A HUSK/1101/2.1.1/0153 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI TANULMÁNYOK KIDOLGOZÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATOK ELLÁTÁSA TÁRGYÚ PROJEKT 2. ELŐREHALADÁSI JELENTÉSE FÜGGELÉKEK 3. KÖTET Készítette: Budapest, 2014. május 15.
F 7/3. függelék Activity 7 A határon átnyúló sérülékeny üzemelő ivóvízbázisvédelmi munkarész, Perőcsény-Tésa üzemelő, sérülékeny felszín alatti ivóvízbázis szennyezőforrás feltárás KSZI Kft., 2014. május 15.
A HUSK/1101/2.1.1/0153 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ MŰSZAKI TANULMÁNYOK KIDOLGOZÁSÁRA ÉS VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ FELADATOK ELLÁTÁSA TÁRGYÚ PROJEKT ACT07 A HATÁRON ÁTNYÚLÓ SÉRÜLÉKENY ÜZEMELŐ IVÓVÍZBÁZISVÉDELMI MUNKARÉSZ PERŐCSÉNY-TÉSA ÜZEMELŐ, SÉRÜLÉKENY FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZBÁZIS SZENNYEZŐFORRÁS FELTÁRÁS Készítette: Budapest, 2014. május 15.
Projekt címe: Az EU Víz Keretirányelv végrehajtása érdekében szükséges intézkedések összehangolása az Ipoly vízgyűjtőjén (Joint Ipoly Catchment Management) Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 2013 keretében támogatott projekt Projekt száma: Szerződés tárgya: Munkafázis: HUSK/1101/2.1.1/0153 Megbízási szerződés műszaki tanulmányok kidolgozására és vizsgálatok elvégzésére a HUSK/1101/2.1.1/0153 számú projekt keretében Act07 A határon átnyúló sérülékeny üzemelő ivóvízbázisvédelmi munkarész Perőcsény-Tésa üzemelő, sérülékeny felszín alatti ivóvízbázis szennyezőforrás feltárás Teljesítés: 2014. május 15. Megbízó: Megbízott: Nemzeti Környezetügyi Intézet KSZI Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Képviselő: Kisgyörgy Bence ügyvezető Közreműködtek: KSzI Kft. Kissné Jáger Erika Ambrus Magdolna GeoGold Kárpátia Kft. Bagi István Balázs Ilma Czeglédi Balázs Mátrahalmi Tibor DMRV ZRT ÉRV ZRT Harkai Miklós Biokör Kft Wessling Kft Velencei Talajvédelmi Laboratórium 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐZMÉNYEK...4 2. TERÜLETHASZNÁLAT, SZENNYEZŐFORRÁSOK...7 2.1. A TELEPÜLÉS HATÁSA...7 2.2. A SZÁNTÓFÖLDI MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS HATÁSAINAK FELMÉRÉSE...9 2.2.1. Nitrát tartalom vizsgálata...10 2.2.2. Növényvédőszer hatóanyag maradék vizsgálat...12 2.3. MEZŐGAZDASÁGI TELEPHELY VIZSGÁLATA...13 2.4. AZ IPOLY FELSZÍNI VÍZ, MEDERANYAG VIZSGÁLAT...14 2.5. KÖZÚT, VÍZMŰ GÉPHÁZ...16 3
1. Előzmények A Műszaki tanulmányok kidolgozására és vizsgálatok elvégzésére a HUSK/1101/2.1.1./0153 számú projekt keretében című munkát cégünk, a KSzI Kft. a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI) által 2013 decemberében közzé tett közbeszerzési eljárásban megnyerte. A projekt 7. munkarésze a határon átnyúló sérülékeny üzemelő ivóvízbázisok védelme, melyben két vízbázis a Perőcsény-Tésa felszín alatti és a Komravölgyi-tározó, felszíni vízmű szerepel. A felszín alatti Perőcsény-Tésai üzemelő ivóvízbázis sérülékeny, melyet a DMRV üzemeltetet. 1998 Geohidroterv Kft. a Vízmű biztonságba helyezés Diagnosztikai fázisát elkészítette, a védőterületi határozat azonban nem született meg. Tekintettel arra, hogy a vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy a Perőcsény-Tésa Vízmű utánpótlódási területe szlovák oldalra átnyúlik, és jelentősen befolyásoló hatású. A Vízmű biztonságba helyezési terve a szlovák oldali viszonyok és hatások pontosításával kiegészítésre szorul, valamint a magyar oldali viszonyok tekintetében is aktualizálni szükséges. A Tésai Vízmű az Ipolyhoz közel fekszik, összesen 4 termelőkútból áll, melyekből az 1. kút nem üzemel, figyelőkútként hasznosul. A termelőkutak 50 m-s körzete bekerített, füves, gondozott terület, melyen kívül szántóföld található. Az Ipoly parti sávja és a mélyebben fekvő területek, patak nyomvonala kimaradtak a termelésből, azokon gyep, nádas, cserjés-fás terület található. A Perőcsény-Tésa Vízmű víztermelése 200 000 m3/év. Vízminősége jó és további javuló tendenciát mutat. A termelőkutak mellett igen kiterjedt 17 figyelőkútból álló monitoring hálózat található. A figyelőkutak közül15-ből rendszeresen, negeyedéves vagy éves gyakorisággal vízmintát vesznek, vízminőségi vizsgálatokat folytatnak. A Perőcsény-Tésa Vízművet és környezetét az 1. térképen mutatjuk be. A termelő kutak vizsgálati rendszere évente 4 alkalommal általános vízkémiai paraméterek 6 évente alapállapot vizsgálat (ÁVK, tox. fém, fenol index, AOX, fenolok, poliklórozott bifenilek, halogénezett szénhidrogének, növényvédőszer hatóanyagok, egyéb szerves mikroszennyezők) utolsó 2012. Figyelőkutak vizsgálati rendszere 17 figyelőkútból álló monitoring hálózat kapcsolódik a vízbázishoz, melyet a DMRV üzemeltet,. 15 db-t rendszeresen, negyedéves vagy éves gyakorisággal vizsgálnak ÁVKra, időszakosan, bizonyos figyelőkutak esetében fémek vizsgálatát is elvégzik 4
Ipoly felszíni víz vizsgálati rendszere rendszeresen, negyedéves gyakorisággal vizsgálnak ÁVK-ra, időszakosan, fémek vizsgálatát is elvégzik Azért nagyon fontos körülmény, hogy a DMRV ZRT. a terület felszín alatti és felszíni víz minőségi alakulását hosszú ideje rendszeresen vizsgálja és ezeket a vízminőségi adatokat a projekt rendelkezésére bocsátotta, hiszen így értékelhető csak az egyes potenciális vagy tényleges szennyezőforrás hatása. Egy adott helyszínen és időpontban vett talajvízminta minősége csak nagyon óvatosan felhasználható információt ad a fölötte lévő területhasználat hatására vonatkozóan. A felszín alatti víz áramlik, az áramlási irány és sebesség nem állandó, azt több hatás befolyásolja. A felszín alatti víz áramlása, mozgása következtében a felszíni hatások megítélését nem korlátozhatjuk csak a közvetlenül a területe alatt lévő felszín alatti víz minőségének vizsgálatára. A hatásokat mindig tágabb környezetre kiterjedően kell vizsgálni. Az egy időpontban mért talajvíz minőségi adat is csak korlátozott mértékben használható fel, hiszen az lehet egy kiugró, a területre egyáltalán nem jellemző érték is. Ezenkívül fontos a vízminőségi változási tendenciák ismerete is, hiszen a vízbázis szennyeződésének megelőzése érdekében fontos a veszélyes hatások, folyamatok időben való felismerése. A projekt keretében végzett vizsgálatokkal igyekeztünk kiegészíteni a DMRV ZRT. által vizsgált paraméterek körét, így a szénhidrogén és a növényvédőszer hatóanyag tartalom meghatározásokra helyeztük a hangsúlyt. A szennyezőhatások értékelésénél így nem csak a projekt keretében végzett vizsgálatokra, hanem a DMRV hosszú idejű vizsgálati adatira is támaszkodunk. A vizsgálati jegyzőkönyveket függelékként mellékeljük. 5
1. térkép: Perőcsény-Tésa termelő- és figyelőkutak elhelyezkedése, átnézetes helyszínrajz 6
2. Területhasználat, szennyezőforrások A víztermelő kutak 50-s körzete bekerített és összefüggő gyepfelület fedi. A bekerített területről való vízelvezetés is megoldott. A bekerített vízmű területen kívül szántóföldi növénytermesztés folyik. A szántóföldet az Ipoly, holtágak, mélyebb fekvésű területek, időszakos vízfolyások medre szakítja meg, melyeket erdő, fasor, stb természetes növényzet fed. A szántóföldi növénytermesztés az Ipoly túloldalán is jellemző. A vízbázis É-i részén jelentősebb erdőtömb található. A vízbázis területén belül fekszik Tésa belterülete, ahol csatornahálózat híján a szennyvizet talajban szikkasztják el. A vízbázis területén számbavett potenciális szennyezőforrások Tésa belterület Szántóföldi növénytermesztés Tanya Ipoly Közút DMRV ZRT gépház Erdészeti melegedő A DMRV gépházban jelentkező környezetterhelés minimális, a kommunális szennyvizet zárt tárolóban gyűjtik. Így a felszín alatti vízkészlet minőségére nincs hatással. 2.1. A település hatása A Tésai vízbázis Tésa és Perőcsény külterületén található. Tésa a szlovák határ mellett fekvő, az Ipoly mente legkisebb települése, területileg és lakosszám szerint egyaránt. Lakossága 98 fő, belterülete 61 ha, külterülete 442 ha. A vízbázis területére esik Tésa belterülete. 1 figyelőkút a település közepén (Tsz-2), egy közvetlenül a település mellett (Tsz-1), 2 kissé távolabb lévő figyelőkút (T2; T2-a) valamint a belterülettől ÉNy-ra eső T12 figyelőkutak alkalmasak a település hatásainak követésére. A Tsz-2, T2; T2-a figyelőkutakból vízmintát vettünk és azok ÁVK, tox fém és TPH vizsgálatát végeztettük el. Tekintettel arra, hogy a DMRV ZRT. ezeket a figyelőkutakat negyedéves gyakorisággal mintázza, az általunk mért adatokon kívül hosszú vízminőségi idősorok álnak rendelkezésre a település hatásának értékelésére. 7
1. fotó: Tésa belterületén a Tsz-2 figyelőkút A település kommunális szennyvíz szikkasztásának hatása legjellemzőbben a felszín alatti vízben a nitrát tartalom növekedését eredményezi. 1. grafikon: Tésa belterületén lévő figyelőkútnál a talajvíz nitrát tartalmának alakulása 2000-2013 között. 8
2. grafikon: Tésa belterületétől ÉNy-ra lévő figyelőkútnál a talajvíz nitrát tartalmának alakulása 2000-2013 között. Míg a település közepén a talajvíz nitrát tartalma igen jelentősen csökken, látható, hogy a talapülés szélén viszont emelkedik. Így valószínűsíthetjük, hogy a település szikkasztott szennyvize következtében kialakult magas nitrát tartalmú talajvíz folt elmozdult, elmozdult ÉNy felé. Ugyanakkor a vízminőség alakulása azt mutatja, hogy a település szennyezőhatásából eredő utánpótlódás csökkent, hiszen a legmagasabb nitrát koncentráció alacsonyabb. A településtől ÉNy-ra lévő T-12 figyelőkutakban látható nitrát tartalom csökken azt mutatja, hogy a magasabb nitrát tartalmú talajvízfolt területi kiterjedése is csökken. A TPH vizsgálatok alapján a település alatt a szénhidrogén tartalom (C 5-40 ) < 30 µg/dm3-nél. A település szénhidrogén koncentráció emelkedést nem okozott a talajvízben. A település alatt a toxikus fémek koncentrációja is nagyon alacsony, mesze nem éri el a 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet felszín alatti vízre vonatkozó B szennyezettségi határértékeit. Elmondhatjuk, hogy Tésa település hatása a talajvízre a szervesanyagterhelésben nyilvánul meg, de sem szénhidrogén, sem toxikus fém szennyezést nem okoz, a szerves anyag terhelés is csökkenő tendenciájú. 2.2. A szántóföldi mezőgazdasági termelés hatásainak felmérése Tekintettel arra, hogy az ivóvíztermelő kutak közvetlen közelében szántóföldi termelés folyik, ezért ennek hatását részletesen vizsgáltuk. A vizsgálatok során két tábláról átlag talajmintát vettünk, melyet tápanyagtartalom és növényvédőszer hatóanyag maradékra vizsgáltunk. 9
2. fotó: Perőcsény-Tésa Vízmű termelőkútja és a környezetében lévő szántóföld 2014 március A termelőkutak közeli mezőgazdasági területen számos figyelőkút van, melyet a DMRV ZRT is rendszeresen mintáz. A munka keretében is 10 figyelőkútból vettünk vízmintát, melyből 9 db a szántóföldi vagy részben a szántóföldi növénytermesztés hatásait is tükrözniük kell. Ezek közül két helyszínről átlag talajmintát vettünk és a legfontosabb talajjellemzők mellett a tápanyag valamint a növényvédőszer hatóanyag tartalmat is meghatároztuk. o Szántó 1. helyszín EOV: 633 492; 297 738 2. termelőkúttól É-ra o Szántó 2. helyszín EOV: 633 420; 297 900 2-3. termelőkút között 9 figyelőkút ból vízmintát vettünk és általános vízkémiai paraméterekre vizsgáltuk. 2.2.1. Nitrát tartalom vizsgálata A szántóföldi növénytermesztés legjellemzőbb hatása a talajvízre a nitrogén tápanyag lemosódása nitrát formájában. A vizsgált figyelőkutak közül a T14, T4, T15, T 18, T19 figyelőkutak és a termelőkutak nitrát tartalmából lehet következtetni a növénytermesztés hatására. Az Ipoly vizének nitrát tartalma Tésa térségében a vizsgált 2000-2013 években 3-13,8 mg/l között változott, jellemzően azonban 7-10 mg/l közötti. Amennyiben van kapcsolata a talajvízzel az Ipolynak, ilyen nitrát koncentrációjú víz beáramlására számíthatunk. A szántóföld alatti talajvíz nitrát tartalma a T14 figyelőkútnál 27 mg/l volt, ami meghaladj a természetes növénytakaró alatti szintet és az Ipoly nitrát koncentrációját is. A 10
T17 figyelőkútnál 16,7 mg/l, a T19 figyelőkútnál 16,1 mg/l. Ezek az értékek emelt szintűek, ezek alapján a növénytermesztés bizonyos mértékű hatására következtethetünk. A termelőkutak vizének nitrát tartalma is adatot szolgáltathat a szántóföldi hatás megítéléséhez. A 2 kút 2014. áprilisában mért nitrát tartalma 7, a 3. kút 9,8, a 4. kút 14,5 mg/l. Mindezek alapján arra következtethetünk, hogy a szántóföldi termelés nagy valószínűséggel emeli a talajvíz nitrát tartalmát, melynek mértéke tűrhető. A talajvíz nitrát koncentrációja egyetlen esetben sem éri el a 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet felszín alatti vízre vonatkozó B szennyezettségi határértéket. A T14 figyelőkút, melyből a legmagasabb nitrát tartalmat mutatták ki, adatsorán az évszakos ingadozáson túl emelkedő tendencia figyelhető meg, ami azonban nem egyértelmű. Ugyanakkor a 4. termelőkútban csökkenő nitrát tartalom mérhető. 3. grafikon: Perőcsény-Tésa 4. vízműkúttól D-re lévő figyelőkút vizének nitrát alakulása 2000-2014 évek között 4. grafikon: 4. termelőkútvíz nitrát tartalmának alakulása 2000-2014 évek között 11
Ugyanakkor 1,3-4,5-2,6 mg/l nitrát tartalmakat is észleltünk, melyek a természetes növénytakaró alatti vagy még annál is alacsonyabb értékeknek felelnek meg. Ezeken a mélyfekvésben kialakuló tartós vízborítású, időszakos vízfolyás környezetében lévő területeken a reduktív körülmények miatt bekövetkező denitrifikáció hat és csökken le a nitrát koncentráció igen alacsony mértékre. Tápanyagvizsgálatot is végeztünk a területen 2 helyszínen, művelt rétegben, mely jó nitrogén ellátottságot mutatott( NO2+NO3-N 13 és 20,3 mg/kg). A 13mg/kg NO2+NO3-N tartalom alacsony humusztartalmú, homok talaj esetében, míg a 20 mg/kg NO2+NO3-N tartalom vályog talajon fordult elő. A homok talaj tápanyag és víz visszatartó képessége rossz, így a tápanyagok könnyebben lemosódhatnak, míg a vályog talaj vízgazdálkodási tulajdonságai kedvezőbbek, ott a lemosódás nem megy olyan könnyen végbe. Tekintettel arra, hogy a tápanyag vizsgálat közvetlen vetést követően történt a növények jelentős tápanyag felvétele csak több hét után következik be, addig a tápanyagok jelentősebb csapadék hatására a talajrétegekben lefelé vándorolhatnak. A homoktalajon ez a folyamat akár a nitrát talajvízbe való lejutását is eredményezheti. Összességében elmondhatjuk, hogy a növénytermesztés hatása talajvízben nitrát koncentráció emelkedést okoz, melynek mértéke elviselhető, jelenleg nem veszélyezteti a vízbázist. Folyamatos odafigyelés szükséges. 2.2.2. Növényvédőszer hatóanyag maradék vizsgálat A növénytermesztés hatásai között a növényvédőszermaradék 2 helyszínről talajból, 3 termelő kútból, 8 figyelőkútból és az Ipoly felszíni vízéből és mederanyagából is végeztünk növényvédőszer hatóanyag vizsgálatokat. Ezek egy része bővített 453 komponensre kiterjedő vizsgálat volt. Tekintettel arra, hogy a vizsgálatok eredményeként egyetlen esetben a 4. termelőkútnál egyetlen hatóanyag (EPTC) volt a kimutathatósági határ felett 0,04 µg/dm3, az összes többi helyszínen minden vizsgált komponens a kimutathatósági határt sem érte el. Elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági termelés növényvédőszer hatóanyag terhelést nem okozott a területen. Az EPTC (etildipropil-tiokarbamát, összképlete: C9H19NOS), tiolkarbamát vegyületcsoportba tartozó gyomirtó hatású növényvédő szer, melyet elsősorban kukorica gyomirtásra használtak, használata igen elterjedt volt. 2006 év folyamán kivontak a forgalomból. A talajra juttatták ki, felszívódó szer, mely gátolja a lipid anyagcserét. Jelentős a mikrobiális degradációja. Az EPTC hatóanyagnak csak a 4. termelőkútban való megjelenése indokolatlannak tűnik abból a szempontból, hogy a területen folytatott egyéb méréseink nem mutatták ki a hatóanyagot. 12
2.3. Mezőgazdasági telephely vizsgálata A termelőkutak környezetében, Tésa belterülete mellett üzemel egy tanya, ahol mezőgazdasági munkagépeket tárolnak, műtrágyát, egyéb alapanyagokat tárolnak, állatot tartanak. 3. fotó: Tésa belterületétől D-re tanya A tanya EOV koordinátái: 634 497; 298 675. A tanya területén egy 5 m-s fúrást mélyítettünk, melyből 0,2-0,5-1,5-3 és 5 m-ről talajmintát vettünk, melyből tápanyag, toxikus fém és TPH tartalom vizsgálatot végeztünk. A talajban igen magas P és K és magas N tartalmat találtunk, mely a mélyebb rétegek felé csökken. Toxikus fém tartalom alacsony volt, mesze nem éri el a 6/2009 (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet felszín alatti vízre vonatkozó B szennyezettségi határértékeit. A talaj TPH tartalma a felszínen 12,7 mg/kg volt, mely 50 cm mélységtől már nem érte el a kimutathatósági határt, a talaj az adott helyszínen nem volt szennyezett szénhidrogénnel, bár látható, hogy a gépek használata következtében a felszínre jutott kis mennyiségű kőolajszármazék. A telepen a műtrágyatárolás megfelelő volt. A tápanyag havária esetén juthat ki a talajra. Baleset vagy meghibásodás esetén kőolaj származék is a talajra juthat. 13
2.4. Az Ipoly felszíni víz, mederanyag vizsgálat Két helyszínről felszíni víz- és meder üledék mintát vettünk. A vízmintákat általános vízkémiai paraméterekre, TPH, fémekre vizsgáltuk valamint növényvédőszer hatóanyag vizsgálatot is végeztünk. A mederüledék fém, TPH és növényvédőszer hatóanyag vizsgálatát végeztük el. Az Ipoly 1. mintavételi helyszínt a T10. figyelőkútnál a vízbázis közepén, míg a 2. mintát a T3 figyelőkút közelében, a vízbázis É-i részén jelöltük ki. Mintavételi helyszínek EOV koordinátái: 1. helyszín 633 123; 297 978 2. helyszín 633 492; 299 012 Ipoly 1. mintavételi helyszín 2014. április 1. táblázat: Felszíni víz minták fémtartalmának meghatározása Komponens (µg/dm 3 ) TPV-1 Minták jele TPV-2 Zn 24 26 Cd <0,5 <0,5 Pb <1 <1 Ni <2 <2 Cu <20 <20 Cr 8 3 Hg <0,5 <0,5 As <5 <5 TPV-1 Ipoly 1. helyszín vízminta TPV-3 Ipoly II. helyszín vízminta Az általános vízkémiai paraméterek a szokásostól nem tér el, kiugró értékeket nem mutat. A fémtartalom és a TPH vizsgálat kiemelkedő értékeket nem mutatott. 14
2. táblázat: Talajminták fémtartalmának vizsgálata (királyvizes feltárásból) 6/2009 Minta jele KvVM-EüM Komponens (mg/kg sz. a.) TPÜ-1 TPÜ-2 Földtani közeg B határérték Zn 460 236 200 Cd 3,3 1,0 1 Pb 89,1 90,4 100 Ni 14,8 15,4 40 Cu 33,6 22,7 75 Cr 11,6 11,9 75 Hg 0,37 0,26 0,5 As 9,9 8,8 15 TPÜ-1 Ipoly I. helyszín üledék minta TPÜ-2. Ipoly II. helyszín üledék minta Látható, hogy a mederüledékben a vizsgált fémek tekintetében felhalmozódás észlelhető, cink és kadmium esetében jelentős. 3. táblázat: Üledék minták gázkromatográfiás vizsgálata Összes alifás szénhidrogén (TPH) Összes alifás szénhidrogén Minta jele (C 5-40 ) (mg/kg sz. a.) TPH TPÜ1 22,5 TPÜ2 <10,0 Minta jele C 5 alatt Komponens (mg/kg sz. a.) VPH (C 5 -C 12 ) EPH (C 12 -C 40 ) TPH (C 5 -C 40 ) TPÜ1 38,6 0,6 21,9 22,5 TPÜ2 1,1 5,3 <10,0 Illékony szénhidrogének Minta Illékony alifás szénhidrogének (mg/kg sz. a.) jele nc 5 -ig nc 5-6 nc 6-7 nc 7-8 nc 8-9 nc 9-10 nc 10-11 nc 11-12 Összes TPÜ1 38,6 0,3 0,1 <0,1 <0,1 <0,1 0,2 <0,1 0,6 TPÜ2 1,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 Minta Aromás komponensek (µg/dm 3 ) jele Benzol Toluol Etilbenzol m-xilol p-xilol o-xilol Xilolok Összes TPÜ1 <0,1 2,8 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 2,8 TPÜ2 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 <0,1 Az 1. helyszínen a toluol a mederüledékben a 6/2009 (IV.-14) KvVM-EÜM-FVM együttes rendelet földtani közegre megadott B határértéket (0,5 mg/kg) meghaladta. Az Ipoly 1 mintavételi helyszínnél a parton álló T10 figyelőkút vízminősége is kedvezőtlenebb képet mutat a többi figyelőkútban mért értékeknél. 15
4. táblázat: Talajvíz minták gázkromatográfiás vizsgálata Összes alifás szénhidrogén Bővített növényvédőszer vizsgálatot végeztettünk, kimutathatósági határ felett nem mutattak ki benne növényvédőszer hatóanyag maradékot. 2.5. Közút, Vízmű gépház A közút kis forgalmú másodrendű út. A vizsgált figyelőkutak közül a T18, a T19, T2 és T2a található. A 4. táblázat adataiból látható, hogy a TPH tartalom mindenhol 30µg/dm3 alatt volt, a részletes vizsgálat kimutatta, hogy a T2 figyelőkútnál a C5 alatti komponens a környezetében észlelhetőtől magasabb értéket ad. A közút az eredmények alapján csak potenciális szennyezőforrás, havária esetén fordulhat elő szénhidrogén szennyezés. A Vízmű gépház környezetterhelése minimális, a talajt, a felszín alatti vizet nem terheli, hatása nem mutatható ki. 16
F 7/4. függelék Activity 7 Vizsgálati jegyzőkönyvek