Ferik Tünde okl. építészmérnök Völgyzugoly Műhely Kft 2009. július 31. támogatásával
Egy tervezési kutatás tapasztalatai A településtervező szempontjai
A kutatás eredeti célja: : A mikrotérségi szintű településtervezés módszertanának kidolgozása A településtervezés módszertani megújítása Gyakorlati : két kiválasztott mintaterületen Elméletei: tervezési módszertani és jogszabály változtatási javaslat
A kutatás eredménye: A településtervezés mikrotérségi szintre emelése vidékfejlesztési eszköz A tervezés koordinálására létrejött helyi társulás alapja egy helyi fejlesztési társulásnak
Általános tapasztalat: az aprófalvak önállóan életképtelenek Tervezői tapasztalat: az aprófalvakra önállóan településrendezési terv, településfejlesztési koncepciókészítése értelmetlen.
Közigazgatási folyamatok: Rendszerváltás önállóság Legkiszolgáltatottabbak az aprófalvak Kényszerházasságok, körjegyzőségek, társulások (?) Pillanatnyi érdek vagy Hosszútávú jövőkép térségi Eu s folyamatok - kezdeményezések támogatása Vidék felzárkóztatása eredményesség - összefogás esetén
Fejlődés ott, ahol összefogás van I I V Az azonos táji, természeti adottságokkal, társadalmi, gazdasági problémákkal rendelkező településeknek együtt kell gondolkozniuk, ez fennmaradásuk záloga
Segítheti-e a településtervezés az önkormányzatok hosszútávú gondolkodását, a falvak fennmaradását?
Jelenlegi gyakorlat A települések önállóan készítik településterveiket Cél Az aprófalvas térségben a települési szintű tervezést a mikrotérségi tervezés és koncepció alkotás váltsa fel
Olyan közel azonos táji, természeti, gazdasági és ökológiai adottságokkal rendelkezőszomszédos települések együttese, ahol az azonos adottságok alapján azonos fejlesztési elképzelések és irányok fogalmazhatók meg, s fejlesztés során egymással összehangolt megoldások alkalmazhatók. Min: alapfokúellátás (Völgyzugoly Műhely Kft.) Néhány településből álló, földrajzilag összefüggőtérség, mely a települések közötti szoros gazdasági, társadalmi, kulturálishasonlóságon és kapcsolatokon alapul. A hivatalos formában valómegjelenése társulás, települési önkormányzatok szövetsége, melynek kialakulását a közös lokális érdekek és a közös feladatmegoldás felismerése motiválja. (Országos Területfejlesztési Koncepció)
Szőlőhegy Borvidék Vízgyűjtőterület Világörökségi terület Védett természeti terület, Nemzeti Park terület Város nélküli aprófalvas térség Határmentitérség Egyéb területek
Alulról jövő, önkéntes Mikrotérségenbelüli legalább egy közös pontmikrotérségi szervező erő Mikrotérség határa: földrajzilag összefüggő települések igazgatási határa
8 település Balatonhenye Kékkút Köveskál Kővágóőrs Mindszentkálla, Monoszló Szentbékkálla
történelmi, építészeti, táji, geológiai szempontból egyaránt kiemelkedőterület, azonos örökség országos ökológiai hálózat, N2000 terültek találhatók, Nemzeti Park terület világörökség várományos terület földrajzilag jól körülhatárolható egység aprófalvas térség jelentős ásványvízkincs azonos adottságok és problémák
Népességcsökkenés Elöregedés A falvak kiürülnek Gazdasági ellehetetlenülés Kevés munkahely Kommunikáció, munkamegosztás hiánya
8 település 8600 ha, 2200 fő= kisebb alföldi falu 8 település -5 tervezőiroda Jelenlegi tervezési gyakorlat elemzése Mikrotérségikoncepcióés Mikrotérségi szerkezeti terv készítés
Nem volt párbeszéd a települések között, Fejlesztések nincsenek összehangolni. A legtöbb koncepciót a településtervező készítette, s így a tervezői értékrend tükröződik benne. A települések mindennapi döntéseikhez nem használják nem tölt be a koncepció térségi koordináló szerepet. HIÁNYZIK egy közös jövőképen alapuló cselekvési terv, amelyet a települések közösen alkotnak meg, s közösen hagynak jóvá
Városcentrikus folyamatok Jelenlegi folyamat folyatatása: Tájjellegű nyaralófalvak Idegenforgalmi termék Megújulás
Táji, természeti, geológiai, történelmi adottságokra épülő védelem és fejlesztés Önfenntartó térség, fenntartható tájhasználat Összefogás - 8 településrészből álló közösség Elöregedés megállítása, népesség stabilizálása, újranépesedés Integráció Munkamegosztás
Balatonhenye - a szelíd turizmus, természetjárás központja; Kékkút a térség édesvízkészleténekközpontja, kismesterségek központja Monoszló-Geoparkközpontja a kismesterségek központja Szentbékkálla a gasztro- és kultúrturizmus központja, borászati alközpont a
Kővágóörs a Káli medence kapuja, turisztikai és rendezvényközpont, igazgatási központ, térségi oktatási és egészségügyi részközpont, gazdasági alközpont; Salföld a művészetek központja, (képzőművészet), öko- és biogazdálkodás központja;
Köveskál gazdasági központként, földrajzi központ, borászati, gasztronómiai központ igazgatási alközpont, oktatási és egészségügyi részközpont Mindszentkálla a történelmi örökség központja, a lovas turizmus központja idősgondozás központja lehetne;
Gazdasági integráció Pénzügyi szervezeti integráció Idegenforgalmi integráció Közigazgatási integráció Közoktatási integráció Bor, szőlő integráció Vízügyi integráció
Külpolitikai integráció Megújuló energia felhasználás integráció Arculati integráció Népesség integráció Terv integráció Együttműködési integráció, együttműködési kódex
Tematikus célok 1. Táji, természeti értékek, kincsek megőrzése 2. Épített értékek védelme 3. Történelmi örökség megőrzése 4. Gazdaság fejlesztése 5. Turizmus fejlesztése 6. Újranépesedés 7. Élhető Káli-medence kialakítása 8. Integráció, partnerség létrejötte
1.1 Tájhasználat védett természeti területeken 1.2 Természeti, táji értékek számbavétele 1.3 Természeti, táji értékek bemutatása 1.4 A tájképvédelem, látványvédelem 1.5 Geopark 1.6 Vizek védelme
2.1 Az épített értékek számbavétele, és védelme 2.2 Káli-medence mai arculata
3.1 Földtörténet 3.2 Kál horka emlékezete 3.3 Káli-medence az Árpádkorban 3.4 Újkori élet a Kálimedencében 3.5 Az ember megjelenésétől napjainkig, avagy az ember tájformáló tevékenysége a Kálimedencében
4. Gazdaság fejlesztése 4.1 Önkormányzati integráció 4.2 A gazdaság fejlesztése során figyelembe veendő szempontok 4.3 Káli-medence védjegy kifejlesztése és alkalmazása 4.4 Oktatás, szakképzés
5.1 Fejlesztendő turisztikai ágazatok a szelíd turizmus jegyében 5.2 Rendezvények, kulturális rendezvények, sportesemények 5.3 A turisták ellátásának javítása 5.4 Marketing
Újranépesedés realitása - eltartóképesség - információhoz jutás és a mobilitás Célcsoportok Helyi lakosok, elszármazottak, bebírók, bebírók hozzátartozói, művészek, tudósok,
7.1 Ellátás színvonalának növelése 7.2 Környezetrendezés 7.3 Identitástudat erősítése, közösségi élet fejlesztése 7.4 Infrastruktúra fejlesztése
8.1 Önkormányzatok összefogása 8.2 Helyiek és nyaralótulajdonosok összefogása 8.3 Nemzeti Park és a települések összefogása 8.4 Az Ásványvíz Rt. és a települések 8.5 Önkormányzatok, gazdasági szereplők, civil szervezetek összefogása, integrációja
Közös szervezetek, státuszok: Polgármesterek Tanácsa, Káli Tanács Közös intéző Közös pénzalap Káli iskola Közös kultúros Turisztikai menedzser Közös főépítész Igazgatás - körjegyzőség
Civil fórum Káli-tanács Jövő? Mikrotérségi intéző
Tervezési társulás fejlesztési társulás (fejlesztési társaság) működési társulások (okt. körj., eü.) Önkormányzatok hozzák létre Hosszútávú érdek gazdasági szereplők és civil szervezetek képviselői tanácskozási joggal/ tagként Mikrotérségifejlesztési koncepcióés szerkezeti terv jogi hátterét jelentheti Működését szabályozni Döntések Konszenzussal Önmaga és a települések számára irányadó jelleggel
Feladatai: Koncepció- stratégia - megvalósítás Koordinálja a települések közötti munkát Felügyeli a közösen fenntartott státuszokat: főépítész, térségmenedzser, kultúros, turisztikai szakember
Mik is azok a helyi erőforrások????
Bármilyen adottság, ha jól felépített átgondolt fejlesztés része. Kistelepüléseknél ez közös gondolkodás, összefogás lehet csak eredményes Az együttműködésre a mikrotérségiszint a legalkalmasabb
A helyben élő lakosság
Köszönöm a figyelmüket! Ferik Tünde Völgyzugoly Műhely Kft. vzm@vzm.hu www.vzm.hu