2018. Biztonsági Elemzés Nyilvános Változat. Altox Chem Kft. Készítette: HVESZ Kft. Verzió: 1.0. Biztonsági Elemzés október 22.

Biztonsági Elemzés Nyilvános Változat október 22. 2018. Altox Chem Kft. Budapest, Illatos út 19 23 Készítette: HVESZ Kft. Verzió: 1.0 1

Atox-Chem Kft. Budapest BIZTONSÁGI ELEMZÉS Készült a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011 (X.20.) Kormányrendelet alapján NYILVÁNOS VÁLTOZAT (VÉDENDŐ ADATOT NEM TARTALMAZ) 2018. október 2

BEVEZETÉS... 7 1.1) A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK... 8 1.2) SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET... 9 1.3) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE... 15 1.4) ÜZEMVEZETÉS... 18 1.5) A VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE... 19 1.6) VÉDELMI TERVEZÉS... 20 1.7.) BELSŐ AUDIT ÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS... 22 2) A VESZÉLYES IPARI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA... 23 2.1) AZ IPARI KÖRNYEZET... 24 2.2) A VESZÉLYES ÜZEM ÉRINTETT KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELEMEI... 26 2.2.A) A lakott terület jellemzése... 26 2.2.B). A lakosság által leginkább látogatott létesítmények... 27 2.2.C) Különleges értékek, nevezetességek... 28 2.2.D) Érintett közművek...28 2.2.E) Az ipari üzem környezetében működő szervezetek... 29 2.3) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN FIGYELEMBE VETT TÉNYEZŐK... 30 2.4) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN, FIGYELMEN KÍVÜL HAGYOTT GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK... 30 2.5) MÁS ÜZEMELTETŐK VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGE... 31 2.6) A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK... 31 2.6.A) Meteorológiai jellemzők... 31 2.6.B) Geológiai és hidrológiai jellemzők... 31 2.7) A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VESZÉLYEZTETETTSÉGE... 33 2.7.1) A környezetbe jutó veszélyes anyagok mennyiségének korlátozása... 34 2.7.2) Mentesítés, ártalmatlanítás... 35 2.7.3) Anyagi- Technikai és személyi feltételek... 35 3) A VESZÉLYES IPARI ÜZEM BEMUTATÁSA... 36 3.1) A VESZÉLYES IPARI ÜZEMEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK... 36 3.1.A) A veszélyes üzem rendeltetése... 37 3.1.B) Főbb tevékenységek bemutatása... 37 3.1.C) A dolgozók létszáma, a munkaidő... 38 3.1.D) Általános megállapítások... 38 3.2) HELYSZÍNRAJZ... 39 3.3) A VESZÉLYES ANYAGOK... 42 3.4) A VESZÉLYES IPARI ÜZEM AZONOSÍTÁSA... 44 3.5) A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFOMÁCIÓK... 46 3.5.A) A technológiai folyamatok... 46 3.5.A1) Hígítás:... 46 3.5.A.2) Átfejtés:... 46 3.5.B) A kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok...46 3.5.C) A technológiai védelmi és jelző rendszereinek leírása... 46 3.5.D) A normál üzemeltetéstől eltérő műveletek... 47 3.5.E) A veszélyes anyagok időszakos tárolása... 47 3.5.F) Kármentő területe, térfogata... 47 3.5.G) A tárolással kapcsolatos műveletek... 47 3.5.H) Egyéb kiegészítő információk... 47 3.6) A VESZÉLYES ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA A TELEPHELYHELYEN BELÜL... 48 3.7) VESZÉLYTELENÍTŐ ÉS MENTESÍTŐ ANYAGOK BEMUTATÁSA... 49 4) INFRASTRUKTÚRA... 50 4.A) KÜLSŐ ELEKTROMOS ÉS MÁS ENERGIAFORRÁSOK... 50 4.B) KÜLSŐ VÍZELLÁTÁS... 50 4.C) FOLYÉKONY ÉS SZILÁRD ANYAGOKKAL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁS... 50 3

4.D) BELSŐ ENERGIATERMELÉS... 50 4.E) BELSŐ ELEKTROMOS HÁLÓZAT... 50 4.F) TARTALÉK ELEKTROMOS ÁRAMELLÁTÁS... 51 4.G) TŰZOLTÓVÍZ HÁLÓZAT... 51 4.H) A MELEGVÍZ ÉS MÁS FOLYADÉK HÁLÓZATOK... 51 4.I.) A HÍRADÓ RENDSZEREK... 51 4.J) SŰRÍTETT LEVEGŐ ELLÁTÓ RENDSZEREK... 51 4.K) MUNKAVÉDELEM... 51 4.L) FOGLALKOZÁS- EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS... 51 4.M) VEZETÉSI PONTOK ÉS A KIMENEKÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYEK... 52 4.N) ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ÉS MENTŐ SZERVEZETEK... 52 4.O) A BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT... 52 4.P) KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLAT... 52 4.Q) AZ ÜZEMI MŰSZAKI BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT... 53 4.R) A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET... 53 4.S) JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÓ TEVÉKENYSÉG... 53 4.T) A LABORATÓRIUMI HÁLÓZAT... 53 4.U) A SZENNYVÍZ HÁLÓZATOK... 53 4.V) AZ ÜZEMI MONITORING HÁLÓZATOK... 54 4.W) A TŰZJELZŐ ÉS ROBBANÁSI TÖMÉNYSÉGET ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK.... 54 4.X) A BELÉPTETŐ RENDSZER ÉS AZ IDEGEN BEHATOLÁS ELLENI VÉDELEM... 54 5) A LEGSÚLYOSABB BALESETI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA... 55 6) A VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE... 60 6.1) A SÚLYOS BALESET LEHETŐSÉGÉNEK AZONOSÍTÁSA... 60 6.2) KÖVETKEZMÉNY ANALIZIS... 62 6.2.1) Forgatókönyv-1: Tartálykocsi lefejtés, ecetsav... 63 6.2.2) Forgatókönyv-2: Ecetsavtárolás IBC-ben, zárt tér... 65 6.2.3) Forgatókönyv-3: Tartálykocsi lefejtés tárolótartályba, nátrium- hipoklorit... 66 6.2.4) Forgatókönyv-4: Nátrium- hipoklorit tárolás IBC-ben, zárt tér... 67 6.2.5) Forgatókönyv-5: Tűzveszélyes anyagok égése a tárolóban... 69 6.2.6) Forgatókönyv-6: Mérgező anyag kiáramlása, HF... 71 6.2.6.1) Pasquill F, szélsebesség 2 m/s variáció vizsgálata... 72 6.2.6.2) A forgatókönyv kiértékelése... 73 6.2.7) Forgatókönyv-7: Raktártűz, hősugárzás... 75 6.2.8) Forgatókönyv-8: Mérgező szilárd anyag szabadba kerülése... 76 6.2.9) Forgatókönyv-9: Mérgező folyékony anyag kiszabadulása... 77 6.2.10) Forgatókönyv-10: Raktártűz, mérgező égéstermék... 78 6.2.11) Forgatókönyv-11: Raktártűz, mérgező égéstermék, konténer... 79 6.2.12) Forgatókönyv-12: Raktártűz, mérgező égéstermék, felépítmény... 80 6.3) A LEHETSÉGES CSÚCSESEMÉNYEK FREKVENCIÁINAK MEGHATÁROZÁSA... 81 6.3.1) Forgatókönyv-1: Tartálykocsi lefejtés, ecetsav... 86 6.3.2) Forgatókönyv-2: Ecetsavtárolás IBC-ben, zárt tér... 86 6.3.3) Forgatókönyv-3: Tartálykocsi lefejtés tárolótartályba, nátrium- hipoklorit... 86 6.3.4) Forgatókönyv-4: Nátrium- hipoklorit tárolás IBC-ben, zárt tér... 86 6.3.5) Forgatókönyv-5: Tűzveszélyes anyagok égése a tárolóban... 86 6.3.6) Forgatókönyv-6: Mérgező anyag kiáramlása, HF... 87 6.3.7) Forgatókönyv-7: Raktártűz, hősugárzás... 87 6.3.8) Forgatókönyv-8: Mérgező szilárd anyag szabadba kerülése... 87 6.3.9) Forgatókönyv-9: Mérgező folyékony anyag kiszabadulása... 87 6.3.10) Forgatókönyv-10: Raktártűz, mérgező égéstermék... 87 6.3.11) Forgatókönyv-11: Raktártűz, mérgező égéstermék, konténer... 88 6.3.12) Forgatókönyv-12: Raktártűz, mérgező égéstermék, felépítmény... 88 6.4) KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA... 89 6.4.1) Egyéni kockázat... 89 6.4.1.1) Forgatókönyv-5: Tűzveszélyes anyagok égése a tárolóban... 90 6.4.1.2) Forgatókönyv-6: Mérgező anyag kiáramlása, HF... 91 6.4.2) Összesített egyéni kockázat... 92 6.4.3) Társadalmi kockázat... 94 4

6.4.4) A besorolási övezetek meghatározása... 96 6.4.4.1 A HSE módszer ismertetése... 96 6.5) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS 2002.01.01 UTÁN BEKÖVETKEZETT ÜZEMZAVAROK, BALESETEK... 99 7) ESZKÖZ RENDSZER... 100 7.1) A VESZÉLYHELYZETI VEZETÉSI LÉTESÍTMÉNYEK... 100 7.2) A VEZETŐÁLLOMÁNY VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE... 100 7.3) AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VESZÉLYHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE... 101 7.4) A VÉSZHELYZETI RIASZTÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI... 102 7.5) TÁVÉRZÉKELŐ RENDSZER... 104 7.6) A HELYZET ÉRTÉKELÉSÉT ÉS A DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSÉT SEGÍTŐ INFORMATIKAI RENDSZEREK... 104 7.7) A RIASZTÁST, VÉDEKEZÉST ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK CSÖKKENTÉSÉT VÉGZŐ VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK ESZKÖZEI... 104 7.8) A VÉDEKEZÉSBE BEVONHATÓ BELSŐ ÉS KÜLSŐ ERŐK, ESZKÖZÖK... 105 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Szervezeti felépítés... 9 2. ábra: Az Altox-Chem Kft. elhelyezkedése és környezete (Forrás: Google)... 25 3. ábra: Külső Ferencváros térképe... 27 4. ábra: Ferencváros intézményeinek elhelyezkedése... 28 5. ábra: Az Altox-Chem Kft. működő szervezetek... 29 6. ábra: Az Altox-Chem Kft. telephelye és bérlői... 39 7. ábra: Az Altox-Chem Kft telephelye, tárolási helyek... 40 8. ábra: A kockázatok meghatározásának elvi sémája... 56 9. ábra: Tartály kocsi leürülése, ecetsav... 63 10. ábra: A nyílttéri hősugárzás értéke ecetsav esetében, FK-1... 64 11. ábra: A 4 kw/m 2 hősugárzási érték R= 23 m sugarú körön belül... 64 12. ábra: 8 kw/m 2 hősugárzási érték R= 14 m... 69 13. ábra: Hősugárzás értékei, FK-5... 70 14. ábra: A HF telített gőznyomása... 71 15. ábra: A HF tócsa párolgási sebessége az idő függvényében... 71 16. ábra: A HF tócsa méretének változása az idő függvényében... 71 17. ábra: HF felhő középtengelyének koncentrációja talajszinten 60. másodpercben... 72 18. ábra: Hatásterület a HF tócsa párolgása esetén... 74 19. ábra: Egyéni kockázati görbék, FK-5... 90 20. ábra: Az összesített egyéni kockázat görbéi... 93 21. ábra: Az összesített egyéni kockázat görbéi a környezett térképén... 93 22. ábra: Az összesített társadalmi kockázata F-N görbéje... 95 5

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: Felső küszöbértékű veszélyes üzemek Ferencvárosban... 31 2. táblázat: Alsó küszöbértékű veszélyes üzemek Ferencvárosban... 31 3. táblázat: Meteorológiai mátrix... 31 4. táblázat: Altox-Chem Kft. alapadatai... 36 5. táblázat: Térképi jelölések... 41 6. táblázat: Veszélyes anyag leltár... 42 7. táblázat: Nevesített veszélyes anyagok... 44 8. táblázat: Az Altox-Chem Kft. besorolása a veszélyesség alapján... 44 9. táblázat: A felszíni érdesség értékei... 63 10. táblázat: Az éghető veszélyes anyagok tulajdonságai, Pellérd... 69 11. táblázat: A felszíni érdességé értékei... 71 12. táblázat: A HF vizsgált koncentráció értékei különböző időpontokban... 72 13. táblázat: A HF vizsgált koncentráció értékei különböző időpontokban 75 14. táblázat: A 2F és 5D variációk összehasonlítása... 74 15. táblázat: Frekvenciák összefoglaló táblázata... 81 16. táblázat: Az események összefoglaló táblázata... 82 17. táblázat: Meteorológiai mátrix... 89 18. táblázat: A kockázatelemzés során alkalmazott kiinduló frekvenciák... 89 19. táblázat: Az összesített egyéni kockázat veszélyes esemény sorai... 92 20. táblázat: A lakossági mátrix... 94 6

Bevezetés Az Altox-Chem Kft. Budapest Illatos út 19-23 szám alatti telephelye, jelenleg küszöb érték alatti veszélyes üzem. A tervezett anyagforgalom növekedés miatt alsó küszöb értékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem besorolású üzemnek minősül. A 219/2011 (X.20.) Korm. rendelet 2. fejezetében és 2. mellékletében meghatározottak szerint az elvégzett előzetes felmérések és vizsgálatok alapján biztonsági elemzés elkészítésére kötelezett. A Biztonsági Elemzés a Kormányrendelet 4. sz. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelmények alapján készült, amelyben az Altox-Chem Kft. bemutatja a súlyos baleset megelőzésével, és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint az üzemi szervezeti és eszközrendszerét, amely biztosítja az egészség és a környezet védelmét. 7

1) AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA 1.1) A SÚLYOS BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS CÉLKITŰZÉSEK Cégünk MSZ EN ISO 9001:2015. és ISO 22000:2005 minőségirányítási rendszer szerint működik. Az Altox-Chem Kft arra kötelezi magát, hogy ügyfelei minőségi igényeit üzletileg megbízható, technológiailag biztonságos szolgáltatásokkal elégítse ki. Cégünk olyan vállalati felső vezetéssel rendelkezik, amely aktív szerepet vállal és hathatósan közreműködik a minőségirányítás területén. Minden egyéb feladatától függetlenül az ügyvezető kötelessége biztosítani, hogy az MSZ EN ISO 9001:2015 és ISO 22000:2005 előírásainak folyamatosan megfeleljünk. Csak olyan beszállítókkal lépünk kapcsolatba, akik a szigorú követelményeknek illetve a közölt minőségi elvárásoknak teljes mértékben megfelelnek. Ennek érdekében tudatos módon megfogalmazzuk a minőségi elvárásainkat beszállítóink felé. A követelmények teljesítését folyamatosan, dokumentáltan ellenőrizzük. A minőségi politikánk kiemelt eleme még a vállalati dolgozók folyamatos továbbképzése. Minőségirányítási rendszerünket az e.com-cert Kft.-vel tanúsíttattuk. Az Altox-Chem Kft. vezetősége elkötelezett híve, hogy a megfelelő vezetés, emberek és rendszerek alkalmazásával tudatos, fegyelmezett munkamorál kialakításával minden sérülés és baleset elkerülhető legyen. Alapvető szempont a megelőzés minden lehetséges eszközzel. Minőségirányítási rendszerünk szerepe a káresemények megelőzésében - Azonosítottuk a potenciális veszélyeztető tényezőket; - Nyilvántartjuk és lehetőség szerint fejlesztjük a veszélyelhárításhoz, védekezéshez szükséges erőket és eszközöket; - Gondoskodunk a tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi előírások betartásáról, az előírások változásának folyamatos figyelemmel kíséréséről és ezeknek a minőségirányítási rendszerünkbe történő beépítéséről. Mindez azt jelenti, hogy biztosítani tudjuk a mindenkor hatályos előírásoknak megfelelő működést; - A vezetőség és a szaktanácsadóink folyamatosan tanulmányozzák a szakirodalomban fellelhető azon módszereket, eljárásokat, amelyek egyrészt a súlyos balesetek megelőzését szolgálják, másrészt a biztonsági intézkedések ellenére esetleg bekövetkező események káros hatásait csökkentik, ill. minimalizálják. Ezek eredményeként lehetővé válik tevékenységünk színvonalának folyamatos fejlesztése. 8

1.2) SZERVEZET ÉS SZEMÉLYZET Az Altox-Chem Kft. szervezetének minden szintjén nevesített formában megjelennek a súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába és végrehajtásába bevont személyek. Ezen személyek részére meghatározásra került a feladat- és hatáskörük betöltéséhez szükséges követelmény rendszer, és a Társaság lehetővé teszi az ilyen irányú felkészülésüket. 1. ábra: Szervezeti felépítés Ügyvezető: Megbízott minőségirányítási auditor: Munka és tűzvédelmi megbízott: Biztonsági/ADR tanácsadó: Veszélyes ipari védelmi ügyintéző Rácz Erzsébet megbízási jogviszonyban megbízási jogviszonyban megbízási jogviszonyban megbízási jogviszonyban 9

Altox Chem Kft. Riasztási terve Riasztási értesítési névjegyzék Katasztrófa elhárító szervezet Szervezet Szervezeti beosztás 1. Operatív Bizottság Bizottsági vezető Bizottság vez. helyettes ADR tanácsadó Veszélyes iparvédelmi ügyintéző 2. Elhárító szervezet Elhárító szervezet pk. Elhárító szervezet pk Beosztás Név ügyvezető Rácz Erzsébet Csoportvezető raktáros Telefonszámok 280-6546 280-6546 280-6546 Az elhárító szervezet tagjai a Kft. raktárosai. A csoport feladata a károk felmérése, további károk megakadályozása, a műszaki helyreállítás előkészítése. Feladata: o a káresemény helyén rekedt dolgozók kimentése; o a telephelyen, raktárban rekedt dolgozók azonosítása, létszám adatok alapján; o tevékeny közreműködés a külső segítségnyújtó egységekkel; o műszaki helyreállítás. Elsősegélynyújtó Bázisa a porta épületnél található. Az elsősegélynyújtó hely az orvosi szoba. Tagjai azok a dolgozók, akik a veszélyelhárító és mentőegységben, vagy a szakértői csoportban nem vesznek részt. Elsősegélynyújtó kollégák rendelkeznek EÜ-vizsgával - Homoki Anita. Feladata: a sérültek elsősegélyben való részesítése. Kimenekítésre vonatkozó feladatok A veszélyelhárító és mentőegység első feladata, hogy megállapítsa a veszélyeztetett raktárban, kik dolgoztak, azonosítsa a dolgozókat. Az esetleges hiányzók felkutatását azonnal meg kell kezdeni. 10

A veszélyelhárító és mentőegység feladata, hogy a kimenekítetteket a gyülekezési helyre irányítsa. A kimenekítés során szükségessé váló védőeszközök biztosítása. Egészségügyi ellátás A veszélyelhárító feladata a sérültek kimenekítése és az egészségügyi bázisra szállítása. A sérülteket szükség szerinti elsősegélyben kell részesíteni az orvos illetve mentő kiérkezéséig. A kimenekített sérültet friss levegőn kényelmes helyzetbe kell fektetni, szoros ruhadarabjait meg kell lazítani, amennyiben ruhája vegyi anyaggal szennyezett, úgy el kell távolítani, és testrészeit bő vízzel le kell öblíteni. Ha a vegyi anyag a szembe került, akkor bő vízzel 10-15 percig öblíteni kell. Elsősegélynyújtó hely: orvosi szoba a főépületben. Óvni kell a sérültet a lehűléstől. Légzésének leállásakor azonnal légzéstámogatást kell biztosítani. Eszméletvesztés veszélye esetén rögzített oldalfekvésbe kell helyezni, és úgy kell szállítani. A biztonsági irányítás az ügyvezető feladata, ennek körében: - (gondoskodik a munkavédelmi oktatások megtartásáról - jóváhagyja a műveleti-technológiai, raktározási utasításokat - jóváhagyja a védőfelszerelés beszerzéseket - elkészíti az éves karbantartási tervet - időnként szemlét tart az üzemi területen és kezdeményezi a hiányosságok felszámolását - rendszeres kapcsolatot tart a veszélyes ipari védelmi ügyintézővel és a tűzvédelmi megbízottal, a tulajdonossal - folyamatos kapcsolat. Vészhelyzet esetén: - elsődleges cél a mentő személyzet egészségének és testi épségének megóvása mellett a vészhelyzet következményeinek korlátozása - a vészhelyzet továbbterjedésének megakadályozása; - a sérülésnek kitett, vagy sérült kezelő személyzet mentése; - az esetlegesen veszélyeztetett polgári személyek eltávolításának megszervezése. Az Operatív Bizottság főbb feladatai - a riasztási, mentési, tájékoztatási tevékenység - a tűzoltási, ill. az ahhoz csatlakozó mentési tevékenység segítése - terület- és vagyonvédelem biztosítása - a szakszolgálati tevékenységek irányítása Csoportvezető raktáros feladatai: Köteles megismerni és elsajátítani az előírásokat, szabályokat. Köteles gondoskodni a BE-ben, BVT-ben foglaltak végrehajtásáról és rendszeres ellenőrzéséről. Az ellenőrzések során köteles meggyőződni arról, hogy a létesítmény állapota, illetve a munkavégzés helyszíne, a területek kialakítása BE-ben, BVT-ben előírt követelményeknek megfelelnek-e. 11 Felelős a munkahely rendjéért, tisztaságáért, az anyagok raktározásának, tárolásának előírás szerinti végrehajtásáért, a dohányzás és nyílt láng használata

tilalmának megtartásáért. Felelős hogy a vezetése alatt álló területen, a munkavégzés során a közlekedési út, a tűzoltó-felszereléshez vezető út szabad legyen. Köteles rendszeresen beszámolni munkájáról és tájékoztatni felettesét (ügyvezető) azokról a gátló körülményekről, mulasztásokról, melyek a BE-ben előírtak végrehajtását akadályozzák. Feladata a saját és beosztottaik egészségének és testi épségének megóvása, továbbá az anyagi károkat okozó események megelőzése céljából a biztonságos munkafeltételek kialakítása, a munkabiztonsági előírások (törvények, rendeletek, jogszabályok) megismerése, betartása és betartatása. Köteles a munkavállalóktól megkövetelni a munkára alkalmas állapotot. Köteles meggyőződni róla, hogy a munkavállalók rendelkeznek a munkavégzéshez szükséges ismeretekkel Köteles a munkavégzést azonnal leállítani, és haladéktalanul intézkedést foganatosítani, az esemény megszüntetése érdekében, ha veszély áll fenn. Feladata a vezetése alatt álló munkaterületeken az előírásoknak megfelelő mennyiségű és az ott keletkezhető veszélyhelyzet leküzdésére alkalmas eszközök helyszínen tartása. Gondoskodik arról, hogy a munkahelyen felesleges, vagy tüzet okozható tárgy, felszerelés ne legyen, a tűzoltó felszerelés, eszköz, készülék állandóan a kijelölt helyen legyen, és azt csak tűz oltására használják. Gondoskodik a bekövetkezett rendkívüli események bejelentéséről, kivizsgálásáról, a hasonló esetek megelőzésére szolgáló intézkedések kidolgozásáról és végrehajtásáról. Be kell tartania és tartatnia a tevékenységi engedélyben leírtakat. Munkavállalók feladatai Minden dolgozó köteles a tűzvédelmi előírásokat, a BE, BVT tartalmát megismerni, azokat betartani, a veszélyhelyzeteket megelőzni. A veszélyhelyzetek megelőzése érdekében a munkahelyen, biztonságos munka végzésére alkalmas állapotban - pihenten, alkohol és gyógyszer kábító hatásától mentesen köteles megjelenni. Munkakörének betöltéséhez szükséges, illetve azzal kapcsolatos oktatáson és szakvizsgán köteles részt venni. Munkavégzés során a BE-ben foglaltakat és a dohányzási tilalmat köteles betartani. A rendelkezésre bocsátott gépeket, berendezéseket, egyéb eszközöket és anyagokat munkakezdés előtt a kezelési utasításoknak megfelelően köteles megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni. Munkahelyén rendet, tisztaságot tartani, és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat. 12

A szabályzatban előírt időszakonként köteles részt venni az általános, munkahelyi, ismétlődő tűzvédelmi oktatáson, képzésen, szakvizsgán. A tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványt köteles megőrizni, szükség esetén azt a munkavégzés során az ellenőrző szerv rendelkezésére bocsátani. A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, a berendezésekről, eszközökről, készülékekről a munkavégzés során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésekor köteles eltávolítani. Az alkalomszerű tűz- és robbanásveszélyes munkavégzéshez a mellékletben foglalt formában köteles írásbeli engedélyt kérni, és azt a munkavégzés során magánál tartani. A munkavégzés során az engedélyben foglalt előírásokat köteles betartani. A kijelölt menekülési útvonalakat, ajtókat, átjárókat köteles folyamatosan használható állapotban tartani (eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad). Munkahelyén az anyagtárolásra vonatkozó előírásokat köteles maradéktalanul betartani. Minden dolgozónak kötelessége, hogy mindent megtegyen a tűz megelőzése, illetve a tűz oltása érdekében. Ha a létesítményben vagy szabadtéren tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, a tűzvédelmi, BVT oktatáson elhangzottaknak megfelelően riasztania kell a létesítményben tartózkodókat, valamint köteles telefonon a Katasztrófavédelmet. Telefonszáma: 112, és közvetlen munkahelyi vezetőjét azonnal értesíteni. Rácz Erzsébet telefonszáma:. A tüzet jelző köteles elmondani, hogy: Hol van tűz (helység, utca, házszám) Mi ég (épület, ház, bútorzat) Van-e életveszély, Mi van veszélyeztetve, Mekkora terjedelmű a tűz, Milyen telefonszámról beszél, A tűzjelző nevét. Telefonszáma: 112 Tűz esetén valamennyi dolgozó köteles a tűzoltásban részt venni, és a következő teendőket ellátni: a tűzesetet jelezni, a tűzriadó tervben, illetve a BVT-ben a riasztásra előírt feladatot végrehajtani, a helyszínre érkező Katasztrófaédelem munkáját segíteni, a tűzoltást testi épségének veszélyeztetése nélkül, közvetlen részvételével és minden rendelkezésre állóeszközzel előmozdítani, a veszélybe került munkatársak mentését megkísérelni, a tűzoltás vezetőjének rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtani, 13

Porta szolgálat feladatai amennyiben a tűzoltás nem lehetséges, az ajtók, ablakok, tűz gátló szerkezetek bezárásával késleltessék, illetve akadályozzák meg a tűz továbbterjedését, a tűz eloltását követően a munkahelyi vezető irányítása mellett kötelesek részt venni a kárelhárításban. munkaidőn kívül veszélyhelyzet esetén riasztja a Katasztrófavédelmet, riasztja a Kft. ügyvezetőjét biztosítja a felvonulási útvonalat a kiérkező Katasztrófavédelmi egységeknek, átadja a portán elhelyezett BE-BVT-t, a biztonsági adatlapokat, helyismeretével segíti a Katasztrófavédelem tájékozódását 14

1.3) A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE A védekezésben közreműködők joga, hogy megismerjék a környezetükben lévő veszélyforrásokat, felkészítés keretében elsajátítsák a veszélyhelyzetben irányadó magatartási szabályokat, továbbá joguk és kötelességük, hogy a védekezésben, mentésben közreműködjenek így: a riasztási, tájékoztatási feladatok végrehajtásában. a mentési és műszaki mentési feladatok végrehajtásában. a kimenekítési és létfenntartási feladatok végrehajtásában. az elsősegély-nyújtási feladatok végrehajtásában. a helyreállítási feladatok végrehajtásában. A veszélyhelyzet megelőzésével kapcsolatos feladatok: Egy katasztrófa megelőzés fontos feltétele a veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezések és biztonságtechnikai előírások betartása. Az egyes raktárakban csak naprakész biztonsági adatlappal rendelkező áru/anyag tárolható. Ennek hiányában a raktár, vagy telepvezető a külső, vagy belső szállítót ennek azonnali pótlására köteles felszólítani. A biztonságos, balesetmentes munkavégzés feltétele a munkatársak folyamatos oktatása. A BVT-ben, a Munkavédelmi-, és a Tűzvédelmi Szabályzatokban leírtak betartása, betartatása és ennek ellenőrzése. A biztonságos, balesetmentes munkavégzés feltétele a munkatársak folyamatos oktatása. A Munkavédelmi-, a Tűzvédelmi Szabályzatokban, BVT-ben leírtak betartása, betartatása és ennek ellenőrzése. A védekezés szabályai Cselekvési sorrend veszélyhelyzet esetén. a veszély jelzése, bejelentése észlelőtől ügyvezetőnek riasztás, tájékoztatás a veszély azonosítása a veszélyhelyzet (kockázat) értékelése: a veszély előre látható legsúlyosabb következménye a következmények értékelése elkerülhetőség és alternatívák 15

veszélyhelyzeti intézkedések megtétele: vészleállítás elrendelése áramtalanítás elrendelése gyújtóforrás kizárásának elrendelése veszélyességi övezet meghatározása kezelőszemélyzet veszélyes térből történő kivonása, egyéni védőeszközzel történő ellátása, kimenekítése, szükség aszerinti elsősegélyben történő részesítése újabb veszélyhelyzetek indukálásának megakadályozása a veszélyhelyzet felszámolása: mentés, védekezés megkezdése a tűz oltásának megkezdése a veszélyes anyag kiszabadulásának megakadályozása a kiszabadult veszélyes anyag csatornába jutásának megakadályozása, gáttal történő körülhatárolása, száraz homokkal történő felitatása veszélyt jelentő anyagok, eszközök eltávolítása a veszélyeztetett személyek és a környezet védelme helyreállítás, káresemény utáni teendők Veszélyhelyzeti esemény eredete: a technológiai, műveleti, kezelési, karbantartási előírások megsértése (téves cselekedet, tévedés és az emberi tévedést nem javítják ki). a műszaki hiba és az emberi tévedés együtt jelentkezik a kijavítás lehetősége nélkül. veszélyes anyagok szállítása, tárolása, átfejtése során kiszabaduló - mérgező, maró, irritáló, túlérzékenységet okozó, ökotoxikus, tűzveszélyes, égést elősegítő, oxidáló, gyúlékony, robbanásveszélyes - anyagok által kiváltott veszélyes hatás, keletkező tűz, bekövetkező robbanás, detonáció az életet, egészséget tömeges mértékben és súlyosan veszélyezteti (meghibásodás, gondatlanság, helytelen beavatkozás). veszélyes anyag(ok) kiszabadulása során a környezet közvetlen és súlyos szennyezése (műszaki hiba, gondatlanság, téves cselekedet). veszélyt okozó cselekedet (rendkívüli esemény). súlyos természeti csapás (hurrikán, tornádó, földrengés, árvíz, tűzvész). A veszélyhelyzet elemzése a normális üzemeltetési körülményektől, paraméterektől való minden lehetséges eltérés felderítése. az eltérés okának feltárása. 16

az okok lehetséges következményeinek a megállapítása. a veszélyes következményeket kiküszöbölő intézkedések meghatározása. veszélyes anyagok raktárkészleteit és a tároló helyeit meghatározzák, intézkednek a biztonságos tárolásáról és a hozzáférhetőség ellenőrzéséről, gondoskodnak az anyagok biztonságával kapcsolatos adatokról és egyéb ezekre vonatkozó információról, valamint ezek hozzáférhetőségéről. A helyesbítő és megelőző tevékenység A balesetek, tűzesetek, üzemzavarok, majdnem balesetek, események kivizsgálása, bejelentése, kivizsgálása szabályozott körülmények között történik, amelyek tanulságait, tapasztalatait a megelőző intézkedések kidolgozásához figyelembe vesszük. 17

1.4) ÜZEMVEZETÉS A biztonsági irányítás az ügyvezető feladata, ennek körében: - (gondoskodik a munkavédelmi oktatások megtartásáról - jóváhagyja a műveleti-technológiai, raktározási utasításokat - jóváhagyja a védőfelszerelés beszerzéseket - elkészíti az éves karbantartási tervet - időnként szemlét tart az üzemi területen és kezdeményezi a hiányosságok felszámolását - rendszeres kapcsolatot tart a Veszélyes Ipari Védelmi Ügyintézővel, a tűzvédelmi megbízottal, a tulajdonossal. A kapcsolat folyamatos. Az Operatív Bizottság főbb feladatai: - a riasztási, mentési, kárelhárítási, tájékoztatási tevékenység - a tűzoltási, ill. az ahhoz csatlakozó mentési tevékenység irányítása - terület- és vagyonvédelem biztosítása - a szakszolgálati tevékenységek irányítása 18

1.5) A VÁLTOZÁSOK KEZELÉSE A szabályzatokat minden év első felében felül kell vizsgálni, szükség szerint korszerűsíteni, kiegészíteni, illetve a hatályos jogszabályok változásának megfelelően módosítani kell. Az Altox-Chem Kft. szabályozottan biztosítja a szervezet számára a jogszabályok, a műszaki előírások változásainak nyomon követését. A balesetek, tűzesetek, üzemzavarok, majdnem balesetek, események kivizsgálása, bejelentése, kivizsgálása szabályozott körülmények között történik, amelyek tanulságait, tapasztalatait a megelőző intézkedések kidolgozásához figyelembe vesszük. A BE körébe sorolt dokumentumok felülvizsgálata legalább háromévente, továbbá a soron kívüli felülvizsgálata esetén megvalósul. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket a védelmi szervezet azonnal foganatosítja. 19

1.6) VÉDELMI TERVEZÉS Az Altox-Chem Kft. a jogszabályokban előírtaknak megfelelően belső szabályzatokban eljárási és munkautasításokban határozta meg az érintett személyek vezetők, és munkatársak feladatait, és hatáskörét. 1. Az alkalmazás munkavédelmi feltételei 1.1. Általános előírások 1.2. Munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat 1.3. Munkavédelmi oktatás 1.4. Egyéni védőeszköz, védőital, védőkenőcs juttatás szabályozása 1.5. Védőital juttatás rendje 1.6. Tisztálkodó szerek, bőrvédő eszközök 2. Munkahelyre, munkavégzésre vonatkozó rendelkezések 3. Munkavédelmi eljárások rendje 3.1. Létesítés, üzembe helyezés, használatba vétel 3.2. Időszakos biztonsági felülvizsgálatok 3.3. Munkavédelmi ellenőrzések rendje 3.4. Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása 3.5. Foglalkozási megbetegedés bejelentése, kivizsgálása 3.6. Alkoholszondás ellenőrzések rendje 3.7. Rendkívüli esemény 3.8. Elsősegélynyújtás rendje 3.9. A munkavállalók egészségének és testi épségének sérelméből eredő károk megtérítésének rendje A veszélyek következményeinek elhárítására az Altox-Chem Kft. - 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerint biztonsági elemzést készít. A védelmi szervezet felkészültségét a Kft. vezetése rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente gyakorlatot tart, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását a védelmi szervezetek kijelölt részével, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt feladatok végrehajtását az egész védelmi szervezettel gyakoroltatják. Súlyos hiányosság vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a biztonsági szervezet intézkedéseit érintő rendelkezéseit a Társaság felső vezetése azonnal foganatosítja. A BE körébe sorolt dokumentumok felülvizsgálata legalább háromévente, továbbá a soron kívüli felülvizsgálata esetén megvalósul. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket a védelmi szervezet azonnal foganatosítja. A bekövetkezett balesetek, kvázi-balesetek, vészhelyzetek okai minden esetben részletes kivizsgálásra kerülnek, az eseményből fakadó tapasztalatok alapján megelőző intézkedéseket hozunk az ismételt előfordulás, illetve a hasonló okokra visszavezethető más balesetek elkerülése érdekében. Az ilyen események után minden esetben felülvizsgálatra és aktualizálásra kerülnek a vonatkozó mentési-, reagálási-, kárelhárítási tervek és szabályok. 20

Minőségirányítási rendszerünk szerepe a káresemények megelőzésében - Azonosítottuk a potenciális veszélyeztető tényezőket; - Nyilvántartjuk és lehetőség szerint fejlesztjük a veszélyelhárításhoz, védekezéshez szükséges erőket és eszközöket; - Gondoskodunk a tűzvédelmi, munkavédelmi, környezetvédelmi előírások betartásáról, az előírások változásának folyamatos figyelemmel kíséréséről és ezeknek a minőségirányítási rendszerünkbe történő beépítéséről. Mindez azt jelenti, hogy biztosítani tudjuk a mindenkor hatályos előírásoknak megfelelő működést; - A vezetőség és a szaktanácsadóink folyamatosan tanulmányozzák a szakirodalomban fellelhető azon módszereket, eljárásokat, amelyek egyrészt a súlyos balesetek megelőzését szolgálják, másrészt a biztonsági intézkedések ellenére esetleg bekövetkező események káros hatásait csökkentik, ill. minimalizálják. Ezek eredményeként lehetővé válik tevékenységünk színvonalának folyamatos fejlesztése. 21

1.7.) BELSŐ AUDIT ÉS VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS A belső felülvizsgálat segítse elő a Társaság integrált irányítási rendszerének folyamatos továbbfejlesztését, valamint értékelje az irányítási rendszer hatékonyságát és a kitűzött minőségi és környezeti célok megvalósulását. Az éves audit tervet az ügyvezető hagyja jóvá. A felülvizsgálatot a vezető auditor irányítja. Az audit során történik: a területen dolgozó személyzet tevékenységének vizsgálata, információgyűjtés, objektív bizonyítékok gyűjtése; a minőség és környezetirányítási dokumentumok és feljegyzések vizsgálata; a folyamatok végigkövetése egy-egy kiválasztott esetben; az előírt követelmények teljesülésének ellenőrzése; az eltérések megállapítása, értékelése, dokumentálása; az eltérések megszüntetésére szolgáló intézkedések megtervezése. 22

2) A veszélyes ipari környezet bemutatása Az Altox-Chem Kft. a biztonsági elemzésében elvégzendő elemzési eljárás elvei és terjedelme során alapvetően a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet által megfogalmazott követelményeit tartja szem előtt. Ennek érdekében a tőle elvárható körültekintéssel és gondossággal értékelte a környezetében más veszélyes létesítményt üzemeltetők esetleges súlyos baleseti eseménysorai által veszélyeztetett területeket. Ezzel párhuzamosan az Altox-Chem Kft. az összes érintett létesítményére kiterjedő adatgyűjtést, az adatok célzott szempontok szerinti rendszerezését, értékelését valósította meg. Ezt követően elfogadott eljárás keretében kiválasztja SEVESO szempontból veszélyes üzemrészeit. A kiválasztott üzemrészek esetében olyan részletességgel elemezi, majd dokumentálja az alkalmazott technológiát, hogy az alkalmas valamennyi üzem határon túl terjedő hatás bekövetkezéséhez szükséges és elégséges összes feltétel feltárására. Ezen feltételek ismeretében bemutatja, azon esemény sorokat un. szcenáriókat, amelyek ingatlanhatáron túl terjedő nem kívánt hatással járnak. Nemzetközileg elfogadott elemzési módszerrel meghatározza az egyes szcenáriók bekövetkezési gyakoriságát. Következmény elemzés keretében elvégezi a kiválasztott veszélyes üzemekben kijelölt szcenáriók bekövetkezésének következményeit. Ezt követően a következmények ismeretébe meghatározza a veszélyes üzemben folytatott tevékenység egyéni, majd társadalmi kockázatát. A kockázat ismeretében értékeli a veszélyeztetést. A következmények ismeretében megalapozott védelmi tervezést valósít meg. 23

2.1) AZ IPARI KÖRNYEZET Az Altox-Chem Kft. környezetében számos cég működik, melyek egyrészt az Illatos út 19-23. sz. alatti ipartelepen belül, másrészt az ipartelep határán kívül helyezkednek el. Az ipartelepen belül a terület legnagyobb részét a BVM Zrt f.a. birtokolja, amely 2007 óta felszámolás alatt van. Az ipartelep ÉNY-on az Illatos úttal határos. Az ipartelepet a külső területektől, egyéb objektumoktól kerítés választja el. Bejárati kapu: Illatos út 19-23. Az ipartelep zárt területére portaszolgálattal ellenőrzött módon lehet bejutni. Az Altox-Chem Kft. által bérelt terület az Illatos út 19-23. alatti iparterület nyugati részén helyezkedik el. Nyugati és déli oldalát a Ferencvárosi rendező pályaudvarhoz tartozó tolatóvágányok határolják. A terület északi részén az Illatos út húzódik. Az Altox-Chem Kft. közvetlen szomszédságában elhelyezkedő gazdasági társaságok üzemei: Altox Kereskedelmi Kft. Budapesti Vegyiművek "f.a." Chemi Cargo Kft. Kis Szerelőipari Kft. Label Kft. Merat Kft. Steel Lézertechnika Kft. Vinyl Vegyipari Kft. KO-KO Pumpa Kft. 24

Altox-Chem Kft. 2. ábra: Az Altox-Chem Kft. elhelyezkedése és környezete (Forrás: Google) 25

2.2) A VESZÉLYES ÜZEM ÉRINTETT KÖRNYEZETÉNEK TERÜLETRENDEZÉSI ELEMEI 2.2.A) A lakott terület jellemzése Ferencváros a Duna bal partján, a Belvárostól délre fekvő fővárosi kerület. Északkeleti szomszédja az Üllői út túloldalán Józsefváros és Kőbánya, délkeleten a Határ útnál Pesterzsébettel és Kispesttel szomszédos. Délnyugaton a Ráckevei Soroksári Duna-ág választja el a Csepel szigettől. Ferencváros területe 12,5 km2, lakosságának száma közel hatvanezer. A IX. kerület a főváros 23 kerületéhez viszonyítva átlagosnál valamivel kisebb méretűnek számít területének nagysága és népességszáma szempontjából egyaránt. A fővárost jellemző, sugaras-gyűrűs szerkezetnek három eleme határolja: a Vámház körút, az Üllői út és a Határ út, természetes határa a Duna és a Ráckevei Soroksári Duna-ág vonala. A kerület a gyűrű irányú útvonalak mentén tagozódik. A Kiskörút és a Nagykörút közötti terület Belső Ferencváros, a Nagykörúttól kifelé, a kerületet szintén gyűrűirányban átmetsző kelet-nyugati vasúti fővonalig terjed a Középső Ferencváros, a vasútvonal és a Határ út közötti rész a Külső Ferencváros, az Üllői út mellett helyezkedik el a József Attila lakótelep. Kevésbé közismert és használt városrésznév a Gubacsi dűlő elnevezés. Ferencváros folyamatos lakottságának első, több mint száz évében egyre gyorsuló fejlődésen ment keresztül. A kiegyezés után ipari, katonai, vasúti létesítmények sora létesült. A millennium időszakában a történeti városrészek nagyvárosias átépítése jelentősen előrehaladt fővárosi, országos jelentőségű intézményekkel, a korra jellemző bérházakkal, 18 iskolával, a Belső Ferencvárosból kiszorítva a gyárakat. A világháborúktól a rendszerváltásig terjedő évtizedekben a történeti városrészeket a hanyatlás jellemezte, de fennmaradt a kerület iskolaváros jellege. A vasúton túli városrészekben a környezetszennyező nagyipar súlya növekedett. E korszak egyetlen városfejlesztési eredménye a József Attila lakótelep megépítése volt a hírhedt Mária Valéria nyomortelep helyén. A főváros első lakótelepe 1957- től kezdődően épült meg. A XX. század közepén Külső Ferencvárosra koncentrálódtak a szocialista nagyipari fejlesztések, számos környezetterhelő iparággal. A szocialista iparfejlesztés a Ferencvárosi rendező pályaudvar körüli területekre koncentrálódott. A településszerkezetet alapvetően meghatározza a XIX. század második felében kiépített vasúthálózat, a Ferencvárosi rendező pályaudvar, a Soroksári út menti rendező és személy pályaudvar, a budai kapcsolatot biztosító déli összekötő vasúti hídon áthaladó keleti-nyugati irányú fővonal és az ún. Kelebiai vonal. A százhektáros rendező-pályaudvar két részre tagolja Külső Ferencvárost, az egyetlen összekötést az Illatos út adja. A kerület déli részét a szomszédos Pesterzsébettől a rendezőpályaudvar gurító dombja és vágányai zárják el. A terület felhasználása, a beépítés és a környezetminőség szempontjából Ferencváros legheterogénabb része, lakó, ipari, intézményi, sport, kórház és véderdő funkció egyaránt megtalálhatók. A telkek mérete is sokféle, a négylakásos kis telektől a több hektáros telephelyig terjednek. A beépítettség is változatos, a túlzsúfolt telephelyektől a beépítetlen ingatlanokig sok fajta előfordul. Az épületállomány kora száztól néhány hónaposig terjed, hasonlóképpen minőségük, építészeti értékük és méreteik is változatosak. A korszerű logisztikai központtól a használaton kívüli ingatlanokig sokféle változat van. 1 1 INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, IX. kerület, 2009.12.16 26

Altox-Chem Kft. 3. ábra: Külső Ferencváros térképe (Forrás: INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, IX. kerület, 2009.12.16 2.2.B). A lakosság által leginkább látogatott létesítmények Ilyen létesítmény nincs a közelben. A hatalmas területen csak szórványosan helyezkednek el lakóház csoportok, az Illatos út mentén a Dzsumbujok és a Gyáli út közelében a kis lakótelepek. A legközelebbi lakott területek dél-keleti irányban a Határ út mentén, 608 m-re találhatók. 27

Altox-Chem Kft. 4. ábra: Ferencváros intézményeinek elhelyezkedése (Forrás: INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, IX. kerület, 2009.12.16) 2.2.C) Különleges értékek, nevezetességek Különleges természeti értéket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek az üzem környezetében nincsenek. 2.2.D) Érintett közművek Az Illatos úton NA 200-as ivóvíz vezeték, NA 300-as ipari víz vezeték, NA 500-as szennyvízvezeték, NA 600-as egyesített rendszerű csatornahálózat, valamint NA 200-as, 6 bar-os földgáz vezeték húzódik. Telefon tápkábel van az Illatos úton. A közműhálózatot az esetleges baleseti események nem veszélyeztetik. 28

2.2.E) Az ipari üzem környezetében működő szervezetek 4 1 10 19 11 18 15 14 Altox-Chem Kft. 6, 7, 8 17 5. ábra: Az Altox-Chem Kft. működő szervezetek 5 29

Az Altox-Chem Kft. közvetlen szomszédságában (Budapesti Vegyiművek f.a területén) elhelyezkedő gazdasági társaságok üzemei: Sorszám Cég 1. Portaszolgálat 2. Budapesi Vegyiművek Zrt. f.a. 3. Kis Szerelőipari Kft. 4. Label Kft. 5. Merat Kft. 6. Vinyl vegyipari Kft. 7. Steel Lézertechnika Kft. 8. Chemi Cargo Kft 9. KO KO Pumo Kft. 10. ATEV Zrt. 11. FÖRI Állategészségügyi Szolgálat 12. UBICHEM Kft. 13. Ferencvárosi Rendező pályaudvar hálózata 14. LINDE Magyarország Zrt. 15. Magyar Aszfalt Zrt.(STRABAG) 16. Budapesti Ingatlanfejlesztési Zrt. 17. Betonpartner Magyarország Zrt. 18. Nyomdaker Kft. 19. Delta Truck Kft. 20. CF Pharma Kft. 21. Variachem Kft. 2.3) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN FIGYELEMBE VETT TÉNYEZŐK A kerület teljes népessége 59 121 fő (2015. jan. 1.), népsűrűsége 4713,11 fő/km². Figyelembe vesszük még a 2.2. E pont adatait is. 2.4) A TÁRSADALMI KOCKÁZAT SZÁMÍTÁSA SORÁN, FIGYELMEN KÍVÜL HAGYOTT GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK Nincs figyelmen kívül hagyott gazdálkodó szervezet. 30

2.5) MÁS ÜZEMELTETŐK VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGE 1. táblázat: Felső küszöbértékű veszélyes üzemek Ferencvárosban Név Cím Tevékenység Vinyl Kft. 1097 Illatos u. 19-23. Általános vegyipar Variachem Kft. 1097 Kén u. 6.. Raktározás 2. táblázat: Alsó küszöbértékű veszélyes üzemek Ferencvárosban Név Cím Tevékenység CF Pharma Kft. 1097 Kén u. 5. Gyógyszergyártás Linde Gáz Magyarország Zrt. Budapest 1097 Illatos út 9-11. Gázipar 2.6) A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK 2.6.A) Meteorológiai jellemzők Az évi átlaghőmérséklet az üzem környezetében 10,7 o C. A hőmérséklet napi menetében a legnagyobb eltérés az éjszakai órákban, a legkisebb a délelőtti órákban állapítható meg. A napfénytartam átlagos értéke évi 2000 óra körül mozog, a terület 55 %-os borultsággal jellemezhető, így Budapest felhővel legkevésbé borított területei közé tartozik. A csapadék évi átlagos mennyisége 550 mm, a legtöbb csapadék júniusban esik, a legszárazabb hónap január. Az uralkodó szélirány: É - ÉNY 310, Átlagos szélsebesség: 2-4 m/sec, Maximális hőfok : 30 C Minimális hőfok : -15 C A vázolt átlag adatokat a raktárbázis helyének kijelölésénél, tervezésénél, építésénél figyelembe vették (bejáratok kijelölése, épületek elhelyezése, belső közlekedési utak stb.). A szélirány szélsebesség függőleges stabilitás eloszlását a SAVE II. szoftvernek megfelelő formátumban az alábbi ábra mutatja be: 3. táblázat: Meteorológiai mátrix (teljes változatban bemutatva) 2.6.B) Geológiai és hidrológiai jellemzők A Budapesti Vegyiművek Zrt. f.a. -tól bérelt terület sík területen fekszik, de közvetlen folyóparttal nem rendelkezik. Az Altox Kft. telephelye a IX kerület ipari övezetéhez tartozik. Növényzete nincs. 31

A közelben lévő természetes víz a Duna, más élővíz a telephely környezetében nincs. A telephely és a Duna közötti terület relatíve mély-fekvésű, öntés talajon fekszik, a talajvíz a Duna vízállásával párhuzamosan, de késleltetve együtt mozog, tehát a talaj és a talajvíz szennyezés szempontjából a terület különösen érzékeny a dunai vízrendszerrel való direkt kapcsolat miatt. Az utóbbi évtizedekben a Budapest és a déli országhatár közötti folyamszakaszon számottevő töltés-fejlesztési munkálatokat végeztek. A déli országhatár alatti folyamszakaszon többek között a befejezetlen folyamszabályozás és a töltésrendszer fejlesztés hiánya miatt továbbra is fennáll a jeges árvíz veszélye. A téli töltésátázás, a hidraulikus talajtörés miatti jeges árvíz kritikus helyeit még nehezebb előre jelezni, mint korábban. A Duna 2013. júniusi vízállási rekordot döntött meg, de a 891 cm-es vízszint még így is az árvízvédelmi művek teteje alatt volt a Ferencvárosban. Talajviszonyok A természetes altalaj halványsárga-sárga, finom és közepes szemcseméretű üledékes homok, töredezett agyagrétegekkel beágyazódva. A helyszín alatt végighúzódó talajvíz szintje az év egyes időszakaiban és a folyó vízszintjének függvényében változik. A mérések azt mutatták, hogy a vízszint 1,5-2 méterrel a földfelszín alatt található, és a talajvíz általában a folyó irányába folyik. 32

2.7) A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VESZÉLYEZTETETTSÉGE A Budapesti Vegyiművek Zrt. f.a. -tól bérelt terület sík területen fekszik. A közelben lévő természetes víz a Duna, más élővíz a telephely környezetében nincs. Az Illatos úti telephely Határ úti oldalán erdősáv helyezkedik el. Egyéb, különleges természeti értéket képviselő terület a telephely tágabb környezetében nem található. 33

2.7.1) A környezetbe jutó veszélyes anyagok mennyiségének korlátozása Kereskedelmi céllal történő vegyszerek forgalmazása, ezen belül árufogadás, raktározás, árukiadás, árumozgatás a raktár feladata. A veszélyes anyagraktárok különféle vegyszerek raktározását végzi. Az anyagok az előírásoknak megfelelően kerülnek tárolásra. A veszélyes anyag raktárakban a veszélyes anyagok zárt csomagolású tárolása zajlik. A be-, és kiszállításuk, tárolásuk a beszállítás kori, zárt, megbontatlan gyártói csomagolásban történik. Lefejtés átfejtés. Folyadékok esetében - fejtőállványról, kármentő felett. Szilárd, zsákos árut nem bontunk meg - minden esetben gyártói csomagolásban. Környezeti hatás: Bármely változás a környezetben - akár kedvező, akár kedvezőtlen - amely teljes egészében vagy részlegesen a vállalat tevékenységeiből, termékeiből vagy szolgáltatásaiból ered. A telephelyen végzett minden tevékenység, termelő és segéd üzemi folyamat szabályozását a technológiai és/vagy műveleti utasítások tartalmazzák. Az adott tevékenységekhez kapcsolódó környezetvédelmi feladatokat a munkaköri leírások tartalmazzák. Az Altox-Chem Kft. az Integrált Irányítási Rendszer (IIR) hatálya alá tartozó területein feltárja tevékenységeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásait, majd meghatározza azokat, amelyek jelentős hatással vannak, vagy lehetnek a környezetre. A Környezeti Hatások munkalap Integrált Irányítási kézikönyv dossziéjának egységesen a következőket kell tartalmaznia: A környezet, illetve az alkalmazott technológia bemutatása, Környezetvédelmi engedélyek, határozatok nyilvántartása, Telephely térképének megadása, melyen jelölésre kerül: a veszélyes hulladéktárolók bejelölése, a csatorna és vízelvezető árkok bejelölése, a mérési helyek (pl. vízmérő, villamos fogyasztásmérő) bejelölése, az emissziós illetve a zaj-kibocsátási pontok bejelölése. Környezetvédelmi mérési jegyzőkönyvek nyilvántartása, KIR Hatások táblázat (környezeti elemenként, a társaság egészére összesítve) A hatást okozó tényezők azonosításánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: levegőbe történő kibocsátás, talaj- és talajvíz-szennyezés, tevékenység során keletkező hulladék, zaj, rezgés, vizuális hatások, szag, természeti erőforrások használata, szennyvíz kibocsátás. Környezetvédelmi megelőző intézkedések érdekében az épületek műgyanta / beton padozata kialakítása teljes mértékben megakadályozza a véletlenszerűen kijutó veszélyes anyag bejutását a felszín alatti vízbe vagy a felszíni földtani rétegekbe. Az esetlegesen kiszóródott anyagok összegyűjtése megoldott! A raktárak a túlzott felmelegedéstől vagy lehűléstől védettek, a csapadékvíz a helyiségbe nem hullhat (folyhat) be, a zárt raktár szellőztetése biztosított. A raktár padozata, falai, berendezési tárgyai tisztíthatóak. Az előírt védőeszközöket és az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést biztosítjuk. 34

Az esetlegesen bekövetkező tűz esetén keletkező szennyezett oltóvíz környezetbe kerülésének megakadályozására homokzsákot helyezünk el a veszélyeztetett helyre. Az esetlegesen bekövetkező tűz esetén keletkező szennyezett oltóvíz környezetbe kerülésének megakadályozására, csatorna fedlapokat (csatornaszem) homokzsákot helyezünk el a veszélyeztetett helyre. A technológiai védelmi és jelző rendszereinek részletes leírása megtalálható a 3.5.C és a 4W pontokban. A veszélytelenítő és mentesítő anyagok bemutatása a 3.7 és 7.8 pontban történt meg. 2.7.2) Mentesítés, ártalmatlanítás A kármentő eszközök készenlétben tartásával a szennyeződés megszüntetése azonnal megkezdődik. 2.7.3) Anyagi Technikai és személyi feltételek A vegyszerek környezetbe kerülése esetén a gyors és hatékony beavatkozás biztosítására, a személyi sérülések, a környezeti szennyezés és az esetleges anyagi kár megakadályozása vagy csökkentése céljából minden helyszínen dolgozó munkavállaló oktatásban részesül, és tevékenyen részt vesz a kárelhárítás végrehajtásának folyamatában. 35

3) A veszélyes ipari üzem bemutatása 3.1) A VESZÉLYES IPARI ÜZEMEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 4. táblázat: Altox-Chem Kft. alapadatai (teljes változatban bemutatva) ÜZEMADATOK ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1. Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem neve: Altox-Chem Kft. 2. Üzemeltető neve: Altox-Chem Kft. 3. Üzemeltető székhelye: 1097. Budapest, Illatos út 19-23. 4. Az üzem (telephelyhely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól): 5. Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése: Vegyi áru nagykereskedelme 6. Az üzem levelezési címe: 1097. Budapest, Illatos út 19-23. 7. Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet): +36 1/280-6546, +36 1/280-6919 8. Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet): (ügyvezető mobil) 9. Fax (központi): +36 1/280 6415 10. Vezető (vezérigazgató, ügyvezető, elnök stb.) neve, beosztása: Rácz Erzsébet ügyvezető 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. Vezető levelezési címe: 1097. Budapest, Illatos út 19-23. Vezető e-mail címe: (-) erzsebet.racz@altox.hu Vezető telefonszáma, fax száma: Tel.: (1)280-6546; (1)280-6919; fax: (1)280-6415 Vezető mobiltelefon száma: Kapcsolattartó neve, beosztása: Kapcsolattartó e-mail címe: Rácz Erzsébet ügyvezető erzsebet.racz@altox.hu Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma: Tel.: (1)280-6546; (1)280-6919; fax: (1)280-6415 Kapcsolattartó mobiltelefon száma: Meghatalmazott neve, beosztása: Meghatalmazott e-mail címe: Rácz Erzsébet ügyvezető erzsebet.racz@altox.hu Meghatalmazott telefonszáma, fax száma: Tel.: (1)280-6546; (1)280-6919; fax: (1)280-6415 Meghatalmazott mobiltelefon száma: GPS koordináta: Szélesség: 47 27 16,58 É; Hosszúság: 19 06 10,68 K Az ALTOX Bt. 1997-ben egy vegyi anyagokkal kereskedő családi vállalkozásként alakult. Kezdetekben még csak a kisebb cégek illetve magánemberek kiszolgálásával foglalkoztunk, de a folyamatosan növekvő ügyfélkörünk és az ehhez hozzá tartozó termékpalettánk szélesítése lehetővé tette, hogy évről-évre fokozatosan fejlődjön a cég és újabb terveket valósítsunk meg. 2001-ben cégünk Kft. formában működött tovább. A vegyi anyag 36

kereskedelemhez szorosan kapcsolódó kiegészítő termékekre és szolgáltatásokra is nagy hangsúlyt fektettünk. Kezdetekben a göngyölegértékesítés és az árufuvarozás is Altox Kft néven futott, de a megnövekedett igények miatt úgy döntöttünk, hogy minden területen különálló cégek veszik át a tevékenységet. A göngyölegértékesítést az Atlox Pack Kft vette át. Az árú fuvarozást a Chemi Cargo Kft, az ingatlanhasznosítást az Altox Kft végzi, míg a vegyi anyag kereskedelemért az Altox-Chem Kft felel 2. A telephely megközelíthetősége: Tömegközlekedés: Belváros felől: Boráros tér - Soroksári - út -Illatos út (autóbusz, HÉV). Boráros tér Mester u. - Gubacsi u. - Illatos út (villamos). Pesterzsébet felől: XX. Ker. Soroksári út Illatos út (HÉV, autóbusz) Jókai Mór u. Határ út Gubacsi út - Illatos út (villamos, autóbusz) Kispest felől: XIX. Ker.: Üllői út Határ út Nagykőrösi út Illatos út (autóbusz) Ady Endre u. Határ út. Nagykőrösi út Illatos út. (autóbusz) Egyéb közlekedési eszközzel: Belváros felől: Soroksári u. Illatos út XX. Ker. felől: Soroksári u. Illatos út Határ út Gubacsi út - Illatos út XIX. Ker. felől: Üllői út Határ út Nagykőrösi út Illatos út Iparvágányról: Ferencvárosi pályaudvar felől: 3.1.A) A veszélyes üzem rendeltetése Az Altox-Chem Kft. rendeltetése alapvetően vegyi anyagok tárolására, ki-, és beszállítás. Az anyagok az előírásoknak megfelelően kerülnek tárolásra. A tárolt veszélyes anyagok mennyiségei időszakonként meghaladhatják a 219/2011. (X. 2.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott alsó küszöb mennyiségét. 3.1.B) Főbb tevékenységek bemutatása Az Altox-Chem Kft. fő tevékenysége a vegyi áruk és anyagok, valamint készítmények kereskedelme, forgalmazása, tárolása. A Kft kül- és belkereskedelmi tevékenységet is végző társaság. A beszerzett vegyi anyagokat azok beraktározását, tárolását követően továbbértékesítjük kiskereskedők ill. egyéb felhasználók részére. Jelentős áruforgalmat bonyolítunk közvetítő kereskedelmi tevékenységgel is. A Budapest IX. Illatos út 19-23. alatti telephelyünkön történik az áruk fogadása. A szilárd áruk változatlan csomagolásban kerülnek kiadásra vevőink részére. Folyékony vegyi anyagok esetében (Pl. nátrium- hipoklorit oldat, sósav, stb.) nagyméretű tároló edényzetből (pl. IBC) 2 https://altox.hu/ 37

kisebb egységekbe (ballon, kanna) is történik kiszerelés. Jelentős a társaság biocidnak minősített készítményeinek az értékesítési volumene is. 3.1.C) A dolgozók létszáma, a munkaidő A munkarend 1 műszakos. Az adminisztrációs iroda nyitva tartási rendje: Létszám: 5 fő A raktár nyitva tartási rendje : Létszám: 4 fő H - Cs: 7,30 h - 16,00 h P: 7,30 h - 15,00 h H - Cs: 7,30 h -15,30 h P: 7,30 h -13,30 h A 9 főállású munkavállalón és 1 fő ügyvezető mellett az egyéb feladatokat (veszélyes ipari védelmi ügyintéző, könyvelő, munka és tűzvédelmi megbízott, minőségirányítási vezető) megbízási jogviszonyban külsős munkatársak látják el. 3.1.D) Általános megállapítások Az Altox-Chem Kft a tevékenységét bérelt területen végzi. A Budapest IX. Illatos út 19-23 alatti iparterület összterülete 157.215 m 2. A területen a Budapesti Vegyiművek f.a -n kívül több tulajdonos van, melyek tevékenysége nagy részben kapcsolódik a vegyiparhoz (Pl. Ubichem Kutató Kft, Vinyl, Kft, Körte ZRt). Az Altox-Chem Kft. az általa használt területet a tulajdonos Altox Kft-től (2360 Gyál, Kosztolányi Dezső u.44) bérli. Tájékoztatásul itt közölnénk, hogy az Altox-Chem Kft a vegyi anyag kereskedelmi tevékenységet az Altox Kft-től vette át, és önállóan, saját engedéllyel folytatja. 38

3.2) HELYSZÍNRAJZ 6. ábra: Az Altox-Chem Kft. telephelye és bérlői (teljes változatban bemutatva) * 7.1 raktár a továbbiakban az Altox-Chem Kft. használatába kerül. 39

12. 11. 13. 14. 15. 10. 7. ábra: Az Altox-Chem Kft telephelye, tárolási helyek (teljes változatban bemutatva) 9. 8. 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1. 40

5. táblázat: Térképi jelölések (teljes változatban bemutatva) Az Altox Kereskedelmi Kft. a területen 14.765 m 2 önálló területtel rendelkezik. Ebből az Altox-Chem Kft. által bérelt területek: Illatos úti telephely: 2.250 m 2 Bérelt helyiségek területe: 670 m 2 Épületek típusai: iroda épület (földszinti része) raktárak nyitott tárolók kommunális helyiségek/étkező/ 41

3.3) A VESZÉLYES ANYAGOK 6. táblázat: Veszélyes anyag leltár (teljes változatban bemutatva) Raktár Megnevezés CAS ADR osztály H mondat Veszélyes anyag osztály Mennyiség Készlet (kg) Készlet (t) Küszöbérték Összesítés Alsó Felső Alsó küszöb Felső küszöb (t) (t) (-) (-) UN szám Fizikai forma 42

Raktár Megnevezés CAS ADR osztály H mondat Veszélyes anyag osztály Mennyiség Készlet (kg) Készlet (t) Küszöbérték Összesítés Alsó Felső Alsó küszöb Felső küszöb (t) (t) (-) (-) UN szám Fizikai forma 43

7. táblázat: Nevesített veszélyes anyagok (teljes változatban bemutatva) 3.4) A VESZÉLYES IPARI ÜZEM AZONOSÍTÁSA 8. táblázat: Az Altox-Chem Kft. besorolása a veszélyesség alapján A/3 adatlap: A VESZÉLYESSÉG SZÁMÍTÁSA Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása Ʃq n /Q An értékek (1. melléklet alapján) Egészségi veszélyek Fizikai veszélyek Környezeti veszélyek 1,38 1,01 1,58 Veszélyesség, felső küszöbérték számítása Ʃq n /Q An értékek (1. melléklet alapján) Egészségi veszélyek Fizikai veszélyek Környezeti veszélyek 0,34 0,24 0,78 44

A 219/2011. (X. 20.) Korm. Rendelet 1. számú melléklete foglalkozik a veszélyes ipari üzem azonosításával. A 8. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a felső küszöböt az Altox- Chem Kft. nem lépi át. A 8. táblázat alapján megállapítható, hogy az alsó küszöb értékeit a társaság mind a három kategóriában átlépi. Az Altox-Chem Kft. alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzem. Az azonosítás figyelést és a heteroatomos nyomkövetést az Altox-Chem Kft. a SEVESO III előírásai alapján végzi, dokumentálja. 45

3.5) A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ LEGFONTOSABB INFOMÁCIÓK 3.5.A) A technológiai folyamatok Telephelyünkön gyártás, előállítás nem történik. Alkalmanként alacsonyabb hatóanyag elérésére érdekében ellenőrzött körülmények között ioncserélt víz hozzá adásával csökkentjük a koncentrációt. Ez egy egyszerű vegyipari folyamat. Raktárainkban, nyitott tárolóinkban többféle vegyi anyagot tárolunk. Az Altox-Chem Kft. telephelyén a technológiai és üzemeltetési előírások betartása esetén a veszélyes anyagok fejtése, tárolása, kiszerelése és szállítása biztonságos. A tárolt veszélyes anyagok közül elsődlegesen a gázképződéssel bomló anyagok (pl. sósav, salétromsav, ecetsav, hidrogén-peroxid, nátrium-hipoklorit) jelentenek veszélyt a környezet számára. Veszélyhelyzet csak emberi mulasztás, műszaki meghibásodás vagy szállítási baleset miatt következhet be. 3.5.A1) Hígítás: - a hígításhoz használt ioncserélt víz 1 m 3 -es IBC tartályban felhelyezésre kerül a kármentővel ellátott fejtőállványra. - a fejtőcsövön keresztül a számított mennyiségű vizet mérlegelés közben az IBC tartályba engedjük. - a hígítandó anyagot tartalmazó göngyöleg felhelyezésre kerül a fejtőállványra, és ebből az előírt mennyiséget az anyag azonos (minden hígítandó anyagnak van fejtőcsöve) fejtőcsövön keresztül lefejtjük a vizet tartalmazó IBC tartályba. 3.5.A.2) Átfejtés: A hígítással azonos munkaterületen fejtőállványnál történik. Ekkor az IBC tartályból a vevő igényeinek megfelelő kiszerelési egységekre (20 vagy 60 literes kannákba) történik az átfejtés. Téli időszakban az ecetsav átfejtése tárolóban történik. A fejtőállvány alatt lévő kármentők 1,5 m 3 folyadék felfogására alkalmasak, a kármentő tálca méretei: 111 cm x 111 cm x 15 cm. 3.5.B) A kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok A tárolt anyagok rendes körülmények között stabilak, magas hőmérsékleten, az anyagok égésekor azonban számos bomlási reakción mehetnek keresztül. Mérgező anyagok keletkezésével, illetve kikerülésével számolhatunk. 3.5.C) A technológiai védelmi és jelző rendszereinek leírása A raktárban tűzjelző rendszer nem került kialakításra. Vagyon védelemi rendszer működik. Kamerarendszer került kialakításra. Jelzés a tulajdonoshoz és a portára fut be. 46

A technológiai védelmi és jelző rendszereinek részletes leírása megtalálható a 3.5.C és a 4W pontokban. A veszélytelenítő és mentesítő anyagok bemutatása a 3.7 és 7.8 pontban történt meg. 3.5.D) A normál üzemeltetéstől eltérő műveletek A normál üzemeltetéstől való eltérést itt a termékek egység csomagjainak megsérülése jelenti. A belső védelmi terv. a tárolási utasítás, a tűzvédelmi szabályzat kezeli. 3.5.E) A veszélyes anyagok időszakos tárolása A szilárd halmazállapotú vegyi anyagokat (20, 25, 30 és 50 kg-s) zsákokban, drömökben, 1m 3 - s konténer zsákokban (Big-Bag) kiszerelésben a készáru raktárban tároljuk. Folyékony halmazállapotú savakat, lúgokat, tűzveszélyes anyagokat egymástól jól elkülönítve 1m 3 -s konténerekben, 200 literes lemez vagy műanyag hordókban illetve 20,30,50,60 literes ballonokban vagy drömökben tároljuk. Az IBC-k anyag fajtánként külön-külön fedett, kármentővel ellátott tároló helységekben kerülnek elhelyezésre. A kármentők ca. 6 m 3 folyadék befogadására alkalmasak, tisztításuk, ürítésük a megfelelő tárolóedényzetbe történő átszivattyúzással megoldott. 3.5.F) Kármentő területe, térfogata A kármentőre vonatkozó információtartalmazza a 3.5.A.2 pont és a 3.5.E pontban. A raktár padozata teknőszerűen van kiképezve, a lábazaton 15 cm magasságig. Minden kármentő hasonló megoldású. 3.5.G) A tárolással kapcsolatos műveletek A szilárd halmazállapotú vegyi anyagokat (20,-25,-30 és 50 kg-s) zsákokban, drömökben, vagy big-bag kiszerelésben a készáru raktárban tároljuk. Folyékony halmazállapotú savakat, lúgokat, tűzveszélyes anyagokat egymástól jól elkülönítve 1m 3 -s konténerekben, 200 literes lemez vagy műanyag hordókban illetve 20,-30,-50,-60 literes ballonokban vagy drömökben tároljuk. Az IBC-k anyag fajtánként külön-külön fedett, kármentővel ellátott tároló helységekben kerülnek elhelyezésre. A kármentők ca. 6 m 3 folyadék befogadására alkalmasak, tisztításuk, ürítésük a megfelelő tárolóedényzetbe történő átszivattyúzással megoldott. 3.5.H) Egyéb kiegészítő információk 47

3.6) A VESZÉLYES ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA A TELEPHELYHELYEN BELÜL Az anyagmozgatás a telephelyen belül gépi targoncákkal történik, amelyek kezelése megfelelő engedély birtokában lehetséges. A telephelyre beérkező folyékony halmazállapotú anyagokat tartálykocsi, a szilárd halmazállapotú anyagokat kamion szállítja. Az általunk végzett áruszállítások esetében a járművek minden esetben megfelelnek az ADR előírásainak. A szállítójárművek telephelyen belüli közlekedése burkolt utakon történik, sebességük nem haladhatja meg a 10 km/órát. Forgalmasabb időszakban átlagosan 5-6 jármű/nap mozgását jelenti. 48

3.7) VESZÉLYTELENÍTŐ ÉS MENTESÍTŐ ANYAGOK BEMUTATÁSA A kárelhárításhoz szükséges anyagok és eszközök az egyes raktárakban megtalálhatók. Az esetlegesen bekövetkezett elfolyás megakadályozására rendelkezünk felitató anyagokkal, valamint a kifolyt anyag kémiai hatását semlegesítő anyaggal. A készletek az üzem területén és a raktárakban kerültek kihelyezésre, kárelhárításkor azonnal felhasználhatóak. Az Ecetsav tároló mellett található közműbe vezető csatornaszem lezárására a csatorna szem mellett elhelyezett, homokkal töltött jutazsák szolgál. A felitató anyagok nem veszélyesek, azonban használat után a veszélyes anyag jellemzőinek megfelelően veszélyes hulladékként kell kezelni és feliratozni is. Az IBC-be történő anyagleeresztést mobil kármentő edényzet használatával végezzük, minimálisra csökkentve az ellenőrizetlen anyagkifolyás lehetőségét. A záró szerelvények alatt is mobil kármentőt használunk a csővezetékek össze- illetve szétszerelése közbeni elfolyás megakadályozására. Rendelkezünk tartalék-tárolókkal és szivattyúval, amelyek biztosítják a veszélyes áruk vészhelyzetben történő gyors elhelyezését. A technológiai védelmi és jelző rendszereinek részletes leírása megtalálható a 3.5.C és a 4W pontokban A veszélytelenítő és mentesítő anyagok bemutatása a 3.7 és 7.8 pontban történt meg. Gyári sóoldat - szemöblítő tároló a fejtőállványoknál, illetve szemöblítő palack az Ecetsav tárolóban. 49

4) Infrastruktúra 4.A) KÜLSŐ ELEKTROMOS ÉS MÁS ENERGIAFORRÁSOK A létesítmény villamos energia ellátása az ELMÜ közcélú hálózatáról történik. A tűzvédelmi főkapcsoló a Malom épülete mögötti transzformátor mellett helyezkedik el. Hőenergia ellátás A telephelyi fűtési technológia hőenergia igényét biztosítják a földgáz energiahordozóval, egy 310 kw teljesítményű gázkazánnal forró vizet állítva elő. Az épületfűtéseket és a használati meleg vizet egyedi, kis teljesítményű gáz cirko berendezések biztosítják. Földgáz ellátás Az Illatos útról a fogadóállomástól NA100 vezetéken, 100 mbar nyomással érkezik a földgáz, a fogadóállomás után földalatti, majd az üzem területén föld feletti vezetéken. A gáz főelzáró a Chemi-Cargo iroda épülete mellett van. 4.B) KÜLSŐ VÍZELLÁTÁS Az ipari és ivóvizet és a Budapesti Vegyiművek Zrt. f.a hálózatán keresztül vételezzük Fővárosi Vízművek Zrt-től. 4.C) FOLYÉKONY ÉS SZILÁRD ANYAGOKKAL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁS Nincs megemlíthető tevékenység. 4.D) BELSŐ ENERGIATERMELÉS A telephelyen energiatermelés nem folyik. 4.E) BELSŐ ELEKTROMOS HÁLÓZAT A közös ipartelepi trafóállomástól 400V-on. 50

4.F) TARTALÉK ELEKTROMOS ÁRAMELLÁTÁS Áramkimaradás esetén a Merat Kft-től vételezhetjük az áramot vagy mobil áramfejlesztőt alkalmazunk. 4.G) TŰZOLTÓVÍZ HÁLÓZAT A tűzoltóvíz a Budapesti Vegyiművek Zrt. f.a hálózatáról származik, a Fővárosi Vízművek Zrt Duna-víz vezetékéről leágazó száraz vezetéken. A telephelyen 3 db földfeletti tűzcsap található, 100 mm átmérő, 1800 l/perc vízhozammal. A 3 db. folyamatosan felülvizsgált tűzcsap mellett, 2 db Duna vizes nem felülvizsgált tűzcsap van a telephelyen. 4.H) A MELEGVÍZ ÉS MÁS FOLYADÉK HÁLÓZATOK Az használati meleg vizet egyedi, kis teljesítményű gáz cirko berendezések biztosítják. 4.I.) A HÍRADÓ RENDSZEREK A kommunikáció vezetékes és mobil telefonon történik. 4.J) SŰRÍTETT LEVEGŐ ELLÁTÓ RENDSZEREK Nincsen. 4.K) MUNKAVÉDELEM Az Altox-Chem Kft. a munkavédelmi törvény és végrehajtási rendeletei alapján elkészített Munkavédelmi Szabályzattal rendelkezik. Az Altox-Chem Kft. minden dolgozója számára biztosítja a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközöket. Minden új dolgozó munkavédelmi oktatásban részesül. A munkavédelemmel kapcsolatos oktatás a Munkavédelmi Szabályzat előírásainak figyelembevételével történik. 4.L) FOGLALKOZÁS EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS 51

A foglalkozás-egészségügyi feladatokat szerződés alapján a Prevent Med System Kft. látja el. 4.M) VEZETÉSI PONTOK ÉS A KIMENEKÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ LÉTESÍTMÉNYEK Vezetési pont, Mentési központ helye: a portaépület rendelkezésre álló eszközök: mobiltelefon, a BE-BVT egy példánya, biztonsági adatlapok CD-n. Kimenekítésre vonatkozó feladatok A veszélyelhárító és mentőegység első feladata, hogy megállapítsa a veszélyeztetett raktárban, kik dolgoztak, azonosítsa a dolgozókat. Az esetleges hiányzók felkutatását azonnal meg kell kezdeni. Meg kell állapítani a Kft. területén tartózkodók összlétszámát, a hiányzók felkutatását azonnal meg kell kezdeni. A veszélyelhárító és mentőegység feladata, hogy a kimenekítetteket a gyülekezési helyre irányítsa. Gyülekező hely a Porta épülete előtt. 4.N) ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ÉS MENTŐ SZERVEZETEK A telephelyen állandó orvosi felügyelet nem áll rendelkezésre, Az elsősegélynyújtás bázisa a porta épületnél található. Az elsősegélynyújtó hely az orvosi szoba. Elsősegélynyújtó kolléga, rendelkezik EÜ-vizsgával - Homoki Anita. Feladata: a sérültek elsősegélyben való részesítése. 4.O) A BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT BVM Portaszolgálat. 4.P) KÖRNYEZETVÉDELMI SZOLGÁLAT Külön szervezet nincsen. A veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén a gyors és hatékony beavatkozás biztosítására, a személyi sérülések, a környezeti szennyezés és az esetleges anyagi kár megakadályozása vagy csökkentése céljából minden helyszínen dolgozó munkavállaló oktatásban részesül, és tevékenyen részt vesz a kárelhárítás végrehajtásának folyamatában. 52

4.Q) AZ ÜZEMI MŰSZAKI BIZTONSÁGI SZOLGÁLAT Külön szervezet nincsen. A veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén a gyors és hatékony beavatkozás biztosítására, a személyi sérülések, a környezeti szennyezés és az esetleges anyagi kár megakadályozása vagy csökkentése céljából minden helyszínen dolgozó munkavállaló oktatásban részesül, és tevékenyen részt vesz a kárelhárítás végrehajtásának folyamatában. 4.R) A KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZET Az Altox-Chem Kft. tevékenységéből fakadó veszélyes szituációk meghatározása és elemzése a biztonsági elemzés 6. pontjában történt meg. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos szituációk összekapcsolhatók a hősugárzással, a mérgező gázok terjedésével és a tárolt veszélyes anyagok hő bomlásából származó mérgező füstök keletkezésével és terjedésével. Tűz esetén annak azonnali megfékezése kiemelt feladat. Szervezet nincs. 4.S) JAVÍTÓ ÉS KARBANTARTÓ TEVÉKENYSÉG A létesítmények, munkaeszközök, berendezések biztonságos használatához karbantartási tervet kell készíteni. Az elvégzett karbantartásokról nyilvántartást kell vezetni. A munkaeszközöknél a karbantartás a jogszabályokban előírt rendszerességgel történik. 4.T) A LABORATÓRIUMI HÁLÓZAT Az Altox-Chem Kft. tevékenységéhez nincs szükség laboratóriumra. Szükség esetén külső laboratóriumnak adható megbízás. 4.U) A SZENNYVÍZ HÁLÓZATOK Az Altox-Chem Kft. szennyvízhálózata a Budapesti Vegyiművek Zrt. f.a. hálózatára csatlakozik. A telephelyen keletkező szennyvizek és csapadékvizek a keletkezési helyükről zárt csatornarendszerben kerülnek elvezetésre. A raktárak és nyitott tárolók nincsenek a szennyvízrendszerbe bekötve, csak kommunális szennyvíz keletkezik a szociális létesítményekben. Az Ecetsav tároló mellett található csatornaszem a kommunális hálózattal van összeköttetésben, havária helyzet esetén a Ecetsavtároló mellet elhelyezett, homokkal töltött juta zsákkal kel a csatornaszemet lezárni 53

4.V) AZ ÜZEMI MONITORING HÁLÓZATOK Nincs. 4.W) A TŰZJELZŐ ÉS ROBBANÁSI TÖMÉNYSÉGET ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK. A teljes változatban bemutatva. 4.X) A BELÉPTETŐ RENDSZER ÉS AZ IDEGEN BEHATOLÁS ELLENI VÉDELEM A teljes változatban bemutatva. 54

5) A legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása A biztonsági elemzés tárgya az Altox-Chem kft. budapesti telephelyével kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek vizsgálata a Katasztrófa védelmi törvényben (2011. évi CXXVIII. Törvény) és a kapcsolódó kormányrendeletben (219/2011. (X.20). számú Kormányrendelet) megfogalmazottak szerint. A lakosság életének és életkörülményeinek lényeges befolyásolására az Altox-Chem Kft. telephelyének üzemeltetése során a tárolt veszélyes anyagokkal kapcsolatos azon súlyos balesetek veendők figyelembe, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően a veszélyes anyagnak nagy mennyiségű folyadék kiáramlása következik be, illetve mérgező füst keletkezik az anyagok égése során. Mivel a kiáramlott anyagok részben mérgezőek, részben tűzveszélyesek, az élő és épített környezetre (beleértve a lakosságot és a lakókörnyezetet is) gyakorolt hatásaik mérgező felhők, illetve különböző tüzek energia-transzportjai révén valósulnak meg. A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek. Egy részük helyileg is hat; a légutak nyálkahártyájára, a szemre, a bőrre. A gázok mérgező hatását halálozási értékkel szokták kifejezni. Ez a halálos mérgezést előidéző koncentrációnak (ppm, mg/m 3 stb.) és a mérgezéstől a halál bekövetkezéséig eltelt időnek (perc) szorzata. Minthogy ez az érték egy-egy gázra vonatkozólag jellemző állandó szám, ez megadható: ez a dózis. A tüzek hőenergiáját a sugárzás közvetíti. A tárolt anyagban megtestesülő és az égés során felszabaduló kémiai energia egyik része olyan tulajdonságú, hogy az élettel összeférhetetlen körülményeket teremt (például a hősugárzás halálos dózisa), a másik változata az épített környezetben okozhat olyan súlyos károkat, amelyek az élhetőség feltételeit ronthatják, illetve lehetetlenítik el. Ez utóbbiak alkalmasak arra is, hogy a veszélyhelyzetek eszkalációját is előidézzék, súlyosbítva ezzel kialakult üzemzavart. A következőkben bemutatjuk a technológiák azon elemeit, ahol az esetleges integritásmegszűnések súlyos következményekkel járhatnak. A kockázatot a veszély, kiszabadulás, terjedés, következmény, valószínűség (frekvencia), kockázat mértéke (egyéni és társadalmi kockázat) adat együttessel lehet kifejezni. Maga a kockázatfelmérés a fenti ok-okozati láncolat vizsgálatát jelenti a az üzemeltető létesítményeivel kapcsolatban. 55

AZ IPARI BALESETEK KOCKÁZATAINAK MEGHATÁROZÁSA 8. ábra: A kockázatok meghatározásának elvi sémája 56

VESZÉLY-AZONOSÍTÁS A kockázatfelméréshez szükséges valamennyi információ összegyűjtése után az első és legfontosabb lépés a működés vagy tevékenység során lehetséges valamennyi veszély felderítése, azonosítása. Ez képezi a további vizsgálatok kiindulópontját. Minden esetben meg kell állapítani: milyen veszélyes szituáció létezhet az üzemben vagy a folyamat során, továbbá ez a szituáció hogyan fordulhat elő. Az elemzés ezen része az un. "veszélyazonosítás", amely során minden lehetséges eseményt meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy van-e egyáltalán lehetőség kár keletkezésére és ezek közül melyek a tényleges kockázatosak. Ez követi a lehetőségtől egy balesethez vezető események sorozatának rendszeres vizsgálata. Veszély definíció 2011. évi CXXVIII. Törvény szerint: Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő, a kormányrendelet mellékletében meghatározott és az ott megjelölt küszöbértéket (kritikus tömeget) elérő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termékként jelen van, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. A veszély természetét azon veszélyes anyagok határozzák meg, amelyek a nem rendeltetésszerű technológiai körből vagy környezetből kikerülve károsító hatást gyakorolnak a természeti környezetre és az egészségre. A kockázatok megállapítása azoknak a helyeknek meghatározása jelenti, ahol veszélyek felismeréséhez, azonosításához és kezelésükhöz szükséges javaslatok megtételéhez a részletes elemzésnek feltétlenül rendelkezésre kell állniuk. A feladat elvégzéséhez az alábbi információra van szükség: - a technológia térbeli részletes elhelyezkedése, - a helyszínen végzett tevékenységek eljárások, - technológiai leírás, - egyszerűsített folyamatábra és műszerezett folyamatábra, anyagösszetétel, nyomás, hőmérséklet értékek, halmazállapot, gépjegyzék és a berendezések leírása, - a helyszínen tárolt anyagok jegyzéke, A baleset méreteit, a környezetre gyakorolt hatásait az alábbi tényezők befolyásolják: 57

az elszabadult anyag tulajdonságai az elszabadult anyag fizikai hatásai az uralkodó meteorológiai viszonyok (melyek befolyásolják, hogy milyen irányban és mekkora területet érinthet az elszabadult anyag vagy annak fizikai hatásai a lakosság gyors riasztása és tájékoztatása a rendelkezésre álló védőeszközök és védőlétesítmények a mentesítés lehetőségei és a mentő (elsősorban egészségügyi) erők felkészültsége Baleseti lehetőségek felmérésével és elemzésével választottuk ki a veszélyes forgatókönyveket Veszély-azonosítás A kockázatfelméréshez szükséges valamennyi információ összegyűjtése után az első és legfontosabb lépés a működés vagy tevékenység során lehetséges valamennyi veszély felderítése, azonosítása. Ez képezi a további vizsgálatok kiindulópontját. Minden esetben meg kell állapítani: milyen veszélyes szituáció létezhet az üzemben vagy a folyamat során, továbbá ez a szituáció hogyan fordulhat elő. Az elemzés ezen része az un. "veszélyazonosítás", amely során minden lehetséges szituációt meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy van-e egyáltalán lehetőség kár keletkezésére és ezek közül melyek a tényleges kockázatosak. Ez követi a lehetőségtől egy balesethez vezető események sorozatának rendszeres vizsgálata. A KIVÁLASZTOTT TECHNOLÓGIÁK RÉSZLETES ELEMZÉSE A kiválasztott technológiák részletes elemzése különböző programokkal és módszerekkel történik, amelyek megadják a nem üzemszerű kibocsátások valószínűségeit, a kibocsátások hatását (tűz, robbanás, gázfelhő). Az elfogadott forgatókönyvek alapján meghatározásra kerül az emberre, a biztonságra és a környezetre súlyos veszélyt jelenthető baleset következménye, nagysága és kiterjedése. A vizsgálat során az alábbi lehetséges veszélyforrások típusait és következményeit vesszük figyelembe: 1. A veszélyes anyag gáz, folyadék és kétfázisú halmazállapotban történő kibocsátása (forrásmodell megalkotása); 2. Jet tűz (a jet méreteinek meghatározása); 3. Gőz tűz (a gőzfelhő méreteinek meghatározása); 4. Hősugárzás (az 1-3 pont esetében); 58

5. Nehéz és neutrális gázok terjedése (éghető gázok). Forrásmodell + diszperziós modellek (Gauss, nehéz gázok terjedése, stb.); 6. Vándorló gőzfelhő robbanása. Forrásmodell, diszperzió, TNT modell. Az egyéni és társadalmi kockázatok eloszlásának elkészítése, a kockázati szintek megállapítása az adott technológián belül és annak határain túl, valamint azok elfogadhatóságának vizsgálata. Üzemhatárokat meghaladó veszélyeztetés (Off Site Risk) esetén számítandó: - az egyéni kockázat (Individual Risk), - a társadalmi kockázat (Societal Risk), - az azonos kockázattal bíró területek kontúrjai, az un izo-kockázati vonalak és - a veszélyességi övezetek meghatározása. A kiválasztott technológiák a kockázatát a hivatkozott végrehajtási utasítás előírásainak megfelelően értékeljük. Az egyéni és társadalmi kockázat meghatározásánál minden olyan baleset hatását figyelembe kell vennünk, melyek túlterjednek a vizsgált technológia üzemi határain és érinti a civil lakosságot. 59

6) A veszélyeztetés értékelése 6.1) A SÚLYOS BALESET LEHETŐSÉGÉNEK AZONOSÍTÁSA A veszélyes anyagok gyártása, felhasználása, tárolása vagy szállítása általában olyan zárt rendszerekben történik, amelyek az anyagok terjedését fizikailag gátolják. A műszaki berendezések sérülése, meghibásodása miatt az anyagok szabaddá válnak, így a potenciális veszély reális veszéllyé válik. Személyi sérülést (egészségkárosodást), anyagi károkat okozhat a telephelyen és annak környezetben. A jelenlévő mérgező, tűz és robbanás-veszélyes anyagok valamint környezetre veszélyes anyagok jelentenek veszélyt. Az anyagok veszélyességének részletes leírása a 3.3. fejezetben található, a veszélyes technológiák jellemzését a 3.5 fejezet tartalmazza. A veszélyes anyagok kezelése során számos olyan esemény következhet be viszonylag nagy valószínűséggel, melyeknél veszélyes anyag kerülhet ki a tároló eszközökből, tömörtelenség, korróziós károsodás (lyukadás), vagy figyelmetlenség miatt. A berendezések, a telepítés, az alaprajz, a technológiai leírás, a veszélyes létesítmények leírása, az elrendezési rajz alapján azonosítottuk azokat veszélyes létesítmény egységeket, melyek veszélyes anyagokat kezelnek. Jelen esetben a veszélyes létesítmény az Altox-Chem Kft. telephelyének létesítményei. Az Altox-Chem Kft. telephelyének tevékenységéből adódóan változatos típusú és mennyiségű veszélyes anyag tárolását végzi. Ezért szükséges a veszélyek feltárásának szisztematikus megközelítése. Az általunk alkalmazott megközelítés szerint elsődlegesen azokat a kibocsátási helyeket kell azonosítani, ahol jelentős mennyiségű anyag kibocsátására kerülhet sor, melyek eredményeként tűz, robbanás, gőzfelhő keletkezhet. 1. Altox-Chem Kft. iroda 2. Hypo (nátrium-hipoklorit) tárolás szabadtér SZK kármentő 3. Ecetsav tárolás épületben E 4. IBC lefejtés 5. Tankautó lefejtés 6. Savtárolás, kármentő fedett 7. 7. épület. Vegyi anyag tárolás 8. Üres IBC tárolás 9. Tűzveszélyes folyadékok tárolása TT 10,. Hypo (nátrium-hipoklorit) 30 IBC,tervezett kármentő. Ammónia, AN2, KN kármentő fedett 11. Szabadtér ketrec SZKET 12. 10 Konténer 13., Ammónia, AN2, KN kármentő fedett 60

14. Szennyezett AN4, KN Szabadtér 15. Felépítmény F 61

6.2) KÖVETKEZMÉNY ANALIZIS Minden súlyos baleset hozzá kapcsolható olyan meghibásodásokhoz, melyek veszélyes anyag kibocsátásához vezetnek és a következő képen osztályozhatók: 1. Anyag kibocsátás berendezés, csomagolás vagy csővezeték meghibásodás miatt; 2. Nagy tüzek (tócsatüzek). Az egyes forgatókönyvek fontossága a következő kritérium alapján állapítható meg. A lehetséges súlyos balesetek bemutatásának tartalmaznia kell a legrosszabb események részletes leírását, melyek üzemen belül vagy üzemen kívül hatnak az emberre és a környezetre. A megközelítés egyik módja a következő lehet: a. az emberre és a környezetre ható legsúlyosabb események azonosítása b. a következmények meghatározása. Ha a következmények jelentéktelenek nincs szükség további elemzésre. Ha a következmények jelentősek egy sor súlyos baleset meghatározására és elemzésére van szükség; A fenti elveket figyelembe véve az üzemi technológia, a veszélyes anyagok típusa, és mennyisége alapján, az alábbi helyszíneken fordulhat elő veszélyes következményekkel járó baleset. 62

6.2.1) Forgatókönyv 1: Tartálykocsi lefejtés, ecetsav A 20 m 3 -es közúti tartálykocsi a 80 mm-es sérülésen keresztül 28 perc alatt ürül le. 9. ábra: Tartály kocsi leürülése, ecetsav (teljes változatban bemutatva) A legrosszabb esetet feltételezve a tócsa szabadon terül szét: A feltételezett tócsa átmérője: 31 m A tócsa felszíne: 742 m 2 A kiáramlás következtében maximálisan 31 m sugarú tócsa alakul ki, melynek átlagos párolgási sebessége 0,07 kg/s. A talajfelszín érdessége nem csak a föld felszínének tulajdonságait jellemzi, hanem a kiemelkedéseket, a növényzetet és az épületeket is. Az érdesség meghatározza a turbolencia jellemzőit a határ rétegekben. Körülbelül a valós magasság 1/10-1/30 körüli értékét kapja meg. 9. táblázat: A felszíni érdesség értékei (teljes változatban bemutatva) A tócsa párolgás esetében a robbanóképes elegy mennyisége nem éri el a 1 kg-t, így térrobbanással nem kell számolni. A forgatókönyv tartálykocsi sérülése során kialakult tócsatűz hatását is vizsgálja. A kialakult tócsatűz esetében a hősugárzás maximális értéke 3,8 kw/m 2 a tócsa szélétől számított 7,8 m-es sugarú körön belül (r = 15,5). Ez az érték 30 másodperc alatt harmadfokú égési sérülést okoz. A 2.5 kw/m 2 hősugárzási érték 30 másodperc alatt másodfokú égési sérülést okoz 29 m sugarú körön belül. 63

10. ábra: A nyílttéri hősugárzás értéke ecetsav esetében, FK-1. 11. ábra: A 4 kw/m 2 hősugárzási érték R= 23 m sugarú körön belül. 64

6.2.2) Forgatókönyv 2: Ecetsavtárolás IBC ben, zárt tér A forgató könyv esetében a hősugárzás a zárt épület miatt kisebb, mint az előző forgatókönyvnél. Ha a tárolóból az ajtón keresztül kikerülne az ecetsav az 1 forgatókönyv értékelését is elfogadhatónak tartjuk. Az ott kiszámított értékek konzervatívak, mivel ebben az esetben a szabadba kikerülő tócsa mérete kisebb lesz. A kockázat számítás során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 65

6.2.3) Forgatókönyv 3: Tartálykocsi lefejtés tárolótartályba, nátrium hipoklorit A legrosszabb esetet feltételezve a tócsa szabadon terül szét: A feltételezett tócsa átmérője: 31 m A tócsa felszíne: 783 m 2 A nátrium- hipoklorit (NaOCl) bomlékony anyag, elbomlik közönséges konyhasóra (NaCl), és naszcensz (atomi állapotú) oxigénre ('O'). A naszcensz oxigén nagyon reakcióképes (mivel rendkívül erélyes oxidálószer), a színeket, mikroorganizmusokat (baktériumokat) elroncsolja. Így fertőtlenít, és így fehérít is. Idő kell, hogy kifejtse a hatását, mert az oxigén lassan szabadul fel, és a szennyeződések elroncsolásához is idő kell. Veszélyessége az alkalmazásának a körülményeitől, és a koncentrációjától függ. Ha az előírás szerint használják, nem veszélyes. Azonban ha savakkal reagál, mérgező klórgáz fejlődik. A reakcióegyenlet sósavval (HCl) felírva: NaOCl + 2HCl = NaCl + H 2 O + Cl 2 A háztartási hipók általában 5%-nál kevesebb aktív klórt (Na- hipokloritot) tartalmaznak, és irritáló hatással van a bőrre és a szemre. Az ipari, vagy koncentráltabb (töményebb) hipók több mint 5% aktív klórt (Na- hipokloritot) tartalmaznak, és maró hatásuk van. A nátrium- hipoklorittal kapcsolatos balesetek a következő okokra vezethetők vissza: 1. A veszély nem ismerete 2. Szabálytalan szállítás és tárolás 3. Az előírások be nem tartása 4. A nem megfelelő védőöltözet használata 5. A nátrium- hipoklorit lenyelése vagy a bőrrel, szemmel való érintkezése A fentiek alapján a nátrium- hipoklorit tárolása és kezelése során az alábbiakat kell figyelembe venni: Savakkal való érintkezést a mérgező gázok elkerülésére. Személyi védőeszközök: A nem megfelelő illetve a személyi védőfelszerelések viselésének hiánya a pamut ruhák vagy a bőr bakancsok meggyulladásához vezethet. A környezeti veszélyessége miatt az élővízbe, csatornába kerülését meg kell akadályozni. A kockázat számítás során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 66

6.2.4) Forgatókönyv 4: Nátrium hipoklorit tárolás IBC ben, zárt tér A legrosszabb esetet feltételezve a tócsa szabadon terül szét: A feltételezett tócsa átmérője: 31 m A tócsa felszíne: 783 m 2 A nátrium- hipoklorit (NaOCl) bomlékony anyag, elbomlik közönséges konyhasóra (NaCl), és naszcensz (atomi állapotú) oxigénre ('O'). A naszcensz oxigén nagyon reakcióképes (mivel rendkívül erélyes oxidálószer), a színeket, mikroorganizmusokat (baktériumokat) elroncsolja. Így fertőtlenít, és így fehérít is. Idő kell, hogy kifejtse a hatását, mert az oxigén lassan szabadul fel, és a szennyeződések elroncsolásához is idő kell. Veszélyessége az alkalmazásának a körülményeitől, és a koncentrációjától függ. Ha az előírás szerint használják, nem veszélyes. Azonban ha savakkal reagál, mérgező klórgáz fejlődik. A reakcióegyenlet sósavval (HCl) felírva: NaOCl + 2HCl = NaCl + H 2 O + Cl 2 A háztartási hipók általában 5%-nál kevesebb aktív klórt (Na- hipokloritot) tartalmaznak, és irritáló hatással van a bőrre és a szemre. Az ipari, vagy koncentráltabb (töményebb) hipók több mint 5% aktív klórt (Na- hipokloritot) tartalmaznak, és maró hatásuk van. 67

A nátrium- hipoklorittal kapcsolatos balesetek a következő okokra vezethetők vissza: 1. A veszély nem ismerete 2. Szabálytalan szállítás és tárolás 3. Az előírások be nem tartása 4. A nem megfelelő védőöltözet használata 5. A nátrium- hipoklorit lenyelése vagy a bőrrel, szemmel való érintkezése A fentiek alapján a nátrium- hipoklorit tárolása és kezelése során az alábbiakat kell figyelembe venni: Savakkal való érintkezést a mérgező gázok elkerülésére. Személyi védőeszközök: A nem megfelelő illetve a személyi védőfelszerelések viselésének hiánya a pamut ruhák vagy a bőr bakancsok meggyulladásához vezethet. A környezeti veszélyessége miatt az élővízbe, csatornába kerülését meg kell akadályozni. A kockázat számítás során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 68

6.2.5) Forgatókönyv 5: Tűzveszélyes anyagok égése a tárolóban A hősugárzás szempontjából fizikai paraméterei alapján az aceton a legveszélyesebb. 10. táblázat: Az éghető veszélyes anyagok tulajdonságai, (teljes változatban bemutatva) A maximális hősugárzás (13,5 kw/m 2 ) 30 másodperc alatt több mint 10%-s halálozási veszélyt jelent az ott tartózkodók számára 13,5 m sugarú körön belül. A 12,5 kw/m 2 hősugárzás 10 másodperc alatt harmadfokú égési sérülést okoz 11 m sugarú körön belül. A 8 kw/m 2 hősugárzás értéke 14 m sugarú körön belül található. Az 5 kw/m 2 hősugárzás 10 másodperc alatt másodfokú égési sérülést okoz 18 m sugarú körön belül. A 4 kw/m 2 hősugárzási érték 30 másodperc alatt harmadfokú égési sérülést okoz 21 m sugarú körön belül. A 2,5 kw/m 2 hősugárzási érték 30 másodperc alatt másodfokú égési sérülést okoz 27 m sugarú körön belül.. 12. ábra: 8 kw/m 2 hősugárzási érték R= 14 m 69

A hősugárzás értéke a telephelyről kilép, mivel a tároló közvetlenül a telephely betonkerítése mellé került elhelyezésre. A 8 kw/m 2 hősugárzási érték lakott területet nem érint, a betonkerítés a hősugárzás hatását nagymértékben csökkenti. 13. ábra: Hősugárzás értékei, FK-5 (teljes változatban bemutatva) 70

6.2.6) Forgatókönyv 6: Mérgező anyag kiáramlása, HF A HF cseppfolyósított gáz, gyorsan párolgó folyadék, melynek forráspontja 19 C. Gőze erősen irritáló és mérgező. Az elmélet szerint gőze könnyebb lehet, mint a levegő, de a mérések azt mutatják, hogy légköri nyomáson és 20 C környezeti hőmérsékleten gőze nehezebb a levegőnél. Amíg biztosnak tekinthető, hogy a HF gőzfelhő a kezdeti felhígulás szakaszában sűrűbb, mint a környező levegő, nem biztos, hogy a HF gőzfelhő továbbra is nehéz gázként viselkedik. Viselkedhet neutrális gázként vagy a levegőnél könnyebb gázként is a terjedési ideje alatt. Konzervatív megközelítésként a HF-t nehéz gázként kezeljük a terjedési modellben, mely így nagy veszélyességi övezetet kialakulását jelenti. A meteorológiai adatok esetében a legsúlyosabb következmények bemutatására a 5 m/s szélsebességet (10 m-s magasságban) és D Pasquill osztályt választottunk. (D5 vagy 5D). A talajfelszín érdessége nem csak a föld felszínének tulajdonságait jellemzi, hanem a kiemelkedéseket, a növényzetet és az épületeket is. Az érdesség meghatározza a turbolencia jellemzőit a határ rétegekben. Körülbelül a valós magasság 1/10-1/30 körüli értékét kapja meg. 11. táblázat: A felszíni érdességé értékei (teljes változatban bemutatva) A terjedési modellek átlagidővel (averaging time) számolnak a maximális koncentráció és a csóva szélességének meghatározásakor. Az átlagolási idő tűzveszélyes anyagok esetében 20 s, mérgező anyagok esetében 600 s. A forgatókönyv azt az esetet tételezi fel, amikor a HF raklapokon beérkező kannák megsérülnek. A rakodás során egy raklapon 16 kanna található.. A rakodás során keletkezett HF kiáramlása a nyílt téren következhet be. A szabadon szétterülő tócsa sugarát 7 méternek feltételezzük, a tócsa legnagyobb mérete 168 m 2. A hirtelen (instantaneous) kiáramlás következtében maximálisan 14 m átmérőjű tócsa alakul ki, melynek átlagos párolgási sebessége 813,7 kg/h azaz 0,23 kg/s. A párolgást és a HF felhő jellemző paramétereit fél órás időtartam alatt vizsgáltuk. A HF telített gőznyomása a hőmérséklet függvényében a következő ábrán látszik. 14. ábra: A HF telített gőznyomása (teljes változatban bemutatva) 15. ábra: A HF tócsa párolgási sebessége az idő függvényében (teljes változatban bemutatva) 16. ábra: A HF tócsa méretének változása az idő függvényében (teljes változatban bemutatva) 71

A következmény analízis eredmény alapján a következő megállapításokat tehetjük: 12. táblázat: A HF vizsgált koncentráció értékei különböző időpontokban (teljes változatban bemutatva) 17. ábra: HF felhő középtengelyének koncentrációja talajszinten 60. másodpercben (teljes változatban bemutatva) A fenti forgatókönyv elvei és alapadataival megvizsgáltuk egyetlen egy kisebb sérülés esetét is. A rakodó, tároló téren kifolyó HF-nek csak egy kisebb mennyisége része képez tócsát. A hirtelen (instantaneous) kiáramlás következtében maximálisan 1,5 m sugarú tócsa kialakulását feltételezzük, melynek átlagos párolgási sebessége 37,5 kg/h azaz 0,01 kg/s. A párolgást és a HF felhő jellemző paramétereit fél órás időtartam alatt vizsgáltuk. A felhő méretét a kibocsátás kezdetétől számítva 10 s, 60 s, 120 s, 300 s, 600 s, 1800 s elteltével vizsgáltuk. Tíz másodperc elteltével a felhő maximális hossza 20 m. Itt a középtengely koncentrációja a SLOT esetében eléri a 60-120 perces kitettségnek megfelelő értéket, míg SLOD esetében pedig a 120 perces kitettség sem jelenik meg. Hatvan másodperc elteltével a felhő maximális hossza 230 m. Itt a középtengely koncentrációja sem a SLOT, sem a SLOD esetében sem éri el 120 perces kitettségnek megfelelő koncentráció értékét. Százhúsz másodperc elteltével a felhő maximális hossza már nem köthető a forráshoz, a felhő 320 és 630 m között található. A középtengely koncentrációja sem a SLOT, sem a SLOD esetében sem éri el 120 perces kitettségnek megfelelő koncentráció értékét. Háromszáz másodperc elteltével a felhő maximális hossza már nem köthető a forráshoz, a felhő 1910 és 2410 m között található. A középtengely koncentrációja sem a SLOT, sem a SLOD esetében sem éri el 120 perces kitettségnek megfelelő koncentráció értékét. Hatszáz másodperc elteltével a felhő maximális hossza már nem köthető a forráshoz, a felhő 5980 és 6690 m között található. A középtengely koncentrációja sem a SLOT, sem a SLOD esetében sem éri el 120 perces kitettségnek megfelelő koncentráció értékét. Harminc perc elteltével a felhő maximális hossza már nem köthető a forráshoz, a középtengely koncentrációja sem a SLOT, sem a SLOD esetében sem éri el 120 perces kitettségnek megfelelő koncentráció értékét. 6.2.6.1) Pasquill F, szélsebesség 2 m/s variáció vizsgálata 72

6.2.6.2) A forgatókönyv kiértékelése Az egy perces kitettség esetében az 5D és a 2F kombinációk összehasonlítását az alábbi táblázatban mutatjuk be. 73

Paraméterek Pasquill: F Szélsebesség. 2 m/s Pasquill D Szélsebesség 5 m/s Párolgási sebesség (kg/s) 0,18 0,23 Öt perces kitettség,10 s (m) 0-10 0-10 Öt perces kitettség,60 s (m) 0-10 (-) Öt perces kitettség,120 s (m) (-) (-) Öt perces kitettség,300 s (m) (-) (-) Öt perces kitettség,600 s (m) (-) (-) Öt perces kitettség,1800 s (m) 13. táblázat: A 2F és 5D variációk összehasonlítása (-) (-) A legsúlyosabb következmény bemutatására az 5D kombinációt javasoljuk. A két variáció összehasonlításán kívül figyelembe vettük, hogy a 2F stabil légköri körülmények a hajnal előtti időpontokban fordulhat elő. Az Altox-Chem Kft. egy műszakos munkarendben működik. A forgatókönyv által feltételezett veszélyes eseménysor a HF kannák sérülése a targoncával való mozgatása következtében. Ez az esemény nem fordulhat elő, mert a raktár műveletek időpontja 7:30 és 15:30 közé esik. 18. ábra: Hatásterület a HF tócsa párolgása esetén, SLOT 10-30 másodperces kitettség R= 30 m 74

6.2.7) Forgatókönyv 7: Raktártűz, hősugárzás A tárolt anyag nem folyékony. Tócsatűz nem számolható. A forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 75

6.2.8) Forgatókönyv 8: Mérgező szilárd anyag szabadba kerülése A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül. Az ammónium-bifluorid kristályos anyag, a nátrium-szulfid szilárd anyag. Ezért az Altox-Chem Kft. raktára esetében nem vizsgáljuk a mérgező porok terjedést. Az elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 76

6.2.9) Forgatókönyv 9: Mérgező folyékony anyag kiszabadulása. A veszélyes eseménysort elemeztük a 6. számú forgatókönyvben. 77

6.2.10) Forgatókönyv 10: Raktártűz, mérgező égéstermék A raktár tüzek esetében az eddig megjelent információk nem adnak kellő támogatást a keletkező mérgező füstfelhő hatásának előrejelzésére. Nagyon kevés információ van a különböző, többféle mérgező anyagot tartalmazó füstfelhő hatásáról az egészségre. Nincs érvényes, elfogadott módszer az anyagok hatásának additív, antagonisztikus vagy szinergikus hatásának igazolására. A veszélyes füst kialakulást megvizsgáltuk a CPR-15 útmutatása szerint. Az átlagos szerkezeti képlet alapján nem kaptunk értékelhető eredményt a mérgező füst, égéstermékek összetételére és forráserősségére vonatkozóan. Az okokat vizsgálva a következő eredményekre jutottunk: A tárolt termékek összetételét vizsgálva megállapítható, hogy kevés a heteroatom tartalmuk. Cink, kálium, mangán, nátrium, réz mellett hidrogén és oxigén a jellemző alkotóelem. A nincsenek szén atomok a képletben. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 78

6.2.11) Forgatókönyv 11: Raktártűz, mérgező égéstermék, konténer A raktár tüzek esetében az eddig megjelent információk nem adnak kellő támogatást a keletkező mérgező füstfelhő hatásának előrejelzésére. Nagyon kevés információ van a különböző, többféle mérgező anyagot tartalmazó füstfelhő hatásáról az egészségre. Nincs érvényes, elfogadott módszer az anyagok hatásának additív, antagonisztikus vagy szinergikus hatásának igazolására. A veszélyes füst kialakulást megvizsgáltuk a CPR-15 útmutatása szerint. A 10 konténer tároló jellemzői: 30 mm vastagságú rétegelt trópusi fapadlózat (vasfa), Nyitószerkezet: Középen két oldalra nyíló, egyforma nagyságú gumi tömítéssel ellátott ajtó, biztonsági reteszeléssel. Lakatolható. A hagyományos raktárkonténer úgynevezett kétszárnyas, egyforma nagyságú, gumi tömítéssel ellátott, biztonsági reteszeléssel. rúdzárakkal felszerelt végajtókkal készül. Lakatolható. Ajtó magasság 2286 m. Ajtó szélesség 2134 mm. A 10 lábas konténer külső méretei: hosszúság: 2991 x magasság: 2591 x szélesség: 2438 mm. A 10 lábas konténer belső méretei: hosszúság: 2831 x magasság: 2376 x szélesség: 2344 mm. Tömeg: 825 kg Bruttó súly: 5.000 kg Belső térfogatv : 15,76 m 3 Az átlagos szerkezeti képlet alapján nem kaptunk értékelhető eredményt a mérgező füst, égéstermékek összetételére és forráserősségére vonatkozóan. Az okokat vizsgálva a következő eredményekre jutottunk: A tárolt termékek összetételét vizsgálva megállapítható, hogy kevés a heteroatom tartalmuk. Kálium, mangán, nátrium mellett oxigén a jellemző alkotóelem. A nincsenek szén atomok a képletben. A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 79

6.2.12) Forgatókönyv 12: Raktártűz, mérgező égéstermék, felépítmény A felépítményben nem tárolnak tűzveszélyes anyagokat. Az elhelyezése úgy történt, hogy nem éri káros hősugárzás a felépítményt. A felépítmény falai fémből készültek, de a teteje műanyag, amely egy esetleges tűz esetén gyorsan megolvad. A bemutatott következmény analízis eredménye erősen konzervatív. Az tárolt anyagok bomlásából keletkező NO 2 és HCl tartalmú füst hőmérséklete több száz fok. Nyílttéren a felhő magas hőmérséklete miatt felemelkedik. Szabadtéri tüzek esetében a csóvaemelkedés azonnal végbemegy és halálesetek bekövetkezésével nem kell számolni 3. A mérgező anyagok talajszinten jellemző koncentrációja alacsony, melynek oka a csóvaemelkedés és a levegőben való felhígulás. Ezért halálos hatás ebben az esetben nem várható 4. A felépítmény esetében elhagyható a kockázatelemzés. 3 CPR 18E (Purple Book), 4.6.4 fejezet, 4.13 oldal 4 CPR 18E (Purple Book), 4.C.8 fejezet, 4.44 oldal 80

6.3) A LEHETSÉGES CSÚCSESEMÉNYEK FREKVENCIÁINAK MEGHATÁROZÁSA A felállított forgatókönyvek lefedik a telephely teljes tevékenységéből adódó összes súlyos veszélyforrást. Ez alapján elkészítettük azon elemzéseket, melyek a veszélyhelyzetek bekövetkezésének gyakoriságát határozzák meg. 14. táblázat: Frekvenciák összefoglaló táblázata Forgatókönyvek frekvenciáinak összefoglaló táblázata Frekvencia (1/év) FK-1 Tartálykocsi lefejtés, ecetsav 6,17 x 10-13 FK-2 Ecetsavtárolás IBC-ben, zárt tér (-) FK-3 Tartálykocsi lefejtés tárolótartályba, nátrium- hipoklorit (-) FK-4 Nátrium-hipoklorit tárolása IBC-ben, zárt tár (-) FK-5 Tűzveszélyes anyag égése a tárolóban 1,6 x 10-6 FK-6 Mérgező anyag kiáramlása HF 9,6 x 10-6 FK-7 Raktártűz, hősugárzás (-) FK-8 Mérgező szilárd anyag szabadba kerülése (-) FK-9 Mérgező folyékony anyag kiszabadulása (-) FK-10 Raktártűz, mérgező égéstermékek (-) FK-11 Raktártűz, mérgező égéstermékek, konténer (-) FK-12 Raktártűz, mérgező égéstermékek, felépítmény (-) A fenti táblázatban összefoglaltuk az Altox-Chem Kft. telephelyén azonosított csúcsesemények frekvenciáit. A frekvenciák egy berendezésre vonatkoznak, de a frekvenciák meghatározása és az összesített kockázat kiszámítása során bemutattuk és figyelembe vettük, ha az adott készülék vagy berendezés száma egynél több. A frekvenciák meghatározására a szakirodalomban fellelhető a közelítő módszer (pl. CPR12E Red Book, CPR15) és a pontosabb számítást lehetővé tevő hibafa módszer. A telephely technológiájának egyszerűsége és a technológiai egységek szakaszos, időszakos működése indokolttá teszi a közelítő módszer alkalmazását. Az Útmutató a mennyiségi kockázatértékeléshez című, a CPR18H számú Sdu Uitgevers, Den Haag 1999 ISBN 90 12 0896 1 kiadású ajánlás 3. fejezete alapján a QRA-ban figyelembe veendő események teljes köre a következő: általános (tipizált) események, külső hatásra bekövetkező események, töltés-lefejtés során bekövetkező események és specifikus események. Általános (tipizált) események. Általános (tipizált) esemény alatt értünk minden olyan meghibásodási okot, amelyet külön nem veszünk figyelembe, úm. korrózió, szerelési hibák, hegesztési eredetű meghibásodások és a tartály leürítő nyílásának elzáródása. Külső hatásra bekövetkező események. Az ilyen eseményeket a szállítóeszközök esetében kell figyelembe venni. A telepített létesítményekre és a csővezetékekre jellemző, külső hatásra bekövetkező veszélyes anyagkiszabadulással járó eseményeket 81

feltételezés szerint vagy már az általános (tipizált) eseményeknél figyelembe vettük, vagy egy további meghibásodási gyakoriság felvételével kell figyelembe venni. Töltés-lefejtés során bekövetkező események. A töltés-lefejtés során bekövetkező események az anyagnak szállítóeszközről telepített létesítménybe vagy éppen fordítva történő átfejtésére (átadására) vonatkoznak. Specifikus események. Ezek olyan események, amelyek az üzemi (technológiai) körülményekre, a technológia kialakítására, az anyagokra és az üzemi elrendezésre sajátságosan jellemzőek. Példaként említhető a megfutó reakció és a dominóhatás. 15. táblázat: Az események összefoglaló táblázata Az Altox-Chem Kft. esetében az előforduló események hozzá kapcsolhatóak az atmoszférikus tárolótartályokhoz, a raktárokhoz és a közúti tartálykocsikhoz. A QRA-ba csak azokat az eseményeket kell felvenni, amelyek az egyéni és/vagy társadalmi kockázathoz hozzájárulnak. Ez azt jelenti, hogy egy létesítmény(rész)ben bekövetkező veszélyesanyag-kiszabadulással járó eseményt csak akkor kell figyelembe venni, ha a következő két feltétel teljesül: (1) ha a bekövetkezési gyakoriság nagyobb vagy egyenlő 10-8 per évvel és (2) az üzemhatáron kívül vagy a szállítási útvonalon kívül halálozás következik be (1%-os valószínűséggel). A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen belül különböző rendszerekre határoztunk meg veszélyesanyag-kiszabadulással járó eseményeket ( eseményeket ). E rendszereket és a hozzájuk tartozó eseményeket a következő táblázatban mutatjuk be. A figyelembe vehető külső hatások: 82 Repülőtér: Repülőtér és reptéri forgalom nincs a közelben. Az Altox-Chem Kft. tágabb környezetében található a Budaörsi repülőtér és Liszt Ferenc repülőtér. A Budaörsi repülőtér az ország legrégebbi kisgépes nemzetközi repülőtere. Régi, központi épülete 1937-ben épült, ipari műemlék. Ma már főként sportrepülőgép

forgalmat bonyolít le. Nem nyilvános repülőtér. Az Altox-Chem Kft kb. 9,5 kilométerre található a repülőtértől. A Budapest Liszt Ferenc repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy repülőtér Budapest nemzetközi repülőtere. Magyarország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb és legismertebb. Az Altox-Chem Kft kb. 10 kilométerre található a repülőtértől. Földrengés: magyarországi földrengések általában nem pusztító erejűek. Ez annak köszönhető, hogy az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól. Kisebb erősségű földrengések azonban évente többször is előfordulnak, és 4,5-5-ös erősségű rengés is bekövetkezik átlagosan 10 évente, ami Magyarországon már nagy rengésnek számít 5. Budapest és 50 kilométeres körzetében 456- tól 2007-ig 455 földrengés volt (GeoRisk). Ezek magnitúdója és intenzitása azonban alacsony volt. Két közepes magnitúdójú (5,6) földrengést regisztráltak Pest-Budán (1561. február 12) és Dunakeszin (1956. január 12.). A többi földrengés ennél kisebb nagyságú volt. Az alacsony valószínűség miatt a földrengést nem vesszük a továbbiakban figyelembe. 5 83

84 Villámcsapás: A villámcsapás elleni védelmet a telephelyen kiépített szabványos, jogszabályilag megfelelően tervezett, kivitelezett, és időszakosan felülvizsgált villámvédelmi felfogó hálózat biztosítja. Szélsőséges környezeti hatások: Elmondható, hogy a szélsőséges időjárási körülmények nem okozhatnak technológiai nehézségeket. Áradás: A helyszín a Duna folyó mellett terül el, de közvetlen folyóparttal nem rendelkezik. Az utóbbi évtizedekben a Budapest és a déli országhatár közötti folyamszakaszon számottevő töltés-fejlesztési munkálatokat végeztek. A déli országhatár alatti folyamszakaszon többek között a befejezetlen folyamszabályozás és a töltésrendszer fejlesztés hiánya miatt továbbra is fennáll a jeges árvíz veszélye. A téli töltésátázás, a hidraulikus talajtörés miatti jeges árvíz kritikus helyeit még nehezebb előre jelezni, mint korábban. A Duna 2002. nyarán 100 éves vízállási rekordot döntött meg, de a vízszint még így is az árvízvédelmi művek teteje alatt volt. ezért ezt a lehetőséget alacsony valószínűsége miatt nem vesszük a továbbiakban figyelembe. Talajsüllyedés: A beruházás megkezdése előtt elvégzett talajmechanikai vizsgálatok ezt kizárják. Földcsuszamlás: A beruházás megkezdése előtt elvégzett talajmechanikai vizsgálatok ezt kizárják. Szabotázs. A nemzetközi szakirodalmi adatok alapján vesszük figyelembe. Ütközés: Felmerülhet a szállító járművek ütközésből eredő megsérülése. Mivel a szétszóródható vegyszerek nyílttéren szóródnak széjjel nem jelentenek veszélyt. A megállapítás során figyelembe vettük, hogy az anyagok túlnyomó része önmagában nem veszélyesek. Legfőbb veszélyforrás a mérgező égés vagy bomlás termékek, melyek nyílttéren keletkeznek. Az égésekor keletkező a forró füstgázok nagy sebességgel áramolnak felfelé és jelentős turbulenciát okoznak. A nagy sebességű felfelé áramlás és a turbulencia miatt egyáltalán nem tartjuk szükségesnek a füst esetleges mérgező hatásainak modellezését. Ilyen tűz esetén

kizárólag a hőhatással, mint elsődleges veszélyeztető hatással kell számolni, amelyet azonban az előzőekben megtettünk. A következtetést a CRP 18H I rész 4.6.4 Tüzek és csóvaemelkedés c. fejezete és a 4.C.8 melléklete is megerősít. A fejezet a tűzből el nem égett mérgező anyagok és égéstermékek környezetbe kerülésével foglalkozik. A 2. bekezdés szerint: Szabadtéri tüzek esetében a csóvaemelkedés azonnal végbe megy és halálesetek bekövetkezések nem kell számolnunk. Összefoglalásként az alábbi megállapításokat tesszük: A tűzből el nem égett mérgező anyagok és mérgező égéstermékek kerülhetnek a környezetbe. A felhő magas hőmérséklete miatt a felhő felemelkedik. Szabadtéri tüzek esetében a csóvaemelkedés azonnal végbemegy és halálesetek bekövetkezésével nem kell számolni 6. A mérgező anyagok talajszinten jellemző koncentrációja alacsony, melynek oka a csóvaemelkedés és a levegőben való felhígulás. Ezért halálos hatás ebben az esetben nem várható 7. A fentiekből következően a szállító járművek mozgásával kapcsolatos baleseteket nem vettük figyelembe. A kezelői hiba: A figyelembe vehető esetek közül a technológiai utasítás be nem tartása játszik szerepet. Itt csak a targoncakezelők hibája játszhat szerepet, melyeket a forgatókönyvek esetében figyelembe vettünk. Nem megfelelő kezelés: Lásd kezelői hiba. Szolgáltatások kimaradása: A szolgáltatások kimaradása nem vezet veszélyes helyzet kialakulásához. 6 CPR 18E (Purple Book), 4.6.4 fejezet, 4.13 oldal 7 CPR 18E (Purple Book), 4.C.8 fejezet, 4.44 oldal 85

6.3.1) Forgatókönyv 1: Tartálykocsi lefejtés, ecetsav Az esemény bekövetkezésének frekvenciája 1,21E-14/év x 51 IBC= 6,17 x 10-13 /év Az esemény bekövetkezésének valószínűsége 6,17E-13/év, ami kisebb, mint E-8/év, így a forgatókönyv alacsony valószínűség miatt a kockázatelemzés további szakaszában nem vizsgáljuk. 6.3.2) Forgatókönyv 2: Ecetsavtárolás IBC ben, zárt tér A kockázat számítás során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 6.3.3) Forgatókönyv 3: Tartálykocsi lefejtés tárolótartályba, nátrium hipoklorit A kockázat számítás során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 6.3.4) Forgatókönyv 4: Nátrium hipoklorit tárolás IBC ben, zárt tér A kockázat számítás során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 6.3.5) Forgatókönyv 5: Tűzveszélyes anyagok égése a tárolóban A forgatókönyvben meghatározott méretű tűz kialakulásának valószínűsége az alábbiak szerint adódik. A nagy tűz kialakulásának frekvenciája 1,6 x 10-6 /év. 86

6.3.6) Forgatókönyv 6: Mérgező anyag kiáramlása, HF A forgatókönyv frekvenciája: 3 x 10-7 /év x 32 = 9,6 x 10-6 /év. 6.3.7) Forgatókönyv 7: Raktártűz, hősugárzás A tárolt anyag nem folyékony. Tócsatűz nem számolható. A forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 6.3.8) Forgatókönyv 8: Mérgező szilárd anyag szabadba kerülése A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül. Az ammónium-bifluorid kristályos anyag, a nátrium-szulfid szilárd anyag. Ezért az Altox-Chem Kft. raktára esetében nem vizsgáljuk a mérgező porok terjedést. Az elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 6.3.9) Forgatókönyv 9: Mérgező folyékony anyag kiszabadulása A veszélyes eseménysort elemeztük a 6. számú forgatókönyvben. 6.3.10) Forgatókönyv 10: Raktártűz, mérgező égéstermék A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 87

6.3.11) Forgatókönyv 11: Raktártűz, mérgező égéstermék, konténer A kockázat elemzés során ezt a forgatókönyvet a továbbiakban nem vesszük figyelembe. 6.3.12) Forgatókönyv 12: Raktártűz, mérgező égéstermék, felépítmény A mérgező anyagok talajszinten jellemző koncentrációja alacsony, melynek oka a csóvaemelkedés és a levegőben való felhígulás. Ezért halálos hatás ebben az esetben nem várható 8. A felépítmény esetében elhagyható a kockázatelemzés. 8 CPR 18E (Purple Book), 4.C.8 fejezet, 4.44 oldal 88

6.4) KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA 6.4.1) Egyéni kockázat A veszélyes anyagok ellenőrizetlen kiszabadulásának hatása a polgári lakosságra függ az érintett emberek számától és a haláleset / sérülés valószínűségétől. Az egyéni kockázat függ: a sérülés nagyságától, gyulladási valószínűségétől és ha nincs gyújtóforrás, akkor a felhő terjedésétől. A kockázatszámítás során az alábbi meteorológiai mátrixot használtuk a következményanalízis számításokkal összhangban. 16. táblázat: Meteorológiai mátrix (teljes változatban bemutatva) 17. táblázat: A kockázatelemzés során alkalmazott kiinduló frekvenciák Forgatókönyvek frekvenciáinak összefoglaló táblázata Frekvencia (1/év) FK-1 Tartálykocsi lefejtés, ecetsav FK-2 Ecetsavtárolás IBC-ben, zárt tér (-) FK-3 Tartálykocsi lefejtés tárolótartályba, nátrium- hipoklorit (-) FK-4 Nátrium-hipoklorit tárolása IBC-ben, zárt tár (-) FK-5 Tűzveszélyes anyag égése a tárolóban 1,6 x 10-6 FK-6 Mérgező anyag kiáramlása HF 9,6 x 10-6 FK-7 Raktártűz, hősugárzás (-) FK-8 Mérgező szilárd anyag szabadba kerülése (-) FK-9 Mérgező folyékony anyag kiszabadulása FK-10 Raktártűz, mérgező égéstermékek (-) FK-11 Raktártűz, mérgező égéstermékek, konténer (-) FK-12 Raktártűz, mérgező égéstermékek, felépítmény (-) 89

6.4.1.1) Forgatókönyv 5: Tűzveszélyes anyagok égése a tárolóban 19. ábra: Egyéni kockázati görbék, FK-5 Az egyéni kockázatok izorisk görbéi alapján megállapítható, hogy a kockázat rendre nagyobb, mint 10E-8 ha R= 55 m A 219/2011 (X.20.) korm. rendelet 7. Melléklet 1.5. pontjában meghatározott lakóterületre vonatkozó egyéni kockázat elfogadhatósági küszöbértéke 1E-6 esemény/év. 90

6.4.1.2) Forgatókönyv 6: Mérgező anyag kiáramlása, HF Az egyéni kockázatok izorisk görbéi alapján megállapítható, hogy a kockázat rendre nagyobb, mint 10E-7 ha R= 67 m és nagyobb, mint 10E-8 ha R= 217 m. A 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. Melléklet 1.5. pontjában meghatározott lakóterületre vonatkozó egyéni kockázat elfogadhatósági küszöbértéke 1E-6 esemény/év. 91

6.4.2) Összesített egyéni kockázat Az összesített egyéni kockázat megállapításakor a kialakított négyzetrács 100 x 100 m. A lakossági (populációs) mátrix észak-déli irányban (Y tengely) 28 négyzetrácsot, nyugat-kelet irányban (X tengely) 35 négyzetrácsot foglal magában. A négyzet rácsok számozása nullával kezdődik. A populációs mátrix kiterjedése így 3500 x 2800 m. Az összesített egyéni kockázat megállapításakor a következő adatokat vettük figyelembe: 18. táblázat: Az összesített egyéni kockázat veszélyes esemény sorai Forgatókönyvek frekvenciáinak összefoglaló táblázata Frekvencia (1/év) FK-5 Tűzveszélyes anyag égése a tárolóban 1,6 x 10-6 FK-6 Mérgező anyag kiáramlása HF 9,6 x 10-6 Az egyéni kockázatok izorisk görbéi alapján megállapítható, hogy a kockázat rendre nagyobb, mint 10E-7 ha R= 67 m és nagyobb, mint 10E-8 ha R= 217 m. A 219/2011 (X. 20.) Korm. rendelet 7. Melléklet 1.5. pontjában meghatározott lakóterületre vonatkozó egyéni kockázat elfogadhatósági küszöbértéke 1E-6 esemény/év. 92

20. ábra: Az összesített egyéni kockázat görbéi 21. ábra: Az összesített egyéni kockázat görbéi a környezett térképén 93