A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazzák. A tételekhez segédeszköz nem használható! Amennyiben a tétel kidolgozásához segédeszköz szükséges, annak használata megengedett, az erre vonatkozó információkat a tétel tartalmazza. A felhasználható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja. A feladatsor első részében található 1 20-ig számozott vizsgakérdéseket ki kell nyomtatni, majd pontosan kettévágni. Ezek lesznek a húzótételek. A második részben található a tanári példány, mely az értékelést segíti. A tételsor a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 9/2018. (VIII. 21.) ITM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
1. Határozza meg a hiba- és alapvédelem fogalmát! Mely szabványok vonatkoznak a villamos berendezések létesítésére, üzemeltetésére és ellenőrzésére? Melyek a feszültségmentesítés szabványban rögzített lépései? Áramütés elleni védelem Vonatkozó szabványok Ellenőrzési rendszer A feszültségmentesítés fogalma, lépései 2. Foglalja össze az áram-védőkapcsoló (ÁVK) működési elvét, legfontosabb jellemzőit, alkalmazásának szabályait! Mit jelentenek az alábbi, ÁVK-n található jelölések? Milyen ellenőrzéseket kell elvégeznie a szerelői ellenőrzés során? Szerkezeti felépítés Típusok Bekötés Jelölések Tesztelés, ellenőrzés, dokumentálás 3/33
3. Mutassa be a TN-C, TN-S, TN-C-S hálózatok legfontosabb jellemzőit! Mondanivalóját rajzzal illusztrálja! A TN-C, TN-S, TN-C-S hálózat rajza és a testzárlati áram útja Szabványos vezetékszínek Általános előírások A nullázás feltételei 4. Beszéljen a TT és IT rendszerű hálózatok legfontosabb jellemzőiről! Mondanivalóját rajzzal illusztrálja! A TT, IT hálózat rajza és a testzárlati áram útja Általános előírások Alkalmazási terület, jellemzők 4/33
5. Beszéljen a megszakítók feladatáról! Mi jellemzi a hibavédelemben használt kismegszakítókat? Megszakítóképesség Névleges áram, feszültség, frekvencia Jelleggörbék Alkalmazási terület Kiválasztási szempontok A kismegszakítókon található jelölések 6. Fejtse ki az olvadóbiztosítók általános jellemzőit! Működési elv Csoportosítás szerkezet, I t jelleggörbe, alkalmazási terület szerint Alkalmazási terület Betétek cseréje Olvadóbiztosítók jelölései 5/33
7. Részletezze egy nullázással védett (TN-S rendszerű) háromfázisú fogyasztó szerelői ellenőrzésének lépéseit! Milyen vizsgálatot végez, ha szigetelésromlásra utaló jelet észlel? Szemrevételezés Bekötés ellenőrzése Folytonosságvizsgálat Felcserélés vizsgálata Dokumentáció A szigetelési ellenállás mérésének szabályai 8. Egy olyan berendezés karbantartását végzi, amelyen 24 V-os törpefeszültségű tápellátás van. Milyen fajtái és jellemzői vannak a törpefeszültségű rendszereknek? Melyek a dugaszolóvillás csatlakoztatás szabályai? Milyen táplálási megoldások lehetségesek törpefeszültségű rendszerek esetében? SELV, PELV, FELV rendszerek jellemzői és előírásai Csatlakozók kialakítása Táplálás 6/33
9. Nullázott hálózaton az érintésvédelem felülvizsgálata során nem megfelelő hurokimpedanciát mért a felülvizsgáló. A vizsgált készülék egyfázisú fémtestű motor. A zárlatvédelmet olyan kismegszakító látja el, melynek névleges árama a motor névleges áramának tízszerese. A táplálóvezeték keresztmetszetéről és anyagáról nincs dokumentáció. Az Ön feladata a vizsgálat során tapasztalt hiba kijavítása. Milyen okok miatt lehet nem megfelelő a hurokimpedancia? Milyen megoldásokat javasol? A zárlatvédelem megfelelő kialakítása A túl nagy hurokimpedancia lehetséges okai ÁVK alkalmazásának lehetőségei 10. Ismertesse az aszinkronmotorok túlterhelésvédelme és zárlatvédelme eszközeinek jellemzőit, az alkalmazás szabályait! Milyen készülékeket ismer az aszinkronmotorok vezérlésére? Az aszinkronmotorok túláramának okai Hőkioldós túlterhelésvédelem Termisztoros motorvédelem A zárlatvédelem megvalósításának eszközei A mechanikus kézikapcsolók jellemzői Mágneskapcsolók alkalmazása és jellemzői 7/33
11. Mit értünk a megbízhatóságközpontú karbantartás alatt? Előzményei Hét alapkérdése Az elemzés lépései 12. Mutassa be a teljes körű hatékony karbantartást TPM! Alapjai Veszteségforrások Jellemzői: 5 alappillér, 5 x 7 lépés 8/33
13. Mutassa be a különböző üzemeltetési stratégiákat! Az üzemeltetés fogalma, állapotai, tárgya, ábrázolása Meghibásodásig történő üzemeltetés Kötött üzemidő szerinti üzemeltetés Megbízhatósági szint szerinti üzemeltetés Jellemző paraméter szerinti üzemeltetés 14. Beszéljen a minőségbiztosítás és karbantartás kapcsolatáról! Alapvető ok elemzésfolyamata, technikái Hibafa elemzésfolyamata, szimbólumai FMEA 9/33
15. Foglalja össze a programkészítés lépéseit! Milyen algoritmusleíró eszközöket ismer? Melyek a programkészítés elvei? Elöl vagy hátul tesztelő ciklus A ciklusok ábrázolása folyamatábrával A folyamatábra és a struktogram elemei 16. Mutassa be a programozás adattípusait, az adattípusok jellemzőit! Melyek az elemi adattípusok? Felépítésük Ábrázolásuk Helyfoglalásuk Műveletek adattípusokkal 10/33
17. A robotok szenzorikai elemeit hogyan osztályozzuk? Milyen útmérő rendszereket alkalmaznak a robotokban? A külső-belső szenzorok jellegzetességei, feladatuk Iniciátor, a végálláskapcsolók feladatai Elektronikus közelítő kapcsolók Optikai szenzorok, az adatfeldolgozók feladata A mobilrobotok autonómiája, intelligens szenzorok és adatkapcsolatok A mobilrobotok útvonalának meghatározása Pneumatikus helyzetérzékelők 18. Honnan származik a robot megnevezés? Milyen berendezéstípusból származtatják az ipari robotokat? Mi a manipulátor? Mi a teleoperátor? Mi a helyezőberendezés? Milyen robotosztályok különböztethetők meg? 11/33
19. Mi jellemzi a derékszögű koordinátás robotot? Hogyan jellemezhető a hengerkoordinátás robot TCP pontjának helyzete? A gömbi koordináta-rendszerű robot milyen paraméterekkel jellemezhető? Milyen robotplatformok vannak? Mi a kinematikai lánc, hogyan jellemezhetjük azokat? Milyen kinematikai kényszerek vannak? 20. Hogyan értelmezzük a robotok munkaterét? A robotok milyen hajtórendszerekkel rendelkeznek, és mi a jellemzőjük? Mi jellemzi a pneumatikus hajtási rendszert? Mi a hidraulikus hajtási rendszerek jellegzetessége? A villamos hajtási rendszereknek milyen csoportjai ismeretesek, és mi a jellemzőjük? A villamos hajtási rendszerek milyen mozgás-átalakítókkal vannak ellátva? A megfogószerkezetek milyen megfogási elvet követnek? Mi az erőzáró megfogás jellemzője? 12/33
AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI Tanári példány 1. Határozza meg a hiba- és alapvédelem fogalmát! Mely szabványok vonatkoznak a villamos berendezések létesítésére, üzemeltetésére és ellenőrzésére? Melyek a feszültségmentesítés szabványban rögzített lépései? Áramütés elleni védelem Vonatkozó szabványok Ellenőrzési rendszer A feszültségmentesítés fogalma, lépései A hibavédelem és alapvédelem célja MSZ HD 60364 MSZ 1585:2016 MSZ 4851 13/33
2. Foglalja össze az áram-védőkapcsoló (ÁVK) működési elvét, legfontosabb jellemzőit, alkalmazásának szabályait! Mit jelentenek az alábbi, ÁVK-n található jelölések? Milyen ellenőrzéseket kell elvégeznie a szerelői ellenőrzés során? Szerkezeti felépítés Típusok Bekötés Jelölések Tesztelés, ellenőrzés, dokumentálás Hibaáram Névleges feszültség, áram Tesztáramkör Működési jellemzők 14/33
3. Mutassa be a TN-C, TN-S, TN-C-S hálózatok legfontosabb jellemzőit! Mondanivalóját rajzzal illusztrálja! A TN-C, TN-S, TN-C-S hálózat rajza és a testzárlati áram útja Szabványos vezetékszínek Általános előírások A nullázás feltételei A nullázás külső és belső feltételei Hurokimpedancia Kiolvadási szorzó Fázisvezető Védővezető (PE) Nullavezető (N) PEN vezető 15/33
4. Beszéljen a TT és IT rendszerű hálózatok legfontosabb jellemzőiről! Mondanivalóját rajzzal illusztrálja! A TT, IT hálózat rajza és a testzárlati áram útja Általános előírások Alkalmazási terület, jellemzők Kompenzált hálózat Szigetelt csillagpontú hálózat Földzárlati áram Védőföldelés Előírások, alkalmazási terület KIF, KÖF 16/33
5. Beszéljen a megszakítók feladatáról! Mi jellemzi a hibavédelemben használt kismegszakítókat? Megszakítóképesség Névleges áram, feszültség, frekvencia Jelleggörbék Alkalmazási terület Kiválasztási szempontok A kismegszakítókon található jelölések Szerkezeti felépítés Gyorskioldó Túlterhelés Megszakítóképesség és jelölése Névleges áram B, C, D karakterisztika Alkalmazási jellemzők 17/33
6. Fejtse ki az olvadóbiztosítók általános jellemzőit! Működési elv Csoportosítás szerkezet, I t jelleggörbe, alkalmazási terület szerint Alkalmazási terület Betétek cseréje Olvadóbiztosítók jelölései Szerkezeti felépítés Csoportosítás I t jelleggörbe szerint Túlterhelés, zárlat Alkalmazott jelölések Névleges áram, határáram Alkalmazási jellemzők Betétek cseréje 18/33
7. Részletezze egy nullázással védett (TN-S rendszerű) háromfázisú fogyasztó szerelői ellenőrzésének lépéseit! Milyen vizsgálatot végez, ha szigetelésromlásra utaló jelet észlel? Szemrevételezés Bekötés ellenőrzése Folytonosságvizsgálat Felcserélés vizsgálata Dokumentáció A szigetelési ellenállás mérésének szabályai Vezetékek szabványos színjelölése Kötéstechnológia A védővezető folytonossága L-PE, N-PE esetleges felcserélésének vizsgálata A szerelői ellenőrzés személyi és tárgyi feltételei A szerelői ellenőrzés dokumentálása Szigetelési ellenállás mérése Mérőfeszültségek Határértékek 19/33
8. Egy olyan berendezés karbantartását végzi, amelyen 24 V-os törpefeszültségű tápellátás van. Milyen fajtái és jellemzői vannak a törpefeszültségű rendszereknek? Melyek a dugaszolóvillás csatlakoztatás szabályai? Milyen táplálási megoldások lehetségesek törpefeszültségű rendszerek esetében? SELV, PELV, FELV rendszerek jellemzői és előírásai Csatlakozók kialakítása Táplálás Földelt, földeletlen MSZ EN 61558 szerinti biztonsági transzformátor Dugaszolóaljzatok kialakítása Törpefeszültségű rendszerek ellenőrzése Táplálási módok ÉV osztály SELV, PELV, FELV 20/33
9. Nullázott hálózaton az érintésvédelem felülvizsgálata során nem megfelelő hurokimpedanciát mért a felülvizsgáló. A vizsgált készülék egyfázisú fémtestű motor. A zárlatvédelmet olyan kismegszakító látja el, melynek névleges árama a motor névleges áramának tízszerese. A táplálóvezeték keresztmetszetéről és anyagáról nincs dokumentáció. Az Ön feladata a vizsgálat során tapasztalt hiba kijavítása. Milyen okok miatt lehet nem megfelelő a hurokimpedancia? Milyen megoldásokat javasol? A zárlatvédelem megfelelő kialakítása A túl nagy hurokimpedancia lehetséges okai ÁVK alkalmazásának lehetőségei Túláramvédelem Táplálás a védelem önműködő lekapcsolásával B, C, D karakterisztika Vezetékek terhelhetősége Vezetékek csatlakoztatása, kötéstechnológia ÁVK jellemzői Vezetékek ellenállása TN-S rendszer 21/33
10. Ismertesse az aszinkronmotorok túlterhelésvédelme és zárlatvédelme eszközeinek jellemzőit, az alkalmazás szabályait! Milyen készülékeket ismer az aszinkronmotorok vezérlésére? Az aszinkronmotorok túláramának okai Hőkioldós túlterhelésvédelem Termisztoros motorvédelem A zárlatvédelem megvalósításának eszközei A mechanikus kézikapcsolók jellemzői Mágneskapcsolók alkalmazása és jellemzői Túlterhelési és zárlati áram A zárlatvédelem eszközei A túlterhelésvédelem eszközei A hőkioldó beállítása PTC, NTC termisztor A mechanikus kapcsolókészülékek felépítése Ívoltás A mágneskapcsolók és kontaktorok szerkezeti felépítése Katalógusadatok Alkalmazási csoportok 22/33
11. Mit értünk a megbízhatóságközpontú karbantartás alatt? Előzményei Hét alapkérdése Az elemzés lépései Reliability Centered Maintenance (RCM) Előzményei: TMK, Just in Time, karbantartási technikák változása Hét alapkérdés Funkciók: elsődleges, másodlagos Meghibásodások következményei: rejtett, biztonsági és környezeti, üzemeltetési, nem üzemeltetési Hibamenedzsment technikái: megelőző tevékenységek (tervszerű helyreállítás, kiselejtezés, állapot szerinti munkák), utólagos tevékenységek (hibakeresés, újratervezés, időterv nélküli karbantartás) Elemzés lépései: vizsgálat-előkészítés, rendszerszint kiválasztása, funkcionális hibaanalízis, kritikus részegység, adatgyűjtés-elemzés, hibamód és - hatás elemzése, karbantartási eljárás kiválasztása, ciklusidő meghatározása, összehasonlító elemzés, végrehajtás, adatgyűjtés-elemzés 23/33
12. Mutassa be a teljes körű hatékony karbantartást TPM! Alapjai Veszteségforrások Jellemzői: 5 alappillér, 5 x 7 lépés Alapjai: JIT, 5S Veszteségforrások: üzemleállás, holtidő, csökkent sebesség, indulási, minőségi hibák okozta problémák Jellemzői: 5 alappillér (tervszerű karbantartási program 7 lépése, karbantartási megelőzés 7 lépése, oktatás, gyakorlat 7 lépése, súlyponti problémák kiküszöbölésének 7 lépése, autonóm karbantartás kialakításának 7 lépése) 24/33
13. Mutassa be a különböző üzemeltetési stratégiákat! A üzzemeltetés fogalma, állapotai, tárgya, ábrázolása Meghibásodásig történő üzemeltetés Kötött üzemidő szerinti üzemeltetés Megbízhatósági szint szerinti üzemeltetés Jellemző paraméter szerinti üzemeltetés Használat, tárolás, kiszolgálás, javítás Üzemeltetési lánc, üzemeltetési gráf Meghibásodásig történő üzemeltetés, gráfja Kötött üzemidő szerinti üzemeltetés, gráfja Megbízhatósági szint szerinti üzemeltetés, gráfja Jellemző paraméter szerinti üzemeltetés, gráfja 25/33
14. Beszéljen a minőségbiztosítás és karbantartás kapcsolatáról! Alapvető ok elemzésfolyamata, technikái Hibafa elemzésfolyamata, szimbólumai FMEA Alapvető ok elemzésfolyamata: adatgyűjtés, előkészítés, elemzés, javaslatok, végrehajtás, elemzés Alapvető ok elemzéstechnikái: halszálka, 5 miért, Pareto Hibafaelemzés célja, felépítése, elsődleges, másodlagos, kezelési hibák, és, vagy kapu, alapesemény, lezárt esemény, átvezetés FMEA lényege, előnyei, fajtái (termék, folyamat, rendszer, hibrid), felépítése 26/33
15. Foglalja össze a programkészítés lépéseit! Milyen algoritmusleíró eszközöket ismer? Melyek a programkészítés elvei? Elöl vagy hátul tesztelő ciklus A ciklusok ábrázolása folyamatábrával A folyamatábra és a struktogram elemei Adatszerkezet és algoritmus Folyamatábra, értékadás, input, output, leíró nyelv, szekvencia, szelekció, iteráció, ciklusok (elöl tesztelő, hátul tesztelő, növekményes) Struktúradiagram, folyamatábrák Bemenő adatok, kimenő adatok, előfeltétel, utófeltétel Összegzés, kiválogatás, szétválogatás 27/33
16. Mutassa be a programozás adattípusait, az adattípusok jellemzőit! Melyek az elemi adattípusok? Felépítésük Ábrázolásuk Helyfoglalásuk Műveletek adattípusokkal Programfej, deklarációs rész, programtörzs, deklaráció, változók, konstansok (azonosító típus funkció jelleg) Operandus, operátor, char, string, boolean, array, tömbdimenzió, komponens, record, értékadás kompatibilitás, szelektormező Szekvencia, szelekció, iteráció Egész (integer), racionális (valós), karakter (character) logikai (Boolean) 28/33
17. A robotok szenzorikai elemeit hogyan osztályozzuk? Milyen útmérő rendszereket alkalmaznak a robotokban? A külső-belső szenzorok jellegzetességei, feladatuk Iniciátor, a végálláskapcsolók feladatai Elektronikus közelítő kapcsolók Optikai szenzorok, az adatfeldolgozók feladata A mobilrobotok autonómiája, intelligens szenzorok és adatkapcsolatok A mobilrobotok útvonalának meghatározása Pneumatikus helyzetérzékelők Érintkezéses, érintkezés nélküli, aktív, passzív, belső, külső o Belső a robot működését, a tengelyek mozgástartományát, terhelését meghatározó-figyelő érzékelők, kapcsolók, iniciátorok o Külső a munkatérfigyelő, -határoló érzékelők a munkadarab pozicionálást érzékelő, érintkezős, kontaktor (érzékelő áramkört záró), hall elemes, optikai, képfeldolgozó Útmérők, közvetett mérőrendszer, optikai vagy rezorveres szögelfordulás-mérők, fordulatszám-érzékelők, erő- és nyomatékszenzorok, közvetlen, nyúlásmérők, közvetett pl. árammérők Abszolút-növekményes, digitális és analóg Működési elv szerint digitális, analóg, hibrid Abszolút, relatív, inkrementális Tapintóérzékelés, látóérzékelés Mechanikai szerkezet, hajtás és energiaforrás Irányítórendszer Anyagmozgató berendezés Autonóm mozgású anyagmozgatók: fix útvonalvezetéses (indukciós hurok vagy optikai vonalkövetés, külső téren GPS és tehetetlenségi inerciális tájoló, irány-, út- vektorokkal vezetve. Célpontnál csatlakozási jelekkel pozícionált beállás. Állandó kapcsolat és állapotjelentés a logisztikai központ informatikai rendszerének. Biztonsági védelmek 29/33
18. Honnan származik a robot megnevezés? Milyen berendezéstípusból származtatják az ipari robotokat? Mi a manipulátor? Mi a teleoperátor? Mi a helyezőberendezés? Milyen robotosztályok különböztethetők meg? Univerzálisan állítható, többtengelyű automata Programozható Anyagkezelő berendezések, kézi irányítású, mozgatóberendezés Távirányítású, programvezérlésű Derékszögű koordináta-rendszerű Henger koordináta-rendszerű Gömbi koordináta-rendszerű Csuklós rendszerű 30/33
19. Mi jellemzi a derékszögű koordinátás robotot? Hogyan jellemezhető a hengerkoordinátás robot TCP pontjának helyzete? A gömbi koordináta-rendszerű robot milyen paraméterekkel jellemezhető? Portálrendszerű, álló változat Világkoordináta-rendszer Milyen robotplatformok vannak? Mi a kinematikai lánc, hogyan jellemezhetjük azokat? Milyen kinematikai kényszerek vannak? T transzlációs mozgás, R rotációs mozgás Kényszerek, karok RTT, RRT Csukló Csúszka vagy egyenesbe vezetés Forgó csúszka vagy forgó egyenesbe vezetés 31/33
20. Hogyan értelmezzük a robotok munkaterét? A robotok milyen hajtórendszerekkel rendelkeznek, és mi a jellemzőjük? Mi jellemzi a pneumatikus hajtási rendszert? Mi a hidraulikus hajtási rendszerek jellegzetessége? A villamos hajtási rendszereknek milyen csoportjai ismeretesek, és mi a jellemzőjük? A villamos hajtási rendszerek milyen mozgás-átalakítókkal vannak ellátva? A megfogószerkezetek milyen megfogási elvet követnek? Mi az erőzáró megfogás jellemzője? Koordináta-rendszerek, világkoordináta-rendszer, koordináta-transzformációk Sebesség, szögsebesség Hajtónyomaték, hajtóerő A hajtás dinamikai tulajdonsága A programozott helyzet megközelítési módja, a pozicionálás Mechanikus ujjak (szorítópofák) Speciális készülékek (szerszámok) Univerzális ujjak szorítómechanizmus működtető szerkezet (energiaátalakító) ujjak (szorítópofák) állvány (váz) szerkezet 32/33
ÉRTÉKELÉS Sorszám Név Feladat sorszáma Osztályzat...... dátum aláírás 33/33