A befektetési aranyhoz kapcsolódó számlavezetés megítélése I. TÉNYÁLLÁS A Kérelmező (gazdasági társaság) által nem nevesített ügyfele (Szolgáltató), a Budapest Főváros Kormányhivatala, Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály (NEHITI) felügyelete alatt nemesfém kereskedelmi tevékenységet kíván végezni, melyhez kapcsolódóan befektetési aranyszámlához kapcsolódó kereskedelmi szolgáltatást, befektetési aranyszámla vezetési szolgáltatást és befektetési arany letétkezelési szolgáltatást is nyújtana, melynek során az arany alapon vezetett számlán történő befektetési arannyal való kereskedést lehetővé tenné ügyfelei részére, az alábbiak szerint. I. 1. Aranyszámla vezetés A Szolgáltató ügyfelei egy kereskedési felületbe való bejelentkezést követően tudnának az aranyszámlájukon kereskedni (eladni illetve vásárolni). A Szolgáltató az aranyszámlavezetés során bizományosként járna el és az ügyfelei által adott utasítás alapján hajtaná végre a megbízásokat. Az ügyfelek az aranyszámla vásárlási megbízásaikat a Szolgáltatóhoz ügyfélszámla egyenlegük terhére tudják megtenni (amelyre forintot, dollárt vagy eurót is befizethetnek). A Szolgáltató által jegyzett aranyszámla vételi és eladási árfolyama az arany pillanatnyi árfolyama szerint mozogna. I.2. Aranyszámla letéti őrzés Amennyiben a Szolgáltató ügyfele vásárlásra vonatkozó megbízást adna, a Szolgáltató fizikai aranyrudak formájában megképzi a vásárlás összegének megfelelő készletet és gondoskodik arról, hogy a készlet az erre szakosodott trezor szolgáltatónál vagy általa a biztosítási standardoknak megfelelően kialakított értékbiztosított trezorban kerüljön tárolásra. I.3. Folyószámla vezetés A Szolgáltató és az ügyfél a beszámítható követeléseiket egységes számlán tartanák nyilván és számolnák el, köztük a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:391. -a szerinti folyószámla szerződés jönne létre (Folyószámla). A Szolgáltató ennek alapján az ügyfelek pénzét egy arra kijelölt banki alszámlán tartaná devizanemenként, a Szolgáltató saját pénzeszközeitől is elkülönítve. A szerződés szerint a folyószámla fizetési számlaként nem lenne használható, azaz oda az ügyfél a saját bankkártyájával/beutalással/készpénzben befizethet összegeket, de kizárólag az aranyszámla vezetési szolgáltatás igénybe vétele céljából. A folyószámla egyenleget a Szolgáltató minden hó végén közölné az ügyféllel, mely egyenlegközlő a havi kereskedési ill. bizományosi díjlevonási forgalmakat is tartalmazza devizanemenként elkülönítve. Az ügyfelek pénzegyenlegei és az aranyszámlaköveteléseik fedezetéül szolgáló aranyrudak a Szolgáltató vagyonától fizikailag is elkülönülnének, a pénz egyenlegek alszámlán, míg az aranyrudak elkülönített tárolókban lennének letárolva. I.4. A Szolgáltató díjazása Szolgáltató bizományosi tevékenysége kapcsán aranyszámla vételi és eladási jutalékot, aranyszámla vezetési díjat és aranyszámla egyenleg lehívási díjat kapna ügyfeleitől. II. A JOGKÉRDÉS A Kérelmező az alábbi kérdést tette fel: - a tényállásban leírtak szerinti tevékenységet a nemesfém kereskedelmi felügyeletet ellátó NEHITI vagy az MNB felügyeli-e? III. A KÉRELMEZŐ ÁLLÁSPONTJA 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Telefon: +36 (1) 4899-100, Fax: +36 (1) 4899-102. Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra.
III.1. A Kérelmező által hivatkozott jogszabályhelyek A Kérelmező a jogkérdés vizsgálata kapcsán az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényre (Áfa tv.), az Áfa tv.-be implementált uniós jogszabályra (Council Directive 98/80/EC of 12 October 1998 supplementing the common system of value added tax and amending Directive 77/388/EEC - Special scheme for investment gold ) és a Bszt.-re figyelemmel alakította ki jogi álláspontját. III.2. A tevékenység elhatárolása az árutőzsdei szolgáltatástól A Szolgáltató tevékenysége során nem kereskedne ügyfelei részére szabályozott piacokon és elszámolóházban, továbbá nem kereskedne közraktárjegyekkel, árujegyekkel, forgalomképes vagyoni értékű jogokkal és az erre vonatkozó származtatott eszközökkel. Az aranyszámla egyenlegek fizikai aranyfedezetét biztosító aranyrudakat a Szolgáltató a fizikai aranykereskedelemben, tőzsdén kívül szerezné be és értékesítené (pl.: nemesfém finomítók, nemesfém nagykereskedők kereskedelmi partnerei és nem a szabályozott piacokon működő brókercégek) III.3. A Kérelmező jogi álláspontja Mivel a bemutatott tevékenység nem minősül árutőzsdei szolgáltatásnak, az a nemesfém kereskedelmet felügyelő NEHITI felügyelete alá tartozik és nem a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB felügyeletének hatálya alá. IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA Az ismertetett tényállás alapján egyrészt azt szükséges vizsgálni, hogy az aranyszámla vezetési tevékenység, illetve a Szolgáltató letéti szolgáltatása a Bszt. szerinti engedélyköteles befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül-e, továbbá felmerül az a kérdés is, hogy a befektetési arany és nemesfém kereskedelme felügyeleti engedélyhez kötött befektetési szolgáltatási tevékenységnek vagy árutőzsdei szolgáltatásnak minősül-e. Másrészt vizsgálandó, hogy a Szolgáltató aranyszámlavezetés és aranyszámla letéti őrzés tevékenysége megvalósítjae a hitelintézetekről és a pénzügyi szolgáltatásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) szerinti pénzforgalmi szolgáltatás, letéti szolgáltatás, illetve széfszolgáltatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységek valamelyikét. IV.1. A befektetési szolgáltatás és annak tárgya A Kérelmező által előadott tényállás alapján a Szolgáltató tevékenysége a Bszt. 5. (1) bekezdés c) pontja szerinti sajátszámlás kereskedést illetve a Bszt. 5. (2) bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése illetve b) pontja szerinti letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, kivéve - a 909/2014/EU rendelet mellékletének A szakasz 2. pontja szerinti - felső szintű (központi) értékpapírszámla vezetése tevékenységet valósíthatja meg. A tevékenység minősítése kapcsán előzetesen vizsgálandó, hogy a szolgáltatás tárgya, azaz az arany a Bszt. 6. -a szerinti pénzügyi eszköznek tekinthető-e. A Bszt. 5. (1) és (2) bekezdése meghatározza azokat a tevékenységeket, melyeknek a rendszeres gazdasági tevékenység keretében, pénzügyi eszközre történő végzés befektetési szolgáltatásnak, illetve kiegészítő szolgáltatásnak minősül. A fenti definíció szerint befektetési szolgáltatást és kiegészítő szolgáltatást kizárólag pénzügyi eszközök vonatkozásában lehet nyújtani. A pénzügyi eszközök körét a Bszt. 6. -a határozza meg, amelyek közül jelen esetben az e), f) és g) pontokban megjelölt eszközök a relevánsak. 6. Pénzügyi eszköz ( ) 2/6
e) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, határidős kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevő felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthető, ide nem értve a teljesítési határidő lejártát vagy más megszűnési okot, f) az áruhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthető, feltéve, hogy azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek, g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel rendelkező, áruhoz kapcsolódó opció, tőzsdei és tőzsdén kívüli határidős ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthető, és nem kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá. Az áru fogalmát a Bszt. 4. (2) bekezdés 4. pontja tartalmazza, miszerint áru: minden vagyoni értékkel bíró, forgalomképes, birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő, ide nem értve a pénzügyi eszközt. A Bszt. 6. e), f), g) pontjai alapján az áruhoz kapcsolódó opciós, határidős ügyletek, illetve más származtatott ügyletek minősülnek pénzügyi eszköznek, azaz az áru önmagában nem pénzügyi eszköz. A fentiek szerint tehát az áru maga, illetve az árunak az azonnali ügylet keretében történő adásvétele nem tartozik a pénzügyi eszközök körébe. Ebből következően az arany nem tekinthető pénzügyi eszköznek, így arra vonatkozóan befektetési szolgáltatás, illetve kiegészítő szolgáltatás nem nyújtható. Figyelemmel arra, hogy a tényállásban foglaltak szerint az aranyhoz, mint áruhoz kapcsolódóan opciós, határidős vagy származtatott ügylet nem valósul meg, ezért a Szolgáltató tevékenysége nem minősíthető a fentiekben hivatkozott befektetési szolgáltatásnak, illetve kiegészítő szolgáltatásnak. IV. 2. Az árutőzsdei szolgáltatás és annak tárgya A Bszt. 9. (1) bekezdése alapján árutőzsdei szolgáltató a rendszeres gazdasági tevékenység keretében a (2) bekezdésben meghatározott eszközökre vonatkozóan az a)-f) pontokban meghatározott tevékenységeket végezheti. A 9. (2) bekezdése szerint Árutőzsdei szolgáltatás tárgya lehet a) áru, ideértve a közraktárjegyet, annak leválasztott árujegy részét, a forgalomképes vagyoni értékű jogot és az erre vonatkozó származtatott eszközt, b) az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, valamint az erre vonatkozó opció, határidős és egyéb származtatott ügylet, és c) a 6. e)-g) pontjaiban meghatározott pénzügyi eszköz. A Bszt. fentiekben hivatkozott áru definiciójából kiindulva, elméletileg az arany árunak minősülhet, mivel a megjelölt fogalmi elemeknek megfelel, tehát vagyoni értékkel bíró, forgalomképes, birtokba vehető dolog. Így az arany, mint áru tőzsdei kereskedés tárgyát is képezheti. A Nagykommentár 1 a Bszt.-hez 4. pontja szerint a Bszt. fogalmi rendszerében az áru kizárólag olyan sztenderdizált dolog lehet, amellyel árutőzsdén vagy értéktőzsde áruszekciójában kereskednek. A jogalkotó az árutőzsdei szolgáltatás fogalmát ugyanakkor nem definiálta, illetve a befektetési szolgáltatás szabályozásától eltérően nem rögzíti, hogy milyen tevékenység minősül árutőzsdei szolgáltatásnak, hanem az árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységeket nevesíti. Az árutőzsdei szolgáltatás alapvető és nélkülözhetetlen eleme miként az elnevezése is tükrözi hogy azt az árutőzsdén (jelenleg a BÉT-en) végezzék. 1 Nagykommentár a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényhez - Dakó Gábor / Farkas Yvette / Gellén Klára / Pettkó-Szandtner Judit / Seregdi László / Sudár Gábor / Végh Richárd Complex Jogtár 3/6
Amennyiben az árutőzsdén kívüli árukereskedelemről, árura vonatkozó megbízás felvételéről és továbbításáról, illetve a megbízás végrehajtásáról van szó, az adott szolgáltatás nyújtása nem minősül árutőzsdei szolgáltatási tevékenységnek. Mivel a tényállásban leírtak alapján a Szolgáltató nem az árutőzsdén végzi tevékenységét, így az nem minősül a fentiek szerinti árutőzsdei szolgáltatásnak. IV.3. A Szolgáltató által vezetett ügyfél folyószámlák minősítése A Hpt. 6. (1) bekezdés 87. pontja taxatíve felsorolja, hogy mely tevékenységek minősülnek pénzforgalmi szolgáltatásnak. Ezek a következők: 87. pénzforgalmi szolgáltatás: a) a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, b) a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység, c) a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése, d) a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik, e) a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - kibocsátása, valamint fizetési műveletek elfogadása, f) a készpénzátutalás, g) a fizetés-kezdeményezési szolgáltatás, h) a számlainformációs szolgáltatás; A fenti pénzforgalmi szolgáltatások közül a tényállás szempontjából az a) pontban foglalt fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, a fizetési számla vezetése, valamint ehhez kapcsolódóan fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése tevékenység lehet releváns, így a bemutatott tényállás vonatkozásában e tevékenység fennállásának vizsgálatát szükséges elvégezni, amelyhez kapcsolódóan a fizetési számla, fizetési művelet fogalmát a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) Értelmező rendelkezéseit tartalmazó 2. -a az alábbiak szerint határozza meg: fizetési számla: fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla, ideértve a bankszámlát is. fizetési művelet: a fizető fél, a kedvezményezett, a hatósági átutalási megbízás adására jogosult és az átutalási végzést kibocsátó által kezdeményezett megbízás - valamely fizetési mód szerinti - lebonyolítása, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti jogviszonytól. A tényállásban leírtak alapján nem derül ki, hogy az egy arra kijelölt banki alszámla kinek a tulajdonában lévő bankszámla, a bankszámla és a Folyószámla hogyan viszonyul egymáshoz, a bankszámlára befizetett összegek átkerülnek-e a Folyószámlára, s ha igen, hogyan, továbbá mit jelent, hogy az ügyfelek a Folyószámlára bankkártával, beutalással, készpénzben fizethetnek be, így az MNB az alábbi értelmezéssel élt. Az MNB értelmezése szerint a tényállásban szerepel egyrészt a Szolgáltató és az ügyfél között létrejött Ptk. 6:391 szerinti Folyószámla, másrészt a Szolgáltató saját pénzforgalmi szolgáltatójánál vezetett bankszámla, amelyhez kapcsolódik egy alszámla (Alszámla), amely az ügyfél pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartására szolgál. A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 35/2017. (XII.14.) MNB rendelet (Rendelet) 3. (1) bekezdése értelmében a pénzforgalmi szolgáltató az általa vezetett fizetési számlát az egyedi pénzforgalmi jelzőszám, és a számlatulajdonos teljes vagy rövidített neve alapján tartja nyilván. 2 A Rendeletnek megfelelően azonban a fizetési számla pénzforgalmi jelzőszámának biztosítania kell az úgynevezett címezhetőséget. Amennyiben egy számla nem rendelkezik e tulajdonságokkal, valamint nem fizetési műveletek teljesítésére szolgál, nem tekinthető fizetési számlának. 2 Azonos tartalommal rendelkezett a pénzforgalom lebonyolításáról szóló, 2018. január 13-ig hatályos 18/2009. (VIII.6.) MNB rendelet 3. (1) bekezdése is. 4/6
Az MNB álláspontja szerint téves megállapítást tartalmaz a tényállásban szereplő alábbi mondat: A szerződés tartalmazza továbbá, hogy a folyószámla fizetési számlaként nem használható, azaz oda az ügyfél a saját bankkártyájával/beutalással/készpénzben befizethet összegeket, de kizárólag az aranyszámla vezetési szolgáltatás igénybe vétele céljából. A Folyószámla a fent részletezettek miatt nem minősülhet fizetési számlának, ezért arra utalással, bankkártyával összeg semmilyen célból közvetlenül nem fizethető be. A tényállásból az derül ki, hogy a Szolgáltató az ügyfelek pénzét egy arra kijelölt banki alszámlán tartja, ebből következően tehát a saját pénzforgalmi szolgáltatójánál megnyitott Alszámlán tartja az ügyfelek pénzét a Szolgáltató. Az ügyfél nem a Folyószámlára fizet be, hanem saját pénzforgalmi szolgáltatójának ad fizetési megbízást, amelynek alapján a Szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatójánál lévő fizetési számlára, az Alszámlára kerül a pénzösszeg. A pénzmozgást követően a Szolgáltató feltehetően a Folyószámlán is megjeleníti az ügyfél által befizetett pénzösszeget. A Ptk. 6:391. szerint a folyószámla a felek meghatározott jogviszonyból származó, beszámítható követeléseiknek egységes számlán való nyilvántartására és elszámolására szolgál. A Folyószámla tulajdonképpen a Szolgáltató elektronikus nyilvántartása, amely az ügyfél és a Szolgáltató közötti elszámolást szolgálja, a tényleges pénzmozgás az Alszámlán történik, függetlenül attól, hogy az ügyfél esetleg a Folyószámlához hozzáférve, ott adja meg a megbízást. Az ügyfél pénzkövetelésének a rendezésére a tényleges fizetési megbízást az ügyfél utasítására a Szolgáltató indítja az Alszámla terhére a pénzforgalmi szolgáltatójánál, amely fizetési megbízás teljesítését a Szolgáltató pénzforgalmi szolgáltatója hajtja végre. Fentiek alapján a Szolgáltató által vezetett ügyfélszámla nem minősül a Pft. 2. 8. pontja szerinti fizetési számlának, és a Szolgáltató feltehetően nem végez pénzforgalmi tevékenységet az ügyfél részére, ebből következően a Szolgáltató ügyfélszámla vezetése nem minősül a Hpt. szerint engedélyköteles tevékenységnek. Felhívom a figyelmet, hogy a fenti jogértelmezés a tényállás hiányosságai miatt az MNB által feltételezett tényálláson alapul, más konstrukcióra nem alkalmazható. IV.4. Aranyszámla letéti őrzés Az MNB értelmezése szerint adott tevékenység abban az esetben minősíthető pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek, ha annak vonatkozásában valamely pénzügyi szolgáltatási tevékenység üzletszerű végzésének a jogszabály által meghatározott fogalmi elemei maradéktalanul megvalósulnak. A Hpt. 6. (1) bekezdés 79. pontja szerint letéti szolgáltatás (pénzletétkezelés): pénzösszegek az ügyfél megbízásából, elkülönített letéti számlán kamatra vagy kamat nélkül történő elhelyezése és kezelése, jogszabályban rögzített feltételek szerint. A tényállásban foglaltak szerint az ügyfél által kezdeményezett arany megvásárlását követően aranyszámla egyenleg áll az ügyfél rendelkezésére. Az egyenlegnek megfelelően ténylegesen is megvásárolt aranyrudakat a Szolgáltató vagy az általa megbízott trezor szolgáltató őrzi. Az egyenleg tehát a fizikailag is meglévő aranyrudak értékének nyilvántartására szolgál, így a Hpt. letéti szolgáltatás meghatározásából a pénzösszegek fogalmi elem nem valósul meg. Tekintettel arra, hogy a Hpt. szerinti meghatározás összes fogalmi elemének meg kellene valósulnia ahhoz, hogy a Hpt. szerinti letéti szolgáltatás megvalósuljon, így a pénzösszegek fogalmi elem hiányában a letéti szolgáltatás nem áll fenn a tényállás tekintetében. A Hpt. 6. (1) bekezdés 102. pontja szerint széfszolgáltatás: az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára - állandóan őrzött - helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki. Az ügyféllel kötött megállapodás definíciós elem megvalósul ugyan a konstrukcióban, de az ügyfél számára állandóan őrzött helyiségben széf rendelkezésre bocsátása és az ügyfél maga helyezi el és veszi ki elemek nem valósulnak meg, mert a tényállásban leírtak szerint az ügyfél megbízást ad a vásárlás lebonyolítására, de a Szolgáltató gondoskodik a vásárlás lebonyolításáról és az aranyrudak tárolásáról erre szakosodott trezor szolgáltatónál vagy saját maga tárolja le őket. 5/6
Az MNB álláspontja szerint a széfszolgáltatás végzése során a pénzügyi intézmény tevékenysége kizárólag a széf rendelkezésre bocsátását és a passzív őrzési tevékenységet foglalja magában. A széfben elhelyezett dolog kezelését elhelyezését és kivételét az ügyfélnek kell végeznie, nem pedig a pénzügyi intézménynek. Fentiek értelmében, tekintettel arra, hogy az ügyfél nem maga gondoskodik az aranyrudaknak a Szolgáltatónál történő elhelyezéséről, a széfszolgáltatás pénzügyi szolgáltatás nem valósul meg a konstrukcióban. IV.5. Összegzés Az MNB véleménye szerint, amennyiben a Szolgáltató az állásfoglalás iránti kérelemben ismertetett tényállás szerinti tevékenységet végez, a IV. pontban kifejtettek szerint nem valósul meg olyan engedélyköteles tevékenység, melynek engedélyezése és felügyelete az MNB hatáskörébe tartozna, ezért a tényállásban foglaltak szerint végzett tevékenység nem tartozik az MNB felügyelete alá. *** Felhívom szíves figyelmét arra, hogy az MNB a véleményét kizárólag a Kérelmező által rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki. Az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak a Kérelmező által előadott tényállásra vonatkozik. Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma. Közzétételi példány kelte: 2018. december 6/6