I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNY Neve: Szent István Római Katolikus Általános Iskola Székhelye: 8500 Pápa, Fő tér 6. - 8500 Pápa, Török Bálint u. 20. Levelezési címe: 8500 Pápa, Fő tér 6. OM azonosítója: 037011 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓJA ÉS FENNTARTÓJA Veszprémi Érsekség Címe: 8200 Veszprém, Vár u. 18. Pf. 109. 3. AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK KELTE 1992. június 2. 4. A KÖZOKTATÁSI MEGÁLLAPODÁSÁNAK Száma: 64.514/XI. (49/1994.) Kelte: 1994. május 6. 5. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA Az iskola az Egyházon belül működő jogi személy, képviselője az igazgató. (A Magyar Katolikus Egyházat a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság nyilvántartásba a Pk. 60.060 (1990) 2. lajstromszámmal vette föl.) Az alapító okirat rendelkezése szerint gazdálkodás szempontjából önálló költségvetési szerv. 6. AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGE 80121-4 Nappali rendszerű, általános iskolai nevelés-oktatás Ellátandó szakfeladat: 55232-2 Iskolai intézményi étkeztetés Feladatmutató: 277 fő 80511-3 Napközi otthoni ellátás Feladatmutató: 179 fő Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
7. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a tanulói jogok érvényesülése, a szülők, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Szent István Római Katolikus Általános Iskola nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: 7.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Szent István Római Katolikus Általános Iskola működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 7.2 A szervezési és működési szabályzat célja: A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény és a 11/1994. (VI.08.) MKM számú rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, az általános iskolai nevelési és oktatási terv, minőségirányítási program, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezési és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára. Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, külső kapcsolatait, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Ezt annak érdekében teszi, hogy a pedagógiai programban kidolgozott cél és feladatrendszer megvalósítható legyen. 2
7.3 A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények és rendeletek 1992. évi XXXII. Törvény A Közalkalmazottak Jogállásáról (Kjt.) 1993. évi LXXIX. Törvény A Közoktatásról 1992. évi XXII. Törvény A Munka Törvénykönyve 1997. évi XXXI. Törvény A Gyermekvédelmről 1996. évi XXXI. Törvény A Tűzvédelmről 1992. évi XXXVIII. Törvény Az Államháztartásról 1999. évi XLII. Törvény A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (4.. (7)) 2001. évi XXXVII. Törvény A tankönyvpiac rendjéről 138/1992. évi (X.8.) Korm. Rend. A Kjt végrehajtásáról 11/1994. évi (VI.8.) MKM Rendelet a nevélési-oktatási Intézmények működéséről 277/1997. (XII.22.) Korm. Rend. A pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgákról 23/2004. (VIII.27.) OM rend. a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 17/2005. (II.8.) Korm. Rend. a diákigazolványokról 217/1998. (XII.30.) Korm. Rend. az államháztartás működési rendjéről (9., 10., 17., 145/A-B. ) 2/1983.(II.14.) EüM. Rend. a dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról (3..(1)) 4/2002.(II.26.) OM. Rend. az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól (6..) 37/2001. (X.12.) OM. Rend. a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól (3.. (2)) 3
A szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra is. Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép érvénybe, és határozatlan időre szól. 7.4 A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, valamint az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 7.5 A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a) az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese - munkáltatói jogkörben eljárva - hozhat intézkedést, b) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, c) a szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakra, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni, aki felszólítja, hogy hagyja el az iskola épületét. 4
II. AZ ISKOLA VEZETÉSE 1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája; a vezetők közötti feladatmegosztás; a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 1.1 Az iskolavezetéssel kapcsolatos vezetői feladatokat az igazgató látja el az igazgatóhelyettes, valamint a szakképzett gazdasági vezető közreműködésével. A vezetők közötti feladatmegosztás 1.2 Az igazgató felel az iskola rendeltetésszerű működéséért, a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért, gyakorolja a munkáltatói előirányzat-felhasználási, utalványozási, valamint a tanulói jogviszonnyal és megszüntetésével kapcsolatos jogköröket. Feladata az intézmény működésének éves értékelése. 1.3 Általános igazgatóhelyettes: az igazgatót akadályoztatása esetén a helyettesítési rendben meghatározottak szerint helyettesíti. Az igazgató közvetlen munkatársa. Segítője a tervezés, szervezés és az ellenőrzés munkájában, valamint az évközben adódó feladatok megoldásában. Feladata: - az órarend elkészítése - a délutáni foglalkozások tervezése, szervezése - a selejtezési munka szervezése, irányítása, a selejtezési bizottság határozatának végrehajtása - a statisztika elkészítése - az iskolaorvosi vizsgálat megszervezése - a tanügyigazgatási feladatok adminisztrálása - ösztönző rendszer működtetése - módszertani eszköztár, kultúra - az intézmény működésének éves értékelése Gondoskodik: - a helyettesítési rend összeállításáról - a nevelőtestület képviseletéről rendezvények, bemutató tanítások 5
alkalmából - a nyomtatványok megrendeléséről - a foglalkozási naplók, dolgozatok, mérések ellenőrzéséről - a továbbtanulás adminisztratív lebonyolításáról - a tanulmányi versenyeken való részvételről - az igazgatói hirdetések közzétételéről Közvetlenül irányítja (az igazgatóval egyetértésben): az alsó tagozat és a napközi otthon munkáját, illetve a Török B. u. iskolaépület technikai dolgozóit. 1.4 A gazdasági vezető gazdálkodás tekintetében az igazgató helyettese. Vezetői beosztás ellátásával az igazgató bízza meg. Közvetlenül irányítja a "gazdasági" és a technikai munkakörbe besorolt alkalmazottakat. Felelős: - a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyessége - a számviteli, pénzügyi, adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartása - vagyonvédelem körbe tartozó intézkedések (leltározás, selejtezés) - a munka és tűzvédelmi feladatok közvetlen irányítása és ellenőrzése - térítési díjak befizetéseinek és a többletfizetések visszatérítésének ellenőrzése - beruházás megtervezése - ellenjegyzés. 1.5 Minőségügyi vezető feladatai: - irányított önértékelés - továbbképzési rendszer működtetése - belső értékelési rendszer - pedagógusok együttműködésének biztosítása - belső audit. 6
A vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formája 1.6 A vezetői munka összehangolása érdekében az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes és a gazdasági vezető heti rendszerességgel a hét első munkanapján megbeszélést tart. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. A szakmai vezetőség az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. A szakmai vezetőség tagjai: igazgató igazgatóhelyettes az iskola vallásos életéért felelős vezető munkaközösség-vezetők (szakmai és osztályfőnöki) Az ülések összehívása az igazgató feladata. 1.7 A nevelőtestület tagjai az igazgató, az igazgatóhelyettes, a gazdasági vezető és valamennyi pedagógus. A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. A nevelőtestület értekezletein nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg döntéseit, kivétel a külön jogszabályban, illetve rendeletben meghatározott esetek. Szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartása 1.8 Szakmai munkaközösséget az azonos tantárgyat vagy tantárgycsoportot oktató tanítók, ill. a felső tagozatban tanító tanárok részvételével lehet létrehozni. A munkaközösségek a megbízott munkaközösség-vezető irányításával elkészítik éves programjukat, az iskola munkatervének figyelembevételével. Félévkor és a tanév végén írásos beszámolót készítenek elvégzett munkájukról, a félévi és tanév végi értekezleteken ismertetik a nevelőtestület tagjaival. A munkaközösség-vezetők képviselik munkaközösségüket a szakmai továbbképzéseken, beszámolnak arról, figyelemmel kísérik a módszertani, ill. szemléltető eszközök fejlődését, segítik azok megismerését. Felhívják kollégáik figyelmét az aktuálisan megrendezésre kerülő programok szervezésére, lebonyolítására. Az alsó tagozatban működő munkaközösségek félévente kétszer megbeszélik az aktuális teendőket, tapasztalataikat. A felső tagozaton működő munkaközösség havonta egyszer összeül, ahol az előzőekben felsoroltakon kívül értékelik a tanulók szorgalom- és magatartás érdemjegyét. A munkaközösségek legalább félévente egyszer bemutató tanítási órákat 7
szerveznek tagjaik számára, a tapasztalatokat megbeszélik, értékelik. A munkaközösség-vezetők írásos feljegyzést készítenek az egyes foglalkozásokról. 2. A működés rendje 2.1 Az iskola nyitva tartása: az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig tart nyitva, reggel 7 órától 17 óráig (alsó tagozat 18 óráig). Tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva az iskola. A heti tanítás rendjét az órarend rögzíti. A tanórák mind az alsó, mind a felső tagozatban reggel 8 órakor kezdődnek. 2.2 Az iskola reggel 7. 20 -tól 8.00 -ig, illetve a tanítási órák után 13. 35 -től 14. 25 -ig a Fő téri épületben tart felügyeletet. A Török Bálint utcai épületben reggel 7. 20 -tól 8. 00 -ig, illetve délután 17. 00 óráig van felügyelet. Ezekben az időpontokban, valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. A mindenkori ügyeletes tanár felel a rendért, a tanulók biztonságáért. 2.3 A tanulók ebédeltetését 12-14 óra között kell lebonyolítani. Az étkezés tanári felügyelettel történik. 2.4 A diák tanítási idő alatt csak az igazgató, (távolléte esetén az igazgatóhelyettes, vagy az osztályfőnök) engedélyével hagyhatja el az iskolát. A bejáró tanulók csak a szülő kérésére távozhatnak a buszindulástól eltérő időpontban. 2.5 Hivatalos ügyek intézése 7. 30 15. 00 óráig történik tanulóknak, felnőtteknek egyaránt. 2.6 A nyári szünetben a tanulók ügyeinek intézésére minden hét szerdáján 8. 00 12.00 óráig ügyeletet kell tartani. A szorgalmi időszak előkészítése az augusztus 15-től augusztus 31-ig tartó időszakban történik. Ekkor kell megszervezni a különbözeti beszámoltató és a javítóvizsgát. 2.7 A tanév rendjét a munkaterv rögzíti. A munkatervet az igazgató készíti el szeptember 15-ig a munkaközösségek javaslatainak figyelembevételével. A heti tanítás rendjét az órarend rögzíti. A tanítási órákat a szaktanár a megfelelő naplóba bevezeti. A tanítási óra időtartama 45 perc. A rendezvények miatt az órarövidítésekről az igazgató rendelkezik. A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége, azt zavarni nem lehet. Szünetek rendje: - Általában 15 perc, kivételt képez a 4. és 5. Ennek időtartama 10 perc. 8
- 1. és 3. szünet az udvari szünet. A tanítási idő végén a tanulók rendben hagyják el a tantermeket. A vezetők iskolában való benntartózkodásának rendje 2.8 Az iskola nyitvatartási idején belül 7. 30 16 óra között az igazgatónak, vagy az igazgatóhelyettesnek az iskolában kell tartózkodnia. Alkalmazottak benntartózkodási rendje 2.9. Pedagógusok: A fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztás, ill.a tanév elején összeállított órarend határozza meg. Köteles a munkavégzés helyén tanítási órájának kezdete előtt legalább 15 perccel előbb megjelenni. Gazdasági és technikai dolgozók: A benntartózkodás rendjét a munkaköri leírás tartalmazza. 3. Iskolánk Minőségirányítási Programja Az átdolgozott IMIP-ben található meg részletesen 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 4.1 A belső ellenőrzésnek a legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni a pedagógusok munkáját, milyen területen kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetőleg bővíteni. 4.2 A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken folyik. Az ellenőrzésnek alapvetően a tanulók által készített szintfelmérő dolgozatok és felmérőlapok értékelésén kell alapulnia. 4.3 A szakmai munkaközösségek javaslata alapján az igazgató készíti el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. 4.4 Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az igazgató, illetve a helyettese felel. Az egyes szakterületek belső ellenőrzésének irányításával a szakmai munkaközösségek vezetőit kell megbízni. 9
4.5 A belső ellenőrzés általában meghatározott munkaterv szerint folyik, de az iskola igazgatójának rendelkezése alapján rendkívüli ellenőrzés is elrendelhető. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, a szülői munkaközösség. 4.6 A belső ellenőrzés rendjét oly módon kell kialakítani, hogy a tanév során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. A pedagógus kérésére, munkájának segítése érdekében óralátogatás során lehet felmérni a pedagógus nevelő és oktató munkájának hatékonyságát, értékelni pedagógiai módszereit. 4.7 Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett pedagógussal. Az ellenőrzés eredményeiről írásban közös Teljesítményértékelést kell készíteni az érintett pedagógussal. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés eredményeit a szakmai munkaközösségek kiértékelik, megvitatják, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az iskola vezetésénél. 4.8 Az igazgató és az igazgatóhelyettes az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrzi. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkáját teljes jogkörrel a gazdasági vezető ellenőrzi. 4.9 A tanulók ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A tanulói teljesítmény ellenőrzésének formái: - szóbeli - írásbeli - gyakorlati A szaktanár tanév közben érdemjegyekkel értékeli a tanulók munkáját, melyet az osztályozó naplóba és a tanuló ellenőrző könyvébe is köteles beírni. Az osztályfőnök negyedévente az érdemjegyeket összeveti a naplóval. Az alsó tagozatban szöveges értékelést kell készíteni 1-3 évfolyamon félévkor és tanév végén. Valamint a 4. évfolyamon félévkor. Az igazgatóhelyettes tanév elején, félévkor és év végén felméri a hangos olvasási készséget az alsó tagozatban. Év végén a helyesírási készség mérését feladatlapos formában végzi. A tanévzáró értekezleten ismerteti ennek eredményét. Tanév végén a 8. osztályosok matematika és magyar tantárgyakból szóbeli vizsgát tesznek. 10
4.10Az ellenőrzés kiterjed az egészségnevelésre is, melynek alapvető célja a tanulók testi és lelki harmóniájának megteremtése. Területei: rendszeres testedzés táplálkozási szokások, öltözködés higiénia szűrővizsgálatok egészségnevelési órák. 4.11A környezeti nevelés célja a körülöttünk lévő világért való felelős életvitel kialakítása. Tanórán és azon kívül szervezett programokon törekszünk helyes környezetkultúra kialakítására, ill. felhívjuk tanulóink figyelmét a környezetvédelem fontosságára. 5. A helyettesítés rendje 5.1 A távollévő igazgató helyettesítését az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörbe, valamint a gazdasági jogkörbe tartozó ügyek kivételével az igazgatóhelyettes látja el teljes felelősséggel, feladat- és hatáskörrel. Gazdálkodási kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezető látja el. 5.2 A gazdasági vezető feladatait távolléte alatt a megfelelő képzettséggel rendelkező ügyintéző köteles ellátni. 5.3 A vezetők egyidejű akadályoztatása (távolléte) esetén a halaszthatatlan vezetői feladatokat az alsós munkaközösség vezetője, illetve az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el. A vezetők helyettesítésében közre kell működnie az ügyeletes tanároknak, illetve a napközis foglalkozások alatt a napközis tanároknak. 11
6. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával 6.1 Az iskolában tanítási idő alatt idegenek, vagy szülők csak az igazgató engedélyével és ellenőrzés mellett tartózkodhatnak az épület aulájában. 6.2 A belépők a portai szolgálattal közlik látogatásuk célját, majd a portás az igazgatói irodába kíséri őket. 6.3 Tilos a benntartózkodás ügynökök, bizományosok részére. 6.4 A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége. A tanítási órát zavarni nem lehet. Tanárt és tanulót óráról csak az igazgató engedélyével lehet kihívni. 6.5 Tanórát, illetve tanórán kívüli foglalkozást az igazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján a szakmai felügyelet, illetve az iskolaszék képviselője látogathat. Nyílt napokon a szülők, óvodások óvónői kísérettel. 6.6 A gyermeküket váró szülők az előtérben tartózkodhatnak. 6.7 Az iskola tornatermét az igazgató engedélyével és a megállapodás szerinti időben heti egy órában az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek és a tantestület tagjai testedzésre használják. 6.8 Az iskola helyiségeinek bérbeadását a fenntartó beleegyezésével az igazgató engedélyezi. Az intézményben a javítási, karbantartási és egyéb munkavégzésre érkezők az igazgató tudtával tartózkodhatnak, s munkájukat lehetőleg a tanítási órákon kívüli időszakban végezhetik. 6.9 A tanulók biztonsága, az intézmény zavartalan működése és berendezéseinek, eszközeinek védelme érdekében a szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása mindazoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában. 12
7. A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái 7.1 Az Iskolaszékkel való együttműködés szervezése az igazgató feladata. 7.2 Az Iskolaszéket az igazgató rendszeresen tájékoztatja az iskola feladatairól, működéséről. 7.3 Ha az Iskolaszék az iskola működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. 7.4 Az intézmény Szülői Munkaközössége részére az igazgató tanévenként legalább 2 alkalommal tájékoztatást ad az iskola működéséről. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 7.5 Az Iskolaszék és a Szülői Szervezet megkeresésére az igazgató, illetőleg az igazgatóhelyettes a szükséges információkat, tájékoztatást köteles megadni, valamint a működésükhöz szükséges feltételek megteremtéséről köteles gondoskodni. 7.6 Az iskola által szervezett kulturális rendezvényekre az Iskolaszék, illetve a Szülői Szervezet meghívást kap. 8. A nevelőtestület működése 8.1. A pedagógusok jogait és kötelességeit a Kt.19. tartalmazza. 8.2 A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Közoktatási Törvény 56-57 valamint a Vhr. Utasítás határozza meg. Az iskola életével, hivatalos ügyeivel kapcsolatos valamennyi intézkedés, vita a tájékoztatás célját szolgáló anyagok kivételével szolgálati titok, ezt a nevelőtestület minden tagja köteles megőrizni. 13
8.3 A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei: tanévnyitó, tanévzáró félévi osztályozó és nevelési. 8.4 A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend legkésőbb 3 nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint tárgy megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója (helyettese) készíti elő. 8.5 A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja és dönt a következőkben: - szervezeti és működési szabályzat - pedagógiai program - házirend - munkaterv, a tanév rendje (tanévnyitó értekezlet) - fegyelmi ügyek - a tanuló osztályozó vizsgára bocsátása - szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása - az iskolai munkára irányuló átfogó beszámoló, elemzés elfogadása - diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyása - nevelőtestületi jogkörök átruházása. 8.6 Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább 8 nappal korábban átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. 14
8.7 A munkaközösség-vezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. 8.8 A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló iskolaszék, illetőleg a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét. 8.9 A jegyzőkönyv hitelesítésére az igazgató két nevelőtestületi tagot kijelöl. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a nevelőtestület erre felkért tagja (iskolatitkár) vezeti, EKIFnek, Veszprémi Érsekségnek küldi el. 9 A külső kapcsolatok rendje és formája Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart a fenntartójával, a Magyar Katolikus Püspöki Kar Iskolabizottságával és a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel. A fenntartó - jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot, - működteti az iskolát, - jóváhagyja és ellenőrzi az iskola költségvetését, - kinevezi az igazgatót, - felügyeleti jogokkal rendelkezik, fellebbezési hatóság az igazgató és a nevelőtestület döntései felett. Az intézmény vezetője megküldi a fenntartónak a szokásos jelentéseket, statisztikákat és minden rendkívüli eseményről köteles értesíteni. 15
A KPSzTI és az Iskolabizottság a Magyar Katolikus Püspöki Kar által jóváhagyott jogokat gyakorolja. 9.1 Az iskola a tanulók veszélyeztetésének megelőzése, megszüntetése érdekében kapcsolatot tart: a Családsegítő Szolgálattal. A kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tartja. A kapcsolattartás formája: kölcsönös tájékoztatás szóban, illetve írásban. 9.2 A tanulók egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola kapcsolatot tart Dr. Pekárdi és Társa Bt-vel. Évente 1 alkalommal fogászati szűrésen vesznek részt a tanulók. A kapcsolattartás módja: a népjóléti miniszter 26/1997. (IX.3.) NM rendelete szerint. 9.3 Az iskolának rendszeres kapcsolata van külső szervekkel. Ezek: - Plébániák - KPSzTI - EKIF - Önkormányzat - Keresztény Szülők Alapítványa kuratóriuma - Katolikus Óvoda - Katolikus általános iskolák, gimnáziumok - Önkormányzati iskolák, óvodák - Közművelődési intézmények - Nevelési Tanácsadó - Megyei Pedagógiai Intézet - Pályaválasztási Tanácsadó Az intézményt a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettes a vezetők közötti feladatmegosztás szerint tart kapcsolatot a fenti szervekkel. 16
10 A tanulói jogviszony keletkezése, megszűnése, a tanuló jogai és kötelezettségei 10.1 A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. 10.2 A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. 10.3 Az általános iskola első osztályába jelentkezni kívánó tanulókat a közoktatási törvényben előírt időben vesszük fel. A felvétel szempontjai: - iskolaérettség - egyházközséghez tartozás - testvér már iskolánk tanulója. 10.4 A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát - a szülő személyi igazolványát - keresztlevelet - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A felvétel alapvető szempontja, hogy a szülő és gyermeke elfogadják az intézmény Pedagógiai Programját, Házirendjét, keresztény szellemiségét és eltökéltek legyenek annak megvalósítására. 10.5 A tanuló felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Plébánosi (lelkészi) ajánlás kérhető. 10.6 A tanulói jogviszony megszűnéséről a Közoktatási törvény 75 -a rendelkezik. 10.7 A tanuló jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 10. 11. 12., valamint a 69. 70. 71. 72. 73. -a fogalmazza meg. 17
Az intézmény megteremti a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos szabályokat a házirend állapítja meg. 11 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskola hagyományainak kialakítása és ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Segítsük elő az advent, húsvéti előkészületek és a helyi vallásos hagyományok ápolását, az elsőáldozásra és a bérmálkozásra való felkészülést, a vasárnapi szentmiséken való részvételt és az egyházi ünnepek megünneplését. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre vonatkozó időpontokat és a felelősök nevét az éves munkaterv tartalmazza. Az intézmény vallásos és hagyományos kulturális ünnepi rendezvényei: - névadó-védőszent - állami ünnepek - egyházi ünnepek - Veni Sancte Te Deum - lelkigyakorlat. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: - lányoknak: sötét alj fehér blúz - fiúknak: sötét nadrág fehér ing (ajánlás) 12 A mulasztások igazolására vonatkozó rendelkezések 12.1 A tanuló tanórai távolmaradását a szaktanár, tanítási napról, illetve iskolai rendezvényről legfeljebb 2 napot az osztályfőnök, azon túl az igazgató engedélyezheti. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 18
12.2 A tanuló hatósági intézkedés miatti távolmaradását hatósági igazolással igazolhatja. 12.3 A tanulók alapos indok miatti távolmaradását, az indok megjelölésével tanévente legfeljebb 3 napot - a szülő igazolhatja. 12.4 A mulasztást a távollétet követő első napon belül igazolni kell. 12.5 Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezhetik a tankötelezettségre való felszólítást 12.6 Ha a tanuló az intézmény által szervezett programokon vesz részt (pl.: erdei iskola, versenyek), akkor a tanórákról való távolmaradás nem tekinthető hiányzásnak. 13 Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 13.1 Az étkezési térítési díjat előre, minden hó 10-ig kell befizetni az iskola pénztárosánál. Az alsó tagozatosok térítési díját a napközis nevelők szedik össze és ők fizetik be a pénztárba. Pótbefizetésre csak indokolt esetben van lehetőség (szülői kérelemre). 14 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 14.1 A kapcsolódó jogszabály: Kt. 41 és 121 14.2 A tanulók egészségügyi felügyeletét és ellátását Dr. Pekárdi és Társa Bt. végzi. 14.3 A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzésére az alábbi szűrővizsgálatokat kell megszervezni: 19
- belgyógyászati vizsgálat, évente 1 alkalommal - szemészeti vizsgálat, évente 1 alkalommal - fogászati szűrés évente 1 alkalommal A tanulók továbbtanulása előtti általános orvosi vizsgálat megszervezéséről az igazgatóhelyettes gondoskodik. Az iskola védőnője rendszeres tisztasági ellenőrzést tart, továbbá időközönként egészségnevelési órákat is szervez. 15 Intézményi védő, óvó előírások 15.1 Az intézmény minden dolgozója évenként balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesül, amit aláírásával igazol. Mindenkinek kötelessége a szakterületén rendet tartani, a balesetvédelmi előírásokat betartani. A tanulók minden foglalkozás előtt tájékoztatást kapnak az alkalmazandó kísérletek vagy gyakorlatok balesetmegelőzési szabályairól. 15.2 Kazánházba, szertárba, számítástechnikai terembe, könyvtárba szaktantermekbe, padlásra csak a meghatározott felnőtt irányításával léphetnek be a tanulók. 15.3 Baleset esetén az elsősegélynyújtással megbízott pedagógusok látják el a sérültet az alsó és felső tagozat épületében egyaránt. Súlyos baleset esetén a szaktanár értesíti a mentőket felnőtt esetében az intézményvezetője, illetve helyettese. A nevelők a rend fenntartásában vesznek részt. A technikai személyzet biztosítja az illetékes szervek bejutását az intézménybe, illetve a baleset helyszínére. 15.4 A baleset körülményeit az intézmény igazgatója vizsgálja ki, az igazgatóhelyettessel és a tűzvédelmi-balesetvédelmi megbízottal. A fenntartó felé bejelentési kötelezettséggel tartozik. 15.5 A balesetek megelőzésére minden tanév elején az osztályfőnökök, valamint a szaktanárok oktatást tartanak, videofilm vetítésével egybekötve. 20
16. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény: 16.1 Iskolánkban rendkívüli esemény pl. tűz; természeti csapás (földrengés, árvíz, hurrikán); járvány és bombariadó esetén a tanulók és nevelők, technikai személyzet a Tűzriadó tervben leírtak szerint hagyják el az iskola épületét. A technikai személyzet tagjai az épületet áramtalanítják, víztelenítik, a tűzvédelmi megbízott és az igazgatóhelyettes értesíti a megfelelő szerveket (tűzoltóság, rendőrség, mentők). Az iskola vezetője az intézmény fenntartóját tájékoztatja és felügyeli a szakszervek értesítését, az épület elhagyásának rendjét. Az értesítés telefonon történik, súlyos esetben a Plébániahivatalból, esetlegesen a technikai személyzet segítségével élőszóban. Az intézmény nevelői a rendfenntartásában, a sebesültek ellátásában vesznek részt. Feladatuk a Tűzriadó tervben (felelősök) szerepel. 16.2 Rendkívüli időjárás pl. hóakadály esetén, ha több tanuló az épületben reked, a tanulókat a tornateremben kell elhelyezni szivacsszőnyegeken, a testnevelők irányításával. A rendre a nevelők órás váltásban felügyelnek. 16.3 A tanulókat minden év elején az osztályfőnökök tájékoztatják a rendkívüli helyzetekben végezendő teendőkről. Ugyanerről az intézmény vezetője tájékoztatja a technikai személyzet tagjait és a nevelőket. 17. A napközis és tanulószobai foglalkozásra való felvételi iránti kérelmek elbírálásának elvei 17.1 Napközi otthon: Szervezése a szülők kérésére 1-5. évfolyamon történik: évfolyamonként és a szorgalmi időszakban. A nyári szünetekben, ha a szülők igénylik, nyári tábor az iskolában is szervezhető. Szünetekben a csoportok összevonhatók. A napközis foglalkozás az utolsó tanítási óra végétől kezdődik és 16 óráig tart. 14. 25 óráig összevont ügyeletet szervezünk a nem napközisek részére a felső tagozatban, alsóban napközi után 16 15 -ig felügyeletet működtetünk. 21
A napközi rendjét külön otthonrend szabályozza, amit az alsós munkaközösség készít és az igazgató hagy jóvá. A szabályzatot évenként felül kell vizsgálni. 17.2 Az iskola szülői igény esetén biztosítja a napközi otthonos ellátást, illetőleg a tanulószobai foglalkozásokat. A napközis, illetőleg tanulószobai foglalkozásokra elsősorban azokat a tanulókat kell felvenni, akiknek a napközbeni felügyelet nem megoldott. A felvételnél előnyben kell részesíteni azt a tanulót - akinek mindkét szülője dolgozik - aki állami gondozott - akit egyedül nevelnek Napközis foglalkozást min. 15 fő jelentkezése esetén kell megszervezni. 18. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskolában tanórán kívüli foglalkozásokat kell szervezni a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon kívül. A foglalkozások időkeretét a fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztás határozza meg. A korrepetálások célja a diákok felzárkóztatása. A szakkörök a tehetséges tanulók felismerését, tehetséggondozását szolgálják. Igyekszünk diákjaink érdeklődési körének megfelelő, változatos tevékenységi formákat biztosítani. Ezek: - szakkörök - énekkar - tantárgyi és kulturális verseny - házi bajnokság - korrepetálás - katolikus iskolák közötti verseny - a város iskolái közötti verseny - sportnap - könyvtárlátogatás - tömegsport - szentmise - lelkigyakorlat. 22
19. A diákönkormányzati szerv, valamint az iskolavezetők közötti kapcsolattartás formája, rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség (a tanulók 50%-a) fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az intézményi SZMSZ mellékletét képezi a DÖK szervezeti és működési rendje. A tantestület választott tagja a diákönkormányzatot segítő tanár. 19.1 Az iskola igazgatója havi rendszerességgel tájékoztatja a diákönkormányzat vezetőjét a tanulói jogviszonnyal összefüggő intézkedés tervezetéről, s megvitatják a tanulókat érintő kérdéseket. 19.2 Az iskola igazgatója 5 munkanappal előbb köteles megküldeni azoknak az intézkedéseknek a tervezetét, amelyekkel kapcsolatosan a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg, illetve amikor véleményét kötelezően ki kell kérni. 19.3Az iskolai diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen igénybe veheti az alábbi helyiségeket, eszközöket és berendezéseket: kijelölt tanterem, tornaterem. 20. Szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatásának megállapításának és felosztásának elvei Az 1993. évi III. törvény szabályozza, hogy a tanulót milyen szociális ellátás illeti meg. Az önkormányzat és a fenntartó által adható kedvezmények és juttatások mértékét az adott szerv szabályzata tartalmazza. Így lehetőség van arra, hogy a tankönyvtámogatás elveit, valamint az étkezési támogatások módját meghatározzuk. 23
20.1 Tankönyvtámogatás A költségvetési törvényben meghatározott tanulónkénti tankönyvtámogatást a következőképpen osztjuk fel: - az összeg 75%-át egyértelműen fel kell osztani az iskola tanulói között - a fennmaradt 25%-ot tartós tankönyvek vásárlására kell fordítani, ha erre van igény - a tartós tankönyvek odaítéléséről 3 tagú bizottság dönt (alsós munkaközösségvezető, osztályfőnök munkaközösség-vezető és az igazgató) - abban az esetben, ha a tanulók nem merítik ki a felhasználható keretet, a maradék pénzből a tantárgyakhoz szükséges segédkönyveket, olvasókönyveket, példatárakat, biológiai albumokat, atlaszokat lehet vásárolni kb. 30-30 példányban iskolai használatra és azok a könyvtár tulajdonai lesznek. - szükséges: a szülői írásbeli kérelem, amit minden év szeptember 10-ig kell az igazgatónak benyújtani, valamint osztályfőnöki javaslat (hiszen a tanuló szociális helyzetét ő ismeri), nem kell hozzá kereseti igazolás - indokolt esetben az iskola saját költségvetéséből segíti a normatív támogatásban nem részesülő, de nehéz anyagi helyzetben lévő diákot. 20.2 Étkezési támogatás - a szülő írásbeli kérelme és az osztályfőnök javaslata alapján dönt az igazgató - olyan tanuló is kaphat támogatást, akit bár az önkormányzat elutasított, de nem biztosított otthon a napi meleg étkezése - étkezési támogatás mértéke 50% vagy 100% - étkezési támogatás odaítélésénél nem szabad mérlegelni a tanuló tanulmányi eredményét 20.3 Bejáró tanulók utazási támogatása: Ha a szülő írásban kéri, az iskola lehetőség szerint megtéríti a tanuló havi bérlet 50%- át vagy 100%-át. 24
21. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának rendje Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerülhetnek. Egyre több az olyan család, amely nem biztosítja a gyermek számára a megfelelő erkölcsi hátteret, ahol a szülők életvitele negatív példa. Az iskola nem veheti át a család nevelő szerepét, de az ilyen nehéz esetekben fel kell vállalnunk a fokozott törődést a tanulóval. 21.1 Az iskola feladata: - olyan légkör kialakítása, amely kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek bármilyen oknál fogva (származása, színe, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása) hátrányos helyzetbe kerüljön. - megelőzés: folyamatos tájékoztatás a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-függőség káros hatásairól. Szakemberek bevonásával felvilágosító programok szervezése az egészséges életmódról. 21.2 Az osztályfőnökök feladata: - a gyermekkel való közvetlen beszélgetés, a megfigyelés, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában való közreműködés - családlátogatás - észrevételeit köteles jelezni az igazgató és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felé 21.3 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata: Nyilvántartást vezet a veszélyeztetett ill. a hátrányos helyzetű tanulókról; kapcsolatot tart azok családjával, felhívja figyelmüket kötelezettségeikre; tájékoztatja őket a támogatási lehetőségekről. Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal; kérheti az igazgató, orvos, védőnő, jegyző segítségét. Fogadóórát tart heti 1-1 alkalommal a Fő téri, illetve a Török B. utcai épületben. 25
22. A tanulók véleménynyilvánításának rendje, formája, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája 22.1 A tanulókat az osztályfőnökök a tanév kezdetén tájékoztatják a tanulókat megillető jogokról és kötelességekről, azok gyakorlásának módjáról, az iskolai házirendről, a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program tanulókat érintő kérdéseiről. Ismertetik a tanév helyi rendjét és a balesetvédelmi előírásokat is. 22.2 A tanulókat hirdetőtáblán, rádión keresztül rendszeresen tájékoztatni kell minden olyan döntésről, amely érinti a őket. 22.3 A tanulók véleménynyilvánításának formái az alábbiak szerint: nyílt nap, panaszláda stb. A véleménynyilvánítás rendje: anoním módon eljuttathatják véleményüket, illetve a diákönkormányzat vezetőjén keresztül. 23. A mindennapos testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 23.1 Az iskola tantárgyi rendszerében a készségtárgyak közül a testnevelés kötelező azért, hogy a tanuló a mindennapi testedzésben részt vehessen. A mindennapos testnevelés a következőképpen alakul: A hét 3 napján 1-1 testnevelés óra délelőtt, a 4. napon tömegsport 1 óra délután. Az 5. napon sportszakkör, sportkör, vagy versenyre készülés, edzés 1 óra délután. Az iskola hagyományos sportfelszerelése: - lányoknak: tornacipő fekete nadrág fehér póló fehér zokni - fiúknak: tornacipő tornanadrág fehér póló fehér zokni 23.2 Az iskola biztosítja az iskolai sportkör működési feltételeit. Az iskolai sportkörrel az igazgató tartja a kapcsolatot. Minden tanév elején áttekintik a sportkör előtt álló feladatokat, a működés feltételeit, a sportkör programjának tervezetét. Ezenkívül havi rendszerességgel megbeszélést tartanak. 26
24. A tanulók jutalmazásának elvei és formái a) Az iskolában jutalmazhat: - szaktanár - osztályfőnök - igazgató - tantestület b) Jutalomra javasolhatják a tanulót a tanároknál: - az osztályközösség - a diákönkormányzat - a tanórán kívüli csoportok közössége Jutalmazni lehet: a) év közben: - templomi liturgiában való kiemelkedő részvételért - különböző versenyekért, szereplésekért Jutalmazás módja: - 5-öst kaphat a tanuló a versenyhez kapcsolódó tárgyból - dicséretet az ellenőrzőbe - tárgy vagy könyvjutalmat a verseny díjaként (A dicséretet a naplóba be kell jegyezni.). b) év végén: Könyvjutalmat dicsérő oklevelet kaphatnak a tanulók: - kiváló tanulmányi eredményért - jeles tanulmányi eredményért - éves közösségi munkáért - templomi szolgálatért - szorgalomért - megyei, országos versenyeken elért helyezésekért - példamutató magatartásért 27
Kiránduláson való részvételt, táborozási hozzájárulást kaphatnak: - egész éves szorgalmas munkáért - valamilyen kiemelkedő teljesítményért - a templomi liturgiában való rendszeres részvételért. 25. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 25.1 Ha a tanuló nem vesz részt a kötelező és választott foglalkozásokon, mulasztását nem tudja igazolni, akkor vele szemben a házirend szabályai alapján kell eljárni. Büntetésben kell részesíteni: - ha a tanuló vét a fegyelmezett magatartás szabálya ellen - nem tartja be az iskolai tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozások rendjét - nem vigyáz a tanterem, folyosó, iskolaépület épségére, rendjére, tisztaságára - ha nem vigyáz, sőt tudatosan károsítja saját és társai testi épségét, vagy az iskola bármely dolgozójának egészségét és biztonságát veszélyezteti - ha a rábízott iskolai eszközöket tudatosan tönkreteszi - ha akarattal, vagánykodással, merészséggel balesetet okoz - ha tiszteletlenül viselkedik tanárai, tanulótársai vagy az iskola bármely alkalmazottjával szemben - ha megszegi a házirend bármely szabályát - ha iskolán kívüli viselkedésével megbotránkoztat, s katolikus iskoláshoz, keresztény emberhez méltatlan magatartást tanúsít A következő fegyelmező eszközökkel lehet magatartását minősíteni, értékelni, büntetni: - az adott hónapra legfeljebb közepes magatartási osztályzatot kaphat - beírást kaphat a következőktől: szaktanár, osztályfőnök, igazgató, tantestület - a büntetés formája lehet: szóbeli vagy írásbeli figyelmeztető; intés vagy megrovás. 25.2 A beírást mindig az Ellenőrző könyvbe kell bejegyezni és fel kell írni az osztálynaplóba is a Feljegyzések rovatba. 28
- a tanulót fegyelmezheti az osztály és a diákönkormányzat képviselői is: az ő módszerük lehet, hogy a tanulót az adott szabadidős tevékenységből, vagy legközelebbi jutalmazásból kizárják - a rendszeresen fegyelmezetlenséget elkövető tanulót ki lehet zárni az év végi könyvjutalom odaítéléséből is. A tanuló egész évi renitens magatartásáért az év végi osztálykirándulásból és a nyári táborozásból kizárható. 25.3 NEM lehet fegyelmező eszköz: - a tanulót kiküldeni a tanítási óráról - nem engedélyezni az étkezést vagy a friss levegőn tartózkodást Ha a fegyelmező intézkedések hatására a tanuló nem változtat magatartásán, vagy ha az iskolán belül vagy kívül súlyosabb vétséget követ el, fegyelmi büntetésben részesül. 25.4. Fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás: Célja: A kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése. A kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a kiskorú sértett, valamint a kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a kiskorú kötelességszegő szülőjének figyelmét fel kell hívni arra, hogy igénybe veheti az egyeztető eljárást, feltéve, ha ehhez a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú esetében a szülő az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban bejelenti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés az iskolába történő megérkezéstől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban 29
foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, ill. az iskola közössége előtt nyilvánosságra lehet hozni. 25.5. Fegyelmi eljárás rendje 1999. évi LXVIII. Tv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosítása 76. szerint. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás b) szigorú megrovás c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy (fogadókészség esetén) másik iskolába A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót és szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja, ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a kötelességszegést, tárgyalást kell tartani, ahová a tanulót és szülőjét meg kell hívni. A tárgyalást akkor is le kell folytatni,ha a tanuló, vagy szülője ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. Ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Az eljárásról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. 26. Az iskolai könyvtár működésének rendje 26.1 A könyvtár használóinak köre: Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár, tehát az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. 26.2 A nyitva tartás rendje: Minden tanév elején megállapításra kerül. Nyitvatartási időt a tanári szoba ajtajára kell kifüggeszteni. 30
27. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága 27.1 Az iskola igazgatója szülői értekezleten, tanévnyitón tájékoztatást ad a szülőknek az iskola Pedagógiai Programjáról, a Szervezeti és Működési Szabályzatról, a Házirendről. 27.2 A Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az iskolai Házirend egyegy példányát a szülők szabadon megtekinthetik szülői értekezletek, fogadóórák idején. A dokumentumok az igazgatói, az igazgatóhelyettesi irodában, könyvtárban valamint a tanári szobákban találhatóak, az iskola honlapján is megtekinthetők 28. Szülők tájékoztatásának formái és rendje 28.1 Szükséges, hogy a szülők ismerjék az iskola nevelési törekvéseit és konkrét programját. A szülők jogos igénye, hogy gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról rendszeres tájékoztatást kapjanak. Kívánatos, hogy az osztályfőnökök jól ismerjék tanulóink családi hátterét és a szülőkből is egy élő közösség jöjjön létre, amely sokat segíthet a tanulók nevelésében. 28.2 Mindezek érdekében a tanév során három szülői értekezletet és minden hónap második hétfőjén fogadóórát tartanak. Ezenkívül a 8. osztályosok részére pályaválasztási szülői értekezletet is október hónapban. 28.3 Amennyiben a gondviselő ezen időpontokon kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett nevelővel. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy órás tantárgyak esetében legalább három, a két-három órás tárgyak esetében havi egy, ennél magasabb óraszámú tantárgy esetén havi 2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. 28.4 A szülők a tanév rendjéről és az iskola valamennyi kulturális programjáról (szeptemberben és februárban tartott szülői értekezleten) írásban tájékoztatást kapnak. A tanítás nélküli munkanapok idejéről a tájékoztató füzet útján még külön értesítjük a szülőket. Ha a szülő írásban kéri, biztosítjuk a tanulók felügyeletét. 31
28.5 Nagy gondot fordítunk leendő tanulóink szüleinek tájékoztatására. Az intézménybe jelentkezni kívánó tanulók szülei a beiratkozás alkalmával megkapják a házirendet és aláírásukkal igazolják, hogy a benne foglaltakat elfogadják. 28.6 A kapcsolattartás és a tanulók megismerésének legalkalmasabb eszköze a családlátogatás, melynek időpontját az osztályfőnök előzetesen egyezteti a szülővel telefonon vagy írásban. 29. A szülői szervezet véleményezési, egyetértési és javaslattevő jogköre 29.1 A szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor a szabályzat meghatározott kérdéseiben. 29.2 A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor ki kell kérni a szülői szervezet véleményét a jogszabályban meghatározott ügyekben. 29.3 A szülői szervezetek javaslattevő jogkörrel rendelkeznek az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen az irányítást, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. 30. A tankönyvrendelés elkészítésének szabályai 30.1 Az iskola igazgatója minden év december hónapjában kikéri az Iskolaszék, a szülői szervezet véleményét a legmagasabb beszerzési árról, amelynek figyelembevételével javasolja a pedagógusoknak. 30.2 A tankönyvjegyzéket iskolához érkezését követő 3 napon belül eljuttatja a szakmai munkaközösségek vezetőihez. A szakmai munkaközösség kialakítja véleményét a választható tankönyvekről és eljuttatja azt a pedagógusokhoz. 30.3 A pedagógusok február 15-ig választhatnak tankönyvet, segédkönyvet, amelyet alkalmazni kívánnak. 32