Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve az előző évihez hasonlóan zajlott. Az eredmények értékelése során egy 1500-as átlagú kb. 200 pontos szórással rendelkező skálát alkalmaztak. A szövegértés és matematika skálán 7 + 1 (1. szint alatti), azaz 8 képességszintet alakítottak ki. A szintek eléréséhez szükséges képességek alapján a 6. évfolyam esetében a 3. képességszint, a 8. évfolyam esetében a 4. képességszint az a minimális szint, amelynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. A tesztek kitöltését követően a tanulók egy Tanulói kérdőívet is kapnak, amelyet szüleikkel együtt tölthetnek ki otthon. A kérdőív és a teszteredmények összekapcsolhatók, amelyek így a tanulók jellemzői és családi hátterének ismeretében elemezhetők. Az adatfelvételt egy Iskolai és egy Telephelyi kérdőív egészítheti ki, amelyek az iskola jellemzőiről, az intézmények oktatási körülményeiről gyűjt információkat. A kérdőívek segítségével nyert adatok lehetővé teszik, hogy az iskolai átlagteljesítményeket az iskolai viszonyok és a tanulói jellemzők figyelembevételével értékeljük. Nem szabad elfelejtenünk, a kompetenciamérés az iskolai eredményesség vizsgálatának csak egyik területe, sokat mondanak a továbbtanulási mutatók, diákjaink középiskolai teljesítménye, a versenyeredmények is. És akkor még nem beszéltünk a másik fontos területről, a nevelésről, melynek még nem tudjuk objektíven, hitelesen mérni a színvonalát, pedig a tanulók életben való boldogulásának legalább ilyen fontos meghatározója a neveltségi szintjük. A telephely létszámadatai:
Átlageredmények: A telephely eredménye a tanulók korábbi eredménye tükrében:
A telephely eredményei az eddigi kompetenciamérés tükrében Az alapszintet el nem érő tanulók aránya:
Matematika 2011. nyolcadik évfolyam Átlageredmények Iskolánk átlaga: 1506 Országos átlag: 1601 Általános iskolák: 1586 Közepes községek átlaga: 1548 Kunszentmártoni kistérség: 1493 A 8. osztályos tanulóink átlagos standardizált képessége a 2011-ben végzett felmérés szerint elmarad ugyan az országos átlagtól, de jobb, mint a környezetünkben található populációk eredménye. A közepes községi iskolák között hasonló eredményt ért el 329, jobb 324 és gyengébb 116. A diákok képességeloszlása Minimum 25 percent. átlag 75 percent. maximum Országos 1245 1462 1601 1745 1923 8. évfolyam 1174 1399 1506 1634 1795 8.a oszt. 1174 1485 1795 8.b oszt. 1262 1555 1774.Tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása Egyéni teljesítmények Községi telephelyeken Iskolánkban 1. szint alatti 3,3% 0% 1. szint 9,2% 13,9% 2. szint 17,1% 25,0% 3. szint 23,4% 25,0% 4 szint 24,6% 25,0% 5. szint 16,0% 11,1% 6. szint 5,3% 0% 7. szint 0,9% 0% A telephelyi jelentés természetesen lehetőséget ad az országos adatokkal való összehasonlításra is, én a hozzánk hasonló településeken élő tanulókkal való összevetést tartottam célszerűnek. Pozitívumként ítélhetjük meg, hogy nincs olyan tanuló, aki az első szint alatt teljesített. Sajnos egyetlen tanulónk teljesítménye sem érte el a 6-7. szintet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezen az évfolyamon egyetlen tanulónak sem volt jelese matematikából. Érdekes módon a 2-3-4. szinteken a tanulói teljesítmények azonos aránya látható.
Képességszintek összehasonlítása a 8.a és 8.b osztályban 1. szint 1.szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint alatti 8.a - 2 5 5 6 2 - - 8.b - 2 5 2 6 3 - - A jelentés lehetőséget ad arra is, hogy az eredményeket a tanulók előző évi matematika jegyeinek függvényében vizsgáljuk. Előző évi Minimum Medián Maximum mat.jegy 1 - - - 2 1174 1469 1621 8.a 3 1302 1426 1795 4 1499 1658 1740 5 - - - 1 - - - 2 1262 1428 1540 8.b 3 1367 1593 1774 4 1586 1628 1670 5 - - - A mérés a teljesítményeket nem csak abszolút skálán mutatja be, hanem a tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családi háttérindex segítségével azon iskolák rendkívül értékes pedagógiai teljesítményét is láthatóvá teszi, amelyek nem a legjobb körülmények között élő, legtehetségesebb tanulókkal foglalkoznak. Annak érdekében, hogy mindez elemezhető legyen, a mérés megírása előtt vagy azt követően a tanulók kézhez kapnak egy-egy ún. Tanulói kérdőívet. A kérdőívben - mely a mérési rendszer egyik fontos eleme - a tanulók szociokulturális hátteréről szerepelnek kérdések. A válaszokat a tanulók szüleikkel együtt adják meg. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes! Az iskolák és a szülők közös érdeke, hogy minél több, minél pontosabban kitöltött tanulói háttérkérdőív érkezzen vissza, mert ezek adatai nem nélkülözhetők az iskola mérési eredményeinek árnyalt értékeléséhez. A kérdőívben az Oktatási Hivatal a tanulókat és szüleiket részletesen tájékoztatja a kérdőív céljairól és kezelési szabályairól. A kérdőív tartalmát és kezelését az Oktatási Hivatal egyeztette az adatvédelmi biztos hivatalával, a családra vonatkozó válaszokat az iskola nem ismerheti meg. A kérdőívek feldolgozása alapján CSH index alapján várható eredmény: 1542. A tényleges eredmény ettől nem különbözik szignifikánsan.
Az egyes években elért eredmények összehasonlítása Az átlageredmények összehasonlítása nem az adott tanulócsoport teljesítményének változását méri, hanem az adott év megfelelő évfolyamát hasonlítja egy következő év ugyanilyen évfolyamával. Ezáltal nem a tanulók, hanem az iskola eredményességét jelzi, bár a kódok alapján az egyéni teljesítmények is nyomon követhetők. Év Átlag 2008 1597 2009 1468 2010 1609 2011 1506 Telephelyünk eredménye az előző évihez viszonyítva szignifikánsan csökkent, de a 2009- eshez viszonyítva nem rossz. Országos kompetenciamérés értékelése Matematika 2011. hatodik osztály Átlageredmények: Iskolánk átlaga: 1431 Országos átlag: 1486 Közepes községek átlaga:1434 Kunszentmártoni kistérség: 1371 Bár 6. osztályos tanulóink átlagos standardizált képessége elmarad az országos átlagtól, de ez az elmaradás nem szignifikáns. A Kunszentmártoni kistérség átlagánál azonban jelentősen jobban teljesítettünk. A közepes községi iskolák körében 380 ért el hozzánk hasonló eredményt, 208 rosszabbul teljesített és 205 iskola ért el magasabb szintet. A diákok képességeloszlása minimum 25 percentilis átlag 75 percentilis maximum Országos 1158 1341 1486 1628 1820 Intézményi 1207 1320 1431 1516 1810
Igen figyelemre méltó,hogy maximális teljesítményünk csak 10 képességponttal marad el az országostól. Tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása Egyéni teljesítmények Iskolánkban Községi telephelyeken 1. szint alatti 0% 8,6% 1. szint 21,4% 18,2% 2. szint 42,9% 24,8% 3. szint 17,9% 23,1% 4. szint 7,1% 16,3% 5. szint 10,7% 7,0% 6. szint. 0% 1,8% 7. szint 0% 0,3% Elgondolkodtató, hogy tanulóink 64,3%-a nem érte el az úgynevezett alapszintet (ebben a korosztályban a 3. sz.), amelynek elérése szükséges ahhoz, hogy a tanuló eredményesen tudja alkalmazni képességeit a további ismeretszerzésben és az önálló tanulás során. Egyéni képességszintek megadása a 6.a osztályban a tanulók száma szerint 1. szint 1.szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint alatti 6.a - 6 13 4 2 3 - - A jelentés lehetőséget ad arra is, hogy az eredményeket a tanulók előző évi matematika jegyeinek függvényében vizsgáljuk. Előző évi Minimum Medián Maximum mat.jegy 1 - - - 2 1207 1330 1421 6.a 3 1249 1358 1388 4 1256 1424 1747 5 1549 1681 1810 Érdekesség: A közepesek legjobbja gyengébben teljesített, mint valaki az elégségesek közül.
A tanulók háttere, otthoni körülményei igen meghatározóak képességeik alakulásában. Senki sem tud annyit tenni a gyermek fejlődése érdekében mint saját szülei. A felmérés családi kérdőív segítségével feltérképezte a tanulók otthoni körülményeit, a szülők iskolázottságát. CSH index alapján várható eredményt számítottak, amelynek értéke a cserkeszőlői hatodik osztályra vonatkoztatva 1482, tanulóink tényleges eredménye ennél szignifikánsabban nem gyengébb. Az egyes években elért eredmények összehasonlítása Az átlageredmények összehasonlítása nem az adott tanulócsoport teljesítményének változását méri, hanem az adott év megfelelő évfolyamát hasonlítja egy következő év ugyanilyen évfolyamával. Ezáltal nem a tanulók, hanem az iskola eredményességét jelzi, bár a kódok alapján az egyéni teljesítmények is nyomon követhetők. Év Átlag 2008 1586 2009 1504 2010 1424 2011 1431 Az egyes telephelyek eredményeinek összehasonlítása Átlag Itézményi 1432 Cserkeszőlő 1431 Szelevény 1340 Tiszasas 1518 Cserkeszőlő, 2012.06.20. Tóth Károlyné