VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS H l y i É p í t é s i S z a b á l y z a t é s S z a b á l y o z á s i T r v é s T l p ü l é s s z r k z t i T r v módosítása a z a l á b b i t r ü l t k r v o n a t k o z ó a n : V s z p r é m E r z s é b t l i g t 5 0 4 3 h r s z - ú i n g a t l a n t é r i n t ő t l p ü l é s r n d z é s i t r v m ó d o s í t á s a a tlpülésfjlsztési koncpcióról, az intgrált tlpülésfjlsztési startégiáról és a tlpülésrndzési szközökről, valamint gys tlpülésrndzési sajátos jogintézménykről, szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrndlt 42. -a szrint tárgyalásos ljárással történik. V é l m é n y z é s i a n y a g 2 0 1 8. d c m b r 1 8. G n r á l t r v z ő : K r á l o m 1 0 0 0 K f t. 1 1 6 5. B u d a p s t, Í j á s z u t c a 4 4. T l. : + 3 6 2 0 5 3 6 9 1 0 9 E - m a i l : k r a l o m 1 0 0 0 @ g m a i l. c o m
VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS H l y i É p í t é s i S z a b á l y z a t é s S z a b á l y o z á s i T r v é s T l p ü l é s s z r k z t i T r v módosítása ZÖLDFELÜLET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM: VÁR-KERT KFT. Dobos Ivtt oklvls tájépítészmérnök oklvls tájépítészmérnök K 01-5255, TK 01-5255, TR 01-5255 K 01-5107 Zntai Katalin G n r á l t r v z ő : K r á l o m 1 0 0 0 K f t. 1 1 6 5. B u d a p s t, Í j á s z u t c a 4 4. T l. : + 3 6 2 0 5 3 6 9 1 0 9 E - m a i l : k r a l o m 1 0 0 0 @ g m a i l. c o m 2
Tartalom A m ó d o s í t á s c é l j a... 4 M E G A L A P O Z Ó V I Z S G Á L A T I M U N K A R É S Z E K H E L Y Z E T F E L T Á R Á S, E L E M Z É S, É R T É K E L É S... 6 Városrndzés... 6 Környztállapot... 21 Környztvédlm (és tlpülésüzmlttés)... 24 A L Á T Á M A S Z T Ó M U N K A R É S Z... 25 Tlpülésrndzési javaslat... 25 Trültrndzési trvknk való mgfllés... 27 Biológiai aktivitásérték gynsúly... 27 Zöldflültrndzési, tájvédlmi és környztvédlmi javaslatok... 28 Közlkdési, közmű- és lktronikus hírközlési javaslatok... 28 J Ó V Á H A G Y A N D Ó M U N K A R É S Z E K... 29 A dokumntáció a tlpülésfjlsztési koncpcióról, az intgrált tlpülésfjlsztési startégiáról és a tlpülésrndzési szközökről, valamint gys tlpülésrndzési sajátos jogintézménykről, szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrndlt 42. -a szrint tárgyalásos ljárással krül vélményzésr. A dokumntáció készítéséhz szükségs földhivatali alaptérképkt az Önkormányzat biztosította. 3
A módosítás célja A Vszprém, Erzsébt ligt 5043 hrsz-ú ingatlant érintő tlpülésrndzési trv módosítást a város kzdményzt, mrt pályázatot kíván bnyújtani a Trült és Tlpülésfjlsztési Opratív Programban (TOP) a Zöld város kialakítása és a Közi közösségi tér kialakítása című program mgvalósítására. A Zöld város program krtén blül így mgújításra krülht a Színházkrt (Püspökkrt), az Erzsébt ligt és az Erzsébt sétány. A pályázati trvbn gy központi burkolt közösségi tér krül kialakításra a színház, a könyvtár, valamint a mgyháza bjárati tnglyink találkozásában. A Püspökkrt krtépítészti rndzésér krül sor, mlynk során kimlt figylm fordítódik az őt körböllő intézményk krttl való kapcsolatára. Az Erzsébt tér délnyugati részén - a trvztt rndzvénytérhz kapcsolódóan gy központi (mlti kávézó és földszinti nyilvános vizsblokkot tartalmazó) pavilonépült krül lhlyzésr. Az épült trvzttés mgkzdődött, közbn kidrült, hogy az igénys kávézó trvztt homlokzatmagassága nm tud mgvalósulni a mglévő, mgng 4,5 métrs homlokzatmagassággal, zért a maximális értékt módosítani szükségs a tlpülésrndzési trvkbn. 4
A változtatási igényről lőztsn döntött Vszprém MJV Önkormányzatának Közgyűlés, mlybn támogatja a változtatást. 5
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATI MUNKARÉSZEK H E L Y Z E T F E L T Á R Á S, E L E M Z É S, É R T É K E L É S Városrndzés Trültrndzési trvkkl való összfüggésk Az Országos Trültrndzési Trv Az Országos Trültrndzési Trvről szóló 2003. évi XXVI. Tv. 2. számú mlléklt az Ország Szrkzti Trv c. trvlap az érintt ingatlan ét a tlpülési térség katgóriába sorolja. Szrkzti trvlap 2. sz. mlléklt: Az Ország szrkzti trv tlpülési térség: a tlpülés bl, valamint a bln kívüli bépíttt és bépítésr szánt k tartoznak id Övzti trvlap 3/9. sz. mlléklt: Kimlt fontosságú honvédlmi övzt honvédlmi : a Magyar Honvédség alapfladatai rndlttésszrű, szakszrű és jogszrű llátásához szükségs építményk lhlyzésér vagy ilyn tvéknységk végzésér szolgál Vonatkozó főbb lőírások: - A kimlt fontosságú honvédlmi övztét a tlpülésrndzési szközökbn kll ténylgs kitrjdésénk mgfllőn lhatárolni, és a tlpülésszrkzti trvbn bépítésr szánt vagy 6
bépítésr nm szánt különlgs honvédlmi vagy rdő flhasználási gységb kll sorolni. Vszprém Mgy Trültrndzési Trv A Vszprém Mgyi Önkormányzat Közgyűlésénk az 5/2011. (II. 28.) önkormányzati rndlttl módosított 5/2005. (V. 27.) önkormányzati rndlttl jóváhagyott Vszprém Mgy Trültrndzési Trv (VMTrT) Térségi szrkzti trvlapja (2. számú mlléklt) szrint az ingatlan érinttt rész városias tlpülési térségéb tartozik. Szrkzti trvlap 2. mlléklt: Térségi szrkzti trv városias tlpülési térség: a városok tlpülési, továbbá azok a tlpülési k tartoznak id, ahol a bli laksűrűség 15 fő/ha fölötti Vonatkozó főbb lőírások: - a városias tlpülési térség bármly tlpülési flhasználási gységb sorolható Övzti trvlapok 3.5. mlléklt: Országos jlntőségű tájvédlmi övzt, térségi jlntőségű tájképvédlmi övzt országos jlntőségű tájképvédlmi : országos rndzési trvbn mgállapított, kimlt térségi és mgyi rndzési trvkbn alkalmazott övzt, amlyb a trmészti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátásrálátás szmpontjából védndő tájképpl, illtv tájképi lmml rndlkző k, valamint a vé történti tájjá nyilvánított k tartoznak Vonatkozó főbb lőírások: - Az országos jlntőségű tájképvédlmi övztbn csak olyan kimlt térségi és mgyi flhasználási katgória jlölhtő ki, amly a kijlölés alapjául szolgáló tájképi értékk 7
fnnmaradását nm vszélyztti. - Az övztb tartozó tlpülés tlpülésszrkzti trvébn csak olyan flhasználási gység jlölhtő ki, továbbá hlyi építési szabályzatában és szabályozási trvébn csak olyan építési övzt és övzt hozható létr, amly a kijlölés alapjául szolgáló tájképi értékk fnnmaradását nm vszélyztti. - Az építési övztr, vagy övztr vonatkozóan mg kll határozni az ott lhlyztt építményk tájba illsztésér vonatkozó szabályokat, nnk llnőrzéséhz a tájképt jlntősn mgváltoztató építményk trvihz külön jogszabályban mghatározott látványtrvt is kll készítni. - Az övztbn bányászati tvéknységt a bányászati szmpontból kivtt hlykr vonatkozó szabályok szrint lht folytatni. Az övztbn közművztékkt és járulékos közműépítménykt tájbaillszttt módon, a tájképvédlmi célok mgvalósulását nm akadályozó műszaki mgoldások alkalmazásával blértv a flszín alatti vonalvztést is kll lhlyzni. 3.6. mlléklt: Történti tlpülési övzt történti tlpülési : kimlt térségi és mgyi rndzési trvkbn mgállapított övzt, amlyb a védndő gységk - különösn a történti tlpülésközpontok, a történti krtk, a jlntős régészti llőhlyk, az országos és hlyi védlm alatt álló k, valamint zk környzt, védőövzti - tartoznak Vonatkozó főbb lőírások: - Az övztb tartozó tlpülésk tlpülésrndzési szközibn ki kll jlölni a tlpülésképvédlmi határát, amly a védndő gységkt - különösn a történti tlpülésközpontot, a történti krtt, a jlntős régészti llőhlyt, az országos és hlyi védlm alatt álló kt, valamint zk környztét, védőövztét -foglalja magában. - Történti tlpülés hlyi építési szabályzatának és szabályozási trvénk tartalmaznia kll a tlpüléskép-védlmi értékőrző fjlsztését lősgítő, a történti tlpüléskép mgőrzését, illtv új építményk illszkdését biztosító szabályokat. - Történti tlpüléskép érvénysülését bfolyásoló, a kialakult tlpülésszrkztt, tlpüléskaraktrt mgváltoztató, nagy kitrjdésű építmény lhlyzésér vonatkozó építésiműszaki trvhz a külön jogszabályban mghatározott látványtrvt kll készítni. 8
3.7. mlléklt: Kimltn érzékny flszín alatti vízminőség védlmi övzt Vonatkozó főbb lőírások: - a kimltn érzékny flszín alatti vízminőség-védlmi övztébn bányászati tvéknységt a bányászati szmpontból kivtt hlykr vonatkozó szabályok szrint lht folytatni. 3.10. mlléklt: Együtt trvzhtő térségk övzt gyütt trvzhtő térség: országos rndzési trvbn mgállapított és kimlt térségi és mgyi rndzési trvkbn alkalmazott övzt, amlyb a Budapsti Agglomráció kivétlévl az agglomrációk, a Balaton Kimlt Üdülőkörzt kivétlévl az agglomrálódó térségk, valamint a nagyvárosi tlpülés-gyüttsk tartoznak Vonatkozó főbb lőírások: - Az gyütt trvzhtő térségk övztéb tartozó tlpülési önkormányzatok tlpülésfjlsztési és tlpülésrndzési fladataik összhangolt llátásához - törvénybn mghatározott - közös gyszrűsíttt tlpülésszrkzti trvt készíthtnk. - A közös gyszrűsíttt tlpülésszrkzti trvnk az gys tlpüléskr vonatkozó részit az érinttt tlpülési önkormányzatok határozattal fogadják l. 9
Hatályos tlpülésrndzési szközök bmutatása Tlpülésszrkzti Trv (TSZT) Vszprém MJV hatályos Tlpülésszrkzti Trv - 213/2017.(IX.28.) az érinttt ingatlant Z- Közpark, közkrt- bépítésr nm szánt b sorolta. 10
Értékvédlm Az építtt környzt értéki, korlátozások A védlmi és korlátozási térkép alapján a vizsgált víztrmlő kút hidrogológiai C védőén hlyzkdik l. Az értékvédlmi trvlap alapján a vizsgált ingatlan műmlék tlk, hlyi jlntőségű trmésztvédlmi és országos jlntőségű vé trmészti érték: Ex lg barlang. 11
Történti kitkintés: - Kálvária domb A Vszprémi-fnnsík csapadékvizét a város mai én gykor három időszakos vízfolyás vztt l a bfogadó Vszprémi-sédb. Kltről nyugati irányba haladva, mai földrajzi és utcanvkt használva: - a Kossuth Lajos utcai gyalogos aluljárótól a Kopácsy úton krsztül, - az Erzsébt-sétány nyomvonalában a Színházkrtn, Jókai utcán krsztül, - a Hajlat utca Fjs völgy nyomvonalában. Ezk az gykori aszóvölgyk ma már nhzn ismrhtők fl, részbn fltöltötték, vagy bboltozták őkt. A Kálvária-domb alatt az Erzsébt-sétány nyomvonalában futó aszóvölgy nv a középkorban Kcsk-aszó volt. A Kálvária-domb gomorfológiailag a Kcsk-aszót határoló dolomitgrinc gy szakasza A Kálvária-domb, tágabb értlmbn Vszprém város és szűkbb környék a nolitikumtól kzdv lakott. A ről és szűkbb környékéről, az itt élő népcsoportokról a nolitkori kistlpülés putrilakásai, valamint a késő rézkori bádni kultúra, a középső bronzkori zóki kultúra és a késő bronzkori égtéss tmtkzési kultúra llti adnak képt. A római birodalom jlnlétéről jól kltzhtő pénzérmék és római dénytördékk tanúskodnak. A n és annak közvtln környztébn a római kort a honfoglalásig kövtő 500 évs priódus lltanyag nélküli. A honfoglalást kövtőn a vszprémi vár körüli városrészk szgk tulajdonjoga mgoszlott a püspök és tanácsadó tstült, a káptalan között. A vártól északra lhlyzkdő szgkt a káptalan, a délikt a püspök birtokolta, d voltak vgys mgoszlású szgk is. A vár körül összsn nyolc szg alakult ki. A vártól DK-r 850 métrr lhlyzkdő Sznt Miklós szg tmploma a mai Kálvária-domb déli flébn volt, maradványai ma is láthatók. - Sznt Miklós-szg Vszprém a hagyomány szrint öt magaslatra épült. Vszprémbn hét magaslatot ismrünk név szrint. Első közülük a Séd által körbfolyt sziklahgy, hátán a Sznt István király alapította Sznt Mihály-püspökség és -ispánság várával. E középkori tlpüléskt régis szóval nvzték, és összkapcsolták őkt az ott épült tmplom védőszntjénk nvévl. A vár után Vszprém gyik kimlt műmléki környzt a Kálvária-domb, itt volt a régi Vszprém gyik központja. Ttjén a Sznt Miklós Plébániatmplom romjai láthatók. 1237-bn mlítik lőször 12
gy oklvélbn a Sznt Miklós-tmplomot, sőt, már az zrs évkbn utalnak arra, hogy a vár bjáratától délnyugatra, 1000 lépésr található a Sznt Miklós-szg. A középkorban itt találkoztak a különböző égtájak flől Vszprémb érkző utak. A későbbi kutatások alapján mgállapíthatjuk, hogy a Sznt Miklós-szgt krskdők, iparosok lakták. A Komakút tér mlltti, bépíttln Kálvária-domb ljtői mrdkk, néhol gynsn függőlgsk. Vszprém dombjának rdtilg lankás széli voltak, d az évszázadok során az oldalában zajló építkzésk során folyamatosan ltünttték. A várból dél flé vztő országút mntén kialakult Sznt Miklós-szg volt a lgjlntősbb középkori városngyd. A római időkből származó fontos krskdőutak mntén kalmárok, iparosok, aranyművsk tlpdtk l. Aligha véltln, hogy az lső ízbn 1237-bn mlíttt Sznt Miklósgyházat a krskdők patrónusának tisztltér szntlték fl. A dombttő tmtkzési hly is volt gybn. Amikor az gytm I. épültét építtték, a fltárt sírokban olyan pénzérmékt is találtak, amlykt a XI. században használtak. Az 1552-s, lső török ostrom alatt a tmplom tljsn lpusztult, azóta csak a romjai láthatók és soha nm építtték újjá. A török pusztítás után 1747-bn kálváriát építttk a tmplomrom fölé, mly azóta már mgsmmisült. Középkori mlékk csak a széksgyház altmplomában, a Gizllakápolnában és a Séd-völgyi Margit-kolostorban élték át a vészkorszakot, kisbb részltk krültk napvilágra a Sznt György-rotunda alapjából és a Sznt Mihály-tmplom falából. A romok állagmgóvására kétszr is sor krült, 1929 és 32 között, illtv 1978-ban, azóta azonban tljsn lhanyagolódott z az értéks. A Várkút és a Koma-kút fltárását, flújítását kövtőn, 2006- ban flújításra krült a Kálvária-domb. Az újkorban a város kálváriájaként ismrt dombttőn ma tljsségébn fltárva, gondosan kigészítv és konzrválva láthatók az gykori Sznt Miklós-gyház falai mintgy fél métr magasságban. Től nm mssz az 1950-s évkbn épült gytmi város és az 1992-bn lkészült mgyi kórház hatalmas épülttömbji, körbn nagy forgalmú főutak vonják l róla a figylmt Vszprém város 2017-bn ötltpályázat írt ki, mlynk célja a város hosszú távú tlpülésfjlsztési koncpciójába illszkdő, minél kratívabb, komplxbb, ugyanakkor ütmzttn mgvalósítható fjlsztési lhtőségk, épült- és térrndzési javaslatok flvtés volt a Sznt Miklós-szg én. A környző, értékvédlmi szmpontból impozáns épültk: - Vszprémi Ptőfi Színház A Vszprémi Ptőfi Színház a város négy színházának gyik. Főépültét az Óvári Frnc utcában Mdgyaszay István trvzt, a Színházkrt északi végébn található, műmléki véség alatt áll, szcssziós stílusú. Az épült a körítő falaktól ltkintv tljs gészébn vasbtonból készült, így az lső vasbton szrkztű magyar színházként tartjuk számon. Mdgyaszay a sajátos alaprajzi rndszr túl, számos itt alkalmazott újításával alkalmazott. Ilynk: a páholysort tartó, népi formalmkt alkalmazó, lőr gyártott vasbton konzolgrndák, az ugyancsak népművészti ihltésű vasbton ablakok, a sajátos, flfkvési hlyn lvékonyodó oszlopok, a központi fűtő-szllőzőrndszr stb. Épülténk varázsát a külső és blső mgjlnést gyaránt mghatározó lágy, gömbölydd hatás, él nélküli 13
tömgalakítás, flflé sudarasodó falsíkok, az llntétk hatására építő, az alkalmazott lmkt díszítés rangjára mlő építészti formálás adja mg. Az épült rkonstrukciós munkálataira 1984 és 1988 között krült sor. A trvkt a Középülttrvző Vállalat trvzői, Szndrő Pétr és Szns István készíttt l a közrműködésévl. A mgújult épült több tkinttbn ltér rdtijétől. Lgjlntősbb, hogy míg az 1908-ban mgépült színház gy többcélú épültgyütts lmként szülttt, a mai funkcionálisan és építésztilg önállósult létsítmény. Másik jlntős változás mérténk növkdésébn nyilvánul mg. A korszrű tchnika és működés igényi csak gy félig földb süllyszttt üzmi szárny hozzáillsztésévl voltak kilégíthtők. A blső funkcionális kapcsolatok bővülés és átértéklés, d a környék időközbn mgváltozott városépítészti körülményi is visszahatottak az rdti alaprajzi rndszrr, s annak átalakítását rdményzték. A nézőtér, az lőcsarnok és a kttőt összkötő lépcsőház rdti mgoldását mgőrizv, a volt Püspökkrt (ma Színházkrt) flőli bjárat kialakítására krült sor. A földszint büfévl, stúdiószínpaddal bővült. - Lackó Dzső Múzum A Laczkó Dzső Múzum Vszprém és Vszprém mgy lgjlntősbb múzuma. A város és Vszprém mgy történtét bmutató intézményt kzdtbn Vszprém Vármgyi Múzumnak, majd 1951-től Bakonyi Múzumnak hívták; 1990. március 1-j óta lső igazgatójának ó Laczkó Dzső nvét visli. A múzum kétmlts épült a blváros szélén, az Erzsébt-ligtbn található. Elsőként 1873-ban mrült fl annak az ötlt, hogy Vszprém vármgy saját múzummal rndlkzzn. Az akkori gondolatok azonban múzumi szrvztté vagy gyűjtménnyé nm értk mg, s csak mintgy harminc év múltán krültk ismét a közvélmény érdklődési köréb. Az önálló múzum gondolata a balácapusztai ásatások nagy mnnyiségű és nmztközi jlntőségű római kori lltanyagának fltárása kapcsán mrült fl ismét. Az önálló épült ügyét három jlntős tényző bfolyásolta. Egyrészt a kornak azon törkvés, mly különböző közművlődési szrvztk és intézményk létrjöttét ösztönözt. Ehhz társult az a sajátos hlyi körülmény, amly sürgtő városrndzési tndők llátására lsősorban a város főtrénk kialakítására, utcanyitásokra irányult. A harmadik körülmény némiképp kapcsolódik az lőzőhöz, mrt a város főtréül kiszmlt Piac térn álló Nmzti Kaszinó mgszünttés, más funkcióra történő igénybvétl, s gy új kaszinó más hlyn való létsítés városrndzési fladatokhoz kapcsolódott. Az új kaszinó létsítésénk kérdés összkapcsolódott a színház és a múzum építésévl. A véglgs hlykijlölést kövtőn sm gyorsultak azonban fl az sményk. A Mdgyaszay trvkn több módosítást rndltk l. Az alapkőltétlr 1914. március ljén krült sor. A világháború kitörés azonban újra mgakasztotta a végr szépn mgindult építkzést. A kivitlzési munkák az Államépítészti Hivatal irányítása alá krültk, s néhány munkással, ign lassú ütmbn folytatódtak 1916 és 1918 között. Csak 1922-től vtt újabb lndültt a munka. Közbn a gyűjtmény lassan kz átvándorolni a bfjzés flé közldő épültb. Az ünnpélys flavatásra 1925. május 24-én krült sor, a kormányzó, a püspök, a kultuszminisztr jlnlétébn. 14
- Bakonyi ház A Bakonyi Ház a Múzum különálló épült: tájház az Erzsébt-ligtbn. Előtrébn áll Laczkó Dzső szobra. 1935-bn Nagy László, az intézmény igazgatója vztésévl a múzum szomszédságában létrjött az ország lső vidéki skanznj. - Csrmák Antal Zniskola Az iskola alapításának javaslatával Kcskméthy Margit zntanárnő fordult a vszprémi városatyákhoz 1916-ban. Kcskméthy addigra már jó néhány növndékt oktatott zongorára, cimbalomra és énkr, a tanítványai részér létrhozott Zni Önképzőkör tagjainak száma 1916-ra 30 45 között váltakozott, rdménysségükről pdig a rndszrsn tartott hangvrsnykn a város közönség is mggyőződhttt. Az 1916-ban alapított alapfokú művésztoktatási intézmény 1955-bn vtt fl Csrmák Antal hgdűművész, znszrző nvét, Vszprém blvárosában 200 fős hangvrsny trmml és Aur Lipót vszprémi szültésű hgdűművész nvét vislő 50 fős kamaratrmml várja az intézmény vndégit és a koncrtlátogatókat. - Eötvös Károly Mgyi Könyvtár Az rdti épült a Püspöki Jószágkormányzóság számára készült l 1902-bn Schmahl Hnrik trvi alapján, klktikus stílusban, nogótikus jgykkl. Az épültt körülöllő díszkrtt, az ún. 15
Püspökkrtt - Padányi Bíró Márton alakíttatta ki a 18. században, amlyből a 20. századra csak a vadgsztnyfák maradtak fnn. A fltöltésk llnér, még ma is Vszprém blvárosának lgmélybbn fkvő részén álló épült homlokzatán lévő címr Csikász Imr alkotása, az gyik saroktornyon látható trrakotta mllszobrok pdig a korabli város és mgy jls szmélyiségit ábrázolják: Csnky Géza törvényszéki lnököt, Rainprcht Antal jószágkormányzót, Fnyvssy Frnc főispánt és Szglthy György polgármstrt. Oromzatán az építttő Hornig Károly püspök fantáziacímr látható. Az épült az 1945-ös államosítást kövtőn működött éllmiszrüzltként, vndéglátógységként, volt ifjúsági ház, trvzőiroda és llkészi hivatal. A hányattatások után 1968-ban a Mgyi Könyvtár költözhttt az épültb és kkor vtt fl az intézmény Eötvös Károly nvét is. Az épült állaga az 1980-s évkr nagyon lromlott, a könyvtár "kinőtt" trit. Az álmokból trvk szülttk. 1988-ra már gy építési trv és gy maktt is Varga Béla akkori könyvtárigazgató birtokába krült, az építkzés azonban lmaradt. Miután a 90-s évk ljétől több mázsás oromdíszk hullottak a magasból lkrülhttlnné vált a rkonstrukció. A trvk lfogadása után, amly szrint az udvar flőli rész részlgs bépítésévl föld alatti raktár, színvonalas főbjárat és fogadótér épül, gymáshoz kapcsolódó olvasószolgálati övztkkl 2 évs mgfszíttt munka kövtkztt, mind az építők, mind a könyvtárosok éltébn. Az időközbn fl- és btörő források miatt lhttlnné vált a földalatti raktár mgépítés, d 1998.08.10-én átadták az új fogadótrt, gyrmk- és ifjúsági könyvtárat, könyvkölcsönzőt és olvasótrmt tartalmazó épültrészt, majd dcmbrbn a flújított századfordulós épültt konfrnciatrmml, znmű-és médiatárral, képtárral. A könyvtár alap 1800 négyztmétrről 4700 négyztmétrr bővült. Azóta a funkciók változtak, csrélődtk, jlnlg az összs nyilvános szolgálat az "új" épültbn található. Érdksség, hogy a mai Gyrmkkönyvtár boltívs trmibn gykor az istállók kaptak hlyt. Vszprém lakóit kzdtbn mgosztotta a modrn épült, nvzték rakétakilövőnk, később hasonlították a Louvr-hoz, d az amfitátrumos épült ma már a Színházkrt szrvs rész és a város látnivalói között tartják számon. Az építészk, Lázár Antal és Szécsi Zoltán a rkonstrukció trvzéséért 2000-bn Pro Architctura díjat kaptak. Az épült jlnlg, mint mgyi könyvtár és közművlődési intézt üzml, médiatárral, jlntős idgn nylvű gyűjtménnyl, valamint gyrmkkönyvtárral és hlytörténti gyűjtménnyl. - Pannon Egytm I épült Az gytmi gységk lhlyzés tovább javult, ésszrűsödött, a tíz mlts I épültlkészültévl. Az épült fl-fl arányban az gytm ill. a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutató Intézt számára készült. Az gytmi szintkr a spciális laboratóriumi igényű tanszékk krültk és a központi kzlésű, gydi nagyműszrk lhlyzésér szolgáló laboratóriumok. Az épült 1975-bn készült l. 16
Tulajdonvizsgálat Az érinttt ingatlan az Önkormányzat tulajdonában van. Cím Hrsz Tlk m 2 Művlési ág Tulajdonos Vszprém, Komakút u. 4 5043 9500 kivtt kálvária Vszprém Mgyi Jogú Város Önkormányzata Szabályozási Trv (SZT) és Hlyi Építési Szabályzata (HÉSZ) Vszprém Mgyi Jogú Város közigazgatási ér az Önkormányzat Közgyűlésénk 24/2017. (IX. 28.) Önkormányzati rndltévl lfogadott Hlyi Építési Szabályzata (HÉSZ) és Szabályozási Trv (SZT) van hatályban. A vizsgált ingatlan Zkp jlű zöldi övztb tartozik. A HÉSZ és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rndlttl jóváhagyott Országos Tlpülésrndzési és Építési Kövtlményk (OTÉK) lőírásai érvénysk a n. Zkp-r vonatkozó, OTÉK-on kívüli gyéb lőírások: Az övztb az olyan, lgalább 1 ha nagyságú rkrációs zöldk tartoznak, amlyk lgkisbb oldalmért is 80 métrnél nagyobb. A HÉSZ 1. mlléklt 22. táblázata szrint a tlkk az alábbi paramétrk alapján építhtők b: Építési övzt jl Kialakítható lgkisbb ( m 2 ) A bépítttség mgngdt t lgnagyobb Az épültmagas ság mgngdt Zöldflült lgkisbb mérték Trpszint alatti bépítttség mgngdt Kialakítandó lgkisbb mérték t lgnagyobb t lgnagyobb szélsség mélység mérték mérték Zkp 10000 2 4,5 70 0 - - A szabályozási trvlap tartalmazza az lőztsn már bmutatott védlmkt, és az övzti mghatározást: 17
18
A tlpülésrndzési trv módosítása a Zkp övztbn jlnlg mgng 4,5m-s építménymagasság növlés. Mgvizsgáltuk, a tlpülésn hol található még Zkp övzt, és a módosításnak a többi r vonatkozóan van- akadálya. Vszprémbn 11 további hlyn fordul lő Zkp- közpark övzt: 19
20
Környztállapot Táji és trmészti adottságok vizsgálata Trmészti adottságok Vszprém városa a Vszprém Nagyvázsonyi-mdnc kistáj én található, amly a Dunántúliközéphgység nagytájhoz tartozik. A dolomit alapkőztn változatos térformák alakultak: grinc, aszó). A kistáj mérsékltn hűvös és mérsékltn száraz éghajlatú. Mivl a vizsgált a város központi részén hlyzkdik l, ahol ugyan rősn érvénysül a bépíttt, burkolt, forgalmas városi élttér mikroklíma alakító hatása, d a szűkbb térségr jllmző a jlntős zöldflültű intézményk jlnlét, sőt a park növényállománya a 70% fltti zöldflülti fséggl, jlntősn javítja a klimatikus értékkt. A trvzési magában foglalja, az alapvtőn sík környztből néhány métrrl kimlkdő a Kálvária-hgyt. A növényzt alapvtőn tlpíttt dísznövénykből áll, rr utalnak a lgidősbb fák, mint a vadgsztny, japánakác fajok, a fnyőfélék (Cdrus, Pinus, Pica, Thuja) is. A hosszabb gondozatlan időszakok kövtkztébn jlntk mg a spontán módon sarjakból (Acr, Fraxinus, Ailanthus) nőtt gydk, túlburjánzott csrjszint, kigészülv a lágyszárú gyomvgtációval. Szintén a fnntartás hiánya miatt sok a sérült, btg, ápolást igénylő fa illtv az gészségügyi okokból kivágandó. Tájhasználat, tájszrkzt A város zn már a nolitikum óta lakott, kisbb-nagyobb mgszakításokkal. Err utalnak a régészti kutatások során fltárt mlékk. Ma a város központi részéhz tartozik, bépíttt környztbn közhasználatú park, trmészti és történti értékkkl, jlntős zöldflültű intézménykkl körülvév. 21
Vé, védndő táji-, trmészti értékk, k A vizsgált az országos jlntőségű tájvédlmi övztn blül, a térségi jlntőségű tájképvédlmi övztéb is tartozik. Kimltn érzékny flszín alatti vízminőség védlmi övzt, illtv víztrmlő kút hidrogológiai C védőén hlyzkdik l. Hlyi jlntőségű trmésztvédlmi z a hlyrajzi számú, d országos jlntőségű vé trmészti érték is található itt: "x lg" vé barlang. Régészti llőhlyk is lhatároltak a n. Zöldflülti rndszr lmi, értéklés Az 5043 hrsz.-ú tlkn található közpark értéks, háromszints, bállt, az utcaszintn gondozott, a dombon gondozatlan növényállománnyal parkbrndzéssl rndlkzik. Ez a blváros zöldflülti rndszrénk fontos lm. Kondicionáló hatása most is ign kdvző, jlnlg funkcionálisan nm kllőképpn kihasznált. Központi lhlyzkdés, zöldfolyosóba való illszkdés miatt nagy a jlntőség a város zöldflülti llátottságát tkintv. Tájhasználati és zöldflülti konfliktusok, problémák A Kálvária-dombot körülöllő park jlntőségénk, értékink fltárása lht sokkal kdvzőbb, különböző parkbrndzési szközökkl lhtn javítani. A régi lmk: lépcsők, utak, padok lhasználódottak, lcsrélndők, szükség szrint átépítndők. A vonzóbb, balstvszély mnts parkhasználathoz azonban nm csak a fjlsztés, átépítés szükségs, hanm a rndztt zöldflült későbbi folyamatos fnntartása is, a növényzt ápolása, brndzési tárgyak karbantartása. 22
23
Környztvédlm (és tlpülésüzmlttés) Talaj A város karsztosodott n fkszik, mlyn skély trmőrétgű rndzina talajok fjlődnk ki. A rpdztt karbonátos kőztbn a sznnyző anyagok gyorsan, nagy mélységb tudnak ljutni, zért a védlmr nagy hangsúlyt kll fkttni. Itt a folyamatos zöldflülti borítottság kövtkztébn viszonylag vastag humuszrétg alakult ki. Ennk rózióját mg kll akadályozni a növényzt átmnti bolygatása során is. Flszíni és flszín alatti vizk A trvzési kimltn érzékny flszín alatti vízminőség-védlmi övztb tartozik (Vszprém mgy rndzési trv 3.7-s mlléklt). Az érzéknységt a karsztos alapkőzt okozza. A hidrogológiai C védőidomba tartozik. A domb a térség magaspontja, innn időszakos vízfolyásként az aszóvölgykn krsztül távozik a csapadékvíz. A karsztos miatt a talajvíz 20 métrnél is mélybbn van. A flszín alatti vizk mnnyiség cskély. Lvgőtisztaság és védlm Vszprém blvárosában található automata lvgőminőség mérő állomások gyik, a Kádár és a Csrmák lépcső sarkánál van, a trvzési közlébn. Ennk adatait vizsgáltuk. A mért CO értékk az lmúlt 1 év alatt határérték alatt voltak. A mért SO 2 értékk az lmúlt 1 év alatt jllmzőn a határérték alatt voltak, gyszr lépt túl a határértékt. A mért NO2 értékk gyakran határérték közlébn voltak az lmúlt 1 évbn, néhány napon mg is haladta. Az NO X és NO értékkr nincs határérték mgállapítva. O 3 ózon értékk az lmúlt 1 évbn gyakran a határérték közlébn voltak, több napon mg is haladták azt. Bnzol sznnyzttségiértékk az lmúlt 1 évbn többször krültk a határérték közléb, vagy mg is haladták azt PM 10 szálló por trhlés mindig határérték fltti. Egy tömbbl odébb, a park én, zk az értékk, mindn bizonnyal kdvzőbbk a faállomány jlnlét miatt. Zaj- és rzgéstrhlés A trvzési közvtln közlébn közlébn nincs nagyforgalmú közút. Hulladékkzlés A trvzési n kommunális hulladékszolgáltatás működik. A sznnyvizt a Bakonykarszt Zrt. szállítja l csatornákon és tisztítja. A hulladékkzlés rgionális szintn mgoldott. Fnnálló környztvédlmi konfliktusok, problémák A karbonátos kőzt miatt a sznnyződéskr fokozottan figylni kll. A kőztb fúrt kutak adják a város ivóvízét, zn sérülékny vízbázisok mgóvása az lsődlgs szmpont. 24
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Tlpülésrndzési javaslat Bépítési és szabályozási javaslat A Zöld város kialakítása című fjlsztési pályázat krtin blül több ütmbn újulhat mg a Színházkrt, Erzsébt ligt és Erzsébt sétány és környzt. A trvk szrint gy központi burkolt városi tér alakulhat ki a színház, könyvtár és mgyháza tnglyink találkozásánál, hhz a rndzvénytérhz kapcsolódóan krüln mgvalósításra gy új kávézó vizs blokk épült. (Trvző: Közti Zrt, Tima Zoltán) Az épültbn kapna hlyt a XIII. századi Sznt Miklós tmplom romjainak akadálymnts mgközlítését biztosító lift. Az épült földszintjén a női és férfi, valamint az akadálymnts vizs blokkok és a kávézót kiszolgáló hlyiségk, míg az mltn a kávézó funkció krüln kialakításra. Az épült a trp adottságai és az lvárt közlkdési rndszr miatt válik kétszintssé. Az lhlyztt funkciók szükségs mértink biztosításával az épültmagasság 5,14 m lnn. 25
26
Jlnlg a szabályzat lőírásai szrint az épültmagasság mgng lgnagyobb mérték 4,5 m lht, így a pályázat krtébn építndő kávézó trvztt épültmagassága nagyobb, mint amit a jlnlgi lőírás mgngd. Javasoljuk a 4,5 métrs épültmagasság értékét 6,0m-r módosítani. A HÉSZ 1. mlléklt 5. táblázatában kll módosítani az övzti paramétrt az alábbiak szrint: Építési övzt jl Kialakíth ató lgkisbb ( m 2 ) A bépíttt ség mgng lgnagyo bb mérték ( % ) Az épültma gasság mgng lgnagyo bb mérték Zöldflül t lgkisbb mérték ( % ) Trpszin t alatti bépíttt ség mgng lgnagyo bb mérték Kialakítandó lgkisbb szélsség mélység Zkp 10000 2 4,5 6,0 70 0 - - A 5043 hrsz-ú ingatlan további paramétri mgfllnk a paramétrknk: a trvztt bépíttt 1,85%; a zöldflülti arány 76,53%. A módosítás az lőzőkbn vizsgált gyéb, Zkp jlű övztbn lévő ingatlanokat sm érinti hátrányosan. Trültrndzési trvknk való mgfllés A módosítási javaslat mgfll a hatályos rndzési trvknk, azaz az Országos Trültrndzési Trvről szóló 2003. évi XXVI. Törvénynk és az 5/2005. (V. 27.) önkormányzati rndlttl jóváhagyott Vszprém Mgy Trültrndzési Trvénk, nm bfolyásolja a hatályos tlpülésfjlsztési koncpcióban mgfogalmazott jövőképt és célokat. Biológiai aktivitásérték gynsúly Az építtt környzt alakításáról és védlméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. (Étv.) 7. (3) bk. b) pontja szrint újonnan bépítésr szánt k kijlölésévl gyidjűlg a tlpülés közigazgatási énk biológiai aktivitás érték az átminősítés lőtti aktivitás értékhz képst nm csökknht. A trvk készítéskor a k biológiai aktivitásértékét (BIA) a k biológiai aktivitásértékénk számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rndlt lőírásai szrint kll számítani. Új bépítésr szánt kijlölés nm történik, nm változik a flhasználási mód sm, thát a vonatkozó hatályos jogszabályi lőírások alapján a biológiai aktivitásérték szintn tartás igazolása nm szükségs. 27
Zöldflültrndzési, tájvédlmi és környztvédlmi javaslatok Tájvédlmi és tájképvédlmi javaslatok A javasolt övzti paramétr módosítás (az épültmagasság mgng lgnagyobb mértékénk minimális növlés) nm vszélyztti tájképilg a városi park mglévő értékit, hanm lhtővé tszi, hogy kisbb alapn lhssn lhlyzni a közpark fjlsztéséhz kapcsolódó kiszolgáló létsítménykt. A háromszints növényzt túlsúlyának mgtartása biztosítja, hogy a vé zöldflült értéki mgmaradnak és közpark látványa a városképb harmonikusan illszkdht továbbra is. Zöldflülti rndszr lmink fjlsztési javaslatai A trvztt övzti paramétrváltoztatás a kötlzőn kialakítandó zöldflült mértékét nm érinti. A komplx fjlsztés után a környző zöldflültk gyütt tudnak működni, kapcsolat alakulhat ki a környző intézményk és parkok között. Így biológiailag hatékony, összfüggő zöldflültk jönnk létr. A szükségs parkolók kialakításánál gyrészt maximálisan figylmb kll vnni a mglévő, mgmaradó faállományt, másrészt biztosítani kll az lőírás szrinti fásítást. Zöldflülti llátottság alakulása Mivl a zöldflült lgkisbb mérték nm módosul (marad a énk 70%-a), thát mnnyiségilg nm változik a zöldflülti llátottság. A cél a fjlsztés során a minőségi javulás. Zöldflültk ökológiai szrpénk rősítésér vonatkozó javaslatok Mivl a zöldflültk mért itt már nm növlhtő, így azok minőségénk fjlsztésévl lht a park élttartamát növlni. A r javasolt növényfajok kiválasztásánál kimlt szmpont kll lgyn a várostűrőképsség, valamint a hlyi klimatikus viszonyokhoz történő alkalmazkodás. Ennk mgfllőn a n alacsony fnntartási igényű, mégis magas díszítő értékű fajok ülttését javasoljuk. Mindmlltt a kigészítő vízutánpótlással tovább lht javítani a mikroklímát, a környztállapotot. Környztvédlmi javaslatok A módosítás és a várható bépítés a látogatók számát nm növli ugrásszrűn, hanm kulturált krtkt nyújt a park használói számára, így mgnövkdő környzti trhléssl nm számolunk. Kimlt fontosságú a flszín alatti vizk védlm érdkébn, hogy a parkolóhlyk kialakítása nm történht vízátrsztő burkolattal. Közlkdési, közmű- és lktronikus hírközlési javaslatok A módosítás nm jlnt változást közlkdési és közmű szakági vonatkozásban, a módosítás után is fltárható, valamint llátható a. A közlkdési, közmű szakági munkarészk tkinttébn jln részkr történő módosítás az államigazgatási szrvk fladatait nm érintő módosításnak tkinthtő, zn szakági munkarészk lkészítés az építési ngdélyzés során válik szükségssé. 28
JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Vszprém Mgyi Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésénk /2018(.) önkormányzati rndlt a Hlyi Építési Szabályzatról szóló 24/2017.(IX.28.) önkormányzati rndlt módosításáról Vszprém Mgyi Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlés az építtt környzt alakításáról és védlméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (6) bkzdésénk 6. pontjában kapott flhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bkzdés a) pontjában, a Magyarország hlyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bkzdés 1. pontjában és az építtt környzt alakításáról és védlméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (1) bkzdésébn mghatározott fladatkörébn ljárva, a tlpülésfjlsztési koncpcióról, az intgrált tlpülésfjlsztési stratégiáról és a tlpülésrndzési szközökről, valamint gys tlpülésrndzési sajátos jogintézménykről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rndlt 42. és a 9. mllékltébn biztosított vélményzési jogkörébn ljáró - Honvédlmi Minisztérium Hatósági Főosztály - Vszprém Mgyi Kormányhivatal Kormánymgbízotti Kabint Állami Főépítész - Vszprém Mgyi Katasztrófavédlmi Igazgatóság - Fjér Mgyi Katasztrófavédlmi Igazgatóság (vízvédlmi, vízgazdálkodási szak) - Vszprém Mgyi Kormányhivatal Földművlésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Földművlésügyi Osztály - Vszprém Mgyi Kormányhivatal Vszprémi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdészti Osztály - Vszprém Mgyi Kormányhivatal Éllmiszr-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Főosztály - Magyar Közút NZrt. Vszprém Mgyi Igazgatósága - Vszprém Mgyi Rndőrkapitányság - Vszprém Mgyi Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály - Információ és Tchnológiai Minisztérium, Közlkdési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal - Nmzti Fjlsztési Minisztérium Légügyi Flügylti Hatósági Főosztály - Budapst Főváros Kormányhivatala Közlkdési Főosztály - Nmzti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság - Nmzti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala - Minisztrlnökség Kulturális Örökségvédlmért és Kimlt Kulturális Bruházásokért Fllős Államtitkárság (világörökség védlm) - Országos Atomnrgia Hivatal - Budapst Főváros Kormányhivatala, Népgészségügyi Főosztály, Közgészségügyi Osztály (trmészts gyógytényzők, gyógyhlyk trmészti adottságainak védlm) - Vszprém Mgyi Kormányhivatal Vszprémi Járási Hivatal Műszaki Engdélyzési, Fogyasztóvédlmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály - Közép - Dunántúli Vízügyi Igazgatóság - Országos Vízügyi Igazgatóság - Balaton - flvidéki Nmzti Park Igazgatóság 29
- Vszprém Mgyi Kormányhivatal Vszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédlmi Osztály - Vszprém Mgyi Kormányhivatal Népgészségügyi Főosztály Közgészségügyi és Járványügyi Osztály - Vszprém Mgyi Önkormányzat Trültrndzési Iroda - Vszprém Mgyi Kormányhivatal Vszprémi Járási Hivatal Környztvédlmi és Trmésztvédlmi Főosztály Trmésztvédlmi Osztály - Közép - dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vszprém Mgyi Szakaszmérnökség - BAKONYKARSZT Zrt. - VERGA Vszprémi Erdőgazdaság Zrt. - Invitl Zrt. - E-ON Zrt. - E-ON Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. - UPC Magyarország Kft. - DIGI Kft. - VMJV Polgármstri Hivatal Városépítészti Iroda - VMJV Polgármstri Hivatal Városüzmlttési Iroda - VMJV Polgármstri Hivatal Városfjlsztési Iroda - Vszprém Mgyi Építész Kamara - Vszprém Mgyi Mérnöki Kamara - Vszprém Mgyi Krskdlmi és Iparkamara - Nmzti Agrárgazdasági Kamara Vszprém Mgyi Igazgatóság - KISOSZ - Nmsvámos Község Önkormányzata - Vszprémfajsz Község Önkormányzata - Márkó Község Önkormányzata - Nagyvázsony Község Önkormányzata - Szntkirályszabadja Község Önkormányzata - Hajmáskér Község Önkormányzat - Sóly Község Önkormányzata - Királyszntistván Község Önkormányzata - Litér Község Önkormányzata - Flsőörs Község Önkormányzata - Lókút Község Önkormányzata - Olaszfalu Község Önkormányzata - Bánd Község Önkormányzata - Nmzti Infrastruktúra Fjlsztő Zrt. vélményénk kikérésévl és a partnrségi gyzttés szabályainak mgfllőn a kövtkzőkt rndli l: 1. A HÉSZ. 1. mlléklt hlyéb a rndlt 1. mlléklt lép. 2. E rndlt 2019. fbruár 1-én lép hatályba. Porga Gyula s.k. polgármstr dr. Mohos Gábor s.k. jgyző 30
1. mlléklt a Hlyi Építési Szabályzatról szóló 24/2017.(IX.28.) önkormányzati rndlt módosításáról szóló /2018(.) önkormányzati rndlthz 1. mlléklt 1, 2, 3 a 24/2017. (IX.28.) önkormányzati rndlthz Építési övztk és övztk szabályozási határértéki Építési övztk és övztk szabályozási határértéki 1. Nagyvárosias lakó (Ln) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. Ln-01 SZ 1500 25 13 40 25 35 4. Ln-02 SZ 1200 30 13 40 25 35 5. Ln-03 SZ 1500 80 16,5 40 25 35 2. Kisvárosias lakó (Lk) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. Lk-01 O 600 40 4,5 50 14 25 4. Lk-02 O 400 40 4,5 20 14 25 5. Lk-03 O 400 40 5,4 20 14 25 6. Lk-04 O 700 40 6,8 20 18 30 7. Lk-05 O 700 50 4,5 20 18 30 8. Lk-06 O 700 50 5,5 20 18 30 9. Lk-07 SZ 900 20 10,5 30 25 30 10. Lk-08 SZ 700 25 7,5 25 20 30 11. Lk-09 SZ 900 25 10,5 25 25-12. Lk-10 SZ 450 30 7,5 20 16-13. Lk-11 SZ 450 30 4,5 20 16 25 14. Lk-12 SZ 450 30 5,4 20 16 25 15. Lk-13 SZ 700 30 6,5 20 20 25 16. Lk-14 SZ 700 30 7,5 20 20 30 17. Lk-15 SZ 900 30 10,5 20 25 30 18. Lk-16 SZ 700 35 5,5 20 16 25 19. Lk-17 SZ 700 35 7,5 20 20 30 20. Lk-18 SZ 700 35 10,5 20 20 30 1 Módosította a 12/2018.(II.22.)Ör. 6. -a. Hatályos 2018. március 9. napjától. 2 Módosította a 30/2018.(VI.27.)Ör. 9. -a. Hatályos 2018. július 27. napjától. 3 Módosította a 36/2018.(X.25.) Ör. 1. -a. Hatályos 2018. novmbr 9. napjától. mélység mélység 31
21. Lk-19 SZ 450 40 4,5 20 16 25 22. Lk-20 SZ 450 40 5,4 20 16 25 23. Lk-21 SZ 450 40 6,5 20 10 30 24. Lk-22 SZ 700 40 6,5 20 20 30 25. Lk-23 SZ 700 40 7,5 20 20 30 26. Lk-24 SZ 900 40 10,5 20 25 30 27. Lk-25 SZ 900 40 12 20 25 30 28. Lk-26 SZ 900 50 7,5 20 25 30 29. Lk-27 SZ 500 60 4,5 20 16 35 30. Lk-28 Z 1200 25 7,5 25 35 25 31. Lk-29 Z 500 40 6,5 20 10 35 32. Lk-30 Z 360 40 4,5 20 10-33. Lk-31 Z 360 40 6,5 20 10 30 34. Lk-32 Z 360 40 7,5 20 10 30 35. Lk-33 Z 360 40 4,5 20 10 30 36. Lk-34 Z 360 40 6 20 10 30 37. Lk-35 Z 360 40 7,5 20 10 30 38. Lk-36 Z 500 40 4,5 20 15 30 39. Lk-37 Z 500 40 5,4 20 15 30 40. Lk-38 Z 500 40 6,5 20 15 30 41. Lk-39 Z 500 40 7,5 20 15 30 42. Lk-40 Z 500 40 8,4 20 15-43. Lk-41 Z 500 40 8,5 20 15 30 44. Lk-42 Z 500 50 4,5 20 15 30 45. Lk-43 Z 500 50 5,4 20 15 30 46. Lk-44 Z 500 50 7,5 20 15 30 47. Lk-45 Z 500 50 8,5 20 15 30 48. Lk-46 Z 500 55 6 20 15 30 49. Lk-47 Z 500 60 7,5 20 15 20 50. Lk-48 Z 300 60 10,5 20 10 25 51. Lk-49 IK 700 25 6,5 20 18 30 52. Lk-50 IK 500 40 5,5 20 15 25 53. Lk-51 O 600 30 4,5 50 16 35 54. Lk-52 SZ 800 40 6,0 30 16 25 55. Lk-53 O 500 25 5,4 50 12-56. Lk-54 SZ 1200 20 12,5 60 25 30 57. Lk-55 Z 360 30 4,5 20 10 30 3. Krtvárosias lakó (Lk) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. Lk-01 SZ 900 15 4,5 50 18 40 4. Lk-02 SZ 700 15 5,5 50 18 30 5. Lk-03 SZ 600 20 4,5 50 16 35 6. Lk-04 SZ 700 20 5 50 16-7 Lk-05 SZ 1200 15 6,0 60 - - 8. Lk-06 SZ 800 25 6,5 50 - - mélység 32
9. Lk-07 SZ 800 25 7,5 50 - - 10. Lk-08 SZ 600 30 4,5 50 16 35 11. Lk-09 SZ 600 30 5,4 50 16 12. Lk-10 SZ 800 30 6,5 50 - - 13. Lk-11 SZ 1000 30 7,5 50 18 40 14. Lk-12 O 900 30 4,5 50 18 40 15. Lk-13 O 600 30 4,5 50 18 30 16. Lk-14 O 600 30 4,5 50 16 35 17. Lk-15 O 550 30 5,4 50 14 35 18. Lk-16 O 550 30 6 50 16 35 19. Lk-17 O 800 30 5,5 50 - - 20. Lk-18 Z 600 30 4,5 50 16-21. Lk-19 Z 600 30 5,4 50 16-22. Lk-20 IK 600 15 6,5 50 - - 23. Lk-21 IK 300 30 4,5 50 - - 24. Lk-22 O 600 20 5,4 50 16-4. Falusias lakó (Lf) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. Lf-01 O 800 30 4,5 40 14 50 4. Lf-02 SZ 900 30 4,5 40 16 50 5. Tlpülésközpont (Vt) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. Vt-01 SZ 400 15 4,5 40 16-4. Vt-02 SZ 900 30 5,4 30 16-5. Vt-03 SZ 400 30 4,5 20 16-6. Vt-04 SZ 3000 30 5,4 20 16-7. Vt-05 SZ 700 30 6 20 16 16 8. Vt-06 SZ 7500 30 6,5 20 16 16 9. Vt-07 SZ 800 30 7,5 20 18 18 10. Vt-08 SZ 3000 40 7,5 20 - - 11. Vt-09 SZ 3000 30 10,5 20 35 35 12. Vt-10 SZ 900 30 12 20 16-13. Vt-11 SZ 7500 35 7,5 20 16-14. Vt-12 SZ 3500 35 10,5 40 16-15. Vt-13 SZ 400 40 4,5 20 16 - mélység mélység 33
16. Vt-14 SZ 400 40 5,4 20 16-17. Vt-15 SZ 800 40 6,5 20 16-18. Vt-16 SZ 1000 40 7,5 40 16-19. Vt-17 SZ 450 40 7,5 40 16-20. Vt-18 SZ 800 40 7,5 20 16-21. Vt-19 SZ 4000 40 7,5 40 16-22. Vt-20 SZ 2000 40 7,5 40 16-23. Vt-21 SZ 800 40 10 20 16-24. Vt-22 SZ 2000 40 10,5 20 16-25. Vt-23 SZ 3500 40 12 40 16-26. Vt-24 SZ 2000 40 12,5 20 16-27. Vt-25 SZ 1000 40 12,5 20 16-28. Vt-26 SZ 3500 40 16 20 16-29. Vt-27 SZ 3500 40 16,5 20 16-30. Vt-28 SZ 400 50 7,5 15 16-31. Vt-29 SZ 700 50 6,5 15 16-32. Vt-30 SZ 15000 50 9,5 25 16 30 33. Vt-31 SZ 3000 50 9,5 25 16 30 34. Vt-32 SZ 900 50 12,5 15 16-35. Vt-33 SZ 900 50 16 15 16-36. Vt-34 SZ 1000 50 12,5 20 16-37. Vt-35 SZ 400 60 7,5 15 16-38. Vt-36 SZ 400 60 4,5 15 16-39. Vt-37 SZ 900 60 12,5 15 16-40. Vt-38 O 900 80 8,4 10 16-41. Vt-39 O 900 80 10,5 10 16-42. Vt-40 Z 300 35 7,5 20 16-43. Vt-41 Z 300 35 8,4 20 16-44. Vt-42 Z 5000 35 10,5 20 16-45. Vt-43 Z 300 40 7,5 15 16-46. Vt-44 Z 300 40 4,5 15 16-47. Vt-45 Z 300 40 5,4 15 16-48. Vt-46 Z 300 40 7,5 15 16-49. Vt-47 Z 300 40 8,5 15 16-50. Vt-48 Z 2500 40 10,5 15 16-51. Vt-49 Z 500 50 10,5 10 16-52. Vt-50 Z 500 60 4,5 10 16-53. Vt-51 Z 400 60 5,4 20 - - 54. Vt-52 Z 500 60 6,0 10 16-55. Vt-53 Z 500 60 10,5 10 16-56. Vt-54 Z 1000 60 7,5 10 16-57. Vt-55 Z 1000 60 8,4 10 16-58. Vt-56 Z 1000 60 10,5 10 16-59. Vt-57 Z 500 80 7,5 10 16-60. Vt-58 Z 1000 80 7,5 10 16-61. Vt-59 Z 500 80 8,5 10 16-62. Vt-60 SZ 800 40 7,5 20 18-63. Vt-61 SZ 3000 50 10,5 30 35 50 34
6. Intézmény (Vi) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. Vi-01 SZ 2000 30 12,5 - - - 4. Vi-02 SZ 2000 30 13,5 - - - 5. Vi-03 SZ 8000 35 7,5 - - - 6. Vi-04 SZ 8000 40 7,5 - - - 7. Vi-05 SZ 2000 40 10,5 - - - 8. Vi-06 SZ 5000 40 12,5 - - - 9. Vi-07 SZ 5000 40 16,5 - - - 10. Vi-08 Z 1000 60 (100*) 10,5 - - - 11. Vi-09 Z 2000 60 12,5 - - - 12. Vi-10 Z 1000 80 8,5 - - - 13. Vi-11 Z 1000 80 10,5 - - - 14. Vi-12 Z 1000 100 10,5 - - - 15. Vi-13 SZ 2000 30 5,5 - - - 16. Vi-14 Z 500 100 15 - - - 17. Vi-15 O 2000 60 7,5 - - - *Csak parkolóház építés stén 7. Krskdlmi, szolgáltató (Gksz) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. Gksz-01 SZ 1000 20 4,5 30 25 35 4. Gksz-02 SZ 2000 20 5 30 30 50 5. Gksz-03 SZ 1000 25 7,5 30 25 35 6. Gksz-04 SZ 1000 30 4,5 30 25 35 7. Gksz-05 SZ 1000 30 5,4 30 25 35 8. Gksz-06 SZ 2000 30 6 30 30 50 9. Gksz-07 SZ 1000 30 7,5 30 25 35 10. Gksz-08 SZ 2000 30 7,5 30 30 50 11. Gksz-09 SZ 3000 30 10,5 30 35 50 12. Gksz-10 SZ 8000 35 18 25 35 50 13. Gksz-11 SZ 2000 40 7,5 30 30 50 14. Gksz-12 SZ 5000 40 10 25 30 50 15. Gksz-13 SZ 2000 40 10,5 30 35 50 16. Gksz-14 SZ 3500 40 12 25 35 50 17. Gksz-15 SZ 5000 40 12,5 20 16-18. Gksz-16 SZ 10000 40 15 40 - - mélység mélység 35
19. Gksz-17 SZ 3000 40 15 25 - - 20. Gksz-18 SZ 2500 45 15 30 40 50 21. Gksz-19 SZ 2500 45 16 30 40 50 22. Gksz-20 SZ 3000 50 10,5 30 35 50 23. Gksz-21 SZ 2500 50 15 35 40 50 24. Gksz-22 SZ 2500 60 16 25 40 50 25. Gksz-23 SZ 3500 35 10,5 40 - - 26. Gksz-24 SZ 800 30 7,5 20 18-27. Gksz-25 SZ 2000 50 7,5 20 30 50 28. Gksz-26 SZ 3000 40 25 25 - - 29. Gksz-27 SZ 5000 40 10 10* 30 50 * VEB/005/02124-5/2018. számú OTÉK-tól való ltérési ngdély alapján 8. Ipari (Gip) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. Gip-01 SZ 2000 15 7,5 40 30 50 4. Gip-02 SZ 2000 20 5 40 30 50 5. Gip-03 SZ 2000 25 7,5 40 30 50 6. Gip-04 SZ 2000 30 7,5 30 30 50 7. Gip-05 SZ 1500 35 7,5 30 30 50 8. Gip-06 SZ 2000 35 10,5 30 30 50 9. Gip-07 SZ 4000 35 12,5 30 45 50 10. Gip-08 SZ 5000 35 10,5 30 45 50 11. Gip-09 SZ 5000 35 12,5 30 45 50 12. Gip-10 SZ 4000 40 10,5 30 45 50 13. Gip-11 SZ 5000 40 10,5 30 45 50 14. Gip-12 SZ 10000 40 12,5 25 50-15. Gip-13 SZ 8000 50 12,5 30 35 45 16. Gip-14 SZ 5000 50 16 25 - - 9. Különlgs vásár, kiállítás és kongrsszus (K-Vás) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. K-Vás-01 SZ 50000 40 16 40 200 200 mélység mélység 36
10. Különlgs oktatási központok (K-Okt) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) 3. K-Okt- 01 tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték SZ 50000 20 12,5 60 45 55 11. Különlgs gészségügyi épült lhlyzésér szolgáló (K-Eü) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. K-Eü-01 SZ 1000 55* kialakult 20* 30 30 * VEB/005/02170-9/2017. számú OTÉK-tól való ltérési ngdély alapján 12. Különlgs nagykitrjdésű sportolási célú (K-Sp) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. K-Sp-01 SZ 5000 15 7,5 50 50 80 4. K-Sp-02 SZ 5000 20 12,5 50 50 80 13. Különlgs kutatás-fjlsztés céljára szolgáló (K-Kf) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. K-Kf-01 SZ 2500 30 16 40 26 70 14. Különlgs állat- és növénykrt (K-Ánk) mélység mélység mélység mélység 37
Bépítési mód 1. Építési övzt jl Kialakítha tó lgkisbb A bépíttts ég mgngd 2. mérték szélssé ( m 2 ) 3. K-Ánk- 01 tt lgnagyob b mérték Az épültmagas ság mgngdt t lgnagyobb mérték SZ 50000 10 tchnológia függő Zöldflül t lgkisb b Kialakítandó lgkisbb g 60 - - 15. Különlgs, tlpülési szilárd és folyékony hulladék kzlés céljára szolgáló (K-Hull) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. K-Hull-01 SZ 5000* 40* 12* 15** - - *tchnológiától függőn csökknthtő/túlléphtő ** VEB/005/02170-9/2017. számú OTÉK-tól való ltérési ngdély alapján 16. Különlgs közlkdési építményk lhlyzésér szolgáló (K-Közl) Bépíté Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó si mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. K-Közl-01 SZ 100 000 20 25 80 200 200 4. K-Közl-02 SZ 1000 30 4,5 40 25 35 5. K-Közl-03 SZ 10 000 10 15 80 100 80 6. K-Közl-04 SZ 15 000 30 6,0 10* 150 100 * VEB/005/02170-9/2017. számú OTÉK-tól való ltérési ngdély alapján mélység mélység mélység 17. Különlgs tmtő (K-T) 1. Építési Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó övzt jl mód tó lgkisbb bépíttts ég épültma gasság t lgkisbb lgkisbb 2. mgngd mgngd mérték szélsség mélység 38
( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. K-T-01 SZ - 20 6 40 - - 18. Különlgs állatmnhly (K-Ám) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. K-Ám-01 SZ 9000 30 7,5 50 - - 18/A. Különlgs naplmpark (K-Np) Bépítési Kialakítha A Az Zöldflül Kialakítandó mód tó bépíttts épültma t lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb mgngd mgngd mérték 1. Építési övzt jl 2. szélsség ( m 2 ) tt lgnagyob b mérték tt lgnagyob b mérték 3. K-Np-01 SZ 5000 15 7,5 40 - - Bépítésr nm szánt k 19. Közúti közlkdési (KÖu) A B C E F G H I 1. Övzt Kialakítha A Az Zöldflül Trpszin Kialakítandó jl tó bépíttts épültma t t alatti lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb bépítés mgng mgng mérték lgnagyob 2. szélsség b mérték ( m 2 ) lgnagyob b mérték lgnagyob b mérték 3. KÖu-01-0 0 0 0 0 0 4. KÖu-02-0 0 0 0 0 0 5. KÖu-03-0 0 0 0 0 0 6. KÖu-04-2 4,5-0 - - 20. Kötöttpályás (vasúti) közlkdési (KÖk) A B C E F G H I mélység mélység mélység 39
1. Övzt Kialakítha A Az Zöldflül Trpszin Kialakítandó jl tó bépíttts épültma t t alatti lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb bépítés mgng mgng mérték lgnagyob 2. szélsség mélység b mérték ( m 2 ) lgnagyob lgnagyob b mérték b mérték 3. KÖk - 2 6-0 - - 21. Légi közlkdési (KÖl) A B C E F G H I 1. Övzt Kialakítha A Az Zöldflül Trpszin Kialakítandó jl tó bépíttts épültma t t alatti lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb bépítés mgng mgng mérték lgnagyob 2. szélsség b mérték ( m 2 ) lgnagyob b mérték lgnagyob b mérték 3. KÖl 200 000 10-70 0 - - 22. Zöldk (Zkp, Zkk) 1. Övzt Kialakítha A Az Zöldflül Trpszin Kialakítandó jl tó bépíttts épültma t t alatti lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb bépítés mgng mgng mérték lgnagyob 2. szélsség b mérték ( m 2 ) lgnagyob b mérték lgnagyob b mérték 3. Zkp 10000 2 6,0 70 0 - - 4. Zkk 1000 3 4,5 60 25 - - 23. Védlmi rdő (Ev) 1. Övzt Kialakítha A Az Zöldflül Trpszin Kialakítandó jl tó bépíttts épültma t t alatti lgkisbb lgkisbb ég gasság lgkisbb bépítés mgng mgng mérték lgnagyob 2. szélsség b mérték ( m 2 ) lgnagyob b mérték lgnagyob b mérték 3. Ev - 0 0-0 - - 24. Gazdasági rdő (Eg) mélység mélység mélység 40