Az Ön szociális biztonsági jogai Ausztriában
A tájékoztatóban szereplő információkat az EU szociális védelemről szóló kölcsönös tájékoztatási rendszerének (MISSOC) nemzeti kapcsolattartóival szoros együttműködésben állítottuk össze és tettük naprakésszé. A MISSOC hálózatáról további tájékoztatás olvasható a következő címen: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langid=hu&catid=815 A tájékoztató általánosan ismerteti az egyes országokban alkalmazandó szociális biztonsági előírásokat..részletesebb információkat a MISSOC egyéb kiadványaiban talál,amelyek a fenti hivatkozásra kattintva érhetők el. Felveheti a kapcsolatot a tájékoztató I. mellékletében felsorolt illetékes hatóságokkal és intézményekkel is. Az Európai Bizottság, valamint a nevében eljáró személyek nem vállalnak felelősséget az ebben a kiadványban szereplő információk felhasználásáért. Európai Unió, 2012 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. 2012. július 2
TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás... 5 Általános tudnivalók... 5 A szociális védelem szerkezete... 5 Finanszírozás... 6 II. fejezet: Egészségügyi ellátások... 8 Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra?... 8 Finanszírozott ellátások... 8 Az egészségügyi ellátások igénybevétele... 9 III. fejezet: Táppénz...11 Mikor jogosult táppénzre?...11 Finanszírozott ellátások...11 A táppénz igénybevétele...11 IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások...12 Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra?...12 Finanszírozott ellátások...12 Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele...12 V. fejezet: Rokkantsági ellátások...14 Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra?...14 Finanszírozott ellátások...15 A rokkantsági ellátások igénybevétele...16 VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások...17 Mikor jogosult öregségi ellátásokra?...17 Finanszírozott ellátások...17 Az öregségi ellátások igénybevétele...18 VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások...19 Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra?...19 Finanszírozott ellátások...19 A hozzátartozói ellátások igénybevétele...19 VIII. fejezet: Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások...21 Mikor jogosult munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátásokra?...21 Finanszírozott ellátások...21 Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások igénybevétele...23 IX. fejezet: Családi ellátások...24 Mikor jogosult családi ellátásokra?...24 Finanszírozott ellátások...24 A családi ellátások igénybevétele...26 X. fejezet: Munkanélküliség...27 Mikor jogosult munkanélküli-ellátásokra?...27 Finanszírozott ellátások...27 A munkanélküli-ellátások igénybevétele...29 XI. fejezet: Minimumjövedelem...30 Mikor jogosult a minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátásokra?...30 Finanszírozott ellátások...30 A minimumjövedelemhez kapcsolódó ellátások igénybevétele...31 XII. fejezet: Tartós ápolás-gondozás...32 Mikor jogosult tartós ápolás-gondozásra?...32 Finanszírozott ellátások...32 2012. július 3
Tartós ápolás-gondozás igénybevétele...33 Melléklet: Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok...34 2012. július 4
I. fejezet: Általános tudnivalók, szervezet és finanszírozás Általános tudnivalók Belépés Attól kezdve, hogy munkavállalóként Ausztriában dolgozik, munkáltatójának meg kell tennie a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy Ön a szociális biztonsági rendszer tagja legyen. Mindenekelőtt a betegbiztosítási pénztár (Krankenkasse) tagja lesz, amely ezt követően értesíti az illetékes baleset-biztosítási, nyugdíj-biztosítási és a munkanélküli-biztosítási intézményeket. Biztosítási idejét és járulékköteles keresetét biztosítási száma alatt nyilvántartják. Ezen alaki követelmények teljesítése után munkáltatójától megkapja a betegbiztosítási pénztár által igazolt belépési nyilatkozat másolatát. Amennyiben Ön önálló vállalkozó, az Ön esetében illetékes társadalombiztosítási intézményhez kell fordulnia. Ez az intézmény tájékoztatja a belépés és a járulékfizetés tekintetében Önre vonatkozó különleges rendelkezésekről. Áttekintés Az osztrák társadalombiztosítás a betegség-, a balesetbiztosítást (munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések), valamint a nyugdíj- és a munkanélkülibiztosítást foglalja magában. A társadalombiztosítás alapja a foglalkoztatás (nem pedig a lakóhely), és a biztosított nem választhat a biztosítási pénztárak között. Történelmi okokból a társadalombiztosításon belül területi és egyesülés szerinti felosztás érvényesül. Ennélfogva a vasutasok, a bányászok és a köztisztviselők, valamint a mezőgazdasági termelők, a kereskedelemben dolgozó személyek és a közjegyzők számára külön biztosítási pénztárak léteznek. Az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó feladatokon túl az osztrák betegbiztosítási pénztárak baleset-, nyugdíj- és munkanélküli-biztosítási célú járulékokat is beszednek. A gyermeknevelési támogatások folyósításáért is ezek a pénztárak felelnek. Az egészségügyi ellátást elsősorban szerződött orvosok és egyéb partnerek nyújtják. A rászorulók rászorultságuktól függően garantált minimumjövedelemben részesülhetnek. A szociális védelem szerkezete A biztosítási pénztárakat kivétel nélkül az Osztrák Társadalombiztosítás Főszövetsége, az általános társadalombiztosítási érdekeket képviselő Hauptverband der Österreichischen Sozialversicherungsträger tömöríti. A szövetség az osztrák társadalombiztosítási tevékenységek hatékonyabb koordinálása érdekében átfogó jogkörrel rendelkezik. A társadalombiztosítás végrehajtását 22 biztosítási pénztár végzi, amelyek önálló közjogi szervezetek. Egyes biztosítási pénztáraknak kettő vagy akár mind a három biztosítási ág igazgatását is el kell látniuk. 19 betegbiztosítási, 5 nyugdíj-biztosítási és 4 baleset-biztosítási pénztár működik. 2012. július 5
A betegbiztosítási és a baleset-biztosítási rendszer a Szövetségi Egészségügyi Minisztérium (Bundesministerium für Gesundheit) felügyelete alá tartozik. A kórházi ellátáshoz kapcsolódóan 9 tartományi egészségügyi pénztár jött létre, amelyek a betegbiztosítási pénztárak feladatát látják el. A nyugdíjrendszer a Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (Bundesministerium für Arbeit, Soziales und Konsumentenschutz) felügyelete alá tartozik. A munkanélküli-biztosítást a Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium felügyelete alatt a munkaügyi szolgálat (Arbeitsmarktservice) működteti. A munkaügyi szolgálat szövetségi hivatala átfogó felügyelettel rendelkezik a 9 tartományi hivatal és közel 100 regionális hivatal felett. A családi ellátások igazgatásában a Szövetségi Gazdasági, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium (Bundesministerium für Wirtschaft, Familie und Jugend)az illetékes hatóság. Az e minisztérium közvetlen felügyelete alatt álló adóhivatalok (Finanzämter) végzik a családi támogatások kezelését. Az e minisztérium közvetlen felügyelete alatt álló betegbiztosítási intézmények a gyermeknevelési támogatások (Kinderbetreuungsgeld) igazgatásáért felelős illetékes hatóságok. A tartós ápolási-gondozási ellátást a segítségre és a gondozásra szorultság mértéke szerint, 7 kategóriában nyújtják, és az ápolásból eredő többletköltségekért járó ellentételezés formájában folyósítják. Ezenfelül a szövetségi állam és a tartományok megállapodtak egy pénzbeli és természetbeni ellátások formájában megvalósuló átfogó ápolási-gondozási rendszer létrehozásáról. Az ápolási-gondozási ellátást a nyugdíjasok részére az illetékes nyugdíj-biztosítási vagy baleset-biztosítási pénztár folyósítja. A társadalombiztosításon és az ápolási-gondozási támogatáson felül a kerületi közigazgatási hatóság és az önkormányzat szociálissegély-rendszert is működtet. Finanszírozás Munkavállalóként a betegbiztosítási, a munkanélküli-biztosítási és a (rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozói) nyugdíj-biztosítási rendszerbe kell járulékot fizetnie. Járuléka összege keresetének egy meghatározott százalékos aránya. A járulékok fele általában Önt, a másik fele munkáltatóját terheli. A járulék tényleges befizetéséért azonban munkáltatója felelős, aki a járulék összegét levonja az Ön fizetéséből. Balesetbiztosítás (ezt a munkáltatója finanszírozza), családi támogatás (ezt a munkáltatója által befizetett járulékok vagy adók finanszírozzák) vagy tartós ápolásigondozási ellátás címén nem kell járulékot fizetnie. Amennyiben Ön önálló vállalkozó, betegbiztosítási, baleset-biztosítási és nyugdíj-biztosítási járulékot kell fizetnie. Járulékot a bruttó keresete (beleértve a 13. és 14. havi keresetét is) alapján, vagy ha önálló vállalkozó, akkor a keresőtevékenységből származó jövedelme alapján fizet (adott esetben minimális járulékfizetést teljesít), egy évente maghatározott felső határértékig (havi 4230 EUR). 2012. július 6
A rászorultságtól függő garantált minimumjövedelem finanszírozása elsősorban a tartományok és a helyi közösségek feladata. 2012. július 7
II. fejezet: Egészségügyi ellátások Mikor jogosult egészségügyi ellátásokra? Biztosított Egészségügyi ellátásra jogosult, amennyiben rendelkezik betegbiztosítással. A következő személyek számára kötelező a biztosítás: keresőtevékenységet folytató munkavállalók és szakiskolások, munkanélküli-ellátásban részesülő munkanélküliek, rászorultságtól függő garantált minimumjövedelemben részesülő személyek, nyugdíjasok és nyugdíjat igénylő személyek, foglalkoztatási rehabilitációban részt vevők, polgári vagy katonai szolgálatot teljesítő személyek, önálló vállalkozók, a vállalkozásukban foglalkoztatott családtagjaik, ingyenes ellátási szerződéssel rendelkező személyek (freie Dientsnehmer) és egyéb személyek kisebb csoportjai, ami szinte teljes egészségügyi ellátási lefedettséget jelent. Azok, akiknek az egy vagy több keresőtevékenységért fizetett teljes keresete alacsonyabb a havi 376,26 EUR összegű alsó kereseti küszöbértéknél (Geringfügigkeitsgrenze), mentesülnek a kötelező biztosítás alól. E személyeknek speciális önkéntes biztosításra van lehetőségük. Minden olyan Ausztriában lakóhellyel rendelkező személy, akinek nincs kötelező biztosítása, önkéntes alapon biztosítást köthet. Az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosítottak igényelhetnek egészségügyi ellátást, de csak legalább hat hónapos biztosítotti státuszt követően. Családtagok Az Ausztriában lakóhellyel rendelkező eltartott családtagjai ugyanazon a címen jogosultak egészségügyi ellátásokra, mint Ön. Általában eltartott családtag a 18 évesnél fiatalabb gyermek vagy a 27 évesnél fiatalabb, iskolai vagy szakmai képzésben részt vevő gyermek. Házastársa is biztosított családtagként. Ez a társbiztosítás csak abban az esetben ingyenes, ha jelenleg vagy legalább négy éve gyermeket nevel; ha legalább 3-as kategóriájú tartós ápolási-gondozási támogatásban részesül; illetve ha egy biztosított személy részére tartós ápolási-gondozási ellátást nyújt (3. kategória). Minden más esetben kiegészítő járulékot (bruttó bére 3,4%-a) kell fizetni. Az élettársra (nem házastársra) további feltételek vonatkoznak (csakúgy, mint az ugyanolyan nemű élettársra). Nem állhat fenn rokoni viszony a biztosítottal, legalább 10 éve közös háztartással kell rendelkezni és a háztartási tevékenységeket díjazás nélkül kell végezni. Finanszírozott ellátások Szűrővizsgálatok Bizonyos betegségek korai felismerésének érdekében Ön és családja orvosi szűrővizsgálatokra jogosult. A 19 évesnél fiatalabb személyek számára speciális programok, illetve a rák, a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri 2012. július 8
megbetegedések korai felismerését célzó éves ellenőrzések is rendelkezésre állnak. Ezenkívül a betegbiztosítás finanszírozza a betegség súlyosbodását megelőző fürdőkúrákat és rehabilitációs gyógykúrákat. Egészségügyi ellátások Ön és eltartott családtagjai háziorvosi, szakorvosi és fogorvosi kezelésre jogosultak. Ha ez orvosilag indokolt, gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre is jogosult lehet. Otthoni betegápolás is biztosított, amelyet a betegbiztosítási pénztár finanszíroz. Ez szakápolók által végzett bizonyos orvosi kezeléseket foglal magában (például injekció, szondán keresztül történő táplálás, kötözés stb.). Amennyiben a betegség jellege miatt szükséges, (időben nem korlátozott) kórházi kezelést vehet igénybe, ha a szabvány díjkategóriát választotta. Az egészségügyi ellátások igénybevétele Egészségügyi ellátások A kezelés megkezdése előtt az orvosnak be kell mutatnia elektronikus betegbiztosítási kártyáját (a továbbiakban e-kártya). Az e-kártya nemzeti egészségkártya, amellyel Ön bizonyítja, hogy jogosult az ausztriai betegbiztosítási ellátásra. Minden biztosított és jogosult számára automatikusan kiállítják. A kártyához évi 10 EUR személyes hozzájárulást kell fizetnie (kivéve a gyermekeket, a nyugdíjasokat és a nélkülözőket). Sürgős esetben az orvos akkor is ellátja, ha nincs Önnél az e-kártya. Ebben az esetben közölnie kell vele, melyik betegbiztosítási pénztár tagja, és a kezelés után be kell mutatnia e-kártyáját. Az egészségügyi ellátást a betegbiztosítási pénztárral szerződött orvosok vagy fogorvosok (Vertragsärzte) nyújtják, akik a gyakorló orvosok többségét jelentik, és akik közül a kezelés megkezdése előtt, vagy minden negyedév elején vagy minden hónap elején választhat. Az orvosok listájáról betegbiztosítási pénztáránál tájékozódhat. Felkereshet nem szerződött orvosokat is. Ebben az esetben költségeit annak az összegnek a 80%-áig terjedően térítik vissza, amelyet az Ön betegbiztosítási pénztára akkor fizetett volna, ha a kezelést szerződött orvos nyújtotta volna. Amennyiben kezelőorvosa szükségesnek ítéli az Ön szakorvoshoz, klinikára vagy hasonló intézménybe való továbbutalását, beutalót (Überweisungsschein) állít ki Önnek. Gyógyszerek, eszközök és protézisek A gyógyszereket szerződött orvos írja fel és azok minden gyógyszertárban kiválthatók. Általában minden felírt gyógyszer után 5,15 EUR átalányösszeget kell fizetnie. Egyes fertőző betegségek vagy rászorultság (elégtelen források) esetén nem kell átalánydíjat fizetni. Ezenfelül az egy személy által egy év alatt fizetendő átalánydíj összege az illető jövedelmétől függően korlátozott. A betegbiztosítási pénztár általában átvállalja a protézisek költségét, adott esetben egy meghatározott felső határértékig. Fogászati ellátás 2012. július 9
A betegbiztosítási pénztárak ellátásai tartalmazzák a megőrző kezeléseket és a sebészeti beavatkozásokat, valamint a fogszabályozást és a szükséges fogászati protéziseket. A fogszabályozás és a protézisek költségét azonban nem finanszírozzák teljes mértékben, a biztosított személynek gyakran jelentős összeget kell fizetnie. Otthoni betegápolás Otthoni betegápolás orvosi előírás alapján nyújtható. Kórházi ápolás Kórházi kezelésre a legközelebbi kórházban kerül sor. A munkavállalókra vonatkozó rendszerben a családtagok az első négy hétre a kórházi díjak 10%-át viselik. A biztosított kórházi kezelése esetén naponta csak csekély összegű önrészesedést fizet (és ezt évente legfeljebb 28 naptári napra). Az ötödik hét kezdetétől a kórházi ellátás a biztosított és családtagjai számára ingyenes. Az orvosi ellátás igénybevételéhez szükséges közlekedési költségeket a betegbiztosítási pénztár bizonyos esetekben teljesen vagy részben visszatérítheti. 2012. július 10
III. fejezet: Táppénz Mikor jogosult táppénzre? Ön táppénzre (Krankengeld) jogosult, ha keresőtevékenységet végző munkavállaló, munkanélküli-biztosítási ellátásban részesülő munkanélküli vagy foglalkoztatási rehabilitációban részt vevő személy, aki betegség miatt munkaképtelenné vált. A táppénz folyósítását felfüggesztik arra az időszakra, amikor a munkajogi rendelkezések alapján továbbra is megkapja keresetét. A munkával eltöltött idő függvényében 6 12 hétig folyósítható a teljes kereset. Ezt követően további négy hétig félösszegű kereset kifizetésére kerül sor, majd félösszegű táppénz folyósítható. Amennyiben az összes kereset alacsonyabb a havi 376,26 EUR összegű alsó kereseti küszöbértéknél (Geringfügigkeitsgrenze), a biztosítás nem kötelező és az érintett nem jogosult táppénzre. Ebben az esetben külön önkéntes biztosításra van lehetőség. Finanszírozott ellátások A keresőképtelenség kezdete után három napos várakozási időnek kell eltelnie. A táppénzt rendszerint a negyedik naptól kezdődően folyósítják. Ha keresőképtelenségét nem jelenti be egy héten belül, csak a bejelentés napjától fizethető táppénz. A táppénz összegét utolsó keresete alapján számítják ki (havi 4230 EUR felső határértékig). A táppénz összege (negyvenkettedik napig) a kereset 50%-a, majd a negyvenharmadik naptól a 60%-a. Az ellátás összege a házastárs és/vagy a család többi tagja figyelembevételével egy bizonyos százalékkal megemelhető, amennyiben erről a betegbiztosítási pénztár alapszabálya rendelkezik; a megnövelt táppénz nem haladhatja meg a jövedelem 75%-át. A kötelező biztosításra vonatkozó küszöbértéknél alacsonyabb keresettel rendelkező, önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosított személyek számára a táppénz 135,14 EUR. A táppénzre általában legfeljebb 52 hétig (egy évig) jogosult; a betegbiztosítási pénztárak szabályzata ezt az időszakot legfeljebb 78 hétre (másfél évre) meghosszabbíthatja. A táppénz igénybevétele A táppénzre való jogosultsághoz orvosának igazolnia kell, hogy Ön keresőképtelen. 2012. július 11
IV. fejezet: Anyasági és apasági ellátások Mikor jogosult anyasági vagy apasági ellátásokra? A (betegségbiztosítási pénztárnál) biztosított nők, illetve a biztosított személyek női családtagjai természetbeni ellátásra, azaz kórházi kezelésre jogosultak közvetlenül a szülés előtt, a szülés idején és azt követően. A keresőtevékenységet folytató és munkanélküli-biztosítási ellátásban részesülő vagy foglalkoztatási rehabilitációban részt vevő nők szülési szabadságuk alatt (azaz a szülés előtti nyolc és a szülés utáni nyolc hétben) anyasági ellátásra (Wochengeld) jogosultak. Anyasági ellátásra való jogosultságukat felfüggesztik, ha munkáltatójuk továbbra is folyósítja keresetüket. Finanszírozott ellátások Természetbeni ellátások Minden nő, aki betegbiztosítási pénztárától egészségügyi ellátásban részesül, terhessége alatt, valamint a szülés idején és azt követően természetbeni ellátásra is jogosult. A természetbeni anyasági ellátások a következők: orvossal folytatott konzultáció és szülésznő általi segítségnyújtás a terhesség és a szülés alatt, valamint a szülést követően; gyógyszerek és orvosi eszközök biztosítása; legfeljebb tíz napon át tartó ellátás kórházban vagy anyasági központban (vagy szükség esetén tovább is, ha a terhesség vagy a szülés alatt komplikációk léptek fel). Az ellátást képesített csecsemő- és gyermekápolók is nyújthatják. Ausztria a mesterséges megtermékenyítés költségeinek 70%-át megtéríti. A jogosultság feltételeit külön törvény határozza meg. Szülési szabadság és anyasági ellátás Az anyasági ellátás összegét az utolsó 13 hét (három hónap) nettó átlagkeresete alapján számítják ki. Ha a munkáltató a továbbiakban nem folyósítja a fizetést, az anyasági ellátás összegét a szülés előtt és a szülés után is nyolc hétig nyújtják. Ez koraszülés, ikerszülés vagy császármetszés esetén 12 hétre meghosszabbítható. Az önálló vállalkozó nők ugyanezen időszakban átalányösszegű támogatásra jogosultak. Az önkéntes biztosítási rendszer keretében biztosított és a kötelező biztosításra vonatkozó küszöbértéknél alacsonyabb jövedelemmel rendelkező személyek esetében a támogatás összege napi 8,22 EUR. Az anyasági és az apasági ellátások igénybevétele A terhes nőknek haladéktalanul időpontot kell egyeztetniük orvosukkal, és számukra ajánlott egy anya-gyermek igazolvány (Mutter-Kind-Paß) beszerzése, amely 2012. július 12
tartalmazza a szülés előtt és után elvégzendő vizsgálatokat. Ez az igazolvány bizonyítja az orvos által a terhességhez és a gyermek egészségéhez kapcsolódóan elvégzett vizsgálatokat. Az anya-gyermek igazolványban előírt vizsgálatok elvégzése a gyermek 10, 13, 17 vagy 25 hónapos korától (a választott opciótól függően) járó, szülői szabadság esetén nyújtott teljes támogatás folyósításának feltétele. Az anyagyermek igazolványban lévő orvosi igazolásokat meg kell küldeni a betegbiztosítási pénztárnak. Az anyasági ellátást az illetékes betegbiztosítási pénztárnál kell igényelni. 2012. július 13
V. fejezet: Rokkantsági ellátások Mikor jogosult rokkantsági ellátásokra? Biztosítottak A rokkantsági biztosítás minden keresőtevékenységet folytató munkavállaló és szakiskolás, az önálló vállalkozó vállalkozásában dolgozó családtag, valamint a hivatalos munkaszerződéssel nem rendelkező, de lényegében munkavállalóként dolgozó személy (freie Dienstnehmer) számára kötelező. Azok, akiknek jövedelme alacsonyabb a havi 376,26 EUR összegű alsó kereseti küszöbértéknél (Geringfügigkeitsgrenze), mentesülnek a kötelező biztosítás alól. Adott esetben összesíteni kell a több keresőtevékenységből származó jövedelmeket. Az Ausztriában lakóhellyel rendelkező, de a kötelező rendszer keretében nem biztosított, 15 évüket betöltött személyek az osztrák nyugdíj-biztosítási rendszerben önkéntes biztosítást köthetnek. Azok, akik már nem tartoznak a kötelező biztosítási rendszerbe, biztosítási tagságukat lakóhelyüktől függetlenül önkéntes alapon fenntarthatják. A rokkantság mértéke Ausztriában nem különböztetnek meg részleges rokkantságot: valaki vagy rokkant vagy munkaképes. A képesítéssel rendelkező munkavállalók foglalkozási védelemben részesülnek, azaz megvizsgálják, hogy ténylegesen képesek-e még egy bizonyos szakmai tevékenység végzésére ((Berufsschutz). A képesítéssel nem rendelkező munkavállalók és az önálló vállalkozók ezzel ellentétben a munkaerőpiac valamennyi szakmájába utalhatók. Bizonyos feltételekkel 57 éves koráig minden biztosított különleges védelemben részesül, azaz megvizsgálják, hogy képes-e még a korábban gyakorolt szakmájában dolgozni (Tätigkeitsschutz). A szokásos munkavégzésre való alkalmatlanság (Berufsunfähigkeit) a tevékenységüket főként előzetes képzést vagy képesítést kívánó szakmákban gyakorló alkalmazottak és munkások körében fordul elő, amikor egészségügyi okokból 50%-os munkaképesség-csökkenés történik ugyanazt a szakmát gyakorló, egészséges személy munkaképességével összehasonlítva. Önálló vállalkozók esetében a rendszeres keresőtevékenység gyakorlása tekintetében fennálló, egészségügyi okok miatti tartós keresőképtelenséget igazolni kell. Teljes keresőképtelenség (Erwerbsunfähigkeit) akkor áll fenn, amikor egy fizikai dolgozó fizikai vagy szellemi állapota miatt bármely tevékenység végzésével nem képes megkeresni annak a jövedelemnek legalább az 50%-át, amelyet egy egészséges személy az ilyen tevékenység végzése során megkeres. Rokkantságról (Invalidität) akkor beszélünk, amikor 57 évesnél idősebb biztosítottak betegség vagy más egészségkárosodás, illetve testi vagy szellemi képességek csökkenése következtében a referencia-időpontot közvetlenül megelőző 180 naptári hónapban legalább 120 hónapig képtelenek a korábbi tevékenységük gyakorlására. Mérlegelni kell a tevékenység mindennemű ésszerű módosítását. 2012. július 14
Eredeti rokkantságról (Originäre Invalidität) akkor beszélünk, amikor egy adott személy a munkaerőpiacra való belépésekor súlyos egészségkárosodás következtében elvben munkaképtelen volt, ennek ellenére azonban legalább 10 járulékfizetési évet szerzett. Finanszírozott ellátások Rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíjra (Invaliditätsrente) való jogosultsághoz meghatározott minimális biztosítási időszakkal, azaz az előző 120 naptári hónapban legalább 60 havi biztosítással kell rendelkezni. 50 éves kor felett a biztosítási idő minden eltelt hónap után egy hónappal, a referenciaidő pedig két hónappal megemelkedik, legfeljebb 180 havi biztosításig az utolsó 360 naptári hónap alatt. 180 hónap járulékfizetés vagy 300 hónap biztosítás esetén nincs előírt keretidőszak. Nincs a jogosultság megszerzéséhez előírt időszak, ha a rokkantság munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye, vagy ha a biztosított legalább hat hónapig biztosított volt abban az esetben, ha a rokkantság a 27. életév betöltése előtt következik be. 2005 óta bizonyos időszakok járulékfizetési időszaknak minősülnek, amelyekre államilag finanszírozott járulékot fizetnek. Ezek a következők: gyermeknevelési időszakok (Kindererziehungszeiten) gyermekenként legfeljebb négy évig (ikerszülés esetén 5 évig), katonai vagy háborús szolgálati és hasonló időszakok (pl. polgári szolgálat), szülési szabadság, amelynek során anyasági ellátást (Wochengeld) folyósítanak, valamint azok az időszakok, amelyek során a biztosított munkanélküliellátásban (Arbeitslosengeld) vagy táppénzben (Krankengeld) részesül. A 2005 előtt keletkezett biztosítási időszakokat illetően a fenti időszakokat járulékfizetéssel nem fedezett, beszámítható időszakként ismerik el. Ugyanez vonatkozik azokra a személyekre is, akik 2005 elején már betöltötték az ötvenedik életévüket. A rokkantsági nyugdíj összegét az igénylő életkorát és szolgálati idejét figyelembe véve számítják ki. A 2005 elején ötven évnél fiatalabb személyekre és a 2005. január utáni biztosítási időszakokra vonatkozóan tényleges jövedelemfinanszírozáson (felosztó-kirovó rendszeren) alapuló, ellátásalapú nyugdíjszámítás van érvényben. E rendszer keretében évente meghatározzák a szerzett nyugdíjjogosultságokat. A számítás alapja a naptári évben szerzett átlagjövedelem, egy meghatározott felső határértékig. Naptári évenként ezen összeg 1,78%-a kerül a nyugdíjszámlára. A fiktív biztosítási hónapokat esetlegesen a 60. életév betöltéséig számítják. A nyugdíj összegét a biztosítási és az elszámolási hónapok összességén alapuló képlet alapján számítják ki. Korengedményes nyugdíj esetén az ellátást évente 4,2%-kal, de legfeljebb összesen 15%-kal csökkentik. Azokra, akik 2005 elején még nem töltötték be 50. életévüket, de már egy bizonyos biztosítási időszakra szert tettek, az új és a régi jogi szabályozás egyaránt vonatkozik. Az ő esetükben a nyugdíjat az időarányosság elvének alkalmazásával, párhuzamos számítás alapján határozzák meg. Az új és adott esetben a régi jogi szabályozás 2012. július 15
alapján résznyugdíjat számítanak. A rokkantsági nyugdíj a résznyugdíjak összegének felel meg. Azokra, akik 2005 elejéig betöltötték 50. életévüket, továbbra is a 2004 végén érvényes jogi szabályozás vonatkozik. A nyugdíj kiszámításának alapja a 24 legjobb biztosítási évben szerzett átlagjövedelem. Ezt az időszakot 2028-ig fokozatosan 40 évre emelik. 2004-től kezdve a nyugdíjak a 2003. végi nyugdíjnál legfeljebb 5%-kal lehetnek alacsonyabbak. Ezt az értéket 2024-ig fokozatosan 10%-ra emelik. Évente tizennégy havi rokkantsági nyugdíjat folyósítanak. A bányászokra különleges előírások vonatkozhatnak. Pótlékok Amennyiben a havi nyugdíj vagy nyugdíjak az egyéb jövedelmekkel együtt (ideértve az azonos háztartásban élő házastárs jövedelmét is) egy meghatározott szintnél alacsonyabbak, kiegészítő pótlékot (Ausgleichszulage) folyósítanak. A fizetett összeg legfeljebb a tényleges jövedelem és a küszöbérték közötti különbözetnek felel meg. A pótlék, illetve a rokkantsági nyugdíj összegét eltartott gyermekek esetén megemelhetik. Ezenfelül tartós ápolási-gondozási ellátás is biztosítható. Rehabilitációs intézkedések A nyugdíj-biztosítási intézmények a biztosítottnak különféle orvosi, foglalkoztatási, illetve szociális rehabilitációs programokat nyújtanak munkaképességük helyreállítása, valamint saját szakmai és gazdasági környezetén belül megfelelő helyzetük kialakítása érdekében. A rehabilitációt előnyben kell részesíteni a rokkantsági nyugdíjjal szemben. A rokkantsági ellátások igénybevétele Meg kell jegyezni, hogy nyugdíj csak előzetes igénylést követően folyósítható. Az igényléseket a megfelelő formanyomtatványon, lehetőség szerint az illetékes társadalombiztosítási intézményhez kell benyújtani (de azok bármely társadalombiztosítási pénztárhoz vagy önkormányzathoz is benyújthatók), de a nem erre a célra kialakított nyomtatványon érkező igényléseket is elbírálják. A rokkantsági nyugdíjat a rokkantság kezdetét vagy az igénylést követő hónap első napjától biztosítják. A rokkantsági nyugdíjat legfeljebb 24 hónapra nyújtják. Megerősítő orvosi vizsgálatot követően további 24 hónapra meghosszabbítják. Ha a kedvezményezett fizikai vagy szellemi állapota miatt tartósan keresőképtelennek minősül, a rokkantsági nyugdíjat korlátlan ideig folyósítják. A nyugdíjkorhatár elérése után a folyósított rokkantsági nyugdíj összege nem változik. A rokkantsági nyugdíj ugyanakkor igénylés alapján öregségi nyugdíjra váltható át. 2012. július 16
VI. fejezet: Öregségi nyugdíjak és ellátások Mikor jogosult öregségi ellátásokra? Ön jogosult lehet öregségi ellátásokra, ha nyugdíjbiztosítással rendelkezik (a leírást lásd fent a rokkantsági ellátások című részben). Ezenfelül teljesíteni kell a jogosultság megszerzéséhez előírt időt: Azoknak a biztosítottaknak, akik 2005 elejéig nem töltötték be 50. életévüket és nem szereztek biztosítási időt, 180 biztosítással fedezett hónappal kell rendelkezniük, amelyből legalább 84 hónapot keresőtevékenység alapján szereztek (pl. foglalkoztatás). Azoknak a személyeknek, akik 2005-ig betöltötték 50. életévüket, 180 biztosítással fedezett hónappal kell rendelkezniük az elmúlt 360 naptári hónapban, illetve 180 havi járulékfizetéssel vagy 300 biztosítással fedezett hónappal kell rendelkezniük, keretidőszak nélkül. A legkedvezőbb feltételekben azok részesülhetnek, akik 2005. január 1-jéig nem töltötték be 50. életévüket, de legalább egy biztosítással fedezett hónappal rendelkeznek. Finanszírozott ellátások Általános öregségi nyugdíj 60. (nők) vagy 65. (férfiak) életéve betöltésekor öregségi nyugdíjra (Altersrente) jogosult. A nőkre vonatkozó korhatárt 2024 és 2033 között fokozatosan a férfiakra vonatkozó szintre (65 évre) emelik. Korengedményes öregségi nyugdíj A korengedményes nyugdíj (Vorgezogene Rente) férfiak és nők esetében is 62 éves kortól igényelhető. A nehéz fizikai munkát végző személyek 60 éves kortól is igényelhetik, feltéve, hogy az előző 20 évben legalább 10 évig folytattak ilyen tevékenységet, és összesen 45 biztosítással fedezett évet szereztek. Ezzel egyidejűleg meghatározott átmeneti időszakot kell alkalmazni. Ezenkívül azokra, akik 2005-ig betöltötték 50. életévüket, illetve akik ennél fiatalabbak, de eddig az időpontig legalább egy biztosítással fedezett hónapot megszereztek, különleges életkori feltételek vonatkoznak. Így a férfiaknál 772 leélt hónap, a nőknél 712 leélt hónap szükséges. Ezeket a korhatárokat 2004 és 2014 között fokozatosan megemelik (az ilyen típusú korengedményes nyugdíj megszűnik). Ezenkívül bizonyos évek vonatkozásában két korengedményes nyugdíj csak a nagyon hosszú szolgálati idővel rendelkező vagy a különösen nehéz körülmények között dolgozó személyek számára elérhető. A korengedményes öregségi nyugdíjak folyósítását a keresőtevékenység folytatása esetén felfüggesztik. 2012. július 17
A nyugdíj összege Az öregségi nyugdíj összegét az igénylő életkorát és szolgálati idejét figyelembe véve számítják ki. A 2005 elején ötven évnél fiatalabb személyekre és a 2005. január utáni biztosítási időszakokra vonatkozóan tényleges jövedelemfinanszírozáson (felosztókirovó rendszeren) alapuló, ellátásalapú nyugdíjszámítás van érvényben. E rendszer keretében évente meghatározzák a szerzett nyugdíjjogosultságokat. A számítás alapja a naptári évben szerzett átlagjövedelem, egy meghatározott felső határértékig. Naptári évenként ezen összeg 1,78%-a kerül a nyugdíjszámlára. Korengedményes nyugdíj esetén az ellátást évente 4,2%-kal (vagy nehéz fizikai munkát végző személyek esetén az ilyen tevékenységgel töltött hónapok számától függően legfeljebb 2,1%-kal), de legfeljebb összesen 15%-kal csökkentik. Halasztott nyugdíj esetén az ellátást naptári évenként 4,2%-kal, de legfeljebb 12,6%-kal növelik. Azokra, akik 2005 elején még nem töltötték be 50. életévüket, de már egy bizonyos biztosítási időszakra szert tettek, az új és a régi jogi szabályozás egyaránt vonatkozik. Az ő esetükben a nyugdíjat az időarányosság elvének alkalmazásával, párhuzamos számítás alapján határozzák meg. Az új és adott esetben a régi jogi szabályozás alapján résznyugdíjat számítanak. A rokkantsági nyugdíj a résznyugdíjak összegének felel meg. Azokra, akik 2005 elejéig betöltötték 50. életévüket, továbbra is a 2004 végén érvényes jogi szabályozás vonatkozik. A nyugdíj kiszámításának alapja a 24 legjobb biztosítási évben szerzett átlagjövedelem. Ezt az időszakot 2028-ig fokozatosan 40 évre emelik. Ebből az alapból minden évre 1,78%-ot számítanak ki. A nyugdíj csökkentése és növelése a korábban leírtak szerint történik. A megnövelt nyugdíj azonban nem haladhatja meg a kiszámítás alapjának 91,76%-át. 2004-től kezdve a nyugdíjak a 2003. végi nyugdíjnál legfeljebb 5%-kal lehetnek alacsonyabbak. Ezt az értéket 2024-ig fokozatosan 10%-ra emelik. Évente tizennégy havi nyugdíjat folyósítanak. A bányászokra különleges előírások vonatkozhatnak. Pótlékok Amennyiben a havi nyugdíj vagy nyugdíjak az egyéb jövedelmekkel együtt (ideértve az azonos háztartásban élő házastárs jövedelmét is) egy meghatározott szintnél alacsonyabbak, kiegészítő pótlékot (Ausgleichszulage) folyósítanak. A fizetett összeg legfeljebb a tényleges jövedelem és a küszöbérték közötti különbözetnek felel meg. A pótlék összegét eltartott gyermekek esetén megemelhetik. Ezenfelül tartós ápolásigondozási ellátás is biztosítható. Az öregségi ellátások igénybevétele Nyugdíj csak előzetes igénylést követően folyósítható. Az igényléseket a megfelelő formanyomtatványon, lehetőség szerint az illetékes nyugdíj-biztosítási intézményhez kell benyújtani (de azok bármely társadalombiztosítási pénztárhoz vagy önkormányzathoz is benyújthatók), de a nem erre a célra kialakított nyomtatványon érkező igényléseket is elbírálják. 2012. július 18
VII. fejezet: Túlélő hozzátartozói ellátások Mikor jogosult túlélő hozzátartozói ellátásokra? Ön jogosult lehet túlélő hozzátartozói ellátásokra (Hinterbliebenenpensionen), ha nyugdíjbiztosítással rendelkezik és teljesíti a jogosultság megszerzéséhez előírt időt. Az megegyezik a rokkantsági ellátásokra vonatkozóan fent leírtakkal. Finanszírozott ellátások Özvegyi nyugdíj Özvegyi nyugdíj (Witwenpension vagy Witwerpension) igényelhető, ha az elhunyt biztosított túlélő házastársa (vagy korábbi eltartott házastársa) betöltötte 35. életévét vagy ha a házasságból gyermek született. A házastárs (egyéb saját jövedelme függvényében) azon nyugdíj 0 60%-ának megfelelő nyugdíjra jogosult, amely az elhunytat megillette vagy megillette volna (a feltételek fent, a rokkantsági és öregségi nyugdíj leírásában olvashatók). Amennyiben a túlélő hozzátartozói nyugdíj és a kedvezményezett saját jövedelme nem halad meg egy bizonyos szintet (havi 1762,98 EUR), az elhunyt nyugdíja 60%- áig terjedő kiegészítő összeget folyósítanak. Ehhez a nyugdíjhoz kompenzációs támogatás vagy önellátásra képteleneknek nyújtott támogatás is járulhat. Árvasági nyugdíj Az árvasági nyugdíjra (Waisenpension) a 18 évesnél fiatalabb gyermekek vagy a 27 évesnél fiatalabb, iskolai vagy szakmai képzésben részt vevő gyermekek jogosultak. Fogyatékkal élő gyermekek esetében nincs korhatár. Az árvasági nyugdíj összege azon nyugdíj 40%-a (félárvák esetén) vagy 60%-a (árvák esetén), amely az elhunytat megillette vagy megillette volna (a feltételek fent, a rokkantsági és öregségi nyugdíj leírásában olvashatók). Az árvasági nyugdíj tekintetében a kompenzációs támogatás mértéke az árva korától függ. Az árvasági nyugdíjat önellátásra képteleneknek nyújtott támogatás is kiegészítheti. Temetési költségek Szükség esetén támogatás nyújtható a temetési költségekhez (Zuschuss zu den Bestattungskosten). Ennek összege legfeljebb 436,04 EUR lehet (2010. évi érték). A támogatás nyújtásáról a biztosítási pénztárak alapszabálya rendelkezik (és az csak esetenként biztosított). A hozzátartozói ellátások igénybevétele Nyugdíj csak előzetes igénylést követően folyósítható. Az igényléseket a megfelelő formanyomtatványon az illetékes nyugdíj-biztosítási intézményhez kell benyújtani. 2012. július 19
A temetési költségekre vonatkozó támogatást a betegbiztosítási pénztáránál kell igényelnie (amennyiben az nyújt ilyen ellátást). 2012. július 20