A környezetvédelmi és vízügyi miniszter.../2008 (..) KvVM rendelete egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának c) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. (1) E rendelet hatálya a mellékletben meghatározott vízilétesítményekre terjed ki. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki a más jogszabályokban előírt felülvizsgálatokra (pl. vízügyi felügyelet, védmű felülvizsgálat), továbbá a vízépítési művek (műtárgyak), környezeti monitoringjára, kivitelezésére, minőségellenőrzésére, valamint az új építmények (termékek) minősítésére vonatkozó jogszabályok alkalmazására. 2. (1) A jelentős vízgazdálkodási hatású vagy ilyen hatásnak kitett vízilétesítményeket, illetőleg azok főbb műtárgyait (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű vízilétesítmények) az állaguk és hatékonyságuk megőrzése, üzemképességük fenntartása, meghibásodásukból a környezetükre származható veszélyhelyzetek és károk megelőzése, az idővel szükségessé váló rekonstrukciójuk műszaki megalapozása érdekében - építésük és üzemelésük folyamán - e rendeletnek megfelelően rendszeres műszaki megfigyelés alá kell vonni. (2) Az üzemelő és az (1) bekezdés alapján megfigyelési kötelezettség alá tartozó kiemelt jelentőségű vízilétesítmények felsorolását e rendelet melléklete tartalmazza.
2 3. (1) A kiemelt jelentőségű vízilétesítmények műszaki megfigyelését úgy kell megtervezni, és ennek során az észleléseket (ellenőrző méréseket, egyéb vizsgálatokat) úgy kell végrehajtani, hogy az ezek eredményeként kapott adatok: a) feltárják a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény és környezete kölcsönhatásának folyamatait és az észlelt jelenségek okait, b) alapul szolgáljanak a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény létesítése során hozandó döntésekhez és a biztonságos építéshez, valamint a vízilétesítmény üzemeltetési szabályzatának kidolgozásához, aktualizálásához, c) tegyék lehetővé a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény üzemeltetése során bekövetkező káros változások és meghibásodási folyamatok időben való felismerését, megelőzését és a hibák kijavítását, illetőleg a rendeltetésszerű, biztonságos üzemelést, d) adjanak tájékoztatást a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény szükségessé váló rekonstrukciójának végrehajtásához. (2) A vízilétesítmény megfigyelése során gyűjtött adatok folyamatos rögzítését, tárolását és feldolgozását, időszakonként pedig azok műszaki értékelését, a vonatkozó ágazati műszaki szabályokban meghatározott módon és gyakorisággal kell végrehajtani. (3) A villamos erőművekkel funkcionális egységet alkotó kiemelt jelentőségű vízilétesítmények megfigyelésére, a megfigyelés eredményeinek feldolgozására és értékelésére, valamint a teendő intézkedésekre az érintett ágazatban érvényes előírásokat (műszaki szabályokat) és a vízilétesítmények felülvizsgálatára vonatkozó műszaki szabályokat egyaránt alkalmazni kell. (4) Az engedélyezésre kerülő beruházások esetében a vízilétesítmények megfigyelési rendszerét a beruházás keretében kell megtervezni, és a kivitelezés során kell megvalósítani. (1) A megfigyelést el kell végezni a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény: a) építésének időszakában, b) üzemelésének teljes ideje alatt, c) üzemen kívül helyezése esetében a művek teljes megszüntetéséig (elbontásáig). 4. (2) Az (1) bekezdéstől függetlenül folyamatos megfigyelést és mérést kell végezni, amennyiben a vízállás eléri vagy meghaladja a felvízi vízmércén mért mértékadó árvízszintet. (3) A megfigyelés során kapott adatokat: a) a folyamatos észlelés esetén a műszaki szabályokban meghatározott gyakorisággal kell rögzíteni, és azokat összegyűjtve meg kell őrizni; b) az esetenkénti észlelések eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
3 (4) A (2) bekezdés alapján gyűjtött és megőrzött adatokat haladéktalanul, (3) bekezdés alapján gyűjtött és megőrzött adatokat a rögzítéstől számított 60 napon belül az üzemeltetőnek, vagy az üzemeltető által megbízott szervnek fel kell dolgozni, és azokat az észlelt jelenségek miatt szükségessé váló intézkedések meghatározása végett értékelni kell. Az adatokat a vízilétesítmény üzemelésének (fennállásának) teljes időtartama alatt meg kell őrizni. 5. (1) A megfigyelés végrehajtásáról, az észlelt adatok rögzítéséről, gyűjtéséről és megőrzéséről, valamint feldolgozásáról és értékeléséről: a) az építés időszakában a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény beruházója, b) az üzembe helyezést (használatba vételt) követően, az üzemeltetés ideje alatt az elbontásig, a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény üzemeltetője, vagy az üzemeltető által megbízott szerv, köteles gondoskodni. (2) Nem vízügyi szerv kezelésében lévő kiemelt jelentőségű vízilétesítmény esetén a megfigyelések eredményeit az adatgyűjtő a rögzítéstől számított 30 napon belül köteles átadni a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak (a továbbiakban: igazgatóság). (3) A megfigyelést a beruházó, illetőleg az üzemeltető végzi, vagy arra szakértelemmel rendelkező szervezetnek ad megbízást. (4) Ha a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény üzemeltetője nem vízügyi szerv, a megfigyeléssel kapcsolatos feladatokat akkor láthatja el, ha ehhez az igazgatóság hozzájárul. 6. A megfigyelés eredményeinek folyamatos figyelemmel kíséréséért, műszaki értékeléséért és az ennek alapján szükséges intézkedések kellő időben történő megtételéért: a) a 3. (1) bekezdésének a) pontja alapján a beruházó, b) a 3. (1) bekezdésének b) és c) alapján az üzemeltető szervezet vezetője a felelős. 7. (1) A megfigyelést végző a megfigyelés feldolgozott és műszakilag értékelt eredményeinek megtárgyalására - helyszíni szemlével egybekötött - konzultációt köteles tartani: a) a létesítés ideje alatt szükség szerinti gyakorisággal; b) a létesítés befejezését követően fél éven belül; c) az üzembe helyezés után két és öt évvel, majd ezt követően tízévenként. (2) Az (1) bekezdésen foglaltaktól függetlenül konzultációt kell tartani a 4. (2) bekezdésében meghatározott esetben.
4 (3) A konzultáción ismertetni kell a megfigyelések eredményeit, értékelni kell a vízilétesítmény állagát és üzemelését, a tervezési és kivitelezési munkát, és meg kell határozni a vízilétesítménnyel kapcsolatban esetleg szükségessé vált intézkedéseket. (4) A konzultáción részt vesz a megfigyelést végző, a vízilétesítmény üzemeltetője, a vízilétesítményt kezelő szerv, illetve az igazgatóság. 8. A megfigyelési rendszert - a 2. (2) bekezdésében említett műszaki szabályok alkalmazásával - szaktervező dolgozza ki, és annak terveit, ideértve az adatrögzítés, -gyűjtés és -megőrzés, valamint a -feldolgozás és -értékelés módozatait is, a vízilétesítmény kiviteli terveivel együtt szolgáltatja, továbbá az annak működésére vonatkozó előírásokat a vízilétesítmény üzemelési szabályzatában meghatározza. Ezek keretében meg kell határozni azokat a mérési határértékeket, illetőleg jelenségeket is, amelyek elérése, illetőleg fellépése esetén a műszakilag szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni. 9. (1) A vízügyi hatóság a kiemelt jelentőségű vízilétesítmény: a) vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban az igazgatóság szakvéleménye alapján engedélyezi a vízilétesítmény megfigyelési rendszerének műszaki terveit, és annak megvalósítását. b) vízjogi üzemeltetési engedélyezés iránti eljárásban ellenőrzi a vízilétesítmény megfigyelési rendszerének megvalósítását és üzemeltetési szabályzatát, ha pedig az üzemeltető nem vízügyi szerv, határoz a megfigyelési feladatok végrehajtásának formáját illetően [4. (2) bek.]; (2)A vízügyi hatóság az igazgatóság bevonásával ellenőrzi: a) a megfigyelési rendszer (3. ) működését és az észlelési feladatok (4. ) megfelelő ellátását; b) a megfigyelés eredményei alapján szükségessé vált intézkedések kellő időben és hatékony módon történő megtételét. (3) Az igazgatóság a megfigyelési rendszer hiányosságainak, vagy nem megfelelő működésének megállapítása esetén kezdeményezi a vízügyi hatóságnál az üzemeltetőnek a megfigyelési rendszer e rendeletnek megfelelő kialakítására és működtetésére irányuló eljárás megindítását.
5 10. (1) E rendelet 2008. január hó 1. napján lép hatályba. (2) Üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízilétesítmények esetén az 5. (4) bekezdés szerinti hozzájárulást kell megszerezni. (3) E rendelet hatályba lépésekor üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízilétesítménynél csak az állag lényeges megbontása nélkül beépíthető (pótolható) és a 3. (1) bekezdésében meghatározott alapvető célok eléréséhez legszükségesebb észleléseket kell megtervezni, csak az ezek végrehajtásához feltétlenül szükséges eszközöket kell beépíteni (felszerelni). Ezek körét a szaktervező a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósággal való egyeztetés alapján alakítja ki. (4) A 3. (1) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő és műszaki tervek nélkül is elvégezhető észleléseket az üzemeltető szerv köteles e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül megkezdeni és folytatni mindaddig, amíg a vízilétesítmény megfigyelési rendszerének tervei megvalósulnak.
6 Melléklet a.../2008. ( ) KvVM rendelethez A rendelet hatálybalépésekor üzemelő és rendszeres megfigyelési kötelezettség alá tartozó kiemelt jelentőségű vízilétesítmények 1. Vízlépcsők (duzzasztóművek), esetleg hajózsilippel és vízerőművel Duna: Dunakiliti vízlépcső és létesítményei Kvassay zsilip Tassi zsilip Mosoni-Duna: Mosonmagyaróvári duzzasztómű Fertő tó: Rába: Rábca: Balaton: Kis-Balaton: Sió: Velencei-tó: Tisza: Túr: Hernád: Takta: Körösök: Hortobágy-Berettyó: Mekszikópusztai zsilip Szentgotthárdi duzzasztómű Nicki duzzasztómű létesítményei és vízerőtelep Rábca torkolati műtárgy Siófoki leeresztőzsilip, hajózsilip Balatonkiliti duzzasztómű Kis-Balaton 4T műtárgy Kis-Balaton 21T műtárgy Sió torkolati mű Dinnyési zsilip Tiszalöki Vízlépcső Kiskörei Vízlépcső Túr bukó Gibárti duzzasztómű Felsődobszai duzzasztómű Bőcsi duzzasztómű Kesznyéteni árvízkapu Gyulai duzzasztómű Békésszentandrási duzzasztómű Békési duzzasztómű Körösladányi duzzasztómű Bökényi duzzasztómű Ágotai vészelzárómű
7 2. Hajózható csatornák és műtárgyaik Keleti Főcsatorna beeresztő és hajózsilip, Tiszavasvárinál; Keleti Főcsatorna Balmazújvárosi bukó; Deák Ferenc zsilip, Bajánál Lónyay Főcsatorna torkolati mű, Gávavencsellőnél 3. Völgyzárógátas és hullámtéri tározók és műtárgyaik Rakacai Lázbérci Köszörűvölgyi Csórréti Komravölgyi Hasznosi Markazi Vaskapui (fehérvárcsurgói) tározó Tatai Öreg-tó Vecserei zsilip Góri tározó zsilipje Alsószenterzsébeti tározó műtárgya 4. Vízkivételek Mosoni Duna 1.j. beeresztő zsilip Mosoni Duna 6.j. beeresztő zsilip Nyugati Főcsatorna beeresztő zsilip Nagykunsági Főcsatorna beeresztő zsilip Jászsági Főcsatorna beeresztő zsilip Kiskunsági Főcsatorna beeresztő zsilip Hortobágy-Berettyó árvízkapu Tiszai Hőerőmű vízkivétele Paksi Erőmű vízkivétele Dunai Hőerőmű vízkivétele 5. Víz- és szennyvíztisztító telepek Észak-pesti szennyvíztisztító telep