II. János Pál Katolikus Általános Iskola Házirend 0
Intézmény neve: II. János Pál Katolikus Általános Iskola Szabályzat típusa: Általános iskolai házirend Intézmény székhelye, címe: 3600 Ózd, Bem út 8. Intézmény OM-azonosítója: 201525 Intézmény fenntartója: Egri Főegyházmegye Intézmény vezetője: Intézményvezető-helyettesek: Kocska Ágnes Bartha Józsefné, Petákné Balyi Zsuzsanna 1
HÁZIREND II. János Pál Katolikus Általános Iskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján. A házirend célja és feladata A házirend állapítja meg a tanulói kötelességek és jogok gyakorlásával munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés ésoktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 2
TARTALOMJEGYZÉK Az iskolai házirend I. A tanítás rendje, a munkarenddel kapcsolatos szabályok 4.o. II. A tanulók jogai és kötelességei 6.o. III. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 8.o. IV. A tanulók közösségei 9.o. V. Tanórán kívüli foglalkozások 10.o. VI. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 11.o. VII. Egyéb rendelkezések 13.o. Záró rendelkezések 22.o. VIII. A házirend hatálya 22.o. IX. A házirend nyilvánossága 22.o. A házirend elfogadásának dokumentumai 23.o 3
AZ ISKOLA HÁZIRENDJE Jogszabályi hivatkozás: A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet (a továbbiakban: Rendelet) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.) I. A tanítás rendje, a munkarenddel kapcsolatos szabályok [Ktv. 40. (7) (8) bekezdés, Rendelet 6/A (2) bekezdés, Rendelet V. Egészség- és munkavédelmi eszközök IV.] 1. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel az iskolában kell lenniük. [Ktv. 40. (7) bekezdés] 2. A tanítás előtti gyülekező helye: 7.40-7.50.-kor az udvaron. Az osztálytermekbe reggel 7.50 órától lehet bemenni. [Ktv. 40. (7) bekezdés] 3. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 8.00 8.40 szünet: 8.40 8.50 2. óra: 8.50 9.30 szünet: 9.30 9.45 (tízórai szünet) 3. óra: 9.45 10.25 szünet: 10.25 10.35 4. óra: 10.35 11.15 szünet: 11.15 11.25 5. óra: 11.25 12.05 szünet: 12.05 12.15 6. óra: 12.15 12.55 szünet: 12.55 13.05 7. óra: 13.05 13.15 A tanítás reggel 8.00 órától 13.15 óráig tart. Az iskolaotthonos munkarend 16.00-ig tart. A tanórán kívüli foglalkozások legkésőbb.19.00.-kor befejeződnek. [Ktv. 40. (7) bekezdés, Rendelet 9. (7) bekezdés] 4. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletet. Ez idő alatt a tanulók az erre kijelölt helyen: a folyosón, az udvaron, délután a tantermekben tartózkodhatnak az ügyeletet vezető nevelővel. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. [Ktv. 40. (7) bekezdés] 4
5. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét nem hagyhatja el, rendkívüli esetben az iskola elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke írásos engedélyével lehetséges. A szülő írásbeli kérését a tanulónak az első tanítási óra előtt be kell mutatnia az osztályfőnökének, vagy az iskolavezetés valamelyik tagjának. A kilépőt a tanulónak kérésre be kell mutatni az iskola bármelyik dolgozójának, vagy a hitoktatónak, iskolalelkészének, hitoktatásban illetékes személynek. távozáskor le kell adnia az iskola bejáratánál a portaszolgálatnak. [Ktv. 40. (7) bekezdés] 6. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermek előtt, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A tantermekbe csak a tanító és tanár engedélyével és lehet belépni. [Ktv. 40. (2) bekezdés] 7. Kicsengetés után az óraközi szünetekben a tantermek ajtaját zárva kell tartani. A tantermeket a pedagógus nyitja ki, ő engedi be a gyerekeket. A mennyiben a pedagógus a becsengetést követő 5. percben nem érkezik meg az osztályhoz, azt az erre, osztályfőnök által kijelölt tanuló jelzi a tanári szobában, vagy az igazgatói szobában tartózkodó iskolai dolgozónak A tanóra végén a tanulókat kiengedi, majd a tanterem ajtaját bezárja és a kulcsot az arra kijelölt helyre teszi. A szaktantermekben a tanár megvárja, amíg a következő tanítási órára megérkezik az osztály a felszerelésük el elhelyezése után a tanulók az udvarra illetve a folyosókra távoznak, majd bezárja a tantermet. [Ktv. 40. (7) bekezdés] 8. A tanítás eredményessége érdekében a tanulók az órára időben, a szükséges eszközökkel érkezzenek meg. [Ktv. 40. (7) bekezdés] 9. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes, egy fő osztálymegbízott. A heteseket, osztálymegbízottakat az osztályfőnökök jelölik ki. [Ktv. 40. (7) bekezdés] 10. A hetesek feladatait az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. [Ktv. 40. (7) bekezdés] 11. Egy tanítási napon a tanuló maximum két dolgozatot írhat. Dolgozatnak minősül az olyan írásbeli számonkérés, amely betölti a 45 perces órát, illetve legalább három óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. A pedagógus a dolgozatírás időpontját és témakörét egy héttel előre köteles bejelenteni a tanulók számára. [Ktv. 40. (7) bekezdés] 12. A tanuló joga, hogy dolgozatát a beszedéstől számított két héten belül kijavítva megtekinthesse. A szülő joga, hogy szülői értekezleten vagy a érintett pedagógussal egyeztetett időpontban bele gyermeke dolgozatába betekinthessen. Határidőn túli értékelés esetén a tanár és a tanuló egyeztetése szükséges az érdemjegy beírását illetően. [Ktv. 40. (7) bekezdés] 13. A tanteremben tartott utolsó óra után a pedagógus felügyeletével a tanulók a székeket a padokra felteszik, a szemetet a padokból kiszedik. A tanár feladata figyelni arra, hogy a tantermet rendben hagyják el a tanulók. [Ktv. 40. (7) bekezdés] 14. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. Nagyobb értékű tárgyat (például ékszert, mobiltelefont, értékes órát), 5
valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő írásos engedélyével hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az osztályfőnöknek. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és megőrzését vállalja. [Ktv. 40. (8) bekezdés] 15 Az általános emberi együttélési szabályokat a tanulóknak is kötelessége megtartani. Az általános kötelességeket a közoktatási törvény 12. -a tartalmazza, melyek mellett elvárandó, hogy,tanulóink egymás közti viselkedését baráti jóindulat jellemezze. Egymáshoz meg-becsüléssel szóljanak, a fiatalabb társaiknak felelősségérzettel adjanak példát a jóban. Felnőttekkel szemben udvariasak és előzékenyek legyenek. Magatartásuk legyen kultúrált, fegyelmezett. Beszéd-stílusuk is tükrözze keresztény életmódjukat. A tanulók egymás közötti párkapcsolatukat ne demonstrálják az iskolában. Köszönés a nap-szaknak megfelelően, egyházi személyeknek Dicsértessék a Jézus Krisztus!, vagy a napszaknak megfelelően történjen. Az iskolán belül a tanulók minden felnőttet köszöntsenek. A tanuló életkorának megfelelően mellőzze a kirívó ékszereket az illetlen hajviseletet. Iskolánk keresztény szellemiségével össze nem egyeztethető, esetleg kifejezetten ellentétes jelképek viselete: a hasat és derekat fedetlenül hagyó topok, túlzottan rövid szoknya, hanyag hajviselet, fölösleges ékszerek, testékszerek, műköröm, s ezek reklámozása nem megengedett. A tanulókon tetoválások viselete nem ajánlott, a tetovált bőrfelületet ruhadarabokkal szükséges eltakarni. Az arc és a köröm festése nem megengedett. A tanuló ruházata legyen mindig tiszta, rendes, szerény és egyszerű. Öltözete a katolikus iskolához méltó legyen. Az osztályfőnök, és minden pedagógus feladata, hogy figyelemmel kísérje a tanulók esztétikus megjelenését. Indokolt esetben figyelmeztesse a tanulót, és értesítse a szüleit is. Amennyiben valamelyik tanuló ruházata nem felel meg a házirend előírásainak ( ez sz ünnepi alkalmakra is vonatkozik), akkor: -első alkalommal a tanuló figyelmeztetést kap és értesítést kap tanuló szülője is, - második alkalommal a tanulót a tanárok az iskolából hazaküldik és erről szintén értesítik a szülőket. ( A szabályellenes öltözködést a tantestület egységesen és kötelező jelleggel bírálja el, előírás és nem pedig lehetőség a tanulók figyelmeztetése és az eljárások alkalmazása. ) Ünnepi alkalmakkor az öltözék: sötét alj ill. nadrág, fehér ing vagy blúz, emelt szintű ének-zenei képzésben részesülő tanulóinknak tagozatos egyenruha 16. Az iskola területén és az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulónak dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. [Ktv. 40. (7) bekezdés] Tanítási órákon MP3-, MP4 lejátszó, diktafon, és bármilyen más, hang- és kép lejátszására és rögzítésére alkalmas eszköz behozatala tilos. [Ktv. 40. (8) bekezdés]. Az iskolába mobiltelefon csak szükség esetén hozható. Ebben az esetben a szülő írásban, vagy szóban indokolja a szükségesség tényét. A szülő írásbeli kérését a tanulónak az első tanítási óra előtt be kell mutatnia az osztályfőnökének, vagy az iskolavezetés valamelyik tagjának, de a mobiltelefon a tanítási órák és iskolai rendezvények alatt nem használható, a telefont kikapcsolva kell tartani. A tanórai használat esetén a pedagógus a mobiltelefont, egyéb eszközt elveheti, és a tanítási órák után csak a szülőnek adja vissza. 6
17. Az iskolai tanórákon nem szabad rágózni. Az intézmény területén energiaital még tanórán kívüli rendezvényen sem fogyasztható és nem árusítható. 18. Tilos az iskolába a következő tárgyak bevitele: bármilyen fegyvernek minősülő tárgy, szúró- és vágóeszközök, gyufa, napraforgómag, kártya, dohány, szeszes ital, robbanószerek. [Ktv. 40. (8) bekezdés] 19. Tanulóink minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, amelynek során felhívjuk figyelmüket a veszélyforrások elkerülésére. Ennek megtörténtét az osztályfőnökök a naplóban rögzítik. s amelyet a tanulók aláírásukkal igazolnak Ezenkívül kémia, számítástechnika, technika, testnevelés tantárgy(ak)ból balesetvédelmi oktatásban részesülnek,. Egyéb rendkívüli események esetén szükséges teendőket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. [Rendelet 6/A (2) bekezdés] 20. A pedagógusok a védő-óvó előírások figyelembevételével vihetik be az iskolai foglalkozásokra az általuk készített, használt pedagógiai eszközöket. [Rendelet V. Egészség- és munkavédelmi eszközök 4.] 21. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Tanításon kívül az iskola létesítményeit a szervezeti és működési szabályzatban leírtaknak megfelelően használhatják a tanulók, melynek betartása minden tanuló számára kötelező. [Ktv. 40. (7) bekezdés] II. A tanulók jogai és kötelességei [Ktv. 12. (1) bekezdés c) pont, 40. (1), (7) bekezdés, 66. (8) bekezdés, Rendelet 4/A (1) bekezdés a), b), d), h) pont] 1. A közoktatási törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az intézmény szervezeti és működési szabályzata részletesen tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit. [Ktv. 40. (7) bekezdés] 2. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolja. A szociális támogatáshoz való jogok, a különböző részvételi és választási jogok, az iskolai munkamegosztásban intézményesített együttműködési jogok viszont csak az első tanév megkezdését követően illetik meg a tanulót. Ugyanakkor a létesítményhasználat, az iskolai rendezvények jogi szabályai már a beíratás után megilletik a tanulókat. [Ktv. 66. (8) bekezdés] 3. Iskolai foglalkozás keretében a tanulók által hozott anyagból készített dolgok vagyoni joga a tanulót illeti meg, de vagyoni jogát átruházhatja az iskolára. Iskolai foglalkozás keretében a tanulók által iskolai anyagból készített dolgok vagyoni joga az iskolát illeti meg. [Rendelet 4/A (1) bekezdés b)] 4. Tanulóink kötelessége, hogy pedagógus felügyelete mellett részt vegyenek az iskolai közösségi élet szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Ilyen feladatnak minősül a saját környezetének és a foglalkozási helyeknek a rendben tartása, foglalkozások, rendezvények, tanítási órák előkészítése. [Ktv. 12. (1) bekezdés c)] 5. A tanuló kötelessége, hogy az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken ünnepélyes ruhában jelenjen meg. A megfelelő ruházat leírása az SZMSZ-ben kerül rögzítésre [Ktv. 40. (1) bekezdés] 7
6. Az étkezési térítési díjakat havonta, minden tárgyhó első hetében az élelmezésvezetőnél kell befizetni. [Rendelet 4/A (1) bekezdés b)] 7.. Adott napra megrendelt étkezési térítési díj csak abban az esetben nem kerül elszámolásra, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló legalább egy nappal előre a napközis, iskolaotthonos, illetve az osztályfőnöknél, élelmezésvezetőnél lemondja. [Rendelet 4/A (1) bekezdés b)] 8.. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről amennyiben erre az iskola jogosult a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. [Rendelet 4/A (1) bekezdés d)] 9. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél amennyiben erre az iskola jogosult előnyt élvez az a tanuló, aki halmozottan hátrányos helyzetű, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. [Rendelet 4/A (1) bekezdés d)] 10. A tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. [Rendelet 4/A (1) bekezdés d)] 11. A történelmi egyházakkal egyeztetve heti 1 alkalommal továbbra is biztosítva van tanulóink számára a felekezet szerinti hitoktatás. A tanuló tartsa tiszteletben egyházunk és az iskola (mint egyházi intézmény) törvényeit, írott és íratlan szabályait, szertartásait, más felekezetű testvéreink vallásgyakorlatát. 12. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. [Rendelet 4/A (1) bekezdés a)] 13. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartamú hiányzásra engedélyt indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. [Rendelet 4/A (1) bekezdés a)] 14. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb a mulasztás utolsó tanítási napjától számított három tanítási napon belül igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A mulasztás igazolását minden esetben az ellenőrző könyvben illetve a tájékoztató füzetben kell rögzíteni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Utólagos igazolás nem fogadható el. [Rendelet 4/A (1) bekezdés a)] Ha a tanuló az óra megkezdése után érkezik, későnek számít. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül, az osztálynaplóba bejegyzi. Amennyiben a tanuló a tanítási óráról 15 pernél többet késik igazolatlanul, úgy az a tanítási óra igazolatlannak minősül. Több igazolatlan késés esetén a késések idejét össze kell adni. Három, 5 percnél hosszabb időtartamú késés egy tanítási óráról történő igazolatlan hiányzásnak minősül. [Rendelet 4/A (1) bekezdés a)] 8
III. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: - óvja saját és társai testi épségét, egészségét, - elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket, - betartsa, és igyekezzen társaival is betartani az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat, - azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel, - azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; - megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában, - rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: - a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat, - a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (tornacipő, póló vagy trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük, - a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. 4. Az iskolaorvos elvégzi vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - fogászat: évente két alkalommal, - belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, - szemészet: évente egy alkalommal, - a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, - valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a nyolcadik évfolyamon, 5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, szükség esetén gyakrabban. 6. Az iskola épületében dohányozni 2012 január 1.-től tilos, addig csak felnőtt, nagykorú személyeknek az iskola igazgatója által kijelölt helyen lehet. 9
IV. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére egy fő képviselőt (küldöttet) választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek: szakkörök, énekkarok, zenei csoportok, színjátszó csoportok. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni,és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. 6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja 10
el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. V. Tanórán kívüli foglalkozások [Ktv. 12. (1) bekezdés c) pont, 40. (7) bekezdés, Rendelet 4/A (1) c),i)] A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, az egyéni fejlesztő foglalkozások, valamint a kórus és a furulya szakkör kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. [Ktv. 40. (7) bekezdés] A hittan tantárgyi rendszerünk része. A tantárgyi órákon kívül iskolánk minden tanulója köteles részt venni a havi rendszerességgel, tanítási időben megtartott osztálymiséken, valamint az alábbi, tanórán kívüli szentmiséken: -tanévnyitó szentmise -karácsonyi szentmise -húsvéti szentmise -tanévzáró szentmise A tanulók részvétele a vasárnapi diákmiséken ajánlott. 4.. A felzárkóztató foglalkozásra és az egyéni foglalkozásra, a kórusra és a furulya szakkörre kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a pedagógusok jelölik ki. A foglalkozásokról történő távolmaradást igazolni kell, a mulasztás a tanrendi órákkal azonos megítélésű. [Ktv. 40. (7) bekezdés] 5. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A könyvtár használatátát teljes részletességgel a könyvtárhasználati szabályzat írja elő [Ktv. 40. (7) bekezdés] 6. Az iskolában tanítási idő után iskolai rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a rendezvény 19. óráig befejeződjön, valamint hogy a tanulókra legalább 1. felnőtt pedagógus felügyeljen. [Ktv. 40. (7) bekezdés] 11
7. A napközi otthonba, iskolaotthonos oktatásba történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba, iskolaotthonba tanévenként előre minden év.szeptember havában,a harmadik tanítási napig kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. [Rendelet 4/A (1) bekezdés c) i)] 8. Az iskola a napközi otthonba való felvételről minden tanév negyedik tanítási napjáig dönt. A döntést diák szociális bizottság hozza meg, melynek tagja az alsó tagozatos igazgató helyettes, az iskola gyermekvédelmi felelőse, az élelmezésvezető, valamint a napközis nevelők. A diákszociális bizottság minden felügyeletre szoruló tanulót a férőhelyek függvényében felvesz. Amennyiben a napközis csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. Az a tanuló, akit az előző tanévben fegyelmi vétség miatt eltávolítottak a napköziből, nem vehető fel. [Rendelet 4/A (1) bekezdés c) i)] 9.. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. Az osztálytermekben tartott osztályrendezvények, teadélutánok után a tanterem tanítási célra alkalmassá tételét a pedagógus felügyeletével a rendező osztály végzi. [Ktv. 12. (1) bekezdés c)] VI. A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei [Rendelet 4/A (1) bekezdés f) g), 32. (1) (3) bekezdés, 33. ] 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, kiemelkedő hitéletet él vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. [Rendelet 4/A (1) bekezdés f)] 2. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret. [Rendelet 4/A (1) bekezdés f)] 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményükért, példamutató magatartásukért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. kiemelkedő közösségi munkájáért a tanulót okleveles dicséretben részesíthető [Rendelet 4/A (1) bekezdés f)] 4. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és pénz jutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen vehet át. [Rendelet 4/A (1) bekezdés f)] 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. [Rendelet 4/A (1) bekezdés f)] 6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói 12
közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. [Rendelet 4/A (1) bekezdés f)] 7. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni. [Rendelet 4/A (1) bekezdés g)] 8. A fegyelmező intézkedések formái szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi megrovás, az iskolából való eltávolítás. Az utóbbi esetben a tanköteles korú tanulónak a körzetileg kijelölt iskola a befogadó intézményt. 9. Az iskolai fegyelmi intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. [Rendelet 4/A (1) bekezdés g)] 10. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; a keresztényi erkölcsök súlyos megsértése, az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszes ital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. [Rendelet 4/A (1) bekezdés g)] 11. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a közoktatási törvényben előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. [Rendelet 4/A (1) bekezdés g)] 12. A tanulóval szemben megindított fegyelmi eljárás alkalmával egyeztető eljárás lefolytatására van lehetőség, melynek célja a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárást az iskola igazgatója készíti elő. A meghallgatáson jelen lehetnek a sértett, valamint a kötelességszegő tanuló, a tanulók szülei, az érintett pedagógusok, az igazgatóhelyettes és a jegyzőkönyvvezető. Az egyeztető eljárás megállapításait, esetleges megállapodásait írásba kell foglalni, és a felek hozzájárulásával a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, valamint az alsó vagy felső tagozatosok körében nyilvánosságra lehet hozni. [Rendelet 32. (1) (3) bekezdés] 13. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a hatályos jogszabályok alapján az iskola igazgatója határozza meg. [Rendelet 33. ] 14. A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai: A gondatlanságból okozott kárért a tanuló fegyelmileg és anyagilag is (maximum a kár értékének 50%-áig) felelősségre vonható. A szándékos károkozást a kár okozója köteles megtéríteni a törvény által előírt arányban. Kiskorú tanuló esetén annak törvényes képviselője, nagykorú tanuló pedig személyesen felel az általa szándékosan okozott károkért, és viseli azoknak anyagi következményeit. Ha felszólítás után sem történik meg a kártérítés, az iskola pert indíthat a károkozó, illetve annak 13
gondviselője ellen. Ha a kárt többen okozták, a felelősség is közös. 15. Könyvtári tartozás: Amennyiben az olvasó a könyvtári egységet elveszíti vagy megrongálja, az adott kiadású mű egy másik, kifogástalan példányát kell a könyvtárnak visszaszolgáltatnia. Amennyiben erre nincs mód, akkor az olvasó a mindenkori beszerzési költséget köteles megtéríteni az iskolának. Az olvasó a tanulói vagy munkaviszonyának megszűnése előtt köteles a könyvtári tartozását rendezni. A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tartós tankönyvet igénylő tanuló köteles azt a kölcsönzési idő lejártakor mások számára kikölcsönözhető állapotban visszavinni a könyvtárba. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyvet a tanuló 50%-os árkedvezménnyel megvásárolhatja a tantárgy tanulmányi kötelezettségének teljesítését követően. A tankönyv elvesztése esetén a tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv beszerzési árát megtéríteni. A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni, illetve a tankönyv értékét megfizetni. A kártérítési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését kérheti a tanuló, illetve a szülő. A kérelem elbírálásáról az iskola igazgatója határoz. A kérelemelutasítás ellen felülbírálati kérelmet terjeszthet elő a tanuló, illetve a szülő. A felülbírálati kérelmet a nevelőtestületből alakított háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a gyermekvédelmi felelős. VII. Egyéb rendelkezések [Ktv. 14., 59. (5) bekezdés, 62. (1) bekezdés, Rendelet 4/A (1) bekezdés e) pont] 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, sportkör. művészeti csoport. [Ktv. 62. (1) bekezdés] 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. [Ktv. 62. (1) bekezdés] 3. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. [Ktv. 59. (5) bekezdés] 4. A tanulókat az iskola igazgatója az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább évente két alkalommal, az aulában és a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblákon keresztül folyamatosan tájékoztatja. az 14
osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják a tanulókat. [Rendelet 4/A (1) bekezdés e)] 5. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. [Ktv. 14., Rendelet 4/A (1) bekezdés e)] 6. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül, vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösség vezetőjéhez fordulhatnak. A tanulói véleménynyilvánítás jogának gyakorlását segítő fórumok és eljárások intézményünkben a következők: rendszeres diákönkormányzati értékelés, esetenkénti szervezett gyűjtőláda. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, vagy a szülői munkaközösség vezetőjével. Javaslataikra 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. [Rendelet 4/A (1) bekezdés e)] 7. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója a szülői szervezet, munkaközösség választmányi ülésén minden tanév elején, a bejárat mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. [Ktv. 14. ] 8. A szülők és a tanulók saját jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. [Ktv. 14., Rendelet 4/A (1) bekezdés e)] VIII. Az iskolában valamint az iskolák közötti közlekedés valamint más törvényben nem szabályozott etikai jellegű szabályait az iskolai házirend kiegészítése című dokumentum tartalmazza.amely a házirend 1.sz. melléklete. 15
ZÁRÓ RENDELKEZÉS A házirend a fenntartó jóváhagyásának napjától határozatlan ideig érvényes. Felülvizsgálata évente történik. A házirend módosítására vonatkozó rendelkezések - Módosítására javaslatot tehet bármely pedagógus, szülő - A módosítást kezdeményezheti a, a nevelőtestület vagy a szülői szervezet vezetősége A házirend megsértésének jogkövetkezményei A házirend megsértésével hozott iskolai döntés vagy intézkedés, illetve az intézkedés elmulasztása ellen a szülő Kt. 86..( 2.) bekezdése alapján a gyermek érdekében eljárást indíthat. VIII. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, az óvodai nevelésben részt vevő gyermekeknek a tanulók szüleinek, az óvodába járó gyermekek szüleinek, az iskola és óvoda pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és óvodai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken, valamint az óvoda által szervezett óvodán kívüli programokon is kötelesek betartani a házirend előírásait. IX. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola és óvoda alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend intézményre vonatkozó egy-egy példánya megtekinthető: - az iskola portáján, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola igazgatójánál, 16
- az iskola igazgatóhelyetteseinél, - az osztályfőnököknél, - a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, - az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél, 3. A módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek és óvodai nevelőnek tájékoztatnia kell: - a tanulókat osztályfőnöki órán, - a szülőket szülői értekezleten. 4. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szablyait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: - a tanulókkal osztályfőnöki órán, - a szülőkkel szülői értekezleten. 5. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az óvodavezetőtől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően előre egyeztetett időpontban. A házirend elfogadásának dokumentumai Jelen házirend módosításával az iskolai diákönkormányzat egyetért, a diákönkormányzati ülés jegyzőkönyve mellékelve, Jelen házirend módosítását az iskolai szülői szervezet véleményezte, elfogadta. A házirendet a tantestület 2011. augusztus 30-én tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában egyhangúlag elfogadta. A nevelőtestületi értekezleten történt jegyzőkönyv mellékelve. a házirendet a fenntartó jóváhagyta Kelt: Ózd, 2011. szeptember 1.. Hitelesítések: Intézményvezető a szülői szervezet nevében a diákönkormányzat nevében 17
hitelesítő nevelőtestületi tag hitelesítő nevelőtestületi tag Fenntartói jóváhagyás: ------------------------------------------------ 18