- Kézirat. Budapest,

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "- Kézirat. Budapest, 1979. -"

Karola Fodorné
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 A T A T A I B Ő R G Y Á R B A N. / augusztus. / Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

2 A T A T A I B Ő R G Y Á R B A N. / augusztus. / Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

3 - 1 - A napokban kezembe került a Tatai Bőrgyárban még 1964 augusztusában készített - de meg nem jelent - kis riportom kézirata. Abban a reményben, hogy ezzel a Tata Barátainak Köre által kezdeményezett gyűjtő munkát némileg támogatom, a gyűjtésben érdekelt intézmények részére most "lesokszorosítom", nem mulasztva el, hogy ez úton is meg ne köszönjem a gyár akkori üzemvezetőjének, Kalo Gyulának, szíves kalauzolását, melynek során nem csak kiváló szakértelméről, de példamutató szocialista gondolkodásáról is tanúbizonyságot tett.

intézmények részére most "lesokszorosítom", nem mulasztva el, hogy ez úton is meg ne köszönjem a gyár akkori üzemvezetőjének, Kalo

4 - 2 - A honfoglalás korából fennmaradt emlékek tanúsága szerint, honfoglaló őseink ruházatuk, lószerszámaik készítéséhez nagyszerű szakértelemmel kidolgozott állati bőröket használtak. Az államalapítást követő évek folyamán a magyarok bőrkikészítő eljárásának híre bejárta egész Európát. Colbert, minden idők egyik legnagyobb pénzügyminisztere, a francia i- parfejlesztés legérdemdúsabb munkása, egy Larose nevű ipari kémet küldött pl. Magyarországra, hogy tanulja meg a bőrkikészítésnek a magyarok által használt módját. XIV.Lajos francia király monopolizálta az állati bőröknek magyar módra való kikészítését. Büszkék lehetünk, hogy nem maradtunk le ezen iparág művelése terén sem elődeinktől. A közelmúltban, helytörténeti adatgyűjtés közben módomban volt meglátogatni a Magyar Bőripari Vállalat tatai üzemegységét, mely az 1949-ben államosított Leopold-féle bőrgyárból fejlődött ki az elmúlt években világszerte ismert és megbecsült üzemmé.1 Az államosítást követő öt esztendő nem sok fejlődést e- redményezett. Többször szó volt az akkor még önálló üzemként működő gyár megszüntetéséről, amit azonban a körül-belül száz dolgozónak érdekében közbelépő Megyei Tanács és pártszervezet mindég elódázott ben a Díszműbőrgyár telephelye lett, s a magyar bőripar egy kiváló dolgozója, Kalo Gyula állt az élére. Ettől kezdve a jobb szervezés és a számtalan újítás következtében az üzem gyors fejlődésnek indult. A bőrök gyártási technológiája modernizálódott. A vörösfenyő motollák helyett modern beton-medencéket építettek, ami nagyban növelte a meszesrészleg kapacitását. Felére csökkent az átfutási idő. A cseres-műhely 500 kg-os hordói helyett 1200 kg-os hordók készültek. A Kalo-féle tervek szerint átalakított szárító ugyan annyi gőzzel háromszoros kapacitást ért el és jelentősen megrövidült itt is a bőrök átfutási ideje. Az anyagmozgatás is könnyebbé és gyorsabbá vált az udvar

Colbert, minden idők egyik legnagyobb pénzügyminisztere, a francia i- parfejlesztés legérdemdúsabb munkása, egy Larose nevű ipari kémet küldött pl.

5 - 3 - "flaszterozása" és a golyóscsapágyas targoncák beszerzése után ben 1 millió 50 ezer forintos költséggel egy hypermodern olasz hidraulikus prést szereztek be, melyet Farkas Józsefné és Máté Miklósné vettek ét szocialista megőrzésre ban a 115 főt alkalmazó üzemnek 240 ezer m2 volt a tervszáma, melyet az üzem kollektívája három év alatt 326 ezer m2-re emelt, pedig ma az egészségtelen meszes-, cserző- és kikészítő spriccer üzemben csak napi hat óra 40 percet dolgosnak Kalo Gyula kezdeményezésére. A havi terv minden hónap 24.-én már Budapesten van, s e viszonylag nem nagy telep évente 14 millió nyereséghez juttatja a népgazdaságot. Az üzemben kidolgozott bőrök között szerepel a hazai sertésbőr, bárány- /gida-/ bőr, szovjet, valamint ausztrál juhbőr, kínai zergebőr és az utóbbi években a svédországi rénszarvasbőr. A ruházati bőrökhöz az alapanyagot Görögországból hozzák. A nemzetközi piacon a legtöbb hasznot a világszerte nagyon keresett svéd szarvasbőrök kikészítése hozza, mely az országban a tatai üzem specialitása. Egy pár ilyen bőrből készült kesztyűért 3 dollárt kap népgazdaságunk. Mosolyogva meséli Kaló Gyula telepvezető /nem szereti ha igazgatónak szólítják, hogy mikor a svéd rénszarvasbőr kikészítésének terve felmerült, egy kikészített és egy kikészítettlen nyers bőrt kértek Svédországból. Mikor néhány hónap múlva a svéd külkereskedelmi vállalat megbízottja megjelent a tatai üzemben, elébe tették a mintául szolgált, svéd módra kikészített és a Tatán kikészített bőrt, megkérdezvén : melyik a jobb? A svéd szakértő nem tudta megállapítani, melyik a küldött mintadarab. Rövid vizsgálódás után a tatai gyárban kikészített bőrről mondta, hogy a jobbik. Midőn közölték vele, hogy ezt készítették ki a tatai üzemben, zavarba jött, majd elnevette magát és bevallotta, hogy nem bíztak benne, hogy Magyarországon megfelelő módon ki tudják készíteni majd a kényes és különleges eljárást igénylő svéd szarvasbőr.

1960-ban a 115 főt alkalmazó üzemnek 240 ezer m2 volt a tervszáma, melyet az üzem kollektívája három év alatt 326 ezer m2-re emelt, pedig ma az egészségtelen meszes-, cserző- és kikészítő spriccer

6 4 Megyénk dolgozóinak és iparának jóhírnevét öregbiti a tatai üzem, mely már tízszer nyerte el az élüzem címet és iparági szinten országos viszonylatban az élen jár. Dolgozóinak lelkes szocialista gondolkodásáról tanúskodnak a Városi Tanács oklevelei is, melyeket a város szépítése, fejlesztése, valamint a Vöröskereszt terén kifejtett tár~ sadalmi munkájukért nyertek el. A megye társadalma további sikereket kíván az üzem kitűnő kollektívájának! J e g y z e t. 1./ Leopold Adolf a tatai /tóvárosi/ bőrgyárat 1881-ben alapította mintegy 400 m2 területen. Kezdetben három épületben 12 munkás dolgozott. Évi termelőképességének átlagos értéke 70 ezer korona volt. A gyártáshoz szükséges gépi energiát 1904-től egy 16 lóerős gőzgép szolgáltatta. Ez a gyár volt Tatatóváros második ilyen jellegű üzeme. Az első Melschmidt Gyula örököseinek tulajdonában volt és fehér kesztyűkhöz való glacé-bőrökre specializálódott - ezért "fehértímár-telep"-nek is nevezték - bár még szarvas- és szőrmés bőrök feldolgozásával is foglalkozott.

nyertek el. A megye társadalma további sikereket kíván az üzem kitűnő kollektívájának! J e g y z e t. 1./ Leopold Adolf a tatai /tóvárosi/ bőrgyárat 1881-ben alapította mintegy 400 m2 területen.

Hasonló dokumentumok

Bőrgyártó anyagismeret

Bőrgyártó anyagismeret 1. Ismertesse a kémiai reakciók fogalmát és lefolyásuknak feltételeit! 2. Jellemezze a kémiai reakciókat irányuk, sebességük és részecskeátmenetük alapján! 3. Jellemezze a bázisokat