REDEMPTIO
jaszkun REDEMPTIO EMLEKKONYV A jaszkun REDEMPTIO 250. EVFORDULOjARA GEDENKBUCH ANLASSLICH DES 250JAHRIGEN JUBILEUMS DER JASSENKUMANISCHEN REDEMPTIO MEMORIAL ALBUM ON THE 250th ANNIVERSARY OF THE JAZYGIAN-CUMANIAN REDEMPTION KISKUNHALAS 1995
E LO SZO Mely tisztelettel hajtok fejet - legyen bizonyitek ra ez az Eloszo - a huszonot jaszkun telepiiles polgarai elott. Oromomre szolgal, hogy melyre asnak a multba, mert erot kivannak meriteni tortenelmukbol. Hogy a mult ismerete a jelent elviselhetobbe es a jovotbiztonsagosabba tegye. Es mert meg akarjak orizni biiszken vallalt jasz es kun voltukat. Oseiket a nepvandorlas hullamai sodortak a Karpat-medencebe, hogy az ittmar honos magyarsag koreben vegleges otthonra leljenek. A Karpat-medence sohasem volt a nyugalom foldje. Egyiitt orlodtiink. Egyiitt bizakodtunk, s egyiitt bizakodunk ma a merhetetleniil nehez korszakvaltas soran hazank felviragozasaban. Jasz es kun honfitarsaink a legtobbet vesztettek, amit egy nep elveszithet. Az anyanyelviiket. De megoriztek szellemisegiiket, vedelmeztek hagyomanyaikat es soha nem apadt el a szabadsagvagyuk. Ezt peldazza az 1745-os redemptio is, amikor merhetetlen aldozatok aran viszszaszereztek regi jogaikat. Ez a magyar tarsadalom egeszenek fejlodesere kihatott, hiszen a redemptioval megnyilt az lit a parasztpolgarosodas elott, ami eletkepes es autonom kozossegeket, viragzo mezogazdasagot teremtett a Duna es a Tisza menten. A jaszkun redemptio 250. evfordulojara megjeleno emlekkonyv jo iigyet szolgal: gazdag multat idez szoban es kepben, erot es onbizalmat ad. Amire manapsag nagyon raszorulunk. Budapest, 1995. marcius 15. GONCZ ARPAD A MAGYAR KOZTARSASAG ELNOKE
BELLON TIBOR A JASZKUNOK ONMEGVALTASA - A REDEMPTIO A ma elo oregektol is lehetett hallani: a redendokor, a redencioban, a redindokor. A szo magyar megfelelojet nem is mondjak, a beszelgetok szamara egyertelmu, hogy a 18. szazad kozepenek a Jaszkunsag eleteben meghatarozo esemenyre gondolnak. Mi is volt ez a negyed evezreddel ezelotti dolog, amelyik a keso utodok gondolkozasaban is mely nyomot hagyott? A tortenet megertesehez vissza kell menniink a kozepkor evszazadaiba. A13. szazadban a mongol pusztitas kovetkezteben a Del-orosz sztyeppe videken viragzo Magna Kumania, a Nagy Kunorszag, akivel a velenceiek is kereskedtek, felbomlott. A kunok es a csatlakozott nepek Kuthen vagy magyarosan Kotony vezetesevel Magyarorszagra menekiiltek, IV. Bela kiraly oltalma ala helyezve magukat. A tatarok Magyarorszagot sem kimeltek. Masfel eves uralmuk alatt az orszag nepenek nagyresze elpusztult. Az orszagot ujjaepito kiraly tovabb is szamitott a kunok es a veliik egyiitt erkezo jaszok segitsegere, ezert elveztek a kiraly bizalmat Ennek ekes bizonyiteka, hogy IV. Bela a fianak, Laszlonak kun lany feleseget szerzett. 6 volt Kun Erzsebet. Laszlo kiralykent is ragaszkodott szeretett kunjaihoz, szivesen idozott kozottiik, sot eletmodjat is hozzajuk igazitotta, viseletiiket atvette, a hajat is kun modra hordta. A kunok es a jaszok fegyverrel szolgaltak a kiralyt, ezert kiilonbozo kivaltsagokat kaptak. Ilyen kivaltsagok csak a delkeleti hatarokat orzo szekelyeknek es a nyugati hatarunkat orzo orsegieknek voltak: ezt az allapotot egyfajta sajatos kollektiv nemesseg fogalmaval lehet kifejezni. Gondoskodtak arrol, hogy az uralkodok mindegy megerositsek ezeket a privilegiumokat. Ezzel mintegy az orszag kozvelemenye elott nyilvanvalova tettek a sajatos allapotukat. Errol az idoszakrol Gyarfas Istvan: A jaszkunok tortenete cimu negy kotetes munkaja igazitja el reszletesebben az erdeklodot. A kunok magyarorszagi letelepedesenek feltetele az volt, hogy felhagynak pogany szokasaikkal, megkeresztelkednek, satrak helyetthazakba koltoznek - egyszoval petagozodnak a rendi magyar tarsadalomba. Ennek eredmenyekent alig masfel evszazad alatt szokasukban kulhirajukban magyarra lettek ugy, hogy kozben sokmindent megoriztek a pogany kori oroksegbol. A masfel evszazados torok uralom alatt a Duna-Tisza kozere telepiilt Kiskunsag, a Tiszantiilon hazat lelt Nagykunsag es a Zagyva melleket elfoglalo Jaszsag nepe ugyamigy viselte a terheket, mint az Alfold magyarsaga: sarcolta a torok, a nyomorusagban tengodo vegvari katonasag, gyakran Erdely felol is igenyt tartottak javaira. A harmas szoritas alatt elveszitette nepessegenek joreszet, es vagyonanak tetemes hanyadat. Nem csoda hat, ha a kivaltsagok megujitasa nem volt folyamatos. Ezt hasznalta ki a felszabadito haboruk utan a Habsburg haz. A mindig ures kincstar feltoltesere, de legalabb a sulyos adossagok enyhitesere a toroktol visszafoglalt teriiletek felett rendelkezesi jogot szerzett az udvar. A fegyverjog (jure armorum) kozepkori elve alapjan a becsi udvar jogot formalt az egesz teriiletre, amelyeta toroktol foglalt vissza. Letrehoztak az ujszerzemenyi bizottmanyt (Neoacquistica commissio), amelyik Kollonics Lipot ersek elnokletevel elsosorban az udvar erdekeit kepviselte a peres iigyekben. Koteleztek a magyar nemeseket es kivaltsagos teriileteket, hogy hitelt erdemlo okmanyokkal igazoljak az egyegy teriilethez valo jogosultsagukat. Ahol ez kello bizonyitekok hianyaban nem tortenhetett meg, ott a bizottmany a teriiletet az udvar, a kiralyi kamara szamara foglalta le. Igy valt az egykori hodoltsag legnagyobb resze az udvar tulajdonava, amit jo penzert eladott vagy udvarhu embereknek adomanyozott, nem egy izben adossagokat egyenlitett ki. Kiilonosen erzekenyen figyeltek az egykori kivaltsagos teriiletekre, mint a hajduk foldjere, a Jaszkunsagra vagy kesobb a szekelyekre. Ezeknek a kivaltsagat igyekeztek megnyirbalni. A hajdu telepiilesek nagyreszen megsziintettek a kivaltsagokat, a szekelyekkel Madefalvan szamoltak le, a Jaszkunsagot pedig eladtak. Ennek elozmenye, hogy Kollonics Lipot esztergomi ersek a Harmas keriiletet, a Kis- es Nagykunsagot es a Jaszsagot azzal az indokkal, hogy ez kiralyi birtok, tehat szabad rendelkezese van az udvarnak felette, felkinalta megvetelre itthoni es kiilhoni vasarloknak. A Maltai Lovagrend mellett a Nemet Lovagrend jelentkezett vevokent. A hivatkozasi alap az volt, hogy a 13. szazadban az erdelyi Barcasagban birtokoltak teriiletet, amelyikbol kiszorultak, es most szeretnenek viszszakeriilni Magyarorszagba. Szandekuk egybeesett Kollonics terveivel, az Alfold kozepen idegen erdekeket szolgalo birtokok telepitesevel.
EMLEKKONYV A JAszKUN REPEMPTIO 250. EVFQRDUi.6jARA Megbiztak az egri kamarai prefektust Pentz Janos Kristofot, hogy jarja be es ertekelje fel a Jaszkunsagot. 1699-ben ez meg is torrent, mintegy 700.000 rajnai aranyforintban allapitotta meg a Jaszkunsag erteket. A targyalasok soran a vetelarat a kozvetito Kollonics leszallitotta 500.000 forintra. Ezen az aron adtak el a Harmas keriiletet a Nemet Lovagrendnek. Ezzel az aktussal a Jaszkunsag sorsa kozel fel evszazadra megpecsetelodott, jobbagy allapotba kerult a fold nepe. Az irodalomban okkal vagy anelkiil gyakran nevezik ezt a tenyt elzalogositasnak es nem eladasnak. Ez a szepito megfogalmazas azutan kapott labra, miutan altalanos tiltakozas volt mind az orszaggyules, mind a nador mind pedig az erintett jaszkunsagi lakosok reszerol. Torvenybe foglaltak, hogy nem eladasrol van szo, hanem csupan elzalogositasrol, amelyikbol az udvarnak kell kivaltania a Harmas keriiletet. Ez azonban soha sem torrent meg. Errol az idoszakrol Illesy Janos leveltaros tollabol olvashatunk (A Jasz-Kunsag eladasa a Nemet Lovagrendnek Budapest, 1905. Kiilonnyomat a Szazadok folyoiratbol) lijabban Kiss Jozsef szentelt ket monografiat a becsi leveltarak tanulmanyozasat osszegezendo: (A Jaszkun Keriilet parasztsaga a Nemet Lovagrend foldesuri hatosaga idejen [1702-1731] Budapest, 1979, es ugyano A Pesti Invalidus Haz jaszkunsagi foldesurasaga 1731-1745. Budapest, 1992.) Foltiinhet az olvasonak, hogy miert eppen a nador volt az, aki szemelyes serelemkent elte meg ezt a jogtalansagot. Tudnunk kell, hogy a kozepkortol kezdve a jaszkunok kivaltsagahoz tartozott az, hogy kozvetleniil a kiraly ala voltak rendelve, es a hatalmat a nador gyakorolta felettuk, akinek a kozjogi cime is ez volt: a kunok fobiraja. Minden peres iigyben a legfelso forum a nador volt. Ezert egeszen tekintelyes jovedelmet hiizott a jaszkunoktol. Az eladassal ez a meltosag es ez a jovedelem szenvedett csorbat. Ezert tiltakozik olyan hevesen az eladas ellen a nador. Mindenfele tiltakozas ellenere az eladas megtortent. A kor szokasanak es gyakorlatanak megfeleloen 1702- ben iinnepelyes kiilsosegek kozott beiktattak a birtokaba az uj foldesurat. Elobb a katolikus Jaszsag kozpontjaban Jaszberenyben, majd Karcagon, a Nagykunsag kozpontjaban, vegiil Halason a Kiskun keriiletben. Az olcson szerzett birtoknak azonban nem sokaig orulhetett tulajdonosa. Egy ev miilva, 1703-ban Rakoczi Ferenc kibontotta a szabadsag zaszlajat, harcot hirdetett a Habsburg elnyomas ellen. A hazat ert serelmek kozott a fejedelem felsorolta a Jaszkunsag jogtalan eladasat is, sot patenseben igeretet tett a regi kivaltsag visszaallitasara. Ezert allottak be Rakoczi seregebe a jaszkunok es kiizdottek mindvegig. A szabadsagharcnak volt meg egy nagyon fontos kovetkezmenye. Mint kozismert, a becsi udvar a delvidekre betelepitett szerbeket hasznalta fel a szabadsagharc ellen. Ahogy akkor mondottak, a rac tamad^sok kivedesere elobb Bekes megyet majd a Nagykunsag nepet is attelepitette a retkozi, Rakamaz korrfyeki birtokaira. Ez 1705-ben tortent, es a szabadsagharc vegeig ott is maradtak joszagaikkal es egyeb ertekeikkel Gyorffy Istvan nagybecsu munkajaban a Nagykunsagi kronikaban (Karcag, 1984) ligy fogalmazott, hogy az elneptelenedett tajon evekre a termeszet vette at csendes birodalmat. Begyepesitette a romokat, kover fiivet nevelt a verrel itatott foldeken. A Kiskunsag nepe is sokat szenvedett a racok kegyetlenkedesetol, predalasatol, ahogy errol Illyes Balint szol a Kiskunsagi kronikaban. (Kunszentmiklos, 1975.) A szabadsagharc elbukasaval bekes evtizedek koszontottek az orszagra. Visszaszallingoztak az elmenekiilt vagy attelepitett lakosok, felepitettek lerombolt otthonaikat, eket akasztottak az elgazosodott foldbe. Jollehet a Jaszkunsag foldesuri fennhatosag alatt volt, sot ezutan kezdtek berendezkedni az eddig semmi hasznotnem hajto birtokokon, megis vonzo volt a kozvetlenebb foldesuri fiiggesben levo felvak nepe szamara. A Jaszkunsag telepiileseire tomegesen szoktek a jobbagyfalvak lakoi a kimeletlen foldesuri sanyargatas elol. Kiilonosen a Nagykunsagba jottek sokan, ami ellen Szabolcs megye nem gyoz tiltakozni. Emogott nyilvan az van, hogy a rakamazi evek alatt osszeismerkedtek, osszebaratkoztak, hazassagi kapcsolatok is sziilethettek es megismertek ennek a foldnek az ertekeit, szabadabb eletvitelet. Igy vonzo volt a szamukra. A kunsagiak is szivesen fogadtak a jovevenyeket, hiszen a rajuk egyosszegben kirott foldesuri adot konynyebben ki tudtak fizetni. A szabadsagharc utani evtizedeket a gyarapodas eveinek is mondhatjuk. A Jaszkunsag jelentosen gazdagodott vagyonjaban, es a nepessege is a sokszorosara duzzadt az oslakosok hazakoltozese mellett a jovevenyek nagy szamaval is sokasodott. Ugyanakkor nem szuntek meg a regi fuggetlensegiikert ujra harcba szallani. A nador mellett az orszaggyulesek is tobbszor foglalkoztak a Jaszkunsag iigyevel, torvenyeket is hoztak, melyeknek azonban penz hianyaban nem sok foganatja lett. 8
BELLON TIBOR A JASZKUNOK ONMEGVALTASA A REDEMPTIO A reg ohajtott szabadsag visszaszerzesenek az ideje 1745-ben jott el. A mindig penz hianyban levo Habsburg haz haboruba keveredett Frigyes nemet valasztofejedelemmel. A haboruhoz pedig penz es katona kell. Ezert Maria Terezia kegyesen megengedte, hogy a jaszkunok visszaszerezzek a regi szabadsagukat, ennek fejeben kiallitottak ezer lovas katonat a kiralyno szolgalataba. Ez volt a hires jaszkun huszarezred. A redempcios iigyek intezesere mindharom kerulet megbizta egy-egy jeles kepviselojet, hogy szorgalmazzak annak vegbevitelet. A Jaszsagot Horvath Janos a Harmaskeriilet fonotariusa, a Kiskunsagot Nanassy Janos volt kapitany, a Nagykunsagot pedig a karcagi Varro Istvan a varos notariusa kepviselte. Sokfele kellett kilincselni mig a rajuk bizott iigyeket elinteztek, hiszen nemcsak a redempcio nyelbe iitese volt a feladatuk, hanem mas, a keriileteket erinto dolgokban is el kellett jarniuk. Ilyen volt peldaul az engedely nelkiil epitett templomok iigye, mert a nagyreszt protestansok lakta ket Kunsagban az ellenreformacio idejen templomot csak kiilon engedellyel lehetett epiteni. Ilyet pedig elfelejtettek kerni, szamitvan a keres visszautastasara. Igy inkabb engedely nelkiil fogtak hozza, bizvan iigyessegiikben. Hogy utjaik eredmenyesebbek legyenek, es keresiiknek nagyobb nyomatekot adjanak, bizony a szekerek aljan sokfele ajandekot ruvaroztak Becsbe. A jofele aranypenzek mellett volt ott kiilonosen szep kocsagtoll, darutoll, nem hianyzott a csemegenek szamito teknosbeka sem, de a Kiskunsagbol meg oldalszalonnak is utaztak a csaszarvarosba. A redempcios iigyek intezesenek ket emlitendo mellekesemenye is volt. A Becset jaro nagykunsagi kiildottseg talalkozott es megismerkedett a csaszari udvar konyvtaranak tudos, a keleti nyelvekben is jaratos vezetojevel, Kollar Adammal. Neki mondta el Varro Istvan az osoktol fennmaradt imat, a kun Miatyankot. Kollar lelkesen kozolte ezt a ritka es becses osszefiiggo nyelvi emleket, mint a kunok orokseget. Varrot ugy jellemezte, hogy az utolso ember, aki meg tud kunul. A kun Miatyank a Kunsaghoz tartozasnak a kifejezoje lett. Mindket Kunsagban az iskolakban tanitottak. Sokat jelentett a redemphis ontudat ebren tartasaban. A masik esemeny is kozvetve kapcsolatban van a redemptioval. A felallitott jaszkun huszarezredben szolgalt a karcagi szarmazasu Fabriczy Kovats Mihaly, aki reszt vett csapataval Maria Terezia oldalan a Nagy Frigyes elleni csatarozasokban. A berlini beket kovetoen az elbocsajtott huszarokat Frigyes fogadta fel. Innen magyarazhato, hogy Tiszafuredrol rendelt Nagy Frigyes nyergeket, minden bizonnyal a nagykunsagiak tanacsoltak neki ezt. Kovats Mihaly elete tovabb is kalandosan alakult. Reszt vett a lengyel nemesi felkelesben, annak elbukasa utan hazatert, majd titokban Franciaorszagba hajozott, ahol felkinalta szolgalatait Franklin Benjaminnak, Washington parizsi kovetenek az amerikai fuggetlensegi haboruban. A lengyel emigransokkal egyiitt megszervezik az amerikai konnyu lovassagot, azaz a huszarsagot, es nagy szerepiik volt a fuggetlensegi hare gyozelmes megvivasaban. Kovats Mihaly ott halt hosi halalt. A fel evszazados jobbagyi idoszak alatt a Jaszkunsagnak ket foldesura volt: 1731-ig a Nemet Lovagrend, majd az akkor szervezodo Pesti Invalidus Haz, avagy a rokkantkatonak szervezete. A redempcioban oket kellett kartalanitani a Jaszkunsagnak. A kiralynoi engedely ugyanis arrol szolt, hogy lehetove teszi a jaszkunsag nepenek, hogy a foldesur kartalanitasaval visszaszerezze a regi kivaltsagokat. Tehat nem az udvar - aki a penzt felvette - fizette ki a foldesurat, hanem az itt elo nep. Ez nagy on fontos dolog a kovetkezo masfel evszazadra meghatarozta a Harmas kerulet egesz berendezkedeset, eletet. A Keriiletek vezetoi osszeiiltek es aranyosan szetosztottak a valtsagosszeget, meghatarozvan a lakott helyek es a pusztak erteket. Abban is hamar egyezsegre jutottak, hogy melyik pusztat ki valtja magahoz. 1745. majus 6-an hirdettek ki a kiralyno levelet, melyben az onmegvalositast, a redemptiot engedelyezi: Mi Maria Terezia Isten kedvezo kegyelmebol Magyarorszag kiralyneja jelen leveliink rendiben adjuk tudtara mindeneknek akiket illet, hogy mint a jasz es mindket vagyis nagy- es kiskun kiralyi korona keriileteink es az azokban fekvo osszes helysegek kiildottjei, eszelyes (eszes) es korultekinto hiveink: Horvath Andras, Nanassy Janos es Varro Istvan, az igazsagszolgaltatasnal szemelyes jelenlehink helytartoja, valosagos belso titkos tanacsosunk, altalunk oszinten kedvelt hiviink Tekintetes es Nagysagos gyakori Grassalkovich Antal grof elott miilt februar ho 28-an sajat es a tobbi osszes kunok es jaszok avagy filiszteusok neveben es szemelyiik helyett mint torvenyes es teljes hatalmii megbizottak eloadtak es bemutattak Nekiink kiilonfele, az 6 bizonyos mentessegeikrol, szabadalmaik es elojogaikrol szolo regi es osi kivaltsagleveleket, melyek kiilonbozo hajdani magyar kiralyoktol, dicsoseges elodeinktol szarmaznak... Miert is meghallgatva es
EMLEKKONYV A JASZKUN REDEMPTIO 250. megfontolva ligy nemely hiveink alazatos ajanlatat, mint az elobb emlitett Jaszok es mindket Kunsag nepeinek es lakoinak legalazatosabb konyorgeset, de leginkabb azert, mert az emlitett harom keriilet es azok lakosai, mostani legsulyosabb haborus sziiksegiinkben is, szolgalatunkra sajat penziikon es kdltsegiikon ezer felfegyverzettes mas katonai sziikseglettel jol felszerelt lovast adnak es allitanak, ugy a jovendoben az orszagnak altalanos vagy reszleges felkelesi alkalmaval is erejiik es a lehetoseg szerint fegyvert fognak, es ezen kivul e harmas keriileteket eddig birtoklo rokkant katonaink pesti hazatol magukat megvaltando: otszazezer, javitasok araban es koltsegeiben pedig tizenotezer rhenes forintokat letesznek..." A tovabbiakban intezkedik a redemptus level a Jaszkunsag lakossaganak jogairol es kotelessegerol. Ez lesz az alapja a kesobbi Jaszkun jogi kodexnek a Statumoknak. Az onmegvaltas, a redeptio egyediilallo esemenye volt a 18. szazadi Magyarorszagnak. Az orszag kozepen a nagy teriiletu Jaszkunsag kivivta a maga fuggetlenseget, ezzel peldat mutatott a mezovarosoknak is a maguk kivaltsaga megteremtesehez. A redemptio jelentosege tobb retegu. Vegrehajtasaban az a Jaszkunsag vett reszt, amelyik a fel evszazad alatt vagyonjaban ugy megerosodott, hogy merte vallalni a hatalmas osszeg eloteremteset. A redempcio gazdasagi hatteret az az arutermelo allattartas biztositotta, amelyik mar tobb evszazada viragzott elsosorban az Alfoldon. A kiterjedt pusztakon hizomarha - vagy ahogy akkor neveztek sore, goboly tartassal foglalkoztak. Az allatokat labon terelve vittek el a nemet, cseh es italiai piacokra. Ez a kiterjedt szarvasmarha kereskedelem hozta letre es viragoztatta az alfoldi mezovarosokat teremtett bennuk igenyt a szellem fejleszteseben, az iskolahalozat kiepitesere, a paraszti irasbeliseg kibontakoztatasara. Mint lattuk, a redempcio iigyet is helybeliek inteztek, akik a nyelvekben, jogban, tortenelemben egyarant jaratosak voltak, es kiilso segitseg nelkiil meg tudtak valositani az onmegvalositast. A varosok kasszajaban termeszetesen nem volt annyi penz, hogy a valtsagosszeget ki tudtak volna fizetni. A lakosok jegyeztek osszegeket, vallalvan a koltsegek rajuk eso hanyadat. A legkisebb egyseget 25 forintban allapitottak meg. Ki-ki anyagi erejehez - es batorsagahoz merten vallalta az osszeg fizeteset. Hiszen nem volt egyertelmu minden kiralynoi igeret ellenere sem, hogy sikeres lesz a redemptio. Tehat kockaztattak a lakosok, hogy esetleg karbavesz a faradozasuk, penziik. Ennek ellenere a Jaszkunsag nepenek tobb mint ketharmada kisebb-nagyobb osszeggel vett reszt a valtsagosszeg eloteremteseben. Ennek eredmenyekeppen kiki a befizetett osszeg aranyaban tulajdonosa lett a hatar aranyos reszenek. Ezt azzal is kifejeztek, hogy minden telepules hataranak a legjobb minosegu foldjeit orok hasznalatra kiosztottak a redemptus lakosok kozott a befizetett oszszeg aranyaban. Ezek lettek a tokefoldek. Az elso tanyakat ezeken epitettek fel mar a 18. szazad masodik feleben. A hatar tobbi resze, a retek, kaszalok, legelok, erdok, nadasok es egyeb modon hasznosithato teriiletek kozos tulajdonban maradtak, de hasznalatuk alapja ugyancsak a redempcios osszeg volt. Kesobb ezt egyszeruen ugy szamoltak, hogy a tokefoldet vettek alapul, es a jarandosagokat aszerint osztottak vagy szamitottak. A megvaltott hatalmas pusztakon tovabb is menesek, gulyak, juhnyajak es kondak legeltek. A redemptusoknak birtokuk aranyaban joguk volt megfelelo szamu allatot kihajtani fuber vagy terragium fizetese nelkiil, csupan a pasztorberrel tartoztak. Ugyanigy evenkent osztottak fuvelo reteket, nadasokat, erdoket vagy egy-egy hosszabb rovidebb idoszakra egy-egy noveny ala foldet. Igy tudunk koles, dinnye, kukorica es ugarfoldek alkalmi osztasarol. A hatarok hasznalatanak ez a rendje egeszen 1876-ig, a jaszkun kivaltsag eltorleseig ervenyben volt, es a Harmas keriiletben kiilonbozo modon ervenyesiilt. Ez azonban mar a kovetkezo masfel evszazad eltero fejlodesenek a kovetkezmenye lett. A redemptio a Jaszkunsag tarsadalmat alapvetoen ket nagy taborra osztotta: egyik, a nagyobb volt a redemptusok tabora, akik foldet valtottak es birtokon beliil keriiltek, a masik tabor az irredemptusoke volt, akik szemelyukben szabadok lettek, mindazok a jogok megillettek, amelyek barmelyik polgarat a Jaszkunsagnak, vagyont, birtokot azonban nem szerezhettek. Csupan munkajuk utan elhettek. Talasi Istvan arnyaltan mutatja be a Kiskunsag tarsadalmanak sokszinu retegzodeset a redempcio kovetkezteben. (Kiskunsag, 1977.) Voltak teljes jogii redemptusok, vagy torzsokos redemptusok, akiknek laba alol idokozben kicsiiszott a fold, colonusok, akik birtokot szereztek az idok folyaman, irredemptusok, inquilinusok, zsellerek - hogy csak nehanyat soroljunk fel a nagyon szeles es szines tablobol. 10
BELLON TIBOR A JASZKUNOK ONMEGvAurAsA A REDEMPTIO Mind a gazdasagi elet mind a tarsadalom iranyitasa a valasztott testulet, a tanacs kezeben volt. A gazdag leveltari forrasok alapjan is allithatjuk, hogy ez a testulet rendkiviil koriiltekintoen, a birtokosok erdekeit szem elott tartva iranyitotta a kozosseg eletet, a legaprobb dolgokra is figyelt. Kiilonosen a gazdasagi elet szervezesesben mutatott fel nagy gondossagot. A tanacs, elen a fobiroval a redemptusok kozul keriilt ki, igy kozvetlen gazdasagi erdekiik volt, hogy rendben menjenek a dolgok. Szinte bamulatra melto, hogy milyen apro reszletekre is kiterjed a figyelmiik, ami kozossegi erdekkel volt kapcsolatban. A redemptio hatasat a Jaszkunsag eleteben harom pontban lehet osszefoglalni. 1. Egy evszazaddal elozte meg a hazai jobbagyfelszabaditast - tudjuk, hogy erre csak az 1848-as torvenyek vallalkoztak - igy megnyitotta az utat egy tipikus agrar terseg elott a kapitalista jellegu mezogazdasagi fejlodesnek. A redemptusok a hataruk birtokosai lettek, azon szabadon gazdalkodtak. Kiosztottak a legjobb foldeket orok hasznalatra, ezeken megindult a tanyas gazdalkodas mar a XVIII. szazad masodik feleben. 2. A Jaszkunsag termeszetfoldrajzi adottsagai nem kedveztek a foldmuvelesnek, hiszen a megtermelt javakat nem volt hoi ertekesiteni, a piacok nagyon tavolra estek, es az utviszonyok nem tettek lehetove a gazdasagos ertekesitest. Ezert tovabb is az arutermelo allattartasnak volt meg a prioritasa. A kezmuipar elsosorban csak az onellatast szolgalta. A tanacsok nem engedtek, hogy a penzzel forgolodo iparosok foldet szerezzenek, a redemptusok soraba emelkedjenek. Igy a korlatozasok nem engedtek nagyobb, piacra termelo jelenletet. Ez az allapot is fennmaradt a mult szazad masodik feleig, bar foleg a Jaszsagban sok helyen attortek ezeket a falakat. 3. A harmadik gatlo tenyezo a kor feudalis viszonyiban keresendo. Azt az elonyt amit a Jaszkunsag szerzett a kivaltsagokkal igazan nem tudta kihasznalni, mivel alkalmazkodni kellett a feudalis viszonyokhoz elsosorban a sajatmaga vedelmeben. Olyan intezmenyrendszert kellett kiepiteni, amelyik az adott koriilmenyek kozott hatekony - ez volt a tanacs, es a keriileti gyules, amelyik igyekezett minden belso iigyet felvallalni. A Jaszkun Statutumokban kodifikalt jogrendszer a feudalis viszonyok kozott kivaloan szolgalta a keriiletek erdekeit, de azok megszunesevel egyre eroteljesebben ereztette a gatlo hatasat, megmerevitette a tarsadalmat. Ebbol nagyon nehezen tudtak kibontakozni. - Mindezekbol az kovetkezett, hogy a polgarosodas, amelynek a lehetosegei megteremtodtek, csak felemas modon ervenyesiilt. 11
JULIANNA A REDEMPTIO ES A jaszkunsag KEPEKBEN JASSENKUMANIEN UND DIE REDEMPTION IN BILDERN THE REDEMPTION AND JAZYGIAN-CUMANIA IN PICTURES Az ojamri I'closzlis szf rint szerkeszlw PAtUGYAYICNAcZte LUKACS ICNACZ i'cst- Solt Mcgyei me rniikok Altai von den k.k.in^enieiireii divs IVsi-Suiter ("oniiiatesy ICNATZvPALUCYAY.ndlGNATZ LUKACS iizijlmslatasi Jarasok. / "ryym faf, OOa gfrsi of, a. kl-'f. if: tal<f. 1. Jaszsag, Nagykunsag, Kiskunsag terkepe 1854-ben Karte vom Jassentum, Grofikumanien und Kleinkumanien vom Jahre 1854 A map of Jazygia, Great Cumania and Little Cumania, 1854 U
Kozicz JANOS A JAszKUNsAc CIMEREI A Kiskun Kerulet cimere Wflppen des Kleinkumanischen Bezirkes The coat of arms of the Little Cumania district 53
EMLEKKONYV A JASZKUN REDEMPTIO 250. EVFORDUL6jARA o A Nagykun Keriilet cimere Wappen des Grofikumanischen Bezirkes The coat of arms of the Great Cumania district 56