INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2009. december - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Szakágazat és az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Budapest, Szeged 2009. december 4.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2009 novemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 42 mm (Siófok) és 148 mm (Soltszentimre) [Bács-kiskun m.] között alakult, az országos területi átlagérték 84 mm volt, amely 35 mm-rel (71 %-kal) volt több a novemberi átlagnál. A hónap folyamán lehullott csapadék mennyisége az ország túlnyomó részén meghaladta a novemberi átlagot, amelyhez viszonyított legnagyobb csapadéktöbblet (70-99 mm) a Tiszántúl középs és délkeleti részén, valamint a Duna-Tisza közén Soltszentimre térségében fordult el. Az átlagosnál kevesebb csapadékot a Dunántúl középs (fleg a Balaton) térségében és nyugati részén jegyeztek fel (1. ábra). Országos áttekintésben a novemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (13 mm) Siófok, a legnagyobb csapadéktöbblet (99 mm) Soltszentimre állomáson fordult el. A 2009. november havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 A következ szövegközi ábrán a 2009. január-november idszakra havi bontásban mutatjuk be a csapadékösszeg országos területi átlagértékének relatív eltérését a sokévi középértéktl. 2
100 A havi csapadékösszeg országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése (%) a 2009. január-november idszakban 80 60 eltérés, % 40 20 0-20 -40 44 45 27 32-76 -37-32 -18-57 45 71-60 -80-100 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Az alábbi ábrán a 2009. január-november idszakban lehullott csapadék mennyiségének területi eloszlását szemléltetjük. A tizenegyhavi csapadékösszeg 346 mm (Tiszaalpár III/9.) és 888 mm (Iklódbördce) [Zala m.] között alakult, az országos területi átlagérték 521 mm volt, amely az idszakos átlaggal megegyezett. A 2009. január-november havi csapadékösszeg (mm) területi eloszlása 750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 Síkvidéken a január-november idszakban lehullott csapadék mennyisége a Kisalföld kivételével fleg a csapadékszegény április-május és július-szeptember következtében elmaradt az idszakos átlagtól. Országos áttekintésben az idszakos átlaghoz viszonyított legnagyobb tizenegyhavi csapadékhiány (100-174 mm) a Dunántúl délkeleti peremén, valamint a Duna-Tisza köze délnyugati részén fordult el, ugyanakkor a Dunántúl délnyugati peremén 100-171 mm közötti csapadéktöbblet alakult ki. 3
Az átlaghoz viszonyított legnagyobb idszakos csapadékhiány (174 mm) Sátorhely [Baranya m.], a legnagyobb tizenegyhavi csapadéktöbblet (171 mm) Iklódbördce [Zala m.] állomáson fordult el. Léghmérséklet A november havi középhmérséklet 3,7 C (Kékestet) és 8,1 C (Öregcsert Csornapuszta) [Bács-Kiskun m.] között alakult, az országos területi átlagérték 6,7 C volt, ami 2,7 C-kal (!) magasabb az átlagnál. A havi középhmérséklet az ország egész területén a novemberi átlag felett volt. Országos áttekintésben a novemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb pozitív eltérés (3,8 C) Törtel [Pest m.] állomáson fordult el. A 2009. november havi középhmérséklet ( C) területi eloszlása 8.0 7.0 6.0 5.0 4.0 Az alábbi ábrán a havi középhmérséklet országos területi átlagértékeinek idei alakulását szemléltetjük. 4,0 A havi középhmérséklet országos területi átlagértékének sokévi (1971-2000) átlagtól való eltérése ( C) a 2009. január-november idszakban 3,0 eltérés, C 2,0 1,0 0,0-1,0 3,8 0,3 0,3 1,0-0,9-0,1 1,5 1,5 2,2 0,3 2,7-2,0-3,0 I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 4
Talajnedvesség A talaj nedvességtartalmának mélységi rétegenkénti jellemzését - beleértve a területi különbségek bemutatását és rövid értékelését - az Országos Meteorológiai Szolgálat által számított, %-ban megadott talajtelítettségi adatok alapján végeztük el. 2009. november végén a talaj legfels (0-20 cm-es) rétegének nedvességtartalma az egy hónappal korábbi állapothoz képest az Alföldön számotteven magasabb volt, a jellemz telítettségi értékek általában 80-90 % között alakultak, st a Tiszántúl túlnyomó részén ennél magasabb értékek voltak a jellemzk. A Kisalföldön területére meghatározott 60-70 % közötti telítettségi értékek alig tértek el az október végi állapottól. A 20-50 cm-es talajréteg nedvességtartalma novemberben ugyancsak erteljesen növekedett. A hónap utolsó napján a síkvidékek területi átlagában a 70-100 % közötti telítettségi értékek voltak jellemzk. Ennél magasabb értékek (túlnedvesedett állapot) a Tiszántúl északi felén fordultak el. Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalmát november végén a Kisalföldön az 30-40 % közötti, az Alföld területén a 40-100 % közötti telítettségi értékek jellemezték. A hónap folyamán ebben a talajrétegben számottev nedvességtartalom-növekedés a Duna-Tisza közén és az Alföld északkeleti részén következett be. Talajvíz Novemberben az Alföld keleti felén, a Kisalföld és a Mezföld középs részén, valamint a Dráva-menti síkság peremterületein jellemzen a 0-25 cm-es osztályközbe sorolható emelkedés mutatkozott. Néhány cm-es csökkenés a Duna-Tisza köze délnyugati és északnyugati részén, a Mezföld peremterületein, a Dráva-menti síkság központi területén, a Kisalföld peremterületein, továbbá a Tiszántúlon kisebb körzetekben mutatkozott Az 1971-2000 közötti idszak november havi átlagértékéhez viszonyítva megállapítható, hogy a legnagyobb, 200 cm-t meghaladó talajvízszint-süllyedés a Duna-Tisza közén a Hátság északnyugati és délkeleti részterületén alakult ki. Jelents (100-200 cm) eltérés mutatkozott még a Hátság legnagyobb részén, a Tiszántúl és a Mezföld egyes körzeteiben. Kisebb (50-100 cm) eltérés a Tiszántúlon, a Mezföldön és a Dráva-menti síkságon mutatkozott. A viszonyítási idszak átlagánál magasabb talajvízszint a Nagykunság délnyugati részén, a Szatmári-síkság, a Hajdúság, a Maros hordalékkúpja, a Hanság és a Mosoni- és a Kapuvári-sík egyes körzeteiben jelentkezett. A talajvízszint a síkvidékek területi átlagában novemberben az 1971-2000. közötti idszak november havi átlagértékénél 45-50 cm-rel alacsonyabban helyezkedett el Belvízi helyzetértékelés 2009 novemberében országos összesítésben a belvízrendszerek közötti vízforgalom mennyisége 108,83 millió m 3 volt, amely 37,87 millió m 3 -rel (53 %-kal) haladta meg az elz havi mennyiséget. A november havi vízforgalom egy része a felszíni vízfolyásokból a belvízrendszereken átvezetett vízmennyiség volt. 5
A hónap folyamán belvízelöntés a 6. Kis-Balatoni, a 22. Bodrogközi és a 45. Felsszabolcsi belvízrendszer területén fordult el. Az elöntések együttes maximális kiterjedése 2290 ha volt. A tározókban visszatartott víz mennyisége országos összesítésben az elz havi értékhez képest 4,6 millió m 3 -rel (6 %-kal) növekedett. Idjárás-elrejelzés 2. ELREJELZÉS Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2009. november 27-én kiadott hosszú távú meteorológiai elrejelzése szerint a december, a január és a február az átlagosnál melegebb és az átlagosnál csapadékosabb lesz. A havi középhmérséklet és a havi csapadékösszeg országos átlagértékei az alábbi elrejelzett értékközökben várhatók (zárójelben a sokévi átlagokat tüntettük föl): Hónap Havi középhmérséklet C Havi csapadékösszeg (mm) december 0,7 3,3 (0,6) 40-70(44) január -0,2 2,2 (-0,8) 35-65 (32) február 1,4 3,6 (1,1) 35-60 (29) Az OMSZ 2009. december 4-én kiadott középtávú elrejelzése szerint a következ 10 napon mérsékelten változékony, többnyire felhs, párás idre lehet számítani. Az idszak elején és a jöv hét közepén többfelé várható csapadék, de ennek mennyisége területi átlagban valószínleg nem éri el a 10 mm/nap értéket. A napi középhmérsékletek az idszak nagy részében az idszakos átlag felett alakulnak, szárazabb, egyúttal hidegebb idre a jöv hét végén számíthatunk A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. decemberre elrejelzett értékei Összehasonlítási célból meghatároztuk a GVM 2009. novemberi és 2008. novemberi értékeibl számított arányszámot, melynek országos átlaga 1,114. Ezek szerint 2009 novemberében országosan nedvesebb volt a vízháztartási helyzet, mint 2008 novemberében. Az elrejelzett GVM-értékek térképszer feldolgozását a következ oldali ábrán mutatjuk be. Mivel december hónap az idjárás-elrejelzés szerint az átlagosnál melegebb és az átlagosnál csapadékosabb lesz, a GVM három változatban elrejelzett értékei közül a B- és a C változat közötti helyzet kialakulása a legvalószínbb. Ezek szerint a GVM az ország nagy részén a sokévi átlagnál valamivel nagyobb lesz. Az Alföldön és a Dunántúl keleti felén általában 0,8-1,0 GVM-értékekkel jellemezhet átmeneti vízháztartási állapot, míg az ország nyugati és északi peremterületein nedvesebb vízháztartási helyzet alakulhat ki, 1,0-1,2 körüli GVM értékekkel. Az ország peremterületein 1,2 feletti értékek is elfordulhatnak. 6
A Gördül Vízháztartási Mutató (GVM) 2009. decemberre elrejelzett értékei A-változat (csapadékszegény decemberi idjárás esetén) GVM B-változat (átlagosan csapadékos decemberi idjárás esetén) C-változat (átlagosnál csapadékosabb decemberi idjárás esetén) 7
Belvíz-elrejelzés Az idei vízháztartási helyzet síkvidéki területeinken szeptember végéig a sokévi átlagnál határozattan szárazabb volt, a talajvíz szintje általában nem emelkedett a sokévi átlag fölé, az október novemberi kéthavi csapadékösszeg viszont szinte mindenütt, de különösen az Alföld középs és keleti részén, jóval több volt a sokévi átlagnál. Ennek következtében a talajrétegek a Tiszántúl jelents részén a 0-50 cm mélységközben közel 100%-ig telítdtek. Amennyiben az átlagosnál csapadékosabb idjárás folytatódik, december folyamán belvízi elöntések kialakulására kell számítani. Mivel az OMSZ januárra és februárra is az átlagosnál csapadékosabb idjárást jelez elre, elég nagy az esélye annak, hogy 2010 elején komoly belvízhelyzet alakuljon ki. Ha valóban enyhe lesz a tél - ahogy az idjárás-elrejelzés ígéri - mély talajfagy és vastag hótakaró nemigen lesz, de nagyobb belvízi elöntések a sok esbl is kialakulhatnak. A téli félévre vonatkozó belvíz-index (PBI) területi eloszlása (következ oldali ábra) az átlagos december márciusi idszakot feltételez változatnál azt mutatják, hogy 2009/2010 telén viszonylag mérsékelt kiterjedés belvíz képzdhet (PBI 50% = 1,0-1,5). A csapadékos további idjárást feltételez változat közepes, st a Tiszántúlon és a Kisalföldön nagyobb arányú belvíz elöntések kialakulásának lehetségét jelzi (PBI 10% = 1,5-2,5). Most erre célszer felkészülni. Csapadékszegény további idjárás esetén (ez a hosszútávú idjárás-elrejelzés szerint a legkevésbé valószín) számottev belvíz megjelenésére, néhány kivételes helytl eltekintve, nem kell számítani (PBI 90% <0,5). 8
A belvízindex (PBI) elrejelzett értékei 2009/2010 telére A belvízindex alakulása átlagosnál csapadékosabb december-márciusi idjárás esetén A belvízindex alakulása átlagosan csapadékos december-márciusi idjárás esetén PBI A belvízindex alakulása csapadékszegény december-márciusi idjárás esetén 9