan. Renciszeres növénytan. Gyakorati növénymeghatározás. Növény geographía. T a n,köny v: Roth S. növénytan IV. k. Cserey növény határozó. Heti óraszám: 2. Tanár: dr. Mika Károy.