Szám: 20.1/195-5/2014/KH Tárgy: Bírság kiszabása. HATÁROZAT Az Ügyfelet a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 150.000 Ft,- azaz egyszázötvenezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezem. A veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt kiszabott bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számú számlájára banki átutalás útján fizesse meg, vagy a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával teljesítse. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) Felhívom figyelmét, hogy ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak címzett, de a Katasztrófavédelmi Kirendeltségnek benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezési illeték mértéke 6.000 Ft.-, amelyet a fellebbezési eljárás megindításakor illetékbélyegben kell leróni, vagy készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással is megfizethető. Ebben az esetben illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja az állami adóhatóság. I n d o k o l á s 2014. március 26. napján az Ügyfél Veszélyes áru szállításának bejelentő ADATLAPJA t (50521/2014 VPE azonosító), valamint annak mellékleteként CÍM fuvarlevelet küldött a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére. A bejelentő adatlap szerint Rajka OH Győr Rendező Celldömölk Zalaegerszeg útvonalon az 50521/2014 VPE azonosítóval rendelkező vasúti jármű 20 kocsival veszélyes árut fuvaroz. Az adatlapok szerint a 37807887216-5, 37807887151-4, 33807978738-2, 33807978422-3, 35567983012-3, 35567983216-0, 33877882256-3, 33807978294-6, 35567983024-8, 33877880682-2, 33547931238-1, 33877882192-0, 33547931185-4, 33807968010-8, 37807887162-1, 35567983221-0, 33807885342-5, 37807989041-4, 33807978262-3, 35567983220-2 egyedi azonosítóval (pályaszámmal) rendelkező vasúti kocsikon 3257 UN számú Magas Hőmérsékletű Folyékony anyag, m.n.n. (RHC FEED),9. III megnevezésű veszélyes árut fuvaroznak.
A bejelentés alapján hatóságom 2014. március 26. napján megvizsgálta a bejelentő adatlap adattartalmát. 2014. április 07. napján nyilatkozattételre és iratbemutatásra hívta fel az Ügyfelet és ellenőrzés alá vonta az 50521/2014 VPE azonosítóval rendelkező vasúti járművet a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke 2013. évi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2013. évi CX. törvény (a továbbiakban: RID) rendelkezéseinek betartásának vizsgálata céljából. 1. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. (1) bekezdése ( A vasúti társaság a veszélyes áru vasúti továbbítását köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve honlapján keresztül, - a katasztrófavédelmi hatóság által az 1. melléklet szerinti adattartalommal közzétett formanyomtatványon - vagy a 3. (3) bekezdése szerinti illetékes területi szerv ügyeletének az árutovábbítás megkezdése előtt írásban, magyar vagy angol nyelven, elektronikus aláírással ellátott e-mail vagy telefax formájában bejelenteni. ) rögzíti, hogy az árutovábbítás megkezdésének helye szerinti katasztrófavédelmi hatóság területi szervéhez a R1. 1. melléklet szerint adattartalommal kell a vasúti társaságnak megküldenie a veszélyes áru szállításáról szóló bejelentőjét. A bejelentő adatlap ellenőrzés során hatóságom feltárta, hogy a bejelentő megsérti az R1. 6. (1) bekezdésének rendelkezését. Az 50521/2014 VPE azonosítóval rendelkező vasúti jármű a RID hatálya alá tartozó 3257 UN számú Magas Hőmérsékletű Folyékony anyag, m.n.n. (RHC FEED) 9, III megnevezésű veszélyes árut fuvarozott. A fuvarozást végző vállalkozás az Ügyfél. Amennyiben a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve illetékességi területén a veszélyes szállítmányt nem ellenőrzi, belső szabályozás alapján a bejelentő adatlap(ok)at továbbítja a szállítási útvonal szerinti következő területi szervhez. Hatóságomhoz érkezett adatlap vizsgálatára ezen folyamat után került sor, ugyanis a szállítmány továbbításának megkezdése Rajka OH közigazgatási területéről történt. Hatóságom területi szerve részére adatlapot az Ügyfél is küldött. A tényállás tisztázása érdekében 20.1/195-1/2014/KH. számú 2014. április 07. keltezésű végzésemben nyilatkozattételre és iratbemutatásra hívtam fel az Ügyfelet, melynek az alábbiakra kellett kitérnie: Az iratbemutatásnak az alábbiakra kell kiterjednie: 1. A fentiekben meghatározott veszélyes áru továbbítás valamennyi bejelentője (Veszélyes áru vasúti szállításának bejelentő adatlapját, CIM fuvarlevelét illetve minden mellékletét), amelyet katasztrófavédelmi szerv részére küldtek meg. A nyilatkozatnak az alábbiakra kell kiterjednie: 1. A meghatározott szállítás esetén mely katasztrófavédelmi szervek részére küldtek bejelentőt?
2. Katasztrófavédelmi szerv részére küldtek-e olyan bejelentőt, amely a vonatkozó jogszabályban meghatározott adatokat angol, vagy magyar nyelven leírt változatban tartalmazza? A felhívásomnak részben eleget téve az Ügyfél arról tájékoztatta hatóságomat, hogy: - vasúti társaságuk 2014. 03. 26.- 2014. 03. 27.-én, Rajka országhatár Zalaegerszeg viszonylaton az 50521/2014 VPE azonosító számú, UN3257/NHM274900 áruval rakott vonatot szállított. A Veszélyes áru vasúti szállításának bejelentő adatlapját az ügyeletes diszpécser 2014. 03. 26.-án, 10 óra 25 perckor, elektronikusan a következő e-mail címre küldte be: Megyei Ügyelet. - Ugyanakkor beküldte a CIM fuvarlevelet és a kocsi listát is. A nyilatkozattétel és iratbemutatás során benyújtott bejelentő adatlap és CIM fuvarlevél tartalmilag teljes mértékben azonos az eredeti bejelentővel és CIM fuvarlevéllel. A nyilatkozattétel során, az Ügyfél nem nyilatkozott arról, hogy Katasztrófavédelmi szerv részére küldtek-e olyan bejelentőt, amely a vonatkozó jogszabályban meghatározott adatokat angol, vagy magyar nyelven leírt változatban tartalmazza. A R1. 3 (3) bekezdése tartalmazza, hogy mely adattartalommal kell a vasúti társaságnak megküldenie a veszélyes áru szállításáról szóló bejelentőjét. Az Ügyfél helytelen adatokat tartalmazó bejelentő adatlapokat küldött, mivel a bejelentő mellékleteként csatolt CIM fuvarlevél nyelvezete nem megfelelő. A fentiekben meghatározott szállítandó veszélyes áru(k) bejelentő nyelvezetére vonatkozó helytelenül kitöltött adatlap küldésével sérültek a R1. 6. (3) bekezdésének rendelkezése. Az adatlap csak részben került magyar nyelven kitöltésre. A kötelező adatokat tartalmazó CIM fuvarlevél a veszélyes áru feladásának helye szerinti szlovák, valamint német nyelven került kiállításra. A bejelentő adatlap és mellékletei nem tartalmazzák magyar, vagy angol nyelven a helyes szállítási megnevezést. A R1. 12. c) bekezdése rögzíti, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áru szállításával vagy továbbításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén az R1. 3. mellékletében meghatározott összegű bírságot szab ki. A R1. 3. melléklet A. táblázatában került meghatározásra a kockázati kategóriákba sorolt cselekmények, mulasztások bírságolási összege, valamint a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők köre. A táblázatban felsorolt szabálytalanságok közül III. kockázati kategóriába sorolja a bejelentési kötelezettség tartalmi követelményeinek be nem tartását, a bírság megfizetésére kötelezhetőként egyedül a szállítót (fuvarozót) jelöli meg. A R1. 3. melléklet A. táblázat 39. pontja ( Bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy tartalmi követelményeinek be nem tartása. ) szerint, a R1. 16. (1) bekezdése ( A bírságot a 3. mellékletben meghatározott kötelezett köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság megfizetésére kötelezhetőek, a bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában fizetik meg. Ha a kötelezettek felelősségi aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. ) alapján a bírságolással érintett cselekmény, mulasztás miatt 100.000 200.000 forint bírság fizetési kötelezettség a szállítót (fuvarozót) terheli.
Az elkövetett szabálytalanságért az Ügyfelet, mint fuvarozót tettem felelőssé a fentiekben meghatározottak alapján. Az Ügyfelet 150.000 Ft,- azaz egyszázötvenezer forint bírság fizetési kötelezettség terheli. Mivel a R1. alapján határozatomat mérlegelési jogkörben hoztam, ezért hatósági döntésem indokolás részében szerepeltetni szükséges a Ket. 72. (1) ec) pontjában, valamint a 94/A. (1) bekezdésében meghatározott mérlegelési körülményeket és szempontokat. (Ket. 72. (1) ec): A határozatnak ha jogszabály további követelményt nem állapít meg tartalmaznia kell az indokolásban a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozatesetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, ) (Ket. 94/A. (1): Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve a 61. szerinti eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. ) A bírságolási összeg meghatározásánál az alábbi szempontokat és körülményeket vettem figyelembe: Hatóságom a jogszabálysértő magatartást tudatosnak értékelte, mert a fuvarozótól elvárható, hogy ismerje a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó előírásokat, így azt, hogy a R1. vonatkozó előírásainak betartása mellett végezheti tevékenységét. Hatóságom megítélése szerint a társadalom számára veszélyeztető jelleggel bír a bírságolással érintett cselekmény, mulasztás, ugyanis jogszerűtlen tevékenység folytatására ösztönöz, ha tudatosul, hogy a szigorú szabályok mellett végezhető fuvarozást a szabályok maradéktalan betartása nélkül is végezhetik úgy, hogy az nem von következményeket maga után. A jogszabálysértéssel kapcsolatban nem volt számszerűsíthető az okozott hátrány, illetve annak megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek mértéke. A vonatkozó előírások megsértésével jelentős előnyt nem ért el az Ügyfél. A jogsértő állapot időtartama megközelítőleg 15 óra időtartamra tehető (árutovábbítás megkezdésének helyétől az ellenőrzés helyéig, illetve a határállomásig történő fuvarozás).
A bírság összegének meghatározásakor figyelembe vettem, hogy a Ügyfellel szemben a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt korábban a Katasztrófavédelmi Kirendeltség élt a bírság kiszabás eszközével, a Katasztrófavédelmi Kirendeltség bírság kiszabó eljárása pedig folyamatban van. A jogsértést elkövető Ügyfél eljárást segítő, együttműködő magatartást tanúsított. A R1. 3. melléklet A. táblázat 39. pontja alapján a bírság összegét 150.000,-Ft, azaz egyszázötvenezer forintban határoztam meg. A fentiek alapján a Petrolsped t 150.000 Ft,- azaz egyszázötvenezer forint bírság megfizetésére köteleztem. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. (1) a) pontjának alkalmazására az eljárás során nem volt lehetőség a Ket. 94. (2) b) pontja alapján, ugyanis azt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. (1) e) pontja kizárja. (Ket. 94. (1) a): Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére, ) (Ket. 94. (2) b): Nem alkalmazható az (1) bekezdés a) pontja, ha azt jogszabály - a jogszabálysértés és a jogkövetkezmény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelkezés tételes megjelölésével - azért zárja ki, mert a jogszabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy az (1) bekezdés a) pontja szerinti határidő biztosítása az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntarthatóságát, közteherviselési kötelezettség teljesítését, az Európai Unió pénzügyi érdekeit, vagy harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné, ) (R2. 2. (1) e): A Ket. 94. (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/A. (2) bekezdése alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól szóló 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. melléklet A. táblázatában foglalt esetekben van helye. ) Előzőekre tekintettel határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem, a Ügyfelet a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 150.000 Ft,- azaz egyszázötvenezer forint összegű bírság megfizetésére köteleztem. A bírság megfizetésének határidejét, módját a R1. figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. - 144. -a rögzíti.
A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban meghatározottak biztosítják. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdésében előírtak alapján állapítottam meg, a megfizetés lehetőségéről a 73. (1), valamint (7) bekezdéseiben előírtak alapján tájékoztattam. Az eljárás során eljárási költség nem merült fel, ezért annak megfizetéséről nem rendelkeztem. A Katasztrófavédelmi Kirendeltségének hatáskörét a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 81/A. -ában, illetve az R1. 3. pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. melléklet a) 20. pontjában rögzítetteken alapul. 2014. május 27.