2010/19 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 19. szám 2010. március 11. Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 Tartalom 1 Bevezető 1 A népesség száma, korösszetétele 2 Élveszületések 3 Halálozások 4 Házasságkötések 5 Válások 6 Táblázatok Bevezető Az Észak-Magyarország régió nemcsak földrajzilag, társadalmilag, gazdaságilag nyújt nagyon változatos képet, hanem demográfiai szempontból is. A lakónépesség száma az évtized folyamán minden kistérségben csökkent. Az itt élő népességet is az öregedés jellemzi. Az ezer lakosra jutó él veszületések száma 2001 2007 között magasabb volt az országos átlagnál, 2008-ban pedig megegyezett azzal. A kistérségek között jelentős termékeny ségi különbségek figyelhetők meg. A régióban száz újszülöttből 47 házasságon kívül született. Észak-Magyarországon a 2008-ban szült anyák iskolai végzettsége és foglalkoztatottsági aránya alacsonyabb, mint országosan. A lakosságszámhoz viszonyított halálozási arányszámok a régióban kedvezőtlenebbek a hazai átlaghoz képest, de itt is jelentős területi különbségek figyelhetők meg a kistérségek között. A haláloki főcsoportok között is lényeges differenciákat tapasztalhatunk. A csecsemőhaladóság majdnem minden évben Észak-Magyarországon volt a legmagasabb. Az évtized elejéhez ké - pest a házasságkötések száma mérséklődött, míg a válásoké emelkedett. A népesség száma, korösszetétele Észak-Magyarországon 2009. január 1-jén 1 millió 228 ezer fő élt, 6,1%-kal kevesebb, mint nyolc évvel korábban. A régió legnagyobb kistérsége a, amelynek 268 ezer fő (a régió lakosságának 21,9%-a), míg legkisebb a, melynek 12 900 fő volt a lakónépessége. A népességszám az évtized folyamán minden kistérségben csökkent, egytized, illetve azt meghaladó volt az, a, a, a Sátoralja újhelyi és a kistérségekben, míg legkevésbé az ben és az ben (0,8; valamint 1%-kal) mérséklődött. Magyarországon már évtizedek óta jellemző tendencia, hogy a gyermekkorúak száma csökken, az időskorúaké viszont növekszik. Már az ezredfordulóhoz viszonyítva is számottevően változott a lakosság korösszetétele. Észak-Magyarország régióban a gyermekkorúak aránya a 2001. év eleji 17,9%-ról 2009-re 15,9%-ra csökkent, míg a 65. életévüket betöltött személyeké 15,2%-ról 16,8%-ra emelkedett. A gyermekkorúak hányadának mérséklődése minden kistérségben megfigyelhető, míg az időskorúaké a kivételével (ahol több mint egytizedével csökkent a népesség száma) mindenhol emelkedett. A népesség számának változása kistérségenként 2001 és 2009. január 1. között 0-2 -4 1. ábra -12% Egy adott népesség korösszetétele hatással van a népmozgalmi eseményekre. Egy fiatalabb populációban a termékenység, míg egy idősebben a halandóság a nagyobb. A régió 28 kistérsége között jelentős eltérések figyelhetők meg a népesség korstruktúráját tekintve. 2009 év elején a gyermekkorúak aránya az (21,8%), a (20,8%) és az (20,4%) kistérségben volt a legnagyobb, míg legkisebb a és a kistérségekben (egyaránt 13,4%). Ezzel összefüggésben az időskorúak hányada ez utóbbi két térségben a legjelentősebb, 22,5; illetve 20,8%. Az időskorúak száma a gyermekkorúakét 2001-ben 6 kistérségben, 2009. év elején már 17-ben haladta meg. Az öregedési index (a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma) a vizsgált időszakban Észak-Magyarországon 84,7-ről 105,8-ra emelkedett. Az ezredforduló óta a leglátványosabb változás az öregedési index 46 37%-os emelkedése a, a és a kistérségekben ment végbe. A és a kistérségek esetében egyaránt közrejátszott a gyermekek számának csökkenése, valamint az időskorúakénak a növekedése, a kistérségnél pedig a régión belül itt esett vissza legnagyobb mértékben (háromtizeddel) a gyermekek száma. A régió kistérségeiben 2009. január elején az öregedési index nagyon széles intervallumban mozgott: míg a -6-8 Régiós átlag -10
2 Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 Statisztikai tükör 2010/19 kistérségben száz gyermekkorúra 168, addig az ben mindössze 65 időskorú személy jutott. A gyermek népesség eltartottsági rátája az, az idős népességé a kistérségben a legmagasabb. Az eltartott népesség rátája (száz aktív korúakra jutó gyermek és időskorúak együttes száma) kiemelkedően magas az és a kistérségekben. Teljes termékenységi arányszám kistérségenként, 2008 3. ábra Élveszületések 2008-ban Magyarországon 99 149 születtek, 12,3%-uk Észak-Magyaror szá gon. A nyers élveszületési arányszám (ezer lakosra jutó élveszületések száma) a régióban 2001 2007 közötti időszakban meghaladta az országos átlagot, 2008-ban megegyezett azzal. Az évtized elején volt a legmagasabb (10,1), majd csökkenő tendenciát mutatott, stagnált, és 2006-ra (alacsonyabb születésszám mellett) ismét elérte a 2001-es szintet. 2008-ban az ezer lakosra jutó élveszületések száma összességében a régióban 9,9, ezen belül a kistérségeket tekintve jelentős eltérés mutatkozott a legnagyobb (13,7), illetve a legkisebb (8,1) érték kö zött. Az ország 174 kistérsége közül a mutató értéke a legmagasabb, egyaránt 13,7 volt az és a Veresegyházi kistérségben 2008-ban. 2. ábra Ezer lakosra jutó élveszületések száma kistérségenként, 2008 Régiós átlag 0 2 4 6 8 10 12 14 A vizsgált év termékenységi viszonyait a nyers születési arányszámnál jobban kifejezi a teljes termékenységi arányszám, ami a születések számát a szülőképes korú női népességhez (15 49 éves) viszonyítja, és azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év termékenységi viszonyainak fennmaradása mellett. 2008-ban országosan a teljes termékenységi arányszám 1,35; Észak-Magyar or szágon 1,49. A régió 28 kistérségéből 15-ben a termékenység a régiós átlag alatt maradt, az egyszerű reprodukcióhoz szükséges gyerekszám (2,1) csupán a, az és a kistérségben teljesült. A legalacsonyabb termékenység az kistérségben (1,13) mutatkozott, pedig ott volt a legnagyobb a szülőképes korú nők népességen belüli aránya (25,5%). A gyermekvállalás későbbre halasztása kevésbé érvényesült a régióban, mint országosan. Magyarországon 2008-ban a legtöbb szülő nő a 30 34 éves, míg Észak-Magyarországon a 25 29 éves korcsoportba tartozott. A 25 éven aluliak szüléseinek hányada a régióban (33,5%), és kistérségeinek mindegyikében magasabb volt, mint az országos átlag (21,1%). Kiemelkedett a kistérség, ahol a 2008. év során az élveszülések 53,3%-a 25 évesnél fiatalabb korban történt, de az és a Bod rogközi kistérségekben is a szülő nők közel fele ebbe a korosztályba tartozott. Ezzel összefüggésben a kistérségek döntő többségében a tizenévesek szülései is gyakrabban fordultak elő, mint országosan. A vizsgált évben az anya 20 éven aluli volt az élveszületések több mint egyötödénél a, a, az és az kistérségekben. A 19 évesek és fiatalabbak szülései legkevésbé az (4,7%) és a (5,2%) kistérségekben voltak jellemzőek. A 35 éves és idősebb korban történt szülések aránya kizárólag a kistérségben haladta meg az országos átlagot, a többiben alatta maradt. A termékenység alakulását befolyásolja a szülő nő családi állapota. 2008-ban Észak-Magyarországon száz újszülöttből 47 házasságon kívül született, ez az arány országosan 39. A termékenyebb, és kistérségekben a szülő nők több mint hattizede nem házasságban élt, ezzel szemben az alacsony termékenységű,,, és kistérségekben hattizedet meghaladó volt a házas nők szüléseinek hányada. A házasságon kívüli szülések legalább nyolctizede minden kistérségben hajadonokhoz kötődött, a ban volt a legmagasabb (95% feletti) a részesedésük. Mindemellett a többi kistérségben sem számottevő az elvált és az özvegy családi állapotú anyák szüléseinek részaránya. A nem házas nőknél valamennyi kistérségben magasabb volt a fiatalabb (25 év alatti) korban gyermeket vállalók aránya, mint a házasoknál. Mindez összefügg azzal is, hogy az 1990-es években bekövetkezett családalapítási és gyermekvállalási mintaváltás következtében társadalmilag elfogadottabbá vált az élettársi kapcsolat, illetve a régióban élő szülőképes korú női népesség többsége nem házasságban él. A születések számát az anya iskolai végzettsége szerint vizsgálva megállapítható, hogy a régióban jóval nagyobb az alacsony iskolázottságúak szüléseinek részesedése, mint országosan. 2008-ban a legfeljebb 8 osztályt végzettek élveszüléseinek aránya valamennyi kistérségben (az t kivéve) meghaladta az országos átlagot (20,5), a nagyobb szülési gyakoriságú ben és az ben hattized fölötti volt. A régióban szakmunkásképzőt vagy szakiskolát befejezett szülő nők hányada állt legközelebb az országos átlaghoz (16,7%), leginkább a (28%), legkevésbé a kistérségben (11,2%) élők rendelkeztek ezzel a végzettséggel. A régióban gyermeket szült száz nő közül 28 fejezte be legalább a középiskolát, arányuk kiemelkedett a (41,3%), de egyharmadot meghaladóan alakult a, a, a és a kistérségekben is.
Statisztikai tükör 2010/19 Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 3 4. ábra Az élveszületések megoszlása az anya családi állapota szerint kistérségenként, 2008 0% 20% 40% 60% 80% 100% Hajadon Házas Özv egy Elv ált Az élveszületések megoszlása az anya gazdasági aktivitása szerint kistérségenként, 2008 5. ábra 0% 20% 40% 60% 80% 100% Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Ismeretlen Felsőfokú iskolát végzett az kistérségben lakó, 2008-ban gyermeket világra hozó anyák 38,9%-a, ez több mint kétszerese a régiós átlagnak (18,2%). Itt volt legkevésbé gyakori a 25 év alatti szülések, és legtöbb a házasságból született gyermekek hányada. Ez alapján feltételezhető, hogy az anyák a hosszabb oktatásban eltöltött idő miatt halasztották későbbre (30 34 éves korukra) a szüléseket. Azokon a területeken, ahol magas volt a gyermekvállalási hajlandóság, az egyetemet, főiskolát végzettek aránya az egytizedet sem érte el, ilyenek a (5,7%), a (6,3%), az (7,4%), az (8,5%), az (8,6%), a (8,8%) valamint az (9,4%) kistérségek. Az iskolai végzettséggel szorosan összefügg a gazdasági aktivitás. 2008-ban a születések számát e szerint vizsgálva megállapítható, hogy azokban a kistérségekben volt magas a foglalkoztatott anyák aránya, amelyekben középiskolai vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeztek. A foglalkoztatottak hányada csupán a régió két kistérségében alakult kedvezőbben az országos átlagnál (70%), a ben (79,3%) és az ben (71,6%). A, a és a kistérségekben is hattizednél magasabb részt képviseltek, ezzel szemben a, az és az kistérségekben szült nők kevesebb, mint egynegyede volt aktív kereső, gyermekgondozási ellátás mellett dolgozó vagy egyéb foglalkoztatott. Észak-Magyarországon a gyermekgondozási ellátásban részesülő anyák szüléseinek hányada az országos átlag (12%) kétszeresét tette ki, a két szélső értéket a (47,1%) és a kistérség (8,8%) képviselte. Az inaktív keresőként 1 gyermeket vállalók részesedése a régióban (27,3%) több mint kétszerese volt az országosnak. A vizsgált évben az, a és a kistérségekben született gyermekek 45%-ot meghaladóan inaktív kereső anyától származtak. Ezzel szemben a kedvezőbb foglalkoztatási viszonyokkal rendelkező (,,, ) kistérségekben a szülő nők inaktivitása kevésbé jellemző. Halálozások A népességcsökkenés egyik oka a természetes fogyás, ami azt jelenti, hogy többen halnak meg, mint ahányan születnek. Korunkban az életmód, az egészségügyi ellátás minősége, és a környezeti ártalmak határozzák meg döntően a halandóság szintjét. Észak-Magyarországon a halálozások népességszámra vetített hányada ebben az évtizedben 13,6 14,5 ezrelék között alakult. 2008- ban 17 200 ember hunyt el, ami ezer lakosra vetítve 14 halálozást jelent. A születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan emelkedett, a régióban, de így is elmaradt az országos átlagtól. 2008-ban egy, a régióban született kislány várhatóan 77,05; fiú társa 67,9 év átlagos élettartamra számíthat. 6. ábra Az ezer lakosra jutó halálozások száma kistérségenként, 2008 Észak-Magyarországon a nyers halálozási arányszám (az ezer lakosra jutó halálozások száma) a 28 kistérség közül 11-ben kedvezőbb a régiós átlag- 1 Inaktív kereső: a gyermekgondozási ellátásban részesülő, de emellett a nem dolgozókat és az egyéb inaktív keresőket tartalmazza.
4 Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 Statisztikai tükör 2010/19 nál. Legalacsonyabb a halandóság a és az (ahol legmagasabb az aktív korúak aránya), míg legmagasabb a és a kistérségekben (ez utóbbi két kistérségben legmagasabb az időskorúak aránya). A nyers halálozási arányszám közel kilenctizeddel magasabb a kistérségben, mint a Tisza új vá ro si ban. A különféle betegségek nem egyforma súllyal szerepelnek a halálokok között. A legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg. E halálok következtében legnagyobb arányban (58,4%) az idős korösszetételű kistérségben hunytak el, ugyanis az idősebb emberek esetében többnyire ebbe a főcsoportba tartozó betegséget állapítanak meg halálokként. A második leggyakrabban előforduló ok a daganat, amelynek következtében meghaltak aránya legmagasabb a (30,3%) és a (26,1%) kistérségekben, valamint a ban (26,1%), de jelentős a ban (25,5%) és az ben (25,2%) is. A légzőszervi megbetegedésekben elhunytak hányada a régió észak-keleti részén fekvő (17,9%), (17%) és (16,8%) kistérségekben haladta meg többszörösen a régiós átlagot (5,8%). A halálozások megoszlása haláloki főcsoportok szerint kistérségenként, 2008 7. ábra 0% 20% 40% 60% 80% 100% Daganatok Keringésirendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei A morbiditás és a mortalitás külső okai Egyéb A keringési rendszer betegségei következtében több nő halt meg, mint férfi. E betegségek következtében meghalt nők aránya Észak-Magyarországon legmagasabb volt a, a, a, és a kistérségekben (összefüggésben a korösszetétellel, mivel a nők esetében hosszabb az átlagos élettartam). A férfiaknál a daganatos megbetegedések következtében elhunytak aránya a több, a régió kistérségei közül a áll az első helyen. Észak-Magyarországon a légzőszervi megbetegedésekben meghaltak aránya összességében a férfiaknál nagyobb (6,5%). Mindkét nemnél legmagasabb ez a hányad a, a és a kistérségekben, viszont ezen belül is kimagasló a nők körében. Az előbbi megállapításokat alátámasztja, ha a halálokokat a népességszámhoz viszonyítjuk. 2008-ban a keringési rendszer következtében meghaltak tízezer lakosra jutó száma kiemelkedő a kistérségben, ahol ez az érték 1,6-szerese a régiós átlagnak. E mutató alapján a daganatos megbetegedések okozta halálozások a és a, valamint a kistérségekben a legmagasabbak. A halálozás minden korcsoportot érint, de nem mindegyiket egyformán. A fejlett társadalmakra jellemző, hogy a halálozások döntő része időskorban következik be. Észak-Magyarországon 2008-ban az elhunytak kevesebb mint egy százaléka csecsemő és gyermekkorú, 2,3%-a a 15 39 éves; 17,9%-a a 40 59 éves korosztályba tartozott, míg közel 79%-a 60 éves és idősebb volt. Szembetűnő, hogy a 40 59 éves korosztályban a meghaltak aránya az egymás mellett fekvő és kistérségekben a régiós átlagnál lényegesen magasabb. A csecsemőhaladóságnak kiemelt szerepe van, mert az első életév halandósága jelentős befolyással bír a várható átlagos élettartam értékére. Az újszülött életkilátása nagymértékben a születési súlytól függ. A régióban 2008-ban született gyermekek egytizede jött világra 2500 grammnál alacsonyabb súllyal, ezen belül hányaduk legmagasabb az, az, a, a és az kistérségekben (13,5 14,7%). Észak-Magyarországon a csecsemőhalandóság ebben az évtizedben 7,5 9,8 ezrelék között alakult, a régiók között majdnem minden évben itt volt legmagasabb a mutató értéke. 2008-ban ezer élveszülöttre 8,8 csecsemőhalálozás jutott, ami 3,2 ezrelékkel magasabb az országos átlagnál. Néhány kistérség esetében 2001-hez képest szembetűnő változásokat figyelhetünk meg: kiemelkedő a növekedés az (96%-os), az (58%-os), az (3,8-szeres), a (72%-os), a (6,4-szeres) és a (2,7-szeres), míg jentős a csökkenés a (59%-os), és a (közel kilenctizedes) kistérségekben. 2008-ban a régió 28 kistérsége közül négyben (,, és ) nem fordult elő csecsemőhalálozás, 12-ben kedvezőbb, kettőben azonos, míg tízben rosszabb a régiós átlagnál (8,8 ezrelék). Legsúlyosabb a helyzet az és az kistérségekben, ahol a csecsemőhaladóság 22, illetve 23 ezrelék. Mivel egy-egy év adata kistérségenként kiugrásokat is tartalmazhat, célszerű a 2001 2008 közötti évek átlagát is megvizsgálni. Az időszak folyamán a legmagasabb csecsemőhalandóság az, az, az, a Bélatátfalvai kistérségeket jellemezte (15,5 11,5 ezrelék), míg a legjobb helyzetben a és az kistérség volt (4,4, illetve 4,6 ezrelék). Házasságkötések A házassági mozgalom hosszú idő óta gyengülőben van. Az ezredfordulót követő években Magyarországon megkötött 44 46 ezer házasság az 1970-es évekre jellemző számnak már csak kevesebb, mint fele volt. 2008-ban országosan 40,1 ezer pár kötött házasságot. Észak-Magyar ország népességét az országoshoz hasonlóan ebben az évtizedben is a házasulási kedv csökkenése jellemezte, ezt mutatja, hogy 2008-ban mindössze 4281 házasság köttetett, ezerrel kevesebb, mint 2001-ben. Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma az évtized elejei 4,1-ről 3,5-re mérséklődött 2008-ra (országosan 4,3-ról 4-re). A régió kis tér ségeit tekintve a legfiatalabb korösszetételű ben és a legidősebb Péter vásáraiban figyelhető meg leginkább a nyers házasságkötési arányszám csökkenése (1,5 ezrelék), míg legkevésbé a ben és a ban (0,1 ezrelék). A feleség életkorát vizsgálva a 20 év alattiak minden kistérségben kevesebb házasságot kötöttek (csupán a ban mutatkozott csekély növekedés), a 20 24 éves nők házasodási hajlandósága is valamennyi térségben csökkent 2001-hez képest. Régiós szinten a 25 29 éves korcsoportoktól kezdve viszont növekedés mutatható ki, a 30 34 éves házasodó nők ezer lakosra jutó száma nőtt a legjobban (3,2 ez relékponttal). A mindenáron történő házasságra lépés nem része a mai fiatalok életcéljának. Lehet párkapcsolatban élni és gyermeket vállalni házasságon kívül is. Úgy tűnik viszont, hogy a fiatalon elmaradt házasságok egy részét idősebb életkorban pótolják. 2008-ban a nyers házasságkötési arányszám az országos átlagot (4 ezrelék) meghaladta az (4,3) és a (4,1) kistérségekben, míg a ban jóval elmaradt attól (2,2).
Statisztikai tükör 2010/19 Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008 5 A régióban 2008-ban összességében 2001-hez képest csökkent a nők első házasságkötéseinek aránya és nőtt a másodiké. Kiemelkedett a kistérség, ahol a házasuló nők 90%-a hajadon volt. Az első ízben házasodó nők részaránya 2001-hez képest a kistérségben csökkent (12,1 százalékponttal), míg a ban nőtt (17,4 százalékponttal) leginkább. Válások Annak ellenére, hogy a házasságkötések számában csökkenés figyelhető meg, a válásoknál ez nem jelentkezik. Észak-Magyarország régióban a nyers válási arányszám az ezredforduló óta növekedést mutat. 2001-ben az ezer lakosra jutó válások száma 2,3 volt, 2008-ban 2,6. A kistérségek közül 2001-ről 2008-ra három (,, ) kivételével mindenhol növekedés tapasztalható, kiemelkedik a, ahol több mint duplájára nőtt az ezer lakosra jutó válások száma. Legmagasabb a mutató a, a és a (3,3 3 ezrelék), míg legalacsonyabb a és a (1,6 1,7 ezrelék) kistérségekben. Az elváltak korösszetételét tekintve eltolódás figyelhető meg az idősebb korosztályok felé. Észak-Magyarországon a 2001-ben az elvált nők 23%-a 25 29 éves, 19%-a 30 34 éves volt, addig 2008-ban negyedük 30 34; ötödük 35 39 éves korcsoportba tartozott. Ez minden bizonnyal összefügg a házasulók átlagos életkorának emelkedésével, de utalás egyben arra is, hogy a hosszabb ideje fennálló házasságok veszélyezettsége is növekszik. A tisztított válási arányszám (ha a válások számát a fennálló házasságokhoz viszonyítjuk) kiszámításával is hasonló képet kapunk. 2008-ban az ezer fennálló házasságra jutó válások száma a (7,9) és (8,6) kistérségekben volt a legalacsonyabb, a ban (16,4) és a ban (15,1) pedig a legmagasabb. 8. ábra A házasságkötések és válások ezer lakosra jutó száma kistérségenként, 2008 0 1 2 3 4 5 Házasságkötések Válások Elérhetõségek: laszlo.fejes@ksh.hu Telefon: (+36-46) 518-274 Információszolgálat Telefon: (+36-46) 518-271 www.ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2010 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!
TÁBLÁZATOK Kistérség, megye, régió Eltartottsági ráta, öregedési index, 2009. január 1. 0 14 15 64 65 X éves népesség aránya Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája Eltartott népesség rátája 1. tábla (százalék) Öregedési index 15,1 68,9 16,1 21,9 23,4 45,2 106,8 19,8 64,3 15,9 30,8 24,8 55,6 80,6 21,8 64,1 14,1 34,0 22,1 56,1 64,9 15,7 68,3 15,9 23,0 23,3 46,3 101,3 14,5 66,2 19,3 21,9 29,2 51,1 133,3 18,6 64,3 17,1 29,0 26,6 55,6 91,8 15,3 68,5 16,2 22,3 23,7 46,0 105,9 15,4 69,8 14,8 22,1 21,2 43,3 96,2 17,9 66,0 16,1 27,1 24,3 51,4 89,8 20,3 65,2 14,6 31,1 22,3 53,4 71,8 17,1 69,9 13,0 24,5 18,6 43,1 75,7 20,4 62,7 16,9 32,5 26,9 59,4 82,9 20,8 62,8 16,4 33,0 26,2 59,2 79,2 18,7 66,4 14,9 28,1 22,5 50,6 80,1 13,9 68,4 17,7 20,3 25,9 46,2 127,8 Borsod-Abaúj- Zemplén megye összesen 16,6 67,3 16,1 24,7 23,9 48,7 96,8 13,9 70,3 15,8 19,8 22,5 42,3 113,8 18,9 64,0 17,1 29,6 26,7 56,3 90,4 16,7 65,9 17,4 25,3 26,4 51,8 104,4 14,1 67,7 18,2 20,8 27,0 47,8 129,4 14,3 67,9 17,8 21,1 26,3 47,4 124,7 13,4 64,2 22,5 20,8 35,0 55,8 168,2 13,4 65,8 20,8 20,4 31,7 52,1 155,2 Heves megye összesen 14,8 67,5 17,7 21,9 26,2 48,2 119,7 14,7 68,2 17,1 21,5 25,1 46,6 116,5 14,6 65,7 19,7 22,3 29,9 52,2 134,2 14,8 67,4 17,8 22,0 26,4 48,4 119,9 14,4 68,9 16,6 21,0 24,1 45,1 115,2 15,0 67,1 17,9 22,4 26,7 49,1 119,3 16,3 66,2 17,5 24,6 26,4 51,0 107,2 Nógrád megye összesen 14,9 67,3 17,7 22,2 26,4 48,5 118,9 Észak- Magyarország összesen 15,9 67,3 16,8 23,6 24,9 48,5 105,8 6
2. tábla A szülő nők korcsoportonkénti megoszlása, 2008 (százalék) Kistérség, megye, 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 Összesen régió éves 9,7 17,1 28,7 31,8 10,3 2,4 0,0 100,0 20,4 29,4 23,3 17,3 7,9 1,5 0,2 100,0 19,8 29,0 22,4 19,5 7,9 1,3 100,0 10,6 23,3 30,8 26,2 7,7 1,4 100,0 12,7 19,2 28,6 28,8 8,1 2,6 100,0 18,1 28,0 28,2 18,0 6,8 0,9 100,0 8,7 18,7 32,4 29,7 10,0 0,5 100,0 13,9 19,6 29,2 27,8 6,2 2,9 0,5 100,0 16,7 26,7 25,2 23,1 7,1 1,3 100,0 23,3 30,0 19,8 21,1 3,5 2,2 100,0 8,7 19,9 31,6 27,8 10,9 1,1 100,0 20,9 20,3 27,1 20,3 10,7 0,6 100,0 19,4 30,4 28,6 13,2 7,0 1,3 100,0 19,1 17,8 33,6 22,4 7,2 0,0 100,0 8,8 16,0 32,8 27,2 12,8 2,4 100,0 Borsod-Abaúj- Zemplén megye összesen 13,6 22,0 28,1 25,8 8,7 1,8 0,0 100,0 4,7 12,3 31,6 38,4 11,3 1,6 0,1 100,0 22,5 26,0 23,6 18,6 8,1 1,1 100,0 12,7 26,3 33,3 22,3 5,0 0,3 100,0 6,5 17,4 34,3 29,2 10,4 2,2 100,0 6,5 16,7 35,1 30,8 8,8 2,2 100,0 19,1 26,4 26,4 21,9 5,1 1,1 100,0 10,9 18,2 30,0 29,1 9,1 1,8 0,9 100,0 Heves megye összesen 10,0 18,8 31,4 29,0 9,1 1,6 0,1 100,0 5,2 17,1 33,1 32,0 11,6 1,1 100,0 11,3 22,1 33,8 26,5 5,9 0,5 100,0 12,4 25,2 30,5 22,0 8,5 1,1 0,4 100,0 6,8 20,3 36,4 25,4 10,2 0,4 0,4 100,0 12,8 22,0 31,4 23,8 8,3 1,7 100,0 17,0 28,7 24,5 19,7 7,4 2,7 100,0 Nógrád megye összesen 10,7 22,0 31,8 25,2 8,9 1,3 0,1 100,0 Észak- Magyarország összesen 12,3 21,2 29,4 26,5 8,8 1,7 0,1 100,0 7
3. tábla Kistérség, megye, régió Az élveszületések aránya az anya iskolai végzettsége szerint, 2008 0 7 osztályt 8 osztályt Szakmunkásképző, szakiskolai Középiskolai Felsőfokú Ismeretlen (százalék) Összesen végzett végzettségű 5,2 23,1 13,0 33,5 25,0 0,1 100,0 16,0 45,2 13,8 15,4 9,4 0,2 100,0 20,8 38,6 14,5 17,5 8,6 0,0 100,0 7,2 24,9 23,7 29,4 14,9 0,0 100,0 7,3 21,8 17,4 34,3 19,0 0,3 100,0 14,4 40,2 18,5 19,3 7,4 0,2 100,0 5,0 22,8 21,9 24,7 25,6 0,0 100,0 4,8 34,9 15,8 28,2 16,3 0,0 100,0 16,0 29,5 16,5 24,8 12,8 0,4 100,0 14,5 39,6 14,5 22,0 8,8 0,4 100,0 4,9 24,5 14,2 33,2 23,2 0,0 100,0 16,4 35,6 23,2 16,4 8,5 0,0 100,0 15,4 49,3 15,4 14,1 5,7 0,0 100,0 6,6 44,1 23,7 11,8 13,8 0,0 100,0 5,6 29,6 24,0 21,6 19,2 0,0 100,0 Borsod-Abaúj- Zemplén megye összesen 9,4 30,1 16,1 26,8 17,3 0,1 100,0 2,0 11,9 13,6 33,1 38,9 0,5 100,0 7,0 46,6 21,4 18,2 6,3 0,4 100,0 7,7 36,7 19,7 24,3 11,3 0,3 100,0 4,0 17,7 16,9 37,7 23,5 0,3 100,0 2,0 20,2 28,0 32,2 17,3 0,4 100,0 12,4 32,6 16,9 25,8 12,4 0,0 100,0 1,8 28,2 20,9 26,4 22,7 0,0 100,0 Heves megye összesen 4,4 24,3 19,1 30,1 21,8 0,4 100,0 2,8 21,8 18,7 41,3 15,2 0,3 100,0 10,3 28,4 14,2 31,4 15,7 0,0 100,0 8,5 28,7 16,7 30,5 14,9 0,7 100,0 1,3 25,0 14,0 36,4 23,3 0,0 100,0 6,1 34,2 16,6 26,4 15,9 0,7 100,0 12,8 39,9 11,2 23,9 12,2 0,0 100,0 Nógrád megye összesen 6,3 29,6 15,9 31,6 16,2 0,4 100,0 Észak- Magyarország összesen 7,7 28,6 16,8 28,3 18,2 0,2 100,0 8
4. tábla Kistérség, megye, régió A halálozások tízezer lakosra jutó száma főbb halálokok szerint, 2008 Daganatok A keringési rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei A morbiditás és a mortalitás külső okai Egyéb halálok Összesen 32,6 65,4 6,1 7,9 7,2 8,4 127,7 33,3 77,9 15,4 10,5 6,3 16,8 160,1 28,1 56,2 5,9 4,6 10,5 17,2 122,4 29,4 64,5 4,8 10,4 8,4 18,3 135,7 36,8 77,1 7,2 7,5 8,6 10,5 147,6 35,5 85,8 7,0 12,7 9,0 13,7 163,6 23,7 66,5 23,7 10,9 10,5 6,2 141,5 17,7 71,3 24,2 8,6 7,3 6,1 135,3 32,8 72,6 6,2 9,9 8,8 12,7 143,1 30,3 69,0 9,6 11,1 9,6 14,3 143,9 27,5 44,7 9,4 6,3 9,1 8,5 105,5 27,9 71,6 10,2 7,5 9,5 13,6 140,4 23,3 82,6 25,6 8,1 6,4 4,7 150,6 34,0 69,4 11,1 9,0 9,0 2,8 135,3 35,5 78,9 15,9 11,6 8,7 18,8 169,3 Borsod-Abaúj- Zemplén megye összesen 31,4 69,1 9,0 8,9 8,1 11,0 137,5 29,8 58,7 4,5 8,7 6,7 9,9 118,3 46,6 75,0 4,5 7,7 10,2 9,9 154,0 41,3 81,1 7,3 5,7 10,5 12,4 158,4 33,2 82,7 4,7 9,7 6,1 8,4 144,8 33,0 72,3 4,5 9,5 6,4 9,3 135,0 44,5 116,4 6,4 6,4 11,5 14,2 199,3 39,3 95,5 6,2 9,2 10,0 16,2 176,4 Heves megye összesen 35,6 76,3 5,0 8,5 7,8 10,2 143,5 31,5 72,2 8,7 6,5 5,6 13,1 137,7 28,3 84,1 10,0 7,2 5,2 11,6 146,3 24,5 63,3 8,3 7,6 8,3 13,4 125,3 30,2 65,9 8,2 10,2 6,7 11,4 132,5 32,0 87,7 11,8 8,8 4,6 10,2 155,1 32,6 86,3 10,3 7,2 9,3 16,0 161,7 Nógrád megye összesen 30,1 77,6 9,9 8,0 6,1 12,1 143,8 Észak- Magyarország összesen 32,3 72,4 8,1 8,7 7,7 11,0 140,1 9