Intézményi önértékelési program 2015/2016. nevelési évtől 2020/2021. nevelési év végéig

KISVÁRDAI EGYESÍTETT ÓVODA OM azonosító: 201 061 4600 Kisvárda Csillag köz 2. Tel.: 06-45/405-225. E-mail: csillagovi@naracom.hu Web: www.csillagovoda.info Intézményi önértékelési program 2015/2016. nevelési évtől 2020/2021. nevelési év végéig Az önértékelési programot készítette: Borbély Ferencné Mudriné Rakoncza Ágnes Az önértékelési programot jóváhagyom: K i s v á r d a, 2015. október 08. Borbély Ferencné óvodavezető A módosításra a törvényi változásokat figyelembe véve került sor. K i s v á r d a, 2017. január 01. 1

T A R T A L O M J E G Y Z É K I. fejezet Bevezető rész 4. 1. Az intézmény főbb adatai, önértékelési program meghatározásakor figyelembe veendő jellemzői 4. 1.1. Az intézmény általános adatai 4. 1.2. Az intézményben önértékeléssel érintett pedagógusok és vezetők 5. 1.3. Az önértékelési programkészítési kötelezettség 5. 1.4. Az Intézményi Önértékelési Program hatálya, érvényessége, felülvizsgálata 6. 1.5. Az önértékelési tevékenység szakmai támogatása 6. II. fejezet Az önértékelés célja 6. 2.1. Az intézményi önértékelés célja 6. 2.2. Az intézményi önértékelés területei 7. 2.3. Az intézményi önértékelés dokumentumok tárolása 8. III. Fejezet Az önértékelés elvárt eredményei 8. IV. fejezet Az önértékelési program megvalósításához szükséges feladatok rögzítése 9. 4.1. Pedagógusok, intézményvezető, intézmény önértékelése öt éves ciklusban 9. V. fejezet Az önértékelés folyamata 10. 5.1. Előkészítés 10. 5.1.1. Az önértékelést támogató munkacsoport feladatai 10. 5.1.2. Tájékoztatás 10. 5.1.3. Az intézményi elvárásrendszer 10. 5.1.4. Az intézményi elvárások kialakításának eljárásrendje az önértékelési rendszer bevezetésének évében 11. 5.2. Tervezés 12. 5.2.1. Az önértékelési program elkészítése 12. 5.2.2. Az önértékelési program jóváhagyása 12. 5.2.3. Éves önértékelési terv készítése 13. 5.3. Megvalósítás 13. 5.3.1 A pedagógus önértékelése 13. 5.3.1.1 A pedagógus önértékelésének területei 13. 5.3.1.2. A pedagógus értékelés módszertana és eszközei 20. 5.3.1.3 A pedagógus önértékelésének folyamata 27. 5.3.2. A vezető önértékelése 28. 5.3.2.1 A vezető önértékelésének területei 29. 2

5.3.2.2. Az intézményvezető önértékelésének módszerei, eszközei 35. 5.3.2.3 A vezető önértékelésének folyamata 39. 5.3.3. Az intézmény önértékelése 40. 5.3.3.1 Az intézmény önértékelésének területei 41. 5.3.3.2. Az intézmény önértékelésének módszerei, eszközei és folyamata 50. 5.3.3.3 Az intézmény önértékelésének folyamata 55. 5.3.3.4. Az önértékelés során az értékelésre, minőségbiztosítására vonatkozó eljárásrend, általános szabályok 57. 1. sz. Melléklet Az önértékelés elvárt konkrét eredményei 59. 2. számú melléklet A vezető önértékelés során évente értékelendő szempontok és elvárások 60. 3. melléklet Az intézményi önértékelés során évente értékelendő szempontok és elvárások 62. 4. sz. Melléklet Az önértékeléshez kapcsolódó feladatok javasolt megoszlása 64. 5. sz. melléklet Munkaköri leírás Önértékelést Támogató Munkacsoport vezető tag 65. 6. számú melléklet A pedagógus önértékelő kérdőíve 66. 7. számú melléklet Szülői kérdőív a pedagógus önértékeléséhez 68. 8. számú melléklet Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez 69. 9. számú melléklet Vezetői önértékelő kérdőív 70. 10. számú melléklet: A vezető önértékelése, valamint az intézményi önértékelés keretében a pedagógusok elégedettségét mérő kérdőív 72. 11. számú melléklet A vezető önértékelése, valamint az intézményi önértékelés keretében a szülők elégedettségét mérő kérdőív 74. 3

I. fejezet Bevezető rész 1. Az intézmény főbb adatai, önértékelési program meghatározásakor figyelembe veendő jellemzői 1.1. Az intézmény általános adatai Az intézmény neve: Kisvárdai Egyesített Óvoda Székhelye: 4600 Kisvárda Csillag köz 2. Az intézmény telephelyei: Tompos Úti Tagintézmény 4600 Kisvárda, Tompos úti ltp. 1./A. Móricz Zsigmond Úti Tagintézmény 4600 Kisvárda, Móricz Zs. u. 2. Nyitnikék Tagintézmény 4600 Kisvárda, Magyar u. 1 Császy László Úti Tagintézmény 4600 Kisvárda, Császy L. u. 9. Tordai Úti Tagintézmény 4600 Kisvárda, Tordai u. 17. Az intézmény alapítója: Az intézmény fenntartója: Az intézmény típusa: Kisvárda Város Önkormányzata 4600 Kisvárda, Szent László u. 7.-11. Kisvárda Város Önkormányzata 4600 Kisvárda, Szent László u. 7.-11. óvoda Az intézmény gazdasági szervezettel nem rendelkezik. Az intézmény gazdálkodási feladatait a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal (4600 Kisvárda, Szent László u. 7.-11.) látja el. Az alapító okirat szerint ellátandó tevékenységi körök, kormányzati funkciók: 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Az óvodai csoportok száma: 18 Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 570 fő Az intézmény alapításának éve: 2007.07.15. Az intézményünkben minőségirányítási rendszer működik, melynek tapasztalatai felhasználásra kerültek az intézmény önértékelési program kidolgozása során. 4

1.2. Az intézményben önértékeléssel érintett pedagógusok és vezetők Pedagógus önértékeléssel érintettek száma Az intézményben az önértékelési program elkészítésekor foglalkoztatott: - pedagógusok száma 36 fő, és - a vezető közül közvetlen pedagógus feladatot is ellátó vezetők száma: 1 fő. A pedagógusok önértékeléssel érintett száma az előzőek alapján tehát 37 fő. A vezető önértékeléssel érintettek száma Az intézményben az önértékelési program elkészítésekor tevékenykedő vezető száma 1 fő. (A vezetők számába nem kerülnek besorolásra a vezető-helyettesek, függetlenül attól, hogy a köznevelés más területén a helyettesi pozíció is vezető pozíciónak minősül.) 1.3. Az önértékelési programkészítési kötelezettség Intézményünk - a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 145. (2) bekezdése figyelembevételével, tesz eleget az Oktatási Hivatal által kidolgozott és az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott "Önértékelési Kézikönyv óvodák számára" (továbbiakban: Önértékelési Kézikönyv) nevű intézmény önértékelési standard alapján előírt 5 évre szóló - átfogó - intézményi önértékelési programkészítési kötelezettségének. Jelen program figyelembe veszi az Önértékelési Kézikönyvben az 5 éves önértékelési program előkészítésére, tartalmára, elfogadására vonatkozó előírásokat. A program elkészítésekor figyelembe vételre kerültek: a) a köznevelés területére vonatkozó jogszabályok, különösen: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - az EMMI rendelet, - 326./2013.(VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról b) az intézményünk belső szakmai dokumentumai, különösen: - a pedagógiai programunk, - a szervezeti és működési szabályzatunk, - a továbbképzési programunk, - a minőségirányítási programunk, - az éves munkatervek és éves beszámolók. c) Útmutatók: - Tanfelügyeleti kézikönyv óvodák számára - Önértékelési kézikönyv - Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. 5

1.4. Az Intézményi Önértékelési Program hatálya, érvényessége, felülvizsgálata Hatálya: Az Intézményi Önértékelési Program hatálya kiterjed az óvoda teljes nevelőtestületének pedagógusi körére. A programban foglaltak betartása mindenki számára kötelező. Érvényessége: A jóváhagyástól számított következő munkanaptól 2021. augusztus 31-ig érvényes. Felülvizsgálata: Az Intézményi Önértékelési Programot jogszabály módosítás esetén felülvizsgálni és más indokolt esetben módosítani szükséges. Módosítási javaslattal a nevelőtestület bármely tagja élhet. Módosítási javaslat beadási határideje minden év június 30, melyről a nevelőtestület a nevelési évnyitó értekezletén szavaz. 1.5. Az önértékelési tevékenység szakmai támogatása Az intézményünkben folyó önértékelési tevékenységet támogatja az Oktatási Hivatal, az általa: - kiadott Önértékelési Kézikönyvvel, valamint - működtetett informatikai támogató rendszerrel. Az informatikai támogató rendszerben rögzítésre kerülnek mindazok az adatok, melyek az önértékelés sikeres megvalósításához szükségesek. Az informatikai rendszer lehetővé teszi: - az általános elvárások intézményi sajátosságok szerinti értelmezésének megfelelő elvárásrendszerének rögzítését, - az értékelés során összegyűjtött tapasztalatok, információk (az adatgyűjtés során szerzett információk) rögzítését, - az információk összekapcsolását az önértékelés során tett megállapításokkal. Az informatikai rendszerbe történő adatfeltöltés és rögzítés a jelen önértékelési programban, illetve az éves önértékelési tervben meghatározottak szerint történik. II. fejezet Az önértékelés célja 2.1. Az intézményi önértékelés célja Az intézmény önértékelés munka célja, hogy az EMMI rendelet 145. (2) bekezdésében meghatározott intézmény önértékelési feladatok az intézményben ellátásra kerüljenek. Az intézmény önértékelés alapvető, legfontosabb célja, hogy segítséget adjon az óvoda pedagógiaiszakmai munkájának fejlesztéséhez azzal, hogy megmutatja, pedagógiai programunk megvalósításának gyakorlatát. Az intézményi átfogó önértékelés része a pedagógus, a vezető és az intézmény önértékelése. Az átfogó önértékelés eredményeképp meghatározott elvárások teljesülése válik megállapíthatóvá pedagógus esetében a pedagóguskompetenciákra épülő nyolc területen, vezető esetében az intézményvezetői kompetenciákra épülő öt területen. Az intézmény önértékelése hét területen meghatározott elvárások alapján, a pedagógusokra és a vezetőre vonatkozó eredmények figyelembevételével történik. Az intézményi átfogó önértékelés célja, hogy a pedagógusra, vezetőre, valamint intézményre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján a pedagógus és a vezető önmagára, valamint a vezető a nevelőtestület bevonásával az intézményre vonatkozóan meghatározza a kiemel- 6

kedő és a fejleszthető területeket, majd erre építve fejlesztéseket tervezzen, fejlesztési feladatait Intézkedési tervben rögzítse, szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programokat indítson, hogy azután az újabb önértékelés keretében vizsgálja a programok megvalósításának eredményességét. Minden önértékelési folyamat célja a pedagógus, a vezető, és az intézmény munkájának minőségi javítása, a tanfelügyeleti ellenőrzés előkészítése a megerősítés, a fejlesztés folyamataival. Az átfogó intézményi önértékelés célja: - az intézmény az önértékelés mindhárom szintjén az elvárások teljesülését értékelje úgy, hogy: - pedagógus önértékelésnél a pedagógus önmagára, - vezető önértékelésnél a vezető önmagára, - intézmény önértékelésnél a vezető és nevelőtestület közösen végzi az értékelést; - az értékelés alapján megállapításra kerüljenek: - a kiemelkedő területek és - a fejlesztendő területek, - az intézmény a fejlesztendő területek fejlesztése érdekében intézkedési tervet készít, - a fejlesztési tervben szereplő szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programok megvalósítását, eredményességét újabb önértékelés keretében vizsgálja. Az átfogó intézményi önértékelés további célja: - az intézmény pedagógiai, szakmai munkája színvonalának emelése a pedagógusokon, a vezetőkön és az intézményi szinten értékelhető tevékenységeken keresztül; - annak vizsgálata, hogy az intézmény hogyan tudott megfelelni saját céljainak, ezek közül is kiemelve a pedagógiai programban meghatározott elveket, értékeket, célokat; - az értékelésbe az intézményi sajátosságok beépítése az elvárás-rendszer tartalmának, helyi dokumentumoknak, illetve egyéb elvárásoknak megfelelően. Az átfogó intézményi önértékelésen belül: a) a pedagógus önértékelés célja: - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának fejlesztése, - a pedagógus kiemelkedő és fejlesztendő területeinek meghatározása, - a fejlesztendő területek fejlesztésének elősegítése; b) a vezető önértékelés célja: - az intézményvezető pedagógiai és vezetői képességének fejlesztése általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, valamint az intézményvezető saját céljai figyelembevételével; c) az intézmény önértékelés célja: - az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztése a saját pedagógiai program megvalósításának milyensége figyelembe vételével. 2.2. Az intézményi önértékelés területei Az intézményi önértékelés területeit a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 145. -a alapján határoztuk meg. E szerint a tanfelügyeleti munka, s ezáltal az intézményi önértékelés: ( ) a nevelésioktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon. 7

Az intézményi önértékelés területei: pedagógusok önértékelése vezetői önértékelés intézményi önértékelés. 2.3. Az intézményi önértékelés dokumentumok tárolása Pedagógusok esetében: - Személyi anyagban - Az OH által biztosított informatikai felületen. Vezető esetében: - Személyi anyagban - Az OH által biztosított informatikai felületen. Intézmény esetében: - Iktatóban - Az OH által biztosított informatikai felületen. III. Fejezet Az önértékelés elvárt eredményei Az átfogó intézményi önértékeléstől elvárt eredmény, hogy megállapításra kerüljön az, hogy a pedagógiai programban kitűzött célok milyen mértékben valósultak meg, figyelembe véve: - az intézmény adottságait, - a nevelőtestület, mint szakmai közösség együttműködésének formáit, - a nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének, értékelésének és az eredmények visszacsatolásának folyamatát. Az önértékelés elvárt eredménye lehet: - általános eredmény, illetve - konkrét eredmény. Az önértékelés általánosan elvárt eredményei Az önértékeléssel szemben elvárt általános eredmény, hogy az önértékelés céljai teljesüljenek. Az önértékelés konkrétan elvárt eredményei A jelen önértékelési programban elvárt eredménycélok az 1. számú melléklet szerint kerülnek meghatározásra. A meghatározás során - előző önértékelési eredmények hiányában - csak azokra az eredményekre hagyatkozunk, melyek az önértékelési rendszer beindításával fokozatosan rendelkezésre állnak. Az elvárt eredmények meghatározása az eddig elért eredményekre és a pedagógiai célkitűzéseinkre hagyatkozva történt. Az önértékelési tevékenység eljárásrendjében a következő 5 évre szóló önértékelési programban az elvárt eredmények a jelen önértékelési program eredményei alapján kerülnek meghatározásra, figyelembe véve az 5 évre szóló intézkedési tervet és a fejlesztendő területeket. 8

IV. fejezet Az önértékelési program megvalósításához szükséges feladatok rögzítése 4.1. Pedagógusok, intézményvezető, intézmény önértékelése öt éves ciklusban Az OH által kijelölt pedagógusok Az intézmény által kijelölt pedagógusok 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. 2021. A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok (OH kijelölése alapján) Az OH által nem kijelölt, az éves önértékelési tervben meghatározott pedagógusok. A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok (OH kijelölése alapján). Az OH által nem kijelölt, az éves önértékelési tervben meghatározott pedagógusok. A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok (OH kijelölése alapján). Az OH által nem kijelölt, az éves önértékelési tervben meghatározott pedagógusok. A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok (OH kijelölése alapján). Az OH által nem kijelölt, az éves önértékelési tervben meghatározott pedagógusok. A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok (OH kijelölése alapján). Az OH által nem kijelölt, az éves önértékelési tervben meghatározott pedagógusok. A minősítési vizsgán vagy eljárásban részt vevő pedagógusok és az öt évenkénti kötelező tanfelügyeleti ellenőrzésben részt vevő pedagógusok (OH kijelölése alapján). Az OH által nem kijelölt, az éves önértékelési tervben meghatározott pedagógusok. 9

V. fejezet Az önértékelés folyamata 5.1. Előkészítés 5.1.1. Az önértékelést támogató munkacsoport feladatai: A csoporttagok kiemelt feladata az önértékelés előkészítése és megtervezése, a pedagógusok és a partnerek tájékoztatása, valamint az öt évre szóló önértékelési program és az éves önértékelési terv elkészítése. Az önértékelési folyamat során bevonandó pedagógusok, partnerek tájékoztatása, felkészítése, folyamatos támogatása. Fontos, a csoporttagok felkészültsége, minőségfejlesztés iránti elkötelezettsége. Az önértékelést támogató munkacsoport az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató felületen és a valóságban nyomon követi a folyamatot, gondoskodik az önértékelés minőségbiztosításáról. A vonatkozó törvények és jogszabályok tanulmányozása, közös értelmezése. Az önértékelést támogató munkacsoport vezetőjének, és tagjainak munkaköri leírását az 5. sz. melléklet tartalmazza. Az önértékelési feladatok megoszlanak a nevelőtestület tagjai között, mivel az értékelést ugyan maguk az értékeltek végzik, de az adatgyűjtés egyes részfeladataiba (tevékenység-/foglalkozáslátogatás, dokumentumelemzés, interjúk felvétele, szükség esetén a kérdőíves felméréshez kapcsolódó adatrögzítés) az éves munkaterv részeként a nevelőtestület jóváhagyásával készülő önértékelési tervben további kollégák is bevonhatók. Az önértékeléshez kapcsolódó feladatok javasolt megosztását a 4. számú mellékletben található táblázatok foglalják össze. 5.1.2. Tájékoztatás Az önértékelés megkezdése előtt a nevelőtestület tájékoztatást kap az önértékelési munka részleteiről. A feladatok ismertetésén túl a munkatársak érdeklődésének felkeltése, a felmerülő kérdések megválaszolása képezi a nevelőtestület tájékoztatásának elsődleges célját. Az intézményvezető és az önértékelést támogató munkacsoport feladata, hogy átfogó tájékoztatást adjon a nevelőtestület részére az önértékelés céljáról, az önértékelés folyamatáról, a szükséges erőforrásokról és az elvárt eredményekről. A nevelőtestület minden tagja részt vesz az önértékelési munkával kapcsolatos tájékoztatón. Az egyes pedagógus-önértékeléseket megelőzően az érintett pedagógus számára tájékoztatást kell adni az ütemezésről, az adatgyűjtésben résztvevő személyekről, azok feladatairól, valamint az értékelés módszertanáról, eszközeiről. A szülőket és egyéb érintett partnereket az éves ellenőrzési tervhez kapcsolódóan évente kell tájékoztatni, de célszerű a rendszer bevezetésével egy időben minden partnernek általános tájékoztatást adni. 5.1.3. Az intézményi elvárásrendszer Az önértékelést végző intézmény a meghatározott elvárásrendszer alapján, ahhoz viszonyítva megállapítja kiemelkedő területeit, amelyekre építve további sikereket érhet el. Ezt követően tudja azonosítani fejleszthető területeit. Az intézményi elvárásrendszer az önértékelés, és a külső, tanfelügyeleti ellenőrzés alapja. Az intézményvezető, az Önértékelést támogató munkacsoport, és a nevelőtestület tagjai általános elvárások alapján megfogalmazzák a pedagógusok, a vezető és az intézmény pedagógiai munkájára vonatkozó intézményi elvárásokat. 10

Intézményi szint Vezetői szint Pedagógus szint 7 terület 5 terület 8 terület Szempontok Szempontok Szempontok Elvárások Elvárások Elvárások Intézményi elvárások A véglegesített intézményi elvárásokat az intézményvezető, vagy az Önértékelést Támogató Munkacsoport vezetője rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely elérhetővé teszi azokat a Hivatal, a külső szakértők és szaktanácsadók számára. 5.1.4. Az intézményi elvárások kialakításának eljárásrendje az önértékelési rendszer bevezetésének évében Az intézményi elvárások kialakításának eljárásrendje, folyamata a következő: a) Az Önértékelési Kézikönyv tartalmának ismertetése. /Ez már megtörténik a tájékoztatási szakaszban, lásd 5.1.2. pont./ b) Az intézményvezető és az önértékelési csoport tagjai azonosítják azokat a helyi dokumentumokat, melyeket figyelembe kell, illetve lehet venni az általános elvárások intézményi értelmezése megadásakor. Ilyen dokumentumok lehetnek különösen: - pedagógiai program, - vezetői program, pályázat, - alapító okirat, - intézmény szervezeti és működési szabályzata, - munkaköri leírások, - intézményen belüli szervezetek működési szabályzatai (pl.: munkaközösségek működési szabályzatai, stb.), - éves munkatervek, - éves beszámolók, - minőségirányítási program és a meghatározott minőségcélok. c) Az önértékelési csoport tagjai az intézményi dokumentumok és a pedagógus értékelési rendszer alapján elkészítik az intézményi elvárásrendszer egyes elemeire vonatkozó tartalmi meghatározás tervezetét. A tervezetet azokra az elemekre készítik el, melyek az intézményi dokumentumokban közvetlenül megjelennek. Az önértékelési csoport a tervezet elkészítését követően haladéktalanul tájékoztatja az intézményvezetőt. d) Az intézményvezető összehívja a nevelő-testületi értekezletet. da) A nevelőtestület értekezleten az önértékelési csoport ismerteti, hogy az intézményi elvárásrend szer elemeinek meghatározása: - az egyes elemek vonatkozásában a meglévő intézményi dokumentumok tartalma alapján történik, - más elemek tekintetében - melyekre intézményi dokumentumok közvetlenül nem tartalmaznak előírásokat, utalásokat - a nevelő-testület által szabadon, de az intézményi szokásokra, alkalmazott gyakorlatra, módszerekbe épülve történik. 11

db) Az önértékelési csoport ismerteti az intézményi elvárásrendszer intézményi dokumentumok alapján - értelmezhető elvárás elemeinek tartalmát, megadva az értelmezéshez felhasznált dokumentumokra való közvetlen hivatkozást. dc) Az önértékelési csoport javaslatot tesz az intézményi elvárásrendszer intézmény dokumentumok alapján nem értelmezhető elemeinek tartalmára, az egyes elemeknél utalva a kialakult intézményi szokásokra, gyakorlatra, alkalmazott módszerekre. dd) Az intézményvezető felkéri a nevelő-testület tagjait, hogy az elvárásrendszer elemei tartalmának meghatározására tegyenek javaslatot, különösen a dokumentumok alapján nem értelmezhető elemek tartalmának megfogalmazására. de) Az intézményvezető a nevelőtestületi értekezleten összefoglalja a javaslatokat, és a nevelőtestület egyetértésével véglegesíti, jóváhagyja az intézményi elvárások tartalmi elemeit. e) Az intézmény önértékelési csoport erre kijelölt tagja a véglegesített intézményi elvárásokat rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe. 5.2. Tervezés 5.2.1. Az önértékelési program elkészítése Az intézmény önértékelési program elkészítésért az intézményvezető, és az Önértékelést Támogató Munkacsoport vezetője a felelős. Az intézmény önértékelési programot: - az előző 5 éves időszakra vonatkozó intézmény önértékelési program, és az éves önértékelési tervek végrehajtási tapasztalatai, valamint - az intézmény önértékelés eredményeként készült következő 5 évre szóló intézkedési terv alapján az intézményvezető és az önértékelési csoport vezetője készíti el. Az önértékelési programot nevelési évre készítjük el. Az önértékelési program tervezetét az önértékelési csoport az Önértékelési Kézikönyvben meghatározott tartalommal, valamint a helyi sajátosságok figyelembevételével készíti, és rögzíti az egyes feladatokat, azok ütemezését, a feladatok ellátásában résztvevők körét. Az önértékelési program alapján készülnek el az éves önértékelési tervek. 5.2.2. Az önértékelési program jóváhagyása Az önértékelési programot az intézményvezető hagyja jóvá. Jóváhagyás előtt köteles meggyőződni arról, hogy az önértékelési program: - tartalmazza-e az Önértékelési Kézikönyv szerinti tartalmi elemeket, - meghatározott feladatai ellátásához a szükséges személyi és egyéb feltételek biztosíthatók-e. Az intézményvezető a program jóváhagyásának tényét a jóváhagyás dátumának feltüntetése mellett aláírásával és az intézmény bélyegző lenyomatával igazolja. A jóváhagyott önértékelési programot az önértékelést támogató munkacsoport vezetője rögzíti az informatikai támogató rendszerben. 12

5.2.3. Éves önértékelési terv készítése Az ötéves önértékelési programban foglalt feladatok megvalósítása az adott nevelési évre vonatkozó éves önértékelési terv szerint történik. Az intézményvezető és az önértékelést támogató munkacsoport tagjai, az önértékelési programban előírt feltételek szerint meghatározzák az adott nevelési évben elvégzendő önértékelési feladatokat. Az éves önértékelési terv tartalmazza, hogy mely pedagógusok önértékelésére kerül sor, hogy sor kerül-e a vezető értékelésére, illetve hogy az intézményi önértékelés mely elemeit végzik el az adott nevelési évben. A terv rögzíti, hogy kik, milyen részfeladatok ellátásával és milyen ütemezés szerint végzik az egyes értékelési feladatokat. Az éves önértékelési terv tartalmazza az értékelésben közreműködő partnerek (szülők, kollégák stb.) bevonásának módját. Az éves önértékelési terv a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az éves önértékelési tervben szereplő határidőket, felelősöket az intézményvezető vagy az önértékelést támogató munkacsoport vezetője rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai felületen, amely a tervben rögzítettnek megfelelően teszi elérhetővé az adatgyűjtő és az értékelő funkciókat az értékelésben részt vevők számára. Intézményi önértékelés Adatgyűjtési feladatok, felelősök, határidők Önértékelési feladatok, határidők Vezető önértékelés Adatgyűjtési feladatok, felelősök, határidők Önértékelési feladatok, határidők Pedagógus önértékelések Adatgyűjtési feladatok, felelősök, határidők Önértékelési feladatok, határidők 5.3. Megvalósítás 5.3.1 A pedagógus önértékelése Célja: a tanfelügyelethez hasonlóan a pedagógusok nevelő-oktató munkájának fejlesztése - a kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározásával. A pedagógusok önértékelését a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően el kell végezni, az önértékelés fontos eleme a folyamatos minőségfejlesztésnek. A pedagógusok önértékelésének ötévenként meg kell ismétlődnie. Ha az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek tagintézmény-vezetők munkakörének része a tevékenység vagy foglalkozás tartása, úgy rájuk is kiterjed a pedagógusönértékelés. 5.3.1.1 A pedagógus önértékelésének területei A tanfelügyelet pedagógiai ellenőrzést végez, melynek során ellenőrzi, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban az óvodai nevelés folyamatában kimeneti követelményként megfogalmazott kompetenciák. 13

Sorsz. Az értékelés a pedagógiai munka alábbi területeire terjed ki 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. A tanulás támogatása 4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, tanításhoz, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, csoportos tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a gyermek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Az ellenőrzés területei az első pont kivételével megegyeznek a pedagógusok előmeneteli rendszerében használt pedagógusminősítési területekkel, így az ellenőrzés eredménye beszámítható a minősítés eredményébe. Pedagógus önértékelés 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a nevelés / tanítás folyamatában és a gyermeki tevékenységben? Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a gyermekközösséghez, illetve a képességfejlesztési területekhez? Elvárások - Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz. - Ismeri az intézményében folyó pedagógiai munka tartalmi meghatározására és szervezésére vonatkozóan alkalmazott, a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramját és az intézménye pedagógiai programjának főbb tartalmait. - Ismeri és tudatosan alkalmazza a gyermekcsoport sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat, nevelési/tanítási módszereket, eszközöket. - Ismeri és tudatosan felhasználja a gyermekek más forrásból szerzett tapasztalatait, ismereteit, tudását. - Ismeri a nevelés/tanulás, képességfejlesztés szempontjából fontos információforrásokat, azok pedagógiai felhasználásának lehetőségeit, megbízhatóságát, etikus alkalmazását. - Fogalomhasználata szakszerű, az adott pedagógiai helyzethez igazodó. 14

2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Milyen a pedagógiai tervezőmunkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás? Hogyan viszonyul a tervezés a gyermekek adottságaihoz, igényeihez? A tervezés során hogyan érvényesíti az Óvodai nevelés országos alapprogram nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejleszthető kompetenciákat? Hogyan épít tervező munkája során a gyermekek előzetes tudására és a gyermekcsoport jellemzőire? 3. A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Mennyire tudatosan és az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a nevelési / tanulásszervezési eljárásokat? Hogyan motiválja a gyermeket? Hogyan kelti fel a gyermekek érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a gyermekek figyelmét, érdeklődését? Elvárások - Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adott pedagógiai céloknak megfelelő stratégiákat, folyamatot, munkaformát, módszereket, eszközöket. - Pedagógiai fejlesztési terveiben kiemelt szerepet kap a gyermekek tevékenységeinek fejlesztése. - Terveiben szerepet kap a gyermekek motiválása, motivációjuk fejlesztése. - Tervező tevékenysége során a nevelési/tanulási folyamatba illeszti a szabad játékhoz, cselekvéshez kötött ismeretszerzésen és egyéb tevékenységeken kívüli ismeret- és tapasztalatszerzési lehetőségeket. - Megtervezi a gyermekek, a csoportok értékelésének módszereit, eszközeit. - Tervei készítése során figyelembe veszi az Óvodai nevelés országos alapprogramjában és az óvoda pedagógiai programjában megfogalmazott tartalmi és intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, tanított gyermekek és csoportok fejlesztési célját. - Tervező tevékenységében épít a szociális tanulásban rejlő lehetőségekre. - A gyermekek, optimális fejlődését elősegítő, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz igazodó, differenciált nevelési-tanulási-tanítási folyamatot tervez. - A gyermekek fejlettségére is figyelemmel a kommunikáció, együttműködés szintjén bevonja őket a nevelés-tanulás-tanítás tervezésébe. Elvárások - Figyelembe veszi a gyermekek aktuális fizikai, érzelmi állapotát. - A gyermekek hibázásait, tévesztéseit a nevelési/tanulási folyamat szerves részeinek tekinti, és a megértést segítő módon reagál rájuk. - Felkelti és fenntartja a gyermekek érdeklődését. 15

3. A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Hogyan fejleszti a gyermekek gondolkodási, probléma megoldási és együttműködési képességét? Milyen ismeretszerzési, nevelési/ tanulási környezetet hoz létre a nevelési / tanulási folyamathoz? Hogyan alkalmazza a nevelési /tanulási folyamatban az információkommunikációs technikákra épülő eszközöket? Elvárások - Feltárja és szakszerűen kezeli a nevelési /tanulási folyamat során tapasztalt megértési nehézségeket. - Fejleszti a gyermekek tanulási képességeit, az önálló felfedezés gyakorlására lehetőséget teremt. - A nevelés / tanulás támogatása során épít a gyermekek egyéni céljaira és szükségleteire, a gyermekcsoport sajátosságaira. - Nyugodt, és biztonságos nevelési, tanulási környezetet teremt. - Ösztönzi a gyermekeket a hagyományos és az infokommunikációs eszközök célszerű, kritikus, etikus használatára a nevelési /tanulási folyamatban. - Az önálló tanuláshoz, tapasztalatszerzéshez - játékhoz és egyéb tevékenységekhez - szakszerű útmutatást, az életkornak és a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő tanulási eszközöket biztosít. - Támogatja a gyermekek önálló gondolkodását, ismeri, és a nevelési-tanítási-tanulási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és ötleteiket. 4. A gyermekek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, tanításához, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Hogyan méri fel a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony gyermeki megismerési technikákat alkalmaz? Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, készségek, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)? Elvárások - A nevelési/tanulási folyamatban a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt figyelmet fordít. - Megalapozza, segíti, ösztönzi a gyermekeket a későbbi tudatos értékválasztásra és saját értékrendjük kialakítására. - Tudatosan alkalmazza a gyermekek sokoldalú megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai módszereket. - Tudatosan teremt olyan pedagógiai helyzeteket, amelyek segítik a gyermekek, komplex személyiségfejlődését. - Tiszteletben tartja a gyermekek, személyiségét, tudatosan keresi a bennük rejlő értékeket felelősen és elfogadóan viszonyul a gyermekekhez. - Az adott életkori sajátosságok figyelembevételével megismerteti a gyermekekkel az egyetemes emberi és nemzeti értékeket és azok tiszteletére neveli őket. 16

4. A gyermekek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, tanításához, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség Önértékelési szempontok Milyen módon differenciál, alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát? Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges gyermekkel, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel? Elvárások - Az együttnevelés keretei között is módot talál a gyermekek esetében az egyéni fejlődés lehetőségeinek megteremtésére. - Felismeri a gyermekek személyiségfejlődési, - az esetlegesen jelentkező - tanulási nehézségeit, és képes számukra hatékony segítséget nyújtani, vagy szükség esetén más szakembertől segítséget kérni. - Felismeri a gyermekekben a tehetség ígéretét, és tudatosan segíti annak kibontakoztatását. 5. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására? Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezetkialakítására, amelyben a gyermekek értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű gyermekeket is? Elvárások - Az óvodapedagógus az általa nevelt, vezetett, fejlesztett gyermek- és gyermekcsoportok fejlesztését a közösségfejlesztés folyamatának ismeretére, és a csoportok tagjainak egyéni és csoportos szükségleteire, a játék és más élménygazdag tevékenység, program sajátosságaira alapozza. - Ösztönzi a gyermekek közötti véleménycserét, fejleszti kommunikációs képességüket, harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. - Pedagógiai feladatai során figyelembe veszi és értékként közvetíti a gyermekek, közösségek eltérő kulturális, társadalmi háttérből adódó sajátosságait. - A gyermekeket egymás elfogadására, tiszteletére, kölcsönös támogatására, előítélet mentességre neveli. - Pedagógiai tevékenységében a nevelt gyermekek életkorából következő fejlődés lélektani jellemzőik ismerete tükröződik. 17

5. A gyermekcsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, a gyermekek óvodai és óvodán kívüli szervezett tevékenységében)? Melyek azok a problémamegoldási és konfliktuskezelési stratégiák, amelyeket sikeresen alkalmaz? Elvárások - Megteremti az általa irányított nevelési/tanulási folyamat során az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges feltételeket. - Szakszerűen és eredményesen alkalmazza a konfliktusok megelőzésének és kezelésének módszereit. - A gyermekek nevelése/tanítása során a közösség iránti szerepvállalást erősítő helyzetet teremt. 6. A pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz? Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése? Milyen visszajelzéseket ad a gyermekeknek? Visszajelzései támogatják-e a gyermekek önértékelésének fejlődését? Elvárások - Az óvodai pedagógiai program és a csoport éves nevelési tervének tartalmait, a gyermekek egyéni pedagógiaipszichológiai szükségleteihez is igazodva eredményesen és adaptív módon alkalmazza. - Változatos pedagógiai értékelési módszereket alkalmaz, a nevelési-tanulási-tanítási folyamatban célzottan alkalmazza, a fejlesztő és összegző értékelési formákat. - Az adott nevelési helyzetnek megfelelő ellenőrzési, értékelési módszereket használ. - Pedagógiai céljainak megfelelő ellenőrzési, értékelési eszközöket választ vagy készít. - A gyermekeknek személyre szabott értékelést ad. - Az intézményi pedagógiai programmal összhangban alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általa megkezdett nevelési/tanulási folyamat elején megismerteti a gyermekekkel, a szülőkkel. - A gyermeki tevékenység rendszeres ellenőrzésének eredményeit szakszerűen elemzi, értékelésüket rendszeresen felhasználja fejlesztési céljainak feladatainak kijelölésében. - Az értékelési módszerek alkalmazása során figyelembe veszi azok várható hatását a gyermekek személyiségének fejlődésére. - A gyermekek számára adott visszajelzései rendszeresek, egyértelműek, tárgyilagosak. - Elősegíti a gyermekek önértékelési képességének kialakulását, fejlődését. 18

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a gyermekek életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség, stb.)? Milyen módon működik együtt az óvodapedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban? Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre? Elvárások - Tevékenysége során az intézményi pedagógiai programhoz igazodóan és a pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és hitelesen kommunikál. - A gyermekek nevelése /tanítása érdekében kezdeményezően együttműködik az óvodapedagógus társaival, a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel és a szülőkkel. - A gyermekekkel történő együttműködés elveit és formáit az alkalmazott pedagógiai program és az intézményi dokumentumok keretei között a gyermekek személyiségfejlődését figyelembe véve alakítja ki és valósítja meg. - Igényli a pedagógiai munkájával kapcsolatos rendszeres visszajelzéseket, nyitott azok befogadására. - Szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli az álláspontját, képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető. 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempontok Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét? Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket? Hogyan nyilvánul megkezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában? Elvárások - Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és alkalmazkodik a szerepvállalásokhoz. - Pedagógiai munkáját reflektivitás jellemzi. - A pedagógiai feladatok megoldásában együttműködik pedagógustársaival, munkaközösségeivel, a nevelő/ tanító munkát segítő munkatársaival, a gyermek fejlődését támogató más szakemberekkel. - Fontos számára tudásának folyamatos megújítása, a megszerzett tudását a pedagógiai gyakorlatában eredményesen alkalmazza. - Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet vállal. 19

5.3.1.2. A pedagógus értékelés módszertana és eszközei Adatgyűjtés módszerei: - Dokumentumelemzés - Megfigyelés - Interjú - Kérdőív Dokumentumelemzés - Az előző pedagógus-ellenőrzés (tanfelügyelet) és az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai - Az Óvodai nevelés országos alapprogramjára, az óvoda pedagógiai programjára épülő egész éves nevelési tanulási ütemterv, a csoportprofil, a tematikus terv és az éves tervezés egyéb dokumentumai - Tevékenység / foglalkozásterv és egyéb foglalkozások tervezése - Napló - Gyermeki produktumok Eljárásrend: Az adatgyűjtés az éves önértékelési tervben erre kijelölt kollégák végzik, de az általuk rögzített tények, megállapítások alapján a pedagógus vizsgálja a rá vonatkozó intézményi elvárások teljesülését. Az adatgyűjtés ebben a fejezetben rögzített eszközökkel történik, az alkalmazásuk során megismert adatokat, tényeket az adatgyűjtést végzők az erre a célra kialakított informatikai felületen rögzítik, amely azokat elérhetővé teszi az önértékelést végző pedagógus, az önértékelést támogató munkacsoport tagjai és az intézményvezető számára. Az önértékelést végző pedagógus a kollégák által rögzített adatok, tények és a rá vonatkozó intézményi elvárások összefüggéseit vizsgálja (szükség esetén egyeztetve, pontosítva az adatgyűjtésben közreműködő kollégákkal), majd ennek alapján értékeli az egyes elvárások teljesülését, és kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. Az előző, pedagógusra vonatkozó ellenőrzés(ek) fejlesztési tervei (az önértékelés során feltöltött önfejlesztési terv módosítása) és az intézményi önértékelés(ek) adott pedagógusra vonatkozó értékelőlapjai, önfejlesztési tervei: 1. Melyek a kiemelkedő és melyek a fejleszthető területek? 2. Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? 3. Milyen irányú változás látható az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken? Az Óvodai nevelés országos alapprogramjára, az óvoda pedagógiai programjára épülő egész éves nevelési tanulási ütemterv, a csoportprofil, a tematikus terv és az éves tervezés egyéb dokumentumai: 1. Hogy jelenik meg a tervekben a gyermeki kompetenciák fejlesztése? 2. Mennyiben biztosítja az éves nevelési-tanulási ütemtervben meghatározott célok megvalósulását? 3. Hogy kapcsolódik az óvodai csoport és az óvodán kívüli tevékenységek, egyéb foglalkozások tervezése az éves nevelési és tevékenységi tervben meghatározott követelményekhez? 20

4. Hogy kapcsolódik az óvodai csoport és az óvodán kívüli tevékenységek, az éves nevelési és tevékenységi tervben meghatározott személyiség- és közösségfejlesztési feladatokhoz? 5. Hogy jelennek meg az éves tervezésben a kiemelt figyelmet érdemlő gyermekekkel kapcsolatos feladatok? 6. Hogy jelennek meg az éves tervezésben a nevelési, ismeretátadási tanulási területek kapcsolódása, egymásra épülése? 7. Hogyan épít az óvodapedagógus a tervező munka során a gyermekek előzetes ismereteire? 8. Hogy jelenik meg az ismeretek, fogalmak, egymásra épülése az éves tervezés dokumentumaiban? 9. Hogy jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a fejlesztés? 10. Hogy jelennek meg a tervezésben az eltérő gyermeki igények figyelembevétele, a fejlődési ütemnek megfelelő folyamatok? 11. Mennyiben felelnek meg a célkitűzéseknek a tervezett értékelési eszközök? 12. Tartalmazza-e a nevelési tevékenységi terv a céloknak megfelelő ismeretátadási, tanulási eszközöket? (szemléltető eszközök, kéziszerek, hangszerek, rajzeszközök, stb.) 13. Milyen elemeket tartalmaz az adott csoport pedagógiai programokhoz illeszkedő éves tervezése? Azok hogyan kapcsolódnak az intézmény nevelési céljaihoz? Tevékenység / foglalkozásterv és egyéb foglalkozások tervezése 1. Milyen módszert használ az óvodapedagógus a tevékenység/projekt /foglalkozás tervezéséhez? 2. Hogy jelennek meg a tervezésben a belső és külső kapcsolódások? 3. A feladatok, célkitűzések teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek, szervezési eljárások és a tevékenység/projekt (foglalkozás) felépítése? 4. A célkitűzés mennyiben támogatja a megszerzett tudás alkalmazását? 5. A tevékenység/projekt, foglalkozások tervezésénél hogyan érvényesül a cél ismeret átadás eszköz koherenciája? 6. Milyen módon jelennek meg az egyéni gyermeki igények a tevékenység/projekt, foglalkozások tervezésében? 7. Mennyire támogatja a terv a gyermeki együttműködést, szociális tanulást? 8. Milyen módon jelennek meg a tervben a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés feladatai? 9. Mennyiben felelnek meg a célkitűzéseknek a tervezett értékelési eszközök? 10. Az óvodai csoport és az óvodán kívüli tervezés tartalma mennyire áll összhangban az adott gyermekcsoport életkori sajátosságaival? 11. Az óvodai csoport és az óvodán kívüli foglalkozástervek hogyan kapcsolódnak az intézmény éves munkatervéhez, célkitűzéseihez? (Intézményi és nevelési célokhoz, nevelési területhez, tudásterületekhez, intézményi innovációhoz.) 12. Tevékenység/projekt (foglalkozás) terveibe épít-e alternatív módszertani és/vagy tartalmi megoldásokat? Napló: 1. Hogyan követi a csoportnapló a nevelési, tanulási /tevékenység/ terv (projektterv), tematikus terv, nevelés, tevékenység/projekt (foglalkozás) éves tervezését? 2. Hogy követi a gyermekekről készült feljegyzés, fejlődési naplóba beírtak a pedagógiai program értékelési elveit? 3. Mennyire fegyelmezett a napló adminisztrációja? (Naprakész naplóvezetés, bejegyzések, feljegyzések.) 4. A gyermekekről készült feljegyzések tartalma összhangban van-e az éves tervezés dokumentumaival és a nevelési, tevékenységi terv elvárásaival, követelményeivel? 21

5. Megjelennek-e a naplóban az egyéni bánásmódot igénylő gyermekekre vonatkozó szakértői javaslatok? 6. A gyermekekről készült feljegyzésekben a szakszerű fogalomhasználat nyomon követhetőe? Gyermeki produktumok: 1. Hogy követhető a gyermekek munkájából, produktumából a szabad játék közbeni alkotás, a rendszeresség? 2. A gyermeki produktumokban megjelennek-e más tevékenységhez kapcsolódó elemek is? (Pl.: környezettudatosságra nevelés, egészséges életmódra nevelés) 3. A gyermeki produktumokban (rajzokban, barkácsolásban) megjelennek-e az alkalmazható tudás fejlesztésére vonatkozó törekvések? 4. Nyomon követhető-e az egyéni gyermeki igényeknek megfelelő pedagógiai munka a személyre szóló differenciálás a gyermeki produktumokban? Szabad játék, tevékenység/projekt (foglalkozás) látogatás A pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez hasonlóan, az óvodapedagógus önértékelésnek is az egyik legfontosabb módszere az egységes szempontok szerinti megfigyelés, amely két órában a napirend szerinti tevékenység megfigyelését, valamint a látottak megbeszélését foglalja megában. A látogatáson és az azt követő megbeszélésen az önértékelő pedagóguson és az önértékelési tervben a tevékenység/foglalkozáslátogatásra kijelölt kollégán kívül egy, a pedagógus által felkért további kolléga is részt vehet. A látogatott tevékenység (párhuzamosan végezhető differenciált tevékenység) megfigyelési szempontsora az értékelési területekhez szolgáltat információt oly módon, hogy tekintettel van az adott intézménytípusra (csoportra) meghatározott feladatokra és sajátosságokra. A kapott információk összegzése adhat képet arról, hogyan valósítja meg az adott napszakban napirend szerint az értékelt óvodapedagógus az intézmény nevelési feladatait, követi-e az általános pedagógiai elveket, amelyeket az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott, figyelembe veszi-e a gyermekcsoport adottságait, a gyermekek személyiségfejlesztését? Mindezek összhangban állnak-e az óvodapedagógus tervezőmunkájával. A tevékenység látogatása ad információt arról is, hogy megvalósul-e az adott időszakban a gyermekek tevékenységének tudatos szervezése, a gyermeki önállóság támogatása, megfelelő-e a motiválás, az ismeretközvetítés tanulás korszerű értelmezése, a korszerű pedagógiai technológiák alkalmazása, a folyamatos ellenőrzés és értékelés. A látogatáson tapasztaltak nemcsak a szakmai tervezést és annak megvalósulását mutatják meg, hanem a gyermeki magatartás és reakció kiszámíthatatlansága miatt az óvodapedagógus spontán reagálását, etikus viselkedését, szakmai professzionizmusát is. A látogatás az óvodapedagógus önértékeléshez szükséges tapasztalatszerzés és adatgyűjtés szempontjából a legfontosabb, leghitelesebb terület. A tevékenység/projekt (foglalkozás) látogatás és megbeszélés megfigyelési szempontjai: 1. Milyen volt az óvodapedagógus stílusa? 2. Mennyire volt érthető az óvodapedagógus kommunikációja? 3. Milyen volt a pozitív és a negatív visszajelzések aránya? 4. Milyen az óvodapedagógus kérdező kultúrája? 5. Milyen volt az óvodapedagógus időgazdálkodása? 6. Az óvodapedagógus mennyire vette figyelembe az egyéni képességek közötti különbözőségeket? 22