1

Gyomaendrőd 2

3

Tartalom Helyzetelemzés... 6 Mit mutatnak a számok?... 6 Gyomaendrőd a számok tükrében... 7 A Gyomaendrődön élő mintavételbe került személyek jellemzői... 8 Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban?... 8 Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével?... 9 Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért?... 9 Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat?... 10 Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról?... 10 Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást?... 11 Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres?... 11 Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez?.. 12 Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért?... 12 Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember?... 13 Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon?... 14 Fejlesztési javaslatok... 15 4

Ezen helyzetelemzés és fejlesztési javaslat, terv a TÁMOP 1.4.3-10/2-2F-2011-0004 pályázat lezárásaként jött létre. A szervezetünknek a projektben vállalt feladata volt, a térségben lévő 12 településen lévő vállalkozók és a bevont célcsoport tagok együttműködésének, foglalkoztatási lehetőségeinek, véleményeknek felmérése. A projektmunkatársakkal feltérképeztük 12 település lehetőségeit, az ott élő lakosság véleményére és az ott lévő vállalkozók és önkormányzati vezetőktől származó információkra építve. Az itt felmért kutatási adatok alapján vállalásunk egy-egy településenkénti helyzetbemutatással, tervvel segíti a település vezetőségét a hatékony foglalkoztatás kiépítésében. A projekt megvalósítása két szakmai szervezet, a Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete és a Szent Lázár Alapítvány közös együttműködésében ment végbe, Viharsarok kincsét kinccsé tesszük néven. Gyomaendrőd A Hármas-Körös partján, festői természeti környezetben fekvő Gyomaendrőd békés megye nyugati kapuja. A Gyoma és Endrőd egyesülésével létrejött település, gazdag és változatos népi hagyományokat őriz. Az 1989. március 1-től városi rangot nyert település Észak Békés-megye egyik meghatározó gazdasági, igazgatási és kulturális központja. A város több mint harmincezer hektáros külterületén a megszilárduló és fejlődő mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások biztosítják az itt élő lakosság többségének megélhetését. Az ipari területen meghatározó a cipő és nyomdaipar, de számos egyéb területen így a faiparban, élelmiszer feldolgozóiparban található meghatározó számú vállalkozás. A fejlődő és korszerűsödő kereskedelem és szolgáltatás egyes területeken európai színvonalú ellátást kínál az itt élő emberek és az átutazók számára. A város legnagyobb munkaadója az önkormányzat, amely a gyermekjóléti, oktatási, szociális, egészségügyi, sport és kulturális területen nyújt megélhetést a helyi humán értelmiség számára és korszerű szolgáltatást a város és térsége lakosságának. Az évente megrendezésre kerülő Sajt- és Túrófesztivál és a Nemzetközi Halfőző verseny országosan ismert gasztronómiai rendezvény. A pihenésre, üdülésre számos lehetőséget nyújt a város, hiszen a horgászat, vadászat, túrázás mellett a gyógyvizéről híres Ligetfürdő is várja vendégeit. 1 1 Forrás: http://www.gyomaendrod.hu/hu/varosunk_bemutatkozik 5

Helyzetelemzés A foglalkoztatási kérdőívezés kapcsán a bevont 12 település polgármesteri hivatalait, az illetékes szakembereit, a vállalkozóit és a foglalkoztatásban jártas civil szervezeteit kerestük meg, hogy szakszerű válaszokat kapjunk Mit mutatnak a számok? A közfoglalkoztatás egy jól összehasonlítható adat. A közfoglalkoztatásban lévők száma hónapról hónapra változik, a táblázatban szereplő adatok az interjú időpontjában voltak helytállóak, akkor is lehet, hogy kerekített számokban kaptunk választ. Ezeket a számokat összevetettük az adott település lélekszámával, és megkaptunk egy mutatót: minden x-edik ember közmunkából él azon a helyen. Például Muronyban 50 közmunkás van, a település lélekszáma 1300 fő, ebből adódik, hogy minden 26-odik ember közmunkából tartja fenn magát és családját. Természetesen minél alacsonyabb ez a szám, annál magasabb a közmunkások aránya a településen, míg minél magasabb, annál kevesebben kénytelenek ezt a megélhetési formát választani, mint például Gyulán vagy Békéscsabán. Település Közmunkások száma Település lélekszáma Arányszám, minden hányadik ember él közmunkából? Murony 50 1300 26 Békés 700 19763 28 Csárdaszállás 38 456 12 Doboz 140 3800 27 Gyula 368 31679 86 Körösladány 188 4800 25 Köröstarcsa 70 2640 38 Mezőberény 500 11000 22 Szeghalom 400 9700 24 Békéscsaba 1535 61046 39 Gyomaendrőd 600 13674 22 Kamut 54 1102 20 6

A táblázat adataiból is (még ha azok néhol kerekített értékek is) kitűnik, hogy Gyulán és Békéscsabán élnek a legkevesebben közmunkából. Gyula város közfoglalkoztatási szintje hasonlít a Dunántúli települések szintjéhez. Oka, hogy itt több a nagyobb gyár, vállalkozás, munkavállalási lehetőség, nagyobb a képzettebb és munkavállalás szempontjából motiváltabb emberek száma. Míg az egészen kicsi, hátrányos helyzetű településeken, ahol nincs munkavállalási lehetőség és az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ott élnek a legtöbben közmunkából, mint például Csárdaszálláson, a bevont legkisebb település, ahol minden 12-edik embernek ez a megélhetési forrása. Majd a lakosság 10 %-a, ami családokra vetítve, 4 tagú átlagos család létszámmal számolva, a lakósság 40 %-nak a közmunka program nyújt megélhetési forrást. Gyomaendrőd átlagos helyet foglal el a sorban, minden 22 embernek ez a megélhetési formája. A teljes lélekszámhoz képest ez a lakosság 4, 3 %, családokra vetítve 17, 2% él közmunkából a településen. Gyomaendrőd a számok tükrében A lakossági lekérdezésünk reprezentatív felmérés volt. A felmérésbe bekerülő lakosokat véletlenszerű mintavétellel választottuk ki települési lélekszám arányosításával. A települési koordinátorok által lekérdezett kérdőíves kutatási formában személyesen. A kutatás kiterjedt a projektben vállalt 12 településre. A mintavétel a lakosság 16-65 éves, aktív korú népessége körében történt 1200 kérdőív lekérdezésével. Első lépésként a reprezentatív mintavétel hátterének kidolgozása történt, a véletlenszerű mintavétel előkészítése. Meghatároztuk, hogy a településeken a lakosságszámhoz arányosítva pontosan hány kérdőívet kell kitöltetni az 1200-ból. Ezek után minden település közigazgatási térképét kinyomtattuk A3-as méretben, és felosztottuk annyi lekérdezési egységre, ahány kérdőív lekérdezésére volt szükség adott településen ügyelve arra, hogy lehetőleg azonos számú lakás/ház legyen minden lekérdezési egységben. Megvizsgáltuk, hogy átlagosan egy-egy lekérdezési egységben mennyi házszám található, és az így kapott számból random számgenerátorral megkaptuk, hogy hányadik háznál/lakásnál kezdik a lekérdezést a biztosok. Megegyeztünk, hogy minden esetben a térképen berajzolt lekérdezési egység jobb alsó sarkából indulnak, az óra járásával ellenkező irányba. Amennyiben a kisorsolt számú háznál nem járnak sikerrel, az azt követő első és második háznál próbálkoznak. Ha ott is sikertelen a kérdőív kitöltése, a kérdőívet ki kell ejteni. Ezen módszer segítségével lehetőségünk volt a véletlenszerű mintavételre és 7

ténylegesen elértük azt a réteget, akit megcéloztunk kutatásunkkal. A kérdőív kérdéseit úgy állítottuk össze, hogy a lehető legtöbb féle szempontból választ kapjunk a lakosság szemszögéből fontos foglalkoztatást akadályozó vagy segítő gondokra. A Gyomaendrődön élő mintavételbe került személyek jellemzői Férfi 45, 5% Nő 54, 4% 8 általánosnál kevesebb - 8 általános 8, 8% Szakmunkás (szakiskola, OKJ-s tanfolyam 34, 1% érettségi nélkül) Szakközépiskola, gimnázium érettségi 22, 7% (középfokú) Szakközépiskola, gimnázium érettségi + OKJ 15, 1% bizonyítvány Felsőfokú (főiskola, egyetem, tudományos 18, 9% fokozat) A válaszadók nagyobb része nő volt. Iskolai végzettség szempontjából a legtöbben érettségi nélküli szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, nem volt olyan válaszadó, aki 8 általánosnál kevesebbel rendelkezik. Leszázalékolt 7, 5% Nincs leszázalékolva 92, 4% Nem válaszolt - Jelenleg munkaviszonyban áll 56, 9% Nem áll munkaviszonyban 40, 5% Nem válaszolt 2, 5% A válaszadók túlnyomó többsége nincs leszázalékolva és több mint fele jelenleg munkaviszonyban áll. Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban? Nemek közötti különbségek 0, 5% Életkor 6, 4% Iskolai végzettség 5, 8% Szakmai gyakorlat hiánya 7, 6% Akadályozottság (anyagi, egészségügyi) 1, 7% Kiskorú gyermek nevelése 8, 7% 8

Idős, beteg hozzátartozó gondozása 1, 1% Megváltozott munkaképességű 1, 7% (leszázalékolt) Kevés a munkahely a térségben 41, 5% Alacsony hajlandóság az ingázásra 1, 7% Nincs megfelelő tömegközlekedés 3, 5% Kevés felnőttképzési lehetőség - Túlképzettség 5, 8% Motiválatlanság 5, 2% Egyedülálló szülő 0, 5% Egyéb 5, 8% Nem tudja/nem válaszolt 1, 7% A legtöbben úgy gondolják, hogy a kevés a munkahely a térségben okozza azt, hogy nehéz munkát találni. Senki nem gondolta úgy, hogy kevés lenne a felnőttképzési lehetőség. A legkevesebben a nemek közötti különbséget és az egyedülálló szülőt látják problémának. Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével? A válaszadók több mint fele közepesen elégedett jelenlegi helyzetével, de többen vannak azok, akik inkább elégedettek, mint elégedetlenek. Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért? Család 56, 9% Barát 21, 1% Szomszéd 8, 9% Civil szervezet - Egyház - 9

Munkahely 4% Humán segítő intézmény (pl. családsegítő 3, 2% szolgálat, amely nem civil) Önkormányzat 0, 8% Pénzintézet 0, 8% Média - Egyéb 3, 2% Nem tudja/nem válaszolt 0, 8% A legtöbben a családjuktól vagy baráttól kérnének segítséget. A CSALÁD szerepe, megtartó és támogató ereje fontos, jelentős. A média, a civil szervezetek és az egyház semmilyen százalékpontot nem kapott. A legkevesebben az önkormányzathoz, pénzintézethez fordulnának. Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat? Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról? Családtagoktól, ismerősöktől 25, 9% Intézményektől 8, 6% Önkormányzattól 16, 3% Kiadványból 5, 7% Médiából 7, 6% Internetről 8, 6% Civil szervezettől - Egyéb - Nem tudja/nem válaszolt 26, 9% 10

Az emberek többsége nem ismeri az önkormányzat által nyújtott szociális lehetőségeket és többen vannak azok, akik részben ismerik, mint akik teljesen. Nem tudják, hogy honnan szerzik az információikat, ha pedig igen, akkor a legtöbben családtagoktól, ismerősöktől. Civil szervezetektől semmilyen információt nem szereznek, legkevesebben pedig a kiadványokból tájékozódnak. Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást? Lakásfenntartási támogatás (lakbér vagy 12, 5% albérleti díj céljára, gázszámlára) Egyéb célra adósságcsökkentési támogatás 1, 2% Lakhatással kapcsolatos egyéb támogatás 2, 5% Rendszeres pénzbeli támogatások 2, 5% Pénzügyi támogatás rendkívüli esetben 3, 7% Nem igényeltem még szociális támogatást, 73, 7% ellátást Egyéb 3, 7% Nem tudja/nem válaszolt - A válaszadók túlnyomó többsége nem igényelt még szociális támogatást. A legkevesebben pedig egyéb célra adósságcsökkentési támogatást vettek igénybe. Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres? Családtagok/ismerősök 18, 9% Korábbi munkatársak 12, 1% Munkaügyi központ, kirendeltség 14, 8% Munkaerő-közvetítő iroda 2% Internet 22, 9% Újsághirdetés 8, 7% Fejvadászcég 1, 3% Civil szervezetek - Szociális intézmények 0, 6% Egyéb 0, 6% Nem tudja/nem válaszolt 17, 5% A legtöbben interneten keresztül keresnek/keresnének munkát, második helyen a családtagok/ismerősök áll. A civil szervezetek egyáltalán nem szerepelnek lehetőségként, legkevesebben pedig szociális intézményekhez fordulnának. 11

Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez? Önkéntes munkával 24% Anyagi hozzájárulással 17, 3% Természetbeni támogatásokkal (pl. 46, 1% vetőmag, tenyészállat, ruha, élelmiszer, bútor, stb.) Egyéb 5, 7% Nem tudja/nem válaszolt 6, 7% A legtöbben úgy gondolják, hogy természetbeni támogatásokkal lehetne segíteni a rászorulókon, a legkevesebben valamilyen a felsoroltakon kívüli, egyéb módot tartanak megoldásnak. Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért? Szociális ellátórendszer 2, 5% Társadalom egésze 10% Politikai rendszer 48, 3% Önkormányzat 1, 6% Származás, neveltetés 0, 8% Otthoni viszonyok, családi helyzet - Munkáltató 1, 6% Egészségügyi ellátórendszer 4, 1% Foglalkoztatási rendszer 4, 1% Pénzintézetek 9, 1% Az egyén maga 9, 1% Egyéb 4, 1% Nem tudja/nem válaszolt 4, 1% A Gyomaendrődön élő válaszadók közül a legtöbben a politika rendszert látják felelősnek a kialakult helyzetért, második helyen a társadalom egésze áll. Az otthoni viszonyok semmilyen százalékarányban nem jelennek meg, illetve a legkevesebb százalékot a származás, neveltetés kapta. 12

Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember? Saját háztáji gazdálkodás 11, 6% Feketemunka 3, 1% Új szakma tanulása 3, 9% Fejlesztő foglalkozásokon való részvétel 1, 9% (konfliktuskezelés, kommunikáció fejlesztése) Átképzés használható szakmákra 2, 8% Érettségi vagy felsőfokú oklevél megszerzése 1, 7% Társas kapcsolatok erősítése 3, 6% Káros szenvedélyektől való mentesség 10, 5% Saját fizikai környezetem rendben tartása 7, 1% Pénzbeli és természetbeni juttatások 2, 2% ismerete, igénylése (önkormányzat, családsegítő) Önkéntes munkavégzés ( bedolgozni magam 2, 2% egy munkahelyre ) Tevékenység csere (segítek másoknak, ők is 3, 4% segítenek nekem) Szűrővizsgálatokon való rendszeres 5, 3% megjelenés Mentális állapotom megőrzése, lelki 4, 8% problémáim esetén szakmai segítséget kérek Rendszeres sportolás, testmozgás 10, 2% Rendszeres olvasás 9, 9% Istenben való hit, hitközösséghez való 5, 9% csatlakozás Önképzés 7, 9% Egyéb 0, 2% Nem tudja/nem válaszolt 0, 8% A legmagasabb százalékban a saját háztáji gazdálkodást látják megoldásnak az emberek, ezután a káros szenvedélyektől való menteség következik. A legkevesebben valamilyen egyéb megoldást választanának, illetve nem tudják mi lenne a megoldás. Akik mégis tudtak a lehetőségek közül választani, azok közül a leginkább egy magasabb fokú tanulmány megszerzését és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételt látják megoldásnak. 13

Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon? Távoli, tömegközlekedéssel nem elérhető - munkahely Nincs tömegközlekedés - Van tömegközlekedés, de nem megfelelő - időben Nincs akadálymentesített közlekedési - lehetőség Kevés a munkahely a térségben 17, 5% Nemi megkülönböztetés - Életkor 2, 7% Iskolai végzettség 3, 7% Szakmai gyakorlat hiánya 6, 4% Félelem attól, hogy úgysem felelne meg 0, 9% Tartós betegség 1, 8% Kiskorú gyermek nevelése 4, 6% Egyedülálló szülő 0, 9% Idős, beteg hozzátartozó gondozása 1, 8% Túlképzettség 1, 8% Motiválatlanság 0, 9% Alacsony hajlandóság az ingázásra - Megváltozott munkaképesség (leszázalékolt) - Kevés átképzési lehetőség 0, 9% Pénzügyi gondok (nem tud bérletet venni, 1, 8% albérletet fizetni) Egyéb 2, 7% Nem tudja/nem válaszolt 50, 9% A válaszadók több mint fele nem tudja, hogy mi akadályozza abban, hogy munkát találjon, akik pedig meg tudták fogalmazni, azok a kevés munkahelyet határozták meg. A legkevesebben úgy gondolják, hogy a megfeleléstől való félelem; az egyedülálló szülőség; a motiválatlanság és a kevés átképzési lehetőség hátráltatja őket a munkavállalásban. Néhány lehetőség (megváltozott munkaképességű, alacsony hajlandóság az ingázásra, nemi megkülönböztetés, tömegközlekedési problémák) egyáltalán nem jelennek meg a felsorolásban. 14

Fejlesztési javaslatok Ingyenes, kedvezményes sportolási lehetőség: kedvezményes uszodabérlet, nyitott sportpályák, tornatermek. Sportnapok szervezése a családok életminőségének javításáért, Munkahelyteremtő beruházások támogatása, adókedvezményekkel, támogatásokkal; Új befektetők, foglalkoztatók számára vonzó környezet kialakítása; Infrastruktúra fejlesztése; A vállalkozások foglalkoztatási szerepének erősítésében legfontosabb eszköz a kedvező szabályozási feltételek biztosítása, ami elejét veszi a fekete foglalkoztatásnak; Ki kellene jobban használni Békés megye természeti adottságait: a kiváló adottságú termőföldet; Jobban ki kellene használni a turizmus, az idegenforgalom előnyeit; Ingyenes, kedvezményes sportolási lehetőség: kedvezményes uszodabérlet, nyitott sportpályák, tornatermek. Sportnapok szervezése; Ingyenes szűrővizsgálatok, egészségnapok szervezése; Ingyenes, információs zöld vonal fenntartása, ahol akár anonim módon is nyújtanak tájékoztatást a szociális szolgáltatásokról; Személyes támogatásra épülő közvetítőiroda működtetése, ahol az egyéneknek nemcsak a munkakeresésben, hanem némileg életvezetésben is segítséget nyújtanak a szakemberek; Képzések szervezése, ami segíthet a háztáji gazdálkodás sikerességében, kiterjesztésében; Kedvezményes vetőmaghoz, takarmányhoz való hozzájutási lehetőség biztosítása; Legális gazdasági forma együttműködésének elősegítése; Kedvezményes, rendszeres, biztos helyi vásárok, piacok szervezése, ahol az emberek értékesíthetik saját termékeit, de az asztalbérlet kedvezményes áron elérhető. 15