ALKALMAZOTT PSZIOLÓGIA V. ÉVFOLYAM 3 4. SZÁM (2003) 7 26. Bakacsi Gyula Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Vezetési és szervezési tanszék 1093 Budapest, Fõvám tér 8. Telefon/fax: (1) 218-8040 E-mail: bakacsi@bkae.hu Sarkadi-Nagy András KPMG Consulting 1139 Budapest, Váci út 99. Telefon: (1) 270-7271 E-mail: andras.sarkadinagy@kpmg.hu LATINOS MAGYAR LEADERSHIP VEZETÉSFELFOGÁSUNK A GLOBE KUTATÁS TÜKRÉBEN A GLOBE (Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness) egy 61 országra kiterjedõ összehasonlító kultúra és leadership1 kutatás. A magyar leadership GLOBE alapú jellemzõirõl korábban már röviden beszámoltunk (l. Bakacsi, 1998), egy nemzetközi felmérésen alapuló európai tanulmány (Brodbeck Frese et al., 2000) az európai országok összehasonlítása és klaszterzése alapján arra az elsõ látásra meglepõ eredményre jutott, hogy Magyarország a leadership jellemzõk tekintetében erõs hasonlóságot mutat Európa latin országaival, Spanyolországgal, Portugáliával és Olaszországgal. Tehát a vezetésfelfogás hasonlósága tekintetében nem tartozunk a földrajzilag nyilvánvaló kelet-európai klaszterbe, még csak nem is a történelmileg indokolható germán országok közé sorolódunk, sem pedig az utóbbi években nyelvi, kulturális szempontból erõs hatású angolszász országok csoportjába. Tanulmányunkban ezt a latin hasonlóságot szeretnénk részletesebben feltárni, értelmezni. A GLOBE program leadership meghatározása szerint a leadership az egyén azon képessége, hogy másokat befolyásoljon, ösztönözzön, és ezzel képessé tegye õket, hogy hozzájáruljanak szervezetük hatékonyságához és sikeréhez. (House et al., 1999, 184. o.) A GLOBE kutatás vezetési stílust vizsgáló része azokat az elvárt tulajdonságokat, elvárt magatartási mintákat próbálja meg feltárni, amelyek egy sikeres vezetõvel szemben megfogalmazódnak. A kutatásból tehát nem az észlelt (leíró), hanem a kí- 1 A magyar nyelv nem tud fogalmi szinten különbséget tenni az angol manager és leader szavak között, mindkettõt jobb híján vezetõként magyarítjuk. A kérdõívben (és tanulmányunkban) a leader értelemben vett vezetõkrõl van szó, akik másoktól megkülönböztethetõen kivételesen jártasak abban, hogy másokat (csoportokat) motiváljanak, befolyásoljanak, illetve elõsegítsék, hogy azok hozzájárulhassanak a szervezet sikeréhez vagy a feladat sikeres végrehajtásához. A manager és leader értelemben vett vezetõ fogalmának megkülönböztetésérõl l: (Bokor, 1996.)
8 BAKACSI GYULA SARKADI-NAGY ANDRÁS vánatos, elvárt (normatív) vezetõképrõl kaphatunk képet. A méréshez a kutatók a kérdõívben 112 jellemzõt vizsgáltak, amelyek egyaránt tartalmaznak viselkedési mintákat, tulajdonságokat, valamint személyiségjegyeket. A kérdõívben szereplõ kérdések két (egymástól független, egyenként 20 20 országot magában foglaló) pilot-felvétel alapján kerültek kiválasztásra: az elsõ pilot a változókat mérõ skálák kialakítását (scale-development), a második a skálák validálását (scale-validation) szolgálta. A kutatás módszertani hátterérõl bõvebben (l. House et al., 1999, 194 200. o.). A kérdõív leadershipet mérõ kérdéseirõl az 1. táblázat ad ízelítõt. 1. táblázat: A GLOBE kutatás leadership változóinak mérése A kérdõívben felsorolt 112 vezetõi tulajdonságot illetve viselkedési mintát (amelyek értelmezését egy rövid mondatos maghatározás, definíció segítette) a kitöltõknek aszerint kellett 1 7 (Likert) skálán értékelniük, hogy azok mennyiben segítik elõ, támogatják a kiváló vezetést (leadershipet). Minden bizonnyal ismer olyan embereket a szervezetében vagy az ágazatban, akik kivételesen jártasak abban, hogy Önt, másokat vagy csoportokat motiváljanak, befolyásoljanak, illetve elõsegítsék, hogy hozzájárulhassanak a szervezet sikeréhez vagy a feladat sikeres végrehajtásához. A következõ oldalakon néhány olyan viselkedést és tulajdonságot sorolunk fel, amelyek a vezetõk leírásához használatosak. Mindegyik viselkedés vagy tulajdonság mellett megtalálható a rövid, tisztázó definíció. A kiváló vezetõk fenti leírását szem elõtt tartva értékelje a viselkedéseket és tulajdonságokat a következõ oldalakon úgy, hogy az alábbi skálából írja azt a számot a viselkedés vagy tulajdonság mellé, amely legjobban leírja a kiváló vezetõ viselkedésének vagy tulajdonságának a fontosságát. 1 = Ez a viselkedés vagy tulajdonság nagymértékben gátolja, hogy valaki kiváló vezetõ legyen 2 = Ez a viselkedés vagy tulajdonság némiképpen gátolja, hogy valaki kiváló vezetõ legyen 3 = Ez a viselkedés vagy tulajdonság kismértékben, de gátolja, hogy valaki kiváló vezetõ legyen 4 = Ez a viselkedés vagy tulajdonság nincs hatással arra, hogy valaki kiváló vezetõ legyen 5 = Ez a viselkedés vagy tulajdonság kismértékben hozzásegít, hogy valaki kiváló vezetõ legyen 6 = Ez a viselkedés vagy tulajdonság némiképpen hozzásegít, hogy valaki kiváló vezetõ legyen 7 = Ez a viselkedés vagy tulajdonság nagymértékben hozzásegít, hogy valaki kiváló vezetõ legyen
os magyar leadership vezetésfelfogásunk a GLOBE kutatás tükrében 9 Néhány tulajdonság, illetve magatartási minta a kérdõívbõl illusztrációként: Státustisztelõ = Tisztában van mások társadalmilag elfogadott státusával Indirekt = Nem tér egyenesen a tárgyra, metaforákat és allegóriákat használ a kommunikációban Megszokáspárti = A változatlan, rendszeres rutin híve Ügyrendi = Kialakult szabályokat és eljárásokat követ Diktatórikus = A saját értékeit és véleményét ráerõlteti másokra Ezeket a viselkedési mintákat, illetve tulajdonságokat faktoranalízis segítségével 21 változóba sûrítették, amelyek egy-egy vezetõi dimenziót jelentenek a kultúrák öszszehasonlításához. Ezek a következõk: 2. táblázat. A GLOBE kutatás 21 elsõdleges leadership faktora Magyar Angol Hány tulajdonságból képzett Adminisztratív kompetencia Administratively competent 4 Autokratikus Autocratic 6 Autonóm (individualisztikus) Autonomous 4 Csoportintegrátor Team integrator 7 Diplomatikus Diplomatic 5 Döntésképesség Decisive 4 Együttmûködõ csoportorientáltság Collaborative team orientation 6 Énközpontúság Self-centered 4 Humánorientáció Humane orientation 2 Inspiráló karizmatikus Charismatic Ispirational 8 Integritás Integrity 4 Jövõképpel bíró karizmatikus Charismatic Visionary 9 Konfliktusteremtõ Conflict inducer 3 Önfeláldozó karizmatikus Charismatic Self sacrificial 3 Procedurális-bürokratikus Procedural 5 Részvételtõl elzárkózó Non-participative 4 Rosszindulat Malevolent 9 Státustudatosság Status conscious 2 Szerecsenmosdató Face-saver 3 Teljesítményorientáció Performance oriented 3 Visszafogottság Modesty 4 Forrás: Bakacsi (1998)
10 BAKACSI GYULA SARKADI-NAGY ANDRÁS A változók elemzése következtében kiderült, hogy jelentõs korreláció van az elsõdleges változók (faktorok) között, így szükségesnek látták, hogy egy másodlagos faktorstruktúrát hozzanak létre. Ezek alapján hat másodlagos leadership változót (fõ-faktort) találtak: 1. Karizmatikus/érték alapú 2. Csoportorientált 3. Én-központú (Nárcisztikus) 4. Részvételi 5. Humánorientált 6. Autonóm A 3. táblázat mutatja be azt, hogy a másodlagos leadership változók (faktorok) mely elsõdleges változókból tevõdnek össze. 3. táblázat. A GLOBE kutatás 6 másodlagos leadership faktora 1. Karizmatikus 2. Csoportorientált Inspiráló karizmatikus Együttmûködõ csoportorientáltság Jövõképpel bíró karizmatikus Csoportintegrátor Önfeláldozó karizmatikus Diplomatikus Integritás Rosszindulat Döntésképesség Adminisztratív kompetencia Teljesítményorientáció 3. Énközpontú (Nárcisztikus) 4. Részvételi Énközpontúság Autokratikus Státustudatosság Részvételtõl elzárkózó Konfliktusteremtõ Delegáló Szerecsenmosdató Procedurális-bürokratikus 5. Humánorientált 6. Autonóm Visszafogottság Autonóm Humánorientáció Forrás: House, R.J. et al. 1999. A kultúraközi összehasonlító kutatásokban már jó ideje foglalkoztatja a kutatókat a különbözõ országok csoportokba, klaszterekbe rendezése, a kulturális különbségek, hasonlóságok vizsgálata. Ronen és Shenkar (1985) máig meghatározó tanulmánya foglalja össze és szintetizálja az addigi megjelent kulturális klaszterezési eredményeket. Nem kitérve a teljes csoportosításra, munkájukból itt csak az Európára vonatkozó alábbi kulturális országcsoportokat mutatjuk be. Angol klaszter: Nagy-Britannia, Írország, Hollandia; Skandináv klaszter: Dánia, Finnország, Svédország; klaszter: Ausztria, Németország, Svájc;
os magyar leadership vezetésfelfogásunk a GLOBE kutatás tükrében 11 -európai klaszter: Belgium, Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország; klaszter: Görögország, Törökország. Az országok egy csoportba rendezésének alapja a földrajzi közelség mellett (pl. a skandináv klaszter) a nyelv (pl. a germán klaszterben a német) vagy nyelvcsoport (pl. a latin-európai klaszter országai) egyezõsége és a vallás (pl. a latin országoknál a meghatározó katolikus vallás). Európai leadership minták a kultúra függvényében az Euro-GLOBE tanulmány eredményei Felix Brodbeck és Michael Frese vezetésével a GLOBE program európai kutatói annak vizsgálatára vállalkoztak, hogy kontinensünkön hogyan változnak a leadershiprõl kialakult nézetek a kulturális eltérések változásával. A kutatás az alábbi három kérdésre kereste a választ: 1. Igaz-e, hogy a leadership minták a kultúra változásának függvényében módosulnak? 2. Melyek azok a leadership minták, amelyekkel az európai országok, régiók közötti különbségek leírhatóak? 3. Milyen kulturális dimenziók mentén lehet az európai országokat besorolni csoportokba? (Brodbeck Frese et al., 2000) A tanulmány a GLOBE kutatás mintájában szereplõ 22 európai kultúrát vonta be a vizsgálatba, a kutatásban részt vevõ országok felsorolását a 4. táblázat tartalmazza: 4. táblázat. A tanulmányban szereplõ országok felsorolása, a megkérdezettek számának feltüntetésével Ausztria 169 Magyarország 183 Cseh Köztársaság 248 Németország (korábbi NDK) 2 53 Dánia 327 Németország (nyugat) 413 Nagy-Britannia 168 Olaszország 257 Finnország 430 Oroszország 210 Franciaország 182 Portugália 79 Görögország 234 Spanyolország 360 Grúzia 259 Svájc 321 Hollandia 287 Svédország 895 Írország 156 Szlovénia 254 Lengyelország 278 Törökország 289 Forrás: Brodbeck Frese, 2000. 2 Németország szétbontva szerepelt a vizsgálatban, azon elõfeltevés következtében, hogy a két országrész eltérõ történelmüknek köszönhetõen eltérõ kultúrával és leadership mintákkal rendelkezik.
12 BAKACSI GYULA SARKADI-NAGY ANDRÁS A mintát valamennyi országban három iparág valamelyikébõl élelmiszeripar, pénzügyi-kereskedelmi banki szektor, illetve telekommunikáció kiválasztott középvezetõk képezték (országonként legalább két iparágból kellett a mintába vállalatokat kiválasztani) 3. Az országátlagok az egyedi kérdõívek aggregálásából nyert eredményeket tükrözik. A tanulmány a különféle leadership mintákat két szinten vizsgálja: klaszterek közötti hasonlóságokat, illetve eltéréseket keresve; és az egyes régiókon belüli országok jellemzõit elemezve. Az európai minta három különbözõ iparág (élelmiszeripar, bankszektor és telekommunikáció) 6052 középvezetõjét tartalmazza. Minden ország legalább két iparágból gyûjtött adatokat, az egyedüli kivétel ez alól Franciaország, ahol csak a pénzügyi szektorban történt adatfelvétel. (Magyarországon az élelmiszeriparból és a pénzügyi szektorból gyûjtöttünk adatokat.) A leadership változókon alapuló ország csoportosításhoz a hierarchikus klaszteranalízis (Ward) módszerét használták. A kutatás méréseit saját klaszterezéssel sikerült reprodukálnunk, a kapott eredményeket mutatja az 1. ábrán látható dendogram. A dendogramon szembetûnõ, hogy elsõként két nagy klaszter válik külön: egy észak/nyugat-európai és egy dél/kelet -európai országcsoport. Egy ugyancsak GLOBE alapú tanulmány szerint a két elsõdleges országcsoport kulturális jellemzõk tekintetében is világos különbséget mutat: az észak/nyugat európai régió országai magas értékekkel rendelkeznek a teljesítményorientáció, jövõorientáció, kollektivizmus és bizonytalanságkerülés változók skáláin, míg a dél/kelet európai régió az agresszivitás, hatalmi távolság és a Triandis-féle kollektivizmus változókra vonatkozóan mutatnak magas értékeket (Koopman et al., 1999) 4. Mindezek az eredmények, mind a Ronen és Shenkar-féle tanulmányban leírt csoportokhoz való nagyfokú hasonlóság erõs hipotézissé teszi azt a sejtést, hogy a leadership minták a kultúra függvényeként változnak. A leadership változókon alapuló európai klasztereket a 2. ábra szemlélteti (Az ábrán a fehér színnel jelölt országok nem szerepelnek a kutatásban). 3 A francia minta ugyanakkor egyszektoros, csak a pénzügyi szektorból kiválasztott vállalatok alkotják. 4 A GLOBE kutatás a kollektivizmust két különbözõ skálával is mérte, az elsõ a Hofstede munkáiból (is) jól ismert individualizmus-kollektivizmus változó, a másik a Triandis által kifejlesztett és a közösség iránt érzett lojalitás, büszkeség alapján mért kollektivizmusváltozó (bõvebben lásd: Triandis, 1995)
os magyar leadership vezetésfelfogásunk a GLOBE kutatás tükrében 13 Dendogram a Ward-módszer használatával Rescaled Distance Cluster Combine Ország Klaszter GB Angol Angol IRE Angol NL Angol SWE Skandináv Skandináv FIN Skandináv DEN Skandináv GERw GERe CSR Észak-/Nyugat- Európa FRA -európai -európai -európai -európai Közép-Európa Közel-kelet Dél-/Kelet-Európa 1. ábra. Európai országok leadership változók szerinti klaszteranalízisének dendogramja (Ward-módszert használva) 5 5 Az ábrán használt és a továbbiakban is alkalmazásra kerülõ országrövidítések a következõk: : Ausztria; : Svájc; CSR: Cseh Köztársaság; DEN: Dánia; FIN: Finnország; FRA: Franciaország; GB: Nagy-Britannia; : Grúzia; : Németország (korábbi NDK); : Németország (nyugat); : Görögország; : Magyarország; IRE: Írország; : Olaszország; NL: Hollandia; : Lengyelország; : Portugália; : Oroszország; : Szlovénia; : Spanyolország; SWE: Svédország; : Törökország.
14 BAKACSI GYULA SARKADI-NAGY ANDRÁS GB, IRE, NL SWE, DEN, FIN,, GERw, GERe CSR FRA,,,,,, 2. ábra. A GLOBE kutatás azonosított klaszterei Európa térképén Néhány további elemzõ megállapítás a klaszterekkel kapcsolatban: A volt NDK germán klaszterbe tarozása nem meglepõ eredmény, természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincsenek különbségek a volt keletnémet és nyugatnémet menedzserek vezetési stílusa között, de ezek mértéke nem túl jelentõs. Hollandia az anglo-skandináv klaszterbe sorolódik ez Hofstede (1980) besorolását tükrözi, mely szintén a skandináv országok közé helyezte. A Cseh Köztársaság valamennyire különálló klasztert alkot az észak/nyugat-európai régión belül. Lengyelország és Szlovénia együtt egy közép-európai csoportot alkot a dél-keleteurópai régión belül. Magyarország a leadership változók alapján a latin klaszterbe sorolódik, Olaszországgal, Portugáliával és Spanyolországgal együtt. Érdekességként említhetõ, hogy Franciaország különálló csoportot alkot, annak ellenére, hogy a latin-európai országokhoz kellett volna kerülnie. Ennek két oka is lehet. Az egyik valószínûsíthetõ magyarázat, hogy a felmérés csak pénzügyi területre korlátozódott és az eredmények így nem ugyanazt tükrözik, mint a többi ország esetében. Ugyanakkor az is lehet, hogy a francia vezetési minta olyannyira eltér a többi európai országétól, hogy ez önmagában indokolja különállóságát. A különbözõ klaszterek leadership alapján való hasonlóságait, illetve különbségeit vizsgálva elmondható, hogy az inspiráló és a jövõképpel bíró karizmatikusság, a hitelesség-integritás, a teljesítményorientáció és a döntésképesség az összes felmérésben szereplõ európai ország 6 számára a sikeres vezetés fontos elvárt alkotóelemének 6 Franciaország ettõl eltérõ jellegzetességeket mutatva kilóg az összeurópai trendbõl, és tulajdonképpen sem az észak/nyugat, sem a dél/kelet erópai csoporttól elkülönülve egy önálló (harmadik) klasztert alkot.
os magyar leadership vezetésfelfogásunk a GLOBE kutatás tükrében 15 számít, míg az én-központúságot és a rosszindulatot Európa-szerte a sikeres vezetést akadályozó tulajdonságoknak tekintik. A dél/kelet-európai régió középvezetõi ugyanakkor az adminisztratív kompetenciát számottevõen, a diplomatikusságot valamelyest fontosabbnak ítélik, mint az észak/nyugat-európaiak, utóbbiak ugyanakkor a részvételi vezetésfelfogást várják el jobban a dél/kelet-európaiaknál. (Brodbeck Frese et al., 2000, 14. o.) Magyarország helyzetének további vizsgálata Magyarország tanulmány szerinti latin klaszterbe való besorolása némiképp meglepõ. Ha történelmi gyökereket próbálunk keresni, akkor a Monarchia több száz éves hatása miatt logikus lenne a germán országokkal keresni a kapcsolatot. A rendszerváltást megelõzõ 50 éves elszigeteltség alapján, a társadalmi-politikai rendszerük hasonlósága miatt viszont a kelet-európai országokkal való hasonlóság hipotézise felvetõdhetne. A Brodbeck Frese-tanulmány Magyarország latin klaszterbe való tartozását elsõsorban vallási alapon magyarázta: a dél-európai országokra jellemzõ erõs római katolikus vallás hazánkat vizsgálva is jellemzõnek mondható. (Itt ugyanakkor szembeötlõ, hogy a közép-európai klasztert alkotó szlovén és lengyel minta különösen az utóbbi ugyancsak markáns katolikus tradícióval jellemezhetõ.) Ugyanakkor a többi közép-kelet-európai ország közösnek tekinthetõ szláv eredete hazánkra nem jellemzõ. Magyarország Európa latin országaival való hasonlósága tehát mindenképpen alaposabb vizsgálatot érdemel. A részletesebb elemzést a másodlagos leadership változókra (fõ-faktorokra) építjük. A fõ-faktorok egy hatdimenziós leadership teret feszítenek ki, amelybõl összesen 15 kétdimenziós sík metszhetõ ki. A továbbiakban ezt a 15 két leadership változó által kifeszített kétdimenziós metszetet, térképeket faggatjuk abban a reményben, hogy latinságunk jobban érthetõvé, elemezhetõvé válik. A 15 leadership térképen Magyarország helyzetét vizsgálva összegzésként elmondható, hogy a 15 térkép közül: 9 esetben Magyarország a latin klaszter országaival tisztán egy csoportba tartozik, jól elkülönülve más klaszterektõl (tiszta latin térképek), 3 esetben a latin és a germán klasztert alkotó országok egymással átfedõ csoportot képeznek, de Magyarország itt sem távolodik el a latin országoktól, 3 esetben pedig a latin és a közép-európai klasztert alkotó országok mutatnak egymást átfedõ mintázatot, de itt is igaz, hogy Magyarország nem távolodik el a latin országoktól. A tiszta latin térképek az alábbi metszetekben azonosíthatóak: autonóm csoportorientált autonóm részvételi autonóm karizmatikus
16 BAKACSI GYULA SARKADI-NAGY ANDRÁS autonóm én-központú (nárcisztikus) autonóm humánorientált csoportorientált karizmatikus csoportorientált én-központú (nárcisztikus) részvételi karizmatikus részvételi én-központú (nárcisztikus) A latin és a kelet-európai országok az alábbi térképeken fednek át egymással: csoportorientált részvételi humánorientált részvételi humánorientált csoportorientált A latin és a germán országok az alábbi térképeken fednek át egymással: karizmatikus én-központú (nárcisztikus) humánorientált én-központú (nárcisztikus) humánorientált karizmatikus Alább bemutatjuk a 6 másodlagos leadership változó által kifeszített tér mind a 15 kétdimenziós metszetét megjelenítõ térképet (l. 3 17. ábra). A térképek értelmezéséhez az alábbiakat kell rögzíteni: A változókat ugyan 1 7 skálán mértük, a térképek koordináta-tengelyei azonban nem a teljes skálatartományt, csak a mintában szereplõ országok változók szerinti értékeinek szórástartományát tükrözik (a jobb áttekinthetõség miatt). A térképek origójában az adott változók európai átlagértékeit tüntettük fel. Az áttekinthetõség miatt a térképen nem szerepel valamennyi (22) európai ország koordinátája, csak azokat a klasztereket (országokat) rajzoltuk be a térképekre, amelyeknek a magyar mintával való hasonlósága egyáltalán szóba jöhet, azaz a latin (olasz, spanyol, portugál, magyar), a germán (kelet- és nyugat-német, osztrák, svájci), a közép-európai (lengyel, szlovén), a kelet-európai (orosz, grúz) és a közel-keleti (görög, török) klasztereket. A vizsgált három klaszter, a germán, a latin és a közép-európai jól látható módon körbe van kerítve, összetartozásuk szemléltetése céljából. A 3 11. térképeken a latin klaszterbe tartozó országok jól elkülönülõ csoportot alkotnak valamennyi más országtól, illetve klasztertõl. Magyarország és a latin országok az európai átlagnál kevesebb autonóm viselkedést, önállóságot várnak el a vezetõktõl, ugyanakkor a karizmatikusság szívesen látott tulajdonság. Den Hartog és társai (1999) kimutatják, hogy a latin klaszterbe tartozó országok az autonóm leadership változó rangsorában az utolsó harmadba tartoznak, míg a közép-európai klaszter országai (Lengyelország és Szlovénia) a felsõ ötödbe, a német klaszter országai pedig a felsõ negyedbe tartoznak. A Brodbeck Frese-tanulmány is kiemeli, hogy a latin csoportban az autonóm viselkedés mint vezetõi tulajdonság enyhén negatív megítélésû, míg a két referenciacsoportban ugyanezt enyhén pozitívan értékeik. Nem véletlen tehát, hogy minden olyan térképen (metszetben), ahol az egyik dimenziót az autonómia képezi, a latin klaszter országai világosan elkülönülnek másoktól. Emellett a részvételi-participatív és a csoportorientáltság változók azok, amelyek mentén
os magyar leadership vezetésfelfogásunk a GLOBE kutatás tükrében 17 a latin országok jól megkülönböztethetõek. Valamennyiben Magyarország egyértelmûen ennek a csoportnak a része! A 12 14. térképen a csoportorientált részvételi humánorientált metszetekben a magyar minta továbbra is a latin országokkal egy bokorban marad, itt ugyanakkor a latin klaszter és a kelet-európaiak klaszter szinten lapolnak át egymással. Azaz Magyarország úgy mutatja fel a közép-európai jegyeket, hogy közben egyáltalán nem távolodik el a latinoktól ezekben a dimenziókban. Hasonló a helyzet a 15 17. térképekkel: a karizmatikus én-központú humánorientált háromszögben a germán országokhoz mutatunk hasonlatosságot, továbbra sem eltávolodva azonban a latin országoktól. A térképeket tovább vizsgálva a 6 másodlagos faktor alapján a 18. táblázat foglalja össze áttekinthetõ módon a latin, közép-európai és a germán klaszterek elkülönülését, illetve átfedését Magyarország nézõpontjából. A táblázat különbözõ mezõi az egyes kétdimenziós térképre utalnak, és azt jelölik, hogy Magyarország mikor melyik klaszterhez sorolható, illetve mutat vele nagyfokú hasonlóságot. Ez összefoglalóan azt jelenti, hogy Magyarország a hatdimenziós leadership tér valamennyi kétdimenziós térképmetszetében az Olaszországot, Portugáliát és Spanyolországot magában foglaló latin klaszterhez tartozik, latinságunk tehát nem intézhetõ el azzal, hogy latinságunkat a hatdimenziós tér néhány metszete magyarázza. Azaz latinságunk ezen térképek tükrében nehezen vitatható erõs hipotézis. Tanulmányunk természetesen e latinság tényére tud csak rámutatni, az okokra nem. Az további kutatást igénylõ problematika és egy másik dolgozat tárgyát képezheti majd. AUTONÓM 4,4 4,2 3,8 3,6 3,4 3,2 Kelet-európai 3,0 5,7 5,9 6,0 6,1 KARIZMATIKUS 3. ábra. Autonóm karizmatikus térkép
4. ábra. Autonóm részvételi térkép 5. ábra. Autonóm csoportorientált térkép BAKACSI GYULA SARKADI-NAGY ANDRÁS 18 RÉSZVÉTELI 6,2 6,0 5,2 4,4 4,2 3,8 3,6 3,4 3,2 3,0 AUTONÓM Kelet-európai CSOTORIENTÁLT 6,5 6,0 5,5 4,5 3,5 3,0 AUTONÓM Kelet-európai
os magyar leadership vezetésfelfogásunk a GLOBE kutatás tükrében 19 AUTONÓM 4,4 4,2 3,8 3,6 3,4 3,2 Kelet-európai AUTONÓM 3,0 2,8 4,4 4,2 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 ÉN-KÖZPONTÚ 6. ábra. Autonóm én-központú (nárcisztikus) térkép 3,8 3,6 3,4 3,2 Kelet-európai 3,0 4,2 4,4 5,2 HUMÁNORIENTÁLT 7. ábra. Autonóm humánorientált térkép
20 BAKACSI GYULA SARKADI-NAGY ANDRÁS RÉSZVÉTELI 6,2 6,0 5,2 2,8 Kelet-európai 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 NÁRCISZTIKUS 8. ábra. Részvételi én-központú (nárcisztikus) térkép RÉSZVÉTELI 6,2 6,0 5,2 Kelet-európai 5,7 5,9 6,0 6,1 KARIZMATIKUS 9. ábra. Részvételi karizmatikus térkép
os magyar leadership vezetésfelfogásunk a GLOBE kutatás tükrében 21 CSOTORIENTÁLT 6,2 6,1 6,0 5,9 5,7 5,5 Kelet-európai 2,8 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 ÉN-KÖZPONTÚ (NÁRCISZTIKUS) 10. ábra. Csoportorientált én-központú (nárcisztikus) térkép AUTONÓM 4,4 4,2 3,8 3,6 3,4 3,2 Kelet-európai 3,0 2,8 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 ÉN-KÖZPONTÚ (NÁRCISZTIKUS) 11. ábra. Autonóm én-központú (nárcisztikus) térkép
12. ábra. Csoportorientált részvételi térkép 13. ábra. Humánorientált részvételi térkép BAKACSI GYULA SARKADI-NAGY ANDRÁS 22 CSOTORIENTÁLT 6,2 6,1 6,0 5,9 5,7 5,5 6,2 6,0 5,2 RÉSZVÉTELI Kelet-európai HUMÁNORIENTÁLT 5,2 4,4 4,2 6,2 6,0 5,2 RÉSZVÉTELI Kelet-európai
os magyar leadership vezetésfelfogásunk a GLOBE kutatás tükrében 23 HUMÁNORIENTÁLT 5,2 ÉN-KÖZPONTÚ (NÁRCISZTIKUS) 4,4 4,2 3,8 3,6 3,4 3,2 3,0 5,5 5,7 5,9 6,0 6,1 6,2 CSOTORIENTÁLT 14. ábra. Humánorientált csoportorientált térkép Kelet-európai Kelet-európai 2,8 5,7 5,9 6,0 6,1 KARIZMATIKUS 15. ábra. Karizmatikus én-központú (nárcisztikus) térkép
24 BAKACSI GYULA SARKADI-NAGY ANDRÁS ÉN-KÖZPONTÚ (NÁRCISZTIKUS) 3,8 3,6 3,4 3,2 3,0 Kelet-európai 2,8 4,2 4,4 5,2 HUMÁNORIENTÁLT 16. ábra. Humánorientált én-központú (nárcisztikus) térkép HUMÁNORIENTÁLT 5,2 4,4 4,2 5,7 5,9 6,0 6,1 KARIZMATIKUS Kelet-európai 17. ábra. Humánorientált karizmatikus térkép
os magyar leadership vezetésfelfogásunk a GLOBE kutatás tükrében 25 Nárcisz- Kariz- Humán- Rész- Csoport- Autonóm tikus matikus orientált vételi orientált Nárcisztikus G/L G/L L L L Karizmatikus G/L G/L L L L Humánorientált G/L G/L L/K-Eu L/K-Eu L Részvételi L L L/K-Eu L/K-Eu L Csoportorientált L L L/K-Eu L/K-Eu L Autonóm L L L L L L: latin; G/L: germán és latin; L/K-Eu: latin és közép-európai 18. ábra. A 6 másodlagos leadership faktor 15 térképe átfedéseinek kereszttáblája FELHASZNÁLT IRODALOM BAKACSI GYULA (1998): Szervezeti kultúra és leadership nemzetközi összehasonlításban, Jubileumi kiadvány a BKE alapításának 50. évfordulójára. Aula Kiadó, Budapest, pp. 2162 2172. BAKACSI GYULA (1996): Szervezeti magatartás és vezetés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. BOKOR ATTILA (1996): Leader és manager. Vezetéstudomány, (3). BRODBECK, F., FRESE, M., BAKACSI GY.ET AL. (2000): Cultural Variation of Leadership Prototypes Across 22 European Countries, Journal of Occupational and Organizational Psychology, Vol 73, pp. 1 29. DEN HARTOG, D. N., HOUSE, R. J., HANGES, P. J., RUIZ-QUINTANILLA, S. A., DORFMAN, P. W., BAKACSI, GY. ET ALL (1999): Culture specific and cross culturally generalizable implicit leadership theories: are attributes of charismatic/transformational leadership universally endorsed? Leadership Quarterly, Vol. 10, No. 2, pp. 219 256. HOFSTEDE, G. (1980): Cultures consequences. International Differences in Work-Related Values; Sage Publications, Beverly Hills. HOUSE, R. J., HANGES, P. J., RUIZ-QUINTANILLA, S. A., DORFMAN, P. W., JAVIDAN, M., DICKSON, M., BAKACSI, GY. ET AL (1999): Cultural Influences on Leadership and Organizations: Project GLOBE. In: Mobley, W., Gessner, J., Arnold, V. (Eds.): Advances in global leadership, Stamford, CN: JAI Press, pp. 171 233. HOUSE, R. J., WRIGHT, N. S., ADITYA, R. N. (1997): Cross-Cultural Research on Organizational Leadership. A Critical Analysis and a Proposed Theory, In: Early, P.C., Erez, M. (Eds.): New Perspectives on International Industrial/Organizational Psychology, The New Lexington Press, San Francisco, USA, 1997. KOOPMAN, P. L., DEN HARTOG, D. N., KONRAD, E., BAKACSI, GY. ET AL. (1999): National Culture and Leadership Profiles in Europe: Some Results from the GLOBE Study. European
26 BAKACSI GYULA SARKADI-NAGY ANDRÁS Journal of Work and Organizational Psychology, Special Issue on Organizational Culture, Vol 8, Number 4, pp. 503 520. RONEN, S., SHENKAR, O. (1985): Clustering Countries on Attitudinal Dimensions: A Review and Synthesis, Academy of Management Review. TRIANDIS, H. C. (1995): Individualism & Collectivism. Westview Press, Boulder, CO.