ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő I aa~g K l /t O 9, É.rkea:ett : 2009 OKT 0 5. Katona Béla úr az Országgyűlés Elnöke részér e Budapest, Kossuth tér 1-3. Tárgy : Írásbeli választ igénylő kérdés Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 91 e kívánok feltenni. alapján bejelentem, hogy írásbeli választ igényl ő kérdést Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter úrna k Miért kell az állampolgároknak kétszer megfizetnie a hulladékká vált csomagoló anyagok környezetbarát kezelését? címmel. Tisztelt Miniszter Úr! Választókörzetemet, Pest megye 2. számú választókörzetét különösen erősen érintette, hogy a régió hulladékát befogadó csörögi hulladéklerakó, mint a felszín alatti vizek védelmér ől szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 41. (8) bekezdése szerint az e rendeletben és a 20/2006. (IV. 5.) KvV M rendeletben foglaltakat nem teljesít ő hulladéklerakó 2009. július 15-t ől nem üzemelhet. A döntés nem érte váratlanul. a régió önkormányzatait, ezért megoldásokat ^ kerestünk, amivel megoldható a régióban keletkez ő hulladék kezelése. Célunk egy olyan megoldás volt, amiben a környezetvédelmi célok teljesülés e mellett, a lakosságra nehezed ő többletterhek is csupán a szüksége s mértékben emelkednek. A térség hulladékkezelésére megalakult a Zöld Híd Program, ami egy 10 4 település összefogásával megvalósuló regionális hulladékgazdálkodási é s környezetvédelmi program, mely Pest megye észak-keleti részére, illetve Nógrád megye egészére terjed ki. A 102.000 háztartást és több mint 300.000
embert érintő beruházás célja a régió hulladékgazdálkodási rendszeréne k európai normák szerinti kialakítása. A hulladékkezelés a nyugat európa i gyakorlatnak megfelelően hulladékkezel ő központokban fog történni, mechanikai és biológiai hulladékkezeléssel, gépi utóválogatással é s komposztálással. Az eljárás során a vegyesen gy űjtött hulladék gépi úton fog szétválogatásra kerülni, amelyek egy része energiahordozóként kerülhetn e értékesítésre, míg a szelektív gy űjtés révén az anyagában történő hasznosítás is lehet ővé válik. A fejlett hulladékgazdálkodás azonban jelent ő s költségnövekedést okoz. A projekt keretében megvalósuló hulladékkezelés díja a projekt team el őzete s kalkulációi szerint 20 és 30.000 forint/év/háztartás körül alakul majd 2010 - től. Ez a korábbi költségeknek többszöröse, ami mind a lakosságra, mind a z önkormányzatokra jelent ős terheket ró. Különösen igaz ez Vác, Göd és Sződliget településekre, ahonnan mintegy 50 km szállítási költséggel jut el a hulladék Kerepes, Ökörtelek-völgyben és Nógrádmarcalban kialakítot t hulladékkezelő központokba. A környezetbarát rendszer magasabb üzemelési költségeit kompenzálhatná a hulladékkezel ő központokból kikerül ő, hasznosítható anyag piac i értékesítése, ez azonban bonyolult feladat. Igaz ez annak ellenére is, hogy Pest megye kitüntetetten kedvező helyzetben van, hiszen nem csupán a hulladékot anyagában hasznosító cég koncentrálódnak ebben a térségben, hanem olyan energetikai hasznosítók is jelen vannak, mint például a Mártra i Erőmű, az FKF Hulladékhasznosító Mű, vagy a váci cementgyár. A Zöld Híd program kialakítása során els ődleges partnerként számításba vet t erőművekkel folyatatott tárgyalások megakadtak, a Rákospalotai éget őmű csak jelentős díj fizetése mellett vesz át hulladékot. Egyedül a vác i cementgyár hajlandó a minőségétől függő mértékben fizetni a hulladékkezelő központból kikerül ő energetikailag hasznosítható anyagért. Ez az összeg részben kompenzálja a haszonanyag kinyerés többletköltségeit, azonban a hulladék lerakása még így is olcsóbb. Ezzel a problémával a korábbi ISPA projektek keretében kialakítot t hulladékgazdálkodási rendszerek is szembesültek. A legtöbb önkormányzati társulás nem merte felvállalni a hasznosítás többletköltségeit, így a válogatósorok nem, vagy csak minimális kihasználással üzemelnek és a hulladék nagy része lerakásra kerül, hogy a lakossági terhek elviselhető mértékben emelkedjenek. Ez a szemlélet ellentétes a hulladékgazdálkodás i projekt céljával, és roppant rövidlátó, mivel a nem hasznosított hulladé k lerakása a lerakó idő el őtti beteléséhez vezet, egy új lerakó építéséhez viszon t már nem várható ISPA támogatás. Kiutat az jelenthetné, ha a lakosság által fizetett közszolgáltatási díj és az energetikai hasznosító által fizetett kifizetett összeg mellett egy küls ő forrá s is bevonásba kerülhetne a rendszerbe. Ilyen forrás lehetne egy hulladékhasznosítást koordináló szervezet által fizetett támogatás. A probléma csupán az, hogy ezek a szervezetek nem érdekeltek a hulladé k minél teljesebb hasznosításában.
3 A települési szilárd hulladék döntő hányadát alkotó csomagolási hulladé k esetén a jelenlegi rendszer a termékdíj fizetési kötelezettség megkerülésé t segíti, olyan hulladékok (pl. papír) hasznosítását ösztönözve, amelye k hasznosítása a termékdíjas rendszer bevezetése el őtt is működött. A hasznosítást koordináló szervezetek tevékenysége által a gazdaságosa n hasznosítható hulladékok további támogatása ürügyén, olyan környezetbe n le nem bomló hulladékok esetére is megszerezhet ő a mentesség, mint a műanyag. Ezt az teszi lehetővé, hogy a maximális támogatott hasznosítás i arányra tartalmaz egy utalást a jogszabály, de ez nem anyagfajtákr a vonatkozik, hanem megmarad az általánosság szintjén. Így továbbra is nyitva marad az a kiskapu, hogy a papírhulladék túlhasznosítás alapjá n mentesülni lehet a m űanyaghulladék hasznosítás alól. Mindezt a legnagyobb hazai hulladékhasznosítást koordináló szervezet, az Öko-Pannon Közhasznú Kft. gyakorlatával lehet illusztrálni. A következ ő táblázat az Öko-Pannon által hasznosított és a kötelezetti köre álta l kibocsátott csomagolóanyag mennyiségének hányadosát adja meg : 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 201 2 Papír 35 11 2 140 14 3 129 128 128 128 132 134 Műanyag 12 11 21 22 24 23 24 24 24 24 Vas 95 75 108 78 85 84 83 84 84 85 Alumíniu m 12 20 23 24 29 34 35 37 40 45 Fa 10 14 27 20 18 18 18 18 18 18 Társított 10 12 21 24 19 23 22 23 24 25 Üveg 21 15 18 21 22 28 33 41 51 62 Összesen 25 45 60 59 55 57 58 59 62 64 Jól látható, hogy az Öko-Pannon partnerei papírból többet hasznosítanak, mint amennyi a kötelezetti kör alapján indokolt lenne, míg a település i szilárd hulladékban található műanyag, társított csomagolóanyag negyedét sem hasznosítják. Az elkövetkez ő évekre tervezett hasznosítási arányok az t mutatják, hogy a jöv őben is ezt a stratégiát kívánják folyatni. A kötelezettek a termékdíjat beépítik a termék árába, így a lakossá g kétszeresen fizeti meg a hulladékkezelés költségét. Először amikor a megvásárolja a terméket és kifizeti a termékdíjat, másodszor pedig, amikor a hulladékkezelési díjat kell megfizetnie. A szennyező fizet elv alkalmazása elfogadható, de hogy ugyan annak a hulladéknak a környezetkímél ő elhelyezésért kétszer kelljen fizetni az nem.
A környezetvédelmi termékdíj törvény alapját képz ő 94/62/EK rendelet a következ őket írja elő : - 2008. december 31-ig (Magyarországon 2012. december 31-ig) a csomagolási hulladék legalább 60-át hasznosítani kell (újrafeldolgozással, vagy energetikailag), - ezen belül legalább 55 és legfeljebb 80-át dolgozzák fel újra, - a papír és karton esetén a minimális újrafeldolgozási arány 60, - műanyagok esetén a minimális újrafeldolgozási arány 22,5, - fa esetében 15 tömegszázalék. - A tagállamoknak lehetősége van arra, hogy ösztönözzék az energetikai hasznosítást, ha az környezetvédelmi és költség hasznos szempontbó l előnyösebb az újrafeldolgozásnál. Amire a nemzeti újrafeldolgozás és a hasznosítási célkit űzések közötti elegendő különbség mérlegeléséve l kerülhet sor. Az európai jogszabály célként kitűzött maximum 80-os újrafeldolgozási arány miatt a Minisztériumot sok támadás érte. Többször felmerült a kérdés : Miért tűzi ki a Minisztérium célként a környezetvédelmi szempontbó l kiemelten fontos újrafeldolgozás korlátozását? Ez a korlátozás viszont konkrét értelmet nyerhetne, ha egyes anyagfajtákra vonatkozna. Ekkor azt biztosítaná, hogy ne csupán egyes anyagukban nagyon gazdaságosan hasznosítható csomagolási hulladékok, mint pl. a papír hasznosítása legyen fokozottan ösztönözve, hanem a környezetvédelm i szempontból problémásabb hulladékok hasznosítása is lényegi kérdéssé válna a hasznosítást koordináló szervezetet számára. Amennyiben a 94/2002 (V.5.) Korm rendelet 6. (5) pontjában szerepl ő...de legfeljebb 80-a anyagában kerüljön hasznosításra kifejezés...de egyes anyagonként legfeljebb 80-a anyagában kerüljön hasznosításra kifejezésre módosulna, hatalmas el őrelépést indukálna a jelenleg elhanyagolt műanyag csomagoló anyag hasznosítás területén : - Megszűnhetnének a minisztériumot ér ő támadások, mivel értelmezhető a cél: ne a legegyszerűbben hasznosítható anyag (papír ) túlhasznosítását támogassa a rendszer, hanem a problémás anyago k (műanyag fólia) hasznosítását is ösztönözze. - Amennyiben a piaci igény ezt megköveteli, a papíripar továbbra i s biztosítani fogja a termeléséhez szükséges hulladékpapír begy űjtését, így a módosításból nem következik az anyagában történ ő hasznosítás csökkenése. - Többpólusúvá válik a hulladékhasznosítás és egy iparág válság a esetén is biztosított marad a hazánk által vállat hulladékhasznosítás i célok elérése. A többi hulladék anyagában hasznosítását nem veszélyeztetné a módosítás, mivel ezt a minimális hasznosítási arány biztosítja. Az éghet ő hulladékok házhoz men ő szelektív gyűjtésével jelent ő sen növelhet ő a lakosságtól szelektíven begyűjtött és hasznosítot t csomagolóanyag mennyisége.
5 - A jelenleg anyagában hasznosított PET palack mellett drasztikusa n növekedhetne a többi m űanyag és kompozit csomagolóanya g hasznosítási aránya is. - A szennyező fizet elv teljes körűen érvényesülne : a lakosság által a műanyag csomagolás (pl. zacskó) vásárlásakor megfizetett termékdij, ugyanezen műanyag csomagolás hasznosítására fordítódna, a kommunális hulladék begyűjtését és a hasznosítható anyag válogatását végző önkormányzati társulások támogatásán keresztül. - A hulladékgazdálkodási rendszerekben jelenleg lerakott, d e termikusan hasznosítható hulladék eltérítése a lerakóró l versenyképessé válna a lerakással, így a lerakó nem telne be id ő el ő tt. Az elmélet megvalósítható voltát az Öko-Pannon példáján bemutatv a megállapítható, hogy az anyag típusonként maximum 80-os támogatot t hasznosítási arány bevezetése esetén a hasznosítási cél 53 000 tonn a energetikailag hasznosítható hulladék (műanyag, fa, társított csomagolóanyag) lerakóról eltérítésével megoldható. kibocsátá s 2008 2008 tény hasznosítás Hasznosítási arányo k max. 80 hasznosítás ösztönzése esetén Papír 191 000 t 244 394 t 128 152800 80 M űanyag 164 500 t 38 556 t 23 89 168 54 Fém 38 600 25 161 65 25 161 65 F'a 115 000 t 21 240 t 18 56622 49 Társított 18 200 t 4 229 t 23 9829 54 Üveg 111 000 t 31 259 t 28 31259 28 Összesen 638 300 t 364 839 t 57 364839 57 Ez a hasznosítói kapacitás jelenleg is rendelkezésre áll. A Mátrai Er őmű 300 000 tonna, a cementgyárak pedig további 100 000 tonna éghet ő hulladék hasznosítására rendelkeznek engedéllyel. Az újrafeldolgozási célok újradefiniálásával a hasznosítást koordinál ó szervezetek érdekeltté válnának a jelenleg lerakásra kerül ő energetikaila g hasznosítható csomagolóanyagok visszanyerésének támogatásában é s hosszútávon is fenntartható pályára állíthatóvá válna az orszá g hulladékgazdálkodása. A nemzetközi jogszabályi háttér, a hasznositó i kapacitás adott ahhoz, hogy a jelenleg települési szilárd hulladékkén t lerakott csomagolóanyagok hasznosításra kerüljenek és a szennyez ő fizet elv se sérüljön. Tisztelt Miniszter Úr! Miért engedni a Minisztérium, hogy a környezetben lebomló, és gyakran má s országokból importált papír hasznosításával mentesülhessenek a műanyag csomagolóanyag kibocsátók a termékdíj fizetési kötelezettség alól?
Tervezi-e a szaktárca a környezetvédelmi termékdíj mentesség szabályaina k felülvizsgálatát, a települési hulladék anyagában nem, de termikusa n hasznosítható csomagolóanyag tartalmának lerakóról eltérítése érdekében? Amennyiben nem, milyen módon kívánja a Minisztérium ösztönözni, hogy az ISPA program keretében megépült hulladékkezel ő rendszerekb ől kinyerhető éghető hulladék hasznosítását? Vác 2009. szeptember 23. Várom megtisztelő válaszát : i ; Dr., lr 1ános