ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendeletről

GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER /MeH/ ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendeletről Budapest, 2007. december

2 E G Y E Z T E T É S I L A P A) Állami szervek Vélemény-nyilvánítási határidő: 5 munkanap MeH Kormánytitkárság vezetője MeH Koalíciós Koordinációért felelős ÁT MeH jogi és Koordinációs SZÁT MeH KIÖFTNM MeH EKK NFÜ EüM FVM HM IRM KvVM KüM OKM ÖTM PM SZMM Legfőbb Ügyész GVH KSH OGY biztos Adatvédelmi biztos név: nem ért egyet egyetért észrevételt tett határidőben nem adott véleményt

3 B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Faluszövetség Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Magyar Energia Hivatal MKEH Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Ipari Energiafogyasztók Fóruma Véleménynyilvánítási határidő: 5 munkanap

4 VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A kormányrendelet-tervezet az új VET rendelkezéseivel összhangban, annak felépítéséhez igazodóan rögzíti a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra mint sajátos építményfajtákkal kapcsolatos engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat. A VET 170. -a (1) bekezdésének 30. pontjában szereplő felhatalmazásnak megfelelően a tervezet részletes szabályokat tartalmaz a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építésének, üzemeltetésének, használatbavételének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésével, az engedélyek meghosszabbításával, az egyszerűsített engedéllyel, valamint az idegen ingatlanra vonatkozó jogok alapításával, tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével, az építési jogosultság igazolására alkalmas okiratokkal és a kártalanítással kapcsolatban, a jogalkalmazás elősegítése érdekében. Ennek keretében szabályozza mind a saját ingatlanon, mind az idegen ingatlanon történő erőmű, vagy nyomvonalas létesítmény építést, kellő garanciákat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hatóság ellenőrizhesse az építési tevékenységek engedélynek megfelelően történő végrehajtását, valamint az eljárást egyszerűsítő rendelkezéseket tartalmaz az ügyek műszakilag pontosan meghatározott, egyszerűbben megítélhető csoportjára nézve. A rendelet a korábbi gyakorlattal szakítva önálló jogszabály keretében rendezi a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) hatáskörébe tartozó villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokat. Az engedélyezési eljárásban első fokon az MKEH területileg illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai (Hatóság), másodfokon az MKEH központi szerve jár el. II. Kapcsolódás a kormányprogramhoz Az Új Magyarország: Szabadság és szolidaritás címet viselő, a 2006-2010 közötti időszakra vonatkozó kormányprogram kiemelt területként kezeli az energiapolitika kérdéskörét. Az energiapolitikán belül a piacnyitás és liberalizáció témája hangsúlyosan szerepel, amelynek keretében került elfogadásra a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény. A rendelet e törvény vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását szolgálja. III. Előzmények A kormányrendelet tervezetét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal az érintett gazdasági szereplőkkel és érdekképviseleti szervekkel egyeztetve készítette elő.

5 A tervezetnek a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére történt átadását követően a GKM augusztus 15-én, 16-án és 17-én a villamosenergia-ipar teljes vertikumának részvételével szakmai egyeztetéseket tartott. Az egyeztetéseken elhangzott észrevételek, valamint a beérkező javaslatok feldolgozását követően a tervezet átdolgozásra került. A MeH szakmapolitikai munkacsoportja szeptember 7-i ülésén a tervezet közigazgatási egyeztetését engedélyezte, a GKM a közigazgatási egyeztetést lefolytatta. Az egyeztetés alkalmával megküldött észrevételeket követően a tervezet olyan jelentős mértékben átdolgozásra került, hogy indokolttá vált annak ismételt közigazgatási egyeztetésre bocsátása. A tervezett 2008. január 1-jei hatálybalépésre való tekintettel a GKM a tervezetet a december 13-án terjeszti az Államtitkári Értekezlet elé. IV.-V.-VI. Várható szakmai, gazdasági és társadalmi hatások A tervezet a korábbi gyakorlattal szakítva önálló jogszabály keretében rendezi a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatáskörébe tartozó villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokat. Ez a megoldás egyértelművé és átláthatóvá teszi a jogszabályi környezetet azáltal, hogy egy jogszabály keretén belül nem keverednek két hatóság eljárására vonatkozó rendelkezések, egyúttal összhangban áll az Üzletre hangolva programmal, amelynek egyik fő célja az eljárások egyszerűsítése, gyorsabbá tétele. A rendelettervezet az új VET rendelkezéseivel összhangban szabályozza mind a saját ingatlanon, mind az idegen ingatlanon történő erőmű, vagy nyomvonalas létesítmény építést, kellő garanciákat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hatóság ellenőrizhesse a kivitelezés engedélynek megfelelően történő végrehajtását, valamint az eljárást egyszerűsítő rendelkezéseket tartalmaz az ügyek műszakilag pontosan meghatározott, egyszerűbben megítélhető csoportjára nézve. A rendelet nem tartalmaz építésügyi bírságra vonatkozó rendelkezést, így az engedélyező hatóságnak a bírságolásra az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 15.) Korm. rendelet alapján lesz lehetősége. Azt, hogy a kiszabott bírságot mely előirányzat számlájára kell befizetni, a Korm. rendelet 6. -ának (2) bekezdésének megfelelően GKM rendelet fogja szabályozni. A kormányrendelet elfogadásának közvetlen költségvetési hatásai nincsenek, azonban megalkotását követően szükségessé válik majd az MKEH igazgatási szolgáltatási díjrendeletének módosítása, amely költségvetési bevétel növekedést fog eredményezni. Az egyes konkrét díjtételek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. -a (3) bekezdésében meghatározottak szerint kerülnek majd kialakításra. VII. Kapcsolódások A rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 170. -a (1) bekezdésének 30. pontjának végrehajtását szolgálja.

6 VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció X Kormányülést követő szóvivői tájékoztató X Tárcaközlemény X Tárca által szervezett sajtótájékoztató X További szakmai programok szervezése X További lakossági tájékoztatás X A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Nyilatkozók: X. Nyilatkozat a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet szerinti kötelezettség fennállásáról Az előterjesztés nem tartalmaz termékre, illetve az információs társadalom szolgáltatására vonatkozó, a 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet értelmében műszaki leírásnak minősülő rendelkezést. Ennek megfelelően az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetés kötelezettsége nem áll fenn.

7 ELŐ TERJESZTÉS A rendelettervezet a korábbi gyakorlattal szakítva önálló jogszabály keretében rendezi a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatáskörébe tartozó villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokat. Ez a megoldás egyértelművé és átláthatóvá teszi a jogszabályi környezetet azáltal, hogy egy jogszabály keretén belül nem keverednek két hatóság eljárására vonatkozó rendelkezések. A tervezet az új VET rendelkezéseivel összhangban szabályozza mind a saját ingatlanon, mind az idegen ingatlanon történő erőmű, vagy nyomvonalas létesítmény építést, kellő garanciákat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a hatóság ellenőrizhesse az építési tevékenységek engedélynek megfelelően történő végrehajtását, valamint az eljárást egyszerűsítő rendelkezéseket tartalmaz az ügyek műszakilag pontosan meghatározott, egyszerűbben megítélhető csoportjára nézve. Az engedélyezési eljárásban első fokon a területileg illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság (Hatóság), másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) központi szerve jár el. A tervezet szerint a rendelet hatálya alá tartozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a 8. (5) bekezdésében és a 36. (6) bekezdésében foglalt kivétellel a rendelet 4. számú mellékletben felsoroltak közül kizárólag az adott ügyben érintett szakhatóságok, valamint közművek, kezelők és üzemeltetők működnek közre. A szakhatóságok bevonását a terület- és településrendezési szempontok,, illetve egyéb speciális ágazati követelmények érvényre juttatása feltétlenül szükségessé teszi. A tervezet az építési engedélyeken belül megkülönbözteti az elvi építési engedélyt. Az elvi építési engedély megkérése előtt a kérelmező a villamosenergia-ipari építmény műszaki megvalósíthatóságának, továbbá műemléki, régészeti, településképi, természet és környezetvédelmi követelmények előzetes tisztázása céljából a Hatóságtól elvi építési engedélyt kérhet. A jogerős és végrehajtható elvi engedély egy évig érvényes. Érvényessége egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető. Az elvi építési engedély intézménye azt a korábban felmerülő problémát oldja meg, miszerint a Magyar Energia Hivatal (MEH) engedélyezési eljárása és a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárás nem volt tekintettel egymásra. Az elvi építési engedély lehetővé teszi, hogy a kérelmező a MEH engedély iránti kérelmét annak ismeretében nyújtsa be, hogy a tervezett létesítményre, vezetékre építési engedélyt kaphat majd.

8 Az új VET értelmében a vezetékjogi engedély, illetve a használati jog érvényességi ideje a korábbi 5 évről 2 évre változik. Az engedély az érvényessége lejárta előtt benyújtott kérelemre további 2 évvel meghosszabbítható. Erre a módosításra azért van szükség, mert 5 év alatt a jogszabályi környezet, valamint az építés feltételei alapvetően megváltozhatnak. A lejárt engedély alapján a munkát elkezdeni, illetve folytatni már nem szabad, az engedélyes köteles az ingatlant eredeti állapotába helyreállítani, vagy amennyiben erre nincs lehetőség, megfelelő kártérítést nyújtani. Az új VET egyértelműen meghatározza, hogy milyen esetekben nem kell a hatóság engedélyét megkérni. Vezetékek esetén ez csak a kisfeszültségű hálózatokra vonatkozik. A Hatóság eljárására biztosított határidő az új VET-ben meghatározottak szerint 90 napról 60 napra változik. Az építésügyi eljárások annyiban is sajátos eljárások, hogy az engedélyezési eljárást megelőzően kötelező előkészítő eljárást benne helyszíni szemlét kell lefolytatni. Az eljárás általában számos ügyfelet érint, és tervezés során annyi szempontot kell figyelembe venni, hogy az csak az előkészítő eljárással lehetséges. A megkeresett szakhatóságok és üzemeltetők az előkészítő eljárás során vagy az azt követő 15 napon belül már nyilatkoznak. Ezen időtartam a szakhatóságok által szakhatósági állásfoglalásuk érvényességi idejére általában megszabottnál lényegesen kisebb, a kiadott szakhatósági hozzájárulás érvényességi idején belül az eljáró hatóság eljárása során azt minden további nélkül felhasználható. Az egyszerűsített eljárás az előkészítő eljárás részeként megtartandó helyszíni szemle elmaradásával az eljárás időtartama lényegesen kisebb lesz, egy ilyen engedély soron kívüli eljárással elvileg néhány héten belül megszerezhető. Hangsúlyozandó, hogy ez nem jelenti azt, hogy a hatóság az eljárása során nem folytathat le helyszíni szemlét. Az új VET szerint a szerzett jog az engedély jogerőre emelkedést követően bejegyzésre kerül, továbbá hogy a hatósági eljárás során megszerzett jogok bejegyeztetése iránt az ingatlanügyi hatóságot az eljáró építésügyi hatóság keresi meg. A szerzett jog gyakorlását a bejegyzés továbbra sem érinti, de az engedélyes a jogerős engedélyben foglalt munkálatokat továbbiakban is csak akkor kezdheti meg, ha az ingatlan tulajdonosával a kártalanítás összegében megállapodik, megállapodás hiányában a költségére felkért szakértő a kártalanítás összegét megállapítja, és ezen összeget átvételét az ingatlan-tulajdonos részére biztosítja. Csak a jogerős engedély és az abban foglaltak képezhetik a megállapodás (kártalanítás) alapját, a kártalanítási összeg tekintetében a jogorvoslati lehetőség ezt követően is nyitva marad. Lényeges, hogy a kártalanítás alapját a jogerős határozat teremti meg, a kártalanítási összegben a felek közvetlenül állapodnak meg, a kár mértékének megállapításánál függetlenül a kártalanítás tényleges idejétől a jog keletkezésének időpontját kell irányadónak tekinteni.

9 Használati jog keletkezhet a felek megállapodása alapján, ekkor annak ingatlannyilvántartási bejegyzése a jogot szerző (engedélyes) kötelezettsége. Hatósági eljáráson alapuló jogot, a jogot alapító hatóság jegyezteti be. A törvényi szabályozásban új fogalomként jelent meg a termelői vezeték, illetve a magánvezeték. A termelői vezeték a termelőt (erőművet) köti össze a közcélú hálózattal. Megoldódni látszik az a lehetetlen állapot, hogy az erőművet megépítő a közcélú hálózat csatlakozási pontjával összekötő vezetéket csak az érintett ingatlantulajdonosokkal történő megállapodást követően tudja megépíteni. Amennyiben a termelői vezeték létesítését illetően a felek között nem jön létre megállapodás, az erőmű létesítője csak a bíróságtól kérheti szolgalmi jog megállapítását és addig (akár hosszú évekig) az erőmű nem termelhet. Az új VET-ben a megoldás akként jelenik meg, hogy 50 MW erőművi teljesítmény felett korlátozás nélkül, továbbá 50 MW erőművi teljesítmény alatt abban az esetben, ha az erőmű megújuló energiát használ fel a termelői vezeték a közcélú vezetékekre vonatkozó szabályok alkalmazásával engedélyezhetők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a termelői vezeték ezáltal közcélúvá válna. A vezeték csak akkor lesz közcélú, amennyiben a Magyar Energia Hivatal (MEH) az átviteli rendszerirányító véleményének kikérésével a vonatkozó szabályok szerint azt közcélúvá minősíti. Magánvezeték létesítése MEH engedélyköteles, építéséhez a Hatóság építési engedélyét kell beszerezni. Nem felelt meg az általános építési eljárási követelményeknek, hogy a megépült villamos hálózatot, illetve annak közbenső, vagy csatlakozó műtárgyait a megépítést követően minden további építésügyi eljárás (használatbavételi eljárás) mellőzésével üzemeltetni lehessen. Korábban az engedélyező hatóságnak, csak közérdekű bejelentés, vagy csak külön eljárás során volt lehetősége meggyőződni arról, hogy a vezeték építése során betartották-e a jogerős vezetékjogi (építési) engedélyben foglaltakat, a vezetékjogi engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok, közmű-üzemeltetők előírásait. Több esetben előfordult, hogy a vezeték különböző okok miatt meg sem épült és erről a hatóság nem is értesült. A villamos hálózat mint kifejezetten sajátos építmény sajátos használatbavételi eljárást is igényel (a villamos távvezetéket üzemeltetni kell és nem használatba venni). Az elkészült villamos hálózatot a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint üzembe kell helyezni, és az azt követően jogszabályban meghatározott módon és határidőn belül az engedélyes köteles az engedélyező hatóságtól az üzemeltetési engedélyt megkérni. Az üzemeltetési engedély természetesen már nem tagadható meg, amennyiben az engedélyes betartotta a jogerős építési engedélyben foglaltakat és az üzembe helyezést a vonatkozó jogszabály szerint végezték el. Természetesen a Ket. rendelkezései alapján az ügyfelek jogorvoslati lehetősége is adott lesz. A sajátos építményfajtákra is sajátosan kell alkalmazni a fennmaradási engedélyezési eljárást. Törvényi rendelkezéssel kell kizárni annak lehetőségét, hogy egy vezetéket engedély nélkül (pl. lakóparkban) megépítsenek olyan elgondolással, hogy majd a sajátos építmény-fajtára utólag fennmaradási engedélyt kérnek.

10 Ez a rendelkezés az új VET hatálybalépését követően szabálytalanul megépített vezetékekre vonatkozik, és itt nem ad mérlegelési lehetőséget az engedélyező hatóság részére. A régi VET engedélyezési körét kibővítendő, az Étv. ben foglaltak szerint be kell vezetni ezen sajátos építményfajtára vonatkozó megszüntetési engedélyezési eljárást, illetve adott esetekre a megszüntetési kötelezés elrendelését. A megszüntetési engedély lefolytatása - főleg a terület eredeti állapotába való visszaállítása (környezetvédelmi és hulladékkezelés követelmények teljesülése) és az ezt követő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése miatt szükséges. A megszüntetési eljárás nem csak kérelemre indulhat. Amennyiben a sajátos építményfajta bármely része nem felel meg az üzembenntartási követelményeknek (veszélyes, hiányos, elhagyott, stb), úgy a hatóság a környezetvédelmi hatóság bevonásával a bontást hivatalból indított eljárás során elrendelni köteles. Az egyszerűsített építési engedélyezési eljárás során a Hatóság csak azt vizsgálja, hogy a kérelmező a szükséges egyeztetéseket elvégezte-e, és az érintett ügyfelek értesítése megfelelt-e a vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Az egyszerűsített eljárás során az általános eljárással azonos jogok és kötelezettségek keletkeznek. Az új szabályozás hatálybalépését követően lehetőség lesz a már korábban megépített és üzemelő közcélú vezetékek jogi helyzetének rendezésére is. Erre a VET 172-173. -ainak megfelelően a rendelet átmeneti rendelkezései adnak majd lehetőséget. Az 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet hatálybalépését megelőzően vezetékjogi engedélyezési eljárás, így vezetékjogi engedély sem létezett. A NIM rendelet is csak a földalatti vezetékek ingatlan-nyilvántartási bejegyzését írta elő, de ezek bejegyzése az akkori tulajdonosi szerkezetek miatt nem volt fontos követelmény, így általában nem történt meg. A villamos energiáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény már akként rendelkezett, hogy a hatálya alá tartozó valamennyi vezeték, illetve azok közbenső és csatlakozó műtárgyait ingatlan-nyilvántartásba az engedélyes köteles bejegyezni. Mivel a törvény szerint a vezetékjog a bejegyzés előtt is gyakorolható, így sem 1967 előtt, sem azt követően nem volt különösebb kényszerítő hatás a bejegyzések tényleges megtételére. A fentiekből következik, hogy jelenleg igen nagy számban üzemelnek olyan vezetékek" amelyek 1967 előtti építésük miatt, vagy azt követően egyéb okból (pl. a korábbi engedély nem lelhető fel) jelenleg semmilyen engedéllyel nem rendelkeznek, továbbá léteznek vezetékek, amelyek ugyan rendelkeznek engedélyekkel, de a törvényi előírás alapján nem került sor azok ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a meglévő érvényes engedélyek bejegyzésre már nem alkalmasak.

11 A nem közcélú vezetékekre egyes törvény által meghatározott esetek kivételével vezetékjogi engedély nem kérhető, így ezen vezetékek és tartozékaik ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése továbbra is Ptk. rendelkezései szerint eljárva, a felek megállapodása alapján a megállapodásban foglaltak szerint történhet. A jogilag rendezetlen állapotot az adott lehetőségekhez mérten legrövidebb időn belüli rendezését az is indokolja, hogy üzemeltető (engedélyes) a villamosművel kapcsolatos az adott joggal meghatározott teendőinek (fenntartási-, javítási-, felújítási-, üzemzavar-elhárítási-, stb.), jogszabályi kötelezettségeinek csak abban az esetben tud maradéktalanul eleget tenni, ha a részére biztosított jogaikat - az idegen ingatlanra történő jogszerű bejutást és a szükséges munkák (hibaelhárítási, gallyazás, havária) haladéktalan elvégzését - érvényesíteni tudja. Az üzembentartó ezen jogai a jogszabályban biztosított lehetőség ellenére csak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésével gyakorolhatók. A megoldás csak a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba történő utólagos bejegyzés törvényi szabályozása lehet, azonban ez a régi VET-ből még kimaradt, de a módosító 2005. évi LXXIX. törvény (VET mód.) és annak végrehajtására kiadott 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (Vhr.) és a 246/2005. (XI. 10.) Korm. rendelet (Vhr. mód.) már tartalmaz erre irányuló intézkedéseket, amelynek végrehajtása a gyakorlatban nehézségekbe ütközött. Az új VET már lehetővé teszi a jelenleg üzemelő vezetékek mintegy 70-80 %-át kitevő alábbi vezetékek helyzetének jogi rendezését: - Az 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet hatálybalépését megelőzően nem volt vezetékjogi engedélyeztetési eljárás, így vezetékjogi engedély sem létezett. Ezen vezetékek természetesen vezetékjoggal rendelkezőknek kell tekinteni - Az 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet csak a földalatti vezetékek bejegyzését írta elő, de ezek nagy részének ingatlan-nyilvántartási bejegyzése sem történt meg. Az 1994. évi XLVIII. törvény már akként rendelkezett, hogy a hatálya alá tartozó valamennyi vezeték, illetve annak közbenső és csatlakozó műtárgyait az engedélyes köteles a közhiteles nyilvántartásba bejegyeztetni. - a 1994. évi XLVII. törvény előtt létesített és jelenleg is üzemelő vezetékek egy részénél nincs, vagy nem lelhető fel a vezetékjog alapítását igazoló vezetékjogi engedély, - azon vezetékek, melyeknél megtalálható a vezetékjogot alapító okirat (vezetékjogi engedély) a régi VET szerinti fennmaradási engedély" csak a korábbi engedély visszavonásával lenne kiadható. A fennmaradási engedély már csak azért sem volt alkalmas ezen jogi rendezés kezelésére, mert ezen vezetékek túlnyomó többségét a korábbi állami tulajdonban lévő szolgáltatók, majd azt követően magántulajdonosok szabálytalanul létesítették, - azon vezetékek, melyeknél megtalálható a vezetékjogot alapító okirat (vezetékjogi engedély) a megváltozott tulajdonosi szerkezet, valamint az engedély tartalma miatt az eredeti határozat nem alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, - A vezetékek szakaszai nem egy időben épültek. Elképzelhető, hogy egyes szakaszok rendelkeznek engedéllyel, mások nem. Így az eredeti engedély természetesen nem alkalmas bejegyzésre.

12 Amennyiben a közcélú vezeték a kérelem benyújtása előtt több mint 10 éve épült és a kérelem benyújtásakor üzemel, a vezetékjog bejegyzésére egyszerűsített eljárás lefolytatását követően, bejegyzésre is alkalmas határozat alapján kerülhet sor. Ez esetben az általános építési előírásokkal összhangban az építésügyi hatóság az építés körülményeit már nem vizsgálhatja, a rendelet tervezetben meghatározott kérelem és dokumentáció alapján hozza meg a döntését. A kérelem benyújtását megelőzően 10 éven belül engedéllyel megépített és üzemelő közcélú vezetékek bejegyzése szintén az egyszerűsített üzemeltetési engedély alapján történik, azonban itt már feltétel a vezetékjogi engedély megléte. Amennyiben nincs vezetékjogi engedély, úgy marad az általános fennmaradási engedélyezési eljárás. Kérem, hogy a fentiek alapján a Kormány a mellékelt Határozati Javaslatot elfogadni szíveskedjen. Budapest, 2007. december

13 HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormány-előterjesztést, és elrendeli az annak mellékletét képező rendeletnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

14 Melléklet A Kormány /2007. ( ) Korm. rendelete a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. (1) bekezdésének 30. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E rendeletet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) hatálya alá tartozó villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra (VET 115., 172-173. ) kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a honvédelmi és katonai célú építményekhez közvetlenül kapcsolódó villamosenergia-ipari építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásaira. 2. (1) E rendelet alkalmazásában: 1. Átalakító berendezés: a villamos jellemzők (feszültség, áramnem, frekvencia) átalakítására szolgáló berendezések összessége, különösen transzformátor állomások; 2. Kapcsoló berendezés: villamos szerelvényekből összeállított szerelési egység, amelyen nyomvonalas villamos építmény üzemszerű kapcsolása, szakaszolása történik; 3. Belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés: függetlenül az építmény anyagától olyan építmény, amely belső, általában elzárt kezelőtérrel rendelkezik ide nem értve a termékként forgalmazott belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezést, továbbá a szabadtéri átalakító vagy kapcsoló berendezés; 4. Külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés: függetlenül az építmény anyagától olyan építmény, amelynek mérete és felépítése csak külső kezelést tesz lehetővé, továbbá a termékként forgalmazott belső kezelőterű, valamint a térszint alatt elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés; 5. Tartószerkezeten elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés: a föld feletti vezeték tartószerkezetén (oszlopán) elhelyezett átalakító vagy kapcsoló berendezés. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő e rendeletben használt fogalmakat a VET, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései szerint kell értelmezni. 3. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az építésügyi hatósági jogkört első fokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai (továbbiakban: Hatóság), másodfokon a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve gyakorolja.

15 4. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás a 33. -ban és a 35. (3) bekezdésében foglalt kivétellel kérelemre indul, amelyhez a 3. számú mellékletben meghatározott tartalmú műszaki dokumentációt kell csatolni az egyes eljárásfajtáknál meghatározottak szerint. 5. (1) Az építési munkák megkezdéséről és várható befejezéséről köteles az engedély jogosultja (a továbbiakban: építési engedélyes) az ügyfeleket a helyben szokásos módon, továbbá a Hatóságot, valamint a települési önkormányzat jegyzőjét 15 nappal korábban írásban értesíteni. (2) Az értesítésnek tartalmaznia kell a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nevét, címét névjegyzéki számát és elérhetőségét (telefonszámát). Amennyiben a kivitelezés során műszaki ellenőrt alkalmaznak, úgy annak az adatait is be kell jelenteni. (3) Amennyiben az építési engedélyes az értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Hatóság a kivitelezést leállíthatja. (4) Az építési engedélyezési eljárásért a kérelmező igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni, amelynek mértékét külön jogszabály határozza meg. (5) A Hatóság kérelemre soron kívüli eljárást folytathat le, illetve az 5. -ban meghatározott esetben folytat le. A soron kívüli eljárás ügyintézési határideje 10 munkanap, többletdíja amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik az építési engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. (6) A kivitelezés megkezdését követően benyújtott, műszaki szükségességből felmerülő építési engedély módosítási kérelem ügyében a Hatóság soron kívüli eljárással dönt a szükséges intézkedések megtételéről, a munkálatok folytatásáról, vagy felfüggesztéséről. (7) Az erőmű és a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés építési engedélyezése során az építmény elhelyezésére szolgáló ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) telkek tulajdonosait is ügyfélnek kell tekinteni. 6. E rendelet hatálya alá tartozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a 8. (5) bekezdésében és a 36. (6) bekezdésében foglalt kivétellel a 4. számú mellékletben felsoroltak közül kizárólag az adott ügyben érintett szakhatóságok, valamint közművek, kezelők és üzemeltetők működnek közre. 7. Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött villamosenergia-ipari építmény, építési tevékenység építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha a) az építésügyi jogszabályok, ideértve a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet is, b) az országos településrendezési és építési követelmények, és c) más hatóság (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, kulturális örökségvédelmi és természetvédelmi, a munkavédelmi stb.) előírásait megtartják. ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 8. (1) Az építési engedély megkérése előtt a kérelmező a villamosenergia-ipari építmény műszaki megvalósíthatóságának, továbbá műemléki, régészeti, településképi, természet és környezetvédelmi követelmények előzetes tisztázása céljából a Hatóságtól elvi építési engedélyt kérhet. (2) A kérelmet az 5. számú melléklet szerinti nyomtatványon, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. melléklet 11. pontja szerinti tartalommal 2 példányban, valamint az ügyben érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban kell benyújtani a Hatósághoz.

16 (3) A jogerős és végrehajtható elvi engedély egy évig érvényes. Érvényessége egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. (4) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető. (5) A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében az 50 MW feletti teljesítőképességű erőművek, nagyfeszültségű hálózatok, továbbá nagyfeszültségű átalakító vagy kapcsoló berendezések elvi építési engedélyezési eljárása során minden esetben be kell vonni a 4. számú melléklet 1.1. d) pontjában szereplő szakhatóságot. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK SAJÁT INGATLANON 9. A saját ingatlanon építendő villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték, és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső- és belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek engedélyezési feltételei tekintetében amennyiben egyszerűsített eljárás lefolytatásának helye nincs az adott építmény idegen ingatlanon történő építési engedélyezésére vonatkozó előírások az irányadók. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK IDEGEN INGATLANON Közcélú hálózat építése idegen ingatlanon 10. (1) A VET 121. -ában meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárral összefüggésben fizetendő kártalanítás összegében a hálózati engedélyes és az ingatlan tulajdonosa közvetlenül állapodik meg. Megállapodás hiányában a hálózati engedélyes a jogerős engedélyben foglalt jogainak gyakorlását csak akkor kezdheti meg, ha a saját költségére készítendő szakvéleményben foglalt kártalanítás összegét az ingatlan tulajdonosnak átadta, illetőleg részére teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot vagy egyéb fizetési biztosítékot ad, és arról az ingatlan tulajdonosát hitelt érdemlően értesíti. (2) A kártalanítási összeg megállapítására a határozat jogerőre emelkedésének időpontja az irányadó. (3) Ha a hálózati engedélyes a jogerős határozatban foglalt jogai gyakorlása során tevékenységével összefüggő kárt az ingatlan tulajdonosának nem fizeti meg, az általa felajánlott és az ingatlan tulajdonos által át nem vett összeg, illetőleg a fizetési biztosíték a kártalanítást nem fedezi, vagy az ingatlan tulajdonos a kártalanítás összegével nem ért egyet, további igényét bírósági eljárás során érvényesítheti. Előmunkálati jog 11. (1) Az előmunkálati jog engedélyezése iránti kérelemhez a műszaki dokumentációt e rendelet 3. számú mellékletének 3. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell csatolni. (2) Az előmunkálati jog alapján a hálózati engedélyes vagy megbízottja az engedélyezést követő egy éven belül a más tulajdonában, használatában levő ingatlanon jogosult kártalanítás

17 ellenében bejárást végezni, olyan jeleket elhelyezni, méréseket, talajvizsgálatokat végezni, amelyek a létesíteni kívánt sajátos építmény elhelyezéséhez szükségesek. A hálózati engedélyes az előmunkálati jog alapján végezhető tevékenység megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát, a települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a Hatóságot 30 nappal korábban köteles értesíteni. Az előmunkálati jogra vonatkozó engedély érvényességi ideje annak érvényességi idején belül benyújtott kérelemre egy alkalommal további egy évvel meghosszabbítható. (3) Az előmunkálati jogot nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Vezetékjog 12. (1) A vezetékjog engedélyezése iránti kérelem Hatósághoz történő benyújtása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárást a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező folytatja le. Az előkészítő eljárást kivéve az annak részét képező helyszíni szemlét akkor is le kell folytatni, ha a közcélú hálózat egyszerűsített eljárás alapján kerül engedélyezésre. (2) Az előkészítő eljárás részeként a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező nyomvonal-kijelölési dokumentációt köteles készíteni a 3. számú melléklet 1. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban. (3) Az előkészítő eljárás során vizsgálni kell a terület- és településrendezési tervekkel való összhangot, valamint figyelemmel kell lenni az ingatlantulajdonos ingatlanát érintő okirattal, különösen elvi építési engedéllyel vagy építési engedéllyel igazolt középtávú terveire. 13. (1) Az előkészítő eljárás részeként helyszíni szemlét kell lefolytatni, amelyet a hálózati engedélyes vagy megbízása alapján a tervező szervez meg. A hálózati engedélyes (vagy megbízottja) a helyszíni szemlére az ügyfeleket, a Hatóságot és az érintett szakhatóságokat, közműveket, kezelőket és üzemeltetőket a 3. számú melléklet 1. pontja szerinti nyomvonalkijelölési dokumentáció megküldésével nyolc nappal korábban köteles meghívni. (2) A közcélú hálózat építésével kapcsolatban a szakhatóságként eljáró hatóságok a szakhatósági állásfoglalás tekintetében, a közművek, kezelők és üzemeltetők az érdekeltségi területüket illetően, az ügyfelek a tulajdonosi nyilatkozat tekintetében kötelesek a helyszíni szemlén állást foglalni, és arról a helyszíni szemle szervezőjének nyilatkozni, vagy nyilatkozatukat, illetve állásfoglalásukat 15 napon belül írásban megadni. Amennyiben az ügyfél az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy a megkeresését kell hitelt érdemlő módon igazolni. (3) Nem kell a helyszíni szemlét lefolytatni, ha a közcélú hálózat egyszerűsített eljárás alapján kerül engedélyezésre, azonban a hálózati engedélyesnek vagy megbízása alapján a tervezőnek 3. számú melléklet 2. pontja szerinti nyomvonal-kijelölési dokumentáció megküldésével az ügyfelek nyilatkozatait, az érintett szakhatóságok állásfoglalását, közművek, kezelők, üzemeltetők nyilatkozatait meg kell kérni, és a vezetékjogi engedély iránti kérelemhez csatolni kell. A nyilatkozatok és állásfoglalások tekintetében a (2) bekezdésben foglaltak irányadók. 14. (1) A hálózati engedélyesnek a vezetékjog engedélyezése iránti kérelmet az 1. számú mellékletben szereplő nyomtatványon, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 4. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell benyújtania a Hatósághoz. (2) Ha a kérelem benyújtásának időpontjában a felelős műszaki vezető adatai még nem ismertek, azokat a kivitelezési munka megkezdéséig a Hatóságnak be kell jelenteni.

18 (3) Amennyiben a közcélú hálózat építésével egy időben annak részbeni átépítése miatt megszüntetésre is sor kerül, akkor annak engedélyezése a vezetékjogi engedéllyel együttesen kérelmezhető. A Hatóság ebben az esetben a vezetékjogot és a megszüntetést egy eljárás keretében engedélyezi. 15. (1) A vezetékjogi engedélyben vagy mellékletében kell meghatározni a közcélú hálózat nyomvonalát, tartószerkezeteinek helyét, az általuk elfoglalt terület nagyságát, a közcélú hálózat biztonsági övezeteként kijelölt területsáv nagyságát. (2) Erdőnek és fásított területnek közcélú vezeték létesítése céljából szükséges átvágása esetén megállapodás alapján a faanyag kitermelése, elszállítása és hasznosítása az erdő, illetőleg a fásított terület tulajdonosának a kötelezettsége és jogosultsága. Ha a tulajdonos az itt meghatározott kötelezettségét a hálózati engedélyes felszólítása ellenére nem teljesíti, a hálózati engedélyes saját költségére a faanyagot kitermelheti, ez esetben a faanyag a hálózati engedélyes tulajdonába kerül. 16. A külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulását a vezetékjogi engedély kérelemhez csatolni kell. Hozzájárulás hiányában a kisajátításról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezések a Hatóság jogerős vezetékjogi engedélye birtokában építhetők. 17. (1) A hálózati engedélyes a Hatóság részére a 3. számú melléklet 4.6. pontja szerinti tartalommal a vezetékjog bejegyzésére alkalmas dokumentációt köteles készíteni és azt a vezetékjog engedélyezési kérelemmel együtt benyújtani. (2) Az engedélyes névváltozása esetén a három hónapnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített cégkivonatot, míg jogutódlás és az engedélyes személyében történt változás bejelentéséhez hitelesített köz-, vagy magán okiratot kell a kérelemhez mellékelni. 18. A Hatóság a vezetékjogi engedély érvényességét a hálózati engedélyes által az érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján legfeljebb két évvel abban az esetben hosszabbíthatja meg, ha az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel, valamint a hálózati engedélyes ismételten beszerzi a vezetékjogi engedélyezés eljárásban részt vett szakhatóságok, közművek, kezelők, üzemeltetők nyilatkozatát. Használati jog 19. (1) A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezést a Hatóság jogerős építési engedélye alapján építhet. (2) Meglévő közcélú hálózathoz utólag építendő belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés csak új eljárás keretében megszerzett jogerős építési engedély birtokában építhető. 20. (1) Az építési engedély iránti kérelmet az 5. számú melléklet szerinti nyomtatványon, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 7. pontja szerinti tartalommal 2 példányban, valamint az ügyben érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban kell benyújtani a Hatósághoz.

19 (2) A szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolni kell a 3. számú melléklet 7. pontjában felsorolt vonatkozó műszaki dokumentációkat. A közművek, kezelők, és üzemeltetők nyilatkozatát a hálózati engedélyes, vagy megbízása alapján a tervező köteles beszerezni. (3) Ha a tervezett belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezése termőföld időleges vagy végleges igénybevételével jár, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a földhivatal más célú hasznosítást engedélyező határozatát. 21. (1) Ha a használati jog alapítása az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján jött létre, akkor a hálózati engedélyesnek az építési engedély iráni kérelemhez csatolni kell a megállapodást, a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezését biztosító használati jogot feltüntető, földmérő által készített és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzot és annak igazolását, hogy használati jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta. (2) Ha megállapodás hiányában a hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a Hatóságtól kérelmezi, az arra vonatkozó kérelméhez a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés elhelyezését biztosító, a kérelmezett használati jogot feltüntető, földmérő által készített és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzot 5 példányban köteles csatolni. (3) A használati jog jogosultjának névváltozása esetén a három hónapnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített cégkivonatot, míg jogutódlás és az engedélyes személyében történt változás bejelentéséhez hitelesített köz-, vagy magán okiratot kell a kérelemhez mellékelni. 22. A Hatóság az építési engedély érvényességét a hálózati engedélyes által az érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján legfeljebb két évvel abban az esetben hosszabbíthatja meg, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel, valamint ha a hálózati engedélyes ismételten beszerzi az építési engedélyezési eljárásban részt vett szakhatóságok, közművek, kezelők, üzemeltetők időközben lejárt nyilatkozatát. Erőművek építése 23. (1) Az erőmű építési engedélyezési eljárás a termelői engedélyes kérelmére indul. Az eljárásra e rendelet 21. -ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (2) A termelői engedélyesnek az építési jogosultságát a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell. Az építési jogosultság a következő okiratokkal igazolható: a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében aa) az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával, ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel, ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy közigazgatási határozattal, illetőleg ad) a tulajdonjogának megszerzéséről szóló (ügyvéd által ellenjegyzett) szerződéssel, ae) haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel; b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően ba) az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg

20 bb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal; c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel; d) társasházi tulajdon esetében az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint. (3) Az építési tevékenységek jogosultjának megváltozása esetén a jogosultság megfelelő igazolása mellett a Hatóság kérelemre határozatban rendelkezik a jogutódlás elfogadásáról. Termelői, magán- és közvetlen vezeték építése idegen ingatlanon 24. (1) Ha a termelői vezeték és az ahhoz tartozó tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés építésének engedélyezése a VET 132. -ának (1) bekezdése alapján vezetékjogi engedélyezési eljárással történik, akkor az eljárás során e rendelet 12-18. -ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (2) A vezetékjoggal engedélyezett termelői vezeték csak abban az esetben minősül közcélú hálózatnak, amennyiben a Magyar Energia Hivatal a vonatkozó követelmények teljesülését követően azt közcélúvá nyilvánítja. (3) Az (1) bekezdésben nem említett termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek építési engedélyezési eljárása során az engedélyesnek az építési engedély iránti kéreleméhez csatolni kell a VET 132. -ának (2) bekezdése szerint a korlátozni kívánt idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodást is. A megállapodásban rendelkezni kell a korlátozás mértékéről és a kártalanításról, valamint a szolgalmi jog alapításáról. A megállapodáson alapuló szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes köteles kérni. (4) Az (1) bekezdésben nem említett termelői, magán- vagy közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek építési engedélyezési eljárása során e rendelet 12-18. -ában foglalt rendelkezéseket kell a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel alkalmazni. (5) A termelői, magán- vagy közvetlen vezetékhez tartozó, belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseinek építési engedélyezési eljárása során a 20. -ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. ÜZEMELTETÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 25. (1) A közcélú hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezése a villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban meghatározott üzembe helyezési eljárás lefolytatását követően üzembe helyezhető. Az üzembe helyezési eljárást az engedélyes köteles megszervezni. (2) Az üzemeltetési engedély iránti kérelmet az engedélyesnek a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 9. pontja szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell benyújtania a Hatósághoz. 26. (1) A közcélú hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és azok tartószerkezeten elhelyezett, illetve külső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezésének üzemeltetési engedélyezési eljárása során a Hatóság azt vizsgálja, hogy a) a tényleges megvalósulás a jogerős engedély szerint történt-e meg,

21 b) az üzembe helyezés során betartották-e a külön jogszabályban foglalt követelményeket, c) üzembe helyezés során a meghívottak által adott nyilatkozatban foglaltak megvalósultak-e. (2) Az (1) bekezdés alapján a Hatóság az üzemeltetési engedélyt megadja, az engedély megadását a hiányzó feltételek teljesítéséhez kötheti, vagy a további üzemeltetést megtiltja. (3) Amennyiben az engedélyes a Hatóságáltal előírt feltételeket a megadott határidőre nem, vagy nem kielégítően teljesíti, a Hatóság az (1) bekezdésben felsorolt építmények további üzemeltetését megtiltja. (4) Ha az (1) bekezdésben felsorolt építmények további feltételek előírásával sem feleltethetők meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, a Hatóság azok bontását rendeli el. (5) Az üzemeltetési engedélyezés igazgatási szolgáltatási díja amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik az építési, illetve vezetékjogi engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 27. (1) Az erőmű illetve a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés a villamosmű műszaki biztonsági követelményeire vonatkozó külön jogszabályban meghatározott üzembe helyezési eljárás lefolytatását követően helyezhető üzembe. Az üzembe helyezési eljárást az engedélyes köteles megszervezni. (2) Az építési engedély alapján megépített erőművet, illetve a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezést használatba venni a Hatóság jogerős használatbavételi engedélye birtokában szabad. (3) A használatbavételi engedély iránti kérelmet a 7. számú mellékletben szereplő nyomtatványon, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 8. pontja szerinti tartalommal, két példányban, valamint az adott ügyben érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban kell benyújtani a Hatósághoz. 28. A használatbavételi engedélyezési eljárásban az építési engedélyezési eljárásban részt vett szakhatóságok, közművek, kezelők, és üzemeltetők működnek közre. A szakhatósághoz intézett megkereséshez csatolni kell a 3. számú melléklet 8. pontjában felsorolt vonatkozó műszaki dokumentációkat. A közművek, kezelők, és üzemeltetők nyilatkozatát az engedélyes köteles beszerezni és a használatbavételi engedély iránti kérelemhez csatolni. 29. (1) Az erőmű illetve a belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezés használatbavételi engedélyezési eljárás során a Hatóság köteles meggyőződni arról, hogy: a) az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó dokumentációnak, továbbá a Hatóság által engedélyezett esetleges eltérésnek megfelelően végezték-e el, b) a építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, c) az engedély megadásához az érintett szakhatóságok, közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárultak-e. (2) A Hatóság a használatbavételi engedélyt megadja, ha az építmény az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelel. 30. A jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély kézhezvétele után az engedélyes köteles az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából a megvalósult állapotról készült változási vázrajzot az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.

22 31. A használatbavételi engedélyezés igazgatási szolgáltatási díja amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik az építési engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 100 %-a. FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK 32. Ha a villamosművet, termelői vezetéket, magánvezetéket vagy közvetlen vezetéket és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseit a VET hatálybalépését megelőzően építési engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon (a továbbiakban: szabálytalanul) létesítették, arra a Hatóság az engedélyes vagy az építménnyel rendelkezni jogosult kérelme alapján vagy hivatalból indított eljárás keretében fennmaradási engedélyt adhat, ha annak feltételei fennállnak vagy megteremthetők. 33. (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság vizsgálja, hogy a 32. -ban felsorolt szabálytalanul megépített építmény a) megfelel-e a hatályos jogszabályokban foglalt követelményeknek, b) milyen átalakítással tehető használatra alkalmassá, c) az engedély megadásához az érintett szakhatóságok, közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárultak-e. (2) A Hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, ha az építményre az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt előírások teljesülnek. (3) A fennmaradási engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ezzel egyidejűleg az építmény megszüntetését (bontását) vagy műszaki felszámolását és az eredeti állapot helyreállítását el kell rendelni, ha: a) nem teljesülnek az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak, vagy b) az engedélyes az építési jogosultságát e rendelet 23. -ának (2) bekezdésében meghatározott okirattal igazolni nem tudta, vagy c) külön jogszabály a fennmaradási engedély megadásának lehetőségét kizárja. 34. A fennmaradási engedélyezésre egyebekben e rendeletnek az adott építményfajtára vonatkozó építési, használatbavételi és üzemeltetési engedélyezési eljárására előírt rendelkezéseit kell alkalmazni. MEGSZÜNTETÉSI ELJÁRÁSOK 35. (1) Ha a villamosművet, termelői vezetéket, magánvezetéket, közvetlen vezetéket és azok tartószerkezeten elhelyezett, külső illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsoló berendezéseit az engedélyes nem kívánja fenntartani, vagy az rendeltetésszerű használatra alkalmatlan állapotban van, az engedélyes köteles a Hatóságtól megszüntetési (bontási) engedélyt kérni. (2) A megszüntetési (bontási) engedély iránti kérelmet a 8. számú melléklet szerinti nyomtatványon, a kérelemhez csatolandó műszaki dokumentációt a 3. számú melléklet 10. pontja szerinti tartalommal 4 példányban kell benyújtani a Hatósághoz. (3) Amennyiben az engedélyes a megszüntetés (bontás) engedélyezési iránti kérelem benyújtását elmulasztotta, vagy a hatóság a fennmaradás engedélyezése iránti kérelmet elutasította, a Hatóság az eljárást hivatalból megindítja.