1 Regionális gazdaságtan 5. gyakorlat ek, ipari parkok ek szerepe a különbözı politikákban 2 Iparpolitika Átmeneti válságban lévı iparágakban az érintett vállalkozások körében meginduló együttmőködést segítheti elı Hazai gyakorlat: beszállítói integrátor hálózat, regionális klaszterek Innováció-politika A klaszter-fejlesztési politika a klaszterektıl az innovációs rendszerekig terjedı fejlıdési pályán történı elmozdításra való kormányzati törekvésnek is tekinthetı Regionális politika a klaszterek szerepe régiók újjáélesztésében, élénkítésében, az iparszerkezet átalakításában, új tevékenységek kereteinek megteremtésében EU-s országok gyakorlata szerint a klaszter-fejlesztési politikának a régió gazdasági fejlıdésének egészét helyezi a fókuszba 1
Mindegyik fejlett országban megfigyelhetı a klaszteredés: 3 az USA-ban a kilencvenes évek közepén egy felmérés szerint 380 vezetı klasztert találtak, amelyek a munkaerı 57%-át foglalkoztatták és az USA exportjának 78%-át állították elı Olaszországban a feldolgozó-ipari foglalkoztatottak 42,5%-a, Norvégiában pedig 22%-a klaszterekben dolgozik A klaszterek az Egyesült Királyság különbözı régióiban az összes foglalkoztatottak 15 40%-át alkalmazzák Hollandiában ugyanakkor a nemzeti össztermék kb. 30%-a képzıdik a klaszterekben. + A klaszterszerően mőködı cégek jövedelmezısége 2-4%- kal javul, és a KKV-k túlélési aránya jóval magasabb, mint az elkülönülten versengı cégek esetében Regionális klaszterek az USA néhány régiójában 4 2
Példák regionális klaszterekre: 5 Emilia-Romagna: ruházati, kerámiai, bútoripari, cipıipari Baden-Württemberg: textil-, szerszámgép-, autóalkatrész Hollandia (vágott virág), Svájc (pénzügyi, óra, gyógyszeripari) Ausztria (autóalkatrész-ipari, síturizmus) Szilícium-völgy: mikroelektronikai, biotechnológiai Las Vegas (szórakoztatóipar), Hollywood (filmipar), Detroit (gépjármőipar), Dél-Florida (egészségügyi technológia) Dallas (ingatlanfejlesztés), Boston (kockázati tıke), Nashville (kórházi menedzsment) stb. Mely szektorok klaszteresednek? (tartósan lokális húzóágazat!!!) 6 Hálózatok/ klaszterek az EU-ban Olaszország 3
Franciaország 7 20 32 Norway 70 Finnország 8 Sweden Arctic Circle Forest cluster (all over) Technology centres ICT Technology centres Base metals Main mills and plants Energy technology Transport Main ports, shipyards, plants Gulf of Bothnia Vaasa Pori Tornio Kemi Kokkola Tampere Rovaniemi Raahe Oulu Jyväskylä Rauma Hämeenlinna Uusikaupunki Iisalmi Varkaus Imatra Lappeenranta Åland Islands Turku Salo Kotka Mariehamn Espoo Helsinki Stockholm Baltic Sea Hanko Gulf of Finland Estonia Arctic Circle Joensuu Russia 60 St. Petersburg 4
Pannon Autóipari (PANAC) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a a Nyugat - Dunántúli Régió támogatásával Dunántúli Régió támogatásával Közös kezdeményezés: Audi, Opel, Suzuki, Savaria, Rába, Citibank, IKT, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Alapítva: 2000. December 20-án A -maghoz csatlakozott tagok: Széchenyi István Egyetem, Gyır ( 2001. szeptember) HVB Bank Hungary (2002. február), Siemens Hungary (2002. szeptember) Nagyobb autóipari beszállítók a csatlakozó vállalatok között Bakony Auto, Videoton Holding, Ajkai Elektronika, Az autóipari ágazat egész országra kiterjedı ipar-orientált hálózata A PANAC megalapításának alapvetı célja: Gazdaságfejlesztés részérıl Fejlıdés kiterjesztése - Technológiai és tudás transzfer Felvevıpiac jelenlétének kihasználása Hozzáadott érték növelése Vállalatok részérıl Nyereségmaximalizálás - Költségcsökkentés Telephelyi elınyök teljes körő kiaknázása Hazai beszállítás költségelınyeinek kihasználása A célok elérése érdekében közös stratégiai feladat: Hazai beszállítói ipar fejlesztése 9 PANAC magterület 10 5
Pannon Termál Pannon Elektronikai Közép-magyarországi Autóipari Pápai Hús- és Élelmiszeripari Magyarországi klaszterek központjai Pannon Autóipari Magyar Építıipari Divat Minıség-fejlesztési Egyetemi Saxon Export 11 Mátészalka Optomechatronikai Alföldi Termál AG Pannon Gyümölcs Pannon Fa- és Bútoripari Dél-dunántúli Regionális Geotermikus Energihasznosítási Közép-dunántúli Fa- és Bútoripari Közép-dunántúli Elektronikai Dél-alföldi Útépítési Dél-alföldi Turisztikai Dél-alföldi Kézmőves Dél-alföldi Textilipari 12 Feladat: Hazai klaszter szerkezetének vázlata Vázolja fel egy klaszter vállalkozásainak és tagjainak szerkezetét! Kik (milyen szereplık) vegyenek részt a klaszterben (klaszter magja, partnerek ) Milyen tevékenységet folytatnak a klaszteren belül (végtermék, input tényezı, szállítás, információ ) Milyen kapcsolatrendszer köti ıket össze? Példák: 1. Gyümölcs-klaszter 2. Faipari klaszter 3. Ökoturizmus klaszter 4. Lótenyésztési klaszter.. 6
A KALIFORNIAI BORKLASZTER 13 SZİLÉSZET, SZİLİÁLLOMÁNY BORÁSZATI BERENDEZÉSEK HORDÓK MŐTRÁGYA, PERMETEZİ SZEREK,GYOMÍRTÓK SZÜRETELİ BERENDEZÉSEK TERMESZTİK ÉS SZİLİSKERTEK ÁLLAMI SZERVEK PINCÉSZETEK ÉS FELDOLGOZÓÜZEMEK OKTATÁSI, KUTATÁSI ÉS KERESKEDELMI SZERVEZETEK PALACKOK KUPAKOK ÉS DUGÓK CIMKÉK PROPAGANDA ÉS REKLÁM ÖNTÖZÉSI TECHNOLÓGIA SZAKPUBLIKÁCIÓK (Pl: Wine Spectator, Trade Journal) TURISZTIKAI KLASZTER KALIFORNIAI MEZİGAZDASÁGI KLASZTER ÉLELMISZER KLASZTER Ipari parkok Magyarországon Magyarországon a rendszerváltás után spontán módon jöttek létre a vállalkozások és a helyi önkormányzatok kezdeményezésére. eszköze a befektetések ösztönzésének, a munkahely-teremtésnek, a területi egyenlıtlenségek mérséklésének 1996-ban kormányprogram szintre emelték az ipari park fejlesztési célprogramot. Tóth (1999): az ipari parkok minimálisan 10 hektár nagyságú, és 20 hektárra bıvíthetı, infrastruktúrával ellátott, a jogszabályi feltételek mellett ipari vállalkozási célra kialakított területek, amelyek pályázati úton Ipari Park minısítést kapnak. 14 7
Ipari parkok Magyarországon Telepítési tényezık, empírikus felmérés (26 ipari park, 540 vállalkozás, megkérdezettek: 82) (Forrás: Deák, 2002) Az egyes szolgáltatástípusok igénybevételének megoszlása (válaszok száma, db) 15 Az ipari parkok kapcsolata különbözı szervezetekkel (válaszok száma, db) 16 1. felsıfokú intézménnyel (egyetem, fıiskola), 2. kutatóintézettel, 3. Innovációs és technológiai központtal, 4. vállalkozásfejlesztési szervezetekkel, 5. területfejlesztési szervezetekkel (települési és megyei), 6. üzleti tanácsadó cégekkel, 7. munkaügyi központtal, 8. kockázati befektetıkkel 8
A vállalkozások gazdálkodását akadályozó tényezık az ipari park adottságai közül (válaszok száma, db) 17 1. hiányos infrastruktúra (telefon, víz-, gáz-, közcsatorna-, elektromos kapacitás), 2. szőkös, elégtelen telephelykínálat, 3. a park üzleti szolgáltatásainak hiánya, 4. a park meglevı üzleti szolgáltatásainak színvonala, 5. a park építésügyi, rendezési elıírásai, 6. magas ingatlan bérleti díjak és árak Ipari parkok szerepe a területfejlesztésben, 2002 18 9