A kőportrágya ásványi talajjavító anyag felhasználás hanyatlása, a talajállag romlása Magyarországon Dr. Dömsödi János egyetemi docens, E-mail: dj@geo.info.hu
Nem rendhagyó témakör. A talajkészletek Európában, Magyarországon: a fele javításra szorul! Már a római kortól kezdődően (Columella, Plinius feljegyzései). Magyarországon Tessedik Sámuel óta folyamatos, mindig állami támogatással. A második ezredforduló óta szünetel (rendszerváltozás, EUcsatlakozás) Egyoldalú talajterhelés. Közel 100 000 Ft/ha EU támogatás. Legnagyobb gond a talajsavanyodás: a mésztrágyázás, a fenntartó meszezés és a szerkezetjavító (nagyobb dózisú) meszezés. Szikesek kémiai javítása szünetel. Mészkő és dolomitőrlemények, liginites gipsz stb. évi 1.5 millió tonna az ezredfordulóig. Jelenleg évi 150 000 ha meszezését kellene elvégezni. A hozamok mennyisége és minősége is romlik. 2
A mezőgazdasági, kertészeti hasznosítás szempontjából reális volumenben szóba jöhető talajjavító, -adalékanyagokat három kategóriába sorolhatjuk: 1. ábra. A mezőgazdasági,kertészeti felhasználásra szóba jöhető ásványi nyersanyagcsoportok ismertetése SZERVES, VAGY LÁPI EREDETŰ (TŐZEGEK, LÁPFÖLDEK, KOTU) JAVÍTÓANYAGOK, BARNASZENEK KARBONÁTOS (KÜLÖNBÖZŐ MÉSZKÖVEK, MÁRGÁK, DOLOMITOK, LÖSZÖK, MÉSZISZAP) JAVÍTÓANYAGOK EGYÉB (ALGINIT, ZEOLIT, BENTONIT, PERLIT, KOVAFÖLD, GIPSZ-ANHIDRID, LIGNITES GIPSZ, GRÁNIT-, BAZALTÖRLEMÉNYEK) JAVÍTÓANYAGOK 3
A felhasználás legfontosabb szempontja, ill. kérdése az, hogy a talaj fizikai, kémiai tulajdonságainak valamely hiányosságát milyen és mennyi javítóanyagot tartalmazó nyersanyaggal tudjuk pótolni, ill. megjavítani. Pl. A homokszövetű, szerves anyag hiányos talajokat nem lehet a kb. 10 %-os szerves anyagot tartalmazó alginittel gazdaságosan, eredményesen javítani, mert ilyen célra csak az 50-80 % szerves anyagot tartalmazó szerves javítóanyagok (tőzegek, lápföldek) alkalmasak. Nem lehet a savanyú, mészhiányos talajokat sem a kb. 10-12 % meszet tartalmazó alginittel gazdaságosan javítani, mert erre a célra csak a 40-80 % CaCO3 tartalmú javítóanyagok (mészkő-,dolomit őrlemények, mésziszapok) alkalmasak. 4
Ezeket a példákat azért kell megemlíteni, mert bizonyos nyersanyagok kutatására hatalmas állami összegeket fordítottunk, de az invesztíció máig sem térült meg, még azzal együtt sem,hogy e nyersanyagokat sok minden másra is próbáljuk alkalmassá tenni. Bár a "kőportrágyák", ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosításában több ezer éves múltra tekinthetünk vissza, hiszen közismert a római természettudós Plinius elhíresült mondása, hogy "kőpor és trágya a paraszt ravaszsága". Az évezredek, évszázadok alatt azonban az is bebizonyosodott, hogy bizonyos nyersanyagoknak csak igen korlátozott lehet a hasznosítása, gazdaságossága. 5
Ennek legfőbb oka, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a talaj önmagában is kőzetmálladék, és megvan a természetes ásványi anyag után pótlódása. Mindez azt jelenti, azt is bizonyítja, hogy bizonyos ásványi nyersanyagoknak (alginit, zeolit, bentonit stb,) nem a mezőgazdaságban, ill. szántóföldi művelésben, hanem sokkal inkább a kertészeti termelésben: a föld- és tápanyag keverékek, speciális adalékanyagok előállításában van igazán létjogosultsága, "eladhatósága". A nyersanyagok és a mezőgazdasági, kertészeti felhasználásuk kapcsolatának helyzetfeltárása, megismerése azért is fontos, mert a felhasználás fejlődéstörténetében a legtöbb esetben nem a felhasználó, hanem a terméket előállító, kínáló bányavállalkozó volt a kezdeményező, ill. fejlesztő. A helyzet ma is hasonló! 6
7
A 2. ábra a javításra szoruló talajok elterjedését ismerteti: célszerű volna pl. a mész- és dolomit őrleményeket forgalmazók értékesítési körzeteit ehhez kialakítani. 1. A karbonátos javító-, adalékanyagok. Vizsgáljuk meg először a mésztartalmú (karbonátos) nyersanyagcsoportot, amely az elmúlt 100 éven át a legnagyobb volumenben: évente 700-800 ezer tonna mennyiségben használt javítóanyag volt a második ezredfordulóig (kb. az 1990-es évekig). Az EUcsatlakozás, a mezőgazdaság támogatási rendszerének bevezetése után megszűnt a talajjavítás.. Vizsgáljuk meg azt is, hogy miért a meszezőanyagokat használták folyamatosan, 100 éven át legnagyobb tömegben? Miért nélkülözhetetlenek jelenleg is, a jövőben pedig még inkább ezek a javítóanyagok? 8
A hazai talajgenetikában, a talajok főtípus, típus, altípus rendszerében, 3 szelvénykarakter uralkodó: -- un. egyensúlyi vízgazdálkodású, amelyben nincs anyagmozgás, -- un. anyagmozgásos, ill.kilúgzásos, mészhiányos, -- un. kialakulatlan, amelyben nincsenek "talajszintek" (3. ábra). 9
3. ábra. A szelvénykarakterek szemléltetése. AC- egyensúlyi, ABC- kilúgzásos, 1,2,3,4- nincsenek talajszintek (" csak"rétegek). 10
Az ország termőtalajainak fele javításra szorul, amelynek kb. 50 %-a különböző mértékben savanyú mészhiányos talaj (főként barna erdőtalajok, szikesek, mészhiányos homokok). A meszezés hazai viszonylatban két féle módszerrel történik: a) az un. melioratív, vagy nagyobb adagú meszezéssel az erősen savanyú talajok szerkezetét javítjuk: a talaj finom alkotórészein a szerves és ásványi kolloidok, ill. anionok felületéről a H és Na kationokat Ca, Mg-ra cseréljük le (4. ábra). 11
4. ábra. A hidrogénnel, nátriummal telített agyag- és humuszkolloidok (anionok) felületén, kémiai talajjavítással a hidrogén és nátrium kationokat Ca, Mg-ra cseréljük le. A- hidrogén töltésű, ill. telítetlen, B-nátrium töltésű, C-kalciummal telített kolloid. 12
b) A mésztrágyázással, vagy kisebb adagú meszezéssel a talajoldatban levő Ca hiányt, az un. Aktív savanyúságot csökkentjük, ill. szüntetjük meg. Mind agronómiai, mind környezetvédelmi szempontból a hazai meszezett területeknek évente 100 ezer ha felett kellene lennie!! Hiába reklámozzák egyes műtrágyagyártók egyes termékeiket, hogy az tonnánként 1-2 mázsa meszet is tartalmaz. A dózisok átlagában számolva: 100 ezer hektárra évente 700 ezer tonna meszezőanyag szükséges, ennyivel lehetne növelni a bányászati termelést, ill. visszaállítani a korábbi helyzetet (amit az is súlyosbít, hogy a 10 cukorgyárat megszüntették, nincs cukorgyári mésziszap sem). A meszezés, talajjavítás költségét az állam mindig jelentős mértékben támogatta!! 13
Voltak időszakok amikor teljes mértékben, volt amikor 50 %- ban. Minden jel arra mutat, hogy a talajjavítás lebénult, abnormálisan szüneteltetett állapotát már nem sokáig lehet fenntartani. Sajnos az EU-csatlakozás idején elkövettünk egy igen nagy mulasztást is: a talajsavanyodás legfőképpen a kelet-közép-európai talajövezetet sújtja, benne a legnagyobb talajkészletekkel rendelkező Magyarországot. Ennek ellenére nem tettünk semmit, nem lobbyztunk azért, hogy az EU talajvédelmi stratégiájában levő 8, a termékenységet, talajállagot veszélyeztető tényezők közé a savanyodás is bekerüljön!! 14
Soha nem látott mérvű támogatásban részesül a mezőgazdaság (földalapú, környezetvédelmi stb.) azonban amíg a minél nagyobb adagú műtrágyákkal és a kapott támogatásokkal a megfelelő profit biztosított, a gazdálkodót nem ösztönzi semmi, hogy talajjavítást is végezzen. Közismert, hogy az ország legfőbb természeti erőforrása és nemzeti kincse a termőföld. Európában Dánia, Franciaország után nálunk a legkedvezőbbek a talajadottságok. Ezért a talajkészletek védelme, állagmegőrzése minden magyar ember érdeke, de legfőképpen a földhasználó társadalom és a magyar állam felelőssége.(a gyenge termékenységű talajok javítását az is indokolja, hogy a művelésből történő kivonások, utak, telephelyek létesítése, belterülethez csatolás stb. miatt a termőterület állandóan csökken.) 15
A közelmúltban a savanyú talajokon elvégzett meszezési kísérletek is egyértelműen bizonyítják, hogy a meszezés hatása önmagában is sokkal nagyobb, mint az N, P, K (nitrogén, foszfor, kálium) műtrágyáké, sőt a műtrágyák hatása is csak a meszezés hatására tud hatékonyan érvényesülni. A talajkészletek állagmegőrzése, védelme mellett: -- meszezések hatására a terméshozamok növekednek, -- meszezés hatására javul a termény minősége, (pl. nő a kenyér- és takarmánygabona, a búza, kukorica nyers-fehérje tartalma, javul a gyümölcsök minősége.) 16
2. A szerves, vagy lápi eredetű javítóanyagok. Jelenleg ez a legnagyobb nyersanyagcsoport (RT, VT, ÉT, Lápföld) amelyet mezőgazdasági, kertészeti, valamint humán és állatgyógyászati célokra használnak. a. A mezőgazdasági felhasználást a szántóföldi kertészeti termelésre: a szőlő, gyümölcsös művelési ágakra, elsősorban homok- vagy homokos talajföldrajzi tájakra kell értenünk, mivel az országban 3 nagy homoktáj van (a D-T közén, Nyírségben, Somogyban). b. Az intenzív kertészeti felhasználás azt jelenti, hogy Magyarországon és az egész világon a kertészeti, üveg- és fólia alatti virág- és zöldségtermesztéshez, a házi kerti és szobanövények termesztéséhez, a gombatermesztéshez a tőzeg nyersanyagokat használják termesztő közegnek uralkodóan. 17
c. Humán- és állatgyógyászati célokra is a tőzeg nyersanyagokat használják világszerte a legnagyobb mennyiségben: -- az állatgyógyászatban, ill. a karmányozásban különböző állatcsoportoknak (szarvasmarháknak, juhoknak, sertéseknek stb.) tőzeg alapanyagú premixeket, almokat készítenek. -- a humán gyógyászatban tőzeg alapanyagú gyógyiszapokat, szappanokat, kozmetikai szereket, gyógyászati roboráló szereket készítenek. 18
Kiemelkedő, hogy a hazai tőzegek igen kiváló, sajátos adottságokkal rendelkeznek, mivel a kialakulásuk helye, klímaviszonyai a humin-anyagokban (huminsavak, fulvósavak, szapropelek) való feldúsulásnak a legjobban kedveztek.(a tőzegképződés É-európai elterjedésének déli határa a Kárpátmedence, az északabbra levő tőzegek "nyersebbek",huminanyagokkal kevésbé feldúsultak, a nálunk levők "érettebbek". Az értékes hazai nyersanyagok kitermelésének, átmentésének azonban van egy sajátos konfliktusa is, amelynek okozását a hivatalnokok a világon egyedül (sajátosan) csak itt követtek el!! 19
A rendszerváltás utáni 2. kormányciklusban: a kellő szakmai demokratizmus, a kellő hozzáértés és a világban való kellő körültekintés nélkül olyan jogszabályt "alkottak", amivel egy teljes talajcsoportot "ex lege" lápnak neveztek, ez által megszüntették azok rendeltetésszerű földhasználatát!! Tették ezt a tudatlan hivatali hatalom erejével, mondván "ha tőzeg és víz van benne, akkor az "láp" és "ex lege".ezzel szemben a valóság az, hogy az ország területén a lápok már több száz éve megszűntek, csak a tőzegen képződő lápt a l a j o k léteznek, mint ahogy löszön, homokon stb. képződő lösztalajok, homoktalajok stb.. Elképzelhetetlen,hogy az észak-európai országokban a láptalajokon gazdálkodó, ill. nyersanyagot (akár energetikai célokra is) kitermelő társadalom ellen ilyen valótlanságon alapuló jogszabályt készítsenek! 20
A helyzetet tetézte a NATURA 2000, amelyet u.ez a hivatalnoki gárda szükségtelen mértékben túlzásba vitt. (Agrárország, a mg-i területek egyharmada "lekorlátozva". A helyzetre jellemző a Természetvédelmi Hivatal (Szekeres Rozália) 150 lápot bemutató valótlan térképe, olyan helyekre is, amelyek nem is szerves, hanem ásványi (réti) talajok. Hiába van sok milliárd Ft értékű nyersanyagunk, a zöme kitermelés, felhasználás nélkül megy veszendőbe! Az illetékes hivatali apparátusok semmit sem tesznek, az ásványvagyon védelem, ásványvagyon gazdálkodás érdekében! A kitermelést az igazságtalan jogszabály, a forgalmazást a bürokrácia sújtja és mindez az importtőzeget preferálja!?!! 21
3. Egyéb javító-, adalékanyagok E nyersanyagcsoportból a gipszanhidrid és a lignites gipsz a szikes talajok szántóföldi művelésének kémiai javítóanyaga.. De a savanyú talajok meszezésének szüneteléséhez hasonlóan, a szikesek javítása is "szünetel". Magyarország "nemzeti kincse", egyedüli megújuló természeti erőforrása a termőtalaj. Ma már: csak feltételesen megújuló erőforrás, mert a termékenység megőrzése átmentése, bizonyos "karbantartási" feladatokat is igényel, ide tartoznak a talajjavítási feladatok is. Közismert, hogy a mg. legfontosabb termelő eszköze a termőtalaj, azonban a talajföldrajzi tájainkban igen jelentősek a különbségek. Pl.a hajdúsági löszháton, a nagykunsági öntéseken, a Mezőföldön a legkiválóbb, magas ak. értékű szántókat, a szikes, a savanyú, a homokos talajtájakon meg alacsony, ill. jó ha közepes ak. értékű szántókat találunk. 22
Ez a különbség nyilván a földek forgalmi értékében is mutatkozik: a jó kategóriába tartozó földek ára: 1-1,5 M Ft/ha, a gyenge kategóriába tartozóké ennek csak kb. fele, 0,5-0,8 M Ft. Ezért a jó kategóriában levő földeken élők, gazdálkodók eleve extraprofithoz jutnak, a gyenge vagy közepes minőségű földeken élőkkel, gazdálkodókkal szemben. Ez a körülmény még inkább indokolja, hogy az állam (a minden időkben szubvencionált) talajjavításokat támogassa, ill. segítse a hátrányos helyzetűeket. Az összes többi egyéb kategóriába sorolt ásványi nyersanyag (alginit, zeolit, bentonit, gránit-, bazalt őrlemények stb.) nem a szántóföldek, hanem az intenzív kertészeti termelés, termesztés speciális föld- és tápanyag keverékeinek az adalékanyaga! 23
Ennek oka, magyarázata nagyon egyszerű: a szántóföldi művelésben a fajlagosan magas előállítási,szállítási költségük és a fajlagosan alacsony hatóanyag tartalmuk sohasem fog megtérülni! Az intenzív kertészeti vagy biokertészeti termesztésekben azonban ezek őrleményei a fő fejlesztési irányt képezhetik a termesztő közegek és tápanyag keverékek kompozitumaiban. 24
A FEJLESZTÉS LEGFONTOSABB ÖSSZEFOGLALÓ TÉZISEI, KÉRDÉSEI I. A nyersanyagok mg-i hasznosításának fejlesztése mindig a bányavállalkozók részéről volt intenzívebb. Ezért a bányavállalkozásokat képviselő NFM-nak, a felhasználó gazdatársadalmat képviselő FM-mal a helyzetfeltáró, egyeztető kérdésekben kell előbbre lépni: -- Ki a felelős azért, hogy a legnagyobb természeti kincsünk a termőföld állagmegőrzésével, a talajkészletek fele részét képező, javításra szoruló területekkel nem törődik senki? -- Mi az oka, hogy az elmúlt 100 évben folyamatos, az állam által mindig is szubvencionált talajjavítás szünetel? -- Hogy lehet az, hogy a hatalmas mérvű mezőgazdasági (EU) támogatási rendszerbe a talajjavítás még mindig nincs beépítve? 25
II. A jelenleg legnagyobb tömegben hasznosított lápi eredetű nyersanyagok kitermelése is rövidesen megszűnik, mert a rendszerváltás utáni, valótlanságon, koordinálatlanságon alapuló törvények a kitermeléseket teljesen ellehetetlenítik. A tarthatatlan helyzetet az illetékes minisztériumoknak (FM, NFM) kell feloldani. III. Ha és amennyiben az I., II. pontokban megfogalmazott hibáknak, társadalmi követelményeknek az illetékes minisztériumok (szakmai vagy kényelmi okok miatt) nem tudnak eleget tenni, létre kell hozni szakértőkből azt a bizottságot, amely a minisztériumok részére a racionális megoldásokat és azok kivitelezési lehetőségeit kidolgozza.(a klaszternél ez sokkal sürgősebb, alapvetőbb, fontosabb feladat.) 26
Köszönöm a figyelmet! 27