Összefoglaló jelentés a. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról Összeállította az Országos Gyermekegészségügyi Intézet
Összefoglaló jelentés a. tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról A 88/9. (XII.15.) Korm. rendeletben 1 nyilvántartási szám alatt szerepel a Jelentés az Iskola-egészségügyi munkáról c. adatgyűjtés és adatszolgáltatás rendje. Az orvosok és védőnők jelentésadási kötelezettségének határideje az iskolaévet követő szeptember 15-e. A statisztikai adatokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet összesíti. Az alábbiakban bemutatjuk a. tanévben végzett munkáról szóló jelentőlapok tábláinak értékelését, összehasonlítva az előző tanév adataival. A jelentésben szereplő normál tantervű oktatási intézmények száma 9/1 Óvoda 4138 44,35 % 416 44,9 % Általános iskola 3385 36,8 % 3364 36,11 % Gimnázium 6 6,43 % 63 6,47 % Szakközépiskola 689 7,38 % 75 7,57 % Szakiskola 518 5,55 % 517 5,55 % Összesen 933 1 % 9315 1 % A jelentésben szereplő intézmények száma a. tanévben elhanyagolható mértékben csökkent. Az óvodák, általános iskolák és szakiskolák esetében kismértékben csökkent a jelentést küldők száma, a gimnázium és szakközépiskolák esetében viszont növekedés volt tapasztalható a 9/ tanévihez képest. (1. sz. melléklet) A jelentésben szereplő sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató oktatási intézmények száma 9/1 Óvoda % % Általános iskola 119 6,1 % 1 58,54 % Speciális szakiskola 79 39,9 % 85 41,46 % Összesen 198 1 % 5 1 % A sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó jelentést küldő intézmények száma növekedett. A gyógypedagógiai óvodák nem küldtek jelentést a. tanévben sem, azonban több általános iskola és a speciális szakiskola részéről érkezett adatszolgáltatás.( sz. melléklet)
Az intézmények számának összehasonlítása az iskola-egészségügyi jelentés és az Oktatási-statisztikai évkönyv adatai alapján,. tanév Iskola-egészségügyi jelentés Oktatási-statisztikai évkönyv Óvoda 416 4358 Általános iskola 3484 (3364+1) 336 Gimnázium 63 876 Szakközépiskola 75 939 Szakiskola 6 (517+85) 8 (651+151) Összesen 95 181 Az iskola-egészségügyi jelentés adatait az Oktatási statisztikai évkönyv adataival összevetve megállapítható, hogy több általános iskola feladatellátási helyről érkezett jelentés, mint amennyi az Oktatási és Kulturális Minisztérium adataiban található. A középiskolák adatszolgáltatása viszont nem teljeskörű. A két adatgyűjtés között vannak eltérések. A két adatforrásból származó adatok különbségének kiderítése további vizsgálatot igényel. Célszerű lenne az iskola-egészségügyi adatok gyűjtése során az oktatási statisztikai évkönyv módszereinek átvétele, hogy az adatgyűjtés teljességét megállapíthassuk. A jelentést beküldő intézményekbe beíratottak száma 9/1 Óvoda 113 7,66% 13436 8,17% Általános iskola 689681 51,75% 774 44,8% Gimnázium 198 14,3% 4739 4,83% Szakközépiskola 95 15,7% 17459 13,41% Szakiskola 1356 9,18% 14117 7,65% Gyógypedagógiai óvoda % % Gyógypedagógiai ált. isk. 8561,64% 8358,5% Speciális szakiskola 8884,67% 8855,55% Egyéb oktatási intézmény 151,8% 978,6% Összesen 133717 1,% 161984 1,% A jelentést beküldő intézményekbe beíratottak száma összességében növekedett a. tanévben a megelőző tanévhez képest. A szakiskolákba járó gyermekek száma jelentősen növekedett. A gyógypedagógiai intézményekbe beíratott tanulók száma azonban csökkent. 3
A tanulók számának összehasonlítása az iskola-egészségügyi jelentés és az Oktatásistatisztikai évkönyv adatai alapján,. tanév Iskola-egészségügyi jelentés Oktatási-statisztikai évkönyv Óvoda 13436 33816 Általános iskola 774 756569 Gimnázium 4739 1987 Szakközépiskola 17459 4364 Szakiskola 14117 1941 Gyógypedagógiai óvoda - Gyógypedagógiai ált. isk. 8358 - Speciális szakiskola 8855 9816 Egyéb oktatási intézmény 978?? Összesen 161984 16733 A két adat forrást összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a tanulók 79 %-a szerepel az iskolaegészségügyi jelentésben. Az iskolások 9,7 %-a járt olyan intézménybe, amelyik küldött jelentést (az óvodák által jelentett ellátottak számát kivesszük a vizsgálatból). Az oktatásistatisztikai évkönyv adatai a nappali képzésben tanulók számát tartalmazza. 4
A jelentést küldő iskola-egészségügyi tevékenységet végző orvosok és védőnők száma Főfoglalkozású iskolaorvos Budapesten Házi gyermekorvos Budapesten 9/1 79 7 165 59 87 68 178 Háziorvos 16 1111 Részfoglalkozású orvos 15 173 Orvos összesen 7 849 1 iskolára jutó orvosok száma 8,5 9,9 Teljes munkaidejű. isk. védőnő Budapesten 1468 81 6 1655 Részmunkaidejű isk. védőnő 633 366 Védőnő összesen 411 471 1 iskolára jutó védőnők száma 43, 49,6 Az iskola-egészségügyi ellátását elsősorban a házi gyermekorvosi és a vegyes praxisú háziorvosi szolgálat végzi, nagyrészt a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó védőnők segítségével. Az iskolákat ellátó, jelentést küldő orvosok száma növekedett az előző tanévhez viszonyítva. A főfoglalkozású iskolaorvosok, a házi gyermekorvosok, a vegyes praxist ellátó háziorvosok, a részfoglalkozású gyermekgyógyász, belgyógyász és egyéb szakvizsgával rendelkező orvosok száma is növekedett a jelentés adatai szerint. A 1 jelentést küldő iskolára vetített orvos szám is emelkedett. A KSH adatai szerint 1-ben 1 olyan orvos dolgozott, akinek a domináns szakvizsgája az iskola-egészségtan, ifjúságvédelem, ámbár a jelentés adatai szerint 849 orvos dolgozik e területen (Forrás KSH). (3. sz. melléklet) A jelentést küldő teljes munkaidejű iskolavédőnők és a részmunkaidejű védőnők száma is jelentősen növekedett. A 1 iskolára jutó védőnőszám szintén emelkedett a megelőző tanévhez viszonyítva.( sz. melléklet) 3 5
A jelentésben szereplő oktatási intézmények iskolaorvosi tevékenységének néhány mutatója 9/1 Száma 1 tanulóra Száma 1 tanulóra Beíratottak száma (a)* 133717 161984 Közülük gondozást igényel szomato-mentális okból szociális okból 19731 1684 14,81 (a) 1, (a) 63 17875 1,7 (a) 11, (a) Balesetet szenvedők 8934,67 (a) 954,59 (a) Orvos által megvizsgált tanulók száma (b)* 767658 57,6 (a) 75544 46,57 (a) Összes orvosi vizsgálat száma 138698 18 (b) 139318 164 (b) A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra utaltak száma (c)* pályaalkalmassági célból 16557 368 1,18 (b) 3,8 (b) 17399 5969 3,3 (b) 3,44 (b) Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 18945 111 (c) 19611 113 (c) Védőoltások száma 7314 54,79 (a) 3596,15 (a) Egészségvédelmi előadások száma 15963 1, (a) 1516,93 (a) Személyes tanácsadás 185544 13,9 (a) 197 11,7 (a) * A zárójelben a betű azt jelzi, hogy az egyes arányszámok esetében mely tanulószám a viszonyítási alap. A. tanévben csökkent a jelentést küldő intézmények száma, azonban növekedett az intézményekbe beíratottak száma, az orvos által megvizsgált tanulók száma viszont csökkent. A tanév során a beíratottak 46,57 %-a részesült orvosi vizsgálatban. Mind szomato-mentális, mind szociális ok miatt gondozást igénylő tanulók száma emelkedett, de az arányuk csökkent. Az orvosok által regisztrált balesetek aránya is csökkent. 1 megvizsgált tanulóra 164 vizsgálat jutott, amely kevesebb az előző évi 1 főre jutó vizsgálatok számánál. A tanévben növekedett a szakorvosi vizsgálatra utaltak aránya és a pályaalkalmassági célból beutalt tanulók aránya is. A vizsgált tanévben 1 tanulóra közel ugyanannyi beutaló jutott, mint a 9/1-es tanévben. A 1 tanulóra jutó védőoltások száma és aránya is felére csökkent, amely a 9/ évi influenza A H1N1 pandémia miatt megbetegedés veszély elhárítása céljából adott vakcinációk adásával magyarázható. Az 1 főre jutó egészségvédelmi előadások száma, valamint a személyes tanácsadáson résztvevő gyermekek aránya is csökkent. (5. sz. melléklet) 6
A jelentésben szereplő oktatási intézményekben folyó iskolavédőnői tevékenység néhány mutatója Iskola-egészségügyi tevékenységre fordított összes idő 9/1 847189,16 óra (jelentett) 95917, óra (összeadott, 1%)* 9389,44 óra (jelentett) 13868,7 óra (összeadott, 1%)* 1 védőnőre jutó idő 33,9 óra 18,8 óra Iskola-egészségügyi tevékenységben részt vett gyermekek száma 36343,16 56481,98 Osztályvizsgálatok száma 186,5 1136 Osztályvizsgálaton részt vevő gyermekek száma 1844173 1996634 Osztályvizsgálatra fordított idő 5315,66 óra (55,48%) 56836,46 óra (55,%) 1 gyermekre jutó idő,9 óra,8 óra Csoportos egészségnevelés Foglalkozás tanítási időben Alkalmak száma 113787 11566 Részt vevő gyermekek száma 98833,4 41164 A tevékenységre fordított idő 159477, óra (16,63%) 167419,16 óra (16,1%) Foglalkozás tanítási időn kívül Alkalmak száma 19717 1311 Részt vevő gyermekek száma 36187 3517 A tevékenységre fordított idő 395,48 óra (4,1%) 461,66 óra (4,13%) Egyéni tanácsadás Alkalmak száma 14133 159475 Részt vevő gyermekek száma 3375 343713 A tevékenységre fordított idő 866,86 óra (3,78%) 548,4 óra (4,67%) 1 gyermekre jutó idő,75 óra,74 óra Intézkedések száma 63 81 Ellenőrzési alkalmak száma 3667 6534 * A jelentést készítő által összeadott óraszám, amely az osztályvizsgálatokra fordított idő, tanítási időben és tanítási időn kívüli foglalkozásokra fordított idő és az egyéni tanácsadásra fordított idő összege. A. tanévben összességében növekedett a védőnők iskola-egészségügyi tevékenységre fordított ideje. A jelentett iskola-egészségügyi tevékenységre fordított összes idő kevesebb, mint az egyes résztevékenységekre fordított jelentett idő összege, pedig a kitöltési útmutató is tartalmazza, hogy mely sorok összeadásából kell megadni az összesített időt, amely természetesen nem egyenlő a védőnő teljes munkaidejével. Az alábbiakban viszonyítási alapként az összeadott időt fogom használni. A védőnők iskola-egészségügyi tevékenységre fordított idejére jobban következtethetünk az 1 védőnőre jutó időből, amelyből látható, hogy a védőnők átlagosan kevesebb időt fordítottak ebben a tanévben az iskolaegészségügyre. A tevékenységekben részt vett gyermekek száma is növekedett az előző tanévhez viszonyítva. A gyermekek száma meghaladhatja a beiratkozott tanulók számát, mivel egy gyermek több tevékenységben, illetve többször is részt vehetett az adott tevékenységben a tanév folyamán. A tevékenységekben részt vett gyermekek száma viszont csak egész szám lehet. Az egyes résztevékenységekre fordított idők aránya lényegében nem változott az előző tanévhez képest. Az osztályvizsgálat során 1 gyermek vizsgálatára átlagosan 16,8 perc jutott, az egyéni tanácsadás alkalmával 44,4 perc. Az intézkedések valamint az ellenőrzési alkalmak száma növekedett. 7
Védőnők által végzett vizsgálatok Szűrésre kötelezettek száma 9/1 Megvizsgáltak száma További vizsgálatot igénylők (Kiszűrtek) Szűrésre kötelezettek száma Megvizsgáltak száma További vizsgálatot igénylők (Kiszűrtek) Száma % Száma % Testsúlymérés 568696 55975 7677 13,6 587944 57938 81566 14,1 Testi fejlettség >9 percentil 6141 11,1 675 11,6 Testi fejlettség <3 percentil 133,4 14118,4 Magasság 565815 556616 11369, 58476 57598 13785,4 Látásélesség 56449 55488 74194 13,4 5896 5754 81679 14,3 Színlátás 16176 1159 4388,1 687 45 4887, Hallásvizsgálat 538455 5597 5647 1,1 5668 539474 7918 1,5 Golyvaszűrés 4599 44863 366,8 48548 4731 418,9 Mozgásszervek 566973 555174 14481 6,1 58594 57511 155136 7, Vérnyomás mérés 568554 558857 13463,4 58885 57878 15579,7 Ált. személyi higiéne 7117 7583 1614,3 76114 749367 19353,6 Tetvesség 83113 873 3387 4,1 874196 86115 3788 4,4 A. tanévben testsúlymérés során további vizsgálatokat igénylő gyerekek aránya kissé emelkedett a megelőző évhez képest. Nagyobb arányban találtak 9 percentil feletti testi fejlettségű tanulókat. A 3 percentil alatti testi fejlettségű tanulók aránya nem változott. Szintén növekedett a kórosan alacsony növésűek előfordulása. Látásélesség-, hallás-, mozgásszervek vizsgálata valamint vérnyomásmérés során az előző tanévhez képest nagyobb arányú eltérést regisztráltak a védőnők. A golyvaszűrés és színlátás vizsgálat során kiszűrt, további vizsgálatot igénylő gyermekek aránya szinte nem változott. A kiszűrt tetvesek magas aránya ebben a tanévben sem változott. A szűrésre kötelezettek száma egyik vizsgálat során sem egyezik meg, pedig a kitöltési útmutató pontosan tartalmazza a védőnői szűrésre kötelezettek körét. A színlátás, golyvaszűrés és tetvesség vizsgálat kivételével a szűrővizsgálatra kötelezett évfolyamok megegyeznek, még pedig a,,,,, évfolyam tanulóinál kellett elvégezni. 8
I. kategória Könnyített testnevelés II. kategória Gyógytestnevelés III. kategória Felmentettek Testnevelési besorolások Tanév Fiú Lány Együtt 9/1 5718 563 9/1 494 54789 9/1 17999 1841 48,78 % 48,31 % 5,49 % 53,13 % 39,83 % 4,53 % 5365 5679 4453 48331 7195 73 48,54 9/1 11791 1499 % Összesen 48,87 15813 13164 % *Iskolába beíratottak száma: 9/ tanév: 13585 fő. tanév: 1489548 fő 51, % 51,69 % 47,51 % 46,87 % 6,17 % 59,47 % 51,46 % 51,13 % Iskolába beíratottak %-a* 13983 8,45 1888 7,31 93734 7,6 131 6,9 45194 3,67 45453 3,5 4911 19,74 57455 17,8 A. tanévben az egyes kategóriákba sorolt gyermeke száma növekedett az előző tanévhez képest, viszont a jelentést küldő intézményekbe beíratott iskolás tanulók száma is növekedett. Így mind három kategóriában csökkent a besorolt tanulók aránya. Összességében a beíratott tanulók 17,8 %-át sorolták be valamelyik, a normál testneveléstől eltérő testnevelési kategóriába, amely elmaradt a megelőző tanévi aránytól. A gyógytestnevelésre járók között a fiúk voltak többen, a többi kategóriában magasabb volt a lányok aránya, különösen a testnevelés alól felmentettek között. 9
Morbiditási adatok Az iskola-egészségügy dolgozói 1975. óta gyűjtenek adatokat a megvizsgált tanulókról. Morbiditási adatokat meghatározott (index) osztályokról kell szolgáltatni. A 8/9. tanévig az 5 éves óvodások, 3., 5., 9., 11. osztályos tanulók megbetegedéseit kellett jelenteni, a 9/ tanévtől a,,,,, ét. A korábbi idősorok megtartása végett hogy az időbeni változások nyomon követhetők legyenek a 3. osztályos tanulókét a éval, az 5. osztályos tanulókét a éval, a 9. osztályos tanulókét a éval, a 11. osztályos tanulókét pedig a adatival folytatjuk. Az alacsonyabb osztályokra azért esett a választás, mert a gyermekek később mennek iskolába, ezért így közelít leginkább az átlag életkor a régebbi 3. osztályos és a mostani osztályos tanulók között. A 9. osztályos adatok osztályban történő folytatásából adódhatnak az elemzés során problémák, ami abból adódik, hogy a 9. középiskolások (szakmunkás tanulók, szakközépiskolások), más szemszögből vizsgálja őket a középiskolát ellátó iskolaorvos, mint az általános iskolás at. A bejelentő elváltozások köre nem változott, 34 betegségről, illetve elváltozásról kell adatot szolgáltatni. (Lásd: Függelék) A. tanév bemutatott adatai ( sz., 7. sz., sz. melléklet) önmagukban csak a pillanatnyi helyzetet tükrözik, értékelésük csak a korábbi adatok összevetésével lehetséges. 1 éves időtartam (-) adatainak összehasonlítása került értékelésre. Kétféle változás figyelhető meg az adatokból: egyrészt egy korosztályban egy betegség gyakoriságának naptári évenként történő változása. Egyes betegségek gyakoriságának növekedésében szerepet játszhat az is, vannak olyan elváltozások, melynek megítélése egyre pontosabbá válik, eltérhetnek a diagnosztikus módszerek (az Útmutató a tanévben végzett iskola-egészségügyi munkáról szóló jelenés kitöltéséhez 1-ben készült el), továbbá az iskolaorvosok diagnosztikus érzékenysége és jelentési fegyelme is változhat. Másrészt, mivel az iskolában kétévenként felmérik ugyanazokat a tanulókat, így az is megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával hogyan változik egy betegség előfordulása. Vannak elváltozások, amelyek előfordulása az életkor előrehaladtával természetüknél fogva is emelkedik. Szerepet játszik az is, hogy a középfokú intézményekben a szakmai alkalmassági vizsgálatok körültekintőbb vizsgálatokat és szigorúbb megítélést követelnek. A következőkben a jelentendő betegségek, elváltozások egyenként elemezve kerülnek bemutatásra. Az ábrákat a Függelék tartalmazza. Az adatszolgáltatás szerint a csont, izom, kötőszövet elváltozásai a leggyakoribbak az iskolások körében. A középiskolások között 13 % körüli a tartási rendellenességek előfordulása, és fiúknál minden korcsoportban gyakoribb, mint lányoknál. A és osztályos fiúk 15 %-ának van rossz tartása. Hasonló mértékű a scoliosis gyakorisága is, de ez az elváltozás lányokban gyakoribb. Mindkét betegség előfordulása növekvő tendenciájú. A tartási rendellenesség és scoliosis gyakorisága is az iskolás évek előrehaladtával növekszik. Az utóbbi 1 évben jelentősen csökken a Morbus Scheuermann előfordulása a 14-18 évesek között. A chrondropathiák gyakorisága az adott életkorokon belül csökken, a középiskolások körében több mint kétszer gyakoribb, mint a fiatalabb gyerekekben. A statikai lábbetegségek (elsősorban a lúdtalp) aránya minden életkorban magas -7 % körüli. Előfordulása a osztály kivételével minden korosztályban emelkedett a megelőző tanévhez viszonyítva. A lúdtalp a fiúknál gyakoribb. A látászavarok (fénytörési hibák) aránya az iskolai évek előrehaladtával folyamatosan növekszik, a körében eléri a 5 %-ot. A és körében csökken az előfordulás, a többi esetében emelkedik. A fénytörési hibák a lányok körében fordulnak elő gyakrabban. Örvendetes, hogy a kancsalság előfordulása minden korosztályban csökkenő tendenciájú, és az életkor előrehaladtával is csökken a 1
gyakorisága. Ez arra utal, hogy már kisgyermekkorban növekszik a kiszűrt és kezelt gyermekek aránya. Az amblyopia előfordulása az általános iskolás korosztályokban növekedett, de még így is magasabb a középiskolások között, 6. A színlátás zavarait nagyobb számban az öröklődés szabálya miatt elsősorban a fiúknál találjuk. A vakság és csökkent látás előfordulása általános iskolások körében csökkent, középiskolások valamint a esetében emelkedett a vizsgált évben. Gyakrabban fordult elő lányoknál. A süketség és hallásvesztés gyakorisága minden korosztályban növekedett. Legmagasabb érték a nál található, ahol 1 gyerek közül 7 szenved valamilyen fokú halláscsökkenésben. Előfordulása a fiúknál gyakoribb. A hypertonia gyakorisága az iskolás kor alatt több, mint tízszeresére növekszik, míg a körében,7 körüli az előfordulása, addig,9 % a esetében. Az évek múlásával is növekszik a felsősök és középiskolások körében a magasvérnyomásban szenvedő gyerekek aránya. A hypertonia előfordulása több mint háromszor gyakoribb a középiskolás fiúk, mint a lányok között. A keringési rendszer elváltozásai között viszonylag stabilnak mondható a vitiumok, cardiomyopathiák (4-5 ) és a ritmuszavarok aránya (3-5 ). Mindkét betegség a középiskolásoknál gyakoribb. A korábbi években a gyomor és nyombélfekély előfordulását rögzítették, a 1/ tanévtől a nemfertőzéses vékony és vastagbélgyulladások előfordulását jelentik. A mutatószámok alacsonyak, mégis figyelemre méltó a korral növekvő gyakoriság (,1 1,4 ). A felszívódási zavarok helyett a coeliakia és egyéb táplálék intolerancia, allergia jelentendő. Folyamatosan emelkedik az előfordulások, minden korosztályban 5-6 körüli a jelentett gyakoriság. Az egyes korosztályokban a jelentés bevezetése óta (1/ tanév) háromszorosára emelkedett a gyakoriság. Lányoknál gyakrabban fordul elő. A krónikus vesebetegségek előfordulása évről évre változatlan az egyes korosztályokban, és középiskolás korban gyakoribb, mint a fiatalabbaknál. Az alsó osztályos tanulók között a visszamaradt here gyakorisága növekedett, de a 18 éves korú fiúk körében is előfordul (,6 ). A havivérzés zavarainak előfordulása növekedett, aránya a középiskolás lányok körében 7-9. A diabetes mellitus előfordulása az életkorral növekszik. Legmagasabb a cukorbeteg gyerekek aránya a nál, 3,1. A golyva gyakorisága az életkor előrehaladtával szintén emelkedik (1, 8, ). A és körében csökkent az előfordulás. A középiskolás lányok ötször gyakrabban szenvednek golyvában, mint a fiúk. Folyamatosan növekszik a kövér gyermekek aránya. Minden korosztályban a gyermekek 1-1 %-a elhízott. Legtöbb obez gyermeket a és között találtak az iskolaorvosok. A fiúknál több a túlsúlyos, mint a lányoknál. A kórosan sovány gyermekek aránya a tizenkettedikesek kivételével minden korosztályban növekedett. Leggyakoribb a körében, ahol 1 év alatt több mint négyszeresévé vált a kóros soványság előfordulása (5,1 3,1 ). A növekedés elmaradás minden vizsgál osztályban gyakoribb, mint a megelőző tanévben, az életkorral csökken az előfordulása. Az anaemia gyakorisága csökkenő tendenciát mutatott az eddigi években, azonban -es tanévben a kivételével emelkedett az előfordulása.. Az élettani sajátosságok miatt a középiskolás lányok körében nagyobb az előfordulása (8 felett). 11
Az asthma előfordulása minden életkorban folyamatosan növekszik az évek során. Az iskolások körében,5 % körüli a gyakorisága a jelentés szerint. Fiúk körében gyakoribb. Az allergiás megbetegedések helyett 1-től a jelentőlapon az allergiás rhinitis kerül rögzítésre. Előfordulása az iskolás évek előrehaladtával növekszik. A középiskolás tanulók körében 5 % a gyakorisága. A fiúknál figyelhető meg magasabb előfordulás. Az atópiás, allergiás bőr és nyálkahártya elváltozások aránya az utóbbi években nem változott lényegében, a fiatalabbak között 1 %, az idősebbek között % a gyakoriság a jelentés szerint. Lányoknál gyakoribb. Szomatoform zavarok a középiskolásoknál fordulnak elő gyakrabban (3,5-4 ). Az evési és alvási zavarokat 1/ tanév óta jelentik, előfordulásuk meglehetősen változó. Az életkor növekedésével gyakoribb. Minden korosztály esetében megfigyelhető, hogy növekszik az iskolai teljesítmény zavaraival küzdő gyermekek aránya. Különösen magas a,, nál, ahol,5 % feletti a gyakoriság, majd középiskolában csökken az előfordulása. A magatartási és emocionális zavarok előfordulása az általános iskolások körében magasabb. A osztály kivételével. növekedett a gyakorisága. Az utóbbi két elváltozás fiúknál gyakrabban fordul elő. A jelentett epilepsziás gyerekek aránya 3-4. Az agyi bénulás és egyéb bénulás szindróma gyakorisága 1-1,7 körüli. Összefoglalás A népegészségügyi tevékenység végzéséhez, a gyermekek egészségi állapotának felméréséhez, a beavatkozások helyes megválasztásához és eredményének leméréséhez szükség van megbízható, számszerű adatok gyűjtésére, elemzésére. A nem-fertőző betegségekre vonatkozóan több adatforrás áll rendelkezésre. Ezek részben átfedő, egymással nehezen összevethető, sok esetben kérdéses pontosságú adatokat szolgáltatnak. Az iskolaegészségügyi munka nagy előnye, hogy a tankötelezettség korától az egész gyermek társadalom elérhető számára. A beteg gyermekek kiszűrése mellett így a gyermekek egészségi állapotának megítélésében is nagy szerepet kap. Az adatok megbízhatóságának növelése végett a tárgyi feltételek (rendelő, minimum felszereltség, számítógép) megteremtése mellett standardizált indikátor alapú adatgyűjtés bevezetése a célszerű. Az adatgyűjtést szükséges összehangolni az ezzel párhuzamosan folyó házi gyermekorvosi/háziorvosi morbiditási adatgyűjtéssel. Az iskola-egészségügytől a közösségi szűrővizsgálatokkal megcélzott betegségek (mozgásszervi betegségek, növekedés és tápláltság zavarai, érzékszervi betegségek), míg a házi gyermekorvosi/háziorvosi ellátórendszertől az egyéb krónikus betegségek vonatkozásában várhatóak pontos adatok. április Az adatokat elemezte: Dr. Valek Andrea Lektorálta: Dr. Aszmann Anna 1
Melléklet 13
A normál tantervű oktatási intézmények által beküldött jelentések száma megyénként és régióként 1. sz. melléklet Megye, régió Intézménytípus Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Összesen Budapest 47 338 151 11 5 111 Pest 418 316 47 48 3 859 Közép-Magyarország 89 654 198 149 8 1971 Fejér 156 145 4 8 373 Komárom-Esztergom 17 11 18 5 14 94 Veszprém 188 15 1 1 44 Közép-Dunántúl 471 47 63 75 55 171 Győr-Moson-Sopron 5 173 8 38 3 494 Vas 19 18 14 7 3 Zala 148 1 14 19 17 318 Nyugat-Dunántúl 5 41 56 84 69 111 Baranya 196 15 4 3 6 419 Somogy 189 145 9 7 41 Tolna 134 11 16 18 1 31 Dél-Dunántúl 519 47 6 7 74 113 Borsod-Abaúj-Zemplén 37 33 34 54 3 75 Heves 155 13 15 7 5 35 Nógrád 138 11 9 1 8 68 Észak-Magyarország 6 534 58 93 65 137 Hajdú-Bihar 167 156 3 41 3 46 Jász-Nagykun-Szolnok 169 149 9 37 8 41 Szabolcs-Szatmár-Bereg 37 3 3 7 548 Észak-Alföld 573 55 93 11 85 1386 Bács-Kiskun 4 184 6 41 33 58 Békés 17 131 7 36 7 391 Csongrád 157 11 47 9 376 Dél-Alföld 551 436 75 14 89 175 Ország összesen 775 637 115 136 965 17518 14
Megye, régió sz. melléklet A sajátos nevelési igényű gyermekeket oktató intézmények által beküldött jelentések száma megyénként és régióként Intézménytípus Óvoda Ált. isk. Szakiskola Egyéb Összesen Budapest 17 9 4 3 Pest 15 6 1 Közép-Magyarország 3 15 4 51 Fejér 5 7 1 13 Komárom-Esztergom 5 5 1 Veszprém 3 3 6 Közép-Dunántúl 13 15 1 9 Győr-Moson-Sopron 3 7 1 11 Vas 4 3 1 8 Zala 1 3 6 Nyugat-Dunántúl 8 13 4 5 Baranya 5 6 1 1 Somogy 8 5 1 14 Tolna 7 1 4 1 Dél-Dunántúl 1 6 38 Borsod-Abaúj-Zemplén 5 4 9 Heves 1 3 Nógrád 4 Észak-Magyarország 8 8 16 Hajdú-Bihar 6 4 1 Jász-Nagykun-Szolnok 1 1 1 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 5 1 Észak-Alföld 1 1 1 3 Bács-Kiskun 9 5 1 15 Békés 1 1 Csongrád 8 5 13 Dél-Alföld 7 1 1 4 Ország összesen 3 157 3 419 15
3. sz. melléklet Iskola-egészségügyi tevékenységet végző orvosok száma megyénként és régióként Megye, régió Főfog. isk. o. Házi gy. o. Háziorvos Részf. belgy. Részf. gy. o. Részf. egyéb Összesen. Budapest 68 6 8 1 8 9 376 Pest 19 144 65 13 8 51 Közép-Magyarország 87 46 73 3 41 17 67 Fejér 9 48 3 3 1 93 Komárom-Esztergom 6 47 34 1 9 Veszprém 6 5 5 11 Közép-Dunántúl 1 147 116 3 4 4 95 Győr-Moson-Sopron 8 47 5 11 4 1 Vas 5 37 38 1 5 3 89 Zala 9 37 64 114 Nyugat-Dunántúl 11 15 3 18 9 35 Baranya 18 54 46 3 15 Somogy 7 5 86 3 1 149 Tolna 7 35 4 3 1 88 Dél-Dunántúl 3 139 17 8 4 7 36 Borsod-Abaúj-Zemplén 19 64 1 5 1 9 Heves 1 33 4 1 1 89 Nógrád 4 4 4 68 Észak-Magyarország 35 11 1 6 1 366 Hajdú-Bihar 34 54 6 1 1 4 156 Jász-Nagykun-Szolnok 6 58 6 3 131 Szabolcs-Szatmár-Bereg 11 65 14 1 3 4 6 Észak-Alföld 51 177 66 6 11 513 Bács-Kiskun 16 66 5 5 4 141 Békés 6 4 4 6 98 Csongrád 17 61 38 3 3 1 Dél-Alföld 39 167 13 1 13 361 Ország összesen 55 435 7 41 16 115 5373 16
sz. melléklet Az iskola-egészségügyi munkában résztvevő védőnők száma megyénként és régióként Megye, régió Teljes munkaidejű iskolavédőnő Részmunkaidejű védőnő Védőnő összesen Budapest 3 341 643 Pest 8 87 495 Közép-Magyarország 51 68 1138 Fejér 73 118 191 Komárom-Esztergom 56 83 139 Veszprém 7 118 19 Közép-Dunántúl 1 319 5 Győr-Moson-Sopron 64 155 19 Vas 47 19 156 Zala 57 99 156 Nyugat-Dunántúl 168 363 531 Baranya 79 143 Somogy 39 143 18 Tolna 31 118 149 Dél-Dunántúl 149 44 553 Borsod-Abaúj-Zemplén 83 8 365 Heves 48 11 16 Nógrád 3 69 11 Észak-Magyarország 163 463 66 Hajdú-Bihar 73 167 4 Jász-Nagykun-Szolnok 63 14 187 Szabolcs-Szatmár-Bereg 111 175 86 Észak-Alföld 47 466 713 Bács-Kiskun 77 181 58 Békés 75 15 18 Csongrád 65 137 Dél-Alföld 17 43 64 Ország összesen 314 5769 8911 17
A Az iskolai tanulók és az orvosi iskola-egészségügyi tevékenység iskolatípusonként I. 5. sz. melléklet Intézménytípus Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Száma % Száma % Száma % Száma % Száma % Az intézménybe beíratottak összes száma október 1-én 13436 774 4739 17459 14117 Közülük gondozást igényel: szomato-mentális okból szociális okból 661 1444 4,99 1,9 9339 98995 1,84 13,6 36 1811 7,95,68 39357 631 18,1 1,41 44 59 19,67,89 Az intézményben balesetet szenvedők száma 8,1 686,86 13,6 196,6 496,4 Az adott tanévben orvos által megvizsgált tanulók 386,87 38149 5,41 1589 3,44 18616 59,14 8974 65,4 száma Az összes orvosi vizsgálat száma 4171 136 637114 167 7514 169 4933 159 1896 158 A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra 3588 11,85 887 3,1 1997 17,94 338 3,58 643 3,63 utaltak száma Pályaalkalmassági célból,, 499,41 9786 7,61 1485 18,34 Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 3766 15 93573 16 399 19 3583 118 3435 13 Védőoltások száma 334,51 31933 43,9 365 5,87 4673,15 696,17 Egészségvédelmi előadások száma 1337 1,1 7973 1,1 36,51 56 1,4 1183,95 Személyes tanácsadás 7554 5,7 77 9,9 3756 9,33 4478 19,53 5781,77 18
Az iskolai tanulók és az orvosi iskola-egészségügyi tevékenység iskolatípusonként II. 5. sz. melléklet Intézménytípus Összesen (I.+II. rész) Gyógyped. óvoda Gyógyped. ált. isk Spec.szakiskola Egyéb intézmény Száma % Száma % Száma % Száma % Száma % Az intézménybe beíratottak összes száma október 1-én 8358 8855 978 161984 Közülük gondozást igényel: szomato-mentális okból szociális okból 4817 391 57,63 36,98 553 851 59,3 3, 191 11 19,53 1,1 63 17875 1,7 11, Az intézményben balesetet szenvedők száma 98 1,17 5,56, 954,59 Az adott tanévben orvos által megvizsgált tanulók 5511 65,94 5579 63, 8 81,8 75544 46,57 száma Az összes orvosi vizsgálat száma 16 19 8719 156 869 19 139318 164 A megvizsgáltak közül szakorvosi vizsgálatra 1798 3,63 1783 31,96 68 8,5 17399 3,3 utaltak száma Pályaalkalmassági célból, 834 14,95, 5969 3,44 Szakorvosi vizsgálatra utaltak beutalóinak száma 448 136 178 1 88 19 19611 113 Védőoltások száma 44 47,91 1355 15,3 17 17,38 3596,15 Egészségvédelmi előadások száma,39 173 1,95 4,41 1516,93 Személyes tanácsadás 19 6,3 368 6,74 85 8,69 197 11,7 19
A jelentett betegségek illetve elváltozások száma és 1 gyermekre számított értéke a megvizsgáltak körében sz. melléklet Betegségek megnevezése eset eset eset eset eset eset 1. Beiratottak száma 8518 8544 84836 8858 14414 1356 Megvizsgáltak száma 8366 8441 8366 8737 1684 97417 3. Tartási rendellenesség 715 85,49 7838 9,85 853 11,98 981 11,36 13745 136,5 15 1,9 Scoliosis 411 49,15 5358 63,47 77 84,51 868 99,44 138 137,6 151 1,8 5. Morbus Scheuermann 34,41 68,81 171,4 347 3,97 75 7,47 695 6,93 Chondropathiák 31,76 51,97 97 3,55 445 5,1 14 1,34 119 11,88 7. Lúdtalp 175 65,6 3313 76,18 1 63,11 617 36,14 3618 34,58 57 4,99 Fénytörési hibák 134 13,6 13634 161,5 14889 177,97 17333 198,53 4861 46,9 5194 51,5 9. Kancsalság 89 9,67 687 8,14 539 6,44 541 6, 649 6,45 576 5,74 Amblyopia 349 4,17 39 4,64 435 5, 466 5,34 595 5,91 593 5,91 11. Színlátás zavarai 37 4,4 73 8,33 153 18, 14 16,6 1896 18,83 1736 17,3 Vakság és csökkent látás 359 4,9 449 5,3 418 5, 53 6,9 473 4,7 48 4,6 13. Süketség és hallásvesztés 65 7,77 59 6,3 57 6,81 497 5,69 768 7,63 716 7,13 1 Hypertónia 4,68 41 4,75 96 11,48 1976,63 654 6,36 884 8,74 15. Vitium, cardiomyopathiák 357 4,7 348 4,1 354 4,3 33 3,78 553 5,49 58 5,6 1 Ritmuszavarok 76 3,3 33 3,83 8,73 3 3,69 58 5,4 487 4,85 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás 8,1 16,19 6,31 49,56 115 1,14 145 1,44 1 Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 545 6,51 536 6,35 534 6,38 448 5,13 655 6,51 518 5,16 19. Krónikus vesebetegségek 171,4 177,1 188,5 175, 86,84 46,45. Visszamaradt here 147 1,76 63,75 9,35 3,3 13,13 6,6 1. Havivérzés zavarai, 11,13 61,73 17,49 911 9,5 674 6,7 Diabetes mellitus 1 1,43 15 1,48 166 1,98 194, 39 3,7 5,51 3. Golyva 84 1, 96 3,51 431 5,15 486 5,57 86 8, 745 7,4 Obesitas 973 18,45 1468 14,1 1155 11,38 1416 119,3 1337 1,53 158 1,15 5. Kóros soványság 1836 1,95 175,76 1843,3 1767,4 36 3,1 1894 18,87 Növekedés elmaradása 56 6,5 47 5,57 44 5,8 413 4,73 373 3,7 55,54 7. Anaemia 76 3,3 96 3,51 319 3,81 49 4,68 53 5,19 51 4,99 Asthma 161 5,83 9 6,17 7 4,77 1971,58 83 7,84 355 3,47 9. Allergiás rhinitis 1681,9 6 4,43 39 6,76 77 31,3 498 48,95 4847 48,3 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 18 1,91 113 13,7 99 11,83 1175 13,46 33 3,7 199 19,83 31. Szomatoform zavarok 137 1,64 138 1,63 151 1,8 16 1,86 388 3,85 347 3,46 3 Evési és alvási zavarok 34,41 44,5 7,86 118 1,35 135 1,34 15 1,49 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 41 4,4 6,6 96 7,44 35 5,6 1995 19,81 1448 14,43 3 Magatartási és emocionális zavarok 11 13,39 111 14,35 133 15,57 11 13,76 175 1,68 717 7,14 35. Epilepszia 48,96 79 3,31 98 3,56 97 3,4 416 4,13 344 3,43 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 113 1,35 148 1,75 1 1,43 117 1,34 18 1,7 96,96
A jelentett betegségek illetve elváltozások száma a megvizsgált fiúk és lányok körében 7. sz. melléklet Betegségek megnevezése fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány 1. Beiratottak száma 4347 41548 43776 41648 43686 4115 4537 43138 55 516 5667 49689 Megvizsgáltak száma 4757 493 433 4118 434 4618 44748 4559 5498 5186 497 48347 3. Tartási rendellenesség 3913 339 47 3611 4539 3993 5414 4396 767 675 6883 5169 Scoliosis 64 48 619 739 334 373 443 4439 6391 749 5647 664 5. Morbus Scheuermann 1 36 3 84 87 4 143 449 33 44 91 Chondropathiák 13 99 149 1 169 18 75 17 595 647 55 687 7. Lúdtalp 148 997 1365 1948 145 9967 11114 953 133 1188 1744 988 Fénytörési hibák 4654 5686 6174 746 6685 84 7661 967 154 14319 1536 14658 9. Kancsalság 369 44 35 337 77 6 55 86 33 36 33 73 Amblyopia 16 189 18 1 9 6 6 4 39 86 31 7 11. Színlátás zavarai 337 33 653 5 1395 18 13 8 178 116 166 76 Vakság és csökkent látás 16 197 7 4 181 37 5 8 4 49 11 17 13. Süketség és hallásvesztés 336 314 69 4 37 63 69 8 439 39 439 77 1 Hypertónia 13 11 5 196 545 415 1345 631 1999 655 198 686 15. Vitium, cardiomyopathiák 18 177 18 166 18 17 17 16 4 311 41 87 1 Ritmuszavarok 135 141 149 174 91 137 141 181 48 8 18 69 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás 4 4 9 7 14 1 1 8 5 63 76 69 1 Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 38 37 34 3 54 8 178 7 6 393 173 345 19. Krónikus vesebetegségek 74 97 84 93 89 99 8 93 117 169 89 157. Visszamaradt here 147 63 9 3 13 6 1. Havivérzés zavarai 11 61 17 911 674 Diabetes mellitus 64 56 56 69 79 87 97 97 147 16 14 18 3. Golyva 33 51 11 184 16 71 14 346 17 699 11 633 Obesitas 457 4546 5368 51 5345 481 536 556 654 5795 664 5454 5. Kóros soványság 967 869 93 849 981 86 15 74 1186 114 838 156 Növekedés elmaradása 68 38 46 4 45 197 4 9 148 5 94 161 7. Anaemia 15 151 154 14 1 197 11 88 94 49 8 41 Asthma 167 894 139 817 168 84 1193 778 1465 1338 115 13 9. Allergiás rhinitis 945 736 1155 97 199 94 15 15 636 9 56 341 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 484 596 451 65 431 559 56 613 114 1181 98 18 31. Szomatoform zavarok 79 58 81 57 87 64 94 68 188 135 1 3 Evési és alvási zavarok 14 4 38 34 35 83 39 96 34 116 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 176 765 1399 81 1435 861 1456 779 154 741 98 54 3 Magatartási és emocionális zavarok 796 34 846 365 913 39 818 383 573 5 366 351 35. Epilepszia 14 18 15 17 173 15 143 154 1 15 144 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 65 48 76 7 78 4 67 5 58 5 66 3 1
A jelentett betegségek illetve elváltozások 1 fiúra és lányra számítva sz. melléklet Betegségek megnevezése fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány fiú lány 1. Beiratottak száma 4347 41548 43776 41648 43686 4115 4537 43138 55 516 5667 49689 Megvizsgáltak száma 4757 493 433 4118 434 4618 44748 4559 5498 5186 497 48347 3. Tartási rendellenesség 91,5 79,19 97,77 87,69 15,46 98,31 1,99 13,9 151,89 11,5 14,7 16,91 Scoliosis 48,7 5,7 6,58 66,51 77,6 91,83 94,8 14,3 16,56 148,3 115,8 136,6 5. Morbus Scheuermann,51,9,83,78 1,95,14 4,56 3,36 8,89 6,4 8,3 6, Chondropathiák 3,9,4 3,45,48 3,93 3,15 6,15 3,99 11,78 1,89 1,9 14,1 7. Lúdtalp 86,46 4,7 86,1 65,86 79,84 45,38 48,37 3,9 44,17 4,9 18,95 3,8 Fénytörési hibák 18,85 139,1 14,81 181,16 155,31 1,98 171, 7,6 8,76 85,3 14,71 33,18 9. Kancsalság 8,63 1,76 8,1 8,18 6,44 6,45 5,7 6,7 6,4 6,5 6,17 5,65 Amblyopia 3,74 4,6 4,1 5,1 4,86 5,56 5,5 5,64 6,1 5,7 6,54 5,63 11. Színlátás zavarai 7,88,81 15,1 1,1 3,41 3,15 9,54 1,88 35,5,31 33,83 1,57 Vakság és csökkent látás 3,79 4,8 4,79 5,88 4,1 5,83 5,63 6,58 4,44 4,96 4,3 4,49 13. Süketség és hallásvesztés 7,86 7,68 6, 5,83 7,13 6,47 6,1 5,36 8,69 6,56 8,95 5,73 1 Hypertónia,88,47 4,74 4,76 1,66 1, 3,6 14,83 39,59 13,5 44,79 14,19 15. Vitium, cardiomyopathiák 4,1 4,33 4,1 4,3 4,3 4,3 3,8 3,76 4,79 6, 4,91 5,94 1 Ritmuszavarok 3,16 3,45 3,45 4,3,11 3,37 3,15 4,5 4,91 5,58 4,44 5,56 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás,9,1,1,17,33,3,47,66 1,3 1,6 1,55 1,43 1 Coeliakia és egyéb tápl. intol., allergia 5,57 7,51 5,41 7,33 5,9 6,89 3,98 6,34 5,19 7,83 3,53 7,14 19. Krónikus vesebetegségek 1,73,37 1,94,6,7,44 1,83,19,3 3,37 1,81 3,5. Visszamaradt here 3,44, 1,46,,67,,7,,6,,1, 1. Havivérzés zavarai,,,,7, 1,5, 5,1, 18,15, 13,94 Diabetes mellitus 1,5 1,37 1,3 1,68 1,84,14,17,8,91 3,3,53,65 3. Golyva,77 1,5,59 4,47 3,7 6,67 3,13 8,13,51 13,93,8 13,9 Obesitas 15,88 111,14 14,17 13,85 14,18 118,4 119,78 118,8 19,55 115,47 134,58 11,81 5. Kóros soványság,6 1,5,89,6,79 1,,91 17,43 3,49,7 17,8 1,84 Növekedés elmaradása 6,7 5,8 5,69 5,44 5,69 4,85 4,56 4,91,93 4,48 1,9 3,33 7. Anaemia,9 3,69 3,56 3,45,83 4,85,7 6,77 1,86 8,55 1,63 8,71 Asthma 9,63 1,86 3, 19,84 9,46 19,79 6,66 18,8 9,1 6,66,93 5,44 9. Allergiás rhinitis,1 17,99 6,7,3 3,18 3,14 33,57 8,78 5, 45,67 51,7 48,4 3. Atopias, allergiás bőr és nyálkahártya jel. 11,3 14,57 1,43 15,83 1,1 13,76 1,56 14,4,61 3,53,1,85 31. Szomatoform zavarok 1,85 1,4 1,87 1,38, 1,58,1 1,6 3,7 3,99,75 4,38 3 Evési és alvási zavarok,47,34,56,49,88,84,78 1,95,77 1,91,69,4 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 9,84 18,7 3,36 19,45 33,34 1, 3,54 18,3 4,83 14,77 18,5 11,17 3 Magatartási és emocionális zavarok 18,6 7,9 19,57 8,86 1,1 9,6 18,8 9, 11,35 1, 7,46 7,6 35. Epilepszia 3,7,64 3,5 3,8 4, 3,8 3, 3,6 3,98 4,8,93 4,14 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 1,5 1,17 1,76 1,75 1,81 1,3 1,5 1,17 1,15 1, 1,35,6
Függelék 3
Morbiditási adatlapon jelentendő betegségek megnevezése 1. Beiratottak száma Megvizsgáltak száma 3. Tartási rendellenesség Scoliosis 5. Morbus Scheuermann Chondropathiák 7. Lúdtalp Fénytörési hibák és alkalmazkodási nehézségek 9. Kancsalság Amblyopia 11. Színlátás zavarai Vakság és csökkent látás 13. Süketség és hallásvesztés 1 Hypertónia 15. Vitium, cardiomyopathiák 1 Ritmuszavarok 17. Nemfertőzéses vékony- és vastagbélgyulladások 1 Coeliakia és egyéb táplálkozási intolerancia, allergia 19. Krónikus vesebetegségek. Visszamaradt here 1. Havivérzés zavarai Diabetes mellitus 3. Golyva Obesitas 5. Kóros soványság Növekedés elmaradása 7. Anaemia Asthma 9. Allergiás rhinitis 3. Atopiás, allergiás bőr és nyálkahártya jelenségek 31. Szomatoform zavarok 3 Evési és alvási zavarok 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 3 Magatartási és emocionális zavarok 35. Epilepszia 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindrómák 4
5 3. Tartási rendellenesség 4 6 8 1 1 14 16 /1 /3 6/7 8/9 9/1 Scoliosis 4 6 8 1 1 14 16 /1 /3 6/7 8/9 9/1 5. Morbus Scheuermann 4 6 8 1 1 14 16 /1 /3 6/7 8/9 9/1
6 Chondropathiák 4 6 8 1 1 14 16 18 1/ /3 3/4 6/7 8/9 9/1 7. Lúdtalp 5 1 15 5 3 /1 /3 6/7 8/9 9/1 Fénytörési hibák 5 1 15 5 3 /1 /3 6/7 8/9 9/1
7 9. Kancsalság 4 6 8 1 1 14 16 18 /1 /3 6/7 8/9 9/1 Amblyopia 1 3 4 5 6 7 8 9 /1 /3 6/7 8/9 9/1 11. Színlátás zavarai 5 1 15 5 /1 /3 6/7 8/9 9/1
8 Vakság és csökkent látás 1 3 4 5 6 7 1/ /3 3/4 6/7 8/9 9/1 13. Süketség és hallásvesztés 1 3 4 5 6 7 8 9 /1 /3 6/7 8/9 9/1 1 Hypertonia 5 1 15 5 3 35 /1 /3 6/7 8/9 9/1
9 15. Vitium, cardiomyopathia 1 3 4 5 6 7 /1 /3 6/7 8/9 9/1 1 Ritmuszavarok 1 3 4 5 6 7 /1 /3 6/7 8/9 9/1 17. Nem fertőzéses vékony- és vastagbélgyulladás,,4,6,8 1 1, 1,4 1,6 1,8 /1 /3 6/7 8/9 9/1
7 1 Coeliakia és egyéb táplálék intolerancia, allergia 6 5 4 3 1 /1 /3 6/7 8/9 9/1 3,5 19. Krónikus vesebetegségek 3,5 1,5 1,5 /1 /3 6/7 8/9 9/1 1,8 1,6 1,4 1, 1,8,6,4,. Visszamaradt here /1 /3 6/7 8/9 9/1 3
31 1. Havivérzés zavarai 1 3 4 5 6 7 8 9 1 1/ /3 3/4 6/7 8/9 9/1 Diabetes mellitus,5 1 1,5,5 3 3,5 /1 /3 6/7 8/9 9/1 3. Golyva 1 3 4 5 6 7 8 9 /1 /3 6/7 8/9 9/1
3 Obesitas 4 6 8 1 1 14 /1 /3 6/7 8/9 9/1 5. Kóros soványság 5 1 15 5 /1 /3 6/7 8/9 9/1 Növekedés elmaradása 1 3 4 5 6 7 /1 /3 6/7 8/9 9/1
33 7. Anaemia 1 3 4 5 6 7 /1 /3 6/7 8/9 9/1 Asthma 5 1 15 5 3 /1 /3 6/7 8/9 9/1 9. Allergiás rhinitis 1 3 4 5 6 1/ /3 3/4 6/7 8/9 9/1
4 35 3 5 15 1 5 3. Atópiás, allergiás bőr és nyálkahártya jelenségek /1 /3 6/7 8/9 9/1 4,5 4 3,5 3,5 1,5 1,5 31. Szomatoform zavarok /1 /3 6/7 8/9 9/1 1,8 1,6 1,4 1, 1,8,6,4, 3 Evési és alvási zavarok 1/ /3 3/4 6/7 8/9 9/1 34
35 33. Iskolai teljesítmény sajátos zavarai 5 1 15 5 3 /1 /3 6/7 8/9 9/1 3 Magatartási és emocionális zavarok 4 6 8 1 1 14 16 18 /1 /3 6/7 8/9 9/1 35. Epilepszia,5 1 1,5,5 3 3,5 4 4,5 /1 /3 6/7 8/9 9/1
,5 3 Agyi bénulás és egyéb bénulásos szindróma 1,5 1,5 1/ /3 3/4 6/7 8/9 9/1 36