925 találjuk mindenütt, ahol erdei fenyveseink vannak. Igy megfigyelem már évek óta a gödöllői m. kir. erdőhivatal kerületébe tartozó isaszeghi m. kir. erdögondnokság fenyvesdülő" nevü erdőrészében, ahol egy 40 50 éves állabban folytonos károsítása következtében ma már 1 U 1 k holdas hézagok keletkeztek. Itt 1900-ban megkezdvén a védekezést, szép sikert értünk el. Megfigyelem még itt Selmeczbányán is, éppúgy Sopron vidékén ; rágványokat kaptam a Bakonyból és Pozsony vidékéről is. A magyar korona országainak gyári faipara az 1898. évben. Ismerteti: Schmidt Károly, m. kir. erdőtanácsos. (Folytatás.) Épület- és butorasztalos-ipar. J. A gyárak száma és azok általános viszonyai. Gyári jellegű épület- és butorasztalos-telep 1898-ban 19, és pedig 18 Magyarországon, 1 pedig Szlavóniában volt üzemben. A telepek közül volt Aradon 1, Budapesten 10, Kolozsvárott 2, Komáromban 1, Pécsett 1, Rozsnyón 1, Szegeden 1, Szombathelyt 1 és Eszéken is 1. A mint ezen elhelyezés is mutatja, ilyen telepek létesítésének előfeltételét nagyobb és fejlett szükségletű fogyasztó-közönséggel rendelkező városokban kell keresnünk. A telepek mindannyian magánosok kezében voltak. II. A gyárak berendezése. A fentemiitett ipartelepeken a motorok száma a felvétel alkalmával 13 volt és pedig 11 gőzmotor, 1 gázmotor és 1 vizikerék. A gőzgépek táplálására 13 kazán szolgált 374 m 2 futófelülettel, 9"2 100 m 2 határok között, kazánonkint átlag 2877 m~. A hajtógépek egészbeni 370 lóerő bírásából 357 a gőzgépekre, 8 a gázmotorra, 5 pedig a vizikerékre esik. A lóerők, illetőleg a gépek munkabírása az eszéki telepen levő 110 lóerős, 50 lóerővel az asztalos üzemnél, 60 lóerővel pedig a fürészüzemnél igénybe vett nagy motortól eltekintve, 15 60 lóerőhatárok között számitandók. A telepek közül több lassú fejlődéssel érvén el mai nagy-
926 ságát, az idők folyamán beállított munkagépek erőszükségletét a régebben beállított motor csak részben fedezhette, miért is ezeken a telepeken a munkagépek csak váltakozva kellő beosztással és és sorrendben működhetnek. Famegmunkáló-gép volt az összeírás szerint: keretfürész 4, körfürész 29, szalagfürész 21, kanyarító körfürészgép 2, egyengető gyalugép 22, vastagsági gyalugép 16, párkány gyalugép 1, több késsel biró gyalugép 4, függélyes tengelyű marógép 19, vízszintes tengelyű marógép 3, lemezelő marógép 1, csapvágó-gép 2 y önálló fúrógép 5, furó vésőgép 4, kézi vésőgép 15, lábitós faeszterga 14, tranzmisszió-eszterga 9, összesen 171 darab, ezekből 37 = 2r6 /o belföldön készült vagy legalább itt összeállított gép, 39 Ausztriából, 89 Németországból, 2 Francziaországból, 4 Angliából beszerzett. Főleg a gyalu- és marógépeket hozatták Németországból. Egynehány hazai gépgyárunk csak ujabb időben rendezkedett be faipari munkagépek különleges gyártására, a mely gyártásnál, piaczuk csekély és bizonytalan lévén, ugyancsak nehéz szerepük van a régi elismert külföldi czégekkel szemben. Egyéb segédgépek és berendezési tárgyakként említhetők: 16 gőzenyvfőző, 9 szárító, 10 gyalukésélesitő-gép, 8 fürészfogélesitő-gép, 2 kovácstüz, 2 vasfurógép, 4 vaseszterga, 3 dinamogép, 764 szerszámkészlet és 7813 közös szerszám. III. A gyárak termelése. A tüzelőanyagot ezen telepek nemcsak gőzfejlesztésre, hanem a szárítók és műhelyek fűtésére és enyvfőzésre is felhasználják. Felhasználtak 1898-ban 6227 m s fahulladékot, 4682 q. szenet, mindkettő kizárólag hazai származású. A feldolgozott nyersanyag és fürészáru összesen 35,444 m 3 -t tett ki, ebből 20,750 m s esett nyersfára, 14,694 m 3 pedig fürészárura. A faanyag minőség, mennyiség és származás szerint részletezve a következő volt:
927 A feldolgozott faanyag Ebből beszereztetett m e g n e v e z é s e mennyisége Ausztriából Magyarországon Északamerikai Egyesült- Államok k ö b m é t e r Tölgyfarönkő... - - 18.700 18.700 Bükkfarönkő. _ 900 900 Gyertyánfarönk ő 400 400 Diófarönkő.._ 150 150 Füzfarönkő 200 200 Körtefarönkő. 100 100 Nvárfarönkő... 100 100 Szilfarönkő.. _ 200 200 Luczfenyö fürészáru 7.664 7.444 220 Erdeifenyő fürészáru... 1.990 1.910 80 Vörösfenyő fürészáru._. 120 76 44 Amerikai szurokfenyő 6 6 Tölgyfa fürészáru 4.019 4.019 Hársfa fürészáru 6 6 Szilfa fürészáru. 5 5 Kőrisfa fürészáru 50 50 Juharfa fürészáru._ 62 62 Diófa fürészáru.. _. 259 227 32 Bükkfa fűrészáru 381 381 Mahagónifa _.... _ 130 130 Palisanderfa....... 2 2 ERDÉSZETI LAPOK
928 A kitüntetett adatok szerint a feldolgozott famennyiség igen csekély (l"5 /o) hányada került külföldről ipartelepeinkre, mindamellett valószínű, hogy a gyárosaink által hazainak jelzett anyag egy része Ausztriából közvetítő kereskedő utján jutott hozzánk. Főleg állhat ez a vörös- és erdeifenyőre. Különböző lombos fákból készült furnirokból gyáraink szükséglete 86,916 m 2 -re rúgott, a mely mennyiségből 53,416 m 2 hazai, 35,000 m 2 pedig ausztriai és német kereskedőktől szereztetett be, az anyag azonban tulnyomólag külföldi eredetű volt, a hazai termelés ezen czikkből az 1898. évben alig lévén számbavehető. Az ipartelepek termelésének egész értéke 2.526,702 koronát tett ki, a mely összegből az épületasztalosság iparczikkeire 1.235,075 K. (48-8 /o), bútorokra 793,876 K. (31'4 /o) és mellékczikkekre 497,751 K. (19-8%) esik. Mint mellékczikk termeltetett: fürészáru keményfából 376,500 K., szerszámok 60,000 K., amerikai tölgyfa léczpadló 35,400 K., zongorák 20,000 K., esztergált butorrészek és egyéb apróbb áruk 5851 K. értékben. Ezen mellékczikkek egyébként hovatartozóságuk szerint az illető csoportnál (fürésztelepek, parkettagyártás, hangszeripar) vannak kimutatva. A bútorok egy kis része Boszniában, a többi czikk azonban úgyszólván kizárólag belföldön talált elhelyezést. Butorasztalos-ipar. I. A gyárak száma és azok általános viszonyai. Ezen üzemek a butorasztalossággal kapcsolatban a kárpitos és diszitő, valamint az esztergályos munkák elkészítésére is bevannak rendezve. Az 1898. évi felvétel alkalmával 29 ilyen gyári jellegű telep Íratott össze és pedig 16 Budapesten, 2 Kassán, 1 Áradon, 1 Békés-Csabán, 1 Szegeden, 1 Gyöngyösön, 1 Kolozsvárt, 1 Maros-Vásárhelyen, 1 Rákos-Palotán, 1 Nagy-Szebenben, 2 Zsolnán és 1 Zágrábban. Ezen üzemek keletkezésére szintén a nagyobb városok és kereskedelmi góczpontok irányadók. Az üzemek mindannyian magánosok kezén és az illetők saját kezelésében voltak.
929 II. A gyárak berendezése. Bútorgyártásunkban csak kevés gépüzemre berendezett telep van, a minek oka abban keresendő, hogy az az iparág, eltekintve néhány tömeges termelésre berendezett teleptől, a müizlés szolgálatában áll s iparczikkeit változó formákkal a divat mindenkori követelményeinek megfelelően kézimunkával állítja elő. Épp ezért a 29 telep közül csak 9 rendelkezett motorikus erővel. Gőzüzem 6 telepen volt, 5 stabil- és 1 lokomobil-géppel, egészben 142 lóerővel ; a motorok táplálására 6 kazán szolgált 196"9 m 2 futófelülettel, 1 ipartelepen egy 20 lóerejü gázmotor, egy másikon pedig 2-5 lóerejü s kívülről nyert árammal táplált elektromotor működött, egy telep pedig a gépei hajtásához szükséges 22 lóerőt a szomszédos tüzifaapritó vállalattól bérelte. Munkagépet az összeírás a következőket talált : keretfürész 2, szalagfürész 17, körfarész 13, kanyaritófürész 3, egyengető gyalugép 7, vastagsági gyalugép 9, több késfejü gyalugép 3, függélyes tengelyű marógép 14, bak-marógép 3, fúrógép 10, vésőgép 10, lábitós esztergapad 51, tranzmissziós eszterga 28, csiszológép 3, köszörűlőgép 8, vaseszterga 2, vasfurógép 1 darab. Vagyis egészben 184 munkagép, a melyekből 19 Magyarországból, 103 Ausztriából, 60 Németországból, 2 pedig Francziaországból származott. Egyéb berendezésként 2 gőzölő és 8 szárító említendő. Kárpitos munkák czéljaira 10 kártoló és 18 varrógép használtatott. Asztalos szerszámkészlet 883, közös asztalos szerszám 9627 és faragó szerszámkészlet 40 drb volt használatban. III. A gyárak termelése. Felhasznált anyagok. Fahulladékból 2319 m 3, továbbá 1900 q. barnaszén, ebből 300 q. ausztriai, a többi belföldi, 25,000 m 8 gáz és 7500 Kw, óra elektromos erő használtatott fel tüzelésre, illetve hajtásra. Két telep nyersfa megmunkálásával is foglalkozott és 250 m 3 luczfenyö, 520 m 3 tölgyfa és 170 m 3 egyéb hazai keményfa-anyagot dolgozott fel parkettagyártáshoz. Egyébként pedig a telepsk félgyártmányokat (deszka, padló borítólemez stb.) használtak fel, a mire nézve szolgáljon tájékozásul a következő táblázat: 62*
930 A feldolgozott fürészáru Ezekből beszereztetett m e g n e v e z é s e >- 3 CS -CS cs o triáb álla- ;ból N cg C/3 O CS g 3 < k ö b m é t e r Luczfenyö.'_ 6.526 6.126 400 Erdeifenyő. 139 139 Czirbolyafenyő 3 3 Vörösfenyő._...... 5 5 Tölgyfa 790 790 Diófa... 1.019 210 809 Bükkfa.... 1.129 1.129 Hársfa _.. 107 107 Kőrisfa 62 62 Juharfa.. 394 394 Cseresznyefa _. 15 15 Körtefa 25 25 Égerfa 38 38 Nyárfa 38 38 Gyertyán fa..... 5 5 Ezen előbb részletezett fajta fürészáru egészben 10,295 m s -t tesz ki, a melyből 6673 wi 3 (64'8%) az úgynevezett vakfának, valamint a páczolt és mázolt bútorok készítésére használt tűlevelű fára, 3622 m 3 (35'2 /o) pedig a lombos fára esik. Megjegyzendő még az is, hogy a 809 m 3 külföldi diófa részben a Balkán-félszigetről, részben Tirol, Olaszország és az északamerikai Egyesült- Államokból hozatott be. _ A boritólécz- (furnir) szükséglet 1898-ban 206,905 m 2 -t tett ki, a mely mennyiségből 106,900 wi 2 belföldi, 75,775 m 2 osztrák és 24,225 m 2 pedig német kereskedőktől szereztetett be. Azonkívül vásároltatott 127,000 fm. pármnylécz hazai termelőktől, bár ezen-
931 kivül meg nem állapított mennyiségű ily léczet a gyárak maguk is állítottak elő. 2. Előállított iparcziklcelc. Bútorasztalos-telepeinken az 1898. évi termelés a következő volt: a) Főczikkekben: Korona értékben Finom fabútorok... 1.917,160 Közönséges fabútorok... 152,918 Párnázott bútorok és diszitések 1.316,181 Székállványok 15,055 Tekeasztalok 117,000 Kávéházi berendezések 170,000 Esztergált bútorok 33,434 összesen 3.721,748 b) Mellékczikkekben Épületasztalos áruk 74,400 Parketta (amerikai) 19,000 Faragványok......... 2,000 Marási bérmunkák... 102,777 Esztergályozási bérmunkák...... 40,000 összesen 238,177 E szerint a 93 99%-ot képviselő főczikkek és a 6*01%-ot képviselő mellékczikkek termelésének összes értéke 3.959,925 K.-át tett ki. A finom fabútorokból eladtak Korona értékűt Magyarországon... 1.715,160 Ausztriába.... 142,600 Németországba... 12,500 Szerbiába 18,750 Romániába... 15,000 Bulgáriába 43,750 összesen 247,760 A közönséges fabútorokból Korona értékűt Magyarországon... 143,318 Ausztriába Romániába 9 6 0 0-0 0 0 összesen 152,918
932 A párnázott bútorokból és díszítésekből Korona értékűt Magyarországon..............1.168,931 Ausztriába 126.500 Szerbiába... 9,500 Romániába... 5,000 Bulgáriába............ _.. 6.250 összesen 1,316,181 Székállványokból Korona értékűt Magyarországon......... 13,150 Romániába............ 1,905 összesen 15,055 Esztergált bútorokból Korona értékű Magyarországon............... 32,434 Romániába......... 1,000 összesen 33,434 Bútorasztalos-telepeink többi czikkei, ugy a fő-, mint a. mellékgyártmányok kizárólag Magyarországon helyeztettek el, valamint hazai megrendelők számára készültek a különféle marási és esztergályos bérmunkák is. Ha ezek értékét az összes termelés értékéből levonjuk, az előállított iparczikkek értéke gyanánt 3.817,148 K.-t nyerünk, a melyből 3,455,393 K. érték, vagyis a termelés 90'52%-a az ország határain belül és csak 361,755 K. érték, vagyis 9'48% nyert külföldön elhelyezést. A három asztalos-ipari csoport termelését, a mely a termelés neme szerint különben is szigorúan el nem választható, összevonva, azt találjuk, hogy a 77 gyárijellegü ipartelep termelése Í y alakult. érték az összes termeléskoronákban százalékában 1. épületasztalos áruk 5.257,c88 49*33 2. fabútorok (finom és közönséges)... 3.127,073 29-34 3. párnás bútorok és díszítések... 1.316,181 12*35 4. tekeasztalok 117,000 1*09 5. párkányléczek, rámaléczek stb... 112,251 1*06 6. parketták... 189,000 1*77 7. fürészáruk 376,500 3*53 8. zongorák.. 20,000 019 9. bérmunkák (marás, esztergályozás és gyalulás) 142,777 1*34 összesen... 10.658,170 100*00
Az 1., 2. és 3. alatti legfontosabb czikkekböl eladatott: Épületasztalos Párnázott 933 czikkek Fabútorok bútorok Összesen k o r o n a é r t é k b e n o/o Magyarországon 5.257.388 2.902,568 1.168,931 9.328,887 96-17 Ausztriába 142,000 126,500 269,100 2-78 Bosznia és Herczegovinába 10,000 10,000 o-io Német birodalomba 12,500 12,500 0-13 Romániába 26,905 5,000 31,905 0-33 Szerbiába 18,750 9,500 28,250 0-29 Bulgária és Törökországba 13,750 6,250 20,000 0-20 összesen 5.257,388 3.127,073 1.316,181 9.700,642 100-00 A táblázat adatai szerint a fentemiitett három nagy iparczikkből az összes külföldi eladás e szerint csak 371,755 K.-t, vagyis 3-83%-ot tett ki és ebből is a legnagyobb rész 269,100 K. = 2"78 /o a velünk gazdasági közösségben levő Ausztriára esett, ugy, hogy a vámkülföldre csak 102,655 K. értékű czikk, vagyis r05 /o ment ki. A külföldre való eladás csekély mérvének okát az illető piaczokon nyilvánuló nagy versenyben kereshetjük. Ausztriában asztalos-iparunk czikkeit nem helyezheti el, sőt a nálánál sokkal erősebb osztrák asztalos-iparral szemben még itthon sem versenyképes. A keleti államokban pedig, a melyek földrajzi fekvésüknél fogva asztalos-iparunknak kitűnő píaczokul kínálkoznak, a magyar ipar helyzetét a rossz hitelviszonyok, főleg azonban Ausztria, Németország és a többi nyugati, fejlett iparral biró államok jól szervezett kereskedelmének óriási versenye és olcsó árai nehezítik meg. Sőt e nagy külföldi verseny, főleg azonban az osztrák kereskedelmi bútorok versenye a magyar bútoripart még a hazai piaczon is megtámadja és megbénítja, a mit a magyar külkereskedelmi statisztika 1898. évi adatai is eléggé igazolnak. Ugyanis volt: a) Közönséges fabútorokból: behozatalunk kivitelünk értéke koronákban Ausztria 224,000 66,696 Bosznia és Herczegovina... 392 2,464 Németország és Luxemburg... 5,768 392
934 Behozatalunk Kivitelünk értéke koronákban Svájez... 56 Belgium 504 Nagy-Britannia... 504 Románia 56 560 Szerbia 56 5,712 Bulgária és Kelet-Rumélia... 7 2 8 " összesen... 231,280 ~ 76,608 b) Finom fabútorokból: Ausztria...... 9.353,760 1.016,600 Bosznia és Herczegovina 1,440 194,220 Németország és Luxemburg 87,600 6,760 Svájez 240 Olaszország... 60,960 Francziaország......... 12,480 Belgium 8,160 Hollandia 1,440 Nagy-Britannia 20,400 3,120 Oroszország...... 2,340 Románia......... 32,240 Szerbia 1,440 164,580 Rulgária és Kelet-Rumélia 67,080 Európai Törökország... 480 780 Brit-Kelet India - 240 China.. 240 - Japán 240 Egyptom 480 összesen... 9.549,600 L987,720 c) Párnázott fabútorokból: Ausztria 813,740 57,960 Bosznia és Herczegovina 45,030 Németország és Luxemburg 17,480 920 Svájez 1,380 Olaszország 3,220 Francziaország 15,180 Átvitel... 851,000 103,960
935 Behozatalunk Kivitelünk értéke koronákban Áttétel.., 851,000 11,000 103,960 Hollandia 1,380 Nagy-Britannia 6,900 Románia 8,280 Szerbia............ Bulgária és Kelet-Rumélia China 460 Japáu 920 27,140 1,380 összesen... 860,660 140,760 A közölt adatok szerint a 3 árucsoportból együttvéve 10.641,540 korona behozatalunk volt, a melyből Ausztriára 10.391,500 korona esik. Kivitelünkre pedig csak 1.705,088 K, ennek is azonban túlnyomó része Ausztriában készült és a magyar kereskedelem által keleti államokba eladott bútorokra esik, mert hiszen, mint már fentebb emiitettük, hazai ipartelepeink kivitele csak 371,755 K. értéket képvisel. E számadatok mindenesetre érdekes képet nyújtanak. Az osztrák tömeges és a speczializáláson alapuló olcsó termelés daczára is azonban konstatálhatjuk bútoriparunk fejlődését. I. A gyárak száma, földrajzi fekvése és birtokviszonyai. A magyar korona országainak területén 1898-ban 13 hajlított fabutorgyár volt üzemben, 1 gyár Kis-Chocholnán TYencsénmegyében tulajdonképpen csak a hajlított fabútorokhoz használt sajtolt furnirüléseket gyártotta, azonban mint rokoniparág ideszámittatik. A legrégibb telep a Thonet testvéreké Nagy-Ugróczon, Barsmegyében, ez 1865-ben alapittatott. A többi telep a 70-es évek óta keletkezett és pedig 1 Kassán, 1 Boros-Jenőn, 1 Feketehalmon Brassómegyében, 1 Székes-Fehérvárt, 1 Alsó-Hámoron Borsodmegyében, 1 Máramaros-Szigeten, 1 Turócz-Szt-Mártonban, 1 Ungvárt, 1 Beszterczebányán, 1 Zólyomban és 1 Vrátán Modrus-Fiumemegyében. Kilencz gyár magánosok, négy pedig, a turóczszentmártoni, borosjenői, ungvári és vrátai (fiumei) részvénytársaságok birtokában volt. Hajlított fabútorok gyártása. Ezen gyárak fő feltételeit jó és olcsó nyers bükkfaanyag,
936 ügyes és olcsó munkaerő és vasút mellett vagy annak közelében való fekvés képezi. Ezen feltételek gyáraink legtöbbjére nézve megvannak, a melyeknél többé-kevésbbé hiányoznak, azok azt mind megérzik. II. A gyárak berendezése. 1. Kazánok és motorok. Az üzemben állott 13 gyár közül 11-ben kizárólag gőzmotorok, az alsó-hámori és beszterczebányai gyárban pedig a helyi viszonyok folytán a gőzmotorok mellett az olcsóbb energiát szolgáltató turbinák is használtattak. A gőzgépek táplálására 25 kazán szolgált 1250 m 2 futófelülettel, a mi gyáronként 96'15, kazánonként 50 m 2 átlagot képvisel. A 22 motor közül 18 Magyarországra, 4 pedig Horvátországra esik, volt köztük 18 stabil gőzgép, 2 lokomobil és 2 turbina. Az összes lóerők száma volt 983, ebből a turbináké 108 lóerőt tett ki. Az átlag gyáranként 75"61, motoronként 44, a határok 20 218 lóerő. A gépek és kazánok nagyobb része külföldi, a mi annak tulajdonítandó, hogy régebben lettek beszerezve. Munkagépek és egyéb berendezési tárgyak. Gyáraink egyrésze a szükséges fát rönkő alakjában, egyes gyárak azonban, különösebben pedig azok, a melyek nincsenek bükkös erdők közvetlen közelében, a fát már feldarabolva, mint félkészárut szerzik be, és pedig az azok előállításával foglalkozó székléczgyártóktól, vagy csak felfűrészelt, vagy pedig már megfelelően kiesztergályozott alakban. A munkamegosztás elvének mindnagyobb mérvű alkalmazásával azonkívül némelyik gyár a környéken lakó néppel egyes könnyebben elsajátítható mechanikai müveletet pl. a ráspolyozást, a nádülés és háttámla beszövését háziiparszerüleg végezteti, sőt a népesség betanítására állandó tanműhelyeket is tart fenn. Ugyanezen elv folyományaként egyes gyárak, a melyek bükkerdők közelében fekszenek, városok vagy legalább vasútállomások mellett lévő gyárak részére magasabb fokú félgyártmányokat, továbbá hajlított fából kocsikerék alkatrészeket is készítenek, azonkívül a fahulladékot tűzifának is felaprítják. Mindezen körülményeknél fogva hajlított fabutorgyáraink berendezésénél lényeges eltéréseket találunk.
937 A 12 gyár közül 3 a gyártáshoz szükséges bükkfát fűrészeit vagy esztergályozott félgyártmány alakjában szerezte be. A többi a bükkfát maga fürészelte és egészben 14 keretfürészszel volt felszerelve, körfűrészekből 76, szalagfűrészekből 45, korona- és gömbfűrészekből pedig 8 íratott össze. Utóbbiakat különben ma már legtöbb gyárunkban a marógépek váltották fel a gyártás egyes fázisai szerint igen eltérő szerkezettel, ezeket a gyárak maguk állítják elő saját gépműhelyeikben, ugy, hogy az 57 marógép közül csak 23 szereztetett be és pedig túlnyomó részben németországi gépgyárakból. A hajlított fabutorgyárak tipikus berendezését a hajlító tőkék és gépek képezik, előbbiek száma 80, utóbbiaké 34. A tőkék a hajlitó minta megerősítésére szolgáló szerkezettel felszerelt egyszerű fatőkék, mind a gyárakban készültek, de a hajlitógép legtöbbje (29) szintén a gyárakban vagy megrendelés szerint valamelyik szomszédos gépműhelyben készült. Az öntöttvasból készülő hajlitó mintákból 775 q. Íratott össze, majdnem kizárólag magyar öntvény. A bútorok hengeres részeinek kinagyolására szolgáló pálczagyalugép 17 volt, gyalugép, részben parketta- és láda-deszkagyártáshoz 21, közönséges faeszterga 38, másoló esztergapad 32, ülésgyaluyép 15, ráspolyozó-asztal, egyenként 5 10 satuval, 89 volt, ráspolyozóyép 24, polírozó-asztal 116, polírozó-készülék 115, csiszoló készülék 35, nádszövő satu 46. Az üléseknek rámába való sajtolására szolgáló, azonban csak némely gyárban használt készülékek száma 11 volt, szerelő-asztal 150, asztalos szerszámkészlet 142. A yözölök száma 32-őt tett ki és pedig 10 fülkésrendszerü, 21 kazánrendszerü és 1 csövesrendszerü gőzölő magasabb nyomással (4 5 atm.) való gőzölésre. Szárító kamara 23 volt és pedig 12 kályhafütésü és 11 bordáscsövü gőzfűtésű. Segédgépek és berendezések gyanánt említendő 11 fürészköszörügép, 6 fürészfogsajtó, 10 kovácstüz, 11 vaseszterga, 3 vasgyalugép, 2 nyirólyukasztó és 11 vasfurógép, a minek a magyarázata az, hogy a gyárak a gépjavításokat és különleges szerszámaikat maguk készítik. A világítás többnyire petróleummal történt, három gyár azonban 5 dinamogéppel már villamos világításra volt berendezve. Port kiszivó exhaustorrál csak két gyár volt ellátva. A sajtolt székülések készítésével, mint említettük, egy gyár
938 kizárólagosan mint önálló nagyobbszabásu iparággal foglalkozott. Egy másik pedig saját czéljaira gyártott ilyeneket. Tisztán székülések gyártásához használtatott 1 keretfiirészgép, 3 körfürész, 2 szalagfürész, 2 marógép, 1 pálczagyalugép, 4 másoló eszterga, 2 furnirülés eszterga, 4 furnirhámozó-gép, 2 furnirolló, 3 üléslyukfurógép, 7 közönséges üléssajtó, 6 hydraulikus sajtó plasztikus ékítmények készítésére és végül 3 intarziát égető sajtó gázmelegitéssel. Azonkívül megemlítendő, hogy egyik gyárnak minták készítéséhez szükségelt ötvények gyártására olvasztó kemenczéje is volt. Székülések csiszolására 6 gép szolgált, volt ezenkívül még 3 székülésfényesitő is. Végül felemlítendő 1 szekrényes gőzölő és 1 bordacsöves gőzfűtésű szárító, a melyben évenként mintegy 1200 m 3 furnirülés szárittatott. A szárítás 6 7 órát tart. III. A gyárak termelése. 1. Felhasznált tüzelőanyag, nyersanyay és félyyártmány. Tüzelőanyagból felhasználtatott 9007 m 3 tűzifa, 15,974 m 3 fahulladék, 20,451 q. kő- és barnaszén, 894 q. faszén. Az ásványszén tulnyomólag németországi volt. Nyersanyag felhasználtatott 28,266 m 3 bükkfa, 2070 m 3 fenyőrönk ládagyártáshoz, 500 m 3 juharfa székülésekhez. Négy gyár ezenkívül még fürész- és parkettaárut állított elő és ehhez, valamint a csekély mennyiségben készitett hámozott furnirhoz felhasznált 4502 m 3 tölgyfát; öt gyár kocsirészeket is állítván elő, 820 m 3 szil- és akáczrönköt használt fel, végül hámozott furnirhoz felhasznált a széküléseket készítő gyár 100 m 3 diófát. A felhasznált anyag kivétel nélkül magyarországi volt. A felhasznált félgyártmányok közül 4 gyár 4900 m 3 székléczet fogyasztott, azonkívül ládakéczitéshez felhasználtatott 688 m 3 deszka, kemény bútorokhoz 1175 m 2 tulnyomólag dió- és bükkfafurnir. A széklécz és deszka hazai, a furnir ellenben bécsi eredetű volt. 2. Felhasznált készgyártmányok. Ezek közül bennünket csupán az érdekel közelebbről, hogy 530,914 drb székülés, háttámla és egyéb alkatrész tulnyomólag Oroszországból, 22,666 kg. széknád úgyszólván kizárólag Németországból szereztetett be. 3. Előállított iparczikkek. Erre nézve szolgáljon a következő táblázat:
939 A termelés Az előállított iparczikkek megnevezése mennyiségi egysége mennyisége értéke koronákban az összes termelés értékének százalékában I. Föczikkek: 1. Hajlított és egyéb bútor drb 1.017,443 4.167/.56 82-64 2. Hajlított butorrészek...» 79,698 80,942 1-60 3. Hajlított kocsirészek._.... 18,622 22,314 0-45 4. Furnirülések 803,000 358,000 7-10 Összesen. 1.918,763 4.628,312 91-79 II. Mellékczikkek: 1. Tűzifa ürm 3 1,200 5,000 0-12 2. Tölgyfa fürészáru... m 3 5,199 299,158 5-93 3. Kész kerekek... drb 14,400 101,800 2-00 4. Eczetforgács... 840 8,054 0-16 Összesen 414,012 8-21 Főösszeg 5.042,324 100-00 Arra nézve pedig, hogy hajlított fabutorgyáraink gyártmányaikat mely országokban értékesítették, a 940. oldalon lévő táblázat nyújt felvilágosítást. Az egyes gyárak bevallásain alapuló ezen adatokból azt látjuk, hogy a hajlított bútorokból érték szerint Magyarországon 25-81%, a közös vámterületen pedig kereken 33% talált elhelyezést és igy a túlnyomó, 67 /o rész a vámkülföldre vitetett ki. Hajlított fabútoraink igazi világczikket képeznek, gyáraink azonban áruikat tengerentúli országokba a legritkább esetekben küldik közvetlenül, hanem egyes nagy kikötő városokba az ottani exporteurökhöz, a kik azután az árut a legtávolabbi világpiaczokra is eljuttatják. Ez által a közvetítői haszon az exporteur javára esik,
940 A gyártmányok és országok megnevezése Mennyiség darab Érték koronákban 1. Hajlított és egyéb bútorok: 1898. évi termelés... ebből eladatott: Magyarországon... Ausztriába Németországba Olaszországba Francziaországba...... Hollandiába Nagy-Britanniába - Bomániába.- Szerbiába Egyéb Balkán államba Közép tengermellékre Ázsiába.,. - Afrikába Észak-Amerikába... Dél-Amerikába Ausztráliába 2. Hajlított butorrészek : 1898. évi termelés ebből eladatott: Ausztriába... 3. Hajlított koesirészek: 1898. évi termelés ebből eladatott: Magyarországon... Ausztriába...._ Németországba...._- Francziaországba Balkán államokba.-... 4. Furnirülések: 1898. évi termelés ebből eladatott: Magyarországon Ausztriába Svájcztia Olaszországba Spanyolországba Hollandiába... Nagy-Britanniába... Svéd- és Norvégországba Romániába. --- 1.017,443 4.167,056 242,735 1.075,713 62,154 299,010 141,765 544,474 33,6 2 138,800 100,900 441,184 8,679 24,176 166,122 642,175 5,000 20,000 9,650 44,390 842 4,546 43,'Í72 216,388 29,300 91,000 22,012 75,000 8,500 44,800 52,800 190,400 90,000 315,000 79,698 80,942 79.R98 80.942 18,622 22,314 11,340 13,283 6,982 8,251 100 260 100 260 100 260 803,000 358,000 152,800 86,000 567,200 231,700 2,000 667 3,000 1,000 5,000 1,665 60, 00 32,638 10,000 3,330 2,000 667 1,000 331
941 viszont azonban a gyáros hamarább pénzéhez jut és a szállítás is kevesebb koczkázattal jár. Hajlított fabutorr ész eket mindössze 3 gyár állított elő. Az egész mennyiség Ausztriában talált elhelyezést. Annak okául, hogy ezeket a butorrészeket kész bútorokká való kikészítés végett kiviszik, gyáraink a hazai és az ausztriai munkabérek között fenálló különbséget hozzák fel. Hajlított kocsirészejcet két gyár készített, kivitel ez áruból a vámkülföldre csekély. Nagyobb jelentőséggel birnak a sajtolt szébülések, a melyeknek gyártásával egy gyárunk kizárólag, egy másik pedig mellékesen foglalkozik. A kiviteli országok között ezen czikkre Ausztria dominál, miután két nagy osztrák gyár a saját furnirülés-szükségletét hazánkból szerzi be, a harmadik pedig itteni bútorgyárában állíttatja elő az ausztriai gyáraiban szükségelt mennyiséget is. Hazai gyáraink hajlított fabútor-szükségletünket teljesen képesek lennének fedezni, mégis pl. 1898-ban is 120,000-en felüli darab ily bútor jutott be hozzánk; ez eléggé jellemzi hazai kereskedelmünket. Hajlított kocsirészekből, különleges fából készült angol és északamerikai áru és az is csak kis mennyiségben jön be hozzánk, furnirülésekből azonban főleg Oroszországból és Ausztriából a szükséglet több mint fele részére terjedőleg nagy a behozatalunk, gyáraink pedig ezen szükségletet is teljesen fedezhetnék. (Befejező közi. köv.) A külföld erdörendezési eljárásai. Irta: Bund (Folytatás.) Károly. VI. Ausztria. Ausztriában csakis az állami erdőkre s az állam által kezelt alapítványi erdőkre vonatkozólag áll fenn erdőrendezési utasítás. Az ausztriai állami és alapítványi erdők gazdasága a magyar erdészre felette nagy érdekkel birhat, hiszen azoknak egy része ugyanazon hegylánczolat északi lejtőjét foglalja el, a melynek déli