A pozicionális elit összetétele digitalizált választási jegyzőkönyvekben BIG DATA KONFERENCIA 17. NOVEMBER. Mehring-Tóth Szilvia doktorjelölt
Az előadás és kutatás alapfogalmai pozicionális elit fogalmi megközelítés vagyis az elit azonosítása a formális szervezetekben betöltött pozíciójuk alapján (Putnam 1976) local government vizsgálata, mely alatt a helyi önkormányzatot és az intézményes politika szereplőit értem (elkülönítve a local politics fogalmától, mely a az előzőnél tágabb kategóriát jelent) önkormányzati képviselők: a helyi politikai elit/vidéki elit professzionális politikusok: több ciklusban képviselő
A kutatás célja - local government mint döntési szint jelentőségének bemutatása - a helyi politikai (pozicionális) elit vizsgálata - az önkormányzati döntéshozatalban tapasztalható női képviseleti arányok leírása, országos összesítésben és különböző területi szinteken, mandátumszerzési módok alapján elkülönítve - az 1994-14 között jellemző általános trendek és települési sajátosságok leírása A kutatás relevanciája módszertanilag: társadalomtudományon belül (új) kvantitatív nézőpont tartalmilag: eltérő arányok (döntéshozatali szinten, területi szinten belül, nemek szerint)
A politikai döntéshozatal nemi arányai (a legutolsó választás alapján) 2 Nemzeti parlamentekben a nők % 2 Helyi döntéshozatalban a nők % forrás: IPU és Európai Bizottság alapján saját szerkesztés
Felhasznált adatok, módszertan Nemzeti Választási Iroda, digitalizált választási jegyzőkönyvek 6 MB-nyi információ (17 8 file) az adatok csv kiterjesztésűek, strukturáltak win 12 kódkészlettel készültek szerkezetileg a választási jegyzőkönyvek felépítését követik (fej és tételsor bontásúak), változó sor és mező hosszúságúak az adatok választási évek és mandátumszerzési módok alapján külön-külön file-ban szerepelnek, egy mappa átlagosan darab csv dokumentumot tartalmaz választási évenként több mint ezer képviselő
Big Data és/vagy Open Data - az adatok keletkezése a közigazgatásban - másodlagos felhasználás - n=all - társadalmi háttérkörnyezet: információs társadalom, digitalizáció, az adat az új olaj - Open Data Policy Miért jó alap a megfogalmazódó kutatási kérdésekre? érzékeny téma, országos és individuális szint egymás mellett, data linkage, átlagok és szokatlan együttjárások, jövőbe látunk (?)
Az adathalmaz - képekben KISLJEL.CSV dokumentum részlet 1998 forrás: Nemzeti Választási Iroda
Az adathalmaz képekben EJELEREJ.CSV dokumentum részlet 6 forrás: Nemzeti Választási Iroda
A kialakult adatbázis formája ezer fő alatti települések képviselőinek adatai, 1998 forrás: választási adatok alapján saját szerkesztés
Fontosabb eredmények-átlagok 3 Képviselőnők aránya a települési önkormányzatokban Képviselőnők aránya az önkormányzatokban a ezer fő feletti településeken 2,9 19,9 13, 24 22,7 14,9 28 26, 17,4 31 31,4,1 29,2 28,4 22,4 19 19,4 összes település ezer fő feletti települések ezer fő alatti települések 2 14,7 13, 16,7 14,9 11,7 12,1 19, 17,4 14,4 21,7 19 19,4 17,7 13,2 23,9 22,4 18,3 egyéni vk mandátumaránya egyéni vk és komplista együtt kompenzációs lista mandátumaránya 1994 1998 2 6 14 1994 1998 2 6 14 forrás: választási adatok alapján saját szerkesztés
Fontosabb eredmények-területi szintek vizsgálata Képviselőnők aránya a különböző területi szinteken (evk+komplist) Képviselőnők aránya az adott települési kategóriában 3 2 28 24,9 18,1 18,6 18,8 17,4 14,9 13, 13,2 12, 31 31,4 21, 22,9 22,4 19 19,4 19 17,6 14,4 Budapest MJV ezer fő felett ezer fő alatt 2 18,1 17,9 13,, 23,4,4 18,6 18,8 17,4 14,9 13,2 12 24,6 22, 22,9 21, 19 19,4 17,6 14,4 22,4 19 ezer fő feletti települések MJV-k Budapest kisvárosok 1994 1998 2 6 14 1994 1998 2 6 14 forrás: választási adatok alapján saját szerkesztés
Fontosabb eredmények-települési piramis? Képviselőnő nélkül működő települések aránya az adott települési kategóriákban Képviselőnők aránya az adott települési kategóriákban 6 2 1998 1994 2, 1,6 4,7 4,7 6,9 7,8 7,6 9, 8,8 13,1 11,3 13,4 14,3,2 16, 17 18,9 18 23, 2,3 22,2 23,9 26,3 32,8 2 3 kisváros nagyközség község kisfalu aprófalu 6 2 1998 1994 22,,4 21,7 23,2 24,9 26,9 17,9 19,4,9 21,4 22,1 24,6 29,4,4 33, 28,8 29,7,3 32,7 23,4 26,3 27,7 28,2,7 4 kisváros nagyközség község kisfalu aprófalu forrás: választási adatok alapján saját szerkesztés
Fontosabb eredmények - átlagtól való eltérés Megyei közgyűlések női mandátumaránya Megye jogú városok női mandátumaránya 4 4 3 3 3 33 2 2 26 26 16,3 9,7 9,6 18,8 12,2 12,8 19 18,6 11,3 11,9 min % max % átlag % 22, 12 21 13,2 14,4 17,6 19 min % max % átlag % 2,2 2, 2, 1994 1998 2 6 14 6,3 6,3 4 4,3 1994 1998 2 6 14 forrás: saját szerkesztés
Fontosabb eredmények-professzionális politikusok Mandátumismétlések aránya az egyéni vk-ban ( ezer fő felett), az összes képviselőhöz viszonyítva Mandátumismétlések aránya a megyei közgyűlésekben az összes képviselőhöz viszonyítva 6 6 4 4 1998 2 6 14 1998 2 6 14 nő férfi nő férfi forrás: saját szerkesztés
Fontosabb eredmények-professzionális politikusok Mandátumismétlések aránya az egyéni vk-ban ( ezer fő felett) az előző évhez és nemhez viszonyítva Mandátumismétlések aránya a megyei közgyűlésben, az előző évhez és nemhez viszonyítva 6 4 4 1998 2 6 14 1998 2 6 14 férfi nő nő férfi forrás: saját szerkesztés
Köszönöm a figyelmet! Mehring-Tóth Szilvia doktorjelölt