Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről

Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A Parlament hatáskörei és a jogalkotási eljárások Hány európai parlamenti képviselő van? Hogyan nevezik ki a Bizottság elnökét és a biztosokat? Hogyan nevezik ki az EP elnökét és a bizottságok elnökeit? A Parlament számokban Hány nyelvet használnak a Parlamentben? Az EP-képviselők fizetése és nyugdíja Az EP-képviselők juttatásainak összefoglalása A személyzetre vonatkozó szabályok: Képviselői asszisztensek Miért ingázik a Parlament Brüsszel és Strasbourg között? A képviselőcsoportok alapítása Európai szintű politikai pártok és alapítványok Az új EP-képviselők mandátumvizsgálata Az Európai Parlament szén-dioxid-lábnyomának csökkentése Látogatócsoportok Parlamentárium HU Press Service Directorate for the Media Director - Spokesperson -: Jaume DUCH GUILLOT Press switchboard number: (32-2) 28 33000

A Parlament hatáskörei és a jogalkotási eljárások Az uniós jogalkotás túlnyomó részében a Parlament az EU Tanácsával közösen fogad el jogszabályokat. A rendes jogalkotási eljárás az együttdöntés többek között az alábbi területekre terjed ki: gazdaságirányítás, pénzügyi szolgáltatások, az egységes piac, a munkavállalók szabad mozgása, szolgáltatások, mezőgazdaság, halászat, energiabiztonság, vízumok, menekültpolitika, bevándorlás, igazságügy és belügyek, fogyasztóvédelmi politika, transzeurópai hálózatok, környezetvédelem, kultúra (ösztönző intézkedések), kutatás (keretprogramok), társadalmi kirekesztés, közegészségügy, az EU-t érintő csalások elleni küzdelem, a megkülönböztetés elleni küzdelmet ösztönző intézkedések, egyedi ipartámogatási intézkedések, a gazdasági és társadalmi kohéziót érintő fellépések, az európai politikai párok alapokmányai. Néhány területen sajátos döntéshozatali eljárások alkalmazandók, ahol a Parlament csupán véleményt nyilvánít a Bizottság javaslatáról. Ilyen esetekben a Tanácsnak ki kell kérnie a Parlament álláspontját, mielőtt szavazna a Bizottság javaslatáról, azonban az nem köti a Tanácsot. Az adózás az a legjellemzőbb jogalkotási terület, ahol a szóban forgó konzultációs eljárást még mindig alkalmazzák. Ezeken a területeken a jogszabályok elfogadásához egyúttal egyhangú megállapodásnak kell születnie a Tanácsban. Van néhány olyan eset, amikor a döntéshozatalhoz a Parlament hozzájárulása szükséges. A Parlament ilyen esetekben egyszerű igennel vagy nemmel szavaz, és döntése kötelező érvényű. Ezt az eljárást alkalmazzák többek között az EU új tagállamainak csatlakozásakor, valamint az EU és harmadik országok vagy országcsoportok közötti nemzetközi megállapodások elfogadásakor. Ugyanez érvényes az Európai Bizottság kinevezésére vonatkozó végleges határozatra is. További információ: http://ropa.eu/aboutparliament/hu/0076b966cf/powers-and-functions.html 2/27

Hány európai parlamenti képviselő van? Jelenleg az európai parlamenti képviselők száma 766, annak ellenére, hogy 2009 júniusában a legutóbbi választások során a Nizzai Szerződésben meghatározottak szerint 736 európai parlamenti képviselőt választottak meg. A Lisszaboni Szerződés 751-re növeli az EP-képviselők számát, azonban csak a következő, 2014. évi választásoktól kezdődő hatállyal. Az EU tagállamai megállapodtak a szerződés oly módon történő megváltoztatásában, hogy 18 újabb EP-képviselő csatlakozhasson a Parlamenthez. Az EU-n belül valamennyi parlamentben lezajlott ratifikációt követően a 18 új EP-képviselő 2011. december 1-jén tudott csatlakozni. Átmeneti intézkedésként az a három európai parlamenti képviselő, akiket Németország a Lisszaboni Szerződés értelmében elveszít, a jogalkotási ciklus végéig megőrzi mandátumát, ezzel ideiglenesen 751-ről 754-re növelve az EP-képviselők Lisszaboni Szerződés szerinti számát. A további 18 EP-képviselő helye (a lisszaboni 751, mínusz a nizzai 736, plusz a három német EPképviselő, akiket még nem vontak le) Franciaország (2), az Egyesült Királyság (1), Olaszország (1), Spanyolország (4), Lengyelország (1), Hollandia (1), Svédország (2), Ausztria (2), Bulgária (1), Lettország (1), Szlovénia (1) és Málta (1) között oszlik meg. 2013. július elsején 12 horvát képviselő csatlakozott az Európai Parlamenthez, ők a ciklus végéig, 2014-ig látják el feladatukat. A következő választásokig így összesen 766 képviselő dolgozik az Európai Parlamentben. Az EP-képviselők jegyzéke: http://ropa.eu/meps/hu/full-list.html 3/27

Hogyan nevezik ki a Bizottság elnökét és a biztosokat? A Bizottság elnöke A Lisszaboni Szerződés alapján a Parlament ezentúl sokkal fontosabb szerepet játszik a Bizottság elnökének megválasztásában. Az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak az európai parlamenti választások eredménye alapján kell javaslatot tennie az elnök személyére. Ezután az Európai Parlament szavaz a jelöltről, akinek a sikerhez minősített többségre, azaz az EPképviselők legalább felének támogató szavazatára van szüksége. Amennyiben a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, az Európai Tanácsnak egy hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy minősített többséggel egy hónapon belül javaslatot tegyen egy új jelöltre. (Lisszaboni Szerződés 9d. cikkének (7) bekezdése). Biztosok A Tanács a megválasztott elnökkel közös megegyezésben elfogadja a Bizottság tagjelöltjeinek listáját. A biztosjelöltek először az adott feladatkörükben illetékes parlamenti bizottságok előtt mutatkoznak be. A meghallgatások nyilvánosak. A biztosjelöltek nyilatkozatot tesznek, és válaszolnak a kérdésekre. A Bizottság megválasztott elnöke ezt követően a Parlament ülésén bemutatja a biztosok testületét és annak programját. A nyilatkozatot vita követi. Az Európai Parlament ezután szavaz a Bizottság elnökének, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Bizottság többi tagjának mint testületnek a jóváhagyásáról. A Parlament elhalaszthatja a szavazást a következő ülésig (az Európai Parlament eljárási szabályzata 106. cikkének (5) bekezdése). Miután a Parlament jóváhagyta az elnök és a biztosok személyét, a Tanács minősített többséggel kinevezi őket. Amennyiben a Bizottság megbízatása alatt lényeges változás következik be a biztosi feladatkörökben, megüresedett tisztséget töltenek be, illetve új biztost neveznek ki egy új tagállam csatlakozását követően, az érintett biztosok újra megjelennek az adott parlamenti bizottságok előtt.. 4/27

Hogyan nevezik ki az EP elnökét és a bizottságok elnökeit? Az európai választásokat követő első plenáris ülésen a Parlament megválasztja új elnökét. Ekkor kerül sor kerül a 14 alelnök és a quaestorok megválasztására is. Az Európai Parlament minden megválasztott tisztségét azaz az elnöki, alelnöki, quaestori, bizottsági elnöki és alelnöki, küldöttségi elnöki és alelnöki pozíciókat két és fél évente újítják meg, azaz az ötéves jogalkotási időszak során egyszer. A tisztséget betöltő személyek mandátuma egyszer meghosszabbítható. Az elnök, az alelnökök és a quaestorok megválasztása során tekintettel kell lenni a tagállamok és a politikai nézetek méltányos képviseletére. Az EP elnöke Az újonnan megválasztott Európai Parlament első feladata az elnök megválasztása. Újbóli megválasztásának elmaradása esetén a leköszönő elnök látja el az elnöki feladatokat utóda megválasztása során, illetve távollétében a rangsor szerint valamelyik leköszönő alelnök, illetve az alelnökök távollétében a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselő elnököl (a Parlament eljárási szabályzata 12. cikkének megfelelően). Az elnökségi pozícióra való jelöléshez vagy egy képviselőcsoport, vagy legalább 40 képviselő támogatása szükséges (13. cikk). A választás titkos szavazással történik. Az Európai Parlamenten belüli szokásos szavazásokhoz képest rendhagyó módon az EP-képviselők egy szavazólapon jelölik be az általuk választott jelöltet, és azt a szavazóurnába dobják. Az eljárást nyolc szavazatszámláló felügyeli, akiket sorsolással választanak ki az EP-képviselők közül. A megválasztáshoz a jelöltnek el kell nyernie a leadott érvényes szavazatok abszolút többségét, azaz az 50 százalékát plusz egy szavazatot (14. cikk). Az üres vagy a rontott szavazólapok nem számítanak a szükséges többség kiszámításakor. Ha az első szavazás során egy jelölt megválasztására sem kerül sor, ugyanazon vagy más jelöltekkel lefolytatható a szavazás második fordulója, azonos feltételek mellett. Ez szükség esetén a harmadik forduló során megismételhető ismét ugyanazon szabályok szerint. Ha a harmadik forduló során sem tudnak senkit megválasztani, az e fordulóban legtöbb szavazatot elnyerő két jelölttel egy negyedik fordulót tartanak, amely során a több szavazatot elérő jelölt nyer. (Amennyiben e szakaszban holtverseny alakul ki, az idősebb jelöltet hirdetik ki győztesnek). Ezután az újonnan megválasztott elnök elfoglalja az elnöki széket, és nyitó beszédet tarthat (bár lehetősége van arra is, hogy csak néhány rövid megjegyzést tegyen, és csak később mondjon hivatalos beszédet), majd az alelnökök és a quaestorok megválasztásánál elnököl. 5/27

Az alelnökök és a quaestorok Az alelnöki és quaestori pozícióra való jelöléshez szintén vagy egy képviselőcsoport, vagy legalább 40 képviselő támogatása szükséges. Az alelnök megválasztása szintén papíralapú, titkos szavazással történik, egyetlen szavazólapon. A jelölteknek az érvényes szavazatok abszolút többségét kell elnyerniük, majd egy második fordulót tartanak, amennyiben az első forduló során nem kerül sor mind a 14 pozíció betöltésére. Ha ezután is marad betöltetlen hely, harmadik fordulóra kerül sor, amely során relatív többség is elég a fennmaradó pozíciók betöltéséhez. A képviselők megválasztásának sorrendje határozza meg a rangsort (15. cikk). Ha a jelölések száma azonos a betöltetlen tisztségek számával azaz 14, a jelölteket közfelkiáltással választják meg, amely során csak a rangsor meghatározása érdekében tartanak szavazást. A quaestorok megválasztásakor ehhez hasonló eljárást folytatnak le (16. cikk). Az alelnökök szükség esetén helyettesíthetik az elnököt feladatai ellátásában, beleértve az üléseken való elnöklést is. (21. cikk) Ők egyben az Elnökség tagjai is, amely testület a Parlament valamennyi adminisztratív, a személyzetet érintő és szervezeti kérdéseivel foglalkozik. Az öt quaestor foglalkozik a magukat az EP-képviselőket érintő adminisztratív ügyekkel. (26. cikk) A bizottságok elnökei A Parlament alakuló ülését követően (majd a félidős ülésszak után, a tisztségviselők megválasztásakor) a Parlament állandó bizottságai megválasztják elnöküket és alelnökeiket. A jogalkotási ciklus közepén tartott választások során az elnökök és alelnökök mandátuma meghosszabbítható. A Parlament parlamentközi küldöttségei szintén ezt teszik. Minden egyes állandó bizottság külön szavazólapokon megválasztja saját Elnökségét, amely egy elnökből és alelnökökből áll. A megválasztandó alelnökök számát a Parlament határozza meg az Elnökök Értekezletének javaslata alapján. Amennyiben a jelöltek száma megegyezik a betöltetlen helyek számával, a megválasztás közfelkiáltással is történhet. Ellenkező esetben a választásokra titkos szavazással kerül sor. Egyetlen jelölt esetén a jelöltnek meg kell szereznie a leadott szavazatok abszolút többségét, a támogató és ellenző szavazatokat is beleértve. Ha az első szavazás során minden helyre több jelölt jut, a leadott szavazatok abszolút többségét elérő jelöltet választják meg, a támogató és ellenző szavazatokat is beleértve. A második fordulóban a legtöbb szavazatot szerző jelöltet választják meg. Ha holtverseny alakul ki, a legidősebb jelölt nyer. Az elnökválasztáshoz hasonlóan a második fordulón új jelöltek is részt vehetnek. Az EP állandó parlamentközi küldöttségei is megválasztják elnöküket és alelnökeiket, a bizottságoknál alkalmazott eljárás szerint. (191. és 198. cikk). 6/27

A Parlament számokban Az Európai Parlament a világ legnagyobb demokratikus parlamentje. Íme néhány statisztikai adat, amely a 2009 júliusától 2014 májusáig terjedő parlamenti ciklus első felének tevékenységéről ad képet, tehát a 2009. júliusától 2012. januárjáig terjedő időszakra vonatkozóan. Munkafolyamat Az együttdöntési eljárás keretében a Parlament jogalkotási aktusokat fogad el az EU Miniszterek Tanácsával (amely az uniós tagállamokat képviseli), oly módon, hogy mindkét intézmény egyenlő hatáskörökkel rendelkezik. A 2009 júliusától 2012 januárjáig tartó időszakban a Parlament az együttdöntési eljárás keretében 238 szöveget módosított és szavazott meg, ebből első olvasatban 204-et, második olvasatban 36-ot, 6-ot pedig az egyeztetési eljárást követően. A hozzájárulási eljárás keretében a Parlament elfogadhatja vagy elutasíthatja, de nem módosíthatja a jogi aktust. Ezt az eljárást főként nemzetközi megállapodások, valamint új uniós tagállamok jóváhagyásakor alkalmazzák. A Lisszaboni Szerződés alapján immár hasonló egyetértési eljárás alkalmazandó a megállapodások szélesebb körére, ahol a Parlamentnek korábban nem volt kötelező erejű szavazata. 2009 júliusa és 2012 januárja között a Parlament 2 alkalommal szavazott ilyen módon. A konzultációs eljárás keretében a Parlament szavazhat és véleményt formálhat, azonban a végleges döntést a Miniszterek Tanácsa hozza meg. 2009 júliusa és 2012 januárja között a Parlament 71 alkalommal szavazott ilyen módon. A Parlamentnek a tagállamokkal egyenlő beleszólása van az EU költségvetéséről és kiadásairól hozott döntésekbe, valamint az EU elszámolásainak jóváhagyásába is (az úgynevezett mentesítés ). 2009 júliusa és 2012 januárja között a Parlament 98 ilyen határozatot fogadott el. Jogalkotási és költségvetési döntései mellett a Parlament 258 saját kezdeményezésű jelentést és 281 állásfoglalást fogadott el, amelyekben kötelező jogi erővel nem bíró véleményt fogadott el az általa fontosnak ítélt kérdésekben. Emellett 28 írásbeli nyilatkozatot írt alá a képviselők több mint fele, amelyeket ennélfogva hivatalosan is jóváhagytak. 2009 júliusa és 2012 januárja között összesen 380 jogalkotási dokumentumot hagytak jóvá plenáris ülésen. A parlamenti bizottságok, képviselőcsoportok és EP-képviselők csoportjai 13 398 módosítást terjesztettek elő plenáris üléseken. Ezen módosítások közül 6633-at elfogadtak, 6496-ot elutasítottak.. 7/27

2009 júliusa és 2012 januárja között a Parlament 13 olyan ünnepélyes ülést is tartott, ahol neves vendégek szólaltak fel. További információ/statisztikai adat: http://ropa.eu/sed/statistics.do A 2009 2011 között elfogadott legfontosabb jogalkotási dokumentumokról szóló háttérjegyzet: http://ropa.eu/news/hu/pressroom/content/20111205bkg33270/html/the-european- Parliament-2009-2011-key-legislation-approved-by-MEPs 8/27

Személyzet A 2012. májusi állás szerint a Parlament kötelékében a különböző helyszíneken dolgozó tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak száma (a képviselőcsoportokat is beleértve) a következőképpen tevődött össze: ÖSSZESEN Brüsszel Strasbourg Luxembourg Más helyszínek 6817 4036 100 2445 236 A Parlament személyzetének többségét nők alkotják (59%). A tisztviselők életkora átlagosan 46 év. A régi tagállamokból érkező személyzet átlagéletkora 48 év, míg az új tagállamokból érkezőké csupán 36. A legnagyobb főigazgatóság a Fordítási Főigazgatóság, amely a Parlament titkársági álláshelyeinek 23,5%-át teszi ki (1234 álláshely). Ha ehhez hozzávesszük a tolmácsokat és a jogász-nyelvészeket, a nyelvekkel kapcsolatos álláshelyek a teljes személyzet egyharmadát jelentik. A Parlament főtitkárságán dolgozók 14%-a a képviselőcsoportok személyzetéhez tartozik (924 álláshely). A Parlament személyi állománya az Európai Unió minden tagállamából érkezik, de néhány egyéb országból is, mint például Horvátországból. A legtöbben belgák, ezt követik az olaszok, a franciák, a németek és a spanyolok. 2013 júniusában az EP-képviselőknek 1566 akkreditált asszisztense volt. Magáncégek alkalmazottai a Parlament épületgazdálkodása terén, valamint az IT-, a takarítási és étkeztetési szolgáltatásokban dolgoznak. Emellett újságírók, látogatók és lobbisták is duzzasztják a Parlament épületeiben megforduló személyek számát, ahol néha több mint 10 000 ember van jelen a három fő munkahelyen. Költségvetés A Parlament 2013. évi költségvetése 1750 millió EUR-t tesz ki, beleértve az új horvát képviselők költségeit is. Ebből az összegből 358 millió EUR-t fordítanak az épületekre, bútorokra, berendezésekre és hasonló kiadásokra, 583 millió EUR-t az (állandó és ideiglenes) személyzetre, 9/27

208 millió EUR-t az EP-képviselők fizetéseire és juttatásaira, 187 millió EUR-t az asszisztenseikre, 116millió EUR-t pedig más személyzetre és a külső szolgáltatásokra. 2011-ben megállapodás született arról, hogy az EP-képviselőknek járó egyéni juttatásokat e parlamenti ciklus végéig befagyasztják. Az utazásokhoz kapcsolódó költségvetési sorokat a személyzetre vonatkozókat is legfeljebb a 2012. évi szinten rögzítik. A teljes utazási költséget 2012-re vonatkozóan már 5%-kal csökkentették. További információk: http://eur-lex.europa.eu/budget/data/lbl2013/hu/sec01.pdf Épületek Az EU tagállamainak (az Európai Tanács) döntése alapján a Parlament három helyszínen működik: Strasbourgban (a Parlament hivatalos székhelye), Brüsszelben és Luxembourgban. ÖSSZESEN Brüsszel Strasbourg Luxembourg Épületek száma 26 14 4 8 Terület m2-ben 1,078,124 544,795 338,660 194,669 Tárgyalók (beleértve az üléstermet is) 156 99 52 8 A Parlament fokozatosan megvette az általa használt épületeket, és mostanra legtöbbjük tulajdonosává vált. Az irodaterületek iránti növekvő szükséglet kielégítése érdekében (például a 2004-es uniós bővítést követően) ahol lehetett, inkább épületvásárlásra, mintsem bérlésre törekedett. Ez fokozottan érvényes a Parlament tagállamokban található Tájékoztatási Irodáira. A vásárlással jelentős összegeket takarít meg a Számvevőszék szerint hosszú távon 40 50%-kal kevesebbe kerül mint a bérlés. Összességében a Parlament épületeinek 83 százalékát saját tulajdonának mondhatja. A bérlés ehhez képest évente mintegy 163 millió euróba kerülne (a 2010. évi mentesítésre adott válaszokból származó adat). Akkreditált lobbisták és újságírók 2011. június 23-án az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös és nyilvános átláthatósági nyilvántartást hozott létre annak érdekében, hogy a korábbinál részletesebb tájékoztatással szolgáljon azokról, akik befolyásolni kívánják az európai politikát. A terveknek megfelelően az új nyilvántartás a hagyományos lobbisták mellett immár jogi cégeket, nem kormányzati szervezeteket és agytrösztöket is tartalmaz. Az Európai Parlament és a Bizottság új közös átláthatósági nyilvántartásába eddig 5750 regisztráció történt (2013. június 17-ig). Az e jegyzékbe való felvétel elengedhetetlen a lobbisták számára az 10/27

Európai Parlamentbe való belépésre jogosító belépőkártyához. 2013. június 17-ig 2858 személyt vettek nyilvántartásba a Parlamentben. Az új nyilvántartás a Bizottság által 2008 óta vezetett, valamint a Parlament által az érdekcsoportok képviselőiről fenntartott lista helyébe lépett. A Bizottság és a Parlament jelenleg is azon munkálkodik, miként lehetne a Tanácsot is bevonni. További információk: http://europa.eu/transparency-register/index_hu.htm Emellett az összes uniós intézményeknél mintegy 900 újságíró van akkreditálva, egyedül a Parlamentben pedig mintegy további 80. 11/27

Hány nyelvet használnak a Parlamentben? Az EP-képviselőknek joguk van az EU 24 hivatalos nyelve közül bármelyiken felszólalni, beszédet hallgatni, olvasni és írni. Demokratikus alapelv, hogy az Unió egyetlen polgára sem zárható ki abból a lehetőségből, hogy európai parlamenti képviselővé váljon, csak azért, mert nem beszéli az Európai Parlament munkanyelveinek egyikét. Az Európai Parlament képviselőjévé váló minden személynek különösebb nyelvtudás nélkül képesnek kell lennie feladatai ellátására. Annak érdekében, hogy minden EPképviselő számára garantálni lehessen az egyenlő munkakörülményeket, biztosítani kell számukra az információkhoz való maradéktalan hozzáférést saját nyelvükön, kivéve, ha erre nem tartanak igényt. Emellett minden európai polgárnak (és újságírónak) joga van ahhoz, hogy a jogalkotásról és a Parlament munkájáról saját anyanyelvén kapjon tájékoztatást. Az EP-képviselők által a hivatalos nyelvek egyikén tartott beszédeket szimultán tolmácsolják más hivatalos nyelvekre. Bulgária és Románia 2007. január 1-jei uniós csatlakozásával és ugyanezen időpontban az ír nyelv hivatalos nyelvvé tételével a hivatalos nyelvek száma 23-ra emelkedett: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén. A 23 nyelv 506-féleképpen kombinálható (23 x 22). Horvátország uniós csatlakozását követően a nyelvek száma 24-re emelkedett, ami 552 (24x23) nyelvkombinációt tesz lehetővé. Általános szabály, hogy minden tolmács és fordító a saját anyanyelvére tolmácsol vagy fordít. Az összes lehetséges nyelvpár biztosítása érdekében a Parlament a közvetítő ( relay ) nyelvek rendszerét alkalmazza: a felszólalást vagy a szöveget először a legszélesebb körben használt nyelvek egyikére (angol, francia vagy német) tolmácsolják vagy fordítják le, és csak ezután a többi nyelvre. A tolmácsolás és fordítás két eltérő szakma: a tolmácsok az ülések alatt, valós időben, szóban fordítanak egyik nyelvről a másikra; a fordítók írott dokumentumokkal dolgoznak, és a dokumentum teljesen pontos célnyelvi változatát készítik el. A Parlament mintegy 430 állandó tolmácsot alkalmaz, és emellett 2500 szabadúszó tolmácsot vehet igénybe. A plenáris ülésekre 800 1000 tolmács áll rendelkezésre. A Parlament mintegy 700 fordítót foglalkoztat, akik 2007-ben havonta több mint 100,000 oldalt fordítottak le. A Parlament többnyelvűséggel összefüggő kiadásai a tervek szerint 2013-ban 443 millió eurót, azaz összkiadásainak egynegyedét tesznek ki. 12/27

Az Elnökség 2011. szeptember 26-án döntött az erőforrás-hatékony teljes többnyelvűség koncepciójának bevezetéséről, és hozzájárult a tolmácsolási és fordítási szolgáltatásokra fordított kiadások mintegy 21 millió eurós csökkentéséhez. További információ a többnyelvűséggel kapcsolatban: http://ropa.eu/aboutparliament/hu/007e69770f/multilingualism.html 13/27

Az EP-képviselők fizetése és nyugdíja Gyakran ismételt kérdések Fizetések A 2009 júliusa óta hatályban lévő egységes képviselői szabályzat alapján minden EP-képviselő azonos fizetést kap. Az új egységes szabályzat értelmében az európai parlamenti képviselők havi bruttó fizetése 2011-től 7 956,87 EUR. (Ez azóta 2013. júniusig nem változott.) A fizetést a Parlament költségvetéséből folyósítják, abból közösségi adót vonnak le. Az így kapott nettó bér 6.200,72 EUR. A képviselőknek esetenként saját országukban is fizetniük kell adót e jövedelmük után. Az alapfizetés az Európai Bíróság bírái alapfizetésének 38,5%-ában van megállapítva, az EP-képviselők tehát nem dönthetnek saját fizetésükről. Azon EP-képviselőknek, akik a 2009. évi választások előtt is mandátummal rendelkeztek, lehetőségük volt arra, hogy európai parlamenti tagságuk teljes időtartamára fenntartsák maguknak a nemzeti rendszer szerinti fizetést, átmeneti juttatásokat és nyugdíjat. Nyugdíjak A képviselők 63 éves koruk után öregségi nyugellátásra jogosultak. A nyugdíj összege minden teljes, mandátumban töltött évben keresett fizetés 3,5%-a, de összesen nem több mint 70%-a. A nyugdíjkifizetéseket az Európai Parlament költségvetése fedezi. További információ: http://ropa.eu/aboutparliament/hu/0081ddfaa4/meps.html 14/27

Az EP-képviselők juttatásainak összefoglalása Gyakran ismételt kérdések Az EP-képviselők munkájának nagy része azzal jár, hogy távol vannak otthonuktól és hazájuktól, ezért számos juttatás fedezi felmerülő költségeiket. 2011. október 26-án az EP-képviselők úgy határoztak, hogy a 2012-es évre befagyasztják a képviselői juttatások összegét. 2012 februárjában úgy döntöttek, hogy a jogalkotási ciklus végéig, tehát 2014 közepéig fenntartják a juttatások befagyasztását. Útiköltségek Az Európai Parlament üléseinek többsége (plenáris ülések, bizottsági ülések, a képviselőcsoportok ülései) Brüsszelben vagy Strasbourgban zajlik. A képviselőknek az ülésekre való utazás tényleges költségét (legfeljebb business osztályú repülőjegy, első osztályú vonatjegy vagy 0,50 EUR/km összegig személyautóval történő utazás esetén) bizonylat ellenében térítik meg, továbbá a távolság és az utazás időtartama függvényében átalányjuttatásban részesülnek az utazási költségek (autópályadíj, túlsúly, foglalási költség stb.) fedezése céljából. Az EP-képviselők számára emellett évi 4243 EUR összegig megtérítik a munkájuk során saját tagállamukon kívül tett utazásaik költségeit, a tagállamukon belül pedig legfeljebb 24 oda-vissza utat térítenek vissza nekik. A 2009. június előtti átalányalapú utazási költségtérítés, amely a brüsszeli és strasbourgi utazások fedezését szolgálta, megszűnt. Napi juttatás (vagy más néven napidíj) A Parlament 304 EUR átalányalapú juttatást fizet az EP-képviselőknek minden olyan napra, amikor a képviselő hivatalos munkán vesz részt, feltéve, hogy aláírta a jelenléti ívet. Ez a hotelszámlákat, az étkezést és minden más felmerülő kiadást fedez. A plenáris szavazás azon napjaira, amikor az EPképviselő nem vesz részt a név szerinti szavazások legalább felén, ezen juttatást a felére csökkentik. Az EU-n kívül megrendezett üléseken a juttatás összege 152 EUR (szintén akkor, ha aláírják a jelenléti ívet), a hotelszámlákat viszont külön térítik meg. Általános költségtérítés Ez az átalányalapú juttatás olyan kiadások fedezésére szolgál, mint az irodabérlés, valamint az igazgatási költségek, telefon- és postadíjak, számítógépek és telefonok. A juttatás összegét megfelezik azon képviselők esetében, akik megfelelő indokolás nélkül nincsenek jelen a plenáris ülések felén egy parlamenti évben (szeptembertől augusztusig). 2013-ban a juttatás összege havi 4299 EUR (ugyanannyi, mint 2011-ben és 2012-ben). Orvosi költségek A képviselők orvosi kiadásaik kétharmadának megtérítésére jogosultak. A térítés nagyságrendjétől eltekintve ezen rendszer részletes szabályai és eljárásai ugyanazok, mint amelyek az EU köztisztviselőire alkalmazandók. 15/27

Egyéb jogosultságok A Parlament felszerelt irodákat bocsát az EP-képviselők rendelkezésére Brüsszelben és Strasbourgban egyaránt. Az EP-képviselők hivatalos ügyben bármelyik városban használhatják a Parlament járműparkját. További információ: http://ropa.eu/aboutparliament/hu/0081ddfaa4/meps.html 16/27

A személyzetre vonatkozó szabályok: Képviselői asszisztensek Az európai parlamenti képviselők a Parlament által szabott költségvetés keretein belül maguk választhatják meg személyzetüket. A Brüsszelben (illetve Luxembourgban vagy Strasbourgban) dolgozó akkreditált asszisztenseket közvetlenül a Parlament foglalkoztatja az ideiglenes uniós tisztviselőkre vonatkozó feltételek mellett. A képviselők hazájában dolgozó asszisztensek fizetését hivatalos kifizető ügynökségek folyósítják, amelyek gondoskodnak az adó és a társadalombiztosítási járulék levonásáról. 2013-ban az összes kapcsolódó költségre fordítható maximális havi összeg képviselőnként 21 209 EUR. Ebből az összegből a képviselő maga nem részesülhet (az összeg megegyezik a 2011-es és 2012-es összeggel). E keretösszeg maximum egynegyede a képviselő által választott szolgáltató által nyújtott szolgáltatások (pl. szakértői tanulmány készítése) fedezésére használható. Főszabályként az európai parlamenti képviselők közeli rokont nem foglalkoztathatnak személyzetük körében, de az előző parlamenti ciklusban ily módon foglalkoztatott személyek esetében átmeneti időszakot engedélyeztek. Az asszisztensek jegyzéke: http://ropa.eu/meps/hu/assistants.html;jsessionid=c224d5a11972c6fcb92b0ad6 967F77D6.node1 17/27

Miért ingázik a Parlament Brüsszel és Strasbourg között? Az EU nemzeti kormányai 1992-ben egyhangúlag úgy döntöttek, hogy rögzítik az uniós intézmények állandó székhelyét. A döntés kiterjedt a Parlament munkarendjére is: azaz hivatalos székhelye és a plenáris ülések többségének színhelye Strasbourg; a parlamenti bizottságok üléseire Brüsszelben kerül sor; a Parlament titkárságának (adminisztratív személyzet) székhelye pedig Luxemburg. 1997- ben az egész szabályozást beépítették az EU-Szerződésbe. A jelenlegi rendszer bármilyen módosítását be kell építeni az új Szerződésbe, amihez mind a 28 tagállam egyhangú döntése, valamint az is szükséges, hogy mindegyik nemzeti parlament ratifikálja a módosításokat. 2012 februárjában, a 2013. évi költségvetés iránymutatásairól szóló szavazás során az EPképviselők olyan módosítást fogadtak el, amely kimondja: a tényleges és legnagyobb mértékű megtakarítás az Európai Parlament számára egyetlen székhely kialakításával lenne elérhető. A képviselők tehát a helyzetértékelés további halogatás nélküli elvégzését kívánják. E módosítást 329 képviselő támogatta, 223 ellenszavazattal és 23 tartózkodással. Az állásfoglalást lásd: http://ropa.eu/sides/getdoc.do?pubref=-//ep//text+ta+p7- TA-2012-0050+0+DOC+XML+V0//HU Mennyibe kerül mindez? Mik a költségei annak, hogy Strasbourg a Parlament székhelye? A strasbourgi infrastruktúra (parkolóhelyek bérlése, irodafelszerelés, takarítás, energiafogyasztás és biztonsági költségek) éves költsége 33,5 millió EUR. Az épületekért nem kell bérleti díjat fizetni, mivel azok az Európai Parlament tulajdonában vannak. A 12 strasbourgi üléshét éves működési költsége 89,3 millió EUR. A strasbourgi székhely költsége tehát 122,6 millió EUR évente vagy 10,23 millió EUR üléshetenként. Milyen többletköltségeket jelent az, hogy Strasbourg a Parlament székhelye, leszámítva az üléshetek brüsszeli megrendezésének költségeit? Miután azonban a strasbourgi épületek és a brüsszeli épületek többsége is az Európai Parlament tulajdonában vannak, a strasbourgi üléshetekkel összefüggő működési költségek jó része (például az 18/27

EP-képviselők utazási költségei, a tolmácsolási és fordítási költségek, az audiovizuális költségek stb.) legalábbis részben akkor is felmerülne, ha az üléshetekre Brüsszelben kerülne sor. A többi költség mint például a dokumentumok Strasbourgba szállításának költsége vagy a parlamenti személyzet és az EP-képviselők asszisztenseinek kiküldetési költségei csak a strasbourgi utazással kapcsolatban merül fel. E költségek körülbelül 1,5 millió eurót tesznek ki üléshetenként. A Strasbourgban megrendezett 12 üléshét teljes működési költsége 18 millió euróval haladja meg a 12 üléshét brüsszeli megrendezésének költségeit. A Parlament strasbourgi székhelyének többletköltsége tehát évente összesen 51,5 millió EUR (33,5 millió EUR az infrastruktúra és 18 millió EUR a működési költségek tekintetében). Mik a többletköltségei annak, hogy három munkahelyszín van egy helyett? Strasbourg parlamenti székhelyként történő igénybevételének költségei nem egyeznek meg az Európai Parlament három munkahelyszínéből adódó költségekkel. Amellett, hogy a bizottsági üléseket és a képviselőcsoportok üléseit Brüsszelben tartják, a fő plenáris ülésekre pedig Strasbourgban kerül sor, a Parlament adminisztratív személyzetének jelentős része Luxembourgban található. 2010-es számítások alapján az egy helyett három munkahelyszín (Brüsszel, Strasbourg és Luxembourg) fenntartásának költsége évi 180 millió EUR. Ez csökkenést jelent 2006-hoz képest, amikor a számítások szerint a költségek 204 millió eurót tettek ki. A csökkenést többek között a strasbourgi épületek megvásárlása és az informatikai fejlesztések eredményezték. Hogyan alakult ki ez a helyzet? Az 1992. évi döntés hivatalos formába öntötte az akkor már létező helyzetet. Maga a döntés egy évek alatt kialakult kompromisszum eredménye volt. Amikor az Európai Szén- és Acélközösség 1952-ben létrejött, intézményeinek székhelye Luxembourgban volt. Az Európa Tanács (közvetlenül a II. világháború utáni időszakban létrejött kormányközi testület) akkor már Strasbourgban működött, és felajánlotta plenáris üléstermeit az ESZAK Közgyűlésének üléseihez, amelyből később az Európai Parlament alakult ki. Strasbourg fokozatosan a Parlament plenáris ülésszakainak fő helyszínévé vált, bár az 1960-as és 1970-es években Luxembourgban is tartottak rendkívüli ülésszakokat. Miután 1958-ban létrejött az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Bizottság és a Tanács (a Miniszterek Tanácsa) tevékenységei kezdtek Brüsszelben koncentrálódni. Mivel a Parlament 19/27

munkája azzal jár, hogy szoros figyelemmel követi mindkét intézmény tevékenységét, és kapcsolatot tart fenn velük, a képviselők idővel úgy döntöttek, hogy munkájuk nagyobb részét Brüsszelben szervezik meg. A kilencvenes évek elejére többé-kevésbé a jelenlegi rendszer volt érvényben, azaz a bizottságok és képviselőcsoportok Brüsszelben üléseztek, a fő plenáris ülésszakot pedig Strasbourgban tartották. A Parlament adminisztratív személyzetének nagy része Luxembourgban van. Az 1990-es években a belga hatóságok támogatták egy parlamenti ülésterem és EP-irodák építését Brüsszelben, miközben a francia hatóságok egy új épületet emeltek Strasbourgban. A Parlament eredetileg bérelte ezeket a helyiségeket, azóta viszont megvásárolta őket, ami azt jelenti, hogy csökkennek az ismétlődő költségek. 20/27

A képviselőcsoportok alapítása Gyakran ismételt kérdések Az EP-képviselők politikai hovatartozásuk szerint képviselőcsoportokat alkothatnak. Képviselőcsoportot legalább 25 képviselő hozhat létre, akiket legalább a tagállamok egynegyedében választottak meg (azaz legalább 7-ben). Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. A képviselőcsoport létrehozásakor nyilatkozatban kell értesíteni a Parlament elnökét a képviselőcsoport nevéről, tagjairól és elnökségéről. A Parlament alapvetően nem értékeli egy képviselőcsoport tagjainak politikai hovatartozását. A képviselőcsoport létrehozásával az EP-képviselők annak természetéből adódóan elfogadják, hogy van politikai hovatartozásuk. A Parlament kizárólag abban az esetben köteles megvizsgálni, hogy a csoportot a szabályzat szerint hozták-e létre, ha az érintett képviselők ezt a hovatartozást tagadják. A képviselőcsoportok számára titkárságot és adminisztratív eszközöket bocsátanak rendelkezésre, amelyeket a Parlament költségvetéséből finanszíroznak. A Parlament elnöksége állapítja meg e források és eszközök kezelésének és ellenőrzésének szabályait. A független EP-képviselők (azaz akik nem tartoznak egy képviselőcsoporthoz sem) szintén kapnak titkárságot, és az elnökség által meghatározott szabályok szerinti jogokkal rendelkeznek. A képviselőcsoportok éves beszámolóit az alábbi weboldalon teszik közzé: http://ropa.eu/groups/accounts_en.htm Ülésrend az ülésteremben Arról, hogy az ülésteremben miként osztják el a helyeket a képviselőcsoportok, független EPképviselők és az uniós intézmények képviselői között, a képviselőcsoportok elnökeiből álló Elnökök Értekezlete dönt. Európai szintű politikai pártok és alapítványok Európai szintű politikai pártok Mit nevezünk európai szintű politikai pártnak? Az európai szintű politikai párt egy politikai programot követő szervezet, amelynek tagjait nemzeti pártok és egyének alkotják, és amely több tagállamban képviselteti magát. Lásd: az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (4) bekezdését és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 224. cikkének (2) bekezdését. Hogyan finanszírozzák az Európai szintű politikai pártokat? 2004 júliusa óta az európai szintű politikai pártok éves finanszírozásban részesülhetnek az Európai Parlamenttől. A finanszírozás működési támogatás formájában valósul meg. Ez a pártok kiadásainak 21/27

legfeljebb 85%-át fedezheti, míg a fennmaradó részt saját forrásokból, például tagsági díjakból és adományokból kell fedezni. Mi fizethető ki a támogatásból és mi nem? A támogatás felhasználható a pártok politikai programjában szereplő célkitűzésekhez közvetlenül kapcsolódó, következő kiadások fedezésére: értekezletek és konferenciák, kiadványok, tanulmányok és reklámok, igazgatási, személyzeti és útiköltségek, az európai választásokkal kapcsolatos kampányok költségei. A támogatás nem használható fel többek között a következő kiadások fedezésére: a népszavazásokkal és választásokkal kapcsolatos kampányok kiadásai (az európai választások kivételével), a nemzeti pártok, választási jelöltek, valamint a nemzeti és európai szintű politikai alapítványok közvetlen vagy közvetett finanszírozása, adósságok és adósságszolgálati terhek. Európai szintű politikai alapítványok Mit nevezünk európai szintű politikai alapítványnak? Az európai szintű politikai alapítvány valamely európai szintű politikai párthoz kapcsolódó szervezet, amely támogatja és kiegészíti a párt céljait. Az európai szintű politikai alapítvány megfigyeli és elemzi a közérdekű európai politikai kérdésekről szóló vitát, valamint hozzájárul ahhoz. Kapcsolódó tevékenységeket is végez, például szemináriumokat, képzéseket, konferenciákat és tanulmányokat szervez. Hogyan finanszírozzák az európai szintű politikai alapítványokat? Az alapítványok 2007 októberétől 2008 augusztusáig tevékenységi támogatások révén részesültek finanszírozásban, amelyeket az Európai Bizottság egy kísérleti projekt keretében ítélt oda. 2008 szeptemberétől az Európai Parlament vette át a finanszírozást és ítéli oda az éves működési támogatásokat. A támogatás az egyes alapítványok kiadásainak legfeljebb 85%-át fedezheti, míg a fennmaradó részt saját forrásokból, például tagsági díjakból és adományokból kell fedezni. Mi fizethető ki a támogatásból és mi nem? A támogatás felhasználható az alapítványok cselekvési programjában meghatározott tevékenységekhez, közvetlenül kapcsolódó, következő kiadások fedezésére: 22/27

értekezletek és konferenciák, kiadványok, tanulmányok és reklámok, igazgatási, személyzeti és útiköltségek. A támogatás nem használható fel többek között a következő kiadások fedezésére: a népszavazásokkal és választásokkal kapcsolatos kampányok költségei, a nemzeti pártok, választási jelöltek és a nemzeti szintű politikai alapítványok közvetlen vagy közvetett finanszírozása, adósságok és adósságszolgálati terhek. További információk és a politikai pártok és alapítványok pénzügyi beszámolói megtalálhatók a következő címen: http://ropa.eu/aboutparliament/hu/00264f77f5/grants-to-politicalparties-and-foundations.html 23/27

Az új EP-képviselők mandátumvizsgálata Az újonnan megválasztott EP-képviselők mandátumát megvizsgálják annak megállapítása érdekében, hogy nem viselnek-e olyan tisztséget, amely összeférhetetlen az Európai Parlamentben szerzett képviselőségükkel. Összeférhetetlenség áll fenn többek között akkor, ha az EP-képviselő valamely uniós tagállam kormányának vagy parlamentjének tagja, az Európai Bizottság tagja, az Európai Bíróság bírája, az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagja, a Számvevőszék tagja vagy az Európai Beruházási Bank tagja. A Szerződések alapján a közösségi alapok kezelésére létrehozott uniós intézmények és szervek aktív tisztviselői sem lehetnek EP-képviselők. A választások után az Európai Parlament elnöke bekéri az uniós tagállamoktól azoknak a nevét, akik mandátumot szereztek, és felkéri őket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket mindenféle összeférhetetlenség elkerülése érdekében. Mielőtt vállalják mandátumukat, az új EP-képviselőknek akiknek megválasztásáról értesítették a Parlamentet írásos nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy nem töltenek be az EP-képviselőséggel összeférhetetlen tisztséget az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány (1976. szeptember 20.) 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében. Ezt a nyilatkozatot legkésőbb hat nappal a Parlament alakuló ülése előtt, azaz július 8-ig be kell nyújtani. Az új EP-képviselők mandátumvizsgálatát a Parlament Jogi Bizottsága végzi el, amely a tagállamok Parlament által ellenőrzött értesítései alapján jelentést készít, amelyben dönt minden egyes újonnan megválasztott EP-képviselő mandátumának érvényességéről és az esetleges jogvitákról az 1976. szeptember 20-i okmány alapján, kivéve azokat a kérdéseket, amelyekről a nemzeti választójog rendelkezik. Amennyiben megállapítják, hogy egy EP-képviselő összeférhetetlen tisztséget tölt be, a Parlament megállapítja a képviselői hely megüresedését. 24/27

Az Európai Parlament szén-dioxid-lábnyomának csökkentése Az Európai Parlament elismeri, hogy kötelessége hozzájárulni a hosszú távú célkitűzést jelentő fenntartható fejlődéshez, mégpedig nemcsak politikai szerepe és a jogalkotási eljárásokban betöltött szerepe révén, hanem a napi működése és döntései keretében is. Az Elnökség ezért 2004-ben elindította az EMAS projektet a Parlamentben, és 2007 óta a Parlament valamennyi munkahelyszínén (Brüsszel, Strasbourg és Luxembourg) megszerezte a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítványait az energiahatékonyság előmozdítása, valamint a víz- és papírfelhasználás tekintetében. Az Elnökség 2008 októberében hagyta jóvá azt a tervet, miszerint 2020-ig 30%-kal csökkentik a Parlament szén-dioxid-lábnyomát. 2006 és 2011 között a Parlamentnek sikerült elérnie szén-dioxid-kibocsátásának munkavállalóekvivalensben számított 23,4%-os csökkentését. A Parlamentnek több mint egymillió négyzetméternyi épületet kell szellőztetnie, fűtenie és karbantartania. Energiafogyasztása a következőképpen oszlik meg: energia és földgáz (32%), személyszállítás (28%), berendezések és szolgáltatások (20%), állóeszközök, például épületek és IT-hardver (19%), valamint hűtés (1%). 2008 óta a Parlament épületei számára biztosított villamos energia 100%-a megújuló forrásokból származik mindhárom munkahelyszínen: Luxembourgban és Strasbourgban a villamos energia norvégiai vízerőműből érkezik, Brüsszelben pedig a vízerőműből származó villamos energia forrása Franciaország. További információ: http://ropa.eu/aboutparliament/hu/007d28c907/environmentalmanagement-system.html Látogatócsoportok Az Európai Parlament Brüsszelben és Strasbourgban évente több mint 300 000 látogatót fogad az Unióból és azon kívülről. E látogatók mintegy 7000 csoportot jelentenek, ezek többsége az Európai Parlament képviselőinek meghívására érkezik. E csoportokat a Parlament támogathatja, hogy hozzájáruljon utazási és étkezési költségeikhez. Miért kerül sor támogatások kifizetésére? Az Európai Parlament számára a demokratikus jogok Európai Unión belüli gyakorlása szempontjából fontos az átláthatóság, ezért könnyen hozzáférhetővé kell tennie eljárásait és épületeit a 25/27

nyilvánosság számára. Mivel számos uniós polgárt visszatarthat a Brüsszel és Strasbourg közötti távolság megtétele, és nem lehet hátrányosan megkülönböztetni egymástól az Európai Parlament székhelyei közelében vagy azoktól távol lakó polgárokat, az intézmény hozzájárul e költségek fedezéséhez. Hogyan kerül sor a támogatások kifizetésére? EP-képviselők által támogatott csoportok Minden EP-képviselőnek lehetősége van évente 110 látogató támogatására, legalább 10 fős csoportokban. A képviselők évente legfeljebb 5 csoportot hívhatnak meg Strasbourgba vagy Brüsszelbe. A látogatókat köztisztviselők fogadják, akik bemutató előadást tartanak az Unióról és az Európai Parlamentről. Találkoznak egy vagy két parlamenti képviselővel, és látogatást tehetnek az ülésterem karzatán. A kérelmeket és a támogatásokat az Európai Parlament személyzete kezeli. A támogatásokat banki átutalással vagy készpénzben fizetik ki a csoport vezetőjének, útlevele és a tényleges résztvevők jegyzékének bemutatását követően. Az utazási költségekre vonatkozó támogatás kiszámítása a csoport indulási helye és a Brüsszel vagy Strasbourg közötti távolságra számított kilométer alapú ráta alapján történik. Ez látogatónként 0,09 EUR. Emellett az étkezési költségekhez nyújtott támogatás látogatónként 40 EUR. Bizonyos feltételek mellett ha a csoport 200 km-nél nagyobb távolságról érkezik, és éjszakára szállást is igénybe vesz a szállásköltségekhez látogatónként 60 EUR hozzájárulás fizethető. Véleményformálók csoportjai A Kommunikációs Főigazgatóság által meghívott véleményformálók csoportjai az EP-képviselők által támogatott csoportoknak nyújtott fejenkénti támogatás 50%-ának megfelelő utazási hozzájárulást kaphatnak. E csoportokat véleményformálók úgymint megválasztott tisztviselők, társadalmi-szakmai csoportok képviselői, nemzeti vagy regionális képviseleti egyesületek vagy mozgalmak tagjai, oktatók, középfokú oktatási intézmények tanulói és felsőfokú oktatási intézmények hallgatói alkotják. Önállóan látogatásra jelentkező csoportok egyéni látogatók A Látogatások és Szemináriumok Osztályához független látogatói csoportok is pályázhatnak látogatásra. Őket is köztisztviselők fogadják, akik előadást tartanak az Európai Parlament szerepéről 26/27

és munkájáról, és találkozhatnak parlamenti képviselőkkel is. E látogatásokra nem adható semmilyen támogatás. Az egyénileg, előzetes meghívás nélkül az Európai Parlament épületeit meglátogatni kívánó egyéni látogatók megadott napokon, meghatározott időpontokban, üléshéten kívül, rövid audioidegenvezetéses látogatást tehetnek az Európai Parlament brüsszeli plenáris üléstermének karzatán. E látogatásokra nem adható semmilyen támogatás. Gyakorlati tájékoztatást biztosító honlap: http://ropa.eu/visiting/hu Parlamentárium Az Európai Parlament 2011 októberében nyitotta meg új látogatóközpontját, a Parlamentáriumot. A Parlamentárium a legnagyobb parlamenti látogatóközpont Európában, és az első olyan, amely egyszerre 23 nyelven működik. Számos interaktív multimédiás eszközt alkalmaz annak érdekében, hogy a látogatók bepillanthassanak az Európai Parlament és a többi uniós intézmény működésébe és megértsék, miként születnek a mindennapjainkat befolyásoló politikai döntések. A Parlamentárium 23 nyelven működik, és négy nyelven (angol, francia, holland és német) jelnyelvi videók is rendelkezésre állnak. A Parlamentárium heti hét napon át nyitva áll minden polgár számára és ingyenesen látogatható. A megnyitása óta eltelt első évben több mint 270 000 látogatót fogadott. A vendégkönyvbe írt bejegyzések és szóbeli beszélgetések arról tanúskodnak, hogy a látogatók többsége pozitív élményekkel távozott, és a központ Brüsszel 10 leglátogatottabb nevezetessége közé tartozik. A Parlamentárium otthont ad egy szerepjátéknak is, amely óriási sikernek bizonyult. A látogatók gyakorlatilag gyorstalpaló tanfolyamon sajátíthatják el Európa demokratikusan megválasztott parlamentjének működését, hiszen a játék keretében az uniós jogszabályokról tárgyaló EPképviselők bőrébe bújnak. A szerepjátékra előzetesen kell jelentkezni a Parlamentarium@europarl.europa.eu email címen vagy a Parlamentárium honlapján keresztül. A Parlamentárium 2013 júliusáig már egy tucat díjat elnyert, többek között a VisitBrussels brüsszeli idegenforgalmi ügynökség 2012. évi idegenforgalmi különdíját, az osztrák innovációs díjat, a Sinusdíjat, a német művészeti vezetők klubjának díját, valamint az európai művészeti vezetők klubjának környezeti tervezés kategóriában odaítélt díját. A Parlamentárium honlapja: http://ropa.eu/visiting/hu/parlamentarium.html 27/27