I. évfolyam, 1. szám 2012. október Szé gyen és ön zés a kép vi se lõ-tes tü let rend kí vü li ülé sén (4. oldal) Vi vát Hu szár! (10. oldal) Száz év a Cse pel SC-ben (14. oldal)
2 KÖZÉLET KÖZÉLET 3 Tisz telt hírkompolvasók! Idõ vel ös sze nõ, ami ös sze tar to zik tart ja a mon dás. Hogy a köz hely sze rû meg ál la pí tás men nyi re igaz, azt nem ezen a fe - lü le ten fog juk el dön te ni. Ezt a fe lü le tet ugyan is má sért hoz tuk lét re. Ar ra vál lal koz tunk, hogy kö ze lebb hoz zunk egy más hoz két, egy más sal min dig is szom szé di, sõt jó szom szé di vi szony - ban élõ fõ vá ro si ke rü le tet. Vál lal ko zá sunk cél ja nem tit kos. Cse pel és So rok sár két éven be lül de mok ra ti kus ér te lem ben ös sze nõ majd a fõ vá - ro si vá lasz tó ke rü le tek át raj zo lá sa ered mé nye képp. Ez azt je - len ti, hogy a XXI. és a XXIII. ke rü le tek ér de ke it egy azon sze - mély kép vi sel he ti majd a ma gyar tör vény ho zás ban. Így nem mel lé kes, hogy Mi, va gyis Cse pel és So rok sár több mint száz ezer la kó ja mit gon do lunk a rész ben már most is kö - zös dol ga ink ról. Nem mind egy, mit gon do lunk pél dá ul az is ko - lá ink, s a ben nük fel cse pe re dõ gyer me ke ink jö võ jé rõl. Mit az egész ség ügyi el lá tá sun kért, ügyes-ba jos elintéznivalóinkért, a szó ra koz ta tá sun kért fe le lõs köz in téz mé nyek sor sá ról. Mit a fõ - vá ros egyik leg pom pá sabb ter mé sze ti adott sá ga i val ren del ke - zõ, ma job bá ra még is par la gon he ve rõ kö zös szi ge tünk rõl. Mit a mun ka he lyek rõl, az oda ve ze tõ utak ról vagy épp az oda jut ta - tó kö zös sé gi köz le ke dés rõl. Tisz telt Ol va sók! Ben nün ket, cse pe li e ket és so rok sá ri a kat a tör té nel mi ha gyo má nya ink tól a de mog rá fi ai és szo cio ló gi ai ös sze té te lün kig sok min den meg kü lön böz tet egy más tól. El vi - szont csak egy Kis-Du na vá laszt ben nün ket. S ha úgy tart ja ked vünk, elég csak fel ug ra nunk kö zös kom punk ra, már át is hi dal tuk a köz tünk lé võ tá vol sá got. Tisz telt Ol va sók! Mi, a hírkomp-ot szer kesz tõ cse pe li ek és so rok sá ri ak az el kö vet ke zõ idõ ben azon dol go zunk majd, hogy be mu tas suk, egy ben bi zo nyít suk Önök nek: füg get le nül at tól, hogy az ak tu á lis ha ta lom mi ként igyek szik ép pen fe lül rõl ve zé rel ni az éle tün ket, a nap ról nap ra fel me rü lõ gond ja ink jó ré sze már ma is leg alább an nyi ra kö zös, mint az ar cunk ra mo - solyt csa lo ga tó min den na pi örö mök. S ki tud ja: ha jól vé gez zük a dol gun kat, va gyis az Önök tény - sze rû és sok szí nû tá jé koz ta tá sát, a vé gén ta lán még az is ki de - rül, hogy ös sze tar to zik, ami idõ vel ös sze nõ... Blogajánló A 2010-ben ha ta lom ra ke rült fideszes vá ros ve ze tés leg - fon to sabb, mind et meg elõ zõ dön té se a Cse pel új ság meg szün te té se volt. Ele men tá ris düh vel tá mad tak a cse - pe li ek több mint hat év ti ze des, he ten te meg je le nõ lap já - ra. Az új ság azon ban har mad nap fel tá madt XXI. szá za di mó don: az interneten. Két éve, 2010 ok tó be re óta ott ol - vas ha tó a csepelujsag.blog.hu cím alatt. Vál to zat la nul he lyi köz éle ti hí re ket, vé le mé nye ket kö zöl. Ki ad ja a hírkomp Kft. 1214 Bu da pest, Er dõ sor u. 44. Szer kesz tõ ség: info@hirkomp.hu HA Ön nek tet szik ki ad vá nyunk, kér jük, to váb bít sa is me rõ se i nek! HA nemcsak a ha von ta meg je le nõ hír le ve lün ket ol vas ná, ha nem sze ret ne ér te sül ni a leg fris sebb in for má ci ó ink ról, kér jük, lá to gas son el hon la punk ra, ahol fel is irat koz hat: www.hirkomp.hu
4 KÖZÉLET KÖZÉLET 5 Szé gyen és ön zés a csepeli kép vi se lõ-tes tü let rend kí vü li ülé sén Ki rály er dõ ben még so ká ig lesz sár da gasz tás, ki vé ve Né meth Szi lárd pol gár mes ter há zá nak a kör nyé két. A nyár vé gi, au gusz tus 30-i rend kí vü li kép vi se lõ-tes tü - le ti ülés má sik leg na gyobb vissz hang ját az vál tot ta ki, hogy Nyirõ Jó zsef rõl, Szálasi Fe renc nyi las par la - ment jé nek tag já ról ne vez nek el iro dal mi ver senyt Cse pe len ott, ahol az egyik mû ve lõ dé si ház a nyi la - sok ál tal meg gyil kolt már tír köl tõ, Rad nó ti Mik lós ne - vét vi se li. Né meth Szi lárd, Cse pel fideszes pol - gár mes te re sa ját frak ci ó ja tá mo ga - tá sá val von ja ki ma gát a kö zös ség gond - jai alól. Elv ba rá tai se gít sé gé vel jut hat hoz zá olyan ki vé te le zett élet kö rül mé - nyek hez, ame lyek nek a hi á nyát a királyerdeiek több sé ge még éve kig fog ja meg szen ved ni. A cse pe li csa tor ná zás uni ós és ál la mi pénz fel hasz ná lá sá val, az MSZP vá ros ve ze tés idõ sza ká ban el - kez dett be ru há zás-elõ ké szí tés sel va ló - sul meg. Ez óri á si vál to zást hoz a királyerdeiek éle té ben, de nem szün te ti meg a nagy esõk, hóolvadások idõ sza ká ban ta pasz tal ha tó ára dá so kat, tó csá kat és a ve lük együtt ke let ke zõ sa rat. Eh hez a je len le gi fideszes vá ros ve ze tés to váb bi erõ fe szí té se i re vol na szük ség, de Né - meth Szi lárd egy la kos sá gi fó ru mon ki je - len tet te: a csa tor ná zás ré sze ként nem épí tik meg a csa pa dék víz-el ve ze tõ ket. A ki vé tel a rend kí vü li tes tü le ti ülés dön té - se alap ján pon to san az a Sás ka ut ca lett, ame lyik ben õ, a pol gár mes ter la kik. Hall hat tunk hi vat ko zást is ko lá ra, kü lön - fé le in téz mé nyek re, de hát ilye nek Ki rály - er dõ több más pont ján is ta lál ha tók. Az MSZP-s kép vi se lõk a vi tá ban rá mu tat tak az ano má li ák ra, az ön zés re, a ki ló gó ló - láb ra. A fideszes két har mad gomb nyo - más ára azon ban gyõ zött a pol gár mes - ter ut cá ja, és ma radt a ki ló gó ló láb. A szo ci a lis ta kép vi se lõk a De mok ra ti - kus Ko a lí ció kép vi se lõ jé vel együtt éle - sen bí rál ták a fideszes vá ros ve ze tést azért, mert mint mond ták Nyirõ sze - mé lyé ben Szálasi egyik utol só talp nya - ló já ról akar nak el ne vez ni egy Kár pátme den cei iro dal mi ver senyt, amely ben gye re kek, fi a ta lok, pe da gó gu sok rész - vé te lé re szá mí ta nak. Zá po roz tak az el - len zé ki ér vek. A Fi desz-kdnp frak ció tag jai azon ban né mák ma rad tak, egy szót sem vá la szol tak. Né meth Szi lárd pol gár mes ter és Bor bély Lé nárd al pol - gár mes ter in té sé re meg nyom ták a gom - bot, amel lyel újabb szé gyen fol tot ra - gasz tot tak Cse pel re és fõ ként ma guk ra. (Mun ka tár sunk tól) A CSEPELI FIDESZ ERKÖLCSE Avagy áru fu va ro zó a cse pe li va gyon gaz da ve ze tõ je, vagy csak er kölcs te len, akár a he lyi Fi de szes ve ze tés? gyet len év alatt 33 317 ki lo mé tert Eutaz ga tott köz pén zen az MSZP-s pol gár mes ter-je lölt volt a cí me an nak az írás nak, amely 2010-ben je lent meg Ábel At ti la (ko ráb ban admin, ma agit - prop fe le lõs) szer kesz té sé vel, il let ve köz - re mû kö dé sé vel ki adott Cse pel Info c. ki - ad vány ban. Majd így foly tat ták: A ki mu - ta tá sok sze rint Szenteczky Já nos ve zér - igaz ga tó 2008 má ju sá ban 4448 ki lo mé - tert, jú li us ban, a sza bad sá go lá sok ide - jén 5447 ki lo mé tert, au gusz tus ban pe - dig 4507 ki lo mé tert tett meg a Csevak Zrt. ki zá ró lag ál ta la hasz nált ko csi já val mi köz ben a mun ka kö re sze rint ve zér - igaz ga tó, nem pe dig áru fu va ro zó volt. Meg té vesz tõ mó don nem szólt a cikk ak kor ar ról, hogy 2008-ban ös sze sen 27 668 ki lo mé tert tet tem meg úgy, hogy az au tó hasz ná la tot ter he lõ min den adót és já ru lé kot ma gam fi zet tem! A cse pe li kép vi se lõ-tes tü let fideszes több sé ge (köz te Ábel At ti lá val, aki az óta már al pol gár mes ter is) a leg utób bi tes tü - le ti ülés egyik na pi rend je ként azt fo gad - ta el, hogy a Csevak Zrt. jog utód ja ként mû kö dõ Cse pe li Vá ros gaz da Zrt. je len - le gi ve zér igaz ga tó ja, Werner Pé ter ed dig évi 30 ezer km-ben kor lá to zott au tó hasz - ná la tát fel old ja, és en nek ér tel mé ben akár csak Né meth Szi lárd pol gár mes ter an nyit me het az au tó val, amen nyit csak bír. És mind ezt úgy, hogy a kor lát lan au - tó hasz ná la tot ter he lõ adók ra és já ru lé - kok ra sincs gond juk. Eze ket ugyan is szintén a cse pe li fideszes több ség dön - té se ér tel mé ben a ke rü le ti adó fi ze tõk áll ják! Nem cso da, hogy szük ség volt a dön tés re, hi szen Werner Pé ter a kér dé - sem re vá la szol va el mond ta, hogy hat hó nap alatt már 25 ezer ki lo mé tert tett meg a Csevak au tó já val Mi u tán a tes tü le ti ülé sen a fen ti e ket szó sze rint szó vá tet tem, úgy mi nõ sít ve az elõ ter jesz tést, hogy az nem csak po - fát lan és su nyi, de ge rinc te len is, Né meth Szi lárd a kö vet ke zõ re a gá lás sal ren del te el a sza va zást: arc pi ru lás nél kül fenn - tar tom a ja vas la tot, amely tör vé nyes és er köl csös Szenteczky János VÁL TO ZÁST ÉS KI SZÁ MÍT HA TÓ SÁ GOT A CSE PE LI EK NEK! Fél ide jé hez kö ze le dik az ön kor mány za ti cik lus! Az MSZP cse pe li frak ci - ó ja már egy év vel ez elõtt is ja va sol ta, hogy a ke rü let irá nyí tá sá ban és a kép vi se lõ-tes tü let mun ká já ban a je len le gi vá ros ve ze tõk tér je nek vis sza a de mok ra ti kus és kor rekt együtt mû kö dés út já ra. Az itt élõk, a ke rü let va ló di prob lé má i val kell fog lal koz ni mond tuk, mert Cse pel jö võ jé rõl van szó. Az óta még ros szabb lett a hely zet. A kép vi se lõ-tes tü let mun ká ját zseb- bõl irá nyít ják az el múlt 10 tes tü le ti ülés bõl 7 (!) rend kí vü li ülés volt! Foly - ta tó dik a lát vány po li ti zá lás. Idén ün ne pel tük Cse pel új já épí té sé nek 300. év for du ló ját, mi köz ben mér ték adó tör té né szek és a do ku men tu mok sze - rint az új ra te le pí tés csak 1717-ben kez dõd he tett meg. Zaj lik a múlt meg ha - mi sí tá sa. Ezt bi zo nyít ja az ir re den ta or szág zász ló meg épí té se, a pol gár - mes ter nyi las mos da tó ak ci ói (Nyirõ Jó zsef kár pát-me den cei iro dal mi és mû velt sé gi ver seny fel hí vá sa), a szél sõ jobb ol da li új ság írók és ci vil szer ve - ze tek tá mo ga tá sa, a ro vás írá sos Cse pel-ka puk fel ál lí tá sa. Tart az utób bi két év ti zed ered mé nye i nek meg ha mi sí tá sa is, a 2010 elõtt in dí tott fej lesz té sek (pl. ge rinc út, csa tor ná zás, Ady-prog ram) tel jes ki sa já - tí tá sa. Ko moly, de egy re si ker te le nebb erõ fe szí té se ket tesz nek a pol gár - mes ter mun ká já nak ha zug sá gok kal va ló fel ma gasz ta lá sá ra ( a la kos ság - nak a fõ vá ros ban egye dül ál ló mó don nem kell ki fi zet nie hoz zá já ru lást az ut cai ve ze ték meg épí té sé ért ), a köz vet len elõ dök min den esz köz zel va - ló le já ra tá sá ra. Nap ja ink ban is gya kor lat az el len zék, a ci vil és gaz da sá gi szer ve ze tek, il let ve a la kos ság tel jes ki zá rá sa az együtt mû kö dés bõl. Nem tel je sí tet ték a fon to sabb vá lasz tá si ígé re te i ket! Nem épí tet ték meg az uszo dát, le mond tak a cse pe li kór ház ról, el le he tet le ní tet ték a cse pe li sport éle tet, és je len leg is zaj lik a cse pe li is ko lák ál la mo sí tá sa! Az úgy ne ve - zett észa ki pénz amely bõl 2010 ok tó be ré ben még több mint 3 mil li árd fo - rint ke rült át adás ra, a cik lus vé gé re el fogy hat úgy, hogy sem újabb be ru - há zá sok vagy azok elõ ké szí té se nem tör té nik Cse pe len. Nem ter ve zik pél - dá ul a csa pa dék víz-el ve ze tés meg ol dá sát vagy a föld utak szi lárd út bur ko - lat tal va ló el lá tá sát sem. A sze mé lyes ke dés 2010-ig nem volt szo ká sunk, an nak el le né re, hogy ve lünk szem ben min den al ka lom mal ezt meg tet ték. De ar ról, hogy a sze - gény ség leg fõ kép pen az unortodox gaz da ság po li ti ka és az igaz ság ta lan adó rend szer mi att Cse pe len is egy re nõ, mi köz ben a ke rü le tünk ve ze tõi gya ra pod nak, nem szól ha tunk más ként, csak sze mé lyes ked ve. Né meth Szi lárd a va gyon be val lá sai alap ján egy év alatt vis sza tud ta fi zet ni 4,6 mil - lió fo rin tos pénz in té ze ti tar to zá sát. Ha vi 1 527 000 fo rin tos ke re se te mel lé párt tár sai ne ki és a ma guk ré szé re új sze mély gép ko csi kat és kor lát lan hasz ná la tot biz to sí tot tak úgy, hogy en nek költ sé ge it a cse pe li adó fi ze tõk áll ják. Ugyan õk azt is meg sza vaz ták, hogy az el in dult csa tor ná zá si prog - ram ré sze ként csak a pol gár mes ter ut cá já ban csa pa dék víz-el ve ze tõ csa - tor na is le gyen. Cse pel va la men nyi la kó já nak biz to sí ta ni kell az él he tõbb kö rül mé nye - ket, a meg él he tés leg fon to sabb fel tét ele it, a gya ra po dás le he tõ sé gét. Ezért rö vi de sen nyil vá nos ság ra hoz zuk prog ra mun kat. Vál to zást, mun kát és biz ton sá got aka runk Cse pe len. Önök kel Önö kért. Dobák Ist ván Szenteczky Já nos Ger gely Ist ván Ta kács Krisz ti án
6 KÖZÉLET Nincs több hi tel Újabb hi te le ket már nem ad nak a ban kok az ön kor mány - zat ok nak. Pénz hí ján vi szont le áll a ha zai ön kor mány za ti rend szer, már jö võ ja nu ár ban nyi lat koz ta Kósa La jos, Deb re - cen pol gár mes te re a ma gyar saj tó mun ka tár sa i nak. A Fi desz ügy ve ze tõ al el nö ke azt mond ta, a kor mány már dol go zik a meg ol dá son. A hely ha tó sá gi szer ve ze tek ve ze tõi azon ban nem tud nak a rész le tek rõl. Így ne héz ter vez ni. A fej lesz té sek egy ré szé re már egy ide je nincs pénz, de most a mû kö dés is ve szély be ke rül het. HK Fo lya ma to san csök ken a re ál bér Hó na pok óta ma ga sabb az inf lá ció, mint amen nyi vel nõ a bé rünk. A KSH szep tem ber 18-i je len té se sze rint az el sõ fél év ben a brut tó át lag ke re se tek 4,8, a csa lá di ked vez mény fi - gye lem be vé te le nél kül szá mí tott net tó át lag ke re se tek 2 szá za - lék kal ha lad ták meg az elõ zõ év azo nos idõ sza kit. Te kin tet tel a most már tar tó san 5 6 szá za lék fe let ti inf lá ci ó ra, ha vá sá rol ni aka runk a fi ze tés bõl, azt lát juk, hogy egy re ke ve seb bet ér a pén zünk, 4 szá za lék kal csök kent a bé rek re ál ér té ke. A nem zet gaz da ság ös szes fog lal koz ta tott já nak jú li u si brut - tó 7,1 szá za lé kos bér emel ke dé se sem kor mány za ti si kert tük - röz, hi szen mö göt te az egész ség ügy ben dol go zók nak nyúj - tott egy sze ri bér kom pen zá ció áll. To váb bi, rég óta hú zó dó prob lé mák vár nak meg ol dás ra, mert sok eset ben nem az ér té - kén meg fi ze tett az adott mun ka. Kor má nyok jön nek és men - nek, de a rossz bér szer ke zet bõl egyik sem tud ta ki ve zet ni a köz szfé rát. Hi á ba ala kít ják át az ok ta tá si és a kép zé si rend - szert, a fi ze té se ket va ló já ban egy adott vál lal ko zás jö ve de lem - ter me lõ ké pes sé ge ha tá roz za meg. Hír komp in for má ció Hat szá za lé kos az inf lá ció Át la go san hat szá za lék kal emel ked tek az árak au - gusz tus ban ha zánk ban, en nél na gyobb drá gu - lás ra utol já ra két és fél éve volt pél da. Jú li us hoz ké - pest is mét a ben zin árak okoz tak gon dot. 12 hó nap alatt 2011. au gusz tus hoz vi szo nyít va az élel mi sze rek árai az át la gos nál na gyobb mér ték - ben, 6,3%-kal emel ked tek. Ezen be lül je len tõ sen nõtt a to jás (32,3%), a ser tés zsír (25,1%), a cso ko lá dé, ka - kaó (19,6%), az idény áras élel mi sze rek (13,2%) és a ser tés hús (10,4%) ára. HK Óri ás kí gyó a ki kö tõ ben Óri ás hos szú sá gú, hu szon ki lenc va gon ból ál ló szén vo - nat ha ladt át a na pok ban Cse pe len, amely nek cél ál - lo má sa a szabadkikötõ volt. A So rok sá ri út ren de zõ ig egy vil lany moz dony is se gí tet te a kon vojt hú zó nagydízelt, amely a Cse pel-szi ge ti vonatóvágányon már egye dül húz - ta a szu per sze rel vényt. For rás: iho.hu Egy re több pa nasz ér ke zik a cse pe li pol gár mes te ri hi va tal ba a táv fû té si szám lák ról. A FÕ TÁV ja vas la tá ra és a jobb tá jé koz ta tás ér de ké ben hív ták össze a köz meg hall ga tást. Az Öko-programon át esett pa nel há - zak ban (a hõ szi ge te lés, a nyílászáró - csere és a táv fû té si rend szer kor sze rû sí - té se el le né re) a la kók egy ré szé nek a ko - ráb bi ál la pot hoz ké pest sok kal ma ga - sabb lett a távhõ-számlája, mi köz ben ar - ra szá mí tot tak, hogy ke ve seb bet kell majd fi zet ni ük. A FÕ TÁV kép vi se lõ je sze rint ma ga a rend szer a prob lé ma: az ese tek több sé - gé ben nem ros szul ki ál lí tott szám lák ról van szó, ha nem a költ ség meg osz tás mód sze re el hi bá zott. A FÕ TÁV az épü let ál tal el fo gyasz tott hõ men nyi sé get mé ri, s ezt vá laszt ja szét fû té si és hasz ná la ti me leg víz elõ ál lí tá sá - ra szol gá ló hõ men nyi ség re. Az épü le ten be lü li, la ká son kén ti szét osz tás hoz a kö - KÖZÉLET Öko-program és szám lák A Rad nó ti Mik lós Mû ve lõ dé si Ház ban szep tem ber 20-án köz meg hall ga tá son tá jé koz tat ták a táv fû té ses la kás ban élõ ket a szám lá zás sal kap cso la tos kér dé sek rõl. A tár - sas há zak kö zös kép vi se lõi nem vet tek részt, csak a Vá - ros gaz da Kft. (ex-csevak) ve ze tõi je len tek meg. zös kép vi se lõ ad ja meg a fel osz tá si arány szá mot. A fel osz tás lég köb mé ter alap ján és a költ ség meg osz tó esz köz ada ta i nak fi gye lem be vé te lé vel le het sé - ges. A fel osz tá si ará nyok he lyes al kal - ma zá sá ra kor mány ren de let is szü le tett, de úgy tû nik: a táv fû té ses há zak ban a kö zös kép vi se lõ ugyan a köz gyû lés fel - ha tal ma zá sá val így ál la pí tot ta meg a fel - osz tá si mód szert, a la kók több sé ge még sem óhajt en ged mé nye ket ten ni az az töb bet fi zet ni azért, hogy a ki sebb - ség hez tar to zó és ma ga sabb szám lá val ren del ke zõk fi zet ni va ló ja csök ken jen. A tár sas há zak több sé gé ben a fel osz - tá si elv: 20 szá za lé kot a lég köb mé ter, 80 szá za lé kot a költ ség meg osz tó alap ján kell fi zet ni. A Csevak-utód az 50 50 szá - za lé kos arányt ja va sol ta al kal maz ni, mert így le het ne csök ken te ni a szél sõ la - ká sok többlethõ-felhasználás mi at ti ma - ga sabb szám la ös sze gét. Ha pe dig még kom pen zá ci ós szor zót is be épí te né nek a szél sõ la ká sok szám lá i ba, ak kor vál na még igaz sá go sab bá a rend szer. A két és fél órás prog ram vé gé hez kö - ze led ve (mely nek zö mét a Fõ táv-tá jé - koz ta tó és a pol gár mes ter sze rep lé se tet te ki) csak azt le he tett meg ál la pí ta ni, hogy a gon dot nem ol dot ták meg, az el - szá mo lá si rend szer to vább ra is igaz ság - ta lan. Az ön kor mány zat szin te te he tet len e kér dés kör ben, mind ös sze elõ se gít he ti a he lyi, kis kö zös sé gek tá jé koz ta tó, egyez ke dõ ta lál ko zó it, vagy azok ban a há zak ban, ahol még több ség ben van - nak az ön kor mány za ti bér la ká sok, min - ta pro jek tet in dít hat. Per sze az or szág - gyû lé si kép vi se lõk is te het né nek va la mit a jobb tör vé nyi sza bá lyo zá sért. A pol gár - mes ter ta lál ko zót kez de mé nye zett a la - kó kö zös sé gek ez út tal tá vol ma radt ve ze tõ i vel. (Mun ka tár sunk tól) Lakossági tapasztalatok A köz meg hall ga tás lé nye ge, hogy a közt hall gat ják meg, az az az em be rek el mond hat ják pa na szu kat és kér dez het nek a ve ze tõk tõl. Saj nos a fó rum ra igen ke ve sen men tek el õk azon ban hal lat ták szavu kat. Volt, aki el mond ta: sze rin te igaz ság ta lan, hogy a ma ga sabb eme le te ken élõk ol csób ban él ve zik a me le get, míg õk lent drá gáb ban fa gyos kod nak. Ezen csak a tár sas há zi köz gyû lés tud vál toz tat ni, de a szél sõ la ká sok tu laj do no sai ke - ve sen van nak ah hoz, hogy a vál to zást el ér jék. A ki sebb sé gi jo gok vé del me ér de - ké ben csak a pol gá ri pe res el já rást le het esz köz ként hasz nál ni. A köz gyû lés dön té sé re kí vül rõl nem le het ha tást gya ko rol ni. Egy má sik részt ve võ azt fir tat ta: ho gyan le het spó rol ni, ha fû te nek? A meg ol - dás: ha 24 Cel si us fok he lyett csak 20 Cel sius fo kot tar ta nak a la kás ban, már is meg ta ka rí tot ták a fû té si ener gia mennyi ség 24 szá za lé kát. 7
8 KÖZÉLET KÖZÉLET 9 Mi lesz eb bõl? A kor mány za ti hon la pon már köz zé tet ték azt a ter ve - ze tet, mi sze rint jö võ ja nu ár 1-jé vel in gye ne sen a fõ vá - ro si ön kor mány zat tu laj do ná ba ke rül né nek a bu da - pes ti ke rü le ti ön kor mány zat ok nak a Du na part vo na lá - val köz vet le nül ha tá ros in gat lan jai. Tar lós Ist ván fõ pol gár mes ter egy szep - tem ber 14-i hír sze rint in do kolt nak tart ja, hogy a Du na-par ti te rü le tek fõ vá - ro si kéz be ke rül je nek. A fõ pol gár mes ter sze rint új ren de zé si ter vek és egy egy sé - ges pro jekt va ló sul hat meg a bu da pes ti rak part okon és in gat la no kon, amen nyi - ben a kor mány tá mo gat ja a vo nat ko zó bel ügy mi nisz té ri u mi ter ve ze tet. A fõ pol - gár mes ter sze rint a Du na-par ti te rü le tek ke ze lé se szer ve zet len, kö vet he tet len a fel osz tás, így egy kö zel múlt be li kor - mány ülé sen fel me rült, hogy a Du na-par - ti utak és a köz vet le nül kap cso ló dó in - gat la nok a fõ vá ros hoz ke rül je nek. Je lez te, hogy a fo lyam hasz no sí tás ál - la mi mo no pó li um, s amen nyi ben kor - mány tá mo ga tást kap a ter ve zet, ak kor a kor mán nyal együtt mû köd ve új ren de zé - si ter vek ké szül nek. Az el kép ze lé sek kö - zött em lí tet te, hogy a nagy ha jó kat ki te - le pí te nék a bel vá ros ból, és az új bá zi - suk Cse pe len jö het ne lét re. Az észa ki sza ka szon, a Vá ros ka pu vagy a Nép szi - get kör nyé kén jacht ki kö tõt le het ne épí - te ni, a bel sõ, fel sza ba du ló sza ka szo kon pe dig a kis ha jó-for gal mat sze ret nék sû - rûb bé ten ni több be szál ló hellyel, új ha - jók vá sár lá sá val. A kor mány za ti hon la pon köz zé tett ter ve zet in do ko lá sá ban az ol vas ha tó: a Du na ki emelt he lyet tölt be az or szág éle - té ben, így Bu da pest nek is fon tos, hogy a vá ros köz igaz ga tá si te rü le tén be lü li, a fo - lyó part vo na lá val köz vet le nül érint ke zõ ön kor mány za ti in gat la nok egy sé ges szem pont ok alap ján le gye nek hasz no - sít va, fej leszt ve. Ez a köz le ke dés, az ide - gen for gal mi le he tõ sé gek ki ak ná zá sa, va la mint az ár víz el le ni vé de ke zés szem - pont já ból is fon tos ér vel a Bel ügy mi - nisz té ri um. MTI-HK Biz ton sá go sabb köz le ke dés Cse pe len Szep tem ber 24-tõl új út vo na lon köz le ke dik Cse pe len a 71-es busz, ok tó ber kö ze pé tõl sû rûb ben jár a H7-es HÉV, és egy új zeb ra is lé te sült az el múlt idõ szak ban Cse pe len, ame lye ket a fõ vá ro si és a ke rü le ti ön kor - mány zat, il let ve a BKK je len tett be. Mó do sí tott út vo na lon és új meg ál ló - he lyek érin té sé vel köz le ke dik a 71-es au tó busz a cse pe li ön kor mány zat kez - de mé nye zé sé re, az egész ség ügyi in téz - mé nyek és a bevásárlóhelyek ked ve - zõbb el ér he tõ sé ge ér de ké ben. A já rat Cse pel, Hor gász ta nya irá nyá - ban a Szent Im re tér tõl a Tán csics Mi hály ut cá ig vál to zat lan út vo na lon köz le ke dik, in nen a Tán csics Mi hály ut ca Szé che - nyi Ist ván ut ca Ko lozs vá ri ut ca Ka to - na Jó zsef ut ca út vo na lon, majd in nen is - mét a je len le gi vo nal ve ze té se sze rint ha - lad. A já rat Cse pel, Szent Im re tér irá nyá - ban a Cse pel, Hor gász ta nya vég ál lo más - tól a Ka to na Jó zsef ut ca meg ál ló ig vál to - zat lan út vo na lon ha lad, in nen a Ko lozs vá - ri ut ca Szé che nyi Ist ván ut ca Tán csics Mi hály ut ca út vo na lon, majd to vább is mét az ere de ti vo nal ve ze té se sze rint. A vál to zás ke re té ben szin tén a cse - pe li ön kor mány zat ké ré sé re a Ko lozs - vár ut cai, a temp lom mel lett el he lye zett meg ál ló he lyeket Gö rög ka to li kus temp - lom ra ne vez ték át. A kö zös sé gi köz le ke dés elõny ben ré - sze sí té se ér de ké ben a Ko lozs vá ri ut - cá ban a Ka to na J. u. Szé che nyi I. u. kö zöt ti sza ka szon meg szûnt a jobb - kéz-sza bály, ezért a Ko lozs vá ri ut cán köz le ke dõ jár mû vek nek így a 71-es busz nak is el sõbb sé gük van az út ke - resz te zõ dé sek ben. Sû rûb ben köz le ke dik ok tó ber kö ze pé - tõl a H7-es HÉV. Je len leg a sze rel vé nyek a ko ra reg ge li és a ké sõ es ti idõ szak ok - ban 20 per cen ként köz le ked nek, azon - ban te kin tet tel ar ra, hogy a HÉV az egye - dü li kap cso la tot je len ti Bu da pest köz - pont ja és egy tel jes bu da pes ti ke rü let kö - zött, így a já rat sû rû ség nö ve lé se in do - kolt, a ja vas la tot a BKK szak em be rei is tá mo gat ták. Útfelújítás Soroksáron A be ve ze ten dõ új me net rend ben je - len tõ sen le csök ken a 10 perc nél rit kább kö ve té si ide jû idõ szak ok hos sza. Né - hány ko ra haj na li és ké sõ es ti in du lás tól el te kint ve a HÉV-sze rel vé nyek egyet len nap szak ban sem fog nak 10 perc nél rit - káb ban köz le ked ni. Az új me net rend ki ala kí tá sá nál lé nye - ges szem pont volt, hogy to vább ra is biz - to sít sák a H7-es HÉV cse pe li bu szok kal tör té nõ han golt köz le ke dé sét, így az új HÉV-me net ren dek be ve ze té sé vel a cse - pe li au tó busz ok me net rend jei is mó do - sul ni fog nak: hét vé gén nap köz ben a 148- as, 151-es és 159-es au tó busz ok is sû - rûb ben, 15 he lyett 10 per cen ként kö ve tik majd egy mást. A töb bi vi szony lat ese tén az in du lá si idõ pont ok vál toz nak majd. Új, kö zép szi ge tes ki ala kí tá sú, ki je lölt gya lo gos-át ke lõ hely va ló sult meg a XXI. ke rü let Tán csics Mi hály ut ca Gör gey Ar túr tér cso mó pont ban, a gyer mek or vo - si ren de lõ köz vet len kö ze lé ben, a he lyi ön kor mány zat és a BKK együtt mû kö dé sé - ben, ke rü le ti be ru há zás ban. A zeb ra lé te sí té se for ga lom biz ton sá got szol gá ló át ala - kí tás, hi szen a gyer mek or vo si ren de lõ és az út túl ol da lán ta lál ha tó ren de lõ in té zet, gyógy szer tár, új au tó busz-meg ál ló, va la mint a par ko ló he lyek kö zött te remt biz ton - sá gos át ke lé si le he tõ sé get. A kö zép szi ge tes ki ala kí tás nak kö szön he tõ en az át kel ni szán dé ko zó gya lo go sok nak egy szer re csak egy köz úti irány for gal mát kell fi gyel ni - ük, és az át ke lés so rán az egyéb ként 9 mé ter szé les út he lyett csu pán 3,5 mé tert kell az út tes ten meg ten ni ük egy-egy út test re le lé pés után. A gya lo gos át ke lõ hely lé te sí - té se so rán a va kok ra és a gyen gén lá tók ra va ló te kin tet tel mind a zeb ra elõtt, mind a kö zép szi ge ten taktilis jel zé se ket he lyez tek el, ame lyek se gí tik köz le ke dé sü ket. Szep tem ber 10-e óta dol goz nak a XXIII. ke rü le ti Szent Lász ló ut ca fel újí tá sán, a for gal mi vál to zá so kat is ered mé nye zõ te vé keny ség ok tó ber kö ze pé ig tart. Apro jekt ke re té ben a Sós mo csár ut cá nál új busz meg ál lót ala kí ta nak ki. To váb bá új, há rom mé ter szé les gya log át ke lõ he - lyet lé te sí te nek a Tartsay ut cai és a Pistahegyi úti ke resz te zõ dés ben, ahol a va kok és gyengénlátók köz le ke dé sé nek se - gí té sé re ba ráz dált, (úgy ne ve zett taktilis) jár da bur ko lat épül. A mun ká la tok a Tartsay ut ca és a Mezs gye ut ca kö zött a ki fe lé ve ze tõ, a Cik lá men ut ca és a Szentlõrinci út kö zött pe dig a be fe lé ve ze tõ ol da lon in dul tak meg. A sze gély épí tés és az új ol dal be öm lõs víz nye lõ-ak nák el he lye zé se mi att 30 ki lo mé - ter/órás se bes ség kor lá to zást ve zet tek be. A ma rá si mun kák kez de té tõl, szep tem ber 17-étõl a két irá nyú for gal mat jel zõ õrök sza bá lyoz zák. Meg erõ sí tik a busz meg ál ló kat, az erõ sen meg ron gá ló dott he lye ken ki cse ré lik a pá lya szer ke ze tet és asz fal - toz nak. E mun ká la tok ide jén a köz úti for ga lom vál ta ko zó irány ban, egy for gal mi sá von ha lad hat. For rás: MTI
10 KÖZÖSSÉG KÖZÖSSÉG 11 Vi vát Hu szár! ep tem ber 23-án hu szá rok né pe sí tet ték be a Ki rály ma jo ri la kó te lep men ti SzKis-Duna-partot, a Da ru-domb kör nyé két. A Ma gyar Ház Ala pít vány jó vol - tá ból meg tar tott nagy sza bá sú, egész na pos ha gyo mány õr zõ ta lál ko zón hu szá - rok, ka to nák és pol gá rok vet tek részt szín pa di és sza bad té ri prog ra mo kon. A he lyi kis ki rály ok sem te het nek meg min dent Vég leg le zá rult a cse pe li Ta ma ris ka-domb kál vá ri á ja: a te - rü let or szá gos vé dett sé get ka pott. Az LMP és a he lyi ci vi - lek fel lé pé sé nek kö szön he tõ en si ke rült meg vé de ni egy ér té kes ter mé szet vé del mi te rü le tet. Fa ze kas Sán dor vi dék fej - lesz té si mi nisz ter be je - len tet te, hogy a Ta ma ris kadomb or szá gos ter mé szet - vé del mi vé dett sé get ka pott. Ar ról azon ban nem be szélt, hogy az ere de ti leg már vé - de lem alatt ál ló te rü let vé - del mé re a cse pe li pol gár - mes ter, a fõ vá ro si Fi deszfrak ció, sõt egyik mi nisz ter - tár sa, Il lés Zol tán tör vény te - len el já rá sa mi att volt szük - ség. Ugyan is Né meth Szi lárd cse pe li pol gár mes ter ja vas - la tá ra a tör vé nyek re fit tyet hány va két szer is meg szün - tet te a domb vé dett sé gét a fõ vá ro si köz gyû lés a Job - bik as szisz tá lá sa mel lett. Az LMP és a he lyi ci vi lek vé gig ki áll tak a te rü let vé del - me mel lett, a tör vény te len - sé gek mi att pe dig a Kor - mány hi va tal hoz for dul tak. Idõ köz ben a tör vény el le ne - sen meg ho zott fõ vá ro si ren - de le tet a fõ jegy zõ ki is hir det - te a köz löny ben. Az LMP több ször fi gyel mez te tett, hogy ez ve szé lyes pél dá val szol gál hat, és igen ha mar el - tûn het nek a ter mé szet vé del - mi te rü le tek a fõ vá ros ból. Rá mu tat tak ar ra is, hogy in - kább büsz kék nek kel le ne len nünk ar ra, hogy Bu da - pest ki emel ke dõ ter mé sze ti ér té kek kel ren del ke zik Eu ró - pá ban. Az ombudsman ki ál lá sát kö ve tõ en a domb kál vá ri á ját vé gül Fa ze kas Sán dor mi - nisz ter szün tet te meg. Az or - szá gos vé de lem ki hir de té - sé vel a cse pe li ek vég re úgy ve he tik hasz ná lat ba a dom - bot, hogy köz ben az ott ta - lál ha tó vé dett ér té kek is fenn ma rad nak. (HK) Is mer jük meg szû kebb ha zán kat! Ha gyo má nyos szi get ke - rü lést tar tot tak a Mo nar - chia ha jón szep tem ber 22-én: 150 cse pe li vel a fe - dél ze tén a Cse pe li Hely - tör té ne ti és Vá ros szé pí tõ Egye sü let (CSHVE) szer - ve zé sé ben a Nagy-Du - nán in dult le fe lé a tú ra, s a tassi zsilipelés után a Kis- Du nán ha ladt vissza fe lé a ví zi jár mû. ác ke vén há rom órás vá ros né zés re sza kí tot ták meg az R utat, s es te hat ó ra fe lé a Kvassay-zsilipen ke resz tül ér ték el is mét a Nagy-Du nát, s kö töt tek ki a ki in du ló, s egyút tal cél - ki kö tõ ben, a Pe tõ fi híd pes ti híd fõ jé nél. Az uta zás alatt dr. Bolla De zsõ, a CSHVE el nö ke és Zémann Ist ván, a CSHVE tit ká ra tar tot ta szó val a fe dél ze ten he lyet fog - la ló kat, s lát ták el õket rész le tes in for má ci ók kal a par ton lát - ha tó te le pü lé sek rõl, a Du ná ról és élõ vi lá gá ról.
12 KORZÓ KORZÓ 13 Srác a cse pe li be ton ról Fél száz év to tál, har minc év metal mot tó val né hány nap ja élet mû vet össze fog la ló kon cer tet adott Ka la - pács Jó zsef, a Po kol gép, az Omen, a Hard és az utób - bi tíz év ben a Ka la pács együt tes le gen dás ének hang - ja. Eb bõl az ap ro pó ból kér dez tük min den nap ja i ról: cse pe li kö tõ dé sé rõl és csa lád já ról. Édesapjával, id. Kalapács Józseffel és a kéthónapos Zselykével Zselyke kétéves FERENCZI ORSI FOTÓI Meghitten A ha zai heavy metal és hard rock stí lu - sá nak for má ló ja ként a ma gyar rock ze nei élet ikon ja. 2011-ben Cse pel Örök ség Díj jal tün tet te ki a he lyi ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü le te. Mi lyen elõ nyök kel és/vagy ter hek kel (fe le lõs ség gel) jár nak ezek a cí mek? Elõny? Ilyes mit nem ér zek, de az el - is me rés ter mé sze te sen jól esik. Fe le lõs - ség? Ez már in kább, de ez sem a dí jak - kal kez dõ dik. Büsz ke va gyok a díj ra, és re mé lem, mél tó is, de az éle tem fo lyá sán nem vál toz tat. Ma is az a srác va gyok a cse pe li be ton ról, aki egy ki csit job bá sze - ret né ten ni sa ját ma gát és a vi lá got. Szeptember 22-én, az Illés Lajos Emlékkoncerten Talp ra ál ló ké pes ség je lö li meg leg jobb tu laj don sá ga ként. Éle te öt, pá - lya fu tá sa há rom év ti ze dé re is jel lem zõ az új ra kez dé sek so ro za ta? Mi ként? Ami kor a hon la pon ta lál ha tó kér dõ - ívet utol já ra ki töl töt tem, ak kor épp ez ju - tott eszem be. Igaz, ál ta lá ban is sok ra be - csü löm ezt a ké pes sé get, de nem tud - nám a leg jobb tu laj don sá ga i mat hi te le - sen ele mez ni. Va la mi lyen va gyok, úgy ja vu ló fél ben. Egy ilyen kér dõ ív so sem ko moly, nincs idõ a mély sé ge kig jut ni. Az új ra kez dé sek per sze hoz zá tar toz nak az éle tem hez, mint min den ki má sé hoz, de va ló ban rit kán roppantanak meg a ne - héz sé gek, és gyor san gyógy ulok. A rock'n'roll pe dig iga zán jó sze lep, ha ki - en ge dem a gõzt, bú mat-bá na to mat dal - ba ki ál tom, kön nyen új erõ re ka pok. A rock'n'roll örök ké él tet mond ja a dal is. Nem va gyok fá rad ha tat lan így ha tá roz za meg a leg ros szabb ka rak ter je - gyét, mi köz ben a Ka la pács együt tes koncertnaptára fo lya ma to san, még jö võ év már ci u sá ban is mu tat fel lé pést. Ho gyan pi hen hat gyer me kes nagy csa lá dos ként? Iga zá ból az, hogy hat gyer me kem van, nem je len ti azt, hogy nagy csa lá dos élet mó dot élek. Tíz esz ten de je el vál tam, az óta új ra nõ sül tem, és je len leg hár mas - ban élünk ked ve sem mel és két éves kis lá - nyom mal, Zselykével. Úgy élünk, mint bár ki más, csak egy ki csit for dít va; nap - köz ben ál ta lá ban ott hon va gyok, dél után oly kor pró bá lok, vagy szín ház ban lé pek fel, hét vé ge ken pe dig több nyi re kon cer te - zem. A nyá ri hó na pok ki csit sû rûb bek, ilyen kor a hét köz nap ok is tar káb bak. Ez az év vi szont az öt ven éves ju bi le u mom miatt re kord ter he ket mért rám, hi szen a meg szo kott kon cert me net mel lett pró bál - tam a nagy bu li ra, amel lett pe dig az Il lés La jos Em lék kon cert re is ko mo lyan ké szül - tem. Most hi het nénk, hogy le zaj lott min - den, de mind járt itt a nyol ca dik Ka la pácsal bum, a Pok lok és men nyek kö zött le - mez be mu ta tó bu li ja a Club202-ben, ok tó - ber 12-én. Bár az al bum áp ri lis ban je lent meg, csak most lesz idõnk er re. A Hard ze ne kar ral is új al bu mot ké szí tünk; már a szö veg írás nál tar tunk, ez zel pár hu za mo - san a Ka la pács és az Akusz ti ka ze ne kar - ral is a má so dik al bu mun kon dol go zunk. Köz ben van egy cso mó öt le tem, ami meg - va ló sí tás ra vár, eze ket még je ge lem. És vé gül egy kér dés saj tós szem - mel: hogy hogy A ma gyar he lyes írás sza - bá lya it for gat ja a leg több ször? Ez csak egy gyors és igaz vá lasz volt ép pen ak kor. Nincs min den nap szük sé - gem rá, de rit kán la poz ga tok mást. An - nak ide jén ren ge te get ol vas tam, de ami - ó ta ko csi val já rok min den ho va, csak röp - ke nya ra lá sok alatt ol vas ga tok né ha. A Word hi ba ja ví tó ja pe dig oly kor meg tré - fál, ezt-azt ki sze ret ne ja ví ta ni, amit én más hogy gon do lok. Saj nos itt is rozs dá - so dom kis sé, ezért meg né zem a vo nat - ko zó sza bá lyo kat. Nem kö tök be le az élõ fá ba is, ha va la ki lezserül hasz nál ja szép ma gyar nyel vün ket, de az alap ve tõ hi bák za var nak és szó vá is te szem. (jolie)
14 KÜZDÕTÉR KÜZDÕTÉR 15 Száz év a Cse pel SC-ben ACse pel Sport Club idén ün nep li mag ala ku lá sá nak szá za dik év for du ló ját. A cen te - ná ri um al kal má ból a Cse pel SC El nök sé ge fo tó ki ál lí tást ren de zett a Cse pe li Mun - kás ott hon Galéria21 ter mé ben. A ki ál lí tás szep tem ber 17-ei meg nyi tá sán részt ve võ - ket, a klub ré gi spor to ló it, olim pi ai és ma gyar baj no ka it, edzõ ket, a meg hí vott ven dé - ge ket Tóth End re, a Cse pe li Bir kó zó Club el nö ke kö szön töt te, majd Buzek Lász ló, a Cse pel SC el nö ke mon dott ün ne pi kö szön tõt. A fo tó ki ál lí tás tab ló it a ter vek sze rint Cse pel több lé te sít mé nyé ben is be mu tat ják. Elõ ször a Jed lik Ányos Gim ná zium ban, majd a ke rü let több in téz mé nyé ben is meg te kint he tõ lesz a cen te ná ri u mi tár lat. Cse pel FC: ke mény hó na pok alatt, elõtt Sors dön tõ sze zon nak fu tott ne ki au - gusz tus vé gén a Cse pel FC har mad osz - tály ban sze rep lõ együt te se. A jel zõ nem túl zó: né hány ke rü le ti fut ball fa na ti kus, no meg a csa pat név adó szpon zo ra jó - vol tá ból az idei évad ban még biz to san a NB III-ban sze re pel het a Cse pel, az át - szer ve zé sek mi att azon ban kön nyen le - het, hogy a kö vet ke zõ nek már csak a Bu da pest-baj nok ság ban vág hat ne ki. o ko li ne héz lesz bent ma rad ni, de min dent meg kell pró - Pbál ni. A sze zon elõtt sport ve ze tõi és szur ko lói szá jak - ból is gyak ran el hang zó sza vak még az op ti mis táb bak kö zül va lók. An nak el le né re, hogy az elõ zõ baj no ki évad ban az NB III Al föld cso port já ba sor solt Cse pel a kö zép me zõny ben vég zett, min den ki tud ta: ez a sze zon más lesz, mint a töb bi. Egy részt a nem ze ti baj nok sá gok át szer ve zé se mi att a biz - tos benn ma ra dás hoz baj nok nak vagy ezüst ér mes nek kel le ne len nie a Cse pel nek, ám ha a bom ba erõs Du na-cso port el sõ öt he lye zett je kö zé sem si ke rül ne oda fér ni a vé gén, az azt je len - te né, hogy osz tá lyo zót sem játsz hat na a csa pat az NB III-as tag ság meg õr zé sé ért. Más részt az anya gi okok ból év rõl év re szét szé le dõ, majd te het sé ges fi a ta lok ból és a ru ti nos õscsepeli já té ko sok ból több-ke ve sebb si ker rel új já é pí tett gar ni tú ra há rom év után épp ak kor ke rült vis sza a bom ba erõs csa pa to kat fel vo nul ta tó Du - na-cso port ba, ami kor az a leg ke vés bé jött ka pó ra. Az utób bi évek ben két ség te le nül (és jog gal) várt ha za té - rés mi att a szur ko lók és a ve ze tõ ség egyik sze me ne vet, a má - sik sír. Azt az egész har mad osz tály tán leg ala cso nyabb költ - ség ve té sé vel bí ró Cse pel druk ke rei mel lett az elöl já rói sem bán ják, hogy nem kell majd min den má so dik hét vé gét az or - szág túlfelére zöty kö lõd ve töl te ni, a bü dzsé jó ré - szét pe dig az ide gen be li tú rák ra köl te ni. Ugyan ak kor a Du na mes sze erõ sebb, mint bár mely má sik cso port, így a benn ma ra - dás hoz szük sé ges él me zõny be li he lye zés meg szer zé se jó val ne he zebb lesz, mint az elõ zõ évek ben volt. Nem vé let len, hogy a csa pat ve ze tõ - edzõ je, a kü lön le ges cse pe li fut ball vi szo - nyo kat im már jól is me rõ Gabala Krisz ti án igen vis sza fo got tan nyi lat ko zott a sze zon - kez det elõtt. A Du na cso port csa pa ta i nak költ ség ve tés ét, já té kos ál lo má nyá nak mi - nõ sé gét ele mez ve egy-két ki vé tel tõl el te kint ve a leg ros szabb hely zet ben va gyunk. A költ ség ve tést nem kell kü lö nö seb ben ér té kel ni, min den ki tud ja a va ló sá got Cse pe len. A csa pa tok já - té kos-ös sze té tel ében óri á si hát rány nak ér zem, hogy a töb bi csa pat szin te ki vé tel nél kül meg tud ta õriz ni ál lan dó sá gát, és le he tõ sé gük volt to váb bi erõ sí té sek re, el len tét ben ve lünk. Saj nos a gar ni tú ra ed di gi ered mé nyei a fi a tal tré ner ag go dal - ma it iga zol ják. A csa pat hat for du ló után hat szer zett pont já val a 9. he lyen áll, nyer nie mind ös sze egy szer, a Sárisáp el len si ke - rült, és há rom-négy olyan dön tet len nel vagy szo ros ve re ség gel vég zõ dõ mec csen van túl, ame lyik egy ki csit na gyobb kon cent - rá ci ó val, il let ve több sze ren csé vel nyer he tõ lett vol na. A le lá tó ról és a csa pat hon lap ján idõn ként hall ha tó, il let ve ol vas ha tó csa ló dott szur ko lói hoz zá szó lá sok da cá ra hoz zá kell ten ni, hogy a je len le gi, kö zép me zõny ben el fog lalt po zí ció még egy ál ta lán nem a vi lág vé ge. Stíl sze rû en fo gal maz va: eb - ben a sze zon ban igen sok víz fo lyik még le a Du nán, fi a tal és fo lya ma to san for má ló dó csa pa tunk szá má ra így az a leg fon to - sabb, hogy a ver he tõ csa pa tok el len a to váb bi ak ban ne ered - mény kény szer tõl gör csö lõ lá bak kal, ha nem fel sza ba dul tan és csu pán a mi nél jobb já ték ra kon cent rál va lép jen pá lyá ra. Ez eset ben biz tos, hogy a vég el szá mo lás nál sem a já té ko sok, sem a szur ko lók nem te het nek majd szem re há nyást. Sem egy - más nak, sem ön ma guk nak. (magnum) For du ló ról for du ló ra 2012. VIII. 18. Bu da fo ki LC Indotek Cse pel FC 2-2 2012. VIII. 26. Indotek Cse pel FC RTK-Vasló 0-0 2012. IX. 1. Bu da ör si SC Indotek Cse pel FC 1-0 2012. IX. 8. Indotek Cse pel FC Sárisáp TASK 4-0 2012. IX. 15. Száz ha lom bat tai LK Indotek Cse pel FC 0-0 2012. IX. 22. Ér di VSE Indotek Cse pel FC 2-0 2012. IX. 29. Indotek Cse pel FC Er zsé be ti SMTK 2-0 To váb bi rang adók 2012. X. 7. Biatorbágy Indotek Cse pel FC 2012. X. 20. Vi de o ton II Indotek Cse pel FC 2012.X. 27. Indotek Cse pel FC Pénz ügy õr SE 2012. XI. 3. III. Ke rü le ti TVE Indotek Cse pel FC 2012. XI. 10. Indotek Cse pel FC RAFC 2012. XI. 17. Diósdi TC Indotek Cse pel FC 2012. XI. 24. Indotek Cse pel FC Jász apá ti VSE