Vízbiztonság Tiszta, egészs szséges víz v z biztosítása sa termelés ponttól l a megcsapolási si pontig. Szennyeződések a hálózatbanh Mikrobiológiai veszélyek Vízbiztonsági kérdk rdések Veszélyek és s kockázat azonosítása sa Minőségbiztos gbiztosítási si rendszerek Vízbiztonsági tervezés
Szennyeződések a hálózatban Szennyeződés s típusainak t azonosítása sa Elsődleges szennyeződés Másodlagos szennyeződés Szennyeződési pontok a hálózatbah Termelési rendszer (kutak, tisztavíz medence) Tisztítási si rendszer (szűrők, vegyszer- adagolók, hálózati h szivattyúk) Vízhálózat zat (tároz rozók, gerincvezeték, szerelvé- nyek,, bekötő vezeték, belső hálózat, meg- csapolási si pont)
Mikrobiológiai veszélyek Száll llított víz v z minőségének nek romlása csővezet vezeték k korrózi ziója (vas, acél l vezeték) mikrobiológiai aktivitás Vízminőségromlás csökkent kkentése korrózi ziós s problémák k megelőzése megfelelő vízkezeléssel száll llításra kerülő víz z ph értékének szén-dioxid és s kalcium ion koncentráci ciója megfelelő mértékű szabályoz lyozása korrózi zió és s vízkv zkőképződés s megszüntethet ntethető, illetve minimálisra csökkenthet kkenthető
Mikrobiológiai aktivitás száll llításra kerülő víz csak közelíti az ivóvíz minőségét partiszűrésű vizek jelentős s egyedszámban tartalmaznak mikroorganizmusokat patogének egyedszámának szabályoz lyozása fertőtlen tlenítőszerrel (klór) vas- mangán n a hálózatbanh oldott állapotú vas- és s mangán oxidáci ció során n képzk pződő vas(iii)- és s mangán(iv) n(iv)-oxi- hidroxidok polimerizálódása un. váz-anyagokat v hoz létrel kötődhetnek a csővezet vezetékek falára váz-anyagok a víz v és s a mikroorganizmusok együttesen alakítj tják a biofilmet a csőfalon biztonságos életkörülményeket a mikroorganizmusoknak klór r koncentráci ció csökkent kkentése vagy más m s fertőtlen tlenítőszer alkalmazása másodlagos vízminőségromlás csökkent kkentése hálózati sebesség g növeln velése biofilm időszakos eltávol volítása klórdioxid alkalmazása
Vízminőséggel kapcsolatos tudnivalók Jogszabályok Közműtörvény vízgazdálkodásról l szóló 1995. évi LVII. törvt rvény III. és s IV. fejezete adja meg a működtetm dtetés s főf keretei közműves ivóvízell zellátásról és s a közmk zműves szennyvízelvezet zelvezetésről l szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. Rendelet víziközmű szolgáltat ltatás s igénybev nybevételének keretei víziközművek üzemeltetéséről l szóló 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet az üzemeltetés s feltételrendszere telrendszere Európai Unió 98/83/EK Tanácsi Irányelve emberi fogyasztásra sra alkalmas vízminv zminőség követelményrendszerét t egységes gesíti 201/2001 (X.25) Kormányrendelet jogharmonizáci ció 47/2005 (III.11.) Kormányrendelet módosm dosította a 65/2009 (III. 31.) Kormányrendelet
Vízmintavételtel Ivóvíz z mintavétel tel MSZ ISO 5667-1,2,3 szerint kell végrehajtani ISO 5667-1 1 Mintavételi teli programok tervezése vízvizsgálatokhoz ISO 5667-2 2 A mintavételi teli technikák k előírásai ISO 5667-3 3 A minták k tartósításának és s kezelésének irányelvei Mintavétel tel gyakorisága ga A vizsgálati módszerekkel m szemben támasztott t követelmények Mikrobiológiai vízminv zminőségi jellemzők Kémiai vízminv zminőségi jellemzők Indikátor vízminv zminőségi jellemzők Szennyezésjelz sjelző vízminőségi jellemzők és s határért rtékek karszt-,, talaj- és partiszűrésű vízbázisok zisok esetében Biológiai vízminv zminőségi jellemzők és s határért rtékek
Vízbiztonság g hatóköre Vízművek statisztikai jelentési kötezettségei Eszközlelt zleltár r (OSAP 2036) Víziközművek főbb műszaki m gazdasági gi adatok (OSAP 1376) A felszín n alatti vizet kitermelő vízkivételek (OSAP 1375)
Vízbiztonság g hatóköre
Vízbiztonsági kérdk rdések Vízellátási zóna (Water Supply Zone WSZ) Európai Unió 98/83/EK irányelv (Vízminőségi zóna (Water Quality Zone WQZ) Vízbiztonsági zóna (Water Safety Zone WSfZ) 65/2009 (III. 31.) Kormányrendelet Nyomászóna (Water Pressure Zone WPZ)
Zónák
Vízellátási zónák z k (WSZ) Üzemeltető Vízműrendszer Nyomászóna WSZ kód Név Lsz Fogyasztás Víz származási helye ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Érd I HU00001 Érd I. - 1.wsz 3 392 fő 159 610 m3/év Keserűfű forrás ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Érd I HU00002 Érd I. - 2.wsz 2 838 fő 133 541 m3/év Sasvárosi kutak ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Érd I HU00003 Érd I. - 3.wsz 9 591 fő 451 302 m3/év Százhalombatta átadás ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Érd I HU00004 Érd I. - 4.wsz 12 753 fő 600 090 m3/év FVM átadás ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Tárnok HU00005 Tárnok 7 336 fő 219 394 m3/év Sasvárosi kutak ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Pusztazámor HU00006 Pusztazámor 1 040 fő 56 419 m3/év Százhalombatta átadás ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Sóskút HU00007 Sóskút 2 274 fő 146 515 m3/év Százhalombatta átadás ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Sóskút Öreghegy HU00008 Sóskút Öreghegy 548 fő 35 302 m3/év Százhalombatta átadás ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Érd II., Törökbálint, Törökugrató, Biatorbágy I. HU00009 Érd II., Törökbálint, Törökugrató, Biatorbágy I. 29 950 fő 1 404 076 m3/év FVM átadás ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Érd III. HU00010 Érd III. 17 281 fő 813 142 m3/év FVM átadás ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Érd IV. HU00011 Érd IV. 2 649 fő 124 641 m3/év FVM átadás ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Biatorbágy III. Rozália HU00012 Biatorbágy III. Rozália 3 392 fő 21 874 m3/év FVM átadás ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Biatorbágy II. HU00013 Biatorbágy II. - 1.wsz 104 fő 5 782 m3/év FVM átadás ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Biatorbágy II. HU00014 Biatorbágy II. - 2.wsz 6 028 fő 335 128 m3/év BIRV átadás ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Diósd I. HU00014 Diósd I. - 1.wsz 1 169 fő 65 439 m3/év FVM átadás ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Diósd I. HU00015 Diósd I. - 2.wsz 1 743 fő 97 571 m3/év Disósdi kutak ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Diósd II. HU00016 Diósd II. 1 203 fő 67 356 m3/év Disósdi kutak ÉTV Kft. Érd vízműrendszer Diósd III. HU00017 Diósd III. 1 281 fő 71 687 m3/év Disósdi kutak 104 572 fő 4 808 870 m3/év Vízellátási zóna hivatkozása
Vízbiztonsági zónaz
Vízbiztonsági zónaz VSfZ 2 VSfZ 1
Veszélyek azonosítása sa hirtelen változv ltozás s a nyersvíz z minőségében a víznyerv znyerő területen bekövetkez vetkező emberi tevékenys kenységek (pl. balesetek, szabadidős tevékenys kenység), időjárási események következtk vetkeztében; a nyers víz v z pontszerű szennyezése se pl. szennyvízbevezet zbevezetés, ipari hatások, elfolyó vizek bejutása pl. aktív v vagy lezárt bányaterületekről, l, szemétlerak tlerakókból l stb. miatt; mezőgazdas gazdasági gi tevékenys kenységből és s az állattenyésztésből l adódó szennyezés, s, pl. vegyi anyagok, műtrm trágyák k bejutása a nyers vízbe, a vízforrv zforrás s nem megfelelő védelméből, l, illetve a nem megfelelő vízkivételből l adódó szennyezések; sek; a vízbeszerzv zbeszerzés, s, illetve a vízkezelv zkezelési folyamat során n az esetleg nem megfelelően en eltávol volítható szennyezők; áramlási, illetve vízminv zminőségi változv ltozások a vízkezelv zkezelő rendszerben; bármely vízkezelv zkezelési folyamat működési m zavara, pl. valamely berendezés s hibájából l adódóan an a folyamatirány nyítás s vagy veszélyjelz lyjelzés s hibái; i; természeti katasztrófák, k, energetikai meghibásod sodások; sok;
Veszélyek azonosítása sa vegyszerek használat latából l adódó,, vagy a vízzel v közvetlenk zvetlenül érintkező szerkezeti anyagok által okozott szennyeződések; sek; szennyezett felszíni, vagy felszín n alatti víz v z bejutása a vízelosztv zelosztó rendszerbe, a víztv ztározók k szerkezeti meghibásod sodása, sa, vagy a hálózatban kialakuló alacsony nyomású zónák k miatt; szennyezett víz v z bejutása a tározt rozók k vagy a hálózat h szerkezeti hibáinak inak javításakor; szennyezett víz v z visszajutása sa a fogyasztótól l a hálózatba h üzemszünet vagy alacsony áramlási sebességek esetén; kémiai anyagok beoldódása a hálózati h elemek szerkezeti anyagaiból; lerakódások, mikrobiológiai szaporulat kialakulása a tározt rozókban vagy a hálózaton h a korrózi zió,, a nem megfelelő tisztítási si technológia vagy üzemeltetés s miatt; illegális lis rákötések; r a hálózati h lerakódások következtk vetkeztében az akkumulált lt anyagok (fizikai, kémiai és s biológiai) visszajutása sa a hálózatba h (keveredés, visszaoldódás), s), vagy a rektorszerű működés s következtk vetkeztében biológiai szaporulat és s ezek bejutása a hálózatbah
Kockázat értékelése Szint Megnevezés Leírás Valószínüség 1 2 3 4 5 Súlyosság 1 2 3 4 5 Szinte mindig Nagy valószínűség Közepes valószínűség Kis valószínűség Ritka Nem jelentős Kicsit súlyos Közepesen súlyos Nagyon súlyos Katasztrófális Naponta Hetente Havonta Évente Ötévente Nincs mérhető hatás Elégedetlenséget kiváltó kis esztétikai hatás, de nem alacsonyabb biztonságú forrásokból származik Közepes esztétikai hatás, amely a vízbázis biztonságának csökkenéséből fakad. A víz fogyasztása betegséget okoz A víz fogyasztása halált okoz
Kockázat értékelése Előfotdulás valószínűsége Nem jelentős Kicsit súlyos Következény súlyossága Közepesen súlyos Nagyon súlyos Katasztrófális súly 1 2 3 4 5 Ritka Öt évente 1 1 2 3 4 5 Kis valószínűség Évente 2 2 4 6 8 10 Közepes valószínűség Havonta 3 3 6 9 12 15 Nagy valószínűség Hetente 4 4 8 12 16 20 Szinte mindig Naponta 5 5 10 15 20 25 1-5 alacsony 6-9 közepes 10-15 magas 16-25 nagyon magas
Minőségbiztos gbiztosítási si rendszerek ISO 9000 minőségügyi rendszerek HACCP (Hazard Analysis Control Check Point, - Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pont) Szisztematikus vezetési módszer az élelmiszerek és/vagy az előállítási technológia folyamatos biztonsága megelőző rendszer a termékbiztonság érdekében veszélyek azonosítására, értékelésére és kezelése ISO 22000 Ezen szabvány az élelmiszerláncban részt vevő szervezetek számára olyan egységes minőségmenedzsment rendszer követelményeket fogalmaz meg, amely ötvözi a HACCP és az ISO 9000 szabványrendszer követelményeit Vízbiztonsági Terv (Water Safety Plan WSP)
65/2009. (III. 31.) Korm. rendelet Vízbiztonsági rendszer, mint követelmény 1.000 m3/d vagy 5.000 fő felett OTH által jóváhagyott ivóvízbiztonsági terv OTH felülvizsgálat négy évente Ütemezés 2012-ig: >100.000 fő 2013-ig: 50.000-100.000 fő 2014-ig: 5.000-50.000 fő
Vízbiztonsági rendszer Közegészségügyi célok Vízbiztonsági terv Független felügyelet Rendszerelemzés Monitoring Működtetés, dokumentáció, kommunikáció Ábrák: Dombay G.
Vízbiztonsági terv készk szítésese Vízellátó rendszer leírása Veszélyelemz lyelemzés és s kockázat zatértékelés Mérések meghatároz rozása és értékelése a kockázatok ellenőrz rzésére re Ellenőrz rző monitoring rendszer kiépítése Helyesbítő tevékenys kenységek bevezetése Vészhelyzeti intézked zkedések bevezetése Feljegyzéskezel skezelés s kialakítása Validálás és verifikáci ció A 65/2009. (III. 31.) Korm.. rendelet szeinti OTH jóváhagyj hagyó határozat megszerzése se
Vízbiztonsági terv készk szítésese Ábrák: Dombay G.
Vízbiztonsági terv készk szítésese Ábrák: Dombay G.
Vízbiztonsági terv készk szítésese Ábrák: Dombay G.
Vízbiztonsági rendszer működtetése Ábrák: Dombay G.