Kabai Imre HOGYAN ALAKUL A POSZTADOLESZCENCENSEK ÉLETÚTJA? A FRISS DIPLOMÁSOK VIZSGÁLATA A ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLÁN (ZSKF TKK) ÚJ IFJÚSÁG KONFERENCIA Budapest, 28. május 3-31. ELTE Társadalomtudományi Kar WWW.ZSKF.HU
A végzett hallgatók életútja Előadásunkban az életutak alakulására vonatkozó legújabb empirikus elemzéseinket kívánjuk bemutatni, a Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpontja (ZSKF( TKK) ) által készített Végzett hallgatók vizsgálata 26-27. című kérdőíves kutatásunk eredményei alapján (ROP( 3.3.1.). Elemzésünk a nemrég diplomát szerzettek két csoportjának vizsgálatára épül abból a szempontból, hogyan alakult a fiatalabb (25-29 éves) nappalisok életútja az idősebb (35-49 éves) társaikhoz, a levelezősökhöz képest életük első 25 évében. Arra vagyunk elsősorban kíváncsiak, miként érhetőek tetten az életutak eltéréseiben a poszt-adoleszcens jelenségek: : a meghosszabbított ifjúkor szociológiai sajátosságait elemezzük az életesemények kapcsán egy új modell segítségével. Megvizsgáljuk azt is, milyen különbségek vannak a fiatalabb és az idősebb csoportok értékei ( Mi kell a boldoguláshoz? ) és értékelései ( Mennyire elégedett élete alakulásával? ) között. Vizsgálatunk egyfajta továbbgondolása,, célirányos elemzése mindazoknak a jelenségeknek, amelyekről korábban több tanulmányban is részletesen beszámoltunk.
A kérdőíves adatfelvételről Reprezentativitás: 1928 fő öt intézményből (AVKF, BMF, ELTE ÁJK, WJLF, ZSKF 21 és 26 között végzettek); intézményre, szakra, képzési tagozatra, és nemre ( korrekciós súlyozások ; adatforrások: 21-25: OKM; 26: intézmények). Technika: 6 7 perces sztenderdizált kérdőív kérdezőbiztossal. Címszervezés: instruktori interjúszervezés. Ellenőrzés: instruktorok és központi (2%). Rögzítés: közel 1. változó rögzítése SPSS-ben, tisztított, címkézett, súlyozott fájlok intézményenként és együtt. Adatfeldolgozás: SPSS többdimenziós elemzések, publikációk. Eredmények első prezentálása: MSZT Vándorgyűlés 27. november 23-24. Diákkötet
A vizsgálatba bevont intézmények 21 és 26 között végzett hallgatói (fő) 9 8879 8 7 6 5 4 4569 4154 3 2 1 1142 1964 183 548 2243 531 265 488 189 221 1622 AVKF BMF ELTE ÁJK WJLF ZSKF 477 Központi Régió Teljes populáció Kérdőívek
A kérdőív makrostruktúrája Interjú-azonosító és kvóta adatok 2. Kibocsátó család adatai (szülők végzettsége, foglalkozása 14 éves korában és jelenleg 3. Testvérek, nagyszülők (foglalkozása, iskolai végzettsége) 4. Életút-elemek 14 éves korától (3.1. iskolai; 3.2. munkahelyi; 3.3. családi és egyéb életesemények, tervek, fordulópontok ) 5. Jelenlegi foglalkozása, munkahelye (inaktivitás, munkanélküliség, foglalkozás, munkahely, munkaszerződés, megfelelés végzettségének, munkahely választás kritériumai, megfelelés, munkanélküli munkahelykeresése) 6. A munkához szükséges kompetenciák (17 kompetencia szükséges volta, meglétének foka, az ideális munkatevékenység kompetenciái, jellemzői) 7. A kompetenciák forrásai (munkavégzés, felsőoktatás, középiskola, korábbi iskolák, család, saját, speciális tényezők) 8. Első munkahely keresése (meddig, hogyan keresett, munkahelyszerzés- megtartás tényezői, vélemények munkahelyről, álláskeresésről) 9. Munkahely-változtatás (gyakorisága, okai) 1. Felsőoktatási intézmények (választás tényezői, elégedettség, diploma értéke, oktatott tárgyak megítélése, személyes kapcsolatok, tervek) 11. Középfokú tanulmányai (hol végzett, megítélése, különórák) 12. Jelenlegi életkörülményei (lakás, háztartás jellemzői, problémák, összjövedelem, tartós fogyasztási cikkek, elégedettség életével, élettervei, nyelvtudás, Internet, az érvényesülés tényezői: a szkepszis-indikátor ) 13. Karrierközpont, kapcsolat volt felsőoktatási intézményével (elvárások a karriercentrumokkal szemben, kapcsolatok a volt anyaintézménnyel, támogatások)
A fiatal nappalisok és az idősebb nem nappalisok csoportjai az iskolarendszerben A teljes mintánk összesen 1928 főből áll. Ezen belül különítettük el azokat egy részről, akik elmúltak 25 évesek a kérdezés időpontjában, de még nincsenek 3 évesek, és nappali tagozaton szereztek diplomát. A kritériumoknak megfelelő fiatal nappalis csoportba összesen 683 fő került. Hasonló módon elkülönítettük azokat, akik már elmúltak 35 évesek, de még nem idősebbek 49 évnél, és levelező vagy esti tagozaton végezték tanulmányaikat. Ebbe a csoportba összesen 279 főt tudtunk besorolni, ők tehát az idősebb nem nappalisok. A két csoport átlagéletkora: 26,5 illetve 4,3 év; ; tehát közel 14 év az eltérés. Emellett a fiatalabbak nagyobb hányada fővárosi,, a szüleik iskolázottabbak,, mint az idősebb csoporté. Iskolai pályafutásukat mutatjuk be a következő ábrán összevetve az 1992 és 1997 évek teljes népességére vonatkozó adatokkal (15 és 24 éves koruk között). A fiatalok 12-17, míg az idősebbek 26-31 évesek ekkor. Az 1992-97-es időszakban jól megfigyelhetőek az oktatási expanzió hatásai: : a 17-18 évesek körében nő a tanulók aránya (középiskolások) hasonló figyelhető meg a 2-23 évesek között is (a hallgatók). A vizsgált csoportjaink: a nem nappalisok fokozatosan kilépnek az iskolarendszerből 24 éves korukra míg a nappalisok 19 éves koruktól 24 éves korukig visszalépnek a rendszerbe diplomájuk megszerzéséig.
Lakóhely 14 éves korában (százalék) Összesen 6,6 34,7 58,7 35-49 éves nem nappalis 9,7 45,9 44,4 25-29 éves nappali 5,4 3,1 64,5 % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% NT/NV vidék Budapest ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=279 ill. 683)
Magasabb iskolázottságú szülő (százalék) Összesen 13,2 1 16,8 2,1 2,5 23,8 4,6 35-49 éves nem nappalis 2,9 8,2 18,6 14,6 23,9 15,4 13,9 2,5 25-29 éves nappali,3 1,2 6,4 17,7 18,6 22,5 27,8 5,4 % 2% 4% 6% 8% 1% NT/NV 8 általánosig szakmunkásképző szakközépiskola gimnázium, technikum főiskola egyetem tudományos minősítés ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=279 ill. 683)
A 15-24 éves fiatalok iskolázási státusza (életkoronként a tanulók százaléka) 24 éves 5,2 2,9 2,1 44,3 23 éves 6 11,3 22,2 62,8 22 éves 7,6 11,8 19,1 74,2 21 éves 2 éves 19 éves 8,1 18 1,8 14,4 29,4 25,6 3,7 37,6 48,8 56,5 56,4 64,2 25-29 éves nappalis 35-49 éves nem nappalis Teljes népesség 1997 (*) Teljes népesség 1992 (*) 18 éves 35,2 56,8 61,2 78,4 17 éves 72,5 79,9 94,6 92,4 16 éves 76 92,3 95,1 9,6 15 éves 71,6 87,7 97,5 96,9 2 4 6 8 1 12 (*) Forrás: Tímár 1999. ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=279 ill. 683)
Az egyes életesemények bekövetkezésének arányai ( hagyományos megközelítés) A két kiválasztott korcsoport élete szinte minden lényegesebb vonatkozásában merőben másként alakult már egészen fiatal korukban: A 25. életévükre a fiatalabb korcsoport egy jelentős hányadával még alig történt valami az idősebb korcsoporthoz képest. Mondhatni: még előttük az élet! Az iskolai életút amely legtöbbjük esetében szinte megszakítások nélkül vezetett át az általános iskolából a közép- majd felsőfokú tanulmányaik színterére, jócskán késlelteti a munka világába való végleges belépésüket, de időben jelentősen hátráltatja önállósodási törekvéseiket is. Szemben az idősebbek generációjával, akik többségében már aktív kapcsolatot alakítottak ki a munka világával, nagyobb arányban önállósodtak, sőt közel felük valójában már lezárta ifjúkorát ugyanekkorra. De szinte életük minden más lényegesebb vonása szempontjából is ők már sokkal inkább a felnőtt lét szinterein élnek.
Az egyes életesemények bekövetkezése 25 éves korukig (százalékok) Először teljes állást vállal Elég pénz, hogy gondoskodjon magáról Eldönti, milyen foglalkozása lesz Először állandó partnerrel Elköltözni a szülői háztól Először megházasodik Önálló lakás Első gyermek Először befejezi tanulmányait Először munkanélküli Először különélni, elválni További gyermek Először elveszíti állását Újra állandó partnerrel 5,6 2,3 7,7 6,8 7,3 5,8,7 5,6 4 3,4,5,1 19,4 19,6 95,6 62,3 79,9 52,1 75,4 83 75 39,7 72,4 45,7 53,4 41,9 38,9 35-49 éves nem nappalis 25-29 éves nappali 2 4 6 8 1 12 ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=279 ill. 683)
Az egyes életesemények bekövetkezésének időpontjai ( hagyományos megközelítés) Összességében az életesemények sajátos kettős mozgására figyelhetünk fel: Míg a fiatalabbak életében szinte összeérnek és időben előbbre kerülnek az iskolarendszerben való mozgás időpontjai (a közép-, majd felsőfokú iskolába való belépésük alig szakad meg), ennek eredményeképpen elhalasztódnak, időben kitolódnak a munka világába való belépés, illetve az önálló lakás, családalapítás eseményei. Az első 25 év folyamatát és végeredményét tekintve tehát merőben más szerkezetű az idősebb korcsoportéhoz képest a posztadoleszcens fiataloknál.
37 Az egyes életesemények bekövetkezése napjainkig (átlagévek) 38,6 25-29 éves nappalis 35-49 éves nem nappalis 35,3 32 27,9 29,7 3,2 32,3 27 22 17 16,5 23,1 18,8 18,8 23,1 2,5 2,6 21,7 22 22,7 22,1 24,9 23,6 25,6 25,9 25,3 23,9 23,3 25,4 23,9 26,6 21 24,5 12 14,8 középiskola kezdete teljes állás középiskola befejezése elég pénzt keres elköltözik állandó partner megházasodik saját lakás első gyermek munkanélküli további gyermek különél, elválik új partner felsőfokú tanulmányok kezdete diploma megszerzése ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=279 ill. 683)
Egy új vizsgálati modell A továbbiakban egy speciális eljárás bemutatására vállalkozunk: Új empirikus modellünkben egyrészt minden egyes évet (a 14. évtől a 25. életévig) külön megvizsgálunk az idősebbeknél és a fiataloknál. Másrészt elkülönítjük az egyes összetartozó életeseményeket,, és összekapcsoljuk az ide vonatkozó adatokat egymással minden egyes évben. Így az iskolai életút esetében együtt elemezzük azt, hogy az adott évben a nappalisok illetve a levelezősök hány százaléka kezdte meg középiskolai tanulmányait, fejezte be, majd lépett be a felsőoktatásba, illetve szerezte meg diplomáját. Hasonló módon kísérjük nyomon évről évre a munkahelyi pályafutásukat : hányan vállaltak már munkát, teljes állást, milyen arányban veszítették el állásukat, váltak munkanélküliekké az adott évben. Azt, hogyan történik az elszakadás a szülői háztól a következő életesemények egymás utáni előfordulásaival elemezzük: eleget keres az önellátáshoz, elköltözik a szülői háztól, majd önálló lakásba költözik. A párkapcsolatok párkapcsolatok alakulása esetében a partnerkapcsolatot, a házasságot, a partner elveszítését, végül az új kapcsolat kialakítását követjük nyomon évről évre. Végül a gyermekvállalást gyermekvállalást az első és a további gyermek megszületésének tényadatai révén mutatjuk be: évről évre megvizsgáljuk, hogy a fiatalabb illetve az idősebb korcsoportok hány százalékánál történt már meg az adott esemény.
Iskolai életút 35-49 éves nem nappalis (százalék) 25 év 6,8 5,3 88 24 év 8 5,2 86,8 23 év 8,1 6 85,9 22 év 9,8 7,6 82,6 21 év 12 8,1 79,9 2 év 13,2 1,8 76 19 év 14,1 14,4 71,6 18 év 17,4 35,2 47,4 17 év 2,1 79,9 16 év 24 76 15 év 28,4 71,6 14 év 52,6 47,4 % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% nem kezdte el a középiskolát befejezte a középiskolát befejezte a felsőfokú képzést elkezdte a középiskolát elkezdte a felsőfokú képzést ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=279 )
Iskolai életút 25-29 éves nappalis (százalék) 25 év 1,6 22,2 76,2 24 év,1 4,5 44,2 51,2 23 év,1 9,5 62,7 27,7 22 év 1,5 16,9 72,6 8,9 21 év 4,3 31,9 6,3 3,5 2 év,16,3 5,6 43 19 év,3 11,2 69 19,5 18 év 1,6 49 41,6 7,8 17 év 5,4 94,6 16 év 7,7 92,3 15 év 12,3 87,7 14 év 52 48 % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% nem kezdte el a középiskolát befejezte a középiskolát befejezte a felsőfokú képzést elkezdte a középiskolát elkezdte a felsőfokú képzést ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=683)
Iskolai életút Az idősebb korcsoport legnagyobb része (76,%-uk) 25 éves korára ideiglenesen kilépett az oktatási rendszerből (annak legalább is az általunk vizsgált elemei tekintetében), többnyire dolgoznak. A fiatalabbaknál jelentős mozgások figyelhetőek meg ugyanekkor: rendre belépnek a felsőoktatásba és mind többen megszerzik első diplomájukat. Életüknek tehát a 18-25 éves szakasza az iskolai életút szempontjából a legmozgalmasabb.
Munkahelyi életút 35-49 éves nem nappalis (százalék) 25 év,33,8 84,9 1,9 9,1 24 év 1,23,3 86,9 1,8 6,8 23 év 2,5 4,3 84,8 1,8 6,7 22 év 4,5 4,3 83,7 1 6,5 21 év 7,6 4 82,6,5 5,3 2 év 9,9 4,3 81,3,54,2 19 év 19 4,8 75,3,6,2 18 év 34 5,7 6,4 17 év 89,9 1,1 16 év 15 év 14 év 96,9 98,3 99,92,2 1,2,5,2,8 % 2% 4% 6% 8% 1% még nem volt munkája már vállalt munkát már vállalt teljes állást már veszítette el állását már volt munkanélküli ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=279)
Munkahelyi életút 25-29 éves nappalis (százalék) 25 év 1 7,2 7,1 2,2 1,6 24 év 26,2 8,3 56,4 1,7 7,4 23 év 46,9 9,2 37,5,7 5,6 22 év 63,4 7,1 24,9,8 3,8 21 év 74,2 5,8 16,1,63,3 2 év 77,6 6,2 12,6,63 19 év 82,1 6 8,8,62,6 18 év 9,9 4,1 5,1 17 év 96 1,6 2,4 16 év 97,1 1,8 1,1 15 év 98,2 1,4,3 14 év 98,6 1,3,1 % 2% 4% 6% 8% 1% még nem volt munkája már vállalt munkát már vállalt teljes állást már veszítette el állását már volt munkanélküli ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=683)
Munkahelyi életút Éppen az ellenkező folyamatok figyelhetőek meg a két csoport esetében, mint az iskolai életútnál: Az idősebbek zöme 18 évesen ideiglenesen kilép az iskolapadok közül, elkezdődik számukra egy új világ, a munka megismerése. Már egy évvel korábban egytizedük próbálkozik munkavállalással, de 18 évesen közel kétharmaduk (6,4%-uk) teljes állást vállal. Gyorsan növekszik ez az arány az elkövetkezendő években: 22 évesen kevesebb mint egyhuszaduk (4,5%-uk) marad kívül a társadalmilag szervezett munka világán. Ugyanekkorra (22 évesen) a fiatalabbak csoportjának mintegy kétharmada (63,4%-uk) még nem rendelkezik munkatapasztalatokkal és mindössze egynegyedük (24,9%-uk) vállalt már teljes állást. Csak 25 éves korukra emelkedik ez az arány 9%-ra.
Önálló lakás 35-49 éves nem nappalis (százalék) 25 év 5,5 12,2 34,3 48,1 24 év 8,7 17,3 32,2 41,8 23 év 1,9 2,8 33,6 34,8 22 év 14,1 25,2 35 25,8 21 év 19,8 29,9 35,7 14,6 2 év 24,2 33,8 32,4 9,6 19 év 38,7 33,1 23,1 5,1 18 év 53,7 28,4 14,9 3,1 17 év 87,1 7,1 5,9 16 év 15 év 14 év 93,7 94,7 95 2,5 3,8 1,73,6 1,53,5 % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% még egyik sem elköltözött a szülői házból eleget keres az önellátáshoz önálló lakásba költözött ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=279)
Önálló lakás 25-29 éves nappalis (százalék) 25 év 18,4 24,5 28,5 28,6 24 év 33,2 2,6 26,7 19,6 23 év 46,2 17,1 23,1 13,6 22 év 58,6 12,4 19,3 9,6 21 év 67,4 8,2 17,3 7 2 év 71,1 7,1 15,6 6,1 19 év 76,6 5,1 13,5 4,8 18 év 83,8 3,6 1,3 2,3 17 év 16 év 15 év 92,6 93,8 95,7 2,5 3,9 1 2,5 3,7 1,52,7 14 év 96,6,7 2,7 % 2% 4% 6% 8% 1% még egyik sem elköltözött a szülői házból eleget keres az önellátáshoz önálló lakásba költözött ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=683)
Önálló lakás Miközben az idősebbek 18. életévüket betöltve tömegesen válnak le szüleiktől de legalábbis annak első fontos lépését, az önálló élet anyagi feltételeit biztosítják (28,4%-uk elérte ezt az első lépcsőfokot, további 14,9%-uk már el is költözött, 3,1%-uk saját lakásában él összességében 53,7%-ukkal nem történt még semmi e tekintetben), addig a fiatalabb generáció több mint négyötöde (83,8%-uk) teljes mértékben szüleire támaszkodik. Csak lassan csökken az évek előrehaladtával ez az arány: 2 évesen 71,1%, két év múlva 58,6%, míg végül 18,4% a vizsgált arány. Ezen belül a leszakadás mértéke is jelentős eltéréseket mutat. Miközben a levelezősök 25 éves korukra 48,1%-ban élnek önálló lakásba, a nappalisoknál ez az arány mindössze 28,6%. Köreikben az első küszöböt 24,5% lépte át még ők is a szüleiknél élnek. A 23. évtől itt is felgyorsulnak az események, de ezek az idősebb generáció 17-18 éves korában lezajlanak a késedelmes önállósodás (illetve annak foka) legalább 8-1 éves lemaradásra utal.
Párkapcsolat 35-49 éves nem nappalis (százalék) 25 év 16,1 21,5 55,1 5,9 1,5 24 év 23,4 22,6 48,1 5,3,5 23 év 32,1 2,2 42,6 4,7,4 22 év 39,9 18,9 37,6 3,2,4 21 év 5 15 32,6 2,2,2 2 év 61 15,2 22,6 1,2 19 év 78 12,2 9,1,5,2 18 év 88,8 6,9 3,6,7 17 év 97,3 2,3,5 16 év 99,1,9 15 év 1 14 év 1 % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% még nem volt partnere már élt házasságban új kapcsolatba lépett már élt partnerkapcsolatban már veszítette el partnerét ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=279)
Párkapcsolat 25-29 éves nappalis (százalék) 25 év 49,5 41,3 8 1,1,2 24 év 59,5 34,1 5,6,7,1 23 év 68,4 27,7 3,1,7,1 22 év 75,6 22,1 1,8,5 21 év 82,1 16,9,7,2 2 év 88,4 11,4,1 19 év 93 7 18 év 17 év 16 év 15 év 14 év 96,3 99,1 99,4 1 1 3,7,9,6 % 2% 4% 6% 8% 1% még nem volt partnere már élt házasságban új kapcsolatba lépett már élt partnerkapcsolatban már veszítette el partnerét ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=683)
Párkapcsolat Az idősebb generáció a 18. életévét követően dinamikusan növekvő arányban építi ki tartós párkapcsolatait: 18 évesen 88,8% magányos, míg négy évvel később már csak ennek a fele 39,9%-uk, végül 25. életévükre ez az arány alig a felére esik vissza: 16,1%. A fiatalabb generáció tagjainak háromnegyede egészen 22 éves koráig (75,6%-uk) még egyedülálló, majd 25 éves korukra ez az arány 49,5%-ra csökken, amely még mindig majd háromszorosa a másik csoporténak. A kapcsolatok minősége is eltérő módon alakul: a fiatalabbak együttélési formájára a vizsgált időszakban döntő többségében a tartós párkapcsolat jellemző, míg az idősebb generáció elsősorban a házasság intézményét választotta (25 éves korukra a nappalisok 8,%-a él házasságban, az együttélők aránya 41,3%, a levelezősöknél majdnem fordított az arány: 55,1%-uk kötött a házasságot és csak 21,5%-uk él anélkül együtt párjával).
Gyermekvállalás 35-49 éves nem nappalis (százalék) 25 év 53,1 36,2 1,7 24 év 61,1 33,3 5,6 23 év 68,3 28 3,7 22 év 79,4 18,5 2 21 év 85,3 14,6 2 év 91,2 8,8 19 év 96 4 18 év 97,4 2,6 17 év 99 1 % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% még nincs gyermeke már van egy gyermeke már van két gyermeke ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=279)
Gyermekvállalás 25-29 éves nappalis (százalék) 25 év 97,2 2,2,6 24 év 97,7 2,3 23 év 98,2 1,8 22 év 99 1 21 év 99,5,5 2 év 99,5,5 19 év 99,9,1 18 év 99,9,1 17 év 1 % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% még nincs gyermeke már van egy gyermeke már van két gyermeke ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=683)
Gyermekvállalás A korábbiakban említett eltolódások, időbeli elmozdulások egyik legfontosabb végeredménye itt mutatkozik meg: Az idősebb generáció közel fele (46,1%-uk) 25. életévére már felvállalta első gyermekét ezen belül 1,7%-uknak legalább két gyermeke van. Ebben az életkorban a fiatalabb csoport mindössze 2,8%-a mondhatja ugyanezt el magáról. Az időeltolódás a két korosztály között közel nyolc év,, hiszen a levelezősök már 17-18 éves korukban megkezdték a kamaszkoruk lezárását, amely arányában szinte exponenciálisan növekedett az életkor előrehaladtával (19 évesen még alig egyhuszaduknak volt gyermeke, 22 évesen ötödüknek, 24 évesen már több mint harmaduknak)
Gyermekvállalási szándékok (százalék) Összesen 3,6 22,9 45,3 28,2 35-49 éves nem nappalis 4,3 1,4 4,6 8,7 25-29 éves nappalis 3,4 28 62 6,6 % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% soha NT/NV megtörténik megtörtént ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=962)
Gyermekvállalási szándékok A vizsgálatunk időpontjában (a fiatalabbaknál ez átlagosan csak 2-3 év időutazást, míg az idősebbeknél közel 15 évet jelent) a következő állapotokat rögzíthetjük: A fiatalabb generáció alig 6,6%-ának van már gyermeke, további 62%-uk tervezi, míg 28%-uk még nem tudja, vállalkozik-e rá (3,4%-uk döntött a gyermektelen élet mellett). Az idősebbek 8,7-százalékának már legalább egy gyermeke van, további egyhuszaduk (4,6%) tervezi és 1,4% még nem döntött (itt a tartós gyermektelenek aránya 4,3%).
Mennyire elégedett? (átlagértékek az ötfokozatú skálán) jövőbeli kilátásai (**) 3,34 3,55 3,63 tanulási, önképzési lehetőségei (**) 3,59 3,65 3,82 partnerkapcsolata (**) 3,99 4,6 4,22 jelenlegi életszínvonala (**) élettervei megvalósításának esélyei 3,3 3,41 3,46 3,56 3,48 3,59 baráti kapcsolatai 4,32 4,37 4,3 munkavállalási lehetőségei 3,34 3,34 3,34 JÓLÉTÉRZETE (Összesített) 3,7 3,68 3,7 3 3,2 3,4 3,6 3,8 4 4,2 4,4 4,6 25-29 éves nappali 35-49 éves nem nappalis Összesen Szignifikáns különbségek: (**) = 99%-os; (*) = 95%-os megbízhatósági szinten ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=962)
Mennyire elégedett? Alig van eltérés a két csoport összesített elégedettségi mutatója között: mindkettő 3,7 körüli értéket mutat. Ezen belül azonban jelentős különbségek tapasztalhatóak: Miközben a fiatalok lényegesen elégedettebbek jövőbeli kilátásaikkal és életszínvonalukkal, tanulási, önképzési lehetőségeiket, partnerkapcsolatukat érezhetően kedvezőtlenebbül ítélik meg idősebb társaiknál. Ezek csak relatív eltérések,, és összességében igen hasonló átlagértékeket regisztráltunk. Azaz mindkét csoport baráti- és partnerkapcsolataival a legelégedettebb, de a további sorrend már valamelyest eltér egymástól. A fiatalabbaknál előtérbe kerülnek a jövőbeli kilátások, tervei megvalósulásának esélyei, míg az idősebbeknél a tanulás, önképzés lehetőségei kapnak a harmadik legnagyobb értéket, jócskán háttérbe szorulnak a jövőbeli kilátások és az életkörülményeik megítélése.
Mennyire fontos a boldoguláshoz? (A szkepszis-mutató ; átlagértékek az ötfokozatú skálán) biztos (jó) munkahely (**) tisztességtelen út (**) ügyeskedés, leleményesség (**) vállalkozó szellem (**) összeköttetés, jó kapcsolatok (*) tudás, felkészültség (*) könyöklés, pofátlanság számítógépes ismeret akaraterő, ambíció, rátermettség Szignifikáns különbségek: egészség (**) becsület, erkölcs (*) pénz, anyagiak (*) diploma (*) kemény munka (*) nyelvtudás (*) jó modor jómódú szülők szerencse jó szakma 2,68 (**) = 99%-os; (*) = 95%-os megbízhatósági szinten 2,84 2,91 3,3 2,98 3,16 3,56 3,53 3,66 3,53 3,52 3,57 3,9 3,86 3,99 3,88 3,87 3,92 3,79 3,83 3,84 4,2 3,92 4,6 4 3,97 4,8 4,45 4,37 4,17 4,12 4,29 4,12 4,9 4,14 4,13 4,11 4,14 4,25 4,22 4,32 4,24 4,21 4,32 4,23 4,22 4,23 4,36 4,3 4,39 4,57 4,51 4,6 4,58 4,57 4,59 2,5 3 3,5 4 4,5 5 4,66 Összesen 35-49 éves nem nappalis 25-29 éves nappali ZSKF TKK Végzett hallgatók vizsgálata 26-27 (N=962)
Mennyire fontos a boldoguláshoz? Ha összevetjük a két adatsort, szemünkbe ötlik a fiatalabb korosztály erőteljes szkepszise : Egyetlen olyan tényezőt sem találtunk a kivételt a nyelvtudás jelenti, amely ne kérdőjelezné meg az egyéni erőfeszítések fontosságát a karrier kialakításában. Többnyire az erkölcstelen erkölcstelen, a tisztátalan tisztátalan eszközök kerülnek előtérbe gondolkodásukban, amelyek azt erősíthetik meg bennük, hogy nem érdemes küzdeni, de legalább is tisztességes eszközökkel, saját képességeinkkel nem sokra juthatunk a mai világban Ugyanakkor nincs szó arról, hogy végletesen szkeptikus lenne a fiatalabbak csoportja nem vezérlik alapvetően más értékek életüket, de a jelentős (szignifikáns) arányeltérések arra hívják fel a figyelmet, hogy lényeges elmozdulások tapasztalhatóak körükben az idősebb generációhoz képest.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!