Az érzékszervek A látószerv 8. o. Halló- és egyensúlyozószerv 89. o. Szaglószerv 118. o. Ízlelőszerv 123. o. Tapintó érzékszerv (a bőr) 128. o. Az érzékszervek feladata: a környezet meghatározott ingereinek felvétele, ingerületté alakítása az ingerület továbbítása a központi idegrendszerhez. 134 1 134 2 Az érzékszervek tájékoztatják a szervezetet a környezet tulajdonságairól. Az érzékelés révén reagálunk a külvilágra és a testünk belsejében zajló változásokra. Az ember hatféle különleges érzékelése: látás hallás egyensúlyozás ízlelés szaglás tapintás Az érzékelés megvalósul érzékszervekben elhelyezkedő receptorok révén (a tapintás, mint általános érzékelés, a kb. 2 m 2 bőrfelületünkben lévő receptorok révén működik). Az érzékszervek az idegrendszerrel szoros kapcsolatban álló ingerfelvevő berendezések. 134 3 134 4 Az ingerek lehetnek: fizikaiak (pl. látás, hallás, tapintás) kémiaiak (pl. ízlelés, szaglás) Minden érzékszervnek speciális érzés felel meg, függetlenül a kiváltó inger fajtájától. Minden érzékszerv csak egyfajta (adekvát) ingert képes felvenni (ha nem érnek el bizonyos ingererősséget, hatástalanok maradnak). Ha valamelyik érzékszervünk rosszul működik, a hiányosságot egy másik fokozott érzékenysége pótolja. 134 5 134 6 1
Érzékszerveink: látószerv (szem) halló- és egyensúlyozó szerv szaglószerv ízlelőszerv tapintó érzékszerv (a bőr) A látószerv A szemgolyó 10. o. A szem járulékos szervei 56. o. A látópálya 71. o. Optikai csalódások 80. o. 134 7 134 8 A környezetből fényingereket vesz fel a tárgyak formájáról, színéről kapunk információkat. Részei: szemgolyó (oculus seu bulbus oculi) a szem járulékos szervei (organa accessoria) szemmozgató izmok a szem védőkészüléke a szem könnykészüléke a látópálya szemideg (nervus opticus) látóköteg (tractus oculi) 134 9 A szemgolyó (oculus seu bulbus oculi) Külső vagy rostos burok 15. o. Középső burok 22. o. Belső burok vagy ideghártya 33. o. A szem fénytörő közegei 41. o. 134 10 A szorosan vett látószerv. Gömb alakú, kb. 24 mm átmérőjű test. A szemüregben helyezkedik el, zsíros kötőszövetbe ágyazva, a szemmozgató izmoktól körülvéve. 134 11 134 12 2
Három burokból áll, melyek feladata: külső: védő középső: tápláló belső: ingerfelvevő A szemgolyó belsejét az ún. szemmag (ezek fénytörő közegek is) tölti ki. A szem magvának alkotói: a szemcsarnokok (camera bulbi) lencse (lens) üvegtest (corpus vitreum) 134 13 134 14 Külső vagy rostos burok A szemgolyó váza, ezen rögzülnek a szemmozgató izmok. Részei: ínhártya (sclera) szaruhártya (cornea) Ínhártya 17. o. Szaruhártya 19. o. 134 15 134 16 A külső burok hátsó 4/5-öd része. Tömött rostos kötőszövetből felépülő, ellenálló, fehér színű réteg, elölről mint szem fehére látható. Ezen tapadnak a szemet mozgató izmok. Ínhártya (sclera) 134 17 134 18 3
Szaruhártya (cornea) A külső burok elülső része: óraüvegszerű, átlátszó, fájdalomérző idegvégződésekben gazdag mögötte a szem színét adó szivárványhártya áttűnik az első fénytörő közeg táplálását a csarnokvíz biztosítja külső felszínét a könny tartja nedvesen 134 19 134 20 Úgy töri a fénysugarakat, hogy azok a lencsére jussanak (görbülete megfelel a gömbfelszín görbületének). Középső burok (eres burok) Érhártya 25. o. Sugártest 27. o. Szivárványhártya 30. o. 134 21 134 22 Feladata biztosítani: az ideghártya külső rétegének oxigénellátását és táplálását a szem belső nedvkeringését a pupilla kikerülésével bejutó fény kirekesztését (pigmentsejteket is tartalmaz) Részei: érhártya (choroidea) sugártest (corpus ciliare) szivárványhártya (iris) 134 23 134 24 4
Érhártya (choroidea) A középső burok hátsó kétharmadát borítja be. Előrefelé a sugártestbe folytatódik. Ereket és sötét festékanyagot tartalmaz a fény csak a pupillán keresztül jut a szembe. 134 25 134 26 Az érhártya előrefelé irányuló folytatása. Gyűrű alakban veszi körül a szemlencsét. Legfontosabb alkotórésze a sugárizom (m. ciliaris), mely a szem alkalmazkodásának aktív szerve. Sugártest (corpus ciliare) 134 27 134 28 Feladata: a csarnokvíz termelése Szivárványhártya a sugárizom a szemlencsét közel- vagy távollátásra állítja be (iris) 134 29 134 30 5
A szem színét meghatározó, pigmentsejteket tartalmazó, diaphragmaszerű, lapos, gyűrű alakú lemez. Az érhártya, illetve a sugártest folytatásában helyezkedik el (kevés pigmentsejt esetén a szem kék színű). Simaizmokat tartalmaz, s reflexesen működik. Középső kerek nyílása a szembogár (pupilla), melynek méretét változtatja meg (a szembogarat szűkítő izmokat paraszimpatikus, a tágítókat szimpatikus rostok idegzik be). 134 31 134 32 A köztiagy (diencephalon) kihelyezett része (fejlődéstanilag az elülső agyhólyagból származik). Belső burok vagy ideghártya (retina vagy recehártya) Sárga folt 38. o. Látóidegfő 39. o. 134 33 134 34 Az üvegtest és az érhártya között található. Tartalmaz fényérzékeny receptorsejteket (csapokat és pálcikákat), ingerületvezető érzőneuronokat A szem ingerfelvevő rétege (a szem hátsó felszínét bélelő vékony vetítővászon ). Az érhártyáról könnyen leválasztható (csak az üvegtest nyomása tartja a középső burokhoz rögzítve). Az érhártya felé tekint a pigmentsejtes réteg. 134 35 134 36 6
Dr. Szántai Károly: Anatómia-élettan 2012.08.07. Az ideghártya hátsó részén két egymástól eltérő felépítésű fontos területet lehet megkülönböztetni: sárga folt (macula lutea) látóidegfő (discus nervi optici, régi neve papilla nervi optici) 134 Sárga folt Kb. 2 mm átmérőjű ellipszis alakú területen a retina a sárgás elszíneződést mutat. Nagy mennyiségű csapreceptort tartalmaz az éleslátás helye. Középső része kissé bemélyedt, ez a központi gödör (fovea centralis). 37 Látóidegfő Ahol a látóideg (n. opticus) kilép. Ezen a területen lépnek be a retina belső verő- és visszerei. A retinát felépítő idegsejtek itt hiányoznak itt látás nincs ez az ún. vakfolt. 134 39 134 38 Ingerfelvevő receptorai: pálcikák: fény-árnyék látás (éjszakai) csapok: színlátás (nappali) háromféle szín érzékelése vörös (R), kék (B), zöld (G) 134 40 A fénysugár a szem belsejét kitöltő átlátszó képleteken, az ún. fénytörő közegeken át éri el a retinát: szaruhártya (lsd. szem külső burkánál) szemcsarnokok (camerae bulbi) szemlencse (lens) üvegtest (corpus vitreum) A szem fénytörő közegei Szaruhártya 19. o. Szemcsarnokok 43. o. Szemlencse 47. o. Üvegtest 54. o. 134 41 134 42 7
Szemcsarnokok (camerae bulbi) Elterül: a szaruhártya hátsó felszíne, a sugártest és a szemlencse elülső felszíne között. A szivárványhártya két részre elülső szemcsarnokra hátulsó szemcsarnokra osztja. 134 43 134 44 Mindkét csarnokot víztiszta, a sugártest által a hátsó szemcsarnokban kiválasztott folyadék tölti ki. A csarnokvíz a csarnokzugokon keresztül kerül vissza a vénás rendszerbe. Táplálja: a szemlencsét szaruhártyát Zöldhályog (glaucoma) = a szem belnyomásának fokozódása. Oka: a szemben a csarnokvíz elfolyásának az akadályozottsága vagy a túl sok csarnokvíz termelődése Következmény: a tartós szemnyomás fokozódás miatt a látóidegfő vérellátása csökken és emiatt a látóidegrostok pusztulnak 134 45 134 46 Szemlencse Kétszer domború (bikonvex), tökéletesen átlátszó, rugalmas, tokkal borított szerv. A szem fő fénytörő közege. Két részből áll: lencsetokból (capsula lentis) lencse belső állományából (lens) 134 47 134 48 8
Lencsefüggesztő rostok kapcsolják a sugártesthez működése változtatja a lencse domborúságát fénytörő képessége változik retinán éles kép keletkezik (accomodació). A rajta keresztülhaladó fénysugarakat megtöri az ideghártyán egy pontba összegyűjti. Az ideghártyán fordított állású kép keletkezik, amelyet az agy fordít meg. 134 49 134 50 Idős korban anyagcseréje megváltozik a lencse elveszti átlátszóságát kialakul a szürkehályog (cataracta). 134 51 134 52 A korral veszít rugalmasságából egyre laposabbá, merevebbé válik távollátást okoz. Üvegtest (corpus vitreum) 134 53 134 54 9
A szem belsejének átlátszó, víztiszta, kocsonyás állománya. A szemgolyó alakját biztosítja és a szem burkait megtámasztva egymáshoz tapasztja. A szem járulékos szervei A szemmozgató izmok 57. o. A szem védőkészülékei 61. o. A szem könnykészüléke 69. o. 134 55 134 56 A szemgolyót saját tengelye körül hat szemizom mozgatja, négy egyenes és két ferde. Kúp alakban veszik körül a szemet. A szemmozgató izmok 134 57 134 58 A szemgolyó mozgása több izom kombinált működése révén keletkezik. 3 agyideg (a III., a közös szemmozgatóideg, a IV., a sodorideg és a VI., a távolítóideg) látja el mozgató rostokkal. A szemmozgások összerendezését a központi idegrendszer végzi. A szemgolyó normál helyzetét a szemizmok együttes, normál tónusa biztosítja. Ha ez megbomlik kancsalság. 134 59 134 60 10
A szem védőkészülékei Szemhéjak (palpebrae) 134 61 134 62 Bonyolult felépítésű bőrredők rendelkeznek kagyló alakú vázzal szemhéj záróizommal kívülről vékony bőrrel, belülről kötőhártyával borítottak Megkülönböztetnek: felső szemhéjat (palpebra superior) alsó szemhéjat (palpebra inferior) 134 63 134 64 A két szemhéj a szemrést fogja közre, melynek két vége a külső és belső szemzug. A belső szemzugban az alsó és felső szemhéj szélén a bőr alatt egy-egy kis csatorna (alsó és felső könnyvezeték) indul ki. Egymás felé tekintő szabad széleiknél több sorban pillaszőrök vannak. A felső szemhéjak akaratunktól függetlenül percenként 5-10 pislogást (törlést) végeznek. Feladatuk: a könny eloszlatása idegentest bejutásának megakadályozása 134 65 134 66 11
Kötőhártya Érzékeny, vékony hártya. A könny nedvesíti. Beborítja: a szemhéjak belső feszínét és a szemrésben a szemgolyó szabadon álló részét (a szaruhártya kivételével) (conjunctiva) 134 67 134 68 A szem könnykészüléke A könnyet termelő mirigyekből és az alsó orrjáratba vezető könnyelvezető csatornarendszerből áll. Feladata: a szem elülső felszínét védi a kiszáradástól baktériumölő hatású (lysosym) 134 69 134 70 A látópálya A látóideg 72. o. A látóköteg 77. o. A látóideg (nervus opticus) 134 71 134 72 12
Csak érzőrostokat tartalmaz. Nem valódi agyideg: a szem ideghártyája (retina) a köztiagy kihelyezett része (abból fejlődött ki) a látóideget kísérő hüvelyek az agyburok közvetlen folytatásai a koponyafolyadék terei a szemgolyóig folytatódnak a hüvelyek között, ahol vakon végződnek a koponyán belüli kóros nyomásfokozódás a hüvelyek közti rések útján kihatnak a látóidegfőn belépő erek vérkeringésére (szemfenékvizsgálatkor ez észlelhető!) 134 73 A szem legbelső burkából indul, és a szem hátsó részén hagyja el a szemgolyót. A koponyaüregből kilépve az ékcsont töröknyerge felett a két oldali rostok részlegesen kereszteződnek (chiasma opticum). 134 74 A látóideg kereszteződése csak fél kereszteződés, mert mindkét szemből: csak a nasalis szemidegfélből származó rostok kereszteződnek a temporalis részből érkezők kereszteződés nélkül csatlakoznak a saját oldalukon lévő keresztezett rostokhoz Ennek a speciális anatómiai helyzetnek nagy jelentősége van a két szemmel történő látás mechanizmusában. 134 75 134 76 A kereszteződéstől a kéreg alatti központokig tartó rész. A látóköteg (tractus opticus) 134 77 134 78 13
A látópálya 1. Retina 2. Látóideg kereszteződés 3. Átkapcsolódás a külső térdestestben 4. Látókéreg a nyakszirtlebenyben Optikai csalódások 134 79 134 80 134 81 134 82 134 83 134 84 14
134 85 134 86 134 87 134 88 Halló- és egyensúlyozószerv Külső fül 93. o. Középfül 100. o. Belső fül 112. o. Összetett érzékszerv. Feladata: hanghullámok és a testhelyzet érzékelése Lényegi része: az ún. labirintus egyik része tartalmazza az egyensúlyozó szerv receptorait a másik része tartalmazza a hallószerv receptorait 134 89 134 90 15
Járulékos részeinek (hangelvezető apparátus) feladata: a levegő hangrezgéseinek továbbítása majd átvitele folyadékrezgéssé Részei: külső és a középső fül: kizárólag a hallás szolgálatában áll belsőfül: tartalmazza a hallás és az egyensúlyozás receptorszerveit 134 91 134 92 Külső fül Fülkagyló 95. o. Külső hallójárat 97. o. Tölcsérhez hasonló, levegővel kitöltött, vakon végződő járat. Feladata: hangrezgések továbbítása a középfülbe Részei: fülkagyló külső hallójárat 134 93 134 94 A koponya oldalán elhelyezkedő, kagyló alakú szerv. Vázát rugalmas porc alkotja. Alsó részén bőrrel borított zsírszövet (fülcimpa) van. Fülkagyló 134 95 134 96 16
Külső hallójárat Kb. 25 mm hosszú, gyengén S alakban görbült, bőrrel bélelt, középfülbe vezető járat. Külső része porcos, majd beljebb csontos falu. A fülkagyló közepéből indul, a dobhártyával végződik. 134 97 134 98 Bőrének speciális faggyúmirigyei termelik a fülzsírt (cerumen). Külső részében szőrszálak. Középfül Dobhártya 103. o. Dobüreg 106. o. Fülkürt 108. o. Hallócsontok 110. o. 134 99 134 100 Kezdődik: a dobhártyával Tart: az ovális ablakig (a közép és belsőfület elválasztó hártya) Feladata: a dobhártya rezgések továbbítása a hallócsontocskák közvetítésével a belsőfülhöz (ingerátalakító berendezés) Részei: dobhártya dobüreg fülkürt (Eustach-kürt) hallócsontok 134 101 134 102 17
A külső és középfül határát képezi. Feszes, csaknem kör alakú vékony lemez. Dobhártya 134 103 134 104 Belső felszínéhez az egyik hallócsont, a kalapács nyele rögzül. Dobüreg 134 105 134 106 Levegővel telt. A fülkürt révén a garat üregével közlekedik. Fülkürt (Eustach-kürt) 134 107 134 108 18
A dobüreget a garat felső részével összekötő cső. Normálisan csak nyeléskor nyílik meg. Jelentősége: kapcsolatot létesít a dobüreg és a külső levegő között (dobüreg szellőztetése) kiegyenlíti a dobhártya két oldalán uralkodó légnyomást Hallócsontok 134 109 134 110 Egymással feszes ízületekkel kapcsolódó 3 csont (kalapács, üllő, kengyel). Rezgésközvetítő berendezés a dobhártya és a labirintus folyadékterei között. A hallócsontokra két kis harántcsíkolt izom hat (m. tensor tympani és a m. stapedius). Belső fül Hártyás labirintus 115. o. 134 111 134 112 Kezdődik: az ovális ablakkal A kengyel talpa kapcsolódik hozzá a középfül csontrezgéseit viszi át belső fül folyadékrezgéseivé. Részei: külső csontos labirintus belső hártyás labirintus Folyadék tölti ki. Tartalmazza: a hallás és az egyensúlyozás készülékének receptorait 134 113 134 114 19
Hártyás labirintus Három félkörös ívjárat 116. o. Csiga 117. o. Három félkörös ívjárat Tartalmazza: az egyensúlyozó szervet A tér három fő síkjában, egymásra merőlegesen elhelyezkedő tömlős képződmények. Ampullaszerű kiöblösödésében vannak a receptorsejtek a fej gyorsuló, illetve lassuló mozgása kelt ingerületet 134 115 134 116 Csiga Tartalmazza: a hallószervet (Corti-féle szerv) Szaglószerv 134 117 134 118 Az orrüreg hátsó-felső részének nyálkahártyájában elhelyezkedő körülírt, mintegy 5 cm 2 területű szaglómező. Primer érzékhámsejtekből (a sejt nyúlványa maga szállítja az ingerületet a központba) az ún. szaglósejtekből áll. 134 119 134 120 20
A felvett szaglási ingerületet szaglóidegként vezetik tovább a szaglóközpontba. A szagérzékelés jellemzője: a fáradékonyság. Ha kellemetlen szaginger hosszabb ideig hat a szaglószervre egy idő után megszokjuk nem érezzük a kellemetlen szagot. 134 121 134 122 A szájüregben szétszórtan elhelyezkedő, mikroszkópos méretű, ízlelőbimbókból áll. Ízlelőszerv 134 123 134 124 Az ízlelőbimbók felépítésében másodlagos érzékhámsejtek vesznek részt (érzőidegrost veszi át tőlük az ingerületeket, nincs nyúlványuk). Az ízérzést kiváltják a nyálban oldott kémiai anyagok. A nyelv különböző területei különböző ízeket érzékelnek: a sós ízt a nyelvhát elülső része a savanyút a nyelvhát két széli sávja, az édeset a nyelvcsúcs területe a keserűt a nyelvhát hátsó része 134 125 134 126 21
A szaglás és az ízlelés szoros kapcsolatban áll egymással (nátha az ízérzés ). Tapintó érzékszerv (a bőr) 134 127 134 128 Tapintás szerve a legkevésbé lokalizálható a teljes bőrfelületen megtalálható. Az idegvégződések különféle érzésféleségeket közvetítenek pl. a tapintás, nyomás, hő, fájdalom, speciális érzés (viszketés, csiklandozás) stb. A legtöbb inger a bőrünket éri a bőrben több idegvégződés van, mint a belső szervekben. A bőr érző- és mozgató idegrostjai a gerincvelőből erednek. 134 129 134 130 A tapintás feloldóképessége (két ingerlő pont megkülönböztetése) legpontosabb az ujjbegyekben és az ajkak környékén (az érzékelő-receptorok nagy sűrűsége miatt). A bőr érzékenysége tapintási, illetve hőingerekkel szemben testtájanként változó. A fájdalomérzést befolyásolja a bőr hőmérséklete. Idegvégződések fajtái 134 131 134 132 22
Szabad idegvégződések Szőrtüsző-afferensek Merkel-féle tapintótestek Idegvégkészülékek Mechano- és thermoreceptorok, amelyek egy központi szabad idegvégződésből és az azt körülvevő hám- vagy kötőszöveti tokból állnak. Felszíni bőrreceptorok: Meissner-féle végkészülék Ruffini-végtest Krause-végtest Mélyreceptorok: Vater-Paccini-test 134 133 134 134 23